Biológia | Középiskola » Biológia tételek, 2004

biológia Biológia tételsor - 2004 1. tétel Pro és Eukarióta , összehasonlítása Prokarióták: sejt, sejtplazma-ebben DNS, sejthártya - Baktériumok törzse: 1. nincs sejtmagja 2. mikrométer nagyságú 3. gömb alakú, v pálcika 4. osztódással szaporodik 5. csillóval v ostorral mozog 6. elterjedése bárhol a földön oxigén mentes környezetben ispl tehénbendő:( coli, szalmonella, tbc, száj és körömfájás baktériuma) 7. védekezés: antibiotikum, amit gombákból állítanak elő, pl Sumetrolim, de idővel ellenállóvá válik a szervezet az antibiotikumra - Kékmoszatok törzse: 1. nincs sejtmagja 2. energia fotoszintézis útján 3. színanyaga kékeszöld, fotoszintézissel építik be a szerves anyagokat – autotróf élőlények. Egysejtű eukarióták: 1. van sejtmagja 2. ostor, v csilló a mozgásszervük 3. mitokondrium nevű sejtszerve van, feladata a lebontás – szőlőcukorból energia 4. kialakulása: endoszimbionta elmélet szereint: Belső,

kölcsönösen ható együttélés - ostorosmoszatok törzse: 1. ostor a mozgásszerve, növ És áll Táplálkozásra egyaránt alkalmas 2. az ostor kapcsolatban van egy szemfolt nevű szervecskével, ha világos van az ostor leáll, sötétben pedig mozog 3. zöldszíntesttel fotoszintetizál 4. sejtszájával törmeléket fogyaszt 5. ősi omoszatoknál vált szét, a növén yés állatvilág fejlődése - egyféle magvúak törzse: 1. gyökérlábúak osztálya: heterotróf táplálkozás, álláb - kétfélemagvúak törzse: 1. csillósok osztálya: heterotróf, csilló Többsejtű eukarióta gombák: 1. gombák törzse: idetartozik a- moszatgombák osztálya: fonalak - tömlőgombák: spórák - bazídiumos gombák: fonalak végén bazídium 2. zuzmók törzse Többsejtű eukarióta növények - zöldmoszatok törzse - barnamoszatok törzse - vörösmoszatok törzse - mohák törzse 1 Pintér Mária biológia - harasztok törzse: zsurlók és páfrányok osztálya -

nyitvatermők törzse(magvas növények): fenyők osztálya - zárvatermők törzse: egy és kétszikűek osztálya Többsejtű eukarióta állatok: - szivacsok törzse - csalánozók törzse - laposférgek tözse: örvényférgek,szívóférgek és galandférgek oszálya - hengeresférgek és - gyűrűs férgek törzse 2 Pintér Mária biológia 2 tétel Autotróf és heterotróf táplálkozás, lebontó és felépítő anyagcsere Heterotróf élőlények a testük felépítéséhez szerves anyagokat, pl. fehérje, szénhidrát, zsír, használnak fel. Autotróf élőlények: felépítéséhez szervetlen anyagokat, pl. szén-dioxid, víz használnak fel Kemoszintézis: kémiai energiát használnak fel, szén-dioxid megkötésre. Anyagcsere: Lebontó anyagcsere: disszimiláció. Felépítő anyagcsere: asszimiláció Lebontó anyagcsere: Energiát szabadít fel. A legnagyobb mennyiségű szénhidrát lebontása a sejtben, a biológiai oxidáció következtében történik. A

folyamat során először a poliszacharidok glükózfoszfát építőegységekre bomlanak le. 1. szakasz: Glikolízis - a glükózfoszfát három szénatomos glicerinaldehid foszfáttá alakul, majd pirosszőlősavvá, amely ezután két szén atomos acetilcsoporttá alakul, ez Koenzim-A molekulára kerül, és mint Acetil-koenzim-A molekula lép be a folyamatba. 2. szakasz: citromsavciklus: - a Koenzim-A molekuláról leváló acetilcsoport felvevője a négy szén atomos oxál-ecetsav. Ez a felvett acetilcsoporttal hat szénatomos citromsavvá alakul, majd újra oxálecetsavvá. 3. szakasz: terminális oxidáció - ide szállítja az előző két szakaszban leadott H-eket a NAD szállítómolekula NADH alakban. A biológiai oxidáció létrejöhet oxigéndús környezetben, AEROB körülmények között, ANAEROB környezetben, kevés O-el. Ezeket a reakciókat erjedésnek nevezzük a végterméke pedig etanol és tejsav. Felépítő anyagcsere: kisméretű részecskéből nagyot

állít elő. Energiát nyel el - fehérjeszintézis és fotoszintézis folyamata szükséges hozzá. 3 Pintér Mária biológia 5 tétel Egy és kétszikűek összehasonlítása a zárvatermők törzsét, 2 osztályra sorolahtjuk :- kétszikűek - egyszikűek kétszikűek osztálya: - magjuk két sziklevéllel csírázik - gyökérzetük, főgyökérrendszer tipusú - fás-v. lágyszárú növények - a szállítószövet nyalábjai, szabályos körökben helyezkednek el - a virág ivarlevelei a porzóból és a termőből állnak - a levélbe érő szállítónyalábok, főerezetes levelet képeznek - pl. rózsa, szegfű, mogyoró - tápanyag a sziklevelekben tárolódik egyszikűek osztálya: - tápanyag a szikleveleket körülvevő táplálószövetben - magjuk egy sziklevéllel csírázik - gyökérzete, mellékgyökérrendszer tipusú - lágyszárúak - szállítószövet nyalábjai szórtan helyezkednek el. - A virágtakaró levelei virágtakarót alkotnak. - A

virágtakarón belül porzó és termő - A szárból a levélbe belépő szállítónyalábok a mellék erezetes levelet képeznek (párhuzamosan futnak) - Pl. pálmafélék 4 Pintér Mária biológia 6. tétel A szelvényezettség kialakulása az ősszájú állatoknál A gyűrűsférgek osztályába tartozó állatok testének legjellemzőbb vonása a szelvényezettség megjelenése. A szelvényes állatok teste gyűrűszerű részekre tagolódik, amelyek egymás után megismétlődnek, a test teljes hosszában. A gyűrűszerű részek a szelvények A kívül is látható szelvényességnek eredetileg a belső szervek hasonló tagoltsága felel meg. Pl giliszta, de ez módosulhat, pl. pióca Fajaik vízben és szárazföldön is élnek, keringésük zárt rendszerű, ereikben testfolyadék kering, amely nem lép ki a csőrendszerből. A feji részen fejlett idegdúcok vannak Himnős állatok Mindkét ivarmirigy egyazon állaton megtalálható. 5 Pintér Mária

biológia 7. tétel a rovarok jelentősége az állatvilág fejlődéasében Az ízeltlábúak szelvényes teste a gyürüsférgekkel mutat közelebbi kapcsolatot. Az evolúció során a különböző szelvények nagyobb testtájakra csoportosultak, mint amilyen az ízeltlábúak többségét kitevő rovarok fej, láb és potroh tájéka. Az ízeltlábúak törzsfejlődésének legjelentősebb lépése testfelépítésükben a külső váz kialakulása volt. A külső vázra tapadnak belülről az állatok erősen fejlett vázizmai A váz biztosítja az állatok jellegzetes alakját és védi a belső szerveket. Alapanyaga a kitin, amely rendkívűl ellenálló minden kémiai anyaggal szemben, nagy szilárdságú és rugalmas. A külső váz egyes szelvényét vékony kitin hártya köti össze. A váz azonban nem növekszik az állattal, ezért fejlődésük során ezt levetik, és újat növesztenek, ez a vedlés, ami valamennyi ízeltlábúra vonatkozik. A külső váz tette

lehetővé a test felemelését, a talajról és ez segíti a gyors helyzetváltoztatást is. Az ízekből álló lábakat csőszerű kitinpáncél borítja, amelyre belülről az izmok tapadnak. Az ilyen felépítésű ízeltláb már lépes arra, hogy a test teljes tömegét elhordja. 6 Pintér Mária biológia 8. tétel A gerincesek osztályainak jellemzői a gerincesek törzsébe sorolható fajok közös jellemzője, hogy testüket belső porcos, v. csontos váz teszi szilárddá. A váz tengelye a gerincoszlop, és ehhez csatlakozik a koponya is A gerincoszlop csigolyákra tagolódik, ezek üres része alkotja együttesen a gerinccsatornát, ebben található a központi idegrendszer gerincvelői szakasza, aminek közepén a likvór folyik és az agyhoz érve agykamrává szélesedik. A halak osztályának: fajtái vízben élő gerincesek, páratlan végtagjaik a hátúszó, farkúszó és a farok alatti úszó. Páros úszói a mellúszó és a hasúszó Úszógólyagjuk

van Előbelük kitüremkedéséből alakult ki a kopoltyú, ezen keresztül lélegeznek. Többsége külső megtermékenyítésű Váza csontos, vagy porcos. A porcos halak: teljes váza porcszövetből épül fel, és úszóhólyagja nincs, pl. cápa Csontos halak: belső váza csontszövetből épül fel. Van úszóhólyagja A kétéltűek osztályának: fajainál a páros úszók az evolúció során olyan végtaggá alakultak, amely képes volt felemelni a törzset a talajról. Átmenetet képeznek a halak és a hüllők között Az emlősök osztályába tartoznak a legfejlettebb gerinces állatok. Testüket szőr borítja és tüdővel lélegeznek, testhőmérsékletük állandó. Belső megtermékenyítésűek Az utódok többnyire az anyaméhben fejlődnek ki, majd a szüléssel kerülnek a külvilágra. Tojásrakó emlősök: a lerakott lágyhéjú tojásokat testük melegével költik ki. Az erszényes emlősök: elevenszülő állatok. Mivel méhlepényük nem fejlődött

ki, utódaik fejletlenül jönnek a világra. Születés után az erszényben az anyaállat emlőjéből táplálkoznak A méhlepényes emlősök: kifejlett utódokat szülnek, amelyeket emlőikből táplálnak. Legősibbek a rovarevők. Ezek kis termetű ragadozó emlősök, pl denevér Fogazatuk tűhegyes fogakból áll A főemlősök: fogazata metszőfogakból, szemfogakból és gumós zápfogakból áll. Ide tartozik a majom és az ember. A kétéltűek: átalakulással fejlődnek ki. Vízbe rakott petéiket kocsonyás burok veszi körül A fiatal állatok kopoltyúval lélegeznek, mozgásszervük az úszószegély, amely elcsökevényesedik és helyette négy végtag alakul ki. Kopoltyú helyett tüdő fejlődik, amelyet a bőrlégzés egészíti ki A hüllők osztályának: fejlődése és szaporodása már nem vízhez kötött. A megtermékenyítés az anyaállat testében megy végbe. A nőstény lágy héjú tojásokat rak, amelyeket a napmelege keltet ki A hüllőknek nincs

átmeneti lárvaalakjuk. Bőrük erősen elszarusodott, tüdejük fejlettebb és tagoltabb mint a kétéltűeknek, és nincs bőrlégzésük. A madarak osztályába: tartozó fajok testét módosult szarupikkelyek, tollak fedik. Lábuk szarupikkelyes. Mellső végtagjuk a szárny Fejlett a tüdejük, melyhez tartalék levegőt tároló légzsák is tartozik. Hőmérsékletük állandó Tojással szaporodnak, amely meszes héjú, és a madarak a testmelegükkel költik ki. Lábuk és csőrük felépítése életmódjukkal függ össze, lehetnek futómadarak, lúdalakúak, tyúkalakúak, verébalakúak. 7 Pintér Mária biológia Rágcsálók: közös jellemzője a fogak elhelyezkedése a szájüregben. A metszőfogakon kívül, csak zápfogaik vannak, szemfogaik nincsenek. Életmódjuk nagyon változatos A ragadozókat: is jellegzetes foguk alapján különítjük el a többi emlőstől. Erőteljes növekedésű szemfogaik kiemelkednek a fogsorból. A fókák: vizi életmódhoz

alkalmazkodott tengeri emlősök, de a szaporodási időszakot a szárazföldön töltik, tüdővel lélegeznek. Cetek: is tüdővel lélegeznek, szaporodásuk a vízben történik, ragadozók Az ormányosok: kizárólag növényeket fogyasztó nagytestű szárazföldi emlősök. Jellemzőjük az orrból és a felső ajakból létrejött ormány. A patások: növényevők. Ujjaik számától függően páros és páratlan ujjú lehet Pl páros, disznó, páratlan, orrszarvú 8 Pintér Mária biológia 9. tétel foszfátok és lipidek biológiai jelentősége A lipid: különböző kémiai szerkezetű, de nagyon hasonló oldhatósági tulajdonságokkal rendelkező szerves vegyületek gyüjtőneve. Ezek a vegyületek vízben nem oldódnak, a szervezet azonos úton állítja elő őket. 4 csoportja van: 1. neutrális zsírok: a természetben a leggyakrabban előforduló lipidek Növényekben és állatokban egyformán megtalálhatóak (zsír, olai) – glicerin: nagy C

atomszámú karbonsav, három karbonsavat köt meg három hidroxil csoportjával. palmitinsav,szterainsav 15 és 17 C atomosak olajsav 2. karboxil csoport: valamilyen láncvégű szén atomhoz kettős kötésű oxigén és egy hidroxil csoport kapcsolódik- észterkötés. Három észterkötés, három víz keletkezik Azok a vegyületek melyek karboxilt tartalmaznak azok a karbonsavak. Hangyasav: Cből 1H, 1 kettőskötésűO+OH Ecetsav: C-C elsőhöz 3 H, másodikhoz =O +OH 3. foszfátidok: foszfátlipidek Foszfát csoport nagy elektronvonzó képesség, szerkezetükben a neutrális zsírokra hasonlítanak, csak a harmadik helyen zsírsav helyett foszforsav van. A foszfátlipidek a vízben micellát alkotnak A glicerin felöli poláris, vízoldékony, a szénláncok pedig apolárisak, tehát víztaszítók. Amofter anyag 4. karotinoidok: hosszú szénláncúak, minden kötés után kettős kötés van Konjugált helyzetűek, elvesztik helyhezkötöttségűket, delokalizálódnak,

pl. karotin-sárgarépa, likogin-paradicsom. Könnyen leszakadnak, fényérzékenyek 9 Pintér Mária biológia 11. tétel az összetett ch-ok jellemzése, emésztése: több szőlőcukor molekulából épülnek fel, glikózidos kötés van köztük. Kötéskor vízkilépés történik Ide taroznak a: diszacharidok: - szacharóz ( répacukor) - laktóz (tejcukor) - maltóz (malátacukor) poliszacharidok: több száz, több ezer molekula kötődik össze, ezek lesznek az óriás molekulák. Ebbe a csoportba tartoznak a keményítők, ami növényi tartalék tápanyag, pl. burgonya, búza, kukorica. Két poliszacharid van benne: - amilóz, több száz szőlőcukor kapcsolódik, spirális szerkezetű - amilopektin, térhálós szerkezetű. A keményítő jóddal kimutatható, ezáltal kék színű lesz. Keményítő bomlása: Keményítőből, maltóz, szőlőcukor lesz főzéskor, vagy csírázáskor. - Cellulóz: több ezer szőlőcukorból áll, egyenes láncokat hoz létre

és szorosan illeszkednek. A cellulóz vízben nem oldódik, kémiailag stabil anyag, pl. a növényi sejtfal - Glikogén: amilopektin- szerű, tartaléktápanyag az állatoknál, izomban, májban. 10 Pintér Mária biológia 12. tétel a DNS megkettőződése, és szerkezete DNS dezoxiribóz-nukleinsav. Több millió nukleotidot tartalmaz Kettős spirál, uracil nincs benne, helyette timin van.a H kötések száma megegyezik Az egyik szál bázissorendje egyértelműen meghatározza a másik szál bázissorendjét a két szál egymásnak komplementere(kiegészítik egymást). Az mRNS-en kívűl a t és rRNS is a sejtmagban keltkezik, és osztódás előtt a DNS megduplázódik, Replikáció következik be. a DNS molekula az élőlények öröklődő tulajdonságainak információ hordozója. Ez örökíti nemzedékről nemzedékre a faj jellemző tulajdonságait. A DNS megkettőződésének folyamatát különböző enzimek katalizálják. A DNS keletkezése: sejtosztódás

előtt megkettőződik, és két ugyanolyan kettősszálú DNS keletkezik, amelyek azonosak, de lehet bennük másolási hiba(mutáció). Azok a sejtek, amelyekben nincs DNS nem életképesek. A DNS bázis sorendje, és a fehérjék aminósav sorrendje között, szoros összefüggés van. A DNS molekulájában van az információ rejtjelezve, kód formájában. A biológiai kód jelei a bázishármasok, amelyek 1-1 aminósavat fejeznek ki. -AT-GC-CG-TA- -AT-GC- CG-TA- -AT-GC-CG-TA-GC-AT- 11 Pintér Mária biológia 14. tétel A fotoszintézis a legalapvetőbb felépítő folyamat a fotoszintézis. A fotoszintézist végző növények ebben a folyamatban kötik meg és alakítják át a nap fényenergiáját, minden élőlény számára felhasználható kémiai energiává. A fotoszintézishez pigmentekre is szükség van, ezek a fényenergiát kötik meg A fényenergia megkötése a fényelnyelő pigmentek segítségével történik. A fotoszintézis folyamata:

6CO2+6H2O-C6H12O6+6O2, zöldszíntestben megy végbe Két részfolyamat: - Fényreakció : csak fény jelenlétében megy végbe, a fényenergiát köti meg és alakítja át kémiai energiává. ATP is keletkezik ebben a folyamatban, pigment rendszrek, klorofill tartalommal kötik meg a fényt.2H2O-O2+4H+4e- O2 távozik, így NADP lesz - Sötétreakció: sötétben is lejátszódik, ebben a szakaszban történik a szén-dioxid megkötése és redukciója szerves molekulává. NADP hozza a H+, e- -t Az energiát az ATP szolgáltatja, nem kell hozzá fény. Szén-dioxid belégzéssel veszi fel a növény 4H+ + 4e-+CO2 - C6H12 O2+O2 cukor távozik a növ. ebből épfel 12 Pintér Mária biológia 13. tétel fehérjeszintézis sejtplazmában megy végbe, a riboszómák feladata. 20 féle aminósav van a szervezetben, szerves bázis pedig négy féle, ezenkívűl 64 féle tRNS. Ebben a folyamatban a tRNS és az mRNS kapcsolódik. Egyféle tRNS mindig ugyanolyan aminósavat

szállít, de mivel tRNS-ből 64 féle van és csak 20 aminósav, lesznek olyan aminósavak melyek több tRNS-hez kapcsolódnak. A 20 aminósav kódolásához, csak 4 szerves bázis áll rendelkezésre, ezért egy aminósavat 3 egymás melletti bázis határoz meg. Ezt a három bázist, bázis hármasnak nevezzük(triplet) 13 Pintér Mária biológia 16. tétel a membrán és az anyagforgalom a biológiai membránok: elsődleges feladata, hogy elhatárolja az adott teret a külvilágtól. Minden biológiai membrán alapja. Egy lipidekből álló kettős réteg(foszfátidok) Ezek a molekulák vízben kettős rétegbe rendeződnek és micellát alkotnak. Membránfehérjék: is részt vesznek a biológiai membránok felépítésében. Ezek teljesen átérik a membránt, vagy csak félig süllyednek bele. Sejthártya is biológiai membrán. Ez kívülről határolja a sejtet és ez a belső szervecskék határa Sejtplazmában található biológia membránok endoplazmatikus

membránrendszert alkotnak. Ez az egész sejtplazmát behálózza, külső felszínén fehérjeszintézis folyik. Anyagforgalom: a sejt a sejthártya membránján keresztül különféle anyagokat vesz fel és salakanyagot távolít, de a sejten belül is élénk az anyagforgalom. A membránokon keresztüli anyagforgalmat transzportfolyamatnak nevezzük. Aktív transzport: energia szükséges hozzá. Biológiai forrásból eredő energia felhasználásával juttatják át a membránon az anyagot, a magasabb koncentrációjú helyre. Az energiát az ATP hozza. Passzív transzport: energiát nem igényel, az anyag magától áramlik a fehérjéken keresztül (ozmózis, diffúzióval) Ozmózis:az oldószer részecskéinek áramlása félig átteresztő hártyán keresztül, a kisebb koncentrációtól a nagyobb felé. Diffúzió: oldott anyag részecskéinek önmagától való elkeveredése az oldatban, az oldott anyag arra törekszik, hogy az oldat minden pontján azonos töménységben

legyen jelen. Endocitózis:a sejt belsejébe történő bekebelezés Exocitózis: a sejtben felgyülemlett nagyobb részecskék kijutattása a sejtből. 15. tétel aerob lebontás és erjedés 14 Pintér Mária biológia 17. tétel A mitózis 18. tétel Meiózis, az átkereszteződés lényege a mitózis: számtartó osztódás - DNS állomány megduplázódik (DNS le van tekeredve) - DNS felcsavarodik, ezáltal rövidül és vastagszik, többszörös felcsavarodással kromoszóma alakul ki - sejtmaghártya felbomlik, a sejt középvonalába rendeződnek a kromoszómák(46 krom. van az emberi sejtben) - húzófonalak kialakulnak, majd létrejön az osztódási orsó - a két kromatida elválik egymástól, s a sejt két végébe vándorol, a sejt ketté osztódik és létre jön a sejtmag. Meiózis: számfelező osztódás - ivarsejtek alakulnak így ki - a kromoszómaszám az eredetinek a fele - DNS megduplázódik - kialakulnak a kromoszómák - a sejtmaghártya felbomlik, a

homológ kromoszómák párba állnak - átkereszteződés: két kromoszóma a tapadási pontokon kromatidáikkal átkereszteződve bizonyos szakaszaikat kicserélik egymással. - a húzófonalak kialakulnak, és a homológ párok eltávolódnak egymástól, a sejt ketté osztódik, az utódsejtbe pedig fele annyi két kromatidás kromoszóma lesz. - újabb oszódással 4 utódejt keletkezik, s mindegyik a kiindulási sejthez képest fele annyi kromoszómaszámmal rendelkezik. Sejtosztódás során sejtciklus: az osztódó sejtnek az a körfolyamata, amelyek a sejtek DNS szintézis előtti állapotból kiindulva a szintézisen és a sejt osztódáson keresztül visszatér a kiindulási szakaszba. 1. nyugalmi szakasz: nem indul meg a megkettőződés, csak az mRNS szintézise és enzimfehérje épződés 2. DNS megkettőződése: a DNS-hez kapcsolódó fehérje szintetizálódik 3. DNS szintézise utáni szakasz: újabb mRNS képződés és fehérjeszintézis 4. sejtosztódás szakasza:

a kromoszómák kétfelé válnak, ketté osztódik a sejt és a keletkezett 2 utódsejt nyugalmi szakaszba kerül. 15 Pintér Mária biológia 19 tétel növényi szövetek a szövet azonos felépítésű és működésű sejtek halmaza. A növények közül a harasztoknál a nyitva és zárvatermőknek vannak szövetei. Növényi szövet lehet: 1. osztódószövet: nem állandósult szövettipus Az osztódószövet sejtjei hozzák létre a többi szövet sejtjeit. A hajtás és a gyökér hosszirányú növekedésében van szerepe 2. bőrszövet: feladata a növény védelme, gyakran viaszréteget kutikulát termel 3. szállítószövet: a farész a vizet és a benne oldott ásványi sókat szállítja A háncsrészben továbbítódnak a növény szerves vegyületei 4. alapszövet: a növényi test lehnagyobb részét alkotja, feladata a fotoszintézis(táplálékkészítő alapszövet) a raktározó alapszövet tartaléktápanyagot halmoz fel a magvakban és gyökerekben.

16 Pintér Mária biológia 20. tétel Állati szövetek a szövet azonos felépítésű és működésű sejtek halmaza. Állati szövet lehet: 1. Hámszövet - fedőhám: feladata a védelem, legegyszerűbb felépítésű egy rétegű hámszövet. Laphám, hengerhám köbhám alakú sejtek alkotják - mirigyhám: feladata váladéktermelés, lehet csöves, vagy bogyós. 2. kötő és támasztó szövet: nagymennyiségű sejtközötti állomány jellemzi, a sejtek nem alkotnak egységes réteget egymástól távolabb helyezkednek el, benne a kötőszövet lehet: - lazarostos (hártyákat alkot) - tömött rostos- rugalmas mint pl. az inak - vér –feladata a tápanyagszállítás - zsír – tápanyagraktár, hőháztartás a feladata támasztószövet lehet: 1. porcszövet, ellenálló, kemény a csontok végét védi 2. csontszövet, ami szerves és szervetlen részből áll 3. Izomszövet: mozgást biztosítja, aktin és miozin fehérje szál csúszik egymás mellett, ez

lehet: simaizomszövet, ami tartós erőkifejtésre képes, lassan reagál, akarattól független működésű - harántcsíkolt izom: aktin és miozin szálak fésűs elrendezésűek, gyors és nagy erős kifejtés, akaratlagos működés. - szívizom: csak a szívben v alakú sejtekből, saját ingerképző központja van a színuszcsomó 3. idegszövet 17 Pintér Mária biológia 21. tétel Az emberi vér A vér: folyékony vérplazmából és benne lévő sejtekből áll. Egy felnőtt ember térfogata(vér) kb 5l, több mint a fele vérplazma, amely ionokat Na,K,Ca és kisebb szerves molekulákat húgysav, aminósavakat tartalmaz. Plazmafehérjék: 4. albuminok: aminósavakból felépülő egyszerű fehérjék Fontos szerepük van a vér ozmózisos jelenségeiben, a zsír és epesavak szállításában. 5. Globulinok: összetett fehérjék, szerepük anyagszállítás és a szervezet védekező működése 6. Fibrinogén: véralvadásban van jelentős szerepe

Vörösvérsejtek: a vörös csontvelőben keltkeznek, sejtplazmájukba hemoglobin molekulák épülnek. A hemoglobin összetett fehérje, szerepe a légzési gázok szállítása(O,CO2). A vörösvérsejtek élettartalma rövid, az elöregedett vörösvérsejteket a lép vonja ki a forgalomból. Fehérvérsejtek: sejtmagjuk van, hemoglobint nem tartalmaznak, ezért színtelenek. Granulociták: a vörös csontvelőben keletkeznek, élettartalmuk néhány nap, a szervezet önálló mozgásra képes védekező elemei. A monociták: a vörös csontvelőben keletkező nagyméretű fehérvérsejtek, védekezés a szerpük A limfociták: a nyirok szervben kialakuló fehérvérsejtek. Egy-egy idegen anyag felismerése, hatástalanítása a feladata. Immunrendszerért felel A vérlemezkék: a vörös csontvelőben keletkező sejtekből kialakuló sejtplazma töredékek, amelyeket szabályos sejthártya borít. Sérült érfal helyrehozása a feladata 18 Pintér Mária biológia 25.

tétel: emésztőenzimek a tápcsatornában A nyálat a szájüregbe nyíló három pár nyálmirigy termeli, mely a nyelv az állkapocs és a fül alatt helyezkedik el. A nyál vízben oldott ionokat, fehérjéket tartalmaz. A fehérjék közül legjelentősebb az amiláz nevű enzim. Az amiláz a szájüregben megkezdi a keményítő bontását. A táplálékot a nyelv a garat felé továbbítja, majd a nyelőcsőbe jut, onnan aktív izomtevékenységgel halad előre. A nyelőcső táplálék feletti szakaszának izomzata összehúzódik, míg az alatti szakasz kitágul. Ezt perisztaltikus mozgásnak hívjuk. A táplálék ezzel a mozgással a gyomorba jut A gyomor a bélcsatorna legtágabb része: a gyomormirigyek által termelt összetett váladék a gyomornedv. Az emésztés szempontjából 2 fontos alkotója a sósav és egy fehérjebontó enzim a pepszin. A gyomorban az amiláz hatása megszűnik A savas kémhatás a gyomornedv fehérjebontó anyagát, működő pepszinné

aktiválja. Ezzel megkezdődik a gyomorban a táplálék fehérjéinek emésztése. Az emésztés nagy része a vékonybélben zajlik. A gyomorból kiinduló vékonybélhez 2 vezeték csatlakozik, az egyik a máj által termelt epét szállítja, a másik a hasnyálmirigy kivezető csatornája. Az ezen keresztül érkező hasnyál többféle enzimet tartalmaz, -fehérjebontó enzim: tripszin ,szén-hidrát bontó enzim: hasnyálmirigy amiláz. A vékonybélben termelődő emésztőenzim a bélnedv. 19 Pintér Mária biológia 26. tétel Az emberi fogazat a szájüregbe bekerülő táplálékot a fogak harapással és rágással felaprítják. A fogak az alsó és felső állkapocs fogmedrébe illeszkednek. A fogmederbe nyúlik a foggyökér, a szabadon kiálló rész a fogkorona. A fog külső részei elmeszesedett szövetkből épülnek fel, legkeményebb a kívűlről elhelyezkedő zománc. A foggyökeret cement veszi körül A két külső réteg alatt a dentin található,

a fogüreget veszi körül és lazarostoskötőszövet tölti ki. Ebben találhatók a foggyökér csúcsán belépő hajszálerek és idegrostok. Felnőtt ember fogazata állkapocsként 4 metszőfogból, 2 szemfogból, 10 zápfogból áll. 32 maradandó fog. ( nyál vízben oldott ionokat, fehérjéket tartalmaz- ebben amiláz nevű enzim, ami a keményítőt bontja le a szájüregben.) 20 Pintér Mária biológia 30 tétel a gerincvelő felépítése és működése a központi idegrendszer a gerincvelőből és az agyvelőből áll. a csigolyák üregében található az agyvelő. a csigolyák ürege folyamatos csatornát=gerincoszlopot alkot. A gerincvelő és az agyvelő 3 hártyával van körülvéve A gerincvelő kör alakú, közepén egy központi csatorna fut végig, melyet folyadék tölt ki, ez az agyfolyadék, más néven likvór. • Ha ez kiszélesedik, létre jön az agykamra • A szürkeállományban más típusú sejtek vannak, itt a neuronok csak a

sejttestet tartalmazzák velőshüvely nélkül • Ezek axonjai alkotják a fehérállományt, az axont körülveszi a velőshüvelysejt, ezért világosabb a színe Gerincvelő: a csigolyák üregében helyezkedik el, a csigolyák ürege pedig folyamatos scatornát alkot, ez a gerinccsatorna. A gerincvelő 3 hártyával van körülvéve, hogy a csonttal ne érintkezzen és ne fájjon. A gerincvelő keresztmetszetben kör alakú 2 részből áll: - fehérállomány 7. Szürkeállomány Fehérállomány: 1. neuronok axonjai alkotják velőshüvelysejtekkel, részei: - elülső köteg, hátulsó köteg, két oldalsó köteg - elülsö köteg: mozgató pályákat tartalmaz, és leszállókat - hátulsó köteg: érző pályákat tartalmaz és felszállókat 8. két oldalsó köteg: érző és mozgató, le és felszálló pályákat tartalmaz Szürkeállomány: - a neuronok csak a sejttestet tartalmazzák velőshüvelysejt nélül 9. közepén az agyfolyadékkal teli központi csatorna

fut 10. inter és mozgató neuronokat tartalmaz • • • • • a hátulsó gyökér érző idegeket tartalmaz, ezen át lép be a szürkeállományba az inger. Az elülső gyökéren indul el a válasz az izomhoz. Az átkapcsolódások a szürke, a fel és leszálló pályák a fehérállományban vannak. A gericvelő folytatása az agy. 1. öreglyuk: a koponya alján található és a gerinc és a koponya kapcsolatát biztosítja 2. nyúltvelő: sok fontos központot tartalmaz, pl vérnyomás, légzés központ 3. híd: az agyrészleteket köti össze a kisaggyal 4. középagy 5. kisagy: a mozgáskoordinációért felel 6. köztiagy 7. nagyagy: - szürkeállomány kívül van(agykéreg) - fehérállomány belül van - két féltekéből áll, egyformán barázdált, akra szimmetrikus, - két féltekét egy kérges test köti össze 21 Pintér Mária biológia 31. tétel A szem és a fül • három hártya (határhártya) burkolja a szemet: • a külső

szaruhártya, ami kívülről van másik nevén ínhártya, megtöri a fényt és elhatárolja a szemet. Mögötte van az érhártya, amelynek csak egyes nyúlványai folytatódnak a szem első részén- ezek a lencsefüggesztő rostok, közötte pedig a szemlencse és a szívárványhártya- ez a szemszínt adja, közepe lyukas, ez a pupilla ami fényre szűkül, sötétre tágul. szemhártya: a szemhártya és a szemlencse közötti tér vízzel töltött= szemcsarnok. A szemlencse rugalmas, ha lapos, akkor távol, ha laza, akkor közel látunk. Akkor működik jól, ha a sugarak fókusza a túlsó oldalra esnek ideghártya, retina, idegsejtek alkotják a szem belső felületén vann a retina két pontja: • • 1. sárgafolt:- ahová a kép esik, keletkezik - ez a szemlencse fókusza - azok a legélesebbek, amelyek képe a fókuszba esik 2. látóideg - ahol elhagyja ott nincs idegsejt, ez a vakfolt, a vakfoltra eső tárgyak képét nem látjuk - a két folt nem esik egybe az

ideghártyának két féle látóidegsejtje van: 1. pálcika sejt: - fényerő érzékelésére szolgál - ha sok akkor sötétben is lát vele az állat 2. csapsejt: - színérzékelő, ha sok van belőle akkor éles felbontású képet ad, viszont sötétben kevésbé működik. A fül: a hallás és egyensúlyozásért felel: • külső fül: tölcsérszerű, a hangrezgések eljuttatása a hallószervhez • középső fül: a hallójárat végét a dobhártya zárja le, a dobhártya mögött hallócsontocskák vannak, a kalapács, aminek egyik vége a dobhártyához hozzá nőtt, a másik vége pedig az üllőhöz. Az üllő pedig a kengyelhez • Belsőfül: ovális ablakához tapad az előbb említett kengyel. Belső fül része a csiga, ami hallószervet tartalmaz, és a félkörös ívjáratok ami az egyensúlyozó szervet tartalmazza. Egyensúly érzékelése a félkörös ívjáratok belsejében lévő receptor sejtekkel történik,ami felett kocsonyás réteg van ebben

mészkristályok, ezek ingerlik a receptor sejteket a fej mozgásakor. Egyensúlyi ideg vezeti az agyi kp.-ba 22 Pintér Mária biológia 34. tétel Az inzulin és az adrenalin hatásai A mellékvese a vese felső csúcsán található páros mirigy. Két részből áll: -velőállomány és kéregállomány. Ezek különböző hormonokat termelnek: Ilyen az Adrenalin hormon, amely cukorraktár lebontást végez. Az izmokban és májban lévő tartalékokat, glikogént szőlőcukorrá bontja, s ezzel a vércukor szint megemelkedik. A glikogénből glükóz alakul, amelyet a szervezet azonnal energiává alakít. Ellentétes hatású hormon az Inzulin, melyet a Langer-Hans féle szigetek termelnek a hasnyálmirigyben. A hasnyálmirigy kettős elválasztású mirigy Az inzulin hatására cukorraktár felépülés megy végbe, ezáltal csökken a vércukorszint. A glükóz glikogénné épül vissza nyugodt állapotban. 23 Pintér Mária biológia 33. tétel Az agyalapi

mirigy működése Agy-Hipotalamusz a közti agyban van, az egész hormonrendszer működéséért felel. Egy nyúlvány nyúlik ki belőle ez az agyalapi mirigy. Ez szemből és oldalról is középen van beékelődve a koponyába. A hormon a váladékát a vérbe üríti Az agyalapi mirigy részei: 1 hátsó lebeny: nem termelődik benne hormon, hanem a hipotalamusz által termelt hormonokat tárolja és juttatja a vérbe. Ilyen a vazopresszin, ami a vízháztartást szabályozza. Ezenkívül az oxitocin, ami a simaizmok ellazulását eredményezi 2 első lebeny: saját maga termeli hat féle hormonját. Van ami az egész testre hat, ilyen a szomatotróp ami növekedési hormon és az egész testre hat. A csontok növekedését okozza, és 18. év körül leáll Ha nem áll el, akkor a porcok túl növekednek. Túltermelés = akromegália nevű betegség A többi öt hormon a testben lévő mirigyeket irányítja pl. Pajzsmirigyet, mellékvesét, nemi mirigyek, mellékpajzsmirigy,

hasnyálmirigy. Pajzsmirigy: a pajzsporc előtt elhelyezkedő páros szerv, hormonja a Tyroxin, ami az anyagcserére hat.(gyorsítja) ha kevés akkor jód hiány , pótolni kell- a beteg elhízik Ha sok, a beteg fogy Mellékvese: A mellékvese a vese felső csúcsán található páros mirigy. Két részből áll: -velőállomány és kéregállomány. Ezek különböző hormonokat termelnek: Ilyen az Adrenalin hormon, amely cukorraktár lebontást végez. Az izmokban és májban lévő tartalékokat, glikogént szőlőcukorrá bontja, s ezzel a vércukor szint megemelkedik. A glikogénből glükóz alakul, amelyet a szervezet azonnal energiává alakít. Ellentétes hatású hormon az Inzulin, melyet a Langer-Hans féle szigetek termelnek a hasnyálmirigyben. A hasnyálmirigy kettős elválasztású mirigy Az inzulin hatására cukorraktár felépülés megy végbe, ezáltal csökken a vércukorszint. A glükóz glikogénné épül vissza nyugodt állapotban. Női nemi mirigyek: o a

petefészek kettős feladata: a petesejttermelés és hormontermelés, ösztrogén és a progeszteron o a petesejtet burok veszi körül, a tüsző, amik a ciklus kezdetén ösztrogént termelnek, ezt az agyalapi mirigy tüszőserkentő hormonja váltja ki. Az agyalapi mirigy elkezd több tüsző serkentő hormont termelni, így több ösztrogén keletkezik, s a tüsző felreped ez az ovuláció, majd a petesejt elhagyja a petefészket. A tüsző innentől már sárgatest, ami progeszteront fog termelni. A progeszteron a méh nyálkahártyáját befogadó képes állapotban tartja, ha megtermékenyítés van, akkor beágyazódik, ha nincs, akkor vérzés kíséretében a méhnyálkahártya felső része leválik és távozik. Az ösztrogén a női nemi jelleg kialakításáért és a méhnyálkahártya újjáépüléséért felel. 24 Pintér Mária biológia Férfi nemi mirigyek: • • • here, páros szerv, két feladata van: a hímivarsejt termelés és

hormontermelés(tesztoszteron) agyalapi mirigy irányítása alatt áll serdülőkorban indul meg a termelés, feladata: férfi jellegek kialakítása és megindítja és fenntartja a hímivarsejtek termelődését 25 Pintér Mária biológia 50. tétel Társas viselkedés és kommunikáció az állatvilágban a tartós társas életnek előfeltétele a társulási hajlam, amely csoportok kialakulásához vezet. A szociális kapcsolatok legegyszerűbb formája az állatok időleges tömörülése. Pl vándormadarak, vonuló heringek. Ezek a vonulás alatti közös védelem és biztonság céljából történik Az időleges tömörülésben a társas viselkedési formákat egy, vagy néhány egyed váltja ki, majd ezt a többi egyed utánozza. Pl vonuló halrajok közös mozgása Az időleges tömörülés lényege: a magatartás közösségi szinten összehangolt cselekvésekből tevődik össze. Az időleges tömörülések nyitott közösségek A zárt közösségek tagjait

erős szociális vonzalom tartja össze, a gerinces állatokra jellemző zárt közösség a család: Az együtt élő zárt közösségekben az egyedek ismerik egymást. Társas kapcsolataikban különböző alá-és fölérendeltségi viszonyok keletkeznek. A csoportokon belül rangsor alakul ki A rangsorban elfoglalt helyekért az állatok egymás között megküzdenek. Még a csoportosan élő állatokra is jellemző az egyedek közötti távolságtartás igénye. A személyes tér nagysága fajonként változik: vannak testérintkezést tűrő állatok, pl. denevér, és nem tűrő állatok, pl .erdei pinty Az agresszió az állatoknál egyféle eltávolításra irányuló magatartás, mely kizárólag fajtársakkal szembe érvényesül. Megakadályozza a túlszaporodást, így fontos szabályozóvá válik a populáción belüli egyedsűrűség kialakításában. Az állatokra jellemző a területvédő magatartás, melyet az állat sajátjának érez. Az állatok saját

területüket a többitől elhatárolják. Ehhez hangjelzéseket, szaganyagokat használnak Az állatok kommunikációja az a jelrendszer, amely szaglással, látással, v-. hallással felfogható A kommunikáció alapvető feltétele a társas kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. A jelek befolyásolják a fajra jellemző magatartást. Az állatvilág számos képviselője olyan szaganyagokat termel, melyekkel kémiai kommunikációkra képes. Ezek a feromonok. Sok esetben a szagok segítik az állatok egyed felismerési képességét és a tájékozódást. Az állatok látására épül a vizuális kommunikáció. Ebben a folyamatban az élénk mozgás és a színek fokozzák a jelzések feltűnő jellegét: PL. méhek tánca A vízuális kommunikációnak számtalan példája található az állatok szaporodási viselkedésében. Az állatok hangadás jelrendszerén és hallásán alapul az akusztikus kommunikáció. 26 Pintér Mária biológia 44. tétel

Magyarország legfontosabb társulásai Társulás: adott élőhelyen élő, egymással kölcsönhatásban álló populációk összessége, pl. nádas(sok populáció együtt), fenyves. A társulást alakítja az éghajlat: Klimazonális: - éghajlati övnek megfelelő társulás, ami Magyarországon nedves – kontinentális. (ligetes, tölgyes erdők) Egyéb tényező: nem klimazonális társulás: PL: • víz túl sok vagy kevés • tengerszint feletti magasság • domborzati viszonyok • talaj minősége(szikes) Biom: adott éghajlati övben elhelyezkedő társulások összessége: - sivatag, tajga Bioszféra: az összes biom és az összes élőhely együtt. A föld élőlényekkel lakott rétege: felső: 5-6 ezer m, legalsó 200 m. tenger alatti Aszpektus a társulás évszaknak megfelelő képe. Szukcesszió: a szukcesszió során a társulás és környezete folyamatosan hat egymásra és megváltoztatja egymást a folyamat végé egyensúly alakul ki és az így

kialakult társulást záró társulásnak nevezzük: Nemzeti parkok: o Bükki o Aggteleki o Kiskunsági o Hortobágyi o Fertő-hansági o Balaton-felvidéki o Duna-Ipoly o Duna-Dráva o Kőrös-Maros o Őrségi. Magyarországi társulások: Tölgyes: - kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy, csertölgy. Tengerszint felett vannak a lombkoronájuk nyitott, sok napfény éri őket, az aljnövényzet gazdag. Gyertyános – tölgyes400-600 m . törzse szürke, levele kerek széle kétszeresen fűrészelt, az aljnövényzet gyérebb. Bükkös: 600-800m: a lombozatuk zárt, tavasszal lágyszárúak, nyáron pedig az aljnövényzet gyér. Fenyves: 800m felett: sötétebb, kevesebb napfény éri, az aljnövényzet gomba, mohák, zuzmók. Pl Alpokalja, Bakony. • Lucfenyő: rövid tűlevél • Erdei fenyő: hosszú tűlevél Vízi társulások: Eutróf tó: lefolyásos, 1m-nél mélyebb, a parti talaj szellőzik- Balaton és Velencei-tó 27 Pintér Mária biológia • Hínáros •

Nádas: szűrőszerepe van • Mocsárrét: nedvességkedvelő környezet Láptó: lefolyástalan, max.1 m,talaja nem szellőzik, ilyen a Fertő-tó Hínáros, nádas, láprét: moha és fűzfák jellemzőek Folyók körül a hullámtéren a gyomok a jellemzőek Ártéri ligeterdő: A fűz, éger, nyárfa a jellemző. Szikes talajon: mivel a párolgás nagy ezért só halmozódik fel a növényzet emiatt kevés, pl. kamilla 28 Pintér Mária biológia 45. tétel A táplálkozási piramis jellemzése Tápláléklánc: Harmadlagos fogyasztók: sas, bagoly Másodlagos fogyasztók: cinke, pók Elsődleges fogyasztók: sáska pocok, cserebogár Termelők: fű, bokor, búza ( zöldnövények) • Kisebb a fajszám • Kisebb az egyedszám • Kisebb összetömeg A csökkenés okai: • Nem tudnak mindent megenni • Táplálkozási veszteség • Emésztési veszteség • Tápanyag beépül, elég – így energia keletkezik 29 Pintér Mária biológia 46. tétel A szén

körforgás az üvegházhatás A bioszférában az anyag állandó körforgást végez, miközben állandó átalakuláson megy át. A bioszféra élő és élettelen alkotói állandó körforgásban állnak egymással, anyagforgalom van közöttük. A szén körforgásában a levegő és a víz szén-dioxid tartalma jelenti a szénforrást az élőlények szerves anyagai számára: szén-dioxidból állítják elő az autotróf növények a fotoszintézis folyamatában a szerves anyagot, ezután közvetlenül, vagy közvetve jutnak a heterotróf élőlények szervezetébe. Az élőlény légzéskor felvett oxigén segítségével a szerves szén vegyület egy részét elégeti, oxidálja. A végtermékek a víz és a szén-dioxid ismét visszakerülnek a környezetbe Az elpusztult élőlényben szintén sok szénvegyület marad vissza, ami lebomlik és szén-dioxid formájában vissza jut a környezetbe. Itt először humusz keletkezik és csak lassan szabadul fel a szén-dioxid. A

föld mélyén összegyűlt szerves anyag az évmilliók során kőolajjá, vagy szénné alakul át, és ennek elégetésével szintén szén-dioxidot juttatunk vissza a körforgásba. Üvegházhatás: a levegő összetétele: nitrogén78%, oxigén21%, egyéb 1%. A viszonylag kis térfogat százalékban a légkörben jelenlévő gázok közül kiemelkedő szerepe van a szén- dioxidnak , metánnak és az ózonnak. A légkört a napsugarak nem közvetlenül melegítik fel először a beeső fénysugár a talaj hőmérsékletét emeli. A szén-dioxid, ami főként az energiahordozók eltüzelésekor szabadul fel és a metán, ami a kérődzők gyomorműködése során szabadul fel a napból érkező fénysugarakat szinte teljesen átengedi, de a talajból történő hősugárzás nagy részét visszatartja. Enélkül az átlag hőmérséklet kb. 35 fokkal kevesebb lenne, viszont ha az üvegház hatás tovább nő, akkor a jégsapkák olvadni kezdenek és a tengerszint növekedni

kezdene. 30 Pintér Mária biológia 47. tétel A hő környezeti hatásai, hidegtűrő képesség A hőmérsékleti viszonyok a nap sugárzásától, a földfelszín és a lékkör sajátosságaitól függenek. A nap sugara átmelegíti a földfelszínt, a földfelszín pedig a levegőnek adja át a hőt a meleg levegő fölfelé áramlik, és a helyére föntről hideg levegő kerül. A földfelszínről leadott hő a levegőbe jutva elnyelődik főként a szén-dioxid miatt, ez az üvegházhatás. Ez a hőmérsékletet emeli, és csökkenti a hőmérséklet ingadozás szélsőségeit. A hőmérsékleti viszonyok függenek az adott terület jellemzőitől. a földrajzi szélességeknél más-és más az adott hőmérsékleti viszony és a hőingadozás, pl. az egyenlítőtől a sarkok felé haladva egyre csökken az évi átlaghőmérséklet, de a hegységekben fölfelé, a tengerszinttől lefelé is alacsonyabb átlaghőmérsékletet találunk. Hatással vannak a domborzati

viszonyok, ezért néha egymáshoz közel álló területeken is eltérő a hőmérséklet. Az élőlények hőtűrő képessége szerint megkülönböztetünk tág és szűk hőtűrő képességűeket. A tág hőtűrő képességű élőlények nagyobb hőingást is képesek elviselni, míg a szűk hőtűrő képességű élőlények csak kisebb hőingást viselnek el. Tág hőtűrő: zuzmók, mohafajok – ezek a hideg övben is elterjedtek. Néhány bálna faj, amik a sarki és egyenlítői tengerekben egyaránt otthonosak. Szűk hőtűrő: emberszabású majom, ami csak a meleget tűri, vagy a déli sarkvidék pingvin fajtái, ami a hideget tűri. Vannak olyan fajok, melyek mindkettőhöz alkalmazkodtak ezek: a változó testhőmérsékletű állatok, és az állandó testhőmérsékletű állatok. A békák pl. változó testhőmérsékletűek, hidegben nyugalmi állapotba kerülnek, téli álom, az anyagcsere lelassul, melegedéssel az anyagcsere beindul az állat aktív lesz.

Állandó testhőmérsékletű állatok: a külső hőtől függetlenül tudják a testmelegüket tartani, pl. madarak, emlősök. A szabályozást a test felületének és tömegének aránya szabja meg A hő termelés a test tömegtől, a hő leadás, a test felületétől függ. A fülek és a farok hő leadó felület, a kis fül a hidegtűrő állatoknál látható, és a hidegtűrő állatok többnyire nagytestűek, ill. ezek jobban tűrik a hideget Pl. a pingvin fajok, minél nagyobb déli szélességi fokon helyezkedik el, annál nagyobb a testmérete O foknál 50 cm, 90 foknál már 120 cm Fajlagos felület: egységnyi tömegű testnek mekkora felszíne van. 31 Pintér Mária biológia 48. tétel Populációk közötti kölcsönhatások Egy adott területen különböző populációk élhetnek együtt, amelyek egymásra befolyással vannak. A populációk közötti kölcsönhatás szerint megkülönböztetünk: 1. ++ kölcsönösen előnyös 2. -- kölcsönösen

hátrányos 3. O semleges viszonyt -- kölcsönösen hátrányos : ebben az esetben versengés alakul ki, pl. a róka és a farkas között, vagy a zebra és antilop között. A verseny szoros, az egyik populáció kipusztul, pl nyúl-kenguru ++ kölcsönösen előnyös: mutualizmus, ami speciális esete a szimbiózisnak(együttélés) pl. méh-akác +- predáció: zsákmányszerzés, pl. róka-nyúl, tehén-fű – az egyik a zsákmányszerző, ami táplálékként fogyasztja a zsákmánypopulációt. Speciális estben élősködés alakul ki, parazitózis, ebben az esetben a zsákmány nem pusztul el azonnal, pl. kullancs Szúnyog, bélféreg +O kommenzalizmus: asztalközösség, ami kialakult pl. a nagyragadozók, és a zsákmányállat maradványait fogyasztó egyéb állatok populációi között. Pl keselyű- oroszlán -O antibiózis: pl. fecske-veréb – fészek elfoglalás, vagy mikroorganikus fajok között: az egyik anyagcsere-terméke kedvezőtlenné teszi a másik

mikroorganizmus környezetét, ezzel megállítva a növekedését ezeket a kémiai hatóanyagokat anibiotikumoknak hívjuk. Az egyik baktérium gátló anyagot a penicillint egy gomba faj termeli: baktérium-ecsetpenész-penicillin 32 Pintér Mária