Biológia | Középiskola » Biológia érettségi tételek vázlatosan, 2003

Biológia érettségi tételek, 2003 I.A TÉTEL: A populációk kölcsönhatásainak főbb típusai Egy adott területen különböző fajok populációi élhetnek együtt. Az együtt élő populációk kisebbnagyobb mértékben befolyásolhatják egymás működését Egyes esetekben ez a hatás közvetlen, például egy ragadozó és egy zsákmányállat populációinak viszonyában, tehát ezek egymásból táplálkoznak. Máskor közvetve hatnak a populációk egymásra, mint a bükkpopuláció, amely ez erdő alsóbb szintjein élő növénypopulációk fény- és hőmérsékleti viszonyait változtatja meg. A populációk közötti kölcsönhatásokban egy- egy populációra vonatkozóan megkülönböztethetünk előnyös (+), semleges (0) és hátrányos (-) hatást. E szerint lehet: − Asztalközösség: (kommenzalizmus) „0+” Az egyik számára a másik léte közömbös, a másiknak viszont határozott előnyt jelent a kapcsolat. Pl: Gólya- veréb; Oroszlán- kígyó;

Ragadozóhal- kalózhal. − Hasznos együttélés: (szimbiózis) „++” A jelenségre mind a növény-, mind az állatvilágban rengeteg példát találunk, de jól ismert néhány növény- és állatpopuláció szimbiózisa is. Pl: Fenyő- gomba; Nitrogénmegkötő baktérium- gyökér; Cellulózbontó baktérium- tehén. − Antibiózis: „-0” Amikor az egyik egyedre nem hat a másik, de másban kért okoz. E z a jelenség általában mikroorganizmusok között hat. Pl: Gomba- antibiotikum (Az ecsetpenész termeli a penicillint, tehát rá nem hat, de mást öl) − Élősködés: Parazitizmus: „+-” Egyik élőlény a másikból táplálkozik, de nem pusztítja el. A növényi paraziták lehetnek teljes paraziták (aranka, napraforgó) és fél paraziták (csak szervetlen anyagot szív fel). Az állati paraziták lehetnek külső (tetű) és belső (bélféreg) paraziták. − Táplálkozási kapcsolat: Ilyenkor az egyik populáció, mint zsákmányszerző,

táplálékként pusztítja a másik populáció, a zsákmánypopuláció tagjait. Ilyenkor a két populáció szoros kapcsolatban van egymással. Az egyik tagjainak száma meghatározza a m ásik tagjainak számát. Van olyan, amelyik élőket pusztít Pl: ragadozók, növényevők, mindenevők Van olyan, ami élettelent pusztít. Pl: dögevők, iszapevők, földevők, ürülékevők, lebontók − Versengés: „- -„ Ez a leggyakoribb. Azonos ökológiai igényű populációk között alakul ki Ennek elkerülése végett a teljesen azonos ökológiai igényű populációk földrajzilag is elkülönülnek. Pl: A trópusi esőerdők liánjai és fán lakó növényei fény felé való törekvése II.A TÉTEL: A Nyitvatermők törzsének főbb jellemzői A magvas növények kialakulása oldotta meg a kiszáradás elleni védekezést. A magvas növényeket két nagy törzsbe soroljuk. Az ősibb a nyitvatermők törzse Nevét onnan kapta, hogy a termőlevelek nem zárják körbe a

magvakat, azok fedetlenül alakulnak ki a magkezdeményből. Őseik az őspáfrányok. Testfelépítésük: itt két nagy csoportot különböztetünk meg: vegetatív és generatív. Vegetatív szervek: gyökér fejletlen, gombákkal él szimbiózisban. Szár: mindig fás, gyantát termel. Levél: tűlevél, vagy pikkelyszerű levél A tűlevél gyantát tartalmaz, jól bírja a hideget, örökzöld. Generatív szervek: ezek a f ajfenntartó szervek. A termős virágzata a toboz (elfásult virág) A porzós virágzata olyan, mint a barka virágzat. Szaporodása: a heterospórás nemzedékváltakozás jellemző rá. A virágporszem anyasejt (2n) ⇒ virágporszem (n, mikrospóra) Embriózsák anyasejt (2n) ⇒ embriózsáksejt (n, makrospóra) ⇒ zigóta (n)⇒ növény termő⇒ embriózsák anyasejt. porzó ⇒ virágporszem anyasejt. Szaporodásában elszakad a víztől. A szaporító sejtek védelme fokozódik: a spórát burok vesz körül, ezt a termőlevél védi és ez az

egész a növényen van. Magkezdemény: A burokkal körülvett makrospóra. Mag: A magkezdemény megtermékenyítés után maggá fejlődik. A mikro- és a makrospóra az ivaros nemzedék. A termő és a porzó az ivartalan nemzedék A megtermékenyítést a szél végzi el. Páfrányfenyők osztálya: a páfrányfenyő lombhullató növény. A magkezdemény - miután a megporzás megtörtént - sokszor a megtermékenyítés előtt a földre hullik. Itt fejlődik ki a csíra Fenyők osztálya: Fenyőfélék családja: F. lucfenyő 1-1,5 cm hosszú levelek F erdei fenyő: 4-5 cm-es villaalakú levél, kérge vörös. F erdeifenyő 10-12 cm-es villáslevél, kérge szürke, levegőszennyezésre érzékeny. F vörösfenyő: lombhullató, szárazságtűrő Ciprusfélék családaja: tuja: pikkelyszerű levél. Boróka: pici tűlevél Cédrusfélék családja: a Földközi-tenger vidékén élnek. A ma élő példányok idősebbjei több mint 3000 évesek Az ókorban hajóépítésre

használták. Egyiptomban a múmiakoporsókat is ebből készítették Libanoni cédrus. III.A TÉTEL: Az ember gerincvelőjének felépítése A cső idegrendszer törzsi részéből alakult ki. Az élőlények fejlettségével szerepe háttérbe szorul A gerinccsatornában található. Nyaki-, háti-, ágyéki-, keresztcsonti- és farki részből áll Az ágyéki szakasz 5 csigolyából áll. Felülről a 2 alatt már köteges lefutású, tehát nem tölti ki teljesen gerincvelő. Szerkezete: kívülről két réteg gerincvelői burok borítja. A rétegek között folyadék van A folyadék feladata a védelem a t áplálás. A gerincvelő szürke állományának közepén található a központi csatorna, melyben a gerincvelői folyadék folyik át. A szürke állomány amúgy sejtekből áll, s a gerincvelő belsejében található. A hátsó-, oldalsó-, első szarv fogja közbe A hátsó szarv másik neve érzőszarv. Azonban érzőidegeket nem tartalmaz, csak átkapcsolót Az

oldalsó szarv a vegetatív szarv. Az első pedig a mozgató Ez mozgatóidegeket tartalmaz Ezeket veszi körül az idegrostokat tartalmazó fehérállomány. Ennek hátsó kötegében az agyba menő felszállópályák vannak. Az oldalsó kötegben felszálló és leszállópályák találhatóak Az első köteg pedig az agyból jövő leszállópályákat tartalmazza. A gerincvelői idegen keresztül mennek be az érzőidegek a hátsó gyökérbe, s itt jönnek ki az első gyökérből jövő mozgató rostok. Az embereknek 31 pár gerincvelői idege van. Mindegyik egy hátsó érző gyökérrel, és egy első mozgató gyökérrel lép ki a gerincvelőből. Lefutása lehet tengelyszimmetrikus (vagy a jobb, vagy a baloldalt idegzi be), de lehet hálózatos is. Kilépése szelvényezett A hátsó gyökerek gerincvelőhöz közel eső neuronjainak sejtestjei dúcot alkotnak, majd a gerincvelőtől távol eső szakaszon az első gyökérrel gerincvelői ideget alkotnak, amely ezáltal

kevert ideggé válik, s behálózza az egész testet. A gerincvelői idegnek a végrehajtó működésben van szerepe A vegetatív idegrendszer központjainak emeletszerű felépítésének alsó falán az oldalsó szarv központi vegetatív magjai állnak. A vegetatív idegek nemcsak az agytörzsből, hanem a gerincvelőből is kiléphetnek. Ez alól a nyaki szakasz a kivétel A szerv falában lévő receptor a csigolyaközti dúcban lévő idegnek (érző) küld jelzést. Ez egyrésze az agy felé irányítja, másrésze a hátsó szarvba bejutva az oldalsó szarvba továbbítódik, ahol átkapcsolódik, majd az első szarvon át kijut a szürkeállományból, a gerincvelői idegen át elhagyja a gerincvelőt, majd a szerv előtt átkapcsolódik. IV.A TÉTEL: Melyek az ember belső elválasztású mirigyei? Az agyalapi mirigy hormonjai és jelentősége? Az állati hormonok a belső elválasztású mirigyeken keresztül hatnak. Az ember hormonális rendszerében a hipotalamusz

és az agyalapi mirigy a szabályozó központ a többi belső elválasztású mirigy működése felett. Belső elválasztású mirigy még a pajzsmirigy, aminek jódtartalmú hormonja a trioxin. Ez a lebontási folyamatokat serkenti Hatására a s ejtek oxigénfogyasztása emelkedik, ami fokozott hőmérsékletemelkedéssel jár. Ilyen mirigy még a hasnyálmirigy, ami inzulint termel, ami serkenti a vérben lévő glükóz felhasználását. Ide tartozik még a mellékvese, aminek kéregállományának hatására lelassul a glükóz lebontása. A velőállományban pedig az adrenalin elősegíti a glikogén lebontását. Az agyalapi mirigy a koponyaalap ékcsontjában helyezkedik el. Egy nyél kapcsolja össze a hipotalamusz agyalapi felszínével. Elülső- és hátsó lebenyre tagolódik A hátsó lebeny idegszövetből épül fel és közvetlen kapcsolatban áll a hipotalamusz nagy neuroszekréciós sejtjeivel. Az itt termelődött hormonok a sejtek nyúlványain keresztül

jutnak a mirigy hátsó lebenyébe. A hátsó lebeny tehát csak tárolja és időszakonként a vérbe üríti a peptid típusú hormonokat. Ilyen a vazopresszin, aminek hatására a mellékvesében lévő nefronok elvezetőcsatornáiból fokozódik a víz visszaszívása s a vizelet mennyisége. Hiánya esetén súlyos kiszáradás lehetséges. Itt termelődik még az oxitocin, aminek simaizom összehúzó hatása van A terhes nőknél van fontos szerepe, uyganis hatására fokozódik a méhizom összehúzódás és elősegíti a tejmirigyek kiürítését. Az elülső lebeny hormonjai saját mirigysejtjeiben termelődnek. Ennek beindulásához azonban a hipotalamuszban képződött kémiai vegyületekre van szükség. Ezek a kis neuroszekréciós sejtekből származnak és a nyelen keresztül jutnak az elülő lebenybe. Az itt termelődött hormonok polipeptid típusúak. Ilyen például a növekedési hormon, amely hiánya esetén törpe marad az egyed, túltermelése esetén

óriásnövés jön létre. A többi elülső lebenyben termelődött hormon egy- egy másik belső-elválasztású mirigyre fejti ki a hatását. Pl: Pajzsmirigyre ható hormon (szabályozza a működését, segíti a hormontermelődést és kiürülést). Mellékvesére ható hormon (a mellékvesekéreg szénhidrát anyagcserére ható hormon elválasztását fokozza). Nemi mirigyre ható hormon (tüszőserkentő tejelválasztó, tesztoszteronserkentő) V.A TÉTEL: Az emlősök bélcsatornájának részei és feladatai Előbéli szakasz: Az ember bélcsatornája hasonló a fejlett gerinces állatokéhoz. Első része a szájüreg. A kisgyermekeknek 6 hónapos kor körül kezd kinőni a tejfoga Ez a 20 fog serdülőkorig megmarad. (4 metsző-, 1-1 sem-, 5-5 zápfog) Ezután 32 db m aradandó fog nő ki A felaprított táplálékot az izmos nyelv keveri össze a nyállal, s alakítja falattá. A nyelv elől az édeset (kisméretű szerves molekula), oldalt a sósat (kisméretű

kation), hátrébb oldalt a savanyút (szerves sav), a leghátul a keserűt (nagyméretű kation, nikotin) érzékeli. A nyálat a fültőmirigy, az állkapocs alatti mirigy, és a nyelvalatti mirigy termeli. A nyál váladékát a vérből választja ki Ezután a táplálék a garatba kerül. Itt kereszteződik a levegő és a táplálék útja Az orrüreg felé a lágyszájpad zárja el az utat, a légcső felé pedig a gégefő. A garatban levő mandulák szerepe a védelem. A táplálék a garatból a nyelőcsőbe jut Ez a légcső mögött található, 12-15 cm hosszú Belülről hámszövet béleli, ami alatt kötőszövet, illetve simaizomszövet helyezkedik el. S perisztaltikus mozgást végez nyelés közben. Ezután a t áplálék a gyomorszájon át a gyomorba kerül. Ez a bélcsatorna legtágasabb része A gyomorszájtól a gyomorkapuig tart Hengerhám béleli, alatta kötő- és simaizom. Izmos falát nyálkahártya borítja, amin jól láthatók a gyomormirigyek. Az

általuk termelt összes váladék a gyomornedv Mirigyei közé tartozik a hormont termelő gasztrin. A gyomornedvnek két fontos összetevője van: a sósav feladata a védelem és a p epszin aktiválása. A pepszin a gyomor fehérjebontó enzime A táplálék és a gyomornedv összekeveredését a gyomor perisztaltikus mozgása végzi. Funkciója a tárolás, adagolás, keverés, védelem, emésztés, és felszívás. H 2 O-et, sókat, alkoholt és gyógyszert szív fel A gasztrin hatására epe, gyomornedv, hasnyál termelődik. Betegsége: Gyomorfekély: kiváltója a helytelen táplálkozás, a stressz, örökletes okok. A középbél: A gyomorkaputól a vastagbélig tart. A patkóbélből és a vékonybélből áll Vékonybélnek a csípőbelet és az éhbelet nevezzük. A patkóbél kb 30 c m hosszú A máj és a hasnyálmirigy ide önti váladékát. pH-ja 8-as, tehát lúgos A hasnyálmirigy a patkóbél kanyarulatában van. Ez kettős elválasztású mirigy Külső mirigy a

hasnyál, belső az inzulin A fehérjék bontását kisebb peptidekre a tripszin végzi. Keményítőt és szénhidrogént bont cukorra az amiláz. A zsírsavak emésztése a ci páz feladata, a n ukleinsavaké pedig a n ukleázé A máj a hasüreg jobb felső részén található. Ez a legnagyobb mirigyes szervünk Egyik legfontosabb feladata az epe termelése. Ezt a vérből választja ki Az epe az epehólyagból az epevezetéken át a patkóbélbe ürül. Kiürülése szakaszos A máj ezen kívül raktároz glikogént, vasat, A, D, B vitaminokat. Feladata a méregtelenítés is, bomlástermékét húgysavvá alakítja A vékonybél 5-6 m hosszú. Szöveti szerkezetét tekintve simaizom, felszívóhám A felszívóhámban erek vannak Ide szívódnak fel a nukleinsavak építőegységei, az aminosavak, és a cukor. Nyirokereket is tartalmaz. Ide szívódnak fel a zsíralkotók Ezenkívül a vékonybél mirigyes szerkezetű is Bélnedvet termel, melyben fehérjebontó enzimek vannak:

erepszin. Ezenkívül megtalálható itt az amiláz, lipáz, nukleáz is. A vékonybél feladata még az emésztésen és a f elszíváson kívül a továbbítás, keverés, védelem. Véd, hiszen benne nyirokcsomók vannak S itt fejeződik be az összes molekula emésztése. VI.A TÉTEL: A domináns és a recesszív öröklődés jellemzése két nemzedék alapján Az öröklődé során a tulajdonságok a DNS- ben öröklődnek tovább. Egy- egy tulajdonságot a gének (egy fehérjerecept a DNS- ben) határoznak meg. A géneket pedig kromoszómák alkotják Az ember 46 kromoszómája 23 kromoszómapárra oszlik. Egy adott génnek a különböző változatait alléloknak nevezzük. A leggyakrabban előfordulókat vad típusúaknak nevezzük Az öröklődés lehet külső (fenotípus), vagy belső (genotípus). A kromoszómák lehetnek egyformák (homozigóta) és különbözőek (heterozigóta). A kromoszómák lehetnek dominánsak (ez az erősebb, ez érvényesül) és recesszivek

(gyengébbek, rejtve maradnak). A genetika alaptörvényeit Mendel vizsgálta. Megállapította, hogy heterozigóta egyedek keresztezésénél a fenotípust tekintve 3:1, genotípust tekintve pedig 1:2:1 arányban oszlanak meg az egyedek. Az első törvénye az uniformitás törvénye: Homozigóta szülői formák kereszteződéséből származó első hibridnemzedék (F1) valamennyi egyede mind genotípusát, mind fenotípusát tekintve azonos lesz. A második törvény a hasadás törvénye volt E szerint a szülői tulajdonságok nem olvadnak össze az első nemzedék heterozigóta egyedeiben, hanem változás nélkül megjelennek a második nemzedékben (F2). A harmadik törvénye a független öröklődés törvénye volt. E szerint az F2 nemzedékben az eredeti szülői formáktól eltérő kombinációk is létrejöhetnek. Tehát az F2 nemzedék fenotípusa 9:3:3:1 arányban, genotípusa pedig szintén 1:2:1 arányban öröklődnek. Ilyen például egy fekete- tarka és egy

fehér tehén keresztezése. Létrejöhet még intermedier öröklődésmenet is, amit a nem teljesértékű domináns allél két fenotípus köztes formáját idézi elő. Ilyen például a f ehér és a piros virág keresztezése A kodominancia jelensége, ami az AB0 vércsoportnál mutatkozik meg, amiknek a létrejöttét két domináns és egy recesszív allélpár határozza meg. Tehát a k ét domináns allél találkozásakor mindkettő hatása érvényesül, és AB vércsoport jön létre. Van olyan eset is, amikor egy tulajdonság kialakításában egynél több allélpár vesz részt. Ilyen például a t yúkoknál a t araj formája. De lehet olyan is amikor egynél több tulajdonságot egy allélpár határoz meg Pl: a virág maghéjának színét, vagy a vörösvérsejtek alakját. VII.A TÉTEL: A madarak repülő életmódja hogyan mutatkozik meg testfelépítésükben és életműködésükben? A madarakat az ősi hüllőktől származtatja az evolúció. Testüket toll

fedi, mellső végtagjuk szárnnyá alakult. A repülő életmódnak megfelelően fejlett tüdővel rendelkeznek Tüdejükhöz általában 5 p ár légzsák kapcsolódik. Így ki- és belégzéskor is van a tüdejükben levegő A légzsákoknak a levegő tárolásában és a fajsúly csökkentésében van szerepe. Futó madarak lába erőteljes, repülni viszont nem tudnak. A pingvinek sem képesek a repülésre, úszni viszont kitűnően tudnak. A lúdalakúak kitűnő úszók Könnyen fel lehet ismerni őket lemezes csőrükről, lábujjaik között lévő úszóhártyáról. A sólyomalakúak életmódjára utal görbe, éles csőrük, erős karmú lábuk. A tyúkalakúak nem túl jó repülők, ezért általában a földön tartózkodnak Főleg magvakkal, bogarakkal, férgekkel táplálkoznak. A verébalakúak tápláléka nagyon változatos Igen gyors az anyagcseréjük, ezért naponta annyi élelemre van szükségük, mint a testük tömege. Fontos szerepük van a rovarok

szaporodásának szabályozásában. Szárnyuk a repülés motorja, testfelületüket növeli. Fejlett izomzat, különösen a mellizom (szegycsonti taraj). Tolluk szaruképződmény A pehelytoll hőszigetelő A szárnyon található az evezőtoll, a farki részen pedig a kormánytoll. A toll alapja a cs éve, gerinc, a z ászló A zászló ágakból, fonalakból és horgokból áll. A toll nagy felületet biztosít, így kicsi a fajsúly Nagy szerepe van a hőszigetelésben és a párválasztásban. Csőr: fogazata nincs, így is könnyebb az állat- ezért zúzógyomorra van szükség. Az őrlés szerepét az összetett gyomor veszi át Testhőmérséklete állandó: 40-42oC körüli. Mivel igen gyors az anyagcsere, ezért a r epüléshez sok energia kell. Ezért is esznek állandóan Látásuk igen fejlett, akárcsak a tájékozódási képesség és az egyensúlyérzék. Szaporodásuk: tojással szaporodnak A külső meszes héj biztosítja a védelmet. Ezt követi a hártyás héj

Ezen belül van a fehérje A tojás sárgája a tartaléktápanyag Ezen helyezkedik el a csirakorong. A légudvar betüremkedés S van jégzsinór is VIII.A TÉTEL: A DNS és az RNS felépítésében milyen hasonlóságok és különbségek mutatkoznak? A nukleinsavak nukleotid egységekből felépülő polinukleotidok. A szomszédos nukleotid egységek a pentózmolekulák ötödik, illetve harmadik szénatomja közötti foszfátcsoporton keresztül kapcsolódnak össze. Egy- egy nukleinsav felépítésében akár több ezer is lehet az i ly módon összekapcsolt nukleotidok száma. A felépítésben résztvevő pentóztól, és a nitrogéntartalmú bázisoktól függően két nagy csoportjuk van: − A dezoxiribózt tartalmazó dezoxiribonukleinsavak, vagy röviden DNS- molekulák. − A ribózt tartalmazó ribonukleinsavak, vagy röviden RNS molekulák. A nukleinsavak molekuláiban az egyes nukleotidokat csak a nitrogéntartalmú szerves bázisok különböztetik meg egymástól.

Ezért a nukleinsavak szerkezetének elsődleges meghatározója a bázissorrend, vagyis a különböző bázist tartalmazó nukleotidok egymás utáni elhelyezkedése. A nukleinsavak foszforsavból, ribózból, vagy dezoxiribózból és nitrogén tartalmú bázisból állnak, ami lehet pirimidinvázas Pl.: timin (T); citozin ( C); uracil (U), és lehet purinvázas Pl: adenin (A); guanin (G). A nukleotidok pedig nukleinsvakból és a hozzá kapcsolódó foszforsavakból adenozinból és (acetil) -koenzim A- ból állnak. DNS: Cukorja a dezoxiribóz Nukleotidjainak száma egymilliótól több millióig terjedhet. A sejtmagban, a színtestben és a mitokondriumban fordul elő Szerepe: örökítőanyag, a fehérjeszintézis irányítója. A DNS- molekulát alkotó nukleotidok felépítésében négyféle bázis található: A, T, G, C. Egy DNS- molekula két egymással ellentétes irányba futó polinukleotid láncból épül fel. A két láncot hidrogénkötések kapcsolják össze,

amelyek a két lánc megfelelő bázispárja között jönnek létre. A DNS- molekula két nukleotidlánca között a hidrogénhidak kialakulását a bázisok szerkezete határozza meg. Az egyik lánc adenin bázisával szemben csak timin helyezkedhet el, mivel mindegyikük két hidrogénkötést tud kialakítani. Hasonló okból alkot bázispárt a citozin és a guanin három hidrogénkötéssel. Ez egyben azt is jelenti, hogy minden bázispárban egymással szemben egy nagyobb méretű purinbázis és egy kisebb méretű pirimidinbázis helyezkedik el. Ennek az a következménye, hogy a molekulát alkotó két polinukleotid- lánc párhuzamos egymással. A két lánc szemben lévő bázisai tehát egymás kiegészítői. Ezért az egyik lánc bázissorrendje egyértelműen meghatározza a másikét is. A hidrogénkötésekkel ily módon összekapcsolódott polinukleotidszál a hossztengely körül spirális formában feltekeredik, és kialakul a DNSmolekulára jellemző kettős

hélixszerkezet. A nukleotidok észterkötéssel kapcsolódnak össze: Egy molekula alkoholos OH csoportja vízkilépés közben reakcióba lép a vízzel. RNS: Az RNS- molekulákat biológiai működésük szerint lehet csoportosítani. − Transzfer RNS: Az aminosavat szállítja. − Messenger RNS: Lemásolja a DNS bázissorrendjét. − Riboszómális RNS: A riboszómát építi fel. Cukorja a ribóz. Nukleotidok száma: 25 ezertől egymillióig terjedhet A sejtmagvacskában, vagy a sejtplazmában van. Különböző RNS- molekulák nukleotidjai négyféle szerves bázist tartalmaz A, G, C, U. Minden RNS- molekula csak egyetlen polinukleotid láncból áll Térszerkezetük igen változatos lehet, akár önmagával bázispárokat is képezhet. IX.A TÉTEL: A halak rendszertani beosztása testfelépítésük és életmódjuk A halak vízben élő gerincesek. Tengelyesen szimmetrikusak, testük áramvonalas (orsó alakú test, oldalról lapított Pl.: ponty, hát- hasi irányban

lapított Pl: rája) Vékony nyálkás bőrük van Páratlan végtagjaik a hátúszó, a farokúszó és a farok alatti úszó. Előrehaladó mozgásukat többnyire a farokúszó segíti. Páros úszóik: a mellúszók és a hasúszók (ezek valódi végtagok, mert van függesztő övük). Ezek mozgás közben az egyensúlyozást segítik Számos faj rendelkezik úszóhólyaggal, melynek gáztartalmát változtatni tudja az állat. Előbelük kitüremkedéséből alakult ki a kopoltyúk, amelyekkel képesek lélegezni a vízben. Ez erekkel dúsan behálózott lemezekből áll. Lehetnek növényevők, ragadozók, vagy dögevők Többségük külső megtermékenyítésű A nőstények nagy számú petéket raknak le, amelyeket a hímek megtermékenyítenek. Vázuk porcos, vagy csontos lehet: Váz Bőr Oldalvonal Kopoltyúfedő Farokúszó Úszóhólyag Szaporodás Ikra: Petesejt vékony kocsonyás réteggel. Bojtos úszójú hal: Átmenet a halk és a kétéltűek között. Mocsaras

területeken él Mai utódja a tengerek mélyén élő maradványhal. Fehér cápa: A nyílt tengerek, óceánok lakója. Háromszög alakú fogai több sorban helyezkednek el a szájában és igen élesek. Általában rajokban vonuló halakat követ, ezekkel táplálkozik A vízben úszó embert is megtámadják. Ráják: Hasi- háti irányban lapítottak. A zsibbasztó rája különleges szervében (módosult izom) elektromos áramot termel. A termelt áram erőssége a 200 voltot is elérheti Ezzel az árammal bénítja meg zsákmányait. A tengerfenék talajlakó állataival táplálkozik Hering: 30 centiméteres hosszúságú állat. Hatalmas rajokban él az Európa körüli hideg tengerekben. A tengerben lebegő kisebb élőlényekkel táplálkoznak Ikrákkal szaporodnak, ikráikat több centiméteres vastagságban rakják le. X.A TÉTEL: Az ivaros szaporodás típusai az állatvilágban A szaporodás fő célja az utódokról való gondoskodás, a tulajdonságok továbbadása

és a fajfenntartás. Ivaros szaporodásnál változatos egyedek születnek, mert két szülő tulajdonságát öröklik. A szaporodás nem testi sejtekkel, hanem ivarsejtekkel, vagy generatív sejtekkel t9rténik. Két típusa van: − Ivarsejtek nélküli sejtmaganyagcserével. Csak genetikai keveredés történik Összeolvad a két sejtmag, majd újra kettéválik. Pl: eugléna Ivarsejtekkel, de ivarszerv nélkül: Kétivarú, váltivarú, vagy hímnős. Kölcsönösen termékenyítik meg egymást, majd bimbózással növelik az egyedszámot Két generációs élőlények (megtalálható bennük a petesejt és a hímivarsejt is): szivacsok csalánozók. Nemzedékváltakozás történik − Ivarsejtekkel, és ivarszervekkel: A hengeresférgektől és puhatestűektől. Lehet hímnős, vagyis kétivarú és lehet egyivarú, vagy váltivarú (ízeltlábúaktól). A váltivarúra jellemző a dimorfizmus (ivari kétalakúság), vagyis ás a hím és más a nőstény egyed. Belső és

külső megtermékenyítés is előfordul, de a belső a gyakoribb Zigóta: Megtermékenyített női petesejt (embrió), amit körbeveszi egy burok. Az ízeltlábúaknál nagyon sok megtermékenyített petesejt. A gerincesek egyivarú állatok. Jellemző rájuk a dimorfizmus Lehet külső megtermékenyítés Pl.: halak, kétéltűek Kétéltűek egy részénél, hüllőknél, madaraknál belső megtermékenyítés, a kifejlődés tojásban történik. Erszényeseknél az erszényben Placentásoknál és emlősöknél a méhlepényben. Ez a legfejlettebb XI.A TÉTEL: A Zárvatermő növények víz és ásványisó felvétele és szállítása A növények szervetlen anyagból szervest állítanak elő (autotrof életmód). A fotoszintézisben például a széndioxidot a vízből származó hidrogénnel szénhidrátokká redukálják. A növényeknek az ásványi anyagok körforgalmában is nagy a szerepük. A növények az ásványi anyagokat a gyökéren keresztül veszik fel. A

gyökér csúcsi részét a g yökérsüveg takarja Felülete nyálkás, ezért segíti a gyökér mozgását és védi az osztódási zónát. E fölött az osztódási zóna sejteket hoz létre. A fölötte található megnyúlási zóna a gyökér növekedését segíti elő A felszívási zóna feladata a d ifferenciálódás. A gyökércsúcstól mért távolsága állandó Megjelennek a gyökérszőrök és belül növényi rostok találhatók. Ezek fölött van a szállítási zóna A növények ásványi tápanyagait a talaj ionok formájában tartalmazza. Egy részük adszorpcióval a talajkolloidok felületéhez kötődnek. Más részük a talaj vizes fázisában oldott állapotban van Ez a talajoldat, amiből a növények táplálkoznak. Ezek diffúzióval mozognak, így jutnak el a gyökér felszívó zónájáig. Az ionok felvétele aktív transzporttal (energia befektetés), a víz felvétele passzív transzporttal (energia befektetése nélkül) történik. A nitrogén

felvétele a levegőből történik. A nitrogént a nitrogénmegkötő baktériumok ammóniává, majd a nitrifikáló baktériumok nitritté, vagy nitráttá alakítják. Így felvehetővé válik a sejt számára, ami visszaalakítja ammóniává és karbonsavvá és lesz belőle fehérje. Ez a vegetatív szervek fejlődéséhez nélkülözhetetlen. A foszfor a generatív szervek fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Pl: virág, sejthártya alkotója, örökítő anyagban van. A talajból veszi fel a nővény (HPO4)- anion formájában A kálium a gyökér tápanyagfelvételéhez nélkülözhetetlen. Enzimek alkotója A talajból K+ ion formájában felvehető. A Lieblig féle minimum törvény alapján fontos, hogy a talajoldat az ásványi elemeket megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazza. A növények az ásványi elemeket a legkisebb mennyiségben jelenlévő elem arányában veszik fel. A trágyázással javítható a talaj ásványi anyag tartalma. A műtrágyázás

előnye, hogy pontosan adagolható. Hátránya, hogy túladagolható, rontja a termésminőséget, szennyezi az ivóvizet, fulladást okoz. A szervestrágyázás optimálisabb Állati ürülékkel (guanó), vagy növényi ürülékkel (komposzt) történik. XII.A TÉTEL: Az ember hallószerve és a hallás folyamata Már a kis egysejtűek is hallanak. A hangadó ízeltlábúak a lábon és a tor és potroh között van A fülkagyló az emlősökre jellemző. A külső fül egy tölcsérszerű vezeték, mely a h ang vezetésére szolgál. A dobhártya választja el a középfültől A dobhártya egy vékony, feszes lemez, mely erekkel dúsan át van szőve. Fájdalomérző receptorokat tartalmaz 20-30 szorosára erősíti a hangot, s továbbadja a hallócsontocskáknak (kalapács, üllő, kengyel). Ezek a szervezetünk legkisebb csontjai. Tovább erősítik a rezgéseket A középfül része a fülkürt, amely a garatba vezet. A dobhártya két oldala közt kiegyenlíti a nyomást A

rezgések az ovális ablakon keresztül jutnak a belső fülbe. Ez már a koponyacsonti üregben van Az ovális ablakhoz kapcsolódik a csiga, ami a hallás érzékszerve, és a három félkörös ívjárat, ami az egyensúlyozás érzékszerve. A csiga nemcsak az ovális ablakhoz, hanem a kerek ablakhoz is kapcsolódik. A hangvezetés: Külső fül ⇒ dobhártya ⇒ hallócsontocskák ⇒ ovális ablak ⇒ csiga folyadéka. A csiga felső járatát egy alaphártya választja el az alsó járattól. A Corti-féle szerv kivételével folyadék tölti ki Ebben az alaphártyához mechanikai receptorok kapcsolódnak. Ezek felett fedőlemez található A hallás elméletét Békésy György dolgozta ki. Miután a csiga átveszi a rezgést a hallócsontocskáktól, a csigában a folyadék lefékeződik. Ahol ez megtörténik, ott a folyadék rezgésszáma megegyezik az alaphártya rezgésszámával. Rezonancia következtében a receptorok a fedőlemezhez érnek, s az inger ingerületté

alakul. A mély hang a csiga csúcsán, a magas hang a csiga alapjánál fékeződik le. A magas hang rezgésszáma nagyobb. Az ingerület útja: szekunder receptorok ⇒ VIIIsz agyideg ⇒ agytörzs ⇒ talamusz ⇒ hallókéreg. A hallókéreg a kétoldali halántéklebenyben van (a beszédé a baloldali) XIII.A TÉTEL: A rovarok osztályának főbb rendjei Testfelépítésük, életfolyamataik jellemzői. A rovarok osztályába sorolt fajokon három testtájt különböztetünk meg: fej, tor, potroh. A fejen találhatók a szemek, az érzékelő csápok és a szájszervek. A tor függelékei a járólábak és a szárnyak. Minden rovarra jellemző tulajdonság, hogy három pár járólábbal rendelkezik A rovarok többségének két pár szárnya van. Ezek nem valódi végtagok, mert nincs saját izma, hanem a tor izma mozgatja. Egyes rovarok első pár szárnya kemény fedeles, míg a második pár hártyás. Vannak két pár hártyás szárnnyal rendelkezők is Más rovaroknak

csak egy pár szárnyuk van, vagy elcsökevényesedett mindkét pár, és ezért szárnyatlanok. A potroh szelvényeit rugalmas hártyák kötik össze, ezért tágulékony. Oldalán találhatók a légcsövek nyílásai A szájszervek módosult végtagok és igen változatosak: rágó, szúró- szívó, pödörnyelv. Szemük összetett szem. Légzésük trocheával (légcső) történik, ami a sejtekig szállítja a levegőt A rovarok lehetnek növényevők, (hangya, sáska) dögevők, (légy) élősködők (szúnyog). Szitakötők rendje: Ezek a legősibbek. Rágószájszervvel rendelkeznek Kifejléssel szaporodnak: pete, lárva, (olyan, mint a szülő, csak kicsi és fejletlen a szárnya) többszöri vedlés, kifejlett rovar. Egyenesszárnyúak rendje: Rágószájszervük van. Izmos ugrólábbal rendelkeznek Hangadó szervük a lábon található, a hallószev pedig a tor és a potroh találkozásánál. (szöcske, tücsök, sáska) Poloskák rendje: Élősködők. Bogarak rendje:

Kitines fedőszárnyuk van Hártyásszárnyúak rendje: Darazsak, hangyák, méhek Lepkék rendje: Légyszárnyúak rendje: Légy XIV.A TÉTEL:Az emlősök, az ember keringési rendszerének felépítése és működése Az emlősök keringési rendszerének központjában a szív áll. A szív szerkezete: Kívülről a szívburok védi (rostos kötőszövet). A szívburok alatt a szívizom van, ez alatt pedig a szívbelhártya. Erei: koszorúerek (az aortából ered, a legoxigéndúsabb ér, a sejtekig szállítja a vért) Izmai: A pitvar fala vékonyabb (2-3 cm). A kamrák fala vastagabb (5-6 cm). A legvastagabb a bal kamra fala (8-9 cm) mert itt a legnagyobb a nyomás) A szív beidegzése: Az agytól függetlenül is működik, mert a jobb pitvar falában lévő szinuszcsomó a szív saját ingerképző szerve. A X agyideg lassítja a szívműködést, és ez által védi. Az agy a vérnyomás szabályozásán keresztül is befolyásolja a szívet Billentyűk: A szívbelhártya

kettőzései, a vér egyirányú áramlását biztosítják. Lehet vitorlás = a pitvar és a kamra között) és lehet zsebes (A jobb kamra és a kisvérkör, valamint a balkamra és a nagyvérkör között) Artériás rendszer: Nagynyomású rendszer 16- és 4 kilopascal közötti. Részei: aorta, nagyartéria, kisartéria. Az erek átmérője csökken, de az erek összátmérője nő Kerek átmérőjű, nem tágulékony erek alkotják. Belül egyrétegű hám (ez vékony), aztán a belső kötőszövet (vékony), majd simaizom (vastag), s kívül külső kötőszövet (vékony) alkotja. A belső és a külső kötőszövet sok rugalmas rostot tartalmaz. Nagy artériák: agyartéria, végtagartéria, törzsartéria Aorta: A balkamrából kiinduló legvastagabb ér, folyamatossá teszi a v ér áramlását. A kamra összehúzódásakor 120 elernyedésekor 80 higanymilliméter a nyomás benne. Ez a különbség adja meg a pulzust. Kapilláris rendszer: Két részre osztható a v énás

és az artériás kapillárisra. A kapillárisok fala egyrétegű hám, anyagok áramolhatnak rajta keresztül. Az erek átmérője itt a legnagyobb Itt a legkisebb a vérnyomás. Fő feladata az anyagok kicserélődése Az artériás kapillárisban a fehérjementes vérplazma a szövetek közé áramlik (filtráció). A vénás kapillárisban történik meg a visszaszívás. Oka: a befelé ható ozmotikus nyomás nagyobb Csak a működő kapilláris nyitott, ha nem működik, akkor le van zárva az izomgyűrűk által. Vénás rendszer: Részei: kisvéna, középvéna, nagyvéna. Az erek átmérője nő, de az összátmérő csökken. A vérnyomás csökken a véráramlás sebessége nő Szerkezete ugyanolyan, mint az artériás rendszeré. Alakja ovális, fala tágulékony Zsebes billentyűk vannak benne. A vérnyomást biztosító tényezők: nyomáskülönbség, billentyűk, a légzés során kialakuló szívó hatás, izompumpa (a mozgás során keletkező izomnyomás) XV.A

TÉTEL: Az emberi agy részei és egyes részek főbb feladatai A gerinccsatorna a nyakszirtcsont nagy nyílásán keresztül kapcsolódik az agykoponya üregéhez. A gerincvelő folytatásaként ebben az üregben helyezkedik el a központi idegrendszer egyik része az agyvelő. A koponyacsontok belső felülete és az agyvelő felszíne közötti rést a három agyhártya és a köztük lévő agyfolyadék tölti ki. Az agykamrák a gerincvelő központi csatornájának az agyban kiszélesedő szakasz, ahol az agyfolyadék termelődik. Az agytörzs mintegy folytatása a gerincvelőnek. Rajta keresztül haladnak a központi idegrendszer felszálló és leszálló pályái. Az agytörzsnek közvetlenül a gerincvelőhöz kapcsolódó része a nyúltvelő Elülső részén egymással párhuzamosan futó két erős kiemelkedésként láthatók a felszálló és a leszálló pályák. A kiemelkedések piramisszerűen kiszélesednek Erre utal piramispálya elnevezésük is Az agytörzs

kiszélesedő középső része a híd. Két elvékonyodó oldalával közvetlenül kapcsolódik a kisagyhoz. Nevét is onnan kapta, hogy rajta keresztül haladnak az idegpályák a nyúltvelő és a nagyagy, ill. a kisagy és a nagyagy között Az agytörzs legfelső része a középagy Területén látszólag laza elrendeződésben neuroncsoportok találhatók. Ezek egymással és a felszálló- ill leszállópályákkal is tartják a kapcsolatot egy bonyolult hálózatos rendszert kialakítva. Ezt az egész agytörzset behálózó rendszert nevezzük agytörzsi hálózatos rendszernek. A kisagy a koponyaüreg alján az agytörzs mögött helyezkedik el. Két, egymással összefüggő féltekéből áll A felszálló érző és a leszálló mozgató pályákról egyaránt kap információt. A mozgásban játszi fontos szerepet. Az agyvelőnek közvetlenül az agytörzs feletti szakasza a köztiagy Nagyobbik része a t alamusz területe, ez a f elszállópályák átkapcsoló

állomása. Innen indulnak ki az érzőpályák utolsó neuronjai a nagyagy felé. Az alatta elhelyezkedő hipotalamusz nemcsak a hormonális rendszernek, hanem az idegi működésnek is egyik fontos szabályozó központja. Az emberi agyvelő legnagyobb részét a nagyagy teszi ki. Ez jobb oldali és baloldali féltekére osztható. Felületén kiemelkedő tekervényeket és barázdákat látunk Részei: homloklebeny, fali lebeny, nyakszirti lebeny, halántéki lebeny. A nagyagy feladata a különböző ingerek felfogása és továbbítása az agykéreg felé. Az agykéreg függőleges sejtoszlopokból épül fel Ezek a sejtoszlopok nem függenek egymástól. Legjellemzőbb sejtjeik a piramissejtek Ezek rövid nyúlványai a kéreghez, hosszú nyúlványaik a nagyagy fehérállományához kapcsolódnak. Ezek a sejtoszlopok néhány száz másik odairányuló és néhány száz visszairányuló idegrosttal tartják a kapcsolatot. Ezért az odaérkező információk nem váltanak ki

impulzust, hanem feldolgozásuk és a válaszreakció küldése az agykéreg szabályozó rendszerén keresztül történik. Az agykéregben található a b eszédmozgató- (a fali lebenynél), beszédérző-, halló- (a halántéklebenynél), mozgató-, érző- (a fali lebenynél), olvasó- és látóközpont (a nyakszirtlebenynél). XVI.A TÉTEL: Milyen hatása van a növényekre a fénynek és a hőmérsékletnek? A bioszféra számára az egyedüli jelentős energiaforrás a Nap sugárzása. Ennek több mint a fele fénysugárzás (45-50%), kisebb része hősugárzás (40-45%) és néhány százaléka (1-5%) ultraibolya sugárzás. Az UV fény a D vitamin kialakulásához szükséges, de biológiai szempontból roncsoló. Három féle fénytípust különböztetünk meg: közvetlen (a Napból érkezik, melegítő hatású, a párolgást fokozza), elnyelt (a színt határozza meg) és szórt fény (a sokszorosan visszavert fény, sok sárga és vörös sugár van benne és a

fotoszintézishez nélkülözhetetlen). A fényviszonyokat a közvetlen és a szórt fény aránya, a megvilágítás erőssége és időtartama határozza meg. Ez függ a napszaktól és az évszaktól, az Egyenlítőtől való távolságtól, magasságtól és mélységtől, a felhőzettől, a domborzattól és a növénytakarótól. A növények alkalmazkodása a fényhez: - A megvilágítás erőssége szerint - Fénykedvelők: A szavannai-, füvespusztai-, sivatagi- és a havasi növények. - Fény és árnyékkedvelők: Virágzásukhoz nélkülözhetetlen a fény. - Árnyékkedvelők: Az erdők aljnövényzete. - A megvilágítás időtartama szerint: - Hosszúnappalos: 12 óránál több megvilágítást igényel - Rövidnappalos: 12 óránál kevesebb megvilágítást igényel A hőmérséklet viszonylag kis határok között változik a földön. Az üvegházhatás miatt van besugárzás, kisugárzás és visszasugárzás is a Földön. A talaj közvetlenül a besugárzás

által melegszik, a levegő pedig közvetve a hőátadás, hőáramlás és a visszasugárzás által melegszik. Az üvegházhatás az átlaghőmérsékletet 30 fokkal növeli és a hőingadozást 150 fokkal csökkenti