Betekintés: A haza és haladás kérdései a XIX. század első felének magyar lírájában

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A "haza és haladás" kérdései a XIX. század első felének magyar lírájában Kölcsey Ferenc szállóigévé vált sorait a reformkor mottójának tekinthetjük: a kulcsszavak - a forradalmi Magyarországon érnek tetté. A márciusi ifjak 12 pon tjában fogalmazódtak meg később az elavult rendszer felszámolására irányuló törekvések, amelyek az egyenlőség és érdekegyesítés jegyében zajlottak (úrbéri viszonyok eltörlése, közös teherviselés, törvény előtti egyenlőség, jobbágyok felszabadítása). A nemzeti önállóság problémakörébe olyan kérdések tartoztak, mint a m agyar nyelv hivatalossá tétele, nemzeti felelős intézmények létrehozása, nemzeti őrsereg felállítása vagy az unió kérdése. Történelmi háttér: • • • • • Elmaradott, félfeudális társadalom Habsburg-függés Felvetődik a polgárosodás és az önrendelkezés kérdése A törekvések vezető ereje a liberális köznemesség. 1825-től

elkezdődő országgyűlések: politikai és polgárosodási törekvések - egyetlen fontos törvényt fogadtak el: az 1844-es nyelvtörvényt Szellemi életünk a reformkorban: • • • • • • • • A 20-as 30-as évek nagy vívmányai közé tartozott a n emzeti nyelv megújítása: irodalmi nyelvünk egyesítette Kazinczy "fentebb stílusát" és a beszélt nyelv jellegzetességeit. Pest vált a szellemi élet központjává. Az irodalmi vezérszerepet Kazinczytól Kisfaludy Károly veszi át. Lapja, az Aurora köré csoportosult a romantikus tábor. Pezsgő szellemi élet: 1830. Akadémia 1836. Kisfaludy Társaság 1837. Nemzeti Színház Folyóiratok: Tudományos Gyűjtemény, Kritikai Lapok, Atheneum stb. A felívelő történelmi korszakhoz megfelelő szellemi bázist, hátteret jelentettek. • • • • • • Tartalmában máig érvényes gondolatok fogalmazódnak meg Felelősségvállalás, a szó- és a tett, a köz- és magánélet egysége

Közügyekben való állásfoglalás Tettre biztató, építő kritika Személyes kötelességek, emberiség és haza nagy kérdései összekapcsolódnak Szétválasztják az álhazafiságot a nemzetért ténykedőtől Irodalmi előzmények: • • • • A magyar felvilágosodás irodalma (irodalmi társaságok, folyóiratok) Bessenyei György - Magyarság c. röpiratának nyelvművelő programja Kazinczy, a nyelvújító - ortológusok és neológusok - az új és a régi vitája Berzsenyi Dániel - klasszicista ódáiban már a reformkor gondolatai vetődnek fel, pl. a múlt értékei a jelen értékvesztettsége (lásd később Kölcsey verseiben), a kevély tölgy motívuma (a belviszály, mint a legnagyobb nemzetrontó erő) Írók, költők elemzésre ajánlott művei: Kölcsey Ferenc • • egész életművét ezeknek a gondolatoknak a megfogalmazása jellemzi - pl. Parainesis, Nemzeti hagyományok + közéleti pályája is példaértékű (1832-36-os

országgyűlés) Kérlelhetetlen erkölcsi erő és nagyság Hymnus, Zrínyi-dalok • • • Komor alkotások, súlyos nagy gondolatokkal Óda műfajához tartoznak Romantikus művek Hymnus (1823): (esetleg Szózattal való közös elemzéssel) • • • • • • A nemzeti ima megszületése Keretes szerkezet Fohászkodás Istenhez A büntetés Istentől származik Időszembesítés (Vörösmarty: Szózat, Gondolatok�) A legnagyobb bűnnek a belső viszályt tartja (Berzsenyi ódái!) Zrínyi-dalok (1830, 1838) • • • • • • • • A költő Zrínyi szólal meg benne (Zrínyi szerepe) Óda Párbeszédes szerkezet Hazához való kötődés és ennek megszemélyesítése Kemény bírálat - a nemesi nemzet érthető alatta Nemzethalál - korcs anya szellemileg éretlen utódokat szül Időszembesítés Célja: a nemzet felrázása - nem lemondó, hanem tettekre sarkalló Vörösmarty Mihály: A reformkori eszmék továbbfolytatójaként, egyetemes érvényűvé

válnak nála ezek a gondolatok. Zalán futása (1825) • • • Régi dicsőség kutatása - időszembesítés Romantikus életérzés Gyökerek kutatása (Kölcsey: Nemzeti hagyományok) 1830-as, 40-es évek lírájában bontja ki a téma legfontosabb gondolatait. Szózat (1836) • • a politikai élet fordulópontján születik (megrekednek az országgyűlések) rokon vonások a Hymnussal főként szerkezeti (keretes, idő- és értékszembesítés), illetve ugyanazokra a történelmi eseményekre hivatkozik de • • • a keretben már a rendületlen hazaszeretetre szólít fel a múlt és a jelen mellett megjelenik a jövő az élet és a halál lehetőségeit mérlegeli (jobb kor vagy nagyszerű halál) A nemzeti kultúra hordozója: a könyv. A Guttenberg-albumba (1839) • • • • a felvilágosodás képi elemeit, gondolatait eleveníti fel feltételek felsorolása megjavulhat az emberiség, orvosolhatók a világ bajai áldozni tudó szív - cselekvő

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


hazafiság Tépelődő korszak, belső vívódások kora is egyben. Gondolatok a könyvtárban (1844), /Emberek (1846)/ • • • • • • • • • • • Felvilágosult humanizmus Filozofikus jellegű - gondolatáradat megfogalmazása Szenvedélyes hangú Óda Létfilozófiai kérdések Ellentét - eszme és a valóság összeütközése (Csongor és Tünde) Nagy kérdések: fejlődés kérdése, "De hát ledöntsük, amit Ész napvilága mellett dolgozának?) Időszembesítés Történelemszemlélete körforgásszerű - az ember sorsa az örök újrakezdés Nemzet sorsának alakítása, a nemzet felemelése Optimista végkicsengés ezredek A reformkor politikai és kulturális céljainak továbbvivői a márciusi ifjak voltak - ez az új nemzedék is megtanulta tőlük a hazaszeretetet, az áldozni tudást és a nemzetféltést (Petőfi) Zárás Kölcsey epigrammái, szállóigévé vált híres gondolatai Huszt, Emléklapra • • A tevékeny erkölcsös

élet, a cselekvő hazafiság gondolatának legtömörebb, esszenciális összefoglalásai. Ostorozó hazaszeretet (Ady)