Tartalmi kivonat
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Levelező tagozat Számítástechnika szak 3. Évfolyam Egészség fejlesztés „ A testnek legyen ereje, hogy a léleknek engedelmeskedhessék. A szolgának erősnek kell lenni. Minél gyengébb a test annál többet parancsol, minél erősebb, annál engedelmesebb.” Rousso Készítette: Ravasz Imréné Meríts erőt a levesekből! Tartalom: A cikkből megtudhatjuk, milyen élettani hatása van a leves fogyasztásnak a szervezetbe juttatott folyadék mennyiségi és minőségi vonatkozásában. Milyen szerepet játszik az egészséges táplálkozás folyamatában, és az egészséges életmód kialakításában. A cikk Multiszektoritás szempontját vette figyelembe Betegség modell: Biópszichoszociális Az egészséges életmód, ezzel együtt az egészséges táplálkozás egyre nagyobb hangsúlyt kap mindennapi életünkben. A korszerű, kiegyensúlyozott táplálkozás ajánlásai között megtalálható a megfelelő
mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztásra vonatkozó állásfoglalás is A folyadékvesztés víz és ásványi sók vesztését jelenti, amit pótolni kell. Ezt a változatos, a vizet, a szükséges vitaminokat és ásványi sókat, valamint nyomelemeket egyaránt tartalmazó étrend és folyadékfogyasztás biztosítja. Különösen a nyári időszakban kell fokozottabb hangsúlyt fektetni, és figyelmet szentelni a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitelre Folyadékháztartás a szervezetben A szervezet víztartalma a korral előre haladva csökken. Az újszülött 72%-ban, a felnőtt ember átlagosan 60%-ban, az idős szervezet pedig mindössze 50%-ban tartalmaz vizet, amelynek legnagyobb mennyisége sejten belül, kisebb része sejten kívül – vérplazma, nyirok, vizelet, valamint egyéb testnedvek (orrváladék, könny és izzadság) – található. A víz élettani szerepe a szervezetben nagyon összetett és sokrétű, többek közt:
Biztosítja a vérkeringést, befolyásolja a vér összetételét, Szabályozza a vérnyomást, Lehetővé teszi a tápanyagok, a salakanyagok és a gázok oldását, szállítását, Részt vesz a sav- bázis egyensúly kialakításában, Szerepe van az ozmotikus nyomás fenntartásában, Biztosítja a szervezet állandó, belső hőmérsékletét. A folyadékfelvétel és folyadékleadás az egészséges szervezetben, egyensúlyban van. Felvett folyadékmennyiség: Táplálékkal kb. 800ml Folyadék formájában kb. 1400ml Oxidációs folyamatból kb. 300ml Összesen: 2500ml Leadott folyadékmennyiség: Vizelet kb. 1400ml Bőrön keresztül párolgással (izzadás nélkül) kb. 600ml Lézéssel kb. 300ml Széklettel 200ml Összesen: 2500ml Kulcs szavak és azokkal kapcsolatos összefüggések kiemelten van jelezve a szövegbe 1 Készítette: Ravasz Imréné Az egyensúlyi állapotot egyéb tényezők is befolyásolják, mint pl.:
sporttevékenység, fizikai megterhelés, éghajlat, szauna, sírás, láz, hányás, vagy hasmenés. Ha a vízháztartás megbillen, akár a vízfelvétel csökkenése, akár a vízleadás fokozódása miatt, a szervezet kiszárad. Már 2%-os folyadék vesztés esetén is csökken mind a fizikai, mind a szellemi teljesítőképesség, megjelennek az első tünetek, fejfájás, koncentrálóképesség csökkenése, szomjúság. A szomjúságérzet a folyadékegyensúly fenntartásának egyik legfontosabb ingere, amely a szükséges vízmennyiség pótlására figyelmeztet A tudatos folyadékpótlás esetén ne hagyatkozzunk csupán a szomjúságra. Módszeresen alakítsuk ki ivási szokásainkat, ügyeljünk a szilárd és folyékony táplálékok elfogyasztásának mennyiségére és arányára, napi tevékenységünkbe iktassunk hosszabb rövidebb pihenőket, amit használjunk ki egy- egy pohárfrissítő ital, vagy lédús gyümölcs elfogyasztására. Napi folyadék szükséglet,
folyadékpótlás biztosítására táplálkozás- élettani szempontból a legalkalmasabb: A jó minőségű víz és ásványvíz Gyümölcsökből és zöldségekből készült ivólé (lehetőleg cukor nélkül és magas rosttartalommal) Tel és folyékony tejtermék Levesek, főzelékek, mártások Valamint szilárd élelmiszerek A leves fogyasztás élettani hatásai A leves, a magyar konyha jellemző étele sokféle alapanyagból, változatosan elkészítve, hidegen vagy melegen kerül az asztalra, általában az étkezés kezdő fogásaként, legyen az ebéd vagy vacsora, hétköznap vagy éppen ünnepi alkalom. Mivel hazánkban kedvelt fogás, törekedni kell a tápanyagtartalmának módosítására, az egészséges táplálkozás szempontjainak figyelembevételével. A leves az egészséges táplálkozás meghatározó eleme, magas rost-, vitamin- és ásványi anyag tartalma miatt. A levesek elkészítésénél az imént felsorolt pozitív táplálkozás-
élettani tulajdonságokat a következőképpen lehet biztosítani: Az elkészítéshez alapanyagként felhasznált zöldségek és gyümölcsök 20%-át nyersen áttörve dolgozzuk bele az ételbe. Íze nem tér el a megszokottól, de vitamin tartalma jelentősen megemelkedik A zöldségek főző levét használjuk fel magas ásványi anyag tartalma miatt. A finomra vágott zöldpetrezselyem nemcsak díszíti az elkészült ételt, de közvetlenül tálalás előtt a levesbe szórva annak C- vitamin tartalmát nagymértékben megnöveli. Az alacsony energiatartalmú zöldség- és gyümölcsleveseket a diétázók is bátran fogyaszthatják, mert nagy mennyiségű folyadék és rost tartalma miatt viszonylag gyorsan jóllakottság-, telítettségérzetet biztosít. Ennek ismeretében, egészségfenntartó, illetve diétás étrendben (pl. Fogyókúra) nem csak a nagyétkezések részét képezhetik, de két étkezés között is, a kisétkezés részeként fogyasztható
(pl nassolás helyett) Érdemes kitérni az idős emberek folyadék fogyasztási szokásaira is. Gyakori probléma, hogy ritkán és kevés folyadékot vesznek magukhoz Hajlamosak megfeledkezni a rendszeres folyadékbevitelről Egy kellemes ízű, színű és hőmérsékletű, könnyen emészthető levest viszont szívesen elfogyasztanak. Ennek következtében az idős korban gyakorta kialakuló kiszáradás veszélye elkerülhető Ha gyorsan és egyszerűen akarjuk biztosítani mindennapi leves fogyasztásunkat célszerű leves porokat használni. A közhiedelemmel ellentétben, általában nem tartalmaznak több sót, mint a házi levesek, a modern, gyors zöldség feldolgozási technikáknak köszönhetően az otthon készítettKulcs szavak és azokkal kapcsolatos összefüggések kiemelten van jelezve a szövegbe 2 Készítette: Ravasz Imréné nél sokszor kevesebbet veszítenek vitamintartalmukból, valamint zsír-, koleszterin- és energiatartalmuk sem haladja meg a
házilag elkészített formákat. A rendszeres leves fogyasztás egyszerre jelent folyadékpótlást és táplálékfelvételt. A színek, illatok, ízek és a hőmérsékletek harmóniájával és változatosságával jótékonyan hat az emésztőrendszer működésére, és nagymértékben hozzájárul a napi folyadékszükséglet kielégítéséhez. A rendszeres leves fogyasztásnak nemzetközi tudományos vizsgálatok, felmérések szerint komoly előnyei vannak az egészségmegőrzés terén. A tanulmányokból kitűnik, akik gyakrabban fogyasztanak levest, kevesebb zsírt és kalóriát visznek be a szervezetükbe, ebből következik ritkábban, van súlytöbbletük, test- tömegindexük alacsonyabb értéket mutat, alacsonyabb a vérkoleszterin szintjük, sőt a szív és érbetegségekre vonatkozó kockázati tényezők is sokkal kedvezőbbek, mint a levest nem vagy csak ritkábban fogyasztók körében. A rendszeres leves fogyasztás biztosítéka a megfelelő
folyadékpótlásnak, az éhségérzet csillapításával pedig csökkenti a kalória-bevitelt, így hasznos a testsúlykarbantartás szempontjából is. Összefoglalásként elmondható, hogy a levest és a leves fogyasztást táplálkozás- élettani előnyei miatt, mind a dietoterápiában, mind az egészséges táplálkozás gyakorlati megvalósításában érdemes felhasználni. Az egészséges életmód alapismereteinek átadása sokféleképpen valósulhat meg. Előadások, gyakorlati bemutatók, egészségnapok, játékos vetélkedők stb. formájában Fekete Krisztina írásából Egészségnevelés 2003. Alapfogalmak élettani folyadékháztartás táplálkozás Fontos kifejezések testsúlykarbantartás éhségérzet szív és érbetegségekre vérkoleszterin test- tömegindexük súlytöbbletük egészségmegőrzés emésztőrendszer működésére táplálékfelvételt folyadékpótlást zsír-, koleszterin- és energiatartalmuk könnyen emészthető kiszáradás
egészségfenntartó diétázók alacsony energiatartalmú egészséges táplálkozás szomjúságérzet folyadékegyensúly folyadék vesztés egyensúlyi állapotot Kulcs szavak és azokkal kapcsolatos összefüggések kiemelten van jelezve a szövegbe 3 Készítette: Ravasz Imréné Kis létszámú, zárt közösségben élő romák egészségi és szociális helyzetének felmérése Tartalom: A délkelet- magyarországi régióban élő cigány lakosság vizsgálata. A felmérés célja az volt, hogy megismerjük a zárt közösségben élő roma kisebbség demográfiai és szociális helyzetét, életmódbeli sajátosságait és egészségi állapotát, összevetve a helyi nem roma népesség megfelelő adataival. A felmérés a: Deprivációs paradigmát követi, szubjektív szempont alapján Betegség modell: Biópszichoszociális Bevezetés: A Magyarországon élő roma népesség a rendszerváltás egyik legnagyobb vesztese, és ennek következtében életkörülményeik
a korábbiakhoz képest is tovább romlottak a kilencvenes években. A cigányság többségének szociális helyzete és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférhetősége is rosszabb, mint más társadalmi csoportoké, és feltételezhető, hogy mindez kedvezőtlen irányba befolyásolja egészségi állapotukat. E népcsoporttal szemben kétféle társadalmi megítélés létezik: az egyik szerint a romák helyzete kulturális hagyományaik, beállítódásuk, szabad akaratuk szerint alakult így, tehát maguk az okozói rossz helyzetüknek; a másik értelemben a politikai intézmények és mindenkori hatalom döntéseinek következménye e csoport kiszolgáltatottsága. Az esélyegyenlőség biztosítása, illetve a kisebbség védelme és tiszteletben tartása mind népegészségügyi, mind politikai szempontból fontos kérdés. A probléma megoldása az Európai Unió irányadó elvei között is előkelő helyet foglal el. Módszertan: Az adatgyűjtés kérdőíves
módszerrel, kérdezőbiztosok segítségével történt 333 roma, illetve nem roma nemzetiségi személy körében. A kérdőív két témakört érintett, a megkérdezettek szociális helyzetét és egészségi állapotát, illetve egészségmagatartását. A szociális helyzettel kapcsolatos kérdések a demográfiai jellemzőket, a családi környezetet, az iskolázottságot, foglalkoztatottságot, életkörülményeit tárták fel; az egészségügyi vonatkozású kérdések pedig szubjektív egészségi állapotot, az orvoshoz fordulási szokásaikat és egészségmagatartást érintettek. Eredmények: Szociodemográfiai jellemzők Mind a nemek, mind a korcsoportok megoszlása hasonló a két populációban. A családi állapot szerint sem volt szignifikáns különbség a két csoport között, de érdemes kiemelni, hogy a romák között némileg magasabb volt az élettársi kapcsolatban élők, illetve az elváltak aránya. Egy ország, egy népcsoport egészségi állapotát
nem elsősorban az egészségügyi ellátás színvonala határozza meg, hanem az életmód és környezeti tényezők, így például az iskolázottság, a foglalkoztatottság, a lakókörülmények, a civilizációs és kulturális színvonal, a közösségi normák, szokások stb. Tudott dolog, hogy a rossz szociális körülmények között élő embereknek az egészségi állapota is rosszabb, s hogy az iskolázottságnak fokozott egészségvédő és kockázatcsökkentő szerepe van. Adatok bizonyítják, hogy egy felsőfokú végzettségű ember lényegesen jobb életesélyekkel rendelkezik, mint egy analfabéta A vizsgált roma lakosság iskolázottsági mutatói rendkívül kedvezőtlenek, mely különösen akkor válik szemléletessé, amikor ezt a nem romák adataihoz viszonyítjuk. Közismert tény, hogy a munkaerőpiaci esélyeket az iskolai végzettség befolyásolja legerősebben Ez jól tükröződik a foglalkoztatottság Kulcs szavak és azokkal kapcsolatos
összefüggések kiemelten van jelezve a szövegbe 4 Készítette: Ravasz Imréné vizsgálat kapcsán, mely szerint a romáknál jelenleg csupán 28,1%-a az aktív kereső, míg a nem romáknál ez az arány 56%. Elgondolkoztató az a tény is, hogy a vizsgált roma csoportban csak 1 főnek van tanult szakmája A lakókörülmények szintén jelentősen befolyásolják a népesség egészségi állapotát. E tekintetben is lényeges különbségek figyelhető meg a két csoport között, melyet egyes komforttényezők megléte, illetve hiánya jellemez Lényegbe vágó különbség mutatkozott a vezetékes víz, a szennyvízelvezetés, a fürdőszoba és vízöblítéses WC vonatkozásában, mely utóbbiak igen alacsony arányban fordultak elő a roma csoportokban. A meglévő hiányosságok ellenére a roma lakosság túlnyomó többsége közepesnek, illetve jónak ítélte lakása állapotát. Egészségi állapot és egészségmagatartás jellemzők. Az egészségi állapot
szubjektív minősítése szignifikánsan eltér a két csoportban: a jó minősítések gyakorlatilag azonos arányban fordultak ugyan elő, de kiváló minősítés a nem romák körében lényegesen gyakoribb volt. A két csoport dohányzási és szeszesital fogyasztási szokásai szignifikáns különbséget mutattak sosem dohányzott a nem romák 45,7%-a , míg a romáknál ez az érték csak 22,5%, erős dohányosnak bizonyult a nem romák 22%-a, illetve a romák 51,3%-a. adatokat alátámasztották a korábbi felmérések, miszerint a romák fiatalabb korban kezdenek el dohányozni, illetve a felnőttek körében gyakoribb a dohányzás, mint a nem romák esetében. Ennek hátterében többek között az áll, hogy a cigarettának náluk közösségteremtő és fenntartó funkciója van Az alkoholfogyasztásban nem mutatkozott szignifikáns különbség Az életmódnak az egészséget döntően befolyásoló tényezője a táplálkozás. Civilizált világunkban természetesen
már nem az ételek mennyisége a meghatározó, hanem azok minősége; a zsírok- vitaminok- szénhidrátok- ásványi anyagok megoszlása, a növényi rostok, az állati eredetű fehérjék aránya az étkezések száma stb. a napi étkezések számában nem volt eltérés a két csoport között. A zöldség- és gyümölcsfogyasztást vizsgálva a nem romák jó része naponta, addig a romák többsége hetente, illetve annál ritkában fogyasztotta ezeket. Különbség van a főzési szokásokban is, míg a romák 73,2%-a zsírral/szalonnával főz, a nem romák 51,4%-a inkább olajat használ Az egészségmagatartáshoz kapcsolódóan vizsgálták a szűrővizsgálatokon való részvételt, a születésszabályozással kapcsolatos kérdéseket is. Jelentős különbségek mutatkoztak e tekintetben is A roma nők esetében alacsonyabb volt az igény (emlővizsgálat, nőgyógyászati rákszűrés) A roma nők 38,9%-ának, míg a nem romák 13,8%-ának volt már művi vetélése
Még nagyobb a különbség, ha a művi vetélések számát vesszük figyelembe: a nem romáknak maximum 2 művi vetélése volt, míg a romák körében ez a szám megközelíti az ötöt. Következtetések A vizsgálat eredményei más korábbi felmérésekhez hasonlóan, rámutattak ezen zárt közösségben élő roma populáció esetében is többségtől eltérő, speciális vonatkozásaira. A felmérések alapján egyértelműen igazolódott szociálisan hátrányos helyzetük, egészséget károsító életmódjuk. Egyenlőtlenségeket tapasztalhatunk az iskolázottság, a foglalkozottság, a lakókörülmények, a dohányzás, a táplálkozási szokások, a prevenciós attitűdök tekintetében Ennek kiküszöbölésére olyan intervenciós programokra van szükség, melyek figyelembe veszik az ilyen kis létszámú, zárt közösségben élő romák ez irányú igényeit is. Vincze Hajnalka, Fazekas Zita, Kómár Mária, Dr. Paulik Edit felmérése alapján
Egészségnevelés, 2003. Kulcs szavak és azokkal kapcsolatos összefüggések kiemelten van jelezve a szövegbe 5 Készítette: Ravasz Imréné Alapfogalmak roma népesség szociális helyzete esélyegyenlőség életkörülményeik egészségügyi ellátáshoz kulturális hagyományaik Fontos kifejezések prevenciós attitűdök táplálkozási szokások egészséget károsító életmódjuk szűrővizsgálatokon születésszabályozással egészségmagatartáshoz szignifikáns komforttényezők lakókörülmények munkaerőpiaci esélyeket kockázatcsökkentő egészségvédő civilizációs és kulturális színvonal, lakókörülmények foglalkoztatottság iskolázottság környezeti tényezők életmód csoport kiszolgáltatottsága egészségügyi ellátáshoz Kulcs szavak és azokkal kapcsolatos összefüggések kiemelten van jelezve a szövegbe 6 Készítette: Ravasz Imréné A hipertónia elsődleges megelőzése Tartalom: A vérnyomás és a szív- és
érrendszeri megbetegedések megelőzésének módjaira hívja fel a figyelmünket a cikk. Milyen célok, módszerek és életvitel szükséges ahhoz, hogy ezt a népbetegséget elkerüljük, illetve megelőzzük kialakulását A cikk Multiszektoritás szempontját vette figyelembe Betegség modell: Biópszichoszociális Bevezetés: A vérnyomás és a szív- és érrendszeri megbetegedések közti összefüggés már régóta bizonyított. A magas vérnyomás népbetegség, komoly népegészségügyi probléma nemcsak hazánkban, hanem a tengeren túl is Elsődleges prevenció keretén belül az amerikai hipertóniai társaság felvilágosító programot szervezett, melynek célja, az átlag populáció ismereteinek bővítése A tanulmányból azokat a részeket emelte ki a szerző, amelyek a táplálkozássál, energiaegyensúllyal vannak összefüggésben Célok, módszerek: Élelmiszerek nátrium tartalmának csökkentése Élelmiszerek kalória tartalmának csökkentése
Energiaszegény, magasabb rosttartalmú élelmiszerek piaci megjelenése Szívbarát ételek megismerése Élelmiszerek címkéjének elolvasása, megismerése Könnyen elérhető sportolási lehetőségek Fizikai aktivitás növelése Felvilágosító programok stb. A felsorolt irányelvek megvalósítása azért indokolt, mert a hipertónia kialakulására fogékonyabb egyének a túlsúlyos vagy elhízott, az ülő életmódot folytató, a túlzott mennyiségű nátriumot vagy alkoholt, illetve az elégtelen mennyiségű káliumfogyasztók közül kerülnek ki. A korábbi ajánlások is, a bizonyítottan hatékony beavatkozások közé sorolták a testsúlycsökkentést, az étrendi nátriumfogyasztást, csökkenését, az alkoholfogyasztás mérséklését, valamint a fizikai aktivitás növelését. E mellett az étrend káliummal való kiegészítése, és az étkezési szokások módosítása szintén pozitívan befolyásolja a vérnyomás értékeket
Életviteli alapelvek Testsúlycsökkentés Törekedni kell a normál testsúly fenntartására. Testsúlycsökkentés esetén a vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a kontrollcsoporthoz képest magasabb %-ban csökken a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomás érték, ez a jó hatás a fogyókúra megszűnését követően is megfigyelhető volt. Étrend nátriumbevitelének csökkenése Az alacsony szintű étrendi nátriumbevitel csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, különösen azoknál, akik egyúttal túlsúlyosak is. Fizikai aktivitás Az ajánlás rendszeres aerob fizikai aktivitást, pl. kocogást javasol – legalább 30 percig- heti rendszerességgel. Kulcs szavak és azokkal kapcsolatos összefüggések kiemelten van jelezve a szövegbe 7 Készítette: Ravasz Imréné Az alkoholfogyasztás mérséklése A csökkentett alkoholfogyasztás vérnyomás csökkenéshez vezet. Dózisfüggő kapcsolat figyelhető meg az alkoholfogyasztás
átlagos, százalékos csökkenése és a vérnyomás csökkenésének mértéke között Étrendi kálium kiegészítés Megfelelő mennyiségű étrendi káliumbevitel 3500mg/nap biztosítása. A káliumpótlás csökkenti a vérnyomást mind hipertenzió, mind normotenzió esetén Ez a hatás kifejezettebben mutatkozott azoknál, akiknél magasabb volt a nátrium bevitel. Étkezési szokások módosítása Javasolt a gyümölcsökben és zöldségekben, valamint alacsony zsírtartalmú tejtermékben gazdag, és telített zsírtartalomban szegény étrend fogyasztása. Összegzés: Tudományos bizonyítékok igazolják, hogy a hipertónia gyermekkorban kezdődik, ezért a fiatalkorban elkezdett primer prevenció a vérnyomás emelkedésének kivédésére irányul. Az elsődleges megelőzés alapelvei az előzőekben felsorolt életviteli eljárásokra épülnek. Ennek az ismeretanyagnak az átadása, elsajátítása céljából egészségnevelési, az egészséges életmód
kialakítását célzó programokat hívtak életre, amit kiegészít az iskolai étrendek szakmai szempontok alapján történő összeállítása is. Az Egészséges Nemzetért Johan Béla Népegészségügyi Program tevékenységének részeként, kiemelt prioritások, közé tartozik a magas vérnyomás megbetegedés kialakulását gátló tevékenységek köre Fekete Krisztina írása alapján Egészségnevelés, 2003 Alapfogalmak hipertónia normotenzió életviteli alapelvek Fontos kifejezések életviteli eljárásokra iskolai étrendek egészséges életmód egészségnevelési megelőzés alapelvei primer prevenció vérnyomás csökkenéshez normál testsúly szisztolés, mind a diasztolés vérnyomás érték fizikai aktivitás növelését szív- és érrendszeri megbetegedések testsúlycsökkentés alkoholfogyasztás testsúlycsökkentést magas vérnyomás Kulcs szavak és azokkal kapcsolatos összefüggések kiemelten van jelezve a szövegbe 8 Készítette: Ravasz
Imréné Elemzés Bevezetés Az egészség többféle jelentésváltozáson ment át az évszázadok során. Kezdetben a holisztikus szemlélet uralkodott, később a természettudományos medicina kialakulásával egyre inkább a sejtszintű működés vizsgálata alapján határozták meg, napjainkban pedig ismét az életminőség által fémjelzett, komplex fogalommá vált. A tudományos kutatások által igazolást nyert, hogy egészségi állapotunk nagymértékben társadalmilag meghatározott, s a különböző mikro- és makro társadalmi viszonyok egyre inkább s rejt magában: ha ismerjük a legfontosabb társadalmi kockázati tényezőket, meg tudjuk előzni a kedvezőtlen változásokat. A magyar lakosság egészségi állapotbeli problémáinak elemzése azt sugallja, hogy az egészségszociológiai vizsgálatok eredményei nélkülözhetetlen a negatív irányú trend megállításában. Az egészségszociológia legfontosabb missziója, hogy empirikus
vizsgálatokkal feltárja az egészségi állapotot befolyásoló társadalmi rizikófaktorokat, és ezek figyelembevételével járuljon hozzá egy magasabb szintű életminőség eléréséhez. Egészségfejlesztés: a modernkor társadalmi kihívása Az egészségpromóció modern elméletének megértéséhez a betegségsprektum megváltozása ad kellő magyarázatot. Az emberek nagy tömege él krónikus betegséggel viszonylagos egyensúlyban, ami az egészség definíciójának átgondolására késztette a szakembereket (A hipertónia elsődleges megelőzése című tanulmány is utal rá) Az ún Ottawa Charta az egészségpromóciót azon folyamatként határozza meg, amely „képessé teszi az embereket az egészségük feletti kontroll megszerzésére és egészségük fejlesztésére”. Az egészségpromóció inkább fejlesztést jelent, és ebbe benne foglaltatik az egészségesek, valamint a beteg egyének folyamatos és tudatos támogatása. Rizikóelmélet és
rizikópercepció társadalmi megközelítésben Bizonyos életmódbeli és környezeti tényezők, valamint magatartásformák szoros összefüggésbe hozhatok a kórállapotok kialakulásával (lásd: Meríts erőt a levesekből. Kis létszámú, zárt közösségben élő romák egészségi és szociális helyzetének felmérése. A hipertónia elsődleges megelőzése) Már a fertőző betegségek terjedésében is szerepet játszottak szociális és pszichikai tényezők, hiszen a rossz szociális helyzet az egyik leggyakoribb oka a kedvezőtlen higiénés állapotnak vagy a legyengült immunrendszernek, amely elősegíti a korokozók megtelepedését. A krónikus, nem fertőző betegségek létrejöttében pedig biológiai, pszichikai és szociális tényezők egyaránt részt vesznek. A szívinfarktus oksági tényezőiként egyaránt számolnunk kell a genetikai hajlammal, a zsírdús táplálkozás hatásaival, a mozgásszegény életmóddal, a dohányzással, a normál
mértéket meghaladó vérnyomással, az elhízással, az alacsony társadalmi státusszal és iskolázottsággal, a stressz kezelés és konfliktusmegoldás nem megfelelő módjával ( lásd: Kis létszámú, zárt közösségben élő romák egészségi és szociális helyzetének felmérése. A hipertónia elsődleges megelőzése) A rizikóelmélet kimondja, hogy az ún. rizikótényezők populáció szinten növelik egy meghatározott betegség kialakulásának valószínűségét pl dohányzás a tüdőrák kialakulásának valószínűségét hányszorosára emeli Az egészségfejlesztésben felértékelődik az egyén aktív szerepe Életmódunk, stressz kezelési technikánk, magatartásunk jelentik a kulcsot egészségünk megőrzésében és a betegségek megelőzésében. Kulcs szavak és azokkal kapcsolatos összefüggések kiemelten van jelezve a szövegbe 9 Készítette: Ravasz Imréné Az egészség fejlesztés elmélete: az életmód szociológiai értelmezése
Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb célja életmódunk megváltoztatása. Az életmód komplex módon befolyásolja egészségi állapotunkat. Max Weber szerint életmódnak két jellegzetes komponensét emelte ki: az egyik a választás, hiszen az életvitelünket azáltal alakítjuk ki, hogy milyen döntéseket hozunk. A másik pedig az esély, amiben benne foglaltatik életmódunknak az a sajátossága, hogy bár egyéni szinten, látszólag szabadon dönthetünk életvitelünk felől, az adott társadalmi struktúrában elfoglalt helyünk behatárolja életterünket és választási lehetőségeinket. Abban, hogy az emberek mégis ilyen, a saját egészségüket veszélyeztető döntéseket hoznak, szerepet játszanak olyan társadalmi tényezők, mint a társadalmi- gazdasági helyzetük, műveltségük, valamint az a szociokulturális környezet, amely sajátos normáival, szokásrendszerével alakítja a benne élők mindennapját (lásd: Kis létszámú, zárt
közösségben élő romák egészségi és szociális helyzetének felmérése). Dahrendorf ezt a koncepciót azzal egészíti ki, hogy a döntés szabadsága egy bizonyos vagyoni- jövedelmi szint alatt látszólagos, hiszen a választási lehetőségeiket a külső körülmények behatárolják. Bourdieu még tovább megy, és a választás erősen limitált tényezőnek tekinti életmódunk meghatározásában, hiszen az egész szocializációnk társadalmi körülményeink által meghatározott térben zajlik, s kialakítja habitusunkat, amely mint beállítottság és tudati konstrukció későbbi társadalmi cselekvéseinket, választási lehetőségeiket irányítja. Az egészséggel kapcsolatos életmód szociológiai vizsgálatnak problémái Az empirikus vizsgálatok többnyire az egészségmagatartást helyezik elemzéseik középpontjába, bizonyos esetekben különböző attitűdökkel is kiegészítve, ezek a jelenségek azonban nem biztosítják az életmód koherens
megértését. Az alkalmazott módszertan alapján egy amerikai- német közös vizsgálatban a következő egészségmagatartási dimenziókat különítette el: Megjelenés (pl. helyes testtartás, egészséges mozgás (lásd: A hipertónia elsődleges megelőzése)) Odafigyelés az egészséggel kapcsolatos problémákra (pl. időben történő orvoshoz fordulás, egészségtudatosság (lásd: Meríts erőt a levesekből, A hipertónia elsődleges megelőzése)). Táplálkozás (pl. zöldség- gyümölcs alapú, alacsony koleszterin szint, diétázás (lásd: Meríts erőt a levesekből. A hipertónia elsődleges megelőzése)) Preventív tevékenység (pl. relaxáció, szűrővizsgálatokon való részvétel (lásd: A hipertónia elsődleges megelőzése)) Előfordul, hogy az egyes egészségmagatartási módok mint stratégiák szerepelnek, ebben az esetben pl. az alkohol vagy a koffeintől való tartózkodás a sportolással egy faktorba kerülhet Az empirikus
vizsgálat megtervezésénél pontosan el kell dönteni, hogy mi a célja a vizsgálatnak, és mit akarunk mérni. Az egészség- rizikómagatartás társadalmi meghatározottsága Kasl és Cobb értelmezésében az egészséggel kapcsolatos magatartás háromféle lehet: Az egészségmagatartás, amely az egészség megtartását, vagyis a prevenciót szolgálja A betegviselkedés, amely azt jelöli, ahogyan gyógyulást keresünk Betegszerep- viselkedés, amely a gyógyulással kapcsolatos magatartásformákat foglalja egyben. Kulcs szavak és azokkal kapcsolatos összefüggések kiemelten van jelezve a szövegbe 10 Készítette: Ravasz Imréné A magyar társadalomban, nagyon sok időnek kell eltelnie, mire az emberek megértik, miért fontos az egészség fejlesztést. Milyen módon befolyásolhatjuk életminőségünket Talán, ha az Unió tagja leszünk, akkor nem csak beszélünk róla, hanem teszünk is érte, de itt nagy hangsúlyt fektetnék az anyagi és
szellemi javakra. Alapfogalmak szociológiai rizikópercepció egészségfejlesztés betegszerep- viselkedés egészségmagatartás egészségmagatartást habitusunkat szociokulturális környezet társadalmi- gazdasági helyzetük behatárolja életterünket életmódunk megváltoztatása stressz kezelés alacsony társadalmi státusz mozgásszegény életmóddal genetikai hajlammal egészségpromóció egészségi állapotunk sejtszintű működés szociális és pszichikai tényezők környezeti tényezők missziója egészség- rizikómagatartás rizikóelmélet egészségszociológia Fontos kifejezések betegviselkedés életmód koherens megértését empirikus vizsgálatok életmódunk műveltségük választási lehetőségeinket komplex konfliktusmegoldás iskolázottsággal elhízással zsírdús táplálkozás higiénés állapotnak társadalmi rizikófaktoroka életminőség holisztikus szemlélet magatartásformák életmódbeli koherens Kulcs szavak és azokkal
kapcsolatos összefüggések kiemelten van jelezve a szövegbe 11 Készítette: Ravasz Imréné