Betekintés: Történelem emelt szintű érettségi tételek, 2008

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


by kisCs Töri tételek by kisCs -1- TARTALOM Tartalom .....................................................................................................................2 0. START ...................................................................................................... 4 Hogy is készült? ...........................................................................................................5 Elıszó / Bevezetés / általános tudnivalók.........................................................................6 I. GAZDASÁG, GAZDASÁGPOLITIKA, ANYAGI KULTÚRA ............................... 7 1. 2. 3. 4. 5. 6. Termelési technikák, technológiák a középkori és kora újkori Európában .........................8 A magyar gazdaság a XV. – XVII. században ...............................................................19 Kapitalizálódás, anyagi kultúra és mindennapi élet az újkori Angliában ...........................27 A második ipari

forradalom és hatása a környezetre......................................................34 A sztálini gazdaságpolitika jellemzıi (1929-1953) .........................................................38 Gazdasági válságok és kiútkeresések Magyarországon (1920-1943)................................43 II. NÉPESSÉG, TELEPÜLÉS, ÉLETMÓD ........................................................... 49 7. A városfejlıdés Magyarországon (középkor) .................................................................50 8. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete......................................................................56 9. Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában .........................................................65 10. Társadalom és életmód a 20-30as évek Magyarországán .............................................74 11. Nemzetiségek, romák Magyarországon; a határon túli magyarság a XX. század második felében

..................................................................................83 12. A tudományos technikai fejlıdés hatása az életmódra (XIX. – XX. század) .....................91 III. EGYÉN, KÖZÖSSÉG, TÁRSADALOM ......................................................... 103 13. 14. 15. 16. 17. A magyar társadalom a IX.-XIII. században ...............................................................104 Az Árpád-házi uralkodók politikai életpályái ................................................................110 Az állami oktatáspolitika jellemzıi a XVIII. századtól az elsı világháborúig.....................118 Széchenyi és Kossuth politikai életpályája ..................................................................126 A magyar társadalom a XX. század második felében....................................................131 IV. MODERN DEMOKRÁCIÁK MŐKÖDÉSE ...................................................... 142 18. 19. 20. 20. 21.

Az USA kialakulása és alkotmányos fejlıdése..............................................................143 A magyar alkotmányosság elemei és intézményei a rendszerváltás után ........................154 Az Európai Unió fıbb intézményei, döntési mechanizmusai...........................................162 Az Európai Unió fıbb intézményei, döntési mechanizmusai...........................................178 A demokratikus politikai rendszerek mőködése a modern tömegkultúra és tömegbefolyásolás viszonyai között...........................................................................184 22. A fejlıdı országok fıbb problémái.............................................................................188 V. POLITIKAI INTÉZMÉNYEK, ESZMÉK, IDEOLÓGIÁK ................................... 194 23. 24. 25. 26. 27. Ókori államberendezkedések ....................................................................................195 A

kereszténység fıbb tanításai és az egyház intézményesülése (I.-X. század) ................203 A hazai reformáció hatása a mővelıdésre, az ellenreformáció és a barokk stílus .............208 A felvilágosult abszolutizmus és magyarországi képviselıi............................................214 Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának alakulása (1848-1867)...........................219 VI. NEMZETKÖZI KONFLIKTUSOK ÉS EGYÜTTMŐKÖDÉS............................... 228 28. Az iszlám és az arab hódítás.....................................................................................229 29. Hunyadi János és Mátyás harcai a törökkel .................................................................234 Töri tételek by kisCs -2- 30. Magyar – török küzdelmek és együttélés a XVI. – XVII. században................................240 31. A török kiőzésének kérdései és a Rákóczi szabadságharc a nemzetközi politika

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


tükrében (1663-1714)..................................................................250 32. A napóleoni háborúk fordulópontjai és a nemzetközi együttmőködés új rendszere...........258 VII. FÜGGELÉK............................................................................................. 265 Források ......................................................................................................................266 Felhasznált irodalom .....................................................................................................266 Utószó.........................................................................................................................267 Készítık ......................................................................................................................267 Töri tételek by kisCs -3- 0. START ’’Apu. kezdıdik!” (reklámszöveg) Töri tételek by kisCs -4- Hogy is készült? Sztori ’’Közeleg a

vég’’ – ezen egy picit meglepıdtem anno mikor szalagavatón ez elhangzott. Akkor még kb. magasról letoltam az érettségit mondván h ’’qrva messze van még a @omat se érdekli’’. Azonban eltelt egy-két hónap és el kellett nekem is töprengnem a dolgon. ’’Úristen, érettségi pár hónap múlva és készülnöm kéne rá’’. Na igen, gondban voltam a törivel. Már a szalagavatás elıtt a kezem ügyébe került az emelt szintő tételsor. Mikor megláttam aszittem segre esek: ennél hülyébb témákat nem tudtak volna kitalálni? Na mindegy aztán jött két vonatsztrájk és akkor még úgy voltam a törivel, h ’’majd fölteszik majd egy site-ra oszt csá’’ Csakhamar kiderült azonban , h ugyan találtam ilyen oldalt, csak az volt a problem, h egyik tétel szarabb volt mint a másik. Így hát rászántam magam és ezt többen támogatták h csináljak már egy párat, ugyanis korábban már hírem ment, h úgymond olyan zsírkirály vagyok

tételgyártás ügyében. Lehet h csak valami félreértés? Szóval olyan március 3-án kezdtem el írni. Nem volt valami nagy affinitásom iránta, de kaptam ezt-azt segédanyagként. Így voltam vele egészen – másnapig. Akkor a sors összefuttatott valakivel elég messze a fıváros határától, ami aztán totális elhatározás-módosítást hozott: mégis meg kéne csinálni. Annál is inkább mert ama suliba ahova jártam (Szent Laci) úgy látszott h ebbıl még lehet valami fontos, ami késıbb a gimi után behozhatja az árát. Közben sikerült egy ELTE-s vázlatot szereznem a tételekhez, ami sok segítséget ígért. Libriben vettem egy rugóért. Kihagyásokkal készülgetett mikor olyan április közepe körül fölraktam az elsı kész 10 tételt egy site-ra (puska.hu). Pár ismerısnek szóltam akik persze örültek neki. A következı idıszakban készülgettek tovább: ezt – azt leszedtem a netrıl, pl. korábbi tételeket és azokat kiegészítettem (volt,

amelyiket jobban, volt amelyiket kevésbé). Eltelt két hét, & jött a ballagás és hát… kicsit el voltam kenıdve. Nem lesz több spanolás nem lesznek jó bulák, lógások stb. Na mindegy ettıl függetlenül készültek tovább a tételek. Pár nap múlva – jött az érettségi. Fincsi. Jól el ********am egy párat, legjobban a matekot sajnálom mert az fontos lett volna és így utólag – nem is volt annyira nehéz. A készítés folyamata Húha, hát érdekesen készültek a tételecskék: jelentıs részét magam készítettem, innen-onnan összeolvastam ezt-azt és azokat beépítettem a mővekbe. A tételek jelentıs részét félig vagy részben én írtam a többi részét valahonnan letöltöttem valami hasonló témájú cuccot, azt kiegészítettem (volt mit) kicsit kicsicsáztam, h designos legyen és ennyi. A korábbi tételeket amiket még kisérettségire csináltam amennyit tudtam felhasználtam. Szóval itt-ott csattog az olló. Nagy segítségemre

volt még kedves másodunokatesóm, Evelin : ı odaadta a sajátjait (2006-osakat) és abból sikerült elég sokmindent átvennem. Azontúl mondott még ezt-azt érdekeset, ami azért jól jött. A tételek kidolgozásához a korábbiakon kívül elsısorban egy ELTE-s vázlatot használtam amit még decemberben adtak ki és benne vannak a tételek vázlata. Sok tekintetben ezt követtem és a tételek nagyrésze ez alapján készült. A mő sok-sok munka eredménye: közel 2 hónapon át készült és általában éjszakákon : ha nem neteztem, nem kockultam (pl. programozás) nem starcraftoztam vagy nem volt hétvége akkor készülgettek ilyen 23:10 – 1:00 / 2:00/ 3:15 periódusban, és gyakran le sem feküdtem utána. A kész tételek rendszerint elkészülésük után felkerültek a netre konkrétan a puska.hu –ra. Töri tételek by kisCs -5- Elıszó / Bevezetés / általános tudnivalók Jelen mő a 2008-as emelt szintő szóbeli témaköreinek a részletes

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kidolgozását tartalmazza. Törekedtem arra , hogy lehetıleg minél szerteágazóbb legyen vagyis igyekeztem minél több dologra kitérni. A készítéskor az ’’inkább többet mint kevesebbet’’ elv dominált. A témához odavágó szaxavakat a tételek nagyrészében vastag betővel emeltem ki. A tételeknél sok-sok kiegészítı fejezet található: ezek alapvetıen háttérinfokat taertalmaznak és a téma megértéséhez kapcsolódnak. Idetartoznak az érdekességnek készült fejezetek is. Bár sokak szerint lehet h túl sokminden van benne, de ez éppen azért készült így hogy minél kevesebbet kelljen utánaolvasni. A konzultációkkor elhangzott hasznos infokat javasolt hozzáírni, mivel nincs rá garancia h mindent sikerült összeszednem. A mő nyelvezete a közérthetıség kedvéért lett olyan amilyen. Nem egy szépirodalmi alkotás de a megértés szempontjából általában pozitív eredményt hozott. Helyesírási hibákért reklamációt nem fogadok el

(nem kell komolyan venni ☺ ) mivel az 1: kb. 600 000-es arány nem is olyan rossz. Azért szégyellem ám magam . A termék szabadon terjeszthetı (elvileg azért készült) Minden kedves Felhasználónak sikeres felkészülést kívánok az érettségire! a Szerzı Töri tételek by kisCs -6- I. GAZDASÁG, GAZDASÁGPOLITIKA, ANYAGI KULTÚRA ’’Mi az amit mindenkitıl fohászkodva kérsz? Ez csak a forró ropogós pénz!’’ (Sub Bass Monster: Forró ropogós pénz) Töri tételek by kisCs -7- 1. Termelési technikák, technológiák a középkori és kora újkori Európában Kora középkor (5-10.sz.) A római birodalom bukása egy jelentıs visszaesést eredményezett az európai civilizáció fejlıdésében: a népvándorlást kisérı háborúk következtében elpusztult a városok jelentıs része ami a kereskedelem visszaesését eredményezte, ami maga után vonta a gazdaság hanyatlását is. Ez a visszaesés olyan drámai mértékő vala, hogy az

ókorban elért gazdasági eredmények (pl. technológiák) nagyrésze eltőnt, így az új európai civilizációknak, vagyis a barbár népeknek újrafelfedezni illetve újra ki kellett fejlesztenie ezeket az elfelejtett technológiákat. Ennek folyamatát nehezítette, h a szakértelem elpusztult a barbár inváziók következtében. A korszakban barbár germán királyságok szervezıdtek és bomlottak fel, csupán a frankok szerveztek nagy birodalmat és maradandó államot, és az elsı német állam valamint a leendı angol királyság alapjai is meg lettek vetve. Ekkor kapott óriási szerepet a pápaság és alakult meg a katolikus egyház és kialakult az állam és az egyház közti sajátos viszony. Ebben a korszakban alakult ki egy teljesen új államtípus, a feudális állam, illetve az így alakuló feudális társadalom. Ez a hatalmi struktúra határozta meg hosszú idıre az európai történelmet és fejlıdést. A feudalizmus alatt kialakult a hőbéri viszony,

valamint a földsesúr jobbágy viszony, ahol a jobbágy végezte a termelı munkát. Délkelet – Európában (Bizánc) nagyjából maradt minden a régiben mivel arra nem nagyon jártak barbárok. A kora középkorban a pénz helyett a föld lett az alapvetı érték, amire alapozva volt a nemesség de még az állam hatalma is. A kora középkori gazdaságot a pénzgazdálkodástól eltérıen természeti gazdálkodásnak nevezik. A földesúri uradalmak (mint a termelés szinterei) önellátásra rendezkedtek be és az amúgy is nem nagyon létezı piacra keveset termeltek. A földesúrnak kijáró szolgáltatásokat a jobbágyok (parasztok) nem pénzben teljesítették hanem terményben (terményhányad, munkajáradék, ajándék) illetve melóval (pl: ingyenmunka (robot)). Ezeket azért kellett a jobbágyoknak megtenni mert akkor használhatták a telküket; viszont a fölöslegüket félre tehették. Az iparcikkeket a falusi ipar szolgáltatta. A fejlıdésben sokat segített a

keresztény egyház is, hiszen a szerzetesek közremőködésével részben megırzött ókori technológiát fel tudták eleveníteni. Ebben az idıben az egyház az államirányításban meghatározó szerepet játszott és így a gazdaság életben is jelentısen jelen voltak (egyházi birtokok, egyházi adók, az adók adminisztrálása). Mezıgazdaság Földmővelı technológiák és találmányok: Töri tételek by kisCs -8-  legelıváltó gazdálkodás: egyik területet totál kihasználja egy törzs. Ha az kimerült átmennek egy másikra és ott ugyanazt csinálják (földmővelés alacsony szinten, erdıirtás, vadászat).  kétnyomásos gazdálkodás: nahát igen, akkor került elı ennek a kényszere mikor elfogyott a szabad terület ami lehetıséget biztosított volna a legelıváltó gazdálkodás folytatásához. Ezért kialakult a 2nyomásos gazdálkodás ami a köv.bıl állt: a föld egyik felét bevetették és mővelték, a másik felét pedig hagyták

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ugarnak (pihenni) egy évig. Egy év elteltével fordítva ment a történet.  háromnyomásos gazdálkodás: a 2nyomásos gazdálkodás továbbfejlesztett változata ami a kora középkor végén alakult ki. Lényege a következı: a földet 3 részre osztották: az 1/3-ba tavaszi, a másik 1/3-ba ıszi vetımagokat ültettek és megmaradt egy 1/3-a pedig maradt az ugar A sorrendet szekvenciálisan évente változtatták. Így évvel kétszer lehetett aratni és ezáltal nagyobb lett a termelés mértéke.  Nyakhám: szántáshoz a lovat befogták ugye az eke elé (ekkor még nem volt nehézeke) és az húzta. Igenám csak a sok zseni a lónak a nyakára kötötte a hámot, amivel húzta az ekét. Na persze szegény lovak nehezen bírták a huzigálást emiatt nem is volt hatékony a termelés.  Szügyhám: na eltartott egy ideig míg ezek az emberek rájöttek arra, h ha a cuccot nem a lónak a nyakára hanem a szügyéhez (mellkasához) helyezik, akkor lehet hogy ló jobban

bírja majd a győrıdést. És igen: a szügyhám bevezetésével a ló ereje kb meg4szerezıdött és a termelés is sokkal hatékonyabbá vált. Ennek örültek és elég hamar elterjedt.  Nehézeke: ez is a kora középkor vége felé alakult ki, és ez talán érthetı is. A nehézeke ékje vasból készült emiatt jobb volt a hatásfoka (az elıtte levı faeke volt) viszont nehezebb vala. Így hát igazából akkor kezdett megjelenni, amikor a szügyhám használatba került.  Borona: kezdetben fából majd vasból készült rács. A szántás és vetés után használták h a talajszintet elegyengessék.  Aratás, szılıtermelés, növénytermesztés, sör és borkészítés meg hasonló kerti munkák: ezeket a fejlesztéseket a kolostorokban a szerzetesek fedezték fel újra az ókori civilizáció részleges átmentése révén. A kolostorok tették lehetıvé h a germánok által elárasztott Európában Töri tételek by kisCs -9- meginduljon az élet és a

germánok megtanuljanak földetmővelni (ugyanis a kora középkor elejéig a germánok NEM tudtak földetmővelni. Kaját rablásból, vadászatból és halászatból szereztek maguknak). Szóval az egyház rendesen besegített h beinduljanak a dolgok és a kolostorok ilyen ’’kutatóközpontokká’’ váltak. Ipar Az ipar jelentısen háttérbe szorult a kora középkor folyamán és csak önellátásra illetve nemesi megrendelésre mőködött. Konkrétan csupán egy-egy faluban levı kovácsmesterek, szabók, fazekasok és hasonló kézmővesek képviselték az ipart. Persze ezek színvonala korántsem volt olyan magas mint az ókorban. Na mindegy de megcsinálták azért a patkót meg a kengyelt a lovakhoz, a sarlót na meg a ’’háztartási’’ ipartemékeket. Voltak komolyabb hírnevő és szakértelmő kovácsmőhelyek is, ahol a nemesek (ha nem tudtak az araboktól venni) csináltatták maguknak a kardot, páncélt, páncélt a lónak stb. Bányászat az megmaradt az

ókori szinten (vagyis nem túl rossz). Kereskedelem Európában (kivétel Bizánc) a kora középkor elején totál megszőnt a kereskedelem: egyrészt a germán törzsek nem voltak túl jó viszonyban, másrészt nem is nagyon lehetett mit eladni és fıleg nem miért. Az éhínségek ezt a tényt még jobban alátámasztják. Ahogy fejlıdtek a dolgok, a kontinensen elkezdıdött a cserekereskedelem, de csak helyi szinten, mivel nem volt biztonságos messzire menni. Ráadásul nem volt nagyon pénz sem (mivel nem volt értelme) meg városok sem márpedig kereskedelem kialakulásához alapvetıen ez a két dolog kell. Érett középkor(10-14.sz.) A 10-11. századtól kezdıdı és kb. a 14.századig tartó korszakban jelentıs változások történtek mégpedig az elızı korszak végén eredményekbıl kifolyólag. Ebben az idıben nagyjából kialakultak az európai államok amik késıbb ugye alakítgatták az emberiség történelmét (meg most is –már mint a nagyok): Mint

például lengyelek, mi, csehek, na meg a nagyok (németek, franciák, angolok). Már egész komoly háborúk is vívódtak az államok között de már az egyház ellen is (invesztitúra harcok), ami idıközben világi nagyhatalommá is vált (pápai állam). Az érett középkor folyamán zajlottak a keresztes háborúk is amik sok új technológiát hoztak az európai fejlıdésbe a fejlettebb Közel – keletrıl átvéve. Az érett középkorban jelentısebb szerephez jutott az ipar de fıleg inkább a kereskedelem (ez a városfejlıdésnek volt köszönhetı) de a ’’húzóágazat’’ továbbra is az agrárium maradt. Mezıgazdaság Hát ekkor nem voltak olyan nagy fejlemények mint az elızı korszakban, de tökéletesedtek az elért eredmények. Általánossá vált a 3nyomásos gazdálkodás Töri tételek by kisCs - 10 - és a nehézeke használata, illetve bekerült és elterjedt a vízi és a szélmalom is. Ezek hatására növekedett a gabonaprodukció, ami

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nagyobb felesleget eredményezett és elısegítette a kereskedelem fejlıdését és a piac bıvülését és ’’újjászületését’’. Ezenkívül csökkent a halandóság is, növekedett rendesen a népesség európában és kezdtek a városok kialakulni és szaporodni, valamint az éhinségek száma is lecsökkent. Ipar A városfejlıdés következtében növekedett az ipar (kézmővesipar) jelentısége. A középkori Európában a XI. századtól kezdıdött a városok „szaporodása”. Kb. 5000 fıs, fallal körülvett zsúfolt falvak voltak ezek. Lakóik kézmővesek és kereskedık voltak, akik magukat polgároknak nevezték. A városoknak saját önkormányzatuk volt, csak királynak fizettek adót és nem tartoztak nemesi birtokok alá. A városok helye a földrajzi fekvéstıl függött: víz (folyó, tenger, tó) közelében és hegy közelében (vagy rajta) erıdítmény építéséhez, stratégiai védelemhez, nyersanyag közelsége annak feldolgozásához. A

városok ipara meglehetısen sokszínő volt, de egy vagy két iparág (mesterség) mindig dominált. Ez a város fekvésétıl függött: például egy kikötıvárosban sokkal fontosabb a hajóépítés és az ácsok, mint pl. a cipészek. Egy a nyersanyag lelıhelyek közelében levı város rendszerint bányaváros lett, ahol a fı mesterség a bányászat lett. A városi termelés alapját a kézmővesipar adta. A kézmővesek ipartól függıen céhekbe tömörültek. A céhek szabályozták a városokban az arra az iparra vonatkozó termelést és megakadályozták a szabad versenyt. A céhekben nem volt munkamegosztás és nem mennyiségre, hanem minıségre törekedtek. Egységes munkaidı beosztás nem volt. A céhek teljes jogú tagjai a mesterek voltak. Minden céhnek volt saját szabályzata, amit minden iparosnak be kellett tartani. Ez a szabályzat elıírta, hogy pl.: 1 mesternek hány segédje, hány inasa lehet. Mesterré az válhatott, aki egy bizonyos ideig

inaskodott majd segéd lett egy mester mőhelyében. A vizsga a ’’remek’’ (egy áru) elkészítésébıl állt. Ha céh vezetıinek és céhmestereknek tetszett, akkor az elkészítı mesterré vált és nyithatott egy önálló mőhelyt. A céheknek a városokban katonai funkciójuk is volt: az adott ponton veszély esetén katonai feladatokat kellett ellátni (nyílvesszı-készítés, tornyokba fölmenni és lıni, falat javítani stb.). Több város egy helyen sajátos iparvidéket alakított ki, fıleg akkor ha volt a közelben nyersanyag. Európában az érett középkor idején 3 nagy iparvidék alakult ki:  Flandria: posztógyártás és fémfeldolgozás  Dél-Németország: bányászat és fémfeldolgozás  Észak – Itália: posztógyártás, fémmővesség, és különleges mesterségek (pl. üveggyártás) Találmányok: Hát igen azért itt volt egy pár. Majdnem minden mesterségnek saját eszközparkja volt ami lassan ugyan de tökéletesedett. Néhány

fontosabbat azonban kiemelnék:  lábítós szövıszék: a ruha (posztó) gyártás sebességét növelte nagy mértékben. Lényegében a varrógép leg- Töri tételek by kisCs - 11 - elsı elıdjének tekinthetı.  bársony: a textilipar legjobb selyemhez hasonló minıségő terméke a XII. századtól.  dróhúzó  rokka, szövıszék Kereskedelem Az árutermelés növekedésével bıvült a piac is. Egyes városok tarthattak vásárokat, amihez azonban külön jog kellett. A vásárok bel- és külkereskedelemben egyaránt fontos szerepett töltött be. Általában gabona, bır, posztó, gyapjú, lenszövet és fémeszközök cseréltek itt gazdát. --Kereskedelmi utak Európában az atlanti kereskedelem kialakulásáig (XVI. század) két tengeri kereskedelmi út volt jelentıs: a Levantei kereskedelmi út és a Hanza. A levantei kereskedelmi út meghatározó volt Európa történelmében. Ez a KözelKeletet kötötte össze Európával és a Kelet luxuscikkeit ezen

az úton vitték ÉszakItália kereskedıvárosaiba (Genova, Velence, Pisa). Ezek a befolyó hatalmas bevételbıl hatalmas hadiflottát szereltek fel, amivel ellenırizni tudták a kereskedelmi útvonalat, és telepeket hozhattak a kereskedelem szempontjából fontos helyen fekvı szigeteken. A jó minıségő keleti árukért (selyem, főszerek, acél, déli gyümölcsök) arannyal és fegyverrel fizetett Európa, majd a XII. században megjelent az európai luxuscikk: a bársony. A másik tengeri kereskedelmi út volt az Észak- és Balti-tengert behálózó kereskedelmi úthálózat, amit Hanza kereskedelmi útnak neveztek. A Hanza (gót, ’’sereg’’) nem volt más, mint az említett két tenger partján fekvı kikötıvárosok kereskedelmi szövetsége volt. Eredetileg Hamburg és Lübeck szövetsége volt (1161), amihez csatlakozott a többi város is. Az itteni kereskedık Észak- európai árukkal kerekedtek (prém, hal, fa, viasz, bor stb.). A szárazföldet számtalan

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kereskedelmi út hálózta be, amik összekötötték a két említett kereskedelmi útvonalat szárazföldön. Ezek a szárazföldi kereskedelmi utak Európa nagyobb városain is keresztülmentek. --A guildék és a bankok A kereskedık guildékbe tömörültek, amiket (a céhekhez hasonlóan) szabályzatok szerint irányítottak. Kamatra is adtak hitelt, bár ezt az egyház tiltotta, ettıl függetlenül megtették. Pénzügyek, kölcsönök intézésére és pénzváltásra alakultak meg a bankok ÉszakOlaszországban (Firenze, Genova). Töri tételek by kisCs - 12 - Késı középkor (14-15.sz.) A 14.-15. századig terjedı idıperiódust szokták késı középkornak nevezni. Némi változásokat hozott az elızıhöz képest, de elsısorban a politika terén A feudális társadalmak – bár itt-ott látszott, h változni fog a helyzet – egyelıre maradtak és az országok komoly háborúkat vívtak egymással. Ilyen pl. a 100 éves háború amelyik Flandria

birtoklásáért kezdıdött és végül máshol kötött ki a célja. De problémákat jelentett a török terjeszkedés is, ami komoly háborúkba is torkollott. A fejlıdést némileg visszavetette a nagy pestis is, ami a 14.sz-ban érkezett a kontinensre és végigsöpört rajta és a lakosság jelentıs része (kb.15-20%a) elpusztult. A késı középkorban a fejlıdés élvonalába Nyugat-Európa került: azon belül is Flandria - amiért a 100 éves háború (1337-1453) is kezdıdött – amelyik az európai posztógyártás központja lett. A késı középkorban is fejlıdött a mezıgazdaság, bár ennek csökkent a jelentısége a korszakban, míg az iparé és a kereskedelemé nıtt. Ennek az lehet az oka, hogy a már a pénz lett az elsıdleges fizetıeszköz és a földbirtok már csak másodlagos. Ennek pedig az az oka, hogy ebben az idıben sok-sok nemesfémet termeltek (Csehország, Magyarország) és ezzel (is) fizettek a keleti árukért. Igazából a késı

középkor vége már az újkor és annak gazdasági rendszerének a kapitalizmusnak az ilyen ’’elıszobája” vala. A késı középkorban alakult ki a rendi monarchia, ami már egy lépés volt a modern államberendezkedések felé; szintén ebben a korban alakult ki és terjedt el a reneszánsz és a humanizmus ami nem csak tudományos, hanem technikai megújulást is jelentett ami kihatással volt a gazdaságra is. A késı középkort Amerika felfedezése zárta le. Mezıgazdaság: minden maradt a régiben csak nagyobb teljesítménnyel nyomták. A pestis által megtizedelt lakosság hiányát bepótolták. Ipar tökéletesedett a textilgyártás, a hajógyártás és bányászat (részben a reneszánsznak köszönhetıen). Kereskedelem: na itt is maradt minden, de itt is változtak a dolgok: új hajótípusok jelentek meg (pl. karavellák) és a megjelentek a az iránytők amik segítették a hajózást. A XV. sz. derekától kezdve szembesültek azzal a problémával az

európai nagyhatalmak, hogy az akkor már terjeszkedı török birodalom elfoglalta a Földközi tenger keleti medencéjének partvidékét és a hamarosan a közel-kelet nagy része is az övék lett. A törökök ezt kihasználva a Keletrıl érkezı áruk árát jól fel***** a csillagos égig és így lelassult a kereskedelem a levantei vonalon. A nemesfém kezdett kiáramlani a kontinensrıl mivel csak azzal lehetett a törököknek fizetni a keleti árukért (főszer, selyem egyebek) ,(mivel a textilipar keleten jobb volt mint Európában) és ez nemesfémválságot idézett elı. Töri tételek by kisCs - 13 - A reneszánsz hatása a gazdaságra (kiegészítés) A reneszánsz olyan sok újat nem hozott a gazdaság minden területére, elsısorban csak a hajózásban (kereskedelem) és a bányászatban. Új hajótípusok jelentek meg amelyek jobban bírják a hosszú hajókázást meg a nagy tehert. Ebben az idıben lecserélték a hajókat az evezıs hajtásról a

kormánylapáttal kormányzott vitorlás flottára (nem mindenütt): a hajókra sok marhanagy vitorlákat tettek, valamint alulra kormány lapátot helyeztek el. Ezzel megszőntek a gályarabok és a felszabadult helyet raktérnek is lehetett használni. Szintén a hajózást segítette az iránytő bevezetése is: az iránytő használatával a térképészet is sokat fejlıdött. A bányászatnál csak tökéletesedtek a módszerek és így mélyebbrıl tudták a érceket felhozni. Kora újkor (16.-18.sz.) A kora újkor hatalmas és rengeteg változást hozott mind politika, mind gazdaság terén: kezdıdött elıször a nagy földrajzi felfedezésekkel, amit rövid idın belül a gyarmatosítások követték, ami pedig a hamarosan a világgazdaság kialakulását eredményezte: a gyarmatok és az anyaországaik között kialakult az aktív árucsere, ami az Atlanti – óceánon bonyolódott le. Ezzel a kereskedelmi és gazdasági központ a Földközi-tengerrıl (Itália)

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


NyugatEurópába és rövid idıre a Hispániai félszigetre helyezıdött át, hiszen ık közel voltak az új kereskedelmi útvonalakhoz. Európa vezetı hatalmai elıször a spanyolok és a portugálok, majd a helyükbe lépı hollandok és angolok voltak. A gyarmatokról kirabolt hirtelen nagy mennyiségő nemesfém inflációt idézett elı és megindította a kapitalista vagyis a tıkés gazdaság kialakulását, hiszen a pénz most már tényleg átvette a vezetı szerepet és a földbirtokra épített gazdaság és államapparátus elvesztette ezt és értelemetlenné vált – NyugatEurópában (Kelet-Közép és Kelet-Európában nem). Ezzel a gazdasági átalakulással párhuzamosan folyt a politika is: az antlanti államok fı tevékenysége a gyarmatosítás lett és gyakran gyarmatok miatt rúgták össze a port egymással. Bár az európai régiók gyakran komoly háborúk dúltak, mégis kialakult és fennmaradt egy kontintentális munkamegosztás ami a következıbıl

állt: Kelet - Közép Európa jól járt, mert élelmiszert tudott exportálni NyugatEurópának iparcikkekért cserébe, ami a Hanza útvonalon bonyolódott le. Így míg Ny-Európában hamarosan megszőnt a feudalizmus, addig a KeletKözép Európai térségben megszilárdultak a feudális intézmények (röghöz kötés) amit refeudalizáció-nak neveznek. A gazdaság átalakulása és technológiák A kora újkorban megjelenı és elterjedı nagy mennyiségő pénz inflációt, ugyanakkor a pénzgazdálkodás egy fejlettebb formáját a kapitalizmust idézte elı. A kapitalizmus alapja a tıke lett, ami lehet pénz vagy áru is. A tıke olyan befektett érték, amelyik tulajdonosa számára újabb értéket termel. A tıke belépésével a gazdaság és a társadalom is átalakult: a gazdaságban új termelési módszerek és technikák következtek be, a társadalomban pedig jelentıs hatalomra tett szert a polgárság, és vagyonos rétegeibıl egy új Töri tételek by kisCs

- 14 - jelentıs hatalmi csoport, a nagypolgárság (burzsoázia) jött létre. --Mezıgazdaság A gyarmatosítás következtében nemcsak arany meg ezüst jött hanem sok új növény is, amik a mezıgazdaság jelentıs fejlıdését eredményezte. Új növények: krumpli, dohány, kávé, kakaó, cukornád, paprika, paradicsom, kukorica, gyapot. Ezek közül amelyiket tudták, meghonosították itt Európában (a többséget) és közülük egy pár az alapélelmiszerek közé került (pl. krumpli). Amelyik növényt viszont nem sikerült meghonosítani, azt a gyarmatokon ültetvényeken termesztették és onnan hozták hajókon Európába. Az ültetvényes gazdálkodás pedig ebben a korszakban alakult ki mint új termelési módszer: ezt csak a gyarmatokon használták (és használják ma is) és ez egy monokultúrális módszer. Vagyis egyetlen egy növényfajtát termesztenek nagy mennyiségben az ültetvényeken. A munkaerıt a helybeli lakosságból kényszerítik, vagy

pedig az akkor már globálissá váló rabszolga kereskedelem néger rabszolgáiból szerzik. Mindenesetre ez a módszer bevált és egészen a gyarmati rendszerek felbomlásáig, ez volt az európai államok egyik fı bevételi forrása, hiszen egy-egy ilyen növényfajtának termelésébıl komoly haszonra, esetleg akár monopoliumra tehettek szert. A korszakban az állattenyésztés sem maradt ki a fejlıdésbıl: ebben az idıben (a textilipart kiszolgálva) a juhtenyésztés vált a Brit-szigetek ’’fı irányzatává” ahol a legelık érdekében a bekerítés folyamata alakult ki: a földesurak, vagy éppen juhtenyésztéssel foglalkozó vállalkozó elıször az addig kihasználatlan legelıket kisajátították, de a nagyobb haszon reményében a parasztok földjeit elvették és legelıvé alakították, amiket kerítésekkel vettek körül (innen az elnevezés). A tönkrement és földjét vesztett parasztokból kialakult a bérmunkások rétege. mivel a korszakban nagy

volt a kereslet a gyapjú iránt, emiatt ezek a bérmunkások juhtenyésztéssel kezdtek foglalkozni. A mezıgazdaság igazi forradalma azonban a 17.sz. legelején megalakult Hollandiában kezdıdött el: itt egy csomó új módszer, eszköz és technológia honosult meg, amik közül felsorolok néhányat:  vetésforgó: a 3nyomásos gazdálkodást ez váltotta fel. Abban különbözött tıle, hogy nem hagytak ugart, hanem helyén takarmánynövényeket termesztettek (lucerna, lóhere) és ezzel meg volt oldva az állatok etetésének a problémája (ugyanis addig úgy volt, h az állatok nagy részét ısszel le kellett vágni, mert télen nem tudták ıket eltartani.)  istállózó állattartás: részben az elızıbıl következik és ez a módszer lehetıvé tette az állattartás hatékonyabb gazdasági kihasználását.  tejgazdaság: igen ez ekkor alakult ki, és ez az elızıbıl is következik: az évben (vagy években) eltartott tejelı állatok tejébıl üzletet

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


lehetett csinálni. Töri tételek by kisCs - 15 -  a föld termıképességét tudták növelni ezek után a fokozottabb trágyázással.  virágkertészet: ez is ekkor alakult ki, de nagy hasznot nem lehetett tıle várni  cséplıgép: 1636-ban találták fel és használták 1ször Hollandiában. A cséplıgép használata gyorsabbá tette a gabonatermelést.  Hollandiát behálózó csatornák lehetıvé tették az öntözést.  Szélkerék: segítségükkel szivattyúkat hajtottak és a gátak vízvisszaszorító tevékenységét javították. --Ipar A kora újkorban az ipar produkálta a legnagyobb fejlıdést. Az ipari fejlıdést a XVI. században kialakult élelmiszerárrobbanás váltott ki: a hirtelen sok lett nemesfm (gyarmatokról) elértéklenedett és a kaja ára fölment. A kajával kereskedı Kelet-Közép Európa viszont csak akkor volt hajlandó Ny-Európának kaját eladni, ha kapott érte sok jó iparcikket (Nyugat Európa nagy népessége miatt nem

tudta magát kajával eltartani). Ebbıl az következett, hogy alapvetıen SOK iparcikk kell és ezt a céhek nem tudják biztosítani. Nemcsak kajára, de a gyarmatokra is kell a sok iparcikk. Azonban a sok élelmes vállalkozó (pénzes polgár) megoldotta a problémát. Ez elsısorban a textiliparban jelentkezett, hiszen ez egy olyan ágazat amibe nem kell sokat befektetni és hamar megtérül (ha van rá kereslet – általában van). A vállalkozók komoly pénzbıl üzeme(ke)t csináltak amit manufaktúrának nevezetek és fizetett munkásokkal állították elı az ipari termékeket így a kézmővesiparban a céhektıl átvették a piacot mert gyorsan sok terméket állítottak elı és azokat el tudták hamar adni, így a céhesek nem tudták lassan elkészülı cuccukat eladni. Így a manufaktúra-tulajok marhanagy nyereséget halmoztak fel és így nagy tıke halmozódott fel, amit újabb manufaktúrák létrehozásába fektettek. Mi volt igazából a manufaktúra? Az

elnevezés a manu facere (’’kézzel dolgozni’) szavakból származik. A manufaktúra egy olyan ipari üzem, amelyik még nem gépesítve de fizetett munkásokkal, munkamegosztással dolgozik (kedves melósok csak egy-egy rövid munkamőveletet hajtottak végre) ezáltal gyorsabban dolgozik, de szarabb minıségben. A manufaktúrák olcsón tudtak nagy mennyiségő árút gyártani így hamar eltőntek a céhek nyugat – európából. Így a probléma meg lın oldva. Az iparnak most már alárendelıdött a mezıgazdaság: a textilipart ami a legjövedelmezıbb ágazat volt a korszakban a juhtenyésztés szolgálta ki. --Kereskedelem A kora újkorban – a gyarmatosításnak és az elızıkben megnevezett problémáknak megfelelıen – a kereskedelem vált mindeneddiginél fontosabb helyzetbe. Az új, tömeggyártásra felfejlesztett ipar (manufaktúrák) és az ezt kiszolgáló mezıgazdaság együttesen kiszolgálta a kereskedelmet, amelyik a gazdaságnak Töri tételek by

kisCs - 16 - a pénzt hozta. A korszakban általános lett Nyugat – Európában a pénz és mást már nem is lehetett használni fizetıeszközként. Az atlanti országokon bonyolódó hatalmas anyagforgalom azonban más gazdaságpolitiát követelt. A nyugati országokban emiatt megjelent egy egész praktikus módszer, a merkantilizmus. Ezt a 17.század francia gazdasági miniszter, Colbert agyalta ki és használta elıször a francia állam, majd több másik állam is (pl. angolok). A merkantilizmus lényege, h az állam támogatja nagyon az exportképes iparágakat (pl. angoloknál a textilipart) és a kereskedelmet is (a saját áruit ideális áron tartja). Ám ez az állam komoly beleszólása volt a gazdaságba, noha a kapitalizmus egyik alapelve a szabad piac. Kelet-Közép Európáról a kora újkorban (kiegészítés) A kontinentális munkamegosztás ugye azt eredményezte, h az iparosodott Nyugat – Európa kaját (sok gabonát) vásárol Kelet – Közép

Európától és cserébe iparcikket ad. Viszont ez a Kelet – Közép Európai régió gazdasági deformálódásához vezetett: az exportra és önellátásra termelı mezıgazdaság magas fejlettségi fokon mőködik, míg az ipar háttérbe szorul és elhanyagolódik ami késıbb problémákhoz vezetett. Mivel mezıgazdaság ennyire elıtérbe került emiatt a feudális társadalmi berendezkedés megmaradt sıt rögzült, a csekély ipar pedig a polgárság megerısödését nem tudta eredményezni, így a kapitalista gazdaság csak évszázadokkal késıbb alakult ki. És ehhez tartozott az is, hogy nem a tıke adta elsısorban a hatalom alapját, hanem a földbirtokból származó jövedelem. A feudális intézmények megszilárdultak (röghöz kötés) és ezt a folyamatot refeudalizációnak nevezik. A tıkés gazdaság (kapitalizmus) néhány alapelve (kiegészítés) A kapitalizmus alapja – mint a nevébıl is kiderül – a tıke. A tıke az a befektetett érték ami

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


tulajdonosa számára újabb értéket termel. Ez lehet pénz, de áru is. A tıkebefektetés alapvetıen úgy megy, hogy a bevételbıl arra fordítják a pénzt, amelyik lehetıvé teszi a nagyobb bevétel hozását. A bevételt ugyanis a következıkre fordítják:     üzem(ek) üzemeltetése (ma áram, főtés, gépek szerelése stb.) melósok fizetése fejlesztések (errıl volt az elıbb szó) profit (tiszta haszon ami megmarad) (ez motiválja legjobban a tulajdonosokat) A kapitalista termelés alapelve a kereskedelmet illetıen, hogy minél több áru cseréljen gazdát bármilyen beavatkozás nélkül. Ezt szabad piac elvének nevezik. A kapitalista kereskedelem sajátos terméke a tızsde: célja az áru- és pénzforgalom gyorsítása. A tızsdén meghatározott szabályok szerint kötnek adásvételi szerzıdéseket. Elsı formája az árutızsde volt (elsı Antwerpenben volt 1531-ben) amelyeken árumennyiség szerint ment az adás-vétel. Ma már értékpapírokkal

és részvényekkel megy a dolog. Aki közgázra megy az errıl Töri tételek by kisCs - 17 - sok-sok @ságot fog tanulni piackutatás, marketing, politikai gazdaságtan meg hasonló fedınevő tárgyak alatt. Töri tételek by kisCs - 18 - 2. A magyar gazdaság a XV. – XVII. században XV. század Magyarország története a XV. században (kiegészítés) 15. századi történetünk azzal kezdıdött, hogy Luxemburgi Zsigmond volt a kircsi. Ebben az idıben a király hatalmát jelentısen befolyásolták a nagybirtokos arisztokraták akiket báróknak neveztek. Zsigmond alatt rendezıdött a gazdaság és az uralkodó nagyon támogatta a városok fejlıdését (sok városnak adott szabad királyi város rangot) ezzel a kereskedelem és ipar fejlıdését segítette elı. A korszakban vált nagy problémává a török terjeszkedés: a törökök ekkor már a Balkán urai voltak és velünk voltak határosak. Zs próbálta kiőzni ıket, de nem sikerült (nikápolyi

vereség 1396). Zsigmond halálát követıen Erdélyt paraszt felkelés rázta meg amit hamar levertek (Budai Nagy Antal 1437). Némi bárói bonyodalom után a lengyel Jagellók kerültek hatalomra és kezdetét vette egy komoly készülıdés a török kiőzésére. A hadseregek élére Hunyadi János került, aki báró is volt nem csak katona. A komoly sikerek után a várnai csatában elesett a király (1444). Ezt követıen Hunyadi vette át az ország irányítását és egy újabb támadást indított a törökök ellen sikertelenül (1448 Rigómezı). A törökök ezután támadást indítottak ellenünk és ostrom alá vették a legerısebb déli erıdítményünket, Nándorfehérvárat de Hunyadi bravúros taktikai megoldással megvédte a várat (1456), de a gyızelem után kitörı pestis megölte Hunyadit. A hadvezére elpusztulása után a Habsburg-párti bárók a kb. 15 éves V.Lászlót emelték trónra, de sokan Hunyadi fiaiban keresték a megfelelı uralkodót.

Így lett végülis némi bonyodalom után Hunyadi kisebbik fia, Mátyás a király (1458). Az ı ideje alatt sikerült elérni a gazdaság stabilitását és egy erıs királyi hatalmat, amit zsoldoshadsereg és nagy királyi jövedelmek tette olyan erıssé. Mátyás uralkodása alatt az ország védekezı háborút folytatott a törökök ellen, és támadó-hódító háborút folytatott a Német-Római Birodalom ellen. Több hódítás után meghalt Mátyás (1490) és halála után elveszítettük a hódításokat. Ráadásként bomlani kezdett a rendszer stabilitása is, amit az uralkodó váltás is elısegített. A király a Jagelló házból származó II. Ulászló lett, akit a bárók a saját kezükben tartottak. A bárók saját zsebükre dolgozva és egymással acsarkodva némi anarchiába vitték az országot, ami elsıként a Dózsa féle parasztháborúhoz majd a II. Lajos idején a mohácsi csatához, vagyis a teljes bukáshoz vezetett (igaz, ez már a XVI. század).

A magyar gazdaság a XV. században Mint láttuk, hazánk eme évszázada nagyon mozgalmas vala és tele volt háborúval, ami sokszor kiszolgálásra késztette a gazdaságot is. Zsigmond sok újítást nem vezetett be, csupán Károly Róbert gazdaságpolitikáját folytatta. Némi felelevenítésként felsorolok pár adót és egyéb intézkedést amit Károly Róbert vezetett be: (lásd a következı oldalt) Töri tételek by kisCs - 19 -  új aranypénz, a forint bevezetése (1325)  kapuadó (Minden olyan paraszti portának, aminek kapuján egy megrakott szekér átfért, annak kellett ezt az adót befizetnie évente. • urbura (bányabér): Károly Róbert számtalan ezüst- és aranybányát nyitott meg. Olyan sok aranyat termelt az ország, hogy Európában mi termeltük a legtöbb aranyat. Az ebbıl hasznot húzó városoknak (bányavárosok) a bányászott mennyiség bizonyos hányadát kellett befizetnie a királynak. • harmincadvám és huszadvám: nyugati

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


határokon a vámok 30-ad részét, (3,33%-át) a déli és keleti határokon a vámok 20-ad részét (2%-át) kellett a királynak befizetni  Károly Róbert számtalan felvidéki városnak (Pozsony, Lıcse, Besztercebánya, Eperjes stb.) adott szabad királyi város rangot  minden nemesnek és bárónak kötelessége volt a kilenced adót beszednie a jobbágyoktól és a királynak fizetnie (Nagy Lajos) Zsigmond a városokat támogatta és elég sok újabb város kapott szabad királyi város jogot. Viszont amiben különbözött a zsigakori magyar gazdaság az Anjou koritól az a hadi kiadásokban jelentkezett. Bár Lajos ideje alatt is sokat háborúzott az ország, de a sikeres hódítások és a lengyel trón valamennyire pótolta a hiányokat. Itt viszont nem volt ilyen és Zsigának hozzá kellett nyúlnia néhány Észak-Felvidéki városokhoz, mivel kevés volt a pénz. Ezeket a városokat elzálogosította a lengyeleknek (kapott értük egy rakás pénzt, vizsont akkor

ezek a városok nem nekünk hanem a lengyeleknek fizettek adót. A bevételt a király hadseregfejlesztésre fordította. A I.Ulászló alatt némileg stabilizálódott a helyzet, amikor a lengyel trón egyesült megint a milyenkkel I.Ulászló király személyében. A komoly hadi kiadásokat és korábbi hiányt tudtuk pótolni és viszonylag nyugodtan mőködött a gazdaság még akkor is ha közben dúltak a háborúk. Mátyás király azonban új fejezetet nyitott a magyar gazdaság történetében. A magyar történelemben Mátyás adóztatta meg legjobban a magyar népet. A régi adók mellé 2 módosított és 1 minden eddiginél drágább adót vezetett be. Ezek: • füstpénz: a kapuadó módosított verziója azzal a különbséggel hogy nem portánként, hanem házanként szedték be. • koronavám: a harmincadvám feltuningolt változata, azzal a külöbséggel, hogy a vám 5%-a ment a királynak. • hadiadó: ez volt az újonnan bevezetett adó és ez ért a

legtöbbet. Évente egyszer, de háború alatt akár kétszer is beszedték. A király jövedelmének felét ez adta ki. Töri tételek by kisCs - 20 - Mátyást uralkodásában a kancellária segítette a gazdasági és a diplomáciai ügyekben. A királyi jövedelem 500 000 aranyforint, a hadiadó kétszeres beszedése esetén 750 000 aranyforint volt. A sok-sok pénz a sok háborúra kellett, amit Mátyás a törökök (defenzív) és a nyugatiak ellen (offenzív) folytatott. Mégis ebben az idıben tovább szélesedett az árutermelés: a fokozódó gabonatermelés mellett teret hódított a kertészet és a szılıtermesztés is. Növekedett a tehénés juh- valamint a lótenyésztés mértéke (egyik oka volt a sok háború). Tovább erısödött a paraszti árutermelés: a jómódú parasztok mellett a szegényebbek is sőrőben jártak piacra eladni. A gazdagabb parasztok egyre gyakrabban bérbe vették az elnéptelenedett jobbágytelkeket, amelyeken földnélküli

jobbágyokat, zselléreket foglalkoztattak. A földesurak is kezdtek bekapcsolódni a piaci forgalomba: a jobbágyoktól 9ed címszó alatt elvett terményeket értékesítették. A paraszti árutermelés kiszélesedésével tovább nıtt az iparral foglalkozó lakosság száma (városokban): az ipari termelés céhes keretek között folyt. Mindez az áruforgalom növekedését a piaci kapcsolatok erısödését segítette elı: az arucsere a városok heti- és országos vásárain zajlott és elég komoly körzeti és országos piaci kapcsolatok jöttek létre és szilárdultak meg. Külker: bár jól mentek nálunk a dolgok (dacára a sok háborúnak) mégis a magyar ipar elmaradt a nyugatitól: ezt alátámasztja az is, hogy a behozott iparcikkek (textil, fémáru, főrészáru, stb.) értéke jóval nagyobb volt, mint a nyersanyagból (réz, fa), állatból, kajából (gabona) és borból álló kivitelünk. Legfıbb kereskedelmi partnereink voltak: Német-római Birodalom,

Lengyelország, Velencei Köztársaság, és bármennyire furcsán hangzik is, de a törökök is. A magyar állami adók terhét a fejletlen ipar és polgárság miatt a jobbágyság viselte és ez azért komoly problémákat okozott. A Mátyás utáni uralkodók – mint ahogy említettem – nem voltak nagyon urai a helyzetnek és a bárók konfliktusai nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is padlóra vitte: kiürült az államkincstár, (noha az adók magasak maradtak) és a Dózsa-féle parasztháború is komoly károkat okozott a gazdasági életben. XVI. század – XVII.század Magyarország története a XVI.-XVII. században (kiegészítés) Az országot elıször a parasztháború rázta meg, amit ugyan levertek a nemesek (1514) de komoly károkat okozott. A most már teljesen anarchiába süllyedı Magyarországnak szembe kellett néznie a megerısödı törökökkel, akik ismét rajtunk törték a fejüket. 1526-ban meg is indult a török támadás ellenünk. Ekkor

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


a II. Lajos volt a király, aki kb. 16 éves volt. Mohácsnál egy valahogy összeszedett nemesi magyar sereg kikapott a török hódító seregtıl. A kudarc teljes volt ugyanis a király kinyiffant (belefulladt a Csele patakba). Ezután a szultáni sereg kifosztotta Budát, majd pusztítva kivonult az országból. kb. 15 évig két királya volt az országnak végül ez 1541-ben megszőnt azzal, Töri tételek by kisCs - 21 - hogy a törökök elfoglalták Budát és az ország 3 részre szakadt szét: királyi Magyarországra ami Habsburgok alá került, Erdélyre ami a törökök hőbéres állama volt, és hódoltságra ami közvetlen török közigazgatás alá került. A1543-tól a törökök nagy hadjáratokat indítottak a környezı területek és várak (Temesvár, Drégely, Szolnok, Eger (ezt csak próbálták elfoglalni), Hatvan, Szigetvár) elfogalására. Közel 25 évig tartó háborúk után kialakult a török végvárrendszer ami késıbb komoly konfliktusok

színterévé vált a királyi Magyarország (Habsburg) csapatai és a török csapatok között. A helyzetet egy idıre stabilizálta az 1568as drinápolyi béke ami a XVI.század végéig rögzítette országunk megosztottságát. 1593-ban megkezdıdött a 15 éves háború, ami egy komolyabb nemzetközi törökellenes hadjáratnak indult de kezdeti sikerek (Bocskai –szabadságharc) ellenére nem érte el a célját és 1606-ban megkötötték a zsitvatoroki békét, aminek következtében minden maradt a régiben. Megjelenik és terjedni kezd a reformáció a királyi területeken is, de igazán Erdélyben talál igazi helyet. A XVII. században még mindig a 3részbe vágott ország állapotát éljük és megszilárdul a magyar-török együttélés. A királyi Magyarországon a nemsség helyzete stagnál, céljait nem tudja elérni; erıszakosan folyik az ellenreformáció ami a királyi Magyarország területén ér el nagy sikereket; Erdély fénykorát éli, hiszen

merkantilista jellegő gazdasága és tehetséges vezetıi (Bethlen Gábor és I. Rákóczi György) sokat tesznek ezért. A gazdagodás mellett Erdély többször is megpróbálkozik az ország helyreállításában. Ez nem sikerül, de komolyabb véráldozatok emiatt nem voltak. Az erdélyi aranykornak II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjárata vet véget és megkezdıdik a török invázió ami Erdélyt teljesen tönkreteszi és végleg alárendelt szerepbe hozza (1660 k.) A század kiemelkedı hadvezére volt Zrínyi Miklós, aki felismerte a Habsburgok gyengéit, és önálló politizálásba és hadjáratba kezdett a törökök ellen. Sikeres hadjáratát a Habsburg uralkodó, Rudolf császár leállította és megkötötte a Portával a vesztes kimenetelő vasvári békét (1663). 1évvel késıbb Zrínyi meghalt egy vadkanvadászatban (minek ment vadászni). Nemsokkal késıbb I. Lipót lett a Habsburg uralkodó aki eltörölte a rendi alkotmányt és növelve

a terrort üldözte a protestánsokat és keményen kormányzott. Ennek hatására 1670es években kirobbantak az elsı Habsburg ellenes felkelések, a kuruc felkelések, amelynek élére 1678-ban Thököly Imre került. A törökök segítségével komoly sikereket ért el és 1681-re a Felvidék keleti része Habsburg mentessé vált és Lipót kénytelen volt visszaállítani a rendi alkotmányt. A nemzetközi erıviszonyok megváltozása már láthatóvá tette a török kiőzését; a törökök még egyszer megostromolták Bécset, ám kudarcot vallott (1683). Ezzel párhuzamosan Thököly kezdte elveszíteni hatalmát a meghódított területek felett és már a következı évben egy Habsburg vezetéső nemzetközi hadjárat indult meg a törökök kiőzésére. Ennek elsı igazi állomása Buda felszabadulása volt (1686) majd 1697-re az ország nagy részérıl kiőzték a törököket és Erdély csatlakozott a Habsburgokhoz, végül megkötötték a karlócai békét (1699)

ami lezárta a török kiőzésének háborúját és Magyarország nagy része Habsburg fennhatóság alá került. Töri tételek by kisCs - 22 - A magyar gazdaság a XVI.-XVII. században A kora újkori Európában megalakuló kontinentális munkamegosztás következtében Kelet-közép Európában, így nálunk is rögzült a feudalizmus. És mivelhogy ez a térség alapvetıen mezıgazdasági termékekkel kereskedett ipari termékekért, emiatt az itteni ipar el lett hanyagolva. A királyi Magyarország Mezıgazdaság A XVI. századi megélénkülı Európai kereskedelem miatt fontos szerephez jutott a magyar mezıgazdaság azon belül is a szarvasmarha-tenyésztés és a bortermelés. Pl. a tokaji bor a 16.sz. 2. felében vált európai hírővé (hát igen, jó is az). A külsı piac föllendülése maga után vonta a belsı piac megélénkülését is: az élı állat és pia mellett megnıtt az igény a gabona iránt is. Ez több okkal magyarázható: a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


tehéntenyésztéssel, valamint bortermeléssel foglalkozó vidékek városait el kellett tartani gabonával és szintén nagy felvásárlónak számított a katonaság is, hiszen a XVI. században (mint ahogy fentebb taglaltam) sok háború zajlott, így volt rá kereslet. Ilyen módon komoly mezıgazdasági fejlıdés, ún. agrárkonjunktúra bontakozott ki. Az agrárkonjunktúra olyan gazdasági fellendülés, amely a mezıgazdasági termékek elınyös értékesítési lehetıségeibıl fakad. Ez a jelenség nagy változást hozott a földesúri gazdálkodásokban is: korábban a földesúri birtok nagy része NEM tartozott a majorsághoz (vagyis amit a jobbágy ingyen szolgáltatás (robot) címszó alatt tart karban). Az agrárárak emelkedése viszont arra késztette az uradalmakat, hogy növeljék a majorság területét a jobbágytelkek rovására, vagy új területeket szerezzenek. A kajaárak emelkedése pedig a arra ösztönözte a földesurakat, h minél többet a

fölöslegükbıl a piacra vigyenek. Kezdetben csak a jobbágyok terményadóit használták erre a célra, majd ezeket emelni kezdték és az egyházi gabonát kibérelve növelték a bevételüket. A legeladottabb termékek a gabona és a bor voltak. Mindez a jobbágyok életének súlyos nehezedését jelentette: emelkedett a robot (a földesúri majorságok növelése és létesítése miatt) és megszüntették a jobbágyok szabad költözési jogát (röghöz kötés). Ezt második jobbágyságnak nevezik. A XVII. században ez a röghöz kötés kiteljesedett: megalakult az úriszék, ami a jobbágyok feletti bíráskodást eredményezte (elsıfokú bíróság): a nagyobb földesurak élhettek a pallosjoggal, vagyis az elítélt jobbágyot ki is nyírhatták. Bár a jobbágyok élete nehezebb lett, mégis a korábban is gazdagodó gazdag parasztok tovább gazdagottak (játék a szavakkal☺): a tehetıs gazdák, kihasználva az agrárkonjunktúrát, jelentıs bevételhez

jutottak, és így a földesúri adóemelés nagyon nem rázta meg a költségvetésüket, és földjeiket bérmunkásokkal, zsellérekkel mőveltették. Ugyanígy velük teljesítették a földesúr robot szolgáltatásait is. A jobbágyság másik része a zsellérek lettek, akik földjüket elvesztették a földesúr intézkedései (adókat nem bírták kifizetni) miatt. Bár sokan csak azért vállaltak ilyen életformát (h nincs földjük) mert akkor jóval kisebb adót kellett a Töri tételek by kisCs - 23 - földesúrnak fizetni (ugyanis az adó mértéke a teleknagyságtól függött). A bérmunkát pedig igazából nekik mindegy volt h most a földesúr, vagy a gazdag paraszt földjén csinálta, hiszen mindkettıt kifizette a munkáltató (a gazdag paraszt). Így a 16.-17. században jelentısen megnıtt ez a réteg, ami a paraszti társadalom polarizálódását segítette elı. Akik viszont sokat szívtak emiatt az agrárátalakulás miatt, az a középparaszti

réteg volt: kevés felesleget tudtak termelni, a megtermelt javak nagy része a földesúrra ment és saját családi munkaerejüket dolgoztatták (vagyis nem volt bérmunkásuk – nem volt mibıl kifizetni). Ipar A XVI. században kibontakozó agrárkonjunktúra és a kontinentális munkamegosztás nem tett jót a hazai ipar fejlıdésének, hanem inkább elhanyagolta azt. A nagyobb kajaárakért jóval több iparcikket lehetett külföldrıl behozni így felesleges volt az ipart fejleszteni. Az iparunk továbbra is céhes maradt, tehát manufaktúrák nem alakultak ki. Ennek a korszaknak az ellenére azonban két iparágunk mégiscsak fejlıdött: a textilipar (szabók) és fémipar (ötvösök). A szabók azért, mert az importált posztó áruk közül sok volt a túl jó minıségő amit háziiparszerően tudtak volna csinálni, ámde olcsón tudtak viszonylag jó minıségő ruhákat eladni a piacokon. és többen elıre megbeszélték a piac alakulását (kit engednek oda

eladni). A tıkével rendelkezı szabók posztókereskedéssel is foglalkoztak (amit behoztak külföldrıl azt ık tovább adták). Az ötvösök nagyrészt gazdag polgárok voltak, mivel a nemesfém öntéséhez meg alakítgatásához, elég drága felszerelés szükséges. Viszont ha már ez megvolt akkor csak úgy dılt befele a pénz: ehhez hozzájárult a sok háború is. Ugyanis a sok gazdag vagyonát sokszor valamilyen nemesfémtárgyba szerette volna átalakítani, hogy könnyebben rejthetı, illetve menekíthetı legyen háborús idık esetén. Az ötvösöknek kedvezett a sok háború azért is, mivel ágyúcsöveket öntöttek amiért persze elég sok zsét elkértek, de a hadsereg ezt meg tudja fizetni. Ezen két iparágnak a fejlıdésével jelentısebbé vált a juhtenyésztés, valamint a vasbányászat és vasfeldolgozás : a legjelentısebb ilyen létesítmény komplexum Rozsnyón (észak-magyarország) volt, ami exportra is termelt vasércet. A korszakban a nemesfém

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


bányászat már nem túl jelentıs. Kereskedelem Az ipari fejlıdés megtorpanása és a mezıgazdaság felemelkedése következtében egyre több mezıváros alakult és egész hálózat alakult ki. A mezıvárosok lettek a paraszti termelés piacainak színterei és ezenkívül a belsı kereskedelmi útvonalak csomópontjai. Nagyobb városokon haladt át viszont a nemzetközi kereskedelem útvonala is ami az import-export folyamatokat bonyolította le. A korszakban jelentıs számú ipari importtermék (textilipari termék (posztó), fémárúk, vasárúk) cserélt gazdát jelentıs számú mezıgazdasági termékkel (tehen meg pia (bor)). Az iparcikkek többsége Nyugat-Európából érkezett Német- illetve Lengyelország felıl így a nyugati és az északi határvidék volt a legforgalmasabb kereskedelmi terület. Legfontosabb külkereskedelmi partnereink voltak: Német-Római Birodalom, Lengyelország, és Török Birodalom. Töri tételek by kisCs - 24 - A török

hódoltság Róla A török hódoltság határa kb. a XVI. század közepére rögzült és kisebb változtatásokkal a 17.század végéig változatlan maradt. A terület közvetlen szultáni közigazgatás alá került, és a köv.képpen oldották meg a közigazgatási beosztást: a felsıbb közigazgatási egység volt a Vilajet ami élén a pasa állt, az alsóbb közigazgatási egység (a vilajet alá tartozó) a szandzsák vala, aminek élén a bég állt. Mivel a terület határzóna volt, emiatt eléggé komoly megrázkódtatások érték a háborúk miatt a társadalmat, de a gazdaságot is. A hódító törökök nem dolgoztak és különbözı adókat szedtek be a lakosságtól, ami a birodalom gazdasági életében jelentıs szerepet játszott. Adók: meghatározott összeget (pénzben, vagy terményekben) a beszedtek, valamint a nem muszlimoknak (a többség) harádzsot kellett fizetni. Volt gyerekadó is: minden családnak egy újszülött gyereket az illetékes

adóbeszedınek (defterdár-nak) kellett odaadnia, amibıl a janicsárokat képezték ki a Portán. További problémát jelentett a határon lakó lakosság számára az is, h a földjüket vesztett birtokosok rendszeresen átjártak a török területre beszedni az adót. Így hát az ottlakóknak nemcsak a törököknek, hanem ezeknek is fizetni kellett, és kialakult a kettıs adózás területe, ahol ez a dolog ment. Mezıgazdaság Bár az ilyen komoly adóktól elmenekültek a lakosok, emiatt lecsökkent a lakosok száma. Számukat valamelyest pótolták a nem magyar bevándoroltak. A hódoltság egy erısen mezıgazdaságból élı terület volt, és igazából a törökök arra használták, h a nagylétszámú seregeiket (amik itt állomásoztak, mert határvidék volt) ellássák. Itt volt a legnagyobb arányú az rideg állattartás (szarvasmarha), ami akkor váltigazán nagy hatásfokúvá, amikor egyre többen hagyták el a területet és ezáltal sok terület szabadult

fel amit a tehentartásra használtak fel, így az külterjes állattenyésztéssé vált. A nagy magyar Alföldet is magába foglaló terület gabona termelése magas volt de ennek nagy részét a törökök használták fel katonáik eltartására. Emiatt nagyobb volt ezen a részen a juhtartás aránya mivel a nyugat-európai posztótermék ide már nem jutott el, vagy ha igen akkor túl drága volt. Szintén jelentıs volt a lótenyésztés részben a gabonatermelés részben a török hadsereg felhasználására. Ipar Ipar kevésbé volt jelentıs ezen a tájon, hiszen bányavidékek nem nagyon voltak, és a lakosság korábban sem azzal foglalkozott. Ipar csupán a városokban volt, kézmővesipar, ami nem termelt exportra, hanem ezek a városi kézmővesiparosok önellátásra, vagy szők belsı piacra termeltek. Még maradt a céhes felállás,szóval manufaktúrák nem alakultak ki. Kereskedelem A hódoltsági területen nem nagyon burjánzott a kereskedelem, csupán kisebb

Töri tételek by kisCs - 25 - körzetekben városok egymás között. A területen csak mezıvárosok voltak pl. Kecskemét, ahol komolyabb vásárokat tartottak és áru cserélt gazdát. A hódoltságban megjelentek a török kereskedık is, akik tevékkel közlekedtek és hozták a déli árukat, így például déli gyümölcsöket, főszereket others. A hódoltság nem nagyon állt tehát mással kereskedelmi kapcsolatban. Erdélyi fejedelemség Erdély 1541-ben alakult meg, mint a török állam csatlósaként, és ez a politikai és földrajzi helyzete a gazdasági átalakulásra is ösztönzıleg hatott. Az erdélyi gazdaság igazán a kialakulását a 17. század elsı évtizedeiben élte, amikor Bethlen Gábor merkantilista jellegő reformokkal egyenesbe hozta a dolgokat és igazán gazdag államot csinált Erdélybıl: egyes jól jövedelmezı árukra állami monopóliumot hirdetett (méz, tehen, só) emiatt jött a kasszába rendesen a pénz. Mezıgazdaság Az ország

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


fekvése miatt az agrárium csak szarvasmarha-tenyésztés (de az nagymértékben), a bortermelés és a méztermelés volt jelen. A tehenészés a nyugati területeken volt jellemzı és egész komoly társadalmi csoport, a hajdúk alakult meg ebbıl. Ipar Az Erdélyi Fejedelemség fekvése miatt, a legjelentısebb ágazata a bányászat és a fafeldolgozás volt: a terület számtalan arany- de a középsı területeken számtalan sóbányát rejtett, ami jelentıs jövedelemhez jutatta a fejedelmeket. A só ára ugyanis ebben az idıben az ezüstével volt egyenértékő és ez volt az egyik alapja az erdélyi fejedelmek gazdagságának amit csak jobbá tett a merkantilista jellegő gazdaságpolitika. A fa csak kiviteli terméknek számított és vagy faformában, vagy kézmőipari termék formájában talált gazdára. Kereskedelem Az Erdélyi fejedelemség legfontosabb kereskedelmi partnere volt a török birodalom, amelyik az elıbb említett termékekért főszerrel és

gabonával fizetett, és ezzel a fejedelemség el volt látva élelmiszerrel, hiszen fekvése nem kedvezett a gabonatermeléshez. A törökökön kívül Erdélynek a lengyelekkel volt kereskedelmi kapcsolata. A korszakban rengeteg mezıváros alakult a marhatartás miatt, és nagyon felfejlıdtek a bányavárosok a kibányászott só és arany miatt. Ez pedig a belsı kereskedelem normális és fejlıdı mőködését eredményezte. az erdélyi fejedelmek (Bethlen és I. Rákóczi György) nagy vagyonhoz jutottak, amit nagy létszámú állandó hadsereg fenntartásra költöttek el. A hadsereg alapját a hajdúk adták, akik ugye teljes körő autonómiát kaptak. A Bethlen és Rákóczi után jövı fejedelmek azonban felesleges vesztes háborúkba kezdtek és nemcsak a hadsereg nagyrésze veszett el, hanem tönkrement a korábban virágzó gazdaság is, amit nem sokkal késıbb Erdély bukása követett. Töri tételek by kisCs - 26 - 3. Kapitalizálódás, anyagi kultúra

és mindennapi élet az újkori Angliában (XV. – XVIII. század) Anglia története a kora újkorban (kiegészítés) (1437-1707) A százéves háború elvesztése után Angliában belháború kezdıdött a hatalomra pályázó két ház, a Lancester és a York ház között (mivel az uccsó király gyerek nélkül halt meg). Ez volt a rózsák háborúja (mindkét háznak rózsa volt a címere) ami az arisztokrácia létszámának csökkenéséhez és a gazdaság kissé válságba kerüléséhez vezetett. A háború után a Tudor-ház vette át a hatalmat (ık voltak a legerısebbek mivel a másik kettı kiirtotta egymást) és VII. Henrik megtörte a lázongó nemesek hatalmát. Utóda VIII. Henrik (1509 – 1547) úgy akarta a gazdaságot újjászervezni és hatalmát megerısíteni, h elszakadt Rómától, vagyis a katolikus egyháztól. Ez meg is történt, létrehozta a saját állami egyházat, az anglikán egyházat és így az állami kincstáré lett az összes volt

egyházi birtok, és az adók is, amit az egyháznak fizettek. VIII. Henrik után I. Erzsébet lett Anglia királynıje, aki azon túl, hogy meggyilkolta a skót királynıt, Máriát, azon kívül Anglia nagyhatalommá válása is az ı nevéhez főzıdik: ennek látványos megtörténése, az 1588-as gyızelem volt a Spanyol Nagy Armada felett, amikor a csatornán az angol flotta – köd meg viharok segítettek – legyızte ezt a spanyol – portugál flottát. Ezzel megszőnt a spanyol hegemónia, és Anglia Spanyolország helyébe lépett hadiflotta és a tengeri kereskedelem terén. Anglia elkezdett gyarmatosítani is Észak – Amerikában és Indiában. Erzsi halála után a trónt a meggyilkolt Mária fia, Stuart Jakab örökölte, akit még gyerekkorában elszakították anyjától és protestáns hitre térítették. Szóval ı lett a kircsi, és az ı nevéhez főzıdik az angol abszolutizmus is. A XVII. századra az angol gazdaság, ami már igencsak tıkésjellegő volt

(a társadalom már részben átalakult) nem igényelte a királyi beavatkozást (monopoljogok, bérek és árak szabályozása). A király viszont háborúba került a skótokkal ami a vámok és adók emeléséhez vezetett. Az eddig az állam mellett kiálló vállalkozó nemesi rétegnek kezdett tele lenni a @-a a kormányzattal. Az ellentéteket kiélezte a Stuartok valláspolitikája is amivel szemben lépett fel a puritán mozgalom. Egy háborús vereség után a király kénytelen volt összehívni a parlamentet 1640ben, ahol kiderült az elıbb említett dolgok. Az ország két táborra oszlott: az egyik volt a király hívei, az arisztokrácia és a nagypolgárság amelyik hatalma a földbirtokain nyugodott; a másik tábor a vállalkozó nemesekbıl és polgárságból állt. Ez után kirobbant az angol polgárháború ami 1642-1649-ig tartott és az utóbbi tábor, vagyis a parlamentiek gyızelmével ért véget. A parlamentieket Cromwell vezette, akinek tábora már a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


gyızelem elıtt kettészakadt: a királlyal megegyezést keresı presbiterániusokra és a királyság teljes bukásáig küzdı independensekre. A gyızelem (1649) után a királyt kinyírták és Anglia köztársaság lett. Ámde a hatalomra kerülı brancsot veszélyeztették:a radikális változásokat követelı levellerek és diggerek, valamint a még jelentıs hatalommal bíró monarchistákkal megegyezni akaró presbiteránusok. Cromwell Töri tételek by kisCs - 27 - úgy látta, hogy csak a hadseregre támaszkodva egyedül fog kormányozni (protektoátus) és felvette a Lord Protector címet. Ez márpedig nem volt más mint diktatúra amivel már nem volt elégedett a parlamenti tömb sem. Idıközben Anglia komoly külpolitikai sikereket ért el: elfoglalták Írországot és Skóciát, valamint a hajózási törvényt bevezetve kirobbantották a háborút a hollandokkal 1652-ben. A háború 1654ig tartott és a hollandok elvesztették, így Anglia lett a világ

legnagyobb tengeri hatalma egészen a XX. század közepéig. 1660-ban a monarchisták kihasználva a köztársaságiak megosztottságát, átvették a hatalmat és megkezdték a restaurációt. Csak az vala a gond, h nem lehetett már visszaállítani az eredeti tulajdonviszonyokat és ráadásként az arisztokraták és a nagypolgárok nem mindig értettek egyet. A két társulat együttmőködése 1688-ban következett be, amikor megvalósult a dicsıséges forradalom: mivel nem volt király, hoztak egyet az ippeg legyızött Hollandiából Orániai Vilmos személyében. İt elfogadták királynak, de nem abszolút uralkodónak. Ezzel megalakult az alkotmányos monarchia, ahol a király uralkodik de nem kormányoz. A kormányzást a társadalmat képviselı intézmények végzik, ahol szétvált a három hatalmi ág: a törvényhozás a parlament, a kormányzás a parlamentnek felelıs kormány dolga. A bíróságok mindkettıtıl függetlenek. A kircsi dolga a

törvényszentesítés, a miniszterelnök kinevezése és feje az anglikán egyháznak. 1707-ben a skótok elismerték az angol királyt skót királynak és a két ország egyesült és létrejött Nagy-Britannia. Az újjáalakult Anglia ezután újult erıvel megkezdte a gyarmatosítást és az aktív külpolitikát, ami az ekkor már javában zajló spanyol örökösödési háborúba való lépésben nyilvánult meg, ahol a Habsburg erıket támogatta. Nagy – Britannia (1707-1783) Az angolok ugye most már hivatalosan is egyesültek a skótokkal, és az összes brit sziget egy országban egyesült. Az angolok beléptek az akkor zajlódó spanyol örökösödési háborúba az osztrákok oldalán. Igazából az ı belépésükkel dılt el az egész az osztrákok javára, hiszen az angol hadiflotta uralta a tengereket és emiatt, komoly problémákat okozott a franciáknak. A spanyol örökösödési háborút a hochstädt-i csata döntötte el (1713) ahol az angolosztrák erık

megverték a francia seregeket. Egy évvel késıbb megkötötték az utrechti békét (1714) aminek értelmében az angolok megkapták Franciaország kanadai gyarmataiból egy párat és a Gibraltárt. Ekkor rögzült az angol külpolitikában az erıegyensúly-politika amire a késıbbi évszázadok folyamán is törekedtek (vagyis, h a kontinensen a nagyhatalmak féljenek egymástól, miközben az angolok rabolják össze maguknak a fél világot). Ugyanekkor vált az angol külpolitika fontos elvévé a fényes elszigeteltség is (ha nem muszáj, nem avatkoznak be az európai háborúkba). A korábbi szövetségesnél, a Habsburgoknál azonban 1740-ben meghalt III. Károly aki trónját Mária Teréziára, hagyta. A pragmatica sanctio-t vagyis a nıágon való trónöröklést csak az angolok és a hollandok ismerték el. A többi viszont nem és máris háború kezdıdött az osztrák trónért, vagyis kitört az osztrák örökösödési háború, amit elsısorban a poroszok

kezdeményeztek. Eleinte az angolok nem szóltak bele a dolgokba, de miután a poroszok nagy sikereket értek el a spanyolok és a franciák is beszálltak a buliba (persze a poroszok oldalán) úgy látszott, h az osztrákokat mindjárt totál szétverik. Erre az angolok úgy gondolták, h belépnek a war-ba és máris hadatüzentek mind3 Ausztria-ellenségnek (1742). Töri tételek by kisCs - 28 - Miután a poroszok békét kötöttek az osztrákokkal, sógoraink az angolokkal együtt Franciao. ellen indultak (1743) és az angolok tengeren átvették a franciáktól a tengeri hegemóniát. Ezután még folytatódott a háború az ismét éledezı poroszok ellen de ekkor az angolok csak a franciákat verték a gyarmatokon. (itt európában már bevontak az osztrákok már szinte mindenkit pl. oroszok, lengyelek). Na 1748-ban végleg véget ért és a háborúból az angolok sokat nem profitáltak, csupán további kanadai területeket kaptak a franciáktól (nem túl sokat)

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


viszont elérték azt, h ık maradnak Indiában az elsıdleges kereskedı-gyarmatosító hatalom (aachenben kötötték meg a békét) A Habsburgok visszavágójaként (elvesztették Sziléziát) indult 7éves háborúban (17561763) ezúttal a poroszok mellé álltak az inglisek, akik pénzzel támogatták a Nagy Frigyes országát. Az egyre durvuló harcban a franciák és a lengyelek egy táborba kerültek a Habsburgokkal és már-már úgy látszott, h kikapnak a poroszok végleg. De nem, mer megint elkezdték a franciákat rugdosni az angolok a tengereken, na meg persze nyomtáák a poroszokba a zsét, na meg volt egy kis szerencse is a dologban, hogy a poroszok megúszták és hubertsburg-ban 1763-ban megszületett a béke, amibıl az angolok sokat profitáltak: megkapták a franciák összes kanadai gyarmatát és ráadásul a francia flotta jelentıs veszteségei miatt egyidıre nem jelentett komoly veszélyt. Az évtizedek óta tartó sikeres külpolitika azonban hozott egy

kudarcot is, amikor 1776-ban kitört az amerikai függetlenségi háború: kezdetben az angolok fölényben voltak, ámde az amcsik összefogva a franciákkal több csatában is kikaptak az amcsiktól és 1783-ban Versaillesban lemondtak az Észak-Amerikai gyarmataik egy részérıl (vagyis Kanadát megtartották), amibıl megalakult az USA. Innentıl kezdve sok esemény nem történt az angoloknál, azon kívül, h megkezdıdött az ipari forradalom kibontakozása, ami jelentıs gazdasági és társadalmi változásokat hozott a 19. század elejére. Az angol gazdaság kapitalizálódása A Tudorok hatalomra kerülése után számos gazdasági reform került bevezetésre és ezzel a gazdaság jelentısen átalakult. Ehhez a gazdasági átalakuláshoz hozzájárult a társadalom átalakulása is, amirıl késıbb lesz szó külön, de itt-ott írva vagyon róla a részletekben. A politikába egyre inkább beleszólt a kialakuló vállalkozó réteg, aminek érdekei gyakran az állam

érdekeivel voltak egyenlık. Az angol gazdaság alapvetıen tıkéssé kezdett válni, ami megjelent az összes gazdasági ágban és jelentıs változásokat eredményezett. Mezıgazdaság A földbirtok nagyon jó tıkebefektetési területté vált, és egyre inkább áru lett, amit úgy adtak-vettek piacon mint bármi mást. Így a tıke a városból a vidékre is eljutott, ahol a nemesek földbirtokaikat nagyobb haszon érdekében legelıvé alakították át, hogy a juhtenyésztés feltételeit megcsinálják (textiliparhoz). Ezek a vállalkozóvá vált nemesek lettek a gentry-k. A mezıgazdaság másik szereplıi, a gazdag parasztok közül a gazdagabb réteg csinálta ugyanezt, ıket pedig yeoman-nak nevezték. A korszakban az állattenyésztés sem maradt ki a fejlıdésbıl: ebben az idıben (a textilipart kiszolgálva) a juhtenyésztés vált a Brit-szigetek ’’fı irányzatává” ahol a legelık érdekében a bekerítés folyamata alakult ki: a földesurak, vagy

éppen juhtenyésztéssel foglalkozó vállalkozó elıször az addig kihasználatlan Töri tételek by kisCs - 29 - legelıket kisajátították, de a nagyobb haszon reményében a parasztok földjeit elvették és legelıvé alakították, amiket kerítésekkel vettek körül (innen az elnevezés). A tönkrement és földjét vesztett parasztokból kialakult a bérmunkások rétege. mivel a korszakban nagy volt a kereslet a gyapjú iránt, emiatt ezek a bérmunkások juhtenyésztéssel kezdtek foglalkozni. A mezıgazdaságba ebben a korszakban ért ide a krumpli, meg a kukorica is, bár az utóbbi a jellemzı angol idıjárás miatt (aki volt ott az tudja) nem tudtak termeszteni. Ipar Anglia már a XVI. század elejére vált Európa legfejlettebb államává, ahol a posztógyártás, vagyis a textilipar volt a húzóágazat. Ezt nemcsak a városban hanem már vidéken is őzték, és a föld nélküli vagy szegény falusiak fonásból szereztek megélhetést. A textilipar

forrása a juhtenyésztés, illetve a gyapjúfeldolgozás volt, aminek kedves tulajdonosai a vállalkozó nemesek, vagy yeoman-k voltak. A gyapjúfeldolgozást és a ruhakészítést iparszerően nyomták már és már itt is megalakultak a manufaktúrák. A textiliparon kívül a bányászat és a fémfeldolgozás, valamint a hajógyártás fejlıdött sokat. A bányászat és a fémfeldolgozás a hajók esetében az ágyúkhoz kellett (vas bányászat és feldolgozás), a hajók pedig az ez idıben zajló kalózkodásokhoz, gyarmatosításokhoz és tengeri háborúkhoz kellettek. Ezeken kívül jelentıssé vált, az üveg-, szappan-, puskapor- és papírgyártás is, amiknek funkciója a kereskedelemben való monopolhelyzethez jutás volt (a puskapor gyártás kivétel, mert az a hajókhoz kellett). Kereskedelem Anglia gazdagságának alapját a kereskedelem adta: a nagy földrajzi felfedezések lehetıvé tették, hogy Anglia kereskedelmi központ legyen. Anglia kereskedelme

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


tükrözte gazdasága helyzetét és szerkezetét is: mivel az ország fı iparága a textilipar volt, emiatt a fı kereskedelmi cikk a posztó volt, amivel megjelentek a kontinensen és az áruk másutt is találtak gazdát (pl. nálunk is). További iparágak termékei is megjelentek a piacon, így például az üvegtermékek vagy a szappan. Az angolok ilyen kereskedı-társaságokat hoztak létre, amelyek tagjai az illetı területtel kereskedı kereskedık voltak. Ilyen volt például a Moszkvai Társaság, amelyik Oroszországgal folytatott kereskedelmet, vagy a Keleti Társaság, amelyik a balti, lengyel, skandináv és levantei területeken kötögette az üzleteket. A legnagyobb és késıbb már más szervezettekkel is rendelkezı ilyen társaság a Kelet-Indiai Társaság volt, amelyiket 1600-ban alapítottak. Célja nemcsak Indiával való kereskedelem, hanem annak gyarmatosítása is volt. A déli partokon lerakatokat létesített, amik késıbb angol támaszpontokká

váltak. Egyébként nemcsak az angoloknak, hanem más nációknak, így például a hollandoknak is Töri tételek by kisCs - 30 - volt egy ilyen társaságuk, de Anglia felemelkedésével az angol Kelet-Indiai Társaság befolyása is nıtt Indiában, kiszorítva a többi ilyen fakciót. A kereskedelem és egyben a gazdaság fontos részét képezte a gyarmatosítás illetve a gyarmatokkal való kereskedelmi kapcsolatok ápolása. Anglia elsı gyarmatát 1585-ben alapította Észak-Amerikában Virginia néven, amivel jelentıs piacot szerzett az angol textilipar, hiszen ott még el tudta adni a felesleges termékeket másért cserébe (pl. dohány, gyapot). Itt egyébként ültetvényes gazdálkodást folytatva termesztették a dohányt és a gyapotot. Indiából természetesen főszert és gyapotot hoztak, így nem kellett annyi birkát tartani. Már 1562-ben megkezdıdött az angol rabszolga kereskedelem is: elkezdtek itt-ott telepeket létrehozni Afrikában (pl.

Guineai-öböl) ahol a helyi lakosságból rabszolgákat szereztek és vitték el eladni valamelyik rabszolgapiacra. Az angolok számos árucikkre monopol helyzetbe jutottak: ilyen volt például a posztó, a dohány, a gyapot, az üveg, és a főszer. Ilyen termékeket szinte csak tılük lehetett kapni,(vagy mástól is csak lehet h drágábban) emiatt szabadon emelgethették azok árait. Az angolok sajátos jövedelemforrása volt még a kalózkodás is: Francis Drake és Jim Hawkins nevét szokták emlegetni, akik ugye kalózok (vagyis rablók voltak). A király/királynı megbízására járták a tengereket és támadták meg, illetve fosztották ki a spanyol illetve portugál hajókat. Részben ez vezetett a spanyol – angol tengeri összecsapáshoz a Calais-i öbölben, ahol megsemmisült a spanyol flotta nagy része (1588). A kalózkodás gyakran igen jövedelmezı volt: egy alkalommal 1566-ban a zsákmány kb. 2szerese volt a királyság egy éves bevételének. A

polgárháború után Cromwell protektorátusa alatt Anglia legfıbb vetélytársa az akkor már jelentıs flottával, gyarmatokkal és piacokkal rendelkezı Hollandia volt, amelyik Angliához hasonlóan egy kapitalista gazdaságú ország vala. Anglia a kereskedı polgárság érdekeit kiszolgálva flottaépítésbe kezdett. Részben a hollandok miatt vezették be az angolok 1651-ben a hajózási törvényt: ez abból állt, h idegen hajók gyarmati árut angol kikötıbe NEM szállíthatnak, és angol kikötıbe csupán a termelı országok hajói rakodhatnak ki. Ez persze egybıl kiváltotta a hollandok ellenkezését és háború kezdıdött Anglia és Hollandia között, aminek a tétje a tengeri uralom és a kereskedelem volt. A háborút 1654-ben az angolok nyerték és ezzel a tengeri kereskedelem tulajdonképpen angol lett. A hollandok számára a vereség komoly veszteségekkel járt még: konkrétan a világ pénzügyi központja Amszterdamból Londonba helyezıdött át,

mivel a kereskedelmi fıváros is az angol fıváros lett. Így Anglia egy monopolhelyzetbe került gazdasági háttérrel, és egy erıs flottával kezdte meg a 17. század 2.felétıl kezdve az újabb gyarmatosítást, ami az ország további elıretörését idézte elı. Ez a gazdasági fejlıdés tovább fokozódott a 18. században, amikor az angolok nemcsak sok új gyarmattal gyarapodtak, hanem Európa vezetı hatalmává váltak és gyors tempóban haladó gazdaságuk tette lehetıvé azt, h az 1770-es években Angliában bontakozzon ki az elsı ipari forradalom, ami késıbb persze újabb lendületet adott az országnak. De ez már egy másik történet. Töri tételek by kisCs - 31 - A vállalkozó réteg kialakulása (kiegészítés) A tıkés gazdaság kialakulása Angliában maga után vonta a társadalom átalakulását is. A társadalom elıször a posztógyártás miatt kezdett megváltozni: a vállalkozó nemesek, a gentryk voltak azok, akik földjeiket

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


legelıvé alakítva a juhtenyésztésbıl csináltak maguknak profitot. A gazdagabb paraszti réteg ugyanezt csinálta és belılük alakult ki a yeoman réteg. A városi lakosság is sokat változott ebben az idıben: elsısorban textilipari vállalkozók, de a gazdagabb polgárok inkább kereskedelemmel foglalkoztak. A sikeres harcok árán megszerzett kereskedelmi pozíciók ennek a társadalmi rétegnek a meggazdagodását eredményezte, amelyik érdekei gyakran az állam érdekeivel estek egybe (pl. gyarmatosítás) és az abból származó jövedelem az ı zsebükbe is került. Ennek a rétegnek a befolyása tovább nıtt akkor amikor London lett a világ pénzügyi központja, ezzel kezdett kialakulni egy csak pénzzel foglalkozó polgári réteg, a bankárok akik a inkább a 18. század 2. felétıl lettek igazán nagyhatalmú egyének. A mindennapi élet az újkori Angliában Anglia társadalmi rétegei Nahát ugye volt egy pár ilyen réteg, ami alkotta az angol

társadalmat:        király (ı vala az anglikán egyház feje is) fınemesség (gentleman) vállalkozó nemesség (gentry) nagypolgárság (pénzes csávók) polgárság vállalkozó parasztok (yeoman) bérmunkások (ipari és mezıgazdasági egyaránt) - ık a földjüket vesztett parasztok illetve a tönkrement kézmővesek voltak. İk adták ki a lakosság kb. 70%-át. A mindennapi élet változásai Az élet színvonala fokozatosan emelkedett, mivel Anglia jelentıs hatalommá vált: nagyobb jövedelem (monopolhelyzetbıl, gyarmatokból, gyıztes háborúkból) lehetıvé tette a jobb életforma élését. Ámde ezt a társadalom NEM minden rétege engedhette meg magának. A vállalkozó vezetı réteg életformája kezdett a polgárokéhoz hasonló lenni; a fınemesség is átvett ezt-azt a polgári életformából, de továbbra is megtartotta nemesi jellegét. A bérmunkások tartoztak ugye a legalsóbb rétegekhez, és ez tükrözıdött az életformájukban is: ık

reggelente felkeltek majd mentek a munkaadóhoz (vállal- Töri tételek by kisCs - 32 - kozóhoz) dolgozni. Erre ráment a fél napjuk, majd kb. este hazaértek, ahol kajáltak. Nem túlsok szabadidıvel rendelkeztek, azt is a családdal, vagy spanokkal a kocsmában töltötték. Szóval ezeknél nem volt sok változás. Na akkor miben változott a többi? Abban az idıben megjelenı új dolgok, új szenvedélyekhez kellett a sok pénz. Az egyik ilyen jelenség volt a dohányzás. Az Angliába érkezı angol dohányáru egy részét a vállalkozók (így a polgárok is) valamint a fınemesek használták fel. A dohányárut 3 féle módon árulták: dohánylevél (bagózás: a levél rágása), tubákolás (felszippantás) és füstölés. A füstölés volt a legelterjedtebb, ami szintén 3 féle módon ment: pipa, szivar, majd a 18. századtól cigi (papírba font dohánylevél). A 17. században már egész Európában lehetett kapni de Angliában volt a legjellemzıbb.

Másik ilyen újdonság lett a teázás és a kávézás: sokáig Európában csak a hollandoktól lehetett kapni, de miután az angolok totál átvették az indiai gyarmatosítás elsıbbségét a hollandoktól, onnantól kezdve a tea az angolok monopóliuma lett, de a kávé az elterjedt egész Európában és a Hollandián kívül máshonnan is lehetett kapni (pl. a spanyoloktól). Míg a tea az elit itala volt, addig kávét az alsó társadalmi réteg tagjai is ihatták – igaz csak szarabb minıségőt. A 17. században megjelent az angoloknál (Ny-Európában már korábban) a csoki. Igen hamar nagy népszerőségnek örvendett, és nemcsak Angliában, hanem egész Európában. A csokival egy probléma volt: qrva drága volt, emiatt a szegényebb rétegek nem ehették. A gazdagabb rétegek szórakozása volt a bálokon kívül a színház. Erzsi néni idején alakult meg a londoni színház, a ’’Globe’’, ahol drámaírók mőveit adták elı. Ebben a korszakban élt

Shakespeare is. Hát nagyjából ennyit a kapitalizálódó Angliáról. Az ez idı tájt végbement dolgok Angliát a legfejlettebb állammá tették és nem véletlen, h a 18. század második felében itt alakult ki az ipar elsı forradalma, ami persze nem hagyta érintetlenül a társadalmat sem. Töri tételek by kisCs - 33 - 4. A második ipari forradalom ÉS hatása a környezetre Tökjó, h az elızı tétel végén már az elsı ipari forradalmat emlegettem, most meg hirtelen a 2. számú ipari forradalomról esik szó, meg annak hatásáról ami a környezetet érintette. Nem tom a környezetvédelem h vág a törihez. Na mind1. A második ipari forradalom (XIX. második fele – XX. század eleje) Már a XIX. század 60-as éveire Nyugat-Európa fejlett államai túljutottak az 1. ipari forradalmon és egy új fellendülés kezdıdött ezekben az országokban, ami hamarosan kiterjedt a többi országra, sıt már földrészre is. A gazdasági fejlıdés mutatója az

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


acéltermelés lett és a korábbi gız helyét a villamosenergia vette át. Továbbra is az alapvetı energiaforrás a szén maradt de sokat vesztett jelentıségébıl. Jelentıs szerepe lett a kutatásnak, hiszen ezek nélkül nem születhettek volna meg azok a technológiák, amelyek késıbb az új iparágak és találmányok kialakulását eredményezték. Az elsı ipari forradalomtól eltérıen a kutatás központja nem Nagy-Britannia volt, hanem Németország és az USA. Ebben az idıben új iparág alakultak, mint például a vegyipar (ez maga után vonta az orvostudomány fejlıdését is a gyógyszerek miatt), a villamosipar (a villamosenergia felfedezése és alkalmazása hozta létre), gépipar (közlekedés miatt) és az olajipar (ami az utóbbiból következik). Ezek az új iparágak maguk után vonták a gyáripar átalakulását is, és egyre inkább elterjedtek a marhanagy gyárak, ahol már futószalagon folyt a mind nagyobb méreteket öltı termelés. Egész gyár

komplexumok alakultak ki az iparvidékek területén (pl. Ruhr-vidék). Új találmányok: ahogy az elıbb említettem, sok-sok új iparág elızménye a találmányok voltak, amibıl volt bıven ebben a korban. Rendszerint 1-1 feltaláló nevéhez kötjük ezeket. Minden ami megy  autó: a 2.ipari forradalmat szokás a közlekedés forradalmának nevezni ippeg a késıbb olyan nagy szerepet kapó autó miatt. (Daimler Benz)        Négyütemő (Otto-) motor repülı: már voltak ilyenek de sokra még nem voltak jók (Wright fivérek) kormányozható léghajó (Zeppelin) villanymozdony: Kandó Kálmán bátyánk nevéhez főzıdik (ı találta ki) villamos földalatti vasút (még nem metró) vasból készült utasszállító és luxus hajók Minden ami árammal mőködik és fontos az életünkben  telefon (Meucci, de a szabadalmaztatási jogot megvette Bell) kitalálása maga után vonta a Töri tételek by kisCs - 34 -         telefonközpont kialakulását

(Puskás Tivadar) dinamit (Nobel) Írógép Varrógép Izzólámpa (Edison) Transzformátor (Déry Miksa, Zipernowsky Károly, Bláthy Ottó) Dinamó (Jedlik Ányos, de megvette a szabadalmaztatási jogot Siemens) rádió (Marconi) Azért a haditechnika is kivette ám a részét:     pácélozott hadihajók tengeralattjáró géppuska kézigránát Orvostudomány:     gyógyszerek (tabletták és kapszulák) korházi ellátás javult fogorvosi szék és egyéb szájbanturkáló izék szuri (injekciós tő és védıoltás) Mezıgazdaság:  gépesítés (tractor, cséplıgép)  mőtrágya  permetezıszer És ezeken kívül még volt millió és egy ilyen találmány meg felfedezés meg minden de nincs annyi hely (meg értelme sincs) h ezeket itt leírjam. Mivel az új befektetésekhez nagyobb tıke volt szükséges, emiatt megalakultak a részvénytársaságok, amelyek alaptıkéje részvényekre volt felosztva. A részvény pedig nem más mint értékpapír, amellyel

igazolni lehet a vállalat alaptıkéjébıl és a nyereségbıl való részesedést. A kapitalizmus alapelveibıl kifolyólag az állam nem avatkozott bele a piac alakulásába emiatt szinte élethalálharc kezdıdött a piacokért a vállalatok között. A tıkék összeolvadásából jöttek létre a monopóliumok. A monopóliumok a gazdaság valamely ágazatában uralkodóhelyzetben levı nagyvállalat, ami korábban önálló cégek egyesülésébıl jött létre. Az egyesülésnek több formája van a cég nagyságától és vagyonától függıen:  kartell: az azonos gazdasági ágazatban termelı vállalatok önállóságukat megtartják, de több dologban megegyeznek, pl. piaci értékesítésben (piaci kartell), vagy a termelt áru értékében (árkartell), vagy honnan hozzák a nyersanyagot, stb. Kartellek általában nálunk voltak igazán elterjedtek.  szindikátus: ez a kartellnél fejlettebb monopólium forma. Itt a vállalatok a termelésben megtartják az

önállóságukat, de a kereskedelem terén csak korlátozottan. Meghatároz- Töri tételek by kisCs - 35 - zák továbbá a nyersanyag beszerzés árát, valamint közösen szabályozzák egymás gazdasági folyamatait és így a közös dolgok intézésére közös irodát hoznak létre. A szindikátus a németeknél volt igazán jellemzı.  tröszt: az azonos gazdasági ágazatokban termelı vállatok egyesülnek részvénytársasági formában, és közös lesz a vezetésük, közös nyersanyag forrásaik lesznek és közös lesz a piacuk is. (USA)  konszern: különbözı tevékenységeket folytató vállalatok, bankok, biztosítók közös pénzügyi felügyelet alá vonásával keletkezı monopólium amelyik a tröszthöz hasonló tevékenységet végez (tulajdonképpen ugyanaz, csak be van vonva a bank a biztosító és egyebek). A konszern volt a legnagyobb ilyen egyesülés a korszakban és késıbb ezt csak a multik (TNC-k) múlták felül a XX. század utolsó 20

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


évétıl.  korporáció: a XIX. század végén alakult ki 1.sorban az USA-ban, ahol sok önálló vállalati rendszer közös termelést végez. Itt a sorozatgyártásra összpontosítottak. Mint láttuk a konszernnél, az ipari és a banki tıke már-már teljesen összeolvadt és ebbıl az összeolvadásból született a finánctıke . Az így kialakuló globális átalakulás következtében a kapitalizmus új korszakába lépett, amit monopolkapitalizmus –nak neveznek (jajj de szép neve van!). Persze kihatott ez ám a társadalomra is: kialakult egy szupergazdag réteg az ún. nevezett felsı tízezer. A szakképzett munkavállalók életkörülménye is javult, és ezzel gyarapodott a középosztály amúgy is szélesedı tábora, ami nélkül nem is létezhetne fejlett társadalom. Politikai következményei is lettek ennek a 2. ipari forradalomnak: élbıl eltolódott a világ gazdasági súlypontja Angliából kétfelé: egyrészt átment az USA-ba másrészt átment a

rohamosan fejlıdı Németországba. A korábbiak (angolok, franciák, hollandusok) lemaradtak és lassan fejlıdtek. Bejött továbbá egy új nagyhatalom, Japán amelyik szintén bekapcsolódott ebbe a gazdasági versenybe. Így kialakult egy egyenlıtlen fejlıdés ami egy idı után nemcsak gazdasági, hanem politikai ellentétekhez is vezetett. Ennek elsı mozzanata a gyarmati felosztásért indult küzdelem lett és ezt követték a különbözı szövetségek kialakulása ami pedig az 1. világháborúhoz vezetett. A második ipari forradalom hatása a környezetre A második ipari forradalomnak volt egy marhanagy hátránya is: konkrétan megkezdıdött az egyre nagyobb méreteket öltı környezetszennyezés. Miben nyilvánult ez meg?  a sok gyárkémény sok füstöt termelt, ami sok CO-t tartalmaz. Ezzel megkezdıdött a légszennyezés, és az ipari körzetekben lett a legszennyezettebb a levegı. Töri tételek by kisCs - 36 -  a mezıgazdaság is kivette a

részét a fejlıdésben és a mőtrágyázással megkezdıdött a talajerózió, vagyis a talajszennyezés.  a sok gyár és a növekvı fogyasztás következtében megjelentek az elsı szeméttelepek.  a gyárak miatt, egyre több folyó vált szennyezetté.  az olajtermelés miatt az adott területen gyakran sok olaj került a vízbe és ez ott élı élılények életét károsította.  az egyre több gyártelep és iparvidék telepítése miatt, sajnos egyre több élıhely szőnt meg, ami maga után vonta az ottani élıvilág elpusztulását (növények) illetve elvándorlását (állatok). Hát nagyjából ennyit találtam, ráadásul biológiakönyvben (!). Na idáig fejlıdtem: bioszkönyvbıl törit tanulni. Fejre állt a világ. Töri tételek by kisCs - 37 - 5. A sztálini gazdaságpolitika jellemzıi (1929-1953) Sztori (kiegészítés) 1922. december 30-án megalakult a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (SZSZSZR [Szojuz Szovjetszkih

Szocialisztyicseszkih Reszpublik] cirill betőkkel CCCP) röviden: a Szovjetunió. Ezzel lényegében még nem is nem is borult fel az egyensúly, ám azzal, hogy lett egy kommunista ország a világban nem örültek ennek a kedves nyugati államok és a Sztálini idıkig nem nagyon foglalkoztak vele. A sztálini gazdaságpolitika következtében viszont olyan eredményeket produkáltak a ruszkik, hogy a többi állam hamarosan kiépítette velük a kapcsolatot. Lenin halála után 1924-ben hatalmi harcok kezdıdtek, amelyekbıl Sztálin (Joszip Visszarionovics Dzsugasvili, eredeti grúz nevén) került ki gyıztesen, és gyakorlatilag 1927-ben átvette a hatalmat és egy nagyon durva, totális diktatúrát vezetett be, ami a gazdaság átalakítását, a páratlan személyi kultuszt és a lakosság nagyon erıs terror alatt tartását eredményezte. Sztálin ideje alatt, fıleg a háború elıtt zajlottak a koncepciós perek, amelyekkel a diktátor politikai ellenfeleit és a hadsereg

tisztikarának jelentıs részét (majdnem az egészet) eltávolította (kinyírták ıket, vagy a gulagba kerültek). A második világháború kitörése elıtt a szovjet diplomácia a nyugati hatalmakkal tárgyalt a kollektív biztonsági együttmőködés értelmében, de ez nem volt hatásos a felek bizalmatlansága miatt. 1939. augusztus 23-án megszületett a megnemtámadási szerzıdés a Szovjetunió és a náci Németország között, amelynek értelmében elıször a németek (1939.09.01.) majd a szovjetek (1939.09.17.) megtámadták és felosztották Lengyelországot, amelynek megtámadása a második világháború kitörését jelentette. A háború elsı felében ugyan hivatalosan nem, de igazából a szovjetek a németek szövetségese voltak, akik a németeket nyugati és északi hadjárataikkor nyersanyagokkal támogatták. 1941. június 21-én Hitler megtámadta a Szovjetuniót és a 1942. novemberéig jelentıs területeket foglaltak el a németek, akik északon

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Pétervárig, középen Moszkváig, délen pedig Volgográdig (régen Sztálingrád) jutottak el. Az utánpótlás hiányában szenvedı németek viszont elakadtak és Sztálingrádot nem tudták elfoglalni és a keletrıl áthozott szovjet seregek meg kezdték a német seregek kiőzését az országból. Ez elıször a sztálingrádi német kudarcban nyilvánult meg (1943. feb.2) majd 1944.áprilisára kiőzik a németeket a Szovjetunió területérıl. Innentıl kezdve a hadszintér maga Németország lesz, pontosabban annak lengyel területei. Még 1943-ban Teheránban (Irán) találkoznak elıször Churchill, Roosewelt és Sztálin, és megalakul az antifasiszta koalíció. 1945-ben Jaltában zajlott Sztálin, Roosewelt és Churchill második konfernciája amelyben elırevetítették a háború utáni szovjet befolyás határait. 1945-ben az oroszok Németországban jártak és a megosztott német haderı miatt (már megnyílt a nyugati front) gyorsabban haladtak. 1945. április

25-én a szovjet és amerikai csapatok találkoznak az Elbánál. Ekkor már zajlik Berlin ostroma, amit május 2-án el is foglalnak a szovjetek (április 30-án Hitler Töri tételek by kisCs - 38 - öngyilkos lett). Május 7-én a német vezetés feltétel nélkül kapitulált a szövetségesek elıtt, így a Szovjetunió elıtt is. A háborút követıen a bipoláris világ kialakult, amelyben a két szuperhatalom politikája határozta meg a világ dolgait. Az egyik szuperhatalom a Szovjetunió lett akinek vezetıje, Sztálin egy nagyon ellenséges külpolitikát határozott meg az USA és szövetségeseivel szemben. A SZU befolyását nemcsak egész KeletKözép Európára, hanem a világ más részeire is kiterjesztette hatalmát, ami nem közvetlen konfliktusokhoz vezetett az USA-val (Európában: 1. berlini válság; Ázsiában: koreai háború). Sztálin idején a szuperhatalmak között nem volt semmiféle kommunikáció és az atomháború kitörése fenyegetett,

ugyanis a 1949-ben a szovjetek elıállították a saját atombombájukat. A Szovjetunió a kelet-európai érdekszféra jobb kézbentartása céljából létrehozta a KGST-t aminek következtében a térség komcsi országai (jugók kivétel) gazdaságilag már oda lettek láncolva az orosz medvéhez. Sztálin 1953-as halála azonban új korszakot nyitott, ami egy átmeneti enyhülést hozott a két érdekszféra (ekkor már szorosan a szuperhatalmakhoz voltak kötve) között. A sztálini gazdaságpolitika A hatalomra kerülés után elég hamar hozzákezdett a gazdaság átalakításához, ami a késıbbiek során is megmaradt, csupán a halála után változott meg ismét a gazdaság, addig a sztálini gazdaságpolitika szerint mőködött a szovjet gazdaság. Minden gazdasági szektor az államé lett, kivétel a mezıgazdaság, aminek sorsa a korszakban drámaian megváltozott. A mezıgazdaság 1927-ben a gabonaválság miatt megszüntették a NEP-et: a városokban kajahiány

volt és az alacsony felvásárlási árak miatt a parasztok inkább elrejtették a gabonát. ( a NEP a polgárháború utántól 1927-ig fennálló államszocialista gazdasági rendszer volt, amit Leninék hoztak létre). Erre 1928-ban Sztálin megkezdte a kollektív mezıgazdaság erıszakos átalakítását: kolhozokat hozott létre. A kolhoz olyan volt mint késıbb nálunk a téesz: minden a parasztnak be kellett lépnie egy-egy ilyen kihelyezett kolhozba, ahol megmondták, hogy mibıl mennyit kell termelni és beszolgáltatni az államnak illetve a piacon mennyiért lehet eladni. Mindezt kísérte még a kuláktalanítás, vagyis a gazdagparasztok eltávolítása a hatalomból (deportálás munkatáborokba vagy kitelepítették ıket Szibériába gyalog vagy vonattal). Kuláknak az számított, aki rendelkezett egy bizonyos nagyságú földdel vagy idegeneket foglalkoztatott rajta. A parasztok 75%-a került kolhozokba. A többi kinyiffant vagy GULAGba került. A kolhozosításnak

köszönhetıen tönkrekúródott a mezıgazdaság és az 1930-as években súlyos éhínség volt az országban: több millióan éhenhaltak fıleg Nyugat-Szibériában és Ukrajnában (Ukrajna volt a SZU kajagyára amúgy). Ráadásul az volt a szar az egészben, hogy olyanokat távolítottak el, aki rendelkezett szakértelemmel vagy affinitással. Töri tételek by kisCs - 39 - Sokaknak elegük lett ebbıl a rendszerbıl és gyakran bandákba tömörülve kinyírták a helyi kolhoz vezetıit. Olyannyira elszaródott a helyzet, hogy a 30as években ismét be lett vezetve a jegyrendszer a kaját illetıen a városokban, de vidéken nem így szegény vidékiek szívtak. Modern röghözkötés: a 30as években bevezették a személyit és lehetett vele utazni, de a parasztok nem kaptak és emiatt tömegesen kerültek munkatáborokba. Az ipar A sztálinista diktatúra egy modernizációs diktatúra volt, amelyik legfontosabbnak a nehéz- és energiaipar fejlesztését tartotta.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Ezért ész nélkül kezdték építeni a sok gyárat, kohót, erımővet, meg hasonlót és új iparvidékek létesültek (pl. Nyugat – Szibériai)  hadiipar fejlesztés – mivel az oroszok attól féltek, hogy ıket mindig meg akarja valaki támadni, ezért fejlesztették a hadiipart.  infrastruktúra – a gyér orosz úthálózatot fel kell fejleszteni, mert ki kell szolgálnia gazdaságot és hadiipart (szállítás és közlekedés) ezek a hatalmas beruházások nagy tıkét igényeltek, amit a következıkbıl csináltak:  fontos cikkek eladásából (nyersanyagok, fémek, ásványkincsek, prémek)  a mezıgazdaság és a tercier szektor elhanyagolásától és tönkrevágásából  a társadalom visszafogásából és kihasználásából (alacsony fizetés, kevés fogyasztási cikk, emelkedı munkaidı) A modernizálás nagy munkaerıt is igényelt amit nagyrészt vidékrıl szereztek be : felesleges mezıgazdasági dolgozók, nık (bevonták már ıket is). A GULAG

alá rengeteg munkatábor tartozott és olyan sok volt belılük, hogy jócskán számítottak a gazdasági életben. A munkatáborokba politikai elítéltek, eltávolított kulákok és késıbb hadifoglyok kerültek. A gazdasági termelıképesség javítását is szolgálta a Sztahanovista mozgalom bevezetése is: Sztahanov egy bányász volt aki a megadott normánál többet teljesített. Ezért ezt a csáveszt példaképnek kellett tekinteni ezáltal tudták növelni a normát, h minél többet ki tudjanak a melósokból sajtolni. Mégis nagy eredményeket értek el: az össztermék 70%át az ipar adta, és villamosenergiából az amcsik után a SZU termelte a legtöbbet (1932). Mindenesetre megmaradt a tervgazdálkodás is: 5 évenként csináltak egy tervet amiben kiszámolták, hogy mibıl mennyi kell és mire kell fordítani. Persze a kívánt norma nem mindig (általában) nem volt teljesíthetı. Töri tételek by kisCs - 40 - A háború alatt a szovjet gazdaság a

német hadseregnek jutattott jelentıs nyersanyag készleteket, ami persze kiesett a szovjet gazdasági életbıl. A 1941ben meginduló német támadás elfoglalta a nyugati terüteket, ami a szovjet gazdaságban is mély nyomot hagyott. Abban az évben a villamos áram 45%-a, a vas- és széntermelés közel fele esett ki a termelésbıl. A németek kiőzésének kezdetekor a szovjetek sokkal jobban igénybe vették a munkatáborok termelı erejét, és a gazdaság soha nem látott mértékben alárendelıdött a hadseregnek (pl. tankok gyártása). A németek legyızéséig maradt ez a hadigazdaság, ami a szovjet hadsereg felerısödését eredményezte. A háború után Sztálin haláláig Ugye az oroszok megnyerték a háborút és szuperhatalom lettek. Kiterjesztették hatalmukat Kelet-Európára, ami késıbb egy ’’gazdasági teret’’ biztosított a Szovjetunió számára. Maga a szovjet gazdaság sokat nem változott: továbbra is eröltették az ipar fejlesztését,

elsısorban a hadiipart, csak most azzal a dumával jöttek, hogy elkerülhetetlen a III. világháború. A szovjet gazdaság jelentısen meggyengült a háború miatt (hadszintér volt) és mivel az amcsik nem voltak hajlandóak segíteni a ruszkiknak, így azoknak saját erejébıl kellett újjáépíteni az országot. Tovább terhelte a gazdaság helyzetét, h egy hatalmas hadsereget kellett fenntartani és folytatni kellett a fegyverkezési versenyt az amcsikkal is. Ezáltal nemcsak a hadiipar vitte el a pénzt a többi gazdasági szektortól és a kedves lakosságtól, hanem már a negyedik szektor, a K+F is, ami a fegyverkezési verseny folytatásához kellett: új fegyverek kifejlesztése, korábbiak feltuningolása. Pl.: atombomba (1949); közép- és nagy hatótávolságú rakéták (1950-es évek), sugárhajtású repülık (1948-tól, az elsı volt a MiG-15-ös), atomtengeralattjáró, újabb, erısebb harckocsik és hasonlók. Ezek a fejlesztések azért is tudtak ilyen

hamar meglenni, mert a foglyul ejtett német tudósok nagy részét nem engedték vissza, hanem náluk maradtak tervezni. Így születhetett meg már 1949ben a szovjet atombomba, 1948-ban a MiG-15-ös (ami a háború végén már használt német Messerschmitt – 262-es mintájára készült), és a V2-es mintájára elkészültek a szovjet közép- és nagyhatótávolságú rakéták. Szóval minden szarra ment el a pénz, és ezt persze az alig felépült szovjet gazdaság kevésbé bírta. Részben emiatt hozták létre a KGST-t, h a szocialista országok gazdaságait is bevonják (pl. tılünk túl olcsón vitték el a bauxitot a repülıgép fejlesztésekhez). Az egész hadiiparfejlesztést meg fegyverkezést, meg a szuperhatalmiságot, a mezıgazdaság szívta meg a legjobban: amúgy is a sztálini gazdaságpolitika az agráriumnak nem kedvezett, de ez a sok fejlesztés meg a politika végleg elvette teljesen a pénzt ettıl és késıbb a kaját már importálniuk kellett (pl.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


tılünk). A kereskedelem a szoci államokkal folyt, és nyugati államokkal semmilyen kereskedelem nem alakult ki, alapvetıen a szembenállás miatt. A szoci országokkal folytatott kereskedelem elég eröltetett volt, és inkább rablás volt, mint kereskedelem (keveset adtak, sokat vittek). Töri tételek by kisCs - 41 - Sztálin halála után enyhült a politikai feszültség a világban és ez a gazdaságot sem hagyta érintetlenül: megszőnt a hadiipar eröltetett fejlesztése, ámde a K+F –re továbbra is sokat költöttek. A megmaradt pénzt amit az iparfejlesztés csökkentésébıl nyertek, azt a mezıgazdaság (mezıgazdaság gépesítése)és az életszinvonal emelésére fordították (ugyanis a szovjet állampolgárok Sztálin alatt továbbra is terror alatt éltek). Megkezdıdött nemcsak a diplomáciai hanem a kereskedelmi kapcsolatok kiépítése is a nyugati tömb államaival. Ámde a sztálini gazdaságpolitika által kissé tönkrevágott gazdaság

valamint az egyre fokozódó fegyverkezési verseny na meg a külpolitikai tényezık (háborús beavatkozások) miatt a 80-as évekre összeomlani készült a gazdaság, ami elıször a szocialista tábor majd maga a Szovjetunió felbomlásához vezetett. Töri tételek by kisCs - 42 - 6. Gazdasági válságok és kiútkeresések Magyarországon (1920-1943) Elızmények Mi német, bolgár és török szövetségeseinkkel kikaptunk az elsı világháborúban. Vesztesként nemcsak tönkrement totál az ország, hanem ellenségeink egy csunya békét is ránk kényszerítettek, amit trianoni békének szoktunk nevezni. A béke értelmében elvesztettük nyersanyaglelıhelyeink nagyrészét, a vasúti csomópontjaink jelentıs részét, valamint a népességünk több mint felét, területünk közel ¾-ét. Kérdéses volt, h sikerül-e gazdaságilag talpraállnunk ilyen gazdasági feltételekkel. Gazdasági konszolidáció (1920-1929) Háborúk, forradalmak, Trianon totál

tönkrekúrta gazdaságilag az országot. Megszőnt a Monarchia belsı piaca és gazdaságunk aránytalanná vált. Nyersanyag lelıhelyeink híján eldılt, hogy most a mezıgazdaság lesz a húzó ágazat és az exportjából profitált összegbıl próbáljuk majd megvenni a nyersanyagokat, amiket a gyárainkban feldolgozhatunk. 1920 körül infláció következett be (az elıbbiekbıl kifolyólag) és a korona totál elértéktelenedett és ezért felvettük a népszövetségi kölcsönt (de azt azért nézték hogy mire költjük el a kölcsönt). 1924-ben megalakult a Magyar Nemzeti Bank és 1926-tól új, erıs pénzünk lett: a pengı. A mezıgazdaság konszolidálását már 1920-ban elkezdték a Nagyatádi-féle földreformmal: ebben azt találták ki, hogy az állam a saját földjeit és a tulajok által föladott földeket szétosztják a parasztok között. Bár a legtöbben csak egy házhelynyi földet kaptak, mégis a parasztok örültek ennek így a reform politikai

célját elérte (a kormány mellé állt a parasztság rétege). A 20as években továbbra is a mezıgazdaság maradt (vagyis az lett) a húzóágazat: a nemzeti jövedelem 38,5%-a ebbıl származott és az akkor vadiúj cuccnak számító konzervet is exportáltunk. A 20as években javult az ipar, fıleg a gyógyszeripar és a villamosipar (izzó, mozdony, rádió). Bányászni is kezdtünk: fıleg bauxitot (bár nem volt más). Megkezdıdött a vasút és más infrastruktúrális objektumok villamosítása. Fıbb gazdasági partnereink Ausztria, Németek, Olaszok, csehek és románok voltak. 1927-ben az olaszokkal kötöttünk elınyös gazdasági szerzıdést, amikor ugyanis Mussolini országa hatalmas gabonaszállítmányokért sok pénzta adott cserébe. A románoktól egyféle árút, fát hoztunk be. A németekkel a huszas évek második felétıl lett egész jó a gazdasági kapcsolatunk. Tılük, osztrákoktól és a cseszkóktól iparcikkeket hoztunk be. Szóval nagyjából

egyenesbe jöttünk a gazdaságot illetıen és ebbıl futotta a kultúrára és oktatásra is: Klébersberg Kunó (nem tudom mi a ’’Kunó’’ keresztnév becézése – biztos Kuncsi) és munkatársai dolgozták ki az ideológiában oly fontos szerepet játszó kultúrfölény (szupremáció) fogalmát. Ezenkívül ez a Kuncsi ’’hazamentette’’ a külföldön rekedt egyetemeket, megreformálta a közép- és alsó oktatást. Töri tételek by kisCs - 43 - A 20as években javult a társadalom életszínvonala is, ami abban is megnyilvánult hogy megjelentek a korszak találmányai (pl. porszívó) és általánossá kezdett válni a mozi is (bár ez inkább a 30as évekre jellemzı). Szóval egész jól egyenesbe jöttünk a 20as évek végére, de sajnos visszavetett minket az USA-ból kiinduló gazdasági válság. A gazdasági válság Magyarországon Már a New Yorki tızsde összeomlása után egy évvel érzıdött a hatása nálunk is. Ez abban nyilvánult

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


meg, hogy hirtelen nagyon leesett a gabona ára. Ennek hatására a sok paraszt tönkrement. Az ipari termelés is visszaesett de nem annyira mint a mezıgazdaság. A hirtelen megint padlón levı gazdaság inflációt idézett is elı. Az általános válság nálunk a mezıgazdaság válságából lehet levezetni: az agrárpiacok hirtelen beszőkültek, és a parasztok nem tudták terményeiket eladni. Így a termelés fokozására felvett hiteleiket nem tudták kifizetni és ráment mindenük, vagyis tönkrementek. A mezıgazdaság visszaesése eredményezte a feldolgozóipar válságát is, és ebbıl következı munkanélküliség újabb nagy problémát okozott. Az emiatt csökkenı adóbevételek felborították az államkassza egyensúlyát így a válság és az elbocsátások elérték a közalkalmazotti szférát is. Az hogy a bankjaink csıdbe mentek a hitelek ki nem fizetése miatt, az egész Európában és így nálunk szinte természetes volt. Nekünk az volt a

mázlink, hogy az iparunk még nem volt fejlett hanem csak fejlıdıben volt, és ezért nem érintette annyira az elıbb említett problémák. Itt a behozatal csökkentésével látszott már a kilábalás lehetısége. A válság nálunk a mezıgazdasági termékek árának drámai visszaesését az ún. agrárollót eredményezte. Ez azt jelentette, hogy a mezıgazdasági termékek tartósan olcsóbbak mint az ipari termékek. Az ipari termékek ára is csökkent de nem annyira. A válság okozta hatalmas munkanélküliség következtében a társadalom középrétege szívta meg a legjobban. Ez a politikát sem hagyta ki és a válság hatalmas kormányzati válságot is eredményezett. Úgy kezdıdött, h 1931-ben lemondott Bethlen. Lemondásának több oka is volt:  az általa vezetett Egységes Párt már nem volt olyan egységes és elvesztette parlamenti többségét és a társadalom jelentıs részének támogatását is.  nem volt ötlete a gazdasági válság

kezelésére  az Egységes Pártból kivált a Független Kisgazda Párt ami az elıbb megnevezett párt egységének meghasadását jelentette. Bethlen után 1931 és 1932 között átmeneti kormányt alakított Károlyi Gyula. Károlyi a válság kezelésére takarékossági módszerrel próbálkozott (mivel nem volt más). Azonban sok pénzre volt szüksége és ezért külföldi kölcsönöket kért. Töri tételek by kisCs - 44 - { Takarékossági elmélet: le kell csökkenteni a termelés mértékét és vissza kell fogni a fogyasztást. Ez az egyszerő elméletet a szegényebb államok tudták követni, mert sok pénzt nem igényelt, viszont akár évtizedekig is eltarthatott a kilábalás.} Szükség is volt a pénzre mert a rendırséget és az államapparátust fönn kellett tartani, és a válság miatt elégedetlen tömeg többször kivonult az utcára. Erre bevezették a statáriumot: vagyis a tüntetések és lázadások elleni módszerek alkalmazását (pl.

belelınek a tömegbe, rendıri erıszak alkalmazása rögtönitélı bírósága használata). Mégis ki sikerült lábalnunk a válságból, amit 3 tényezı segített elı:  várhatóan dinamikusan növekvı ágazatok védelmére állami beavatkozás (villamosenergiaipar, szénhidrogén-ipar)  lassan emelkedtek a világpiaci árak  németek aktívak lettek és fegyverkezésükhöz kellett a sok nyersanyag ami a mi esetünkben hatalmas agrárpiaci lehetıséget jellentett. Bár a válság elmúlt mégis a társadalom nagyon feszült volt, hiszen a munkanélküliség még nem szünt meg. Úgy látszott, hogy olyan kormány lehet úrrá ezeken a problémákon amelyiket a társadalom elfogadja / rendelkezik tömegbázissal. Így került sor a ’’kormányképes’’ (annak megfelelınek látszó) politikusok közül Gömbös Gyula kinevezésére, akit 1932. ıszén nevezett ki Horthy. A 30as évek magyar gazdasága Miután elmúlt a válság és talpraállt – ahogy tudott – a

gazdaság, folytatódott a fejlıdés ott ahol a válság elıtt abbahagyódott. A válság után újraindult az ipari és a mezıgazdasági fejlıdés, valamint kezdett csökkeni a munkanélküliség bár az utóbbi elég lassan ment. Folytatódott a villamosítás és fokozódott a mezıgazdasági termelés. Ez utóbbi azért mert a politikában jelentıs változások történtek, amik kihatással voltak a gazdaságra is, elsısorban a kereskedelemre. Hogy? a válasz egyszerő: Gömbös alatt erısen jobbra tolódtunk és szorosabbra főztük a kapcsolatainkat a fasiszta olaszokkal és a már náci németekkel, ami az aktív kereskedelemben megnyilvánult: elsısorban emiatt fokozódott erısen a mezıgazdasági termelés (1937-ben már a gazdaságunk 41%-át ez adta) és nagyrészt agrártermékekkel kereskedtünk ipartermékekért cserébe a megnevezett országokkal. A 30-as évek második felében (Imrédy és Darányi-kormány) a német befolyás erısödése miatt egyre

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szorosabbak lettek a gazdasági kapcsolataink a németekkel: az Anschluß elıtt a külkereskedelmünk már 50%-a, az Anschlusst követıen pedig már kb. ¾-e bonyolódott le velük. Darányi gyıri programjának kihirdetése után az állam kiadásának jelentıs része a fegyverkezésre ment rá és ezzel együtt az ipar szerepe is fontosabbá vált. Darányi Kálmán miniszterelnöksége idején (1936-38) a kezdıdı gazdasági fellendülés lehetıvé tett számos szociálpolitikai vívmányt: • A minimálbér kötelezı megállapítását Töri tételek by kisCs - 45 - • • Az iparban a 48 órás, a tisztviselıknek a 44 órás munkahetet A gazdasági munkavállalók kötelezı öregségi nyugdíját A növekvı nemzetközi feszültségek ebben az idıben tarthatatlanná tették a magyar hadsereg állapotát. Ezért hirdette meg a Darányi-kormány 1938. március 5-én Gyırött az egymilliárd aranypengıs fegyverkezési programot. Az 5 évre szóló program

jelentısen enyhítette a hadsereg korszerőtlenségét, számos új munkahelyet teremtett. A háborúra való felkészülés egyik alapfeltétele volt, a megfelelı színvonalú, és teljesítıképességő ipar megléte. Az ipar fejlıdésének egyik feltétele a megfelelı infrastruktúra, és az energiaellátottság. Az infrastruktúra gerincét a sőrő vasúthálózat és a dunai hajózás képezte. A közúti közlekedés fejlıdése ettıl elmaradt. A hazai energiaellátást elsısorban a villamos energia jelentette. 1938ban már közel 1 millió kW-ot termeltek. Ennek megfelelıen kiépült a magasfeszültségő távvezetékrendszer is. Az energiaszolgáltatás centrumai a bánhidai, a tatabányai és az ajkai erımővek voltak. A hadsereg gépesítésének és ellátásának energiaforrását a hazai kıolajipar jelentette. (dél-zalai olajmezık) A vegyipar továbbra is dinamikusan fejlıdött (gyógyszergyártás – Chinoin, mőtrágyagyártás) A Péti Nitrogénmővek és

a Ruggyanta Mőanyag és Gumigyár voltak a legnagyobb üzemek. A fegyverzet korszerősítésének fontos eleme volt az elektronikai ágazat és a mőszeripar. Itt világszínvonalú termékek születtek. A Ganzban állították elı Bláthy Ottó árammérıit, a Tungsramban pedig a világon elsıként megkezdıdött az energiatakarékos kriptonégık sorozatgyártása. Híradástechnikában az Orion járt élen. A gépgyártásban korszerő, új termékeket állítottak elı (traktorok, teherautók, motorkerékpárok – gyıri Vagon és Gépgyár, Weiss Manfréd Mővek, Ganz és MÁVAG) Forradalmi jellegő változást hozott a bányászatban és a kohászatban a bauxitkincs feltárása, majd kiaknázása. A Balaton-felvidéki gazdag lelıhelyek nyersanyagára épült a hazai timföldgyártás (Almásfüzitı, Magyaróvár) Az alumínium stratégiai jelentıségő anyag lett a hadsereg számára, elsısorban a repülıgépgyártásban. A hazai élelmiszeriparon belül elsısorban a

konzervgyártás fejlıdött (a hadsereg ellátása miatt) A háborús gazdaságra való átállás idején a mezıgazdaságra várt a feladat, hogy az alapvetı élelmiszerekkel ellássa a civil lakosság mellett a honvédelmi igényeket is. A háború sodrában 1943-ig Sztori (kiegészítés) Már 1938-ban látható volt, hogy itt nagy háború lesz és mi is benne leszünk: Töri tételek by kisCs - 46 - a németek elıször a Felvidék déli részét adták vissza, majd sikerült elfoglalnunk magunknak a Kárpátalját (1939) – szintén a németek engedélyével – így el lettünk egy kicsit kötelezve Hitlernek. Késıbb kevésbé németbarát kormány került az ország élére, a 2. Teleki kormány, amelyik viszont nem tudta megakadályozni, hogy belesodródjunk a háborúba a németek oldalán. Egyrészt a németfan szervezetek megerısödtek nálunk, csatlakoztunk mindenféle fasiszta szövetséghez (Berlin-Róma tengely, antikomintern paktum, 3hatalmi egyezmény)

és amivel aztán tényleg el lettünk kötelezve a németeknek az a második bécsi döntés volt (1940) amikor visszakaptuk Észak-Erdélyt a románoktól (bár akkor a románok papíron szövetségeseink voltak). Ezért persze a németek benyújtották a számlát és a 1941 tavaszi hadjáratuk Jugoszlávia ellen igénybe kívánták venni a magyar hadsereg részvételét is. Teleki erre öngyilkos lett és az új miniszterelnök Bárdossy László, azonnal megüzente a háborút a jugóknak ezzel tulajdonképpen beléptünk a háborúba (1941. április). Németekkel és másokkal szövetségben a jugókat földaraboltuk és nekünk is jutott némi terület: megkaptuk a Bácskát, és megkaptuk a Muraközt. Örültünk neki csak ezután a németek csatlósai lettünk. 1942-ben a kassai bombázás után, hadat üzentünk már minden nem fasiszta államnak így az USA-nak, angoloknak és az oroszoknak is. Egyenlıre még nem küldtünk seregeket csupán akkor amikor a németek

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


elakadtak a Keleti-fronton, Sztálingrád (ma Volgográd) környékén. Hitler utasítására kiküldtük a 2. magyar hadsereget a Don nevő folyóhoz, ahol az ott levı németek vették át felette az irányítást. 1943. februárban gyıztek a ruszkik sztálingárdnál és innentıl kezdve a németek visszavonulni kezdtek és a jóval gyengébb magyar seregnek kellett fedeznie ıket. Nem nagyon bírtuk és elég hamar visszavonulni kezdtünk mi is, de hatalmasak voltak a veszteségek és a seregek nagy része (kb. 4/5-e )nem tért haza, hanem vagy elfogták, vagy lelıtték ıket, vagy pedig megfagytak a mínusz százfokban (ugyanis nem jutott mindenkinek téli szerkó). Szóval kb. így álltunk 1943-ban és az akkor hatalomra kerülı Kállay – kormány már az angolokkal való különbéke felé puhatolózott. A háború alatti gazdaság A háború alatt természetesen a hadiipar kapott nagy hangsúlyt és a háborúnak meg a németeknek lett alárendelve minden, így a

húzóágazat, a mezıgazdaság is. A kereskedelem a németekkel bonyolódott a leginkább, a kereskedelmünk közel 80%-a bonyolódott a nácikkal. Ez elsısorban mezıgazdasági termékek kivitelét és ipari termékek (fegyverek is) behozatalát jelentette. Bár nálunk is volt fegyverfejlesztés, de repülıink nagy részét külföldrıl vettük, vagy licenc alapján gyártottuk (pl. Messerschmitt Bf-109). A harckocsik jelentıs része is külföldrıl származott, de itt jelentısebb volt a saját fejlesztéső masinák száma (Toldi [tank], Turán [rohamlöveg], Csaba [felderítı páncélautó]). A háború jelentısen megterhelte a gazdaságot, hiszen egyre több pénz ment ki a fegyverkezésre és a hadsereg fenntartására. A szükséges pénzt a hatalom a nem túl fontos iparágaktól vette el (példus: 1930-as évekig a gyógyszeripar exportra is termelt, a háború alatt viszont csak önellátásra) illetve megvonta a társadalomtól a jövedelmének egy részét

(kevesebbet kaptak a melósok). Új lıszergyárak létesültek, és a nagyobb gyárak is átálltak a hadi termelésbe (pl .a Ganz Mávag vasúti kocsikat gyártott a hadseregnek, és a Csepel Mővekben Töri tételek by kisCs - 47 - nem csak teherautót, hanem már harckocsit is gyártottak). Az új területek is bekapcsolódtak a gazdasági életbe, így a nagyobb lett pl. a mezıgazdasági termelés a termékeny Bácska megszerzése miatt. De sajnos nagyobb volt a kiadás is, úgyhogy a Bácskával annyit nyertünk h teljesíteni tudtuk a nagyobb kajaigényt és nem kerültünk minuszba. Észak-Erdély visszacsatolásával új iparvidékekhez jutottunk, ámde ezzel ki tudtuk elégíteni egy ideig az egyre fokozódó hadikiadásokat. 1943-ban már kezdett úgy látszódni, h nemcsak a társadalom hanem a gazdaság is bele fog fáradni a háborúba, amirıl egyre inkább az derengett, h el fogjuk veszíteni és fölöslegesen fogunk rá pénzt kiadni. Attól még inkább

rettegtek, h hadszintér lesz az ország és nemcsak gazdaságilag hanem totál tönkre leszünk téve. Emiatt a hatalom titokban a nyugati hatalmakkal tárgyalt titokban (ettıl függetlenül a németek tudták és 1944-ben meg is szálltak minket) különbéke ügyében. Az elıbb felsorolt rémálmok viszont sajnos valósággá váltak: elıbb a megszálló németek szipolyozták és fosztották ki anyagilag hazánkat aztán meg a ruszkik csináltak belılünk hadszínteret és az amcsi bombázásokkal kiegészülve vágták tönkre a németek által el nem vitt dolgainkat. Töri tételek by kisCs - 48 - II. NÉPESSÉG, TELEPÜLÉS, ÉLETMÓD ’’A rapperek általában gettókban laknak csak én nem ezért hálával tartozok a napnak na meg a gólyának, bár nem tudom mit látott, a hely, ahova lepottyantott, Gyulafirátót.’’ (Sub Bass Monster: Gyulafirátót) Töri tételek by kisCs - 49 - 7. A városfejlıdés Magyarországon A középkori város képe

falakkal övezett, sőrőn beépített, szők utcás településként él a köztudatban, ahogy azt Nyugat-Európában nem egy esetben ma is megfigyelhetjük. Arról is sokan tudnak, hogy a városok széles körő önkormányzattal rendelkeztek, sıt sokszor gyakorlatilag független államok voltak. A városok abban különböztek a falvaktól, hogy 1. többen laktak, 2. be volt rendesen építve, 3. fallal körül volt véve, 4. kiváltságokkal rendelkezett, 5. a lakosság nagy része a kézmőves iparból élt. A városok Európában és Magyarországon Európa nagy részében az elsı városi szabadságjogok kibocsátása, azaz a jogi értelemben városnak tekinthetı települések megjelenése a 11. század végére és a 12. századra tehetı. Ez persze nem jelenti azt, h azelıtt nem voltak városok. Voltak ilyen erıdített falvak, ahol a lakosok nagy része kézmővesiparral foglalkozott, illetve a kereskedıútvonalakon fekvı akkori falvak is nevezhetık városnak. Ezek a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


települések egy körzet számára gazdasági, sıt olykor politikai központként szolgáltak. A leggyakrabban egy erıdített földesúri – fıként egyházi – központ mellett alakult ki a nagy létszámú fogyasztó (pl. a püspök és papsága) ellátását végzık váralji települése, ahova – esetleg közelébe – piac és kereskedı népesség is települt. Németországban a 10. században ezt a kettıs – néha hármas – városmagot körülvette még egy, többnyire templomok körül szervezıdött, általában nem önálló nevő településekbıl álló győrő, amely a késı középkorban beolvadt a központi településbe. Ezt a területileg széttagolt város típust megtaláljuk Magyarországon is. Az elsı típusba tartoznak a vásárhelyek (nevük is sok esetben Vásárhely, vagy a hetipiacok napjáról elnevezve Szerdahely, Szombathely). Ezek körül ipari szolgáltatást végzı népek falvai (pl. Kovácsi, Szücsi stb.), esetleg kereskedıtelepek is

(pl. Kalász, a mohamedán káliz kereskedık települése) elıfordulnak. Így együtt találjuk a piacot, a kézmőveseket és a kereskedıket, csak külön településen. A német széttagolt várostípus hazai megfelelıi a püspöki székhelyek többsége. A legjellemzıbb példa Esztergom, ahol a várral és a késıbb fallal körülvett királyi és érseki városokkal együtt másfél tucat település – köztük egy Kovácsi – alkotta a tulajdonképpeni várost. Magyarországon is létezett tehát a jogi értelemben vett városok megjelenése elıtt olyan település-, illetve településcsoport-típus, amely a késıbbi városok szerepét töltötte be, azaz egy körzet gazdasági központja volt, ahol mőködött a társadalmi munkamegosztás, nemcsak mezıgazdasággal, hanem iparral és kereskedelemmel is foglalkoztak. (A korábban feltételezettnél nagyobb volt a kereskedelem jelentısége a 11-12. század fordulóján Magyarországon.) A kiváltságok Városi,

illetve városias jellegő kiváltságok a 13. század elejétıl maradtak fenn Magyarországon. Ezek kapcsolatban állnak a nyugatról bevándorolt ún. vendégek (hospesek) szabadságjogaival. A 13. század elsı felében fıleg az Töri tételek by kisCs - 50 - ún. latinok – zömében flandriai vallonok -, késıbb németek telepedtek le a városias jellegő településeken, így Székesfehérvárott és Esztergomban. Voltak köztük kereskedık, iparosok és lovagok. Királyaink külföldi földmőveseket is letelepítettek, s nekik is több jogot kellett biztosítani, mint a régebben ott lakóknak. Természetesen, ha magyarországi lakosok az ország más vidékén(vagy városában) telepedtek meg, ık is megkapták a vendégjogot. A vendégek (hospesek) szabadságának legteljesebb formáját a városias települések lakói kapták. A magyarországi városok szabadságai közül a legfontosabb a bíró- és a tanácsválasztás joga volt. Hasonlóan fontos volt a

plébános választásának a joga, amelyhez egy másik kiváltság társult: a plébánia kikerült a fıesperesi, sıt egyes esetekben a megyéspüspöki joghatóság alól is. (Buda és Pest például ezért tartozott egyházilag az esztergomi érsek, nem pedig a területileg illetékes veszprémi, illetve váci püspökök fennhatósága alá.) Ez azért volt lényeges, mert a középkorban számos ügyben az egyházi bíróságok voltak illetékesek, így viszont a város polgárainak valamennyi ügyében, legyenek azok világi vagy egyházi törvényszék alá tartozók, a polgárok által választott személyek ítélkeztek elsıfokon. gazdasági kiváltságok  vásártartási jog (az illetı városban lehessen bizonyos idıpontokban vásárokat tartani)  a polgárok vámmentessége  egy összegben fizethették a királynak az adót (azaz nem királyi adószedık szedték házanként).  Nagyobb városok árumegállító jogot is kaphattak: az idegen kereskedı, mielıtt

továbbvihette volna áruit, köteles volt azokat a város polgárainak megvételre felajánlani. A különbözı városok kiváltságai között természetesen voltak eltérések, mégis nagy általánosságban a fentiek tartoztak a polgároknak adott szabadságjogok közé. Feltőnı, hogy a cseh és a lengyel városok gyakorlatával szemben – egykét kivételtıl eltekintve -, nem mutatható ki valamely nyugati, fıként német város jogának közvetlen átvétele. Budán is csak presztízs okokból utaltak a magdeburgi jogra. A királyok általában a székesfehérvári, késıbb a budai szabadságokra hivatkoztak, ezért sajnálhatjuk igazán, hogy Székesfehérvár eredeti kiváltságlevele nem maradt fenn. A középkor végén a nagyobb városok többsége már kétségkívül a 13. század közepén alapított Buda, az új fıváros jogát használta. Királyaink a nyugat-európaiaknál feltőnıen szélesebb jogokat biztosították a polgárok számára. A legtöbb

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nyugat-európai városnak nem volt például bíró- és plébánosválasztási joga. A városok urai ugyanis a bíráskodás jogát általában fenntartották maguknak, ezért lett a város választott feje a polgármester. Nálunk néhány nyugati határszéli és erdélyi szász várost leszámítva hiányzott a polgármesterség: a város feje a választott bíró lett. Még a nagy német birodalmi városok, így Regensburg, Nürnberg vagy Frankfurt is csak a 14-15. században tudták – általában jelentıs anyagi ellenszolgáltatás fejében – a bíróválasztás jogát megszerezni. Bécsben pedig mindvégig az osztrák herceg nevezte ki a bírót, igaz, a polgárok közül. Hasonló volt a helyzet a plébánosválasztással is. Bár vannak korai adatok városi plébánosválasztásra, Töri tételek by kisCs - 51 - mégis a 3000-nél több középkor végi német város közül alig több mint száz rendelkezett ezzel a joggal. A valódi városok A hazai

városhálózat alapjait az Árpádok rakták le. Annak ellenére, hogy a földesurak, különösen az egyháziak is adtak városi jellegő kiváltságokat, a legtöbbet királyaink bocsátották ki. A szabadságjogok adományozásának zöme a 13. században történt. A késı középkor jelentıs városai között alig találunk egyet-kettıt, amelynek kiváltsága a 14. századra datálódna. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem volt éles határvonal a hospes- (vendég-) kiváltság és a városi között, s a városi jogokat kapott települések közül nem mindegyik rendelkezett olyan gazdaságföldrajzi vagy egyéb adottságokkal, amelyek jelentısebb városi fejlıdést tettek volna lehetıvé. A nagyszámú királyi város között az államhatalom is különbséget akart tenni. Az 1351-ben kiadott törvény szerint a fallal övezett városokat mentesítette a királyi jobbágyok kilencedfizetési kötelezettsége alól (ez a földesuraknak járt a mezıgazdasági termények

után). Mivel az uradalmakat a 14. századtól váruradalmakba szervezték, ez az adat azt jelenti, hogy azokat a településeket kezdték- a fallal övezettek mellett – valódi városnak tekinteni, amelyek kikerültek a királyi uradalomból. A lényeg a „királyi” jelzın volt, hiszen a földesúri városok polgárait éppúgy jobbágynak tartották, mint a falusi parasztokat. Mivel így a város és város közötti különbség terminológiai zőrzavarhoz vezetett, az 1370-es évektıl új fogalom jelenik meg az oklevelekben. A latin civitas és a német Stadt kifejezést egyre inkább a fallal övezett városok számára tartják fenn, a többi városjogú településre az ugyancsak város jelentéső oppidum latin szót kezdik alkalmazni. Német nyelvő oklevelekben ezeket Marktnak, szó szerint vásárhelynek nevezték. Magyarul viszont az oppidumot mezıvárosnak hívták. Ennek a szónak azonban semmi köze a mezıgazdasághoz, az a kulcsos vagy kerített város

ellentéte. Az is téves hiedelem, hogy a mezıváros hazai települési kategória, mivel mindenütt elıfordultak Európában a város és a falu között helyet foglaló, városias jogokkal rendelkezı, de jobbágyok általlakott és nem erıdített, mégsem teljesen falusias települések. A szomszéd osztrák és bajor területeken Marktnak hívták ıket, akár a német oklevelek a hazai mezıvárosokat. A késı középkori magyar jog – és annak írásba foglalója, Werbıczy István – csak a szabad királyi városok polgárait ismerte el polgároknak, polgári szabadságjogokkal rendelkezıknek. Minden más város polgárai ugyanolyan jobbágynak számítottak, mint a falusiak. Werbıczy nem is vett tudomást arról, hogy mezıvárosok is léteztek. Ennek különös következménye lett. Királyaink a 14. század végétıl az 1470-es évek végéig rengeteg mezıvárost, sıt nem egy fallal övezett királyi várost is eladományoztak. Utoljára Mátyás király

folytatott ilyen városadományozási politikát uralkodása elsı felében. Ekkor kerültek olyan jelentıs, fallal övezett királyi városok, mint Késmárk vagy Trencsén a Szapolyaiak kezére. Ezek, valamint a püspöki városok egy része amelyek ugyancsak erıdítve voltak, mint Pécs – az akkori Magyarország egyik legnagyobb, leggazdagabb városa – vagy Vác, civitasnak, azaz városnak számítottak, jogilag mégis a falvakkal kerültek egy sorba, hiszen földesúri uradalomhoz tartoztak, nem pedig közvetlenül a királyhoz. Töri tételek by kisCs - 52 - A város lakói, a polgárok A városokat az évente választott bíró és a nagyobb városokban az általában 12 esküdtbıl álló tanács kormányozta. Minden városban kialakult a gazdag polgárokból álló vezetı réteg, amely szinte örökletes alapon töltötte be a bírói és tanácstagi helyeket. Többnyire kereskedık, ingatalanbirtokosok voltak, csak néhány, kereskedelemmel is foglalkozó

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kézmőves került közéjük. Határszéli városaink zöme német anyanyelvő volt, magyar, szlovák stb. kisebbséggel. A középkor végén Budán már a magyarok voltak többségben, a város irányításában azonban paritásos alapon vettek részt a németekkel. Szeged, Székesfehérvár, Esztergom és nem utolsósorban Pest viszont már magyar város volt. A magyarországi városok lakosságának többsége – a nyugatiakhoz hasonlóan – mezıgazdaságból élt. Különösen fontos volt a szılımővelés, amely egyrészt lehetıséget nyújtott a borkereskedelemre, másrészt a gabona piaci megszerzését követelte meg. Az alföldi mezıvárosok már ekkor rátértek az állattenyésztésre, hiszen Dél-Németország és Észak-Itália ekkor rá volt utalva a magyar állatkivitelre. A kézmővesek és kereskedık aránya a nagyobb városokban a lakosság 25-35 százalékát tette ki, a mezıvárosokban pedig 15-20 százalékát. A fontosabb iparágak céhekbe

szervezıdtek. Ez egyrészt lehetıséget nyújtott az adott szakmának az érdekvédelemre, másrészt a városi hatóság a céheken keresztül ellenırizte az áru minıségét. Városok politikai súlya A magyarországi városoknak meglettek volna a lehetıségei, hogy kiváltságaik segítségével – amelyek részben a nyugatiaknál is több jogot biztosítottak – megerısödjenek, és hatást gyakoroljanak az ország életére. Bár uralkodóink az igazán jelentıs városok közül csak keveset adományoztak el, a nagy városeladományozási hullámok az egész magyar városhálózat politikai súlyát gyengítették. Ezen csak a koronára visszaháramlott mezıvárosok szabad királyi várossá emelésével lehetett volna segíteni, amire azonban fél évvel a mohácsi csata elıtt került sor elıször, amikor a szerémségi Újlak mezıvárost II. Lajos szabad királyi városi rangra emelte. A másik problémát a 14-15. században kialakult külkereskedelmi struktúra

jelentette: Magyarország mezıgazdasági és nyersterményeket exportált, és iparcikkeket importált. A külföldi verseny a hazai iparfejlıdésre negatív hatást gyakorolt, bár ez a középkorban még csak a posztóés a késgyártásban volt észlelhetı. A középkor végére, amikor a megmaradt királyi városokat már elidegeníthetetlen koronajavaknak tartották, mintegy 30 szabad királyi vagy azzal rokon jogállású város maradt. Területi elhelyezkedésük igen különös: elsısorban a határok mellett találhatók. A városi vonal – egy-két kisebb várost nem említve – Sopronon és Nagyszombaton keresztül Körmöcbányát és vele együtt hét királyi bányavárost érint, majd északkeleten Kassa, Eperjes, Bártfa, Lıcse és Kisszeben, keleten Nagybánya, Kolozsvár és az erdélyi szász városok, végül délnyugaton Zágráb következik. Az ország közepén csak Buda, Pest, Esztergom, Székesfehérvár és Szeged található. Ez utóbbi a 15. század

végétıl az ország egyik legnépesebb és leggazdagabb városa, noha a felsoroltak közül egyedül Szegednek nem voltak városfalai. Ez azt jelentené, hogy az országban hatalmas területeken nem voltak városok, így a Dunántúl déli felén (Pécs lakói jobbágynak számítottak!) vagy az Alföld nagy részén. Töri tételek by kisCs - 53 - A teljes polgári szabadságjogokkal rendelkezı városok kis száma ellenére gazdasági szempontból jóval több várossal számolhatunk. Nem csupán magánföldesúri, fallal övezett városok tartoznak közéjük, hanem a nagyobb mezıvárosok is, mint Pápa, Gyula, Mezıtúr és fıképp Debrecen. Ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor a magyarországi városhálózat – középpontjában Buda és Pest testvérvárosokkal – eléggé szabályos képet mutat. A magyar városfejlıdés hibája, hogy gazdaságilag jelentıs, népes kézmővesréteggel is rendelkezı kereskedelmi központok jogilag nem rendelkeztek azzal a

szabadsággal, amely egyrészt nagyobb beleszólást engedett volna számukra az ország ügyeibe, másrészt segítette volna további fejlıdésüket. Az 1440-es évektıl rendszeressé váló országgyőlésekre a szabad királyi városok követeit csak a hatvanas évek közepéig hívták meg. Utána Mátyás alatt csak egyszer, 1475-ben, majd 1490-tıl a 16. század elsı évtizedének végéig kaptak meghívást. Jelenlétük 1526 után vált rendszeressé, kis számuk azonban nem tette lehetıvé, hogy az ország ügyeibe beleszóljanak, igaz, ezt maguk sem igényelték. Városok népessége Történetírásunk középkori városaink népességét elsısorban a német nagyvárosokéval szokta összehasonlítani, és így kétségkívül negatív eredményre jut. Buda és Pest lakosságát együttesen 15-25 ezer lakosra becsülhetjük, közülük Buda volt a nagyobb. Kassán és Szegeden több mint 7000 fı, Pozsonyban és Kolozsvárott mintegy 5000, Sopronban, Bártfán,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Nagyszombatban 3500-4000, Eperjesen 2000-3000 fı lakhatott. A királyi városok lakossága együtt 80-100 ezer fıre becsülhetı, igaz, az erdélyi szász városok nélkül, melyek közül Nagyszeben és Brassó az ország legnépesebb városai közé tartoztak. Nos, ez a kép korántsem rossz. A Német-római Császárság a középkor végén kb. 3000-3500 város volt. 25 ezer fı feletti lakossággal csak Köln és Nürnberg rendelkezett, ezt követte 11 „nagyváros” 10-15 ezer lakossal. Magyarország városiasodottsága tehát a feltételezettnél pozitívabb képet mutat, a városokban és mezıvárosokban lakóknak a falusiakhoz viszonyított aránya azonban a jelek szerint már kisebb volt, mint nyugati szomszédainknál. A várostípusok Szabad királyi városok: a XIV. században Magyarországon kialakult, fallal elkerített, a király tulajdonában lévı városok, melyek csak a királynak voltak alárendelve, csak neki adóztak. Bányavárosok: Bányamővelés jogával

rendelkezı kiváltságos települések. Magyarországon a bányavárosok többségét német telepesek alkották. Az elsı bányavárosok a XII. században jöttek létre. Fı típusai: 1. szabad királyi bányavárosok (példák) • Selmecbánya • Besztercebánya • Körmöcbánya • Nagybánya 2. királyi bányavárosok: a szepességi bányavárosok – Felsıbánya – és 5 máramarosi város. Nekik nem voltak kiváltságaik. 3. földesúri bányavárosok: jogállásuk megegyezett a mezıvárosokéval. Töri tételek by kisCs - 54 - Mezıváros: (latin, „oppidum”) A feudális Magyarországon a XIII-XIV. századtól kezdtek kialakulni a népesebb kereskedelmi utak mentén található falvakból. A XV. században a mezıvárosok többsége már önkormányzattal, szabad bírói választással, adózási kedvezményekkel rendelkezett, de a földesúrtól függtek. Gazdasági téren a mezıvárosok áttértek a gyümölcs és a zöldségtermesztésre, a kerti

mővelésre. A legelterjedtebb azonban a nagyállattartás és a szılıtermelés volt. Kézmővesiparuk így jelentısen elmaradt a szabad királyi városokéhoz képest. A mezıvárosi céhek a kései feudalizmusban jöttek létre. A mezıvárosokban kisebb piackörzetek alakultak és vagyoni-társadalmi rétegzıdés is kezdetét vette. Az alföldi civisek jelentıs vagyonnal rendelkeztek, és az iparosok, kereskedık is ide tartoztak. Velük szemben a zsellérek az elıvárosokban laktak és napszámban, inasként dolgoztak. A XV. század végén a közép- és kisbirtokosok jobbágyaik megtartása érdekében támadták a mezıvárosokat. 1492-ben és 1498-ban a mezıvárosok kötelesek voltak fizetni a kilencedet. A török támadások során a XVI. század végére a mezıvárosok egy része elnéptelenedett. Többségük a földesúr kezébe jutott vissza, szerzıdéses viszonyt létesítve. Másik részét az új magánföldesurak kapták meg. A XVIII. században a

mezıvárosok helyzete romlott. A földesurak majorságain a robot igénye természetbeni szolgáltatások terjesztése irányába hatott és jogilag a mezıvárosok többsége a jobbágyfalvak szintjére süllyedt, míg másik része városi rangot kapott. Mezıváros volt például: • Debrecen • Pápa • Gyula • Mezıtúr Töri tételek by kisCs - 55 - 8. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete a XVI. – XVIII. században Sztori (kiegészítés) Magyarországnak Mohács után két királya lett: Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János, a legnagyobb magyar fıúr. Szapolyai szövetségre lépett a törökökkel. A török szultán 1529-ben sikertelenül ostromolta meg Bécset. 1532-ben Kıszeget kezdte el ostromolni, amit szintén nem foglalt el. 1538-as váradi békében Magyarországot két részre osztották: Ferdinándé a nyugati, Szapolyaié pedig a keleti területek lettek. Szapolyai kiegyezett a törökkel hőbéri viszonyban. Szapolyai 1540-ben meghalt.

Utóda János Zsigmond (1541-1570) lett, aki ekkor még kisgyerek volt, aki helyett anyja, Izabella és Fráter György kormányzott. Ferdinánd hadsereggel indult meg kelet-magyarország ellen, ezért a Fráter György a törököket hívta segítségül. Ferdinánd seregét szétverték, de mivel nem bízott az új erdélyi kormányzásban, ezért felvonult hadseregével és 1541-ben elfoglalta Budát. Ezzel az ország végleg 3 részre szakadt: királyi Magyarország (Felvidék és Nyugat-Dunántúl valamint Horvátország), Erdélyi Fejedelemség (Erdély, Partium,és Kárpátalja) és a török hódoltság (középsı területek). Fráter György a gyalui egyezményben (1541) felajánlotta Ferdinándnak az egész ország trónját, ha segít kiőzni a törököt. 1542-ben meg is indultak Buda ellen a császári seregek csak megijedtek a nagyon erıs török haderıtıl és még mielıtt Buda alá értek volna, félúton visszafordultak. A kudarc hatására Fráter György

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


megkezdte az erdélyi államszervezet kiépítését. Erdély fejedelmei a szultán hőbéresei voltak, de teljes belsı önkormányzatot kaptak. A belsı ügyeiket ık intézték, és adót fizettek a szultánnak. Erdély nem volt független állam és külpolitikailag a törökökhöz tartozott. Az erdélyi haderı legfıbb parancsnoka a szultán volt, és a fejedelmek csak a szultán engedélyével vagy utasítására viselhettek háborút. A szultán persze bármikor vissza is rendelhette ıket. A fıváros Gyulafehérvár (ma Alba Julia) volt, ahol évente tartottak rendi országgyőléseket. Erdély fejedelmeinek nagy hatalma volt és a rendek nemigen tudtak beleszólni a kormányzásba. 1571-ben János Zsigmondot Báthory István (1571-1588)követte a fejedelmi trónon. Sikerült egységesítenie Erdélyt és a lengyel rendek 1576-ban lengyel királlyá koronázták (lengyel királyként az oroszokkal háborúzott). Halála után a politikai elgondolása tovább élt, miszerint

Magyarországot Erdélybıl kell egyesíteni. 1595 tavaszán Báthory Zsigmond (1588-1602) erdélyi fejedelem Bocskai (tanácsadója volt) tanácsára bekapcsolódott a 15 éves háborúba a császár, I. Rudolf oldalán. Báthory serege Gyurgyevónál nagy gyızelmet aratott a törökök felett (1595). Azonban ezután a lendület elfogyott és jött a török visszavágás: 1596-ban a megerısített Eger megadta magát és a másik fontos végvárat, Kanizsát is bevették. Még ugyanebben az évben került sor a döntı ütközetre Mezıkeresztesnél, ahol a törökök legyızték az egyesített erdélyi és császári sereget. A Bocskai-szabadságharc Az egész úgy kezdıdött, hogy a legnagyobb erdélyi földúr, Bocskai István (15571606) bihari várait Habsburg támadás érte. Bocskai kiváltságok adásával állította maga mellé a hajdúkat és ezzel megszervezte hajdúkból álló hadseregét. A hajdúk marhapásztorok és elszegényedett kisnemesek voltak, akiknek

hivatása volt a katonáskodás. A császáriak is használták már korábban ıket és kb. 30 000 volt a létszámuk. Mivel a hajdúk protestánsok voltak ezért könnyebben álltak át Bocskaihoz. Bocskai ezzel az új hadseregével legyızte a császári támadó haderıt Álmosdnál 1604-ben. Ezzel kezdetét vette a Bocskai szabadságharc. Igen hamar a Felvidék keleti része majd 1605-ben a az egész Felvidék ellenırzése alá került (török segítséggel amire Bocskainak nagy szüksége volt). A szerencsi országgyőlés (1605) kimondta, hogy Bocskai Magyarország fejedelme és a szultán koronát is küldött neki. Bocskai ezt nem fogadta el, mert Töri tételek by kisCs - 56 - nem akarta, hogy az egyesített országrészek török függésbe kerüljenek. Újabb gyızelmek következtek 1606-ban is és 1606. júniusában megkötötték a bécsi békét. A béke értelmében, a királyi Magyarországon lett vallásszabadság a városoknak, rendi alkotmány és Erdélyhez

7 vármegyét csatoltak. Bocskai letelepítette birtokain a hajdúkat és minden alól mentesítette ıket, csupán katonai szolgálattal tartoztak neki (ez volt a hajdúszabadság). Bocskai szabadságharca Magyarország történetének egyetlen gyıztes szabadságharca. 1606-ban megkötötték a törökök és az osztrákok a zsitvatoroki békét, aminek értelmében a korábbi határok álltak helyre, lezárva a 15 éves háborút. Erdély aranykora Bocskai halála után Báthory Gábor (1606-1613) lett Erdély fejedelme. Botrányos élete miatt a hajdúk kinyírták. Utóda Bethlen Gábor (1613-1629) lett. Bethlen visszaadta a kiváltságokat a szászoknak és a székelyeknek és három hadjáratot vezetett a Habsburgok ellen (1616, 1619-1621, 1626) Bekapcsolódott a csehek oldalán a 30 éves háborúba (1618-1648), de a csehek kudarca után végülis különbékét kötött a Habsburgokkal (részben azért mert a magyar rendek nem álltak mellé). Bethlen ezeken a háborúk alatt

2 dologra is rájött: 1. 2. A Habsburgok legalább olyan veszélyesek mint a törökök. A hódításaival a törökök járnak jól, mivel azokat ık kapják (anélkül, hogy harcoltak volna érte) Utóda, I. Rákóczi György (1630-1648) a svédek oldalán Erdély ismét bekapcsolódott a 30 éves háborúba, amit a Porta jóváhagyott. Viszont ımellé se álltak a rendek és a Linzben aláírt békében (1645) békét kötött a Habsburgokkal. Rákóczi György és Bethlen Gábor uralkodása alatt az erdélyi állam fénykorát élte: merkantilista jellegő gazdaságával gazdag lett, amibıl futotta a kálvinista kultúra támogatására is, pl.: Gyulafehérváron fıiskolát alapítottak. A bukás I. Rákóczi György utódja fia, II. Rákóczi György (1648-1660) lett. A szultán engedélye nélkül a svédek oldalán 1657-ben megtámadta Lengyelországot és erdélyi haderı legnagyobb részét kivitte. Célja a lengyel királyi trón megszerzése volt, ám a hadjárat

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


teljes kudarccal végzıdött (a 15 000 fıs erdélyi sereg nagy része orosz fogságba esett). Az átmenetileg megerısödı törökök az engedély nélküli hadjárat indításáért pusztító bosszúhadjáratot indított Erdély ellen. A törökök végigpusztították Erdélyt, (a fejedelem a szászfenesi csatában (1660) esett el). A törökök Erdély területének harmadát magukhoz csatolták és Erdély élére Apafi Mihály került. Erdély innentıl kezdve nem nagyon játszott fontos szerepet a regionális politikában. A törökök kiőzésével és a karlócai béke (1699) megkötésével, az összes magyarországi terület (Temesköz kivételével) így Erdély is csatlakozott a Habsburg Ausztriához. Az osztrákok a magyar területek megosztásának szempontjából Erdélynek jelentıs önkormányzatot adtak és Nagyfejedelemséget szerveztek belıle. Így Erdélynek lett külön rendi országgyőlése, rendi alkotmánya és a kiváltságos területek megtarthatták

kiváltságaikat. Rákóczi alatt ez a különállás átmenetileg megszünt de a szabadságharc bukása után a Habsburgok visszaállították ezt és 1848ig maradt ilyen. (bár a 49-es szabadságharc után a kiegyezésig megint volt Erdélyi Nagyfejedelemség) Erdély nemzetiségei A Budai Nagy Antal féle felkelést ugye az 1437-ben alakult kápolnai unió verte le. A kápolnai uniót az 1437-es kolozsmonostori egyezményben alapították meg, aminek értelmében Erdély elıkelıit, a ’’három nemzetet’’ összefogta és megmondták, h együttesen védekeznek a lázadó jobbágyok és a törökök ellen. A 16-17. századi Erdély mind etnikailag, mind a nagyobb népcsoportok jogállását, mind a felekezeteket tekintve tarka képet mutat. Töri tételek by kisCs - 57 - A „három nép” és a „három nemzet” fogalmak köztudottan nem fedik egymást. Erdélynek három alapvetı etnikuma volt: a magyar, a román és a német (szász). A korabeli fogalmak szerinti,

jogállást is jelentı három „nemzet” a magyar etnikum két eltérı jogállású csoportjából (székelyek és magyarok), valamint a szászokból állt. A románok gyerekei ezekbe a natiókba tagolódtak, jogállásuk szerint. Népek Erdélyben háromféle nép élt (egyébként ma is, ha a cigusokat nem számoljuk): a magyar, a román és a német (szász). Mi Mi adtuk sokáig az Erdélyi etnikumok számának kb. felét és mi két nemzetet alkottunk: székelyek és magunk. A székelyek genetikailag semmiben nem különböztek tılünk, ám kiváltságaik miatt külön nemzetet alkottak. Önmagukat a hunok leszármazottainak mondták. A székelyek már az államalapítás idején autonómiát kaptak, és CSAK a királynak kellett adót fizetniük, cserébe katonai határır szolgálatot teljesítettek (abban az idıben ugyanis kelet felıl várható volt támadás valamelyik számőzött nomád néptıl [pl. besenyık, úzok, kunok]). Ám késıbb már kisebb volt ezeknek a

támadásoknak a valószínősége, mégis a székelyek megtartották ezeket a jogaikat. A székelyek egy összefüggı területen éltek Kelet – Erdélyben, amit Székelyföldnek neveznek. A székely területnek saját közigazgatása volt, Székelyföld székekre volt felosztva, amik élén királybírák álltak. A magyar nemzetet Erdélyben a nem székelyföldi magyarság alkotta. Mi az összes területen jelen voltunk, volt ahol többen, volt ahol kevesebben. Mi nagyrészt az Észak- és Nyugat Erdélyi területeken voltunk többségben. Az erdélyi nemesség nagy részét magyarok alkották. A XVIII. században sajnos sokat szívtunk (megint) a Rákóczi-szabadságharc miatt (meg a XVII. századi török-tatár pusztítások miatt is) és sajnos a beözönlı románok miatt elvesztettük számbeli többségünket Erdélyben és Észak-Erdélyi területeken is számbeli kisebbségbe kerültünk. Szászok A szászok Erdélybe az Árpád-kor elején kezdtek bejönni Ny-ról Szent

István hívására, de igazán nagyobb hullámban IV. Béla idején érkeztek hospesekként. A szászok városokban éltek, ahol – éppen miattuk - fejlıdött a kézmővesipar és a kereskedelmi tevékenység és emiatt kiváltságos területnek számítottak, vagyis csak a kircsinek fizettek adót. Az erdélyi szászok központja Nagyszeben volt (németül Hermannstadt, Sibin románul) de jelentıs szász városok voltak még mások is, pl. Kolozsvár. A szász területnek saját közigazgatása volt, Székelyföld székekre volt felosztva, amik élén királybírák álltak. A szászok letelepedési területe egyrészt Dél-Erdélynek a Nagy-Küküllı, a Székelyföld és az Olt közötti része – nyugat-északnyugati határa a Maros Fehér megyei szakaszát keleten-délkeleten kísérı hegyvonulatok és Szászvárosszék nyugati széle –, másrészt északon a Beszterce-vidék. Ehhez, Töri tételek by kisCs - 58 - a Királyföld néven ismert külön jogállású

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


területhez körös körül szórványok is csatlakoznak: Küküllı megye jobbágysorba jutott falvai és Fehér megyei jobbágyfalvak (Vingárt-Weingartskirchen, Sorostély-Schornstein stb.). Besztercevidéknek is számos szórványa van a Mezıségben (Szászrégen, Teke, Dedrád, Petele stb.). Hogy a kép még tarkább legyen: az erdélyi Fehér megye keleti részét jó féltucatnyi apró darabra szakítják a közéjük települı szászok. Ezek az apró enklávék csak részben olvadtak bele a szászságba. A török kiőzése és a Rákóczi szabharc után az erdélyi szászok a Habsburgok fontos támaszai voltak és emiatt kiváltságaik megmaradtak. Románok A románok a XI. században jelentek meg Havasalföldön a balkánról odavándorolt vlach törzsekként. A következı évszázadban jelentek meg nálunk. A román települések – 12. század végi feltőnésüktıl kezdve – hegyvidékiek (Hunyad megye, az Érchegység, a világosi uradalom hegyvidéki része,

Máramaros, a Radna völgye). Miután a Havasalföld és Moldva török kézre kerültek, hirtelen tömegével érkeztek Erdélybe románok (ugyanis a megemlített két ország hajlandó volt baromi magas adót fizetni a törököknek). A 16-17. században azonban már a mezıségi területeken is gyakran találkozunk velük. A háborús zavarokban – egészükben vagy részben – falvak maradnak pusztán, s a jobbágyfalvakban a földesúr, a szabad szász helységekben a község papja vagy maga a község fogadta szívesen a betelepülıket: földesúri szolgáltatásokat kaptak tılük vagy tizedet, részt vállaltak a helység adójából és más közterheibıl. Mővelhetı szántóterület vagy kiirtható erdı és bozótos akadt számukra. De megjelentek városok külvárosaiban is (pl. Brassó). A románok száma az erdélyi fejedelmi idık alatt is magas volt, meg emelkedett is de nem ismerték el ıket külön nemzetként, holott a lakosság közel 1/3-át már akkor ık

adták. A románok alapvetıen pásztorkodással foglalkoztak és úgy szaporodtak mint a nyulak. A XVIII. században zajlott Rákóczi szabadságharcban sajnos sokan meghaltak tılünk és a Habsburg vezetés közvetlenül vagy a nemességen keresztül hívta a be a románokat Havasalföldrıl földet igérve nekik, h pótolja a magyar munkaerıt. Így rohamosan nıtt a románok száma és a XVIII. század végére elérték, h Erdély lakosságának legalább a kb. 60%-át ık adták. Milyen lehetett a három etnikum aránya a fejedelmi korban? Nagyon óvatosnak kell lenni a válasszal, hiszen megbízható összeírásaink nincsenek e korból. Az elsı olyan adat, amely valami számszerőt mond errıl, Vasile Lupunak, Moldva nagy tehetségő, de nem egyértelmő emlékezető fejedelmének egy 1650 táján a Portához írt levele. Azt írja, hogy Erdély népességének több mint egyharmada román. Számítsunk le ebbıl némi propagandasztikus túlzást, s tegyük 20-30%ra a

románok számarányát Erdélyben 1650-ben. Vasile Lupu információi nyilván a moldvai ortodoxia erdélyi kapcsolataiból származtak. A következı elfogadható adat egy kormányhatósági becslés, amely 1713-1714 tájáról való. Eszerint Erdély népességének 47%-a magyar, 19%-a szász és 34%-a román. Az eltérés csak annyi, amennyi a háborús pusztulásokkal (1657-1662, a törökellenes felszabadító háború, Thököly 1690. évi beütése, a Rákóczi-szabadságharc) és a folyamatos román betelepedéssel magyarázható. Töri tételek by kisCs - 59 - „Nemzetek” Csak részben azonos a három „nemzet” (natio) – mint mondtuk – a három etnikummal. A magyar etnikum két nemzetet alkot: a Mohács elıtti korból külön jogállást öröklı székelyeket és a magyarországi rendekkel azonos jogállású magyarokat. Külön jogállással bír az erdélyi szászság. A három natio rendjei 1437-ben, a felkelt parasztok elleni védekezés során unióra

léptek egymással; az unió ettıl kezdve egészen 1848-ig az erdélyi rendiség egyik alapja. A fejedelmi korban, kritikus helyzetekben, sorozatosan bástyázzák körül újabb és újabb törvényekkel. A 17. század közepén már az unió-eskü megsértése az uralkodó vagy az állam biztonságának megsértésével egyenrangú bőncselekménynek számít; büntetése – mint hőtlenségé – halál. Nincs külön jogállása az erdélyi románoknak. Ha a 17. századi erdélyi törvények az akkor használatos szóval „oláhokat”, „oláh nemzetet” emlegetnek, akkor vagy vlach jogú pásztorelemekrıl van szó, vagy görög hitőekrıl, tehát felekezetrıl. Ezek a vlach pásztorok megtalálhatók Sziléziában éppúgy, mint FelsıMagyarország hegyeiben, illetve Erdélyben vagy éppen az Adria mellékén. Nincs szó egységes etnikumról, a pásztorkodó életformával kapcsolatos speciális jogállásuk, szolgáltatásaik stb. különböztetik meg ıket másoktól.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Több is, kevesebb is ez a népcsoport az erdélyi román etnikumnál, hisz a sziléziai vlach nyilván nem román – ugyanakkor azonban a már letelepedett, jobbára földmővelı erdélyi román paraszt nem a pásztorjog, a vlach jog szerint él. Az erdélyi román etnikum tagjai tehát nem román etnikumuk alapján, hanem rendi jogállásuk szerint tagolódtak bele az egyes natiókba. A nemesek a más etnikumú nemesek közé, hogy esetleg olyan magasra jussanak, mint a román etnikumból származó fejedelem, Barcsai Ákos, akit ellenfelei „der grober Wallach”-nak (azaz „durva oláh”-nak) titulálnak. De más román származású személyeket is találunk az erdélyi fejedelmi kor vezetıi között. A román szabad rendőek is (várakban szolgáló puskások stb.) egyenrangúak voltak a más etnikumú szabad rendőekkel. Az erdélyi jobbágy terheit nemcsak a fejedelmi korban, hanem még a 19. század elsı felében is helyi körülmények szabták meg és tették

végtelen tarkaságúvá, nem pedig az etnikum különbözısége. A románság „negyedik nemzet”-ként való elismerése már a 18. században induló román nemzeti mozgalom követelése. A vallási helyzet Erdélyben A négy „bevett”, tehát törvényesen elismert vallás (receptae religiones) rendszere a 16. század második felében alakult ki Erdélyben. A négy vallás szabadságát idınként szokás volt valamiféle igen korai (Erdélyben különösen korai) polgári vallási türelemnek értelmezni. A reformáció németországi ’’megalalása’’ után nem sokkal Erdélybe is elterjed ahol komoly támogatottság fogja majd övezni. (a négy vallás a következı: katolikus, evangélikus, református, unitárius). Az 1540 utáni erdélyi törvényhozás tiltó törvényei a reformáció elsı jelentkezését kísérik. Csak az 1550-es évekre terjed el a reformáció annyira, hogy 1557 júniusában kimondják a szabad vallásgyakorlat elvét. 9 hónap múlva ezt

úgy erısítik meg, hogy a szabad vallásgyakorlat csak a katolikus és evangélikus vallás gyakorlatára vonatkozik. Az unitarizmust ekkor kifejezetten eltiltják, a református felekezetet pedig 1564 júniusában említik elıször Töri tételek by kisCs - 60 - törvényben. A reformáció megerısödése azonban olyan arányú, hogy 1566-ban már törvénnyel utasítják ki az országból a katolikus egyházi személyeket, a váradi káptalant pedig felszólítják a rövid idın belüli áttérésre. 1568-as tordai országgyőlésen törvénybe iktatták a protestánsok szabad vallásgyakorlását és vallásuk hirdetését. A katolikus vallás Báthori István alatt erısödik meg annyira, hogy 1573 májusában, Erdély történetében elıször, a négy vallás szabadságát lehessen törvénybe iktatni. Báthori, ugyanis visszaadta a katolikusok vagyonát de toleráns volt a protestánsokkal is. 1573-tól a négy bevett felekezet rendszerét abban az értelemben is el

kívánják zárni, hogy sorozatosan születnek törvények, s idınként drasztikus rendszabályok is az „újítók”, a reformáció szélsı irányzatainak képviselıi ellen. A négy „recepta religio” rendszerét azonban az 1580-as évek végén újabb csapás éri. 1586-ban meghal a Báthori-dinasztia feje, a katolikus Báthori István lengyel király. 1588-ban kitiltják Erdélybıl a jezsuita rendet, amelyet a Báthoriak telepítettek be; megvonják a katolikus szerzetesrendektıl azt a jogot, hogy kolostort, kollégiumot, közhelyen épült templomot birtokoljanak, s megtiltják mőködésüket Erdélyben. Törvénybe ekkor csak a három protestáns felekezet jogait iktatják. A rendi fellendülés évei további katolikusellenes rendszabályokat hoznak. Csíkban viszont, tudomásul véve a realitásokat, meghagyják, a katolikus vallás gyakorlatát, mivel ide nem hatolt be a reformáció. A négy vallás szabadságát 1595 tavaszán iktatják újra törvénybe, a rendi

mozgalom 1594 nyári katasztrofális veresége, Kendi Sándor, Kovacsóczy Farkas, Báthori Boldizsár és társaik kivégeztetése után. Erdélyben Bocskaitól (1604-1606) kezdve 1690-ig református fejedelmek uralkodnak. A katolikus vallással szemben bizonyos korlátozások voltak érvényben. Katolikus püspöke volt ugyan Erdélynek, de a 17. században nem engedték be oda. A jezsuita rendet 1607-ben megint kitiltják Erdélybıl; nyilvánosan nem is mőködhetett ott tovább. A ferencesek tevékenysége azonban (elsısorban a Székelyföldön) fennmaradt. A katolikus egyház híveit azonban nem háborgatta a vallásukban senki. A nagyúri családok zavartalanul megırizték katolikus hitüket, sıt országos méltóságokat tölthettek be. Így például a mindvégig katolikus hiten maradó Kornis család tagjai közül Boldizsár a székelyek generálisa, Zsigmond pedig az ország generálisa (a hadsereg fıparancsnoka) volt. A kancellári tiszt viselıi közül katolikus

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Kovacsóczy István és Mikes Mihály. Katolikus az Apafi-kor tekintélyes államférfia, Mikes Kelemen is. A közismerten hithő református Apafi fejedelmi tanácsában ott volt rajta kívül két katolikus Haller is, egyikük, János mint kincstartó. Erdély református fejedelmei józanul kezelték a katolicizmus ügyét, de azért a református felekezeté a hegemón szerep. Az erdélyi evangélikusságot majdnem kizárólag a szászok teszik ki. Így felekezetüket kettıs védelem védi: a vallás szabad gyakorlatát biztosító törvények és a szász nemzeti privilégiumok. Helyzetük a 16-17. században az, ami a szászoké általában Erdélyben: a két nemesi natióval nem egyenrangúnak tekintett, de egyenjogú natio és felekezet; vallási jogaikban nem háborgatja ıket senki. A szászok egy-két vezetıje – a szászok ispánja és esetleg egy további tekintélyes személy – állandó tagja az ország legfelsıbb politikai testületének, a fejedelmi tanácsnak.

Szabad polgárok, szabad vallásgyakorlattal (a feudalizmus keretei között) – így jellemezhetjük helyzetüket. Töri tételek by kisCs - 61 - A szászok voltak azok akik az evangélikus vallást terjesztették: a brassói Honterus kezdte az elsı térítı tevékenységet, aminek eredményeképp az 1550es években a szászoknak már lett evangélikus egyházszervezete, aminek kolozsvári püspöke Heltai Gáspár lett, akirıl tudjuk, hogy ilyen állatmeséket írt. Az unitáriusok helyzete rosszabb ennél. Hivatalosan mindvégig bevett felekezet maradnak, de lassan-lassan félreszorítják ıket, holott kiváló államférfiak kerülnek ki közülük. Iskoláztatásuk zavartalan, kolozsvári szellemi központjuk megmarad (ezt csak az 1710-es évek második felében veri szét az ellenreformáció), de a református hegemónia árnyékában nem kaphatnak erıre. Ez a négy vallás rendszere. Nem zavartalan egyenrangúság, de mégis több, emberségesebb, mint a korabeli

Európa reformációjának és ellenreformációjának legtöbbször türelmetlen világa. Egyedül csak Erdélyben honosodott meg a reformáció úgy, hogy nem lett gyilkolászás, vagyis nem lett vallásháború. (hát igen) Erdélyben jelentıs, de hivatalosan nem elfogadott vallások Az ortodoxia, amelyet túlnyomó többségében az erdélyi románság képvisel, törvényesen létezı, de nem bevett, csak megtőrt felekezet volt Erdélyben. Püspöke volt – idınként több is –, papsága, egyházközségei mőködhettek, csak nem olyan biztos jogi alapon, mint a négy bevett felekezeté (nem élvezhetett állami támogatást). A reformáció megkísérelt behatolni közéjük – csekély eredménnyel. A XVIII. században a nagy háborúk miatt (törökök kiőzése és a Rákóczi buli) nagyon sokan elfogytak a magyarok közül és a Habsburgok (1.sorban III. Károly és Mária Terézia) közvetlenül, vagy a nemességen keresztül a munkaerı pótlására idegeneket

hívtak be az országba, és Erdélynek a sok-sok román jutott, így jelentısen megnıtt az ortodoxok száma. Kijut viszont az adminisztratív vagy éppen erıszakos eljárásból a reformáció unitarizmuson is túlmenı ágazatainak. Ezeket már 1573-tól tilalmazták. Ennek ellenére az antitrinitarizmusnak az ótestamentumi zsidó hit elfogadása felé hajló, majd azt követı irányzata, a szombatosság, évtizedeken át jelentıs Erdélyben. Az 1620-as években az akkorra már bukott politikai nagyság, Bethlen Gábor volt kancellárja, Péchi Simon a vezetıjük. Ezt a szombatosságot veri szét bírói úton I. Rákóczi György 1638-ban, hogy aztán a hit búvópatakként lappangjon a dualizmus korának vallásegyenlıségéig. Különleges eset két további vallási csoporté: az anabaptistáké és a zsidóké. Mindkettıt anno Bethlen telepítette be. Az anabaptisták csehországi németek, a német reformáció újrakeresztelı irányának hívei. Gyulafehérvár

közelében, Alvincen kapnak kiváltságos telepet. Privilégiumuk védelme alatt gyakorolják vallásukat és őzik sokoldalú, fejlett ipari tevékenységüket. A zsidók Gyulafehérváron kaptak letelepedési jogot és más kiváltságokat. Számuk mindig csekély marad, gazdasági szerepük sem vetekedhet a görögökével, vagy az 1672-ben Moldvából Erdélybe menekülı örményekével. Töri tételek by kisCs - 62 - Ez volt a három nép, három nemzet és négy vallás Erdélye. Nem a népek és a vallások együttélésének „tündérkertje”. Nem valami irreális, csodaszerő ország ez, hanem erısen különbözı jogállású népcsoportok rendezett, törvények szabályozta együttélése, bizonyos nyitottsággal a kapukon kívül maradtak felé. Annyi bizonyossággal a jogrendben, amennyit a külpolitikai körülmények és Kelet-Európa általános színvonala megengedtek. Sıt, az utóbbinál talán több is. A felekezeti realitások józan tudomásulvétele,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


s ennek alapján az együttélésnek a kor és régió színvonalához képest emberséges formáinak kidolgozása: ez a 1617. század Erdélye, népek, különleges jogállású csoportjaik és felekezeteik együttélése tekintetében. Ahhoz képest, h ennyiféle különbözı felekezető nép élt az országban, nem volt semmiféle csihi-puhi. Hát igen. Valamit tudtak az ıseink. A reformáció (kiegészítés) Többször esett szó a reformációról, így akkor vázlatosan írok róla, h valahogy meg legyen említve. -a papok luxuséletet élnek és ezt szúrja az emberek szemét -A vallásos igényeiket sem elégítik ki, hiszen az egyház szerint isten a szegényeket is ugyanúgy szereti. -X. Leó pápa búcsúcédulákat árult, ezzel a hívek megválthatták a purgatóriumi szenvedéseiket. Ebbıl a pénzbıl építették a Szent Péter Bazilikát. Okai: 1517-ben Luther Márton (Ágoston-rendi szerzetes) lépett fel ez ellen. Wittenbergben hozta nyilvánosságra a 95

pontból álló tételeit. Meg kell reformálni az egyházat, a bőnt csakis Isten bocsáthatja meg, egyedül a hit által üdvözülhet az ember, nincs szükség szertartásokra, szerzetesekre, se pápai hatalomra, az istentiszteleteket anyanyelven kell tartani, két szín alatti áldozást kell bevezetni. A társadalmi rétegek egyetértettek Luther nézeteivel, kivéve a papság, aki féltette hatalmát. A pápa kiátkozta Luthert, viszont a német fejedelmek támogatták, ezért 1521ben a wormsi birodalmi győlésen elmondhatta tanait, de a császárnak nem tetszett, ezért birodalmi átokkal sújtotta. A német származású Bölcs Frigyes, szász fejedelem Wartburg várában bújtatta el Luthert, aki ott fordította le a Bibliát németre, ezzel megteremtette az irodalmi német nyelvet. 1529- II. Birodalmi győlés Speyerben. Luther és hívei megmaradhattak ebben a vallásban, de nem terjeszthették. De ık tiltakoztak( protestáltak). Így jött létre a protestáns egyház.

1530- Augsburgi birodalmi győlés – ágostoni hitvallás ( Ágoston város után) Itt újra elıadhatta tanait. 1531- Schmalkaldenben a protestáns fejedelmek szövetséget hoztak létre és elfoglaltál a környezı egyházi birtokokat. 1538- A katolikus fejedelmek is szövetségre léptek = Szent Liga (császár is mellettük állt) 1555- augsburgi vallásbéke ( „Akié a föld, azé a vallás” ) Töri tételek by kisCs - 63 - A katolikus fejedelmek földjén katolikus vallás, a protestáns földeken, protestáns vallás volt. Szabad költözés volt. Amiket eddig elfoglaltak földeket, megtarthatták. Irányzatai: 1. Evangélisták (lutheránusok) 2. Anabaptisták (újrakeresztelkedık) Szászországból származnak, Zwickauból, Münzer Tamás nevéhez köthetı. Szerintük felnıtt korban tud csak az ember dönteni, akkor kell keresztelkedni. Népi irányzat, a gazdagokat támadja, szegénységben kellene élni, mint Jézus, nem ismertek felsıbb államhatalmat,

közösen végzik a munkát, közös tulajdonban élnek. 1524-25-ben volt emiatt egy parasztfelkelés, mert a nemesek házait felgyújtották. 3. Reformátusok (kálvinisták) Svájcból, Zürich-bıl indul ki, Ulrik Zwingli nevéhez köthetı, halála után Kálvin János vitte tovább eszméit. Genfbe utazott. Predesztináció (=eleve elrendelés elve). Megreformálta az egyházi szertartásokat. Egyszerőbb templomok. Egyház élén a tanács= konzisztórium áll. Tagjai a presbiterek, prédikátorok, polgárok. A politikába is beleszóltak. Mőve: Keresztény vallás tanítása 4. Antitrinitáriusok (=unitáriusok, vagy szentháromság-tagadók) Vezetıjük: Servet Mihály. Nem fogadják el, hogy a szentháromság egy istent jelöl. Ez a legszélsıségesebb irányzat. Erdélyben telepednek le, mert ott nem üldözik ıket. Töri tételek by kisCs - 64 - 9. Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában 1867-1918-ig terjedı korszakot nevezzük dualizmus korának, amikor

is 1867ben kiegyeztünk az osztrákokkal és megalakult az Osztrák-Magyar Monarchia. Az új állam egy dualista monarchia volt, vagyis 2 állam szövetsége, ahol az uralkodón és a hadseregen kívül a külügy, a hadügy és a pénzügy volt csak közös. A nemzetiségi problémákat a két állam külön-külön kezelte. Ebben az idıben egy jelentıs gazdasági fellendülés kezdıdött, ami komolyan megváltoztatta a Monarchia helyzetét a nemzetközi politikában. A századforduló tájékán azonban egyre feszültebb lett a nemzetközi politikai helyzet, hiszen a Balkánon megjelentek olyan nemzetállamok, mint Románia, Szerbia, Bulgária. A probléma csak az volt ezekkel (fıleg az elsı kettıvel), h ezek az országok nyomást tudtak gyakorolni a Monarchián belül élı honfitársaikkal, ami persze a széthúzást segítette elı. A Monarchia ugyanis a korábbi Habsburg Birodalomhoz hasonlóan egy soknemzetiségő birodalom volt, ahol a két államalkotó nemzet (német

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


és a magyar) aránya nem érte el a 45%-ot sem. A Monarchián belül közel 12 nemzetiség és egyéb kisebbség élt, aminek létszáma elérte a 28-30 millió fıt. A dualizmusról áttekintıen Mivel az ELTÉs vázlat külön fejezeteket különít el a kiegyezésrıl emiatt került ez a fejezet a dologba. 1861-65-ig Magyarországon nyílt önkényuralom volt. Ideiglenesre tervezték, mégis négy évig tartott. Schmerlingi provizóriumnak is hívják, hiszen Ferenc József a miniszterelnökét, Schmerlinget kérte meg enek lefolytatására. A Habsburg Birodalomnak ekkor már hatalmas államadósságai voltak, hiszen ekkor zajlott a porosz-osztrák háború a német egység kapcsán, ahol is az osztrákok 1866-ban veszítenek a Königgrätzi csatában, a Prágai békében foglaltak szerint pedig kimaradnak a német egységbıl. Kül- és belügyi problémákkal is küzdenek ekkor. A magyaroknak is sok pénzbe kerül a passzív ellenállás, kezd az embereknek elfogyni a pénzük,

valamit mindeképpen változtatni kell. 1864 – Ferenc József titokban tárgyal Deák Ferenccel. 1865 – Deák a Húsvéti cikkben publikálja gondolatait a Pesti Naplóban. Szerint a legfontosabb a birodalom védelme és az, hogy tartsák be az alkotmányt és ne csak a magyar, de a többi ország alkotmányát is. Még ebben az évben Ferenc József összehívja a magyar országgyőlést. 1866 – A Königrätzi-csatavesztés meggyorsítja a tárgyalásokat. 1867 – Kiegyezés A felelıs miniszterelnök Andrássy Gyula lett, aki 48’as tiszt volt, diplomata, 1867-71) Ferenc Józsefet megkoronázták magyar királlyá a budai Mátyás templomban. Kossuth nyílt levelet küldött Deáknak, ez volt a Kasszandra levél, amiben Kossuth kijelenti, hogy a kiegyezés egyenlı a jogfeladással. A magyar katonákkal még mindig a habsburgok rendelkeznek. Megjelenik a nemzethalál víziója. Töri tételek by kisCs - 65 - 1868 – létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia hivatalosan

is, ami egy dualista jellegő állam vala. Tulajdonságok  Kétközpontú állam (Bécs, Budapest). (ettıl dualista állam)  Közös az uralkodó, hiszen Ferenc József osztrák császár és magyar király is egyben. Továbbá ı a hadsereg fıparancsnoka. Összehívhatja, feloszlathatja az országgyőlést. Törvényt kezdeményezhet. İ nevezi ki a minisztereket.  Külön országgyőlés van a két országban. Ausztria: Birodalmi győlés a.) Urak háza b.) Képviselıház Mi: Országgyőlés a.) Felsıház (arisztokraták) b.) Képviselıház (vagyoni és mőveltségi cenzus alapján)  60-60 fıs delegációk vannak, akik feladata a közös minisztériumok felülvizsgálata. (külügy, hadügy és az ezekre való pénzügy)  Felelıs kormányok léteznek, a Parlamentnek tartoznak felelısséggel, feladatuk a tartományok, megyék igazgatása. 1868 – Horvát-magyar kiegyezés Önálló horvát országgyőlésnek joga van képviseltetni magukat a magyar

országgyőlésen, hiszen a horvátok a legnagyobb számú nemzetiség Magyarországon. A kiegyezés eredménye A magyaroknak át kellett vállaniuk az osztrák államadósság egy részét (30%át) Közös pénz lett a korona. Bevezették s közös vám- és pénzrendszert. (az elıbbibıl következik) Gazdasági megegyezéseket hoztak, amiket 10 évente meg kellett megújítani, újratárgyalni. Elınyei: Fejlesztették az ipart és a közlekedést. Fejlesztették a közoktatást. Hátrányai: Fı kérdésekben még mindig az osztrákok döntöttek. Nincs önálló magyar hadsereg. Elégedetlenek a nemzetiségek. Reális komprumisszumnak tekinthetjük az adott helyzetben, de Magyarország politikai és társadalmi rendszere nem tudott tovább fejlıdni a dualizmusban. Töri tételek by kisCs - 66 - Ausztria nemzetiségei Kezdem az osztrák féllel: Ausztia egy alkotmányos monarchia volt, élén a császárral. Több mint 300 000 km2 területő országban kb. olyan 25-30

millióan éltek. A birodalmon belül ıhozzájuk tartozott Csehország, Galícia, Dalmácia, Bukovina, és persze az örökös osztrák tartományok. Ausztria 15 tartományra volt osztva. Németek Természetesen ık voltak a legtöbben, az osztrák lakosság kb. 45% adták ki. A németek legtöbben egy tömben nagyjából a mai Ausztria területén koncentrálódtak. A második legnagyobb összefüggı német terület a Szudétavidék volt a cseh területeken: ez a mai Csehország nyugati és északi határsávja ahol egy kupacban élt a sok deutsch. Jelentıs volt a létszámuk Prágában is. Ezenkívül Ausztria minden részén elszórtan lehetett találni németeket, ha másért nem akkor azért, mert ık adták a hivatalnokok nagy részét. Csehek A csehek a mai Csehország belsı területein éltek. A csehek ipari tevékenységgel foglalkoztak, és gyakorlatilag az osztrák ipar ’’nagyságát’’ ık adták. A csehek jelentıs politikai szerephez akartak jutni a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


birodalomban, amit egy ideig Bécs is támogatott, ám abbahagyta mert a csehországi németek ellenállásába ütközött és velük semmiképp sem akarta megrontani a viszonyt. A csehek voltak Ausztria 3. legnagyobb nemzetisége és az ország lakosságának olyan 15%-át adták ki. A csehek központja Prága volt (mi más) de jelentıs városuk volt még Brünn (Brno) is. Ukránok İk voltak a második legtöbben Ausztrián belül, a lakosság kb. 20%-át adták ki. Az ukránok egy bazinagy összefüggı területen éltek Galícia nagyobbik keleti felén. Az ukránok a terület adottsága miatt elsısorban mezıgazdasággal foglalkoztak. Az ukránok helyi központja Lemberg (Lvov) volt. Lengyelek A lengyelek Nyugat-Galícia területén éltek és a lakosság kb. olyan 10%át adták ki. Az osztrák vezetés a kiegyezés elıtt, utánunk a lengyelektıl félt a legjobban mivel a lengyelek olyan reakciós társulat és gyakran lázadozik. Nem véletlenül tartottak az osztrákok

attól, h az 1863-as lengyelországi szabadságharc átterjedhet hozzájuk is. Miután megkötötték velünk a kiegyezést, akkor is még tartottak ettıl emiatt komolyabb figyelmet fordítottak rájuk. A dualizmus korában a lengyeleknek sikerült autonómiát kiharcolniuk maguknak. A lengyelek helyi központja Krakkó (Krakow) volt. Horvátok Dalmáciában élı sok-sok horváttal érdemes volt az osztrákoknak jóba lenni, hiszen a dalmát tengerpart hatalmas lehetıségeket kínált az osztrák kormányzatnak. A horvátok az Adriai – tengerpartján levı osztrák tartományok- Töri tételek by kisCs - 67 - ban éltek (Dalmácia és a Partvidék) és jövedelmüket a kikötıkbıl szerezték. A horvátoknak helyi központja nálunk volt. Szlovénok A szlovénok kb. a mai Szlovénia területén éltek, az akkori Stájerország déli részén, Krajna tartományban és a Partvidék tartományban. A szlovénok ipari tevékenységet folytattak azon belül is a könnyőiparban

tolták jól. A szlovénok helyi központja Laibach (Ljubjana) volt. Olaszok A taljánok is jelen voltak az országban és Dél-Tirol déli felén éltek, valamint a Partvidék tartomány jelentıs részén. Velük kellett számolni, mivel ık ugyan nem szoltak de hajlamosak voltak az ilyen elégedetlenkedésre, amit segített a szomszéd olasz állam. Az olaszok akarták a leginkább elszakadni. Az olaszoknak a helyi központja asszem Triesztben volt. Románok Igen a románok is voltak az Ausztria területén, konkrétan Bukovina nevő tartományban éltek és a tartomány lakosságának kb. felét ık adták. A románok száma nem volt nagy tehát az osztrákoknál sok baj nem volt velük (nem úgy mint nálunk). Helyi központjuk a tartomány székhely volt (Czernowitz). Ladinok Nem volt egy nagy és közismert náció, de voltak ık is: İk is Dél-Tirolban éltek. Zsidók Bár ık nem voltak nemzetiség mégis számon kellett ıket tartani, létszámuk miatt valamint sok

társuknak jelentıs vagyon volt a zsebecskéjében. A zsidók elszórtan kis csopikban éltek Galícia területén, valamint Csehországban, és Bécsben is. Az osztrákok politikája a nemzetiségekkel Az osztrákok elég liberálisan fogták egybe a nemzetiségeket, ami lehet h nem volt jó ötlet. Az osztrák alkotmány szerint mindenki jogilag egyenlı volt bármilyen volt is a származása. Engedték h a nemzetiségek összetartozva alkossák a birodalom részét (késıbb ez ám visszaütött), kultúrnemzetet alkotva. Az osztrákoknál is volt nemzetiségügyi miniszter, ami a nemzetiségekkel foglalkozott. 1907-ben bevezették az általános választójogot is, ami a nem német népekre is vonatkozott. Magyarország nemzetiségei Mi is egy alkotmányos monarchia voltunk, és élünkön állt a király. Területünk 325 411 km2 volt és 20,8 millió lakosunk volt, aminek 48%-a volt a magyar. Magyarországon belül a horvátok élveztek egyedül igazi autonómiát és emiatt

Töri tételek by kisCs - 68 - többé – kevésbé különállt a Horvát-Szlavónország. Mi Mi adtuk ki a lakosság 48%-át, ami kb. 10 millió embert jelentett. Mi voltunk az államalkotó nemzet, és az ország központi területein, valamint Székelyföldön voltunk kb. 1 tömbben de amúgy kis csoportokban szanaszét lehetett velünk találkozni az országban. Mivel mi voltunk az államalkotó nemzet emiatt gyakran (nem volt mindig jó ötlet) próbáltunk nyomást gyakorolni a többi népre, h hasonuljon hozzánk. Nem túl sok sikerrel. Horvátok A horvátok voltak rajtunk kívül a legnagyobb befolyással bíró náció Magyarországon. Nem sokkal a nagy kiegyezés után, 1868-ban megkötöttük a horvátokkal külön a horvát-magyar kiegyezést. Az említett kiegyezés XXX.törvénye kimondja, h a horvátok (vagyis Horvát-Szlavónország) teljeskörő autonómiát kapnak, és államként viselkedhetnek az államban. Vagyis: lehetett saját országgyőlésük, saját

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


vezetıségük, saját iskoláik, stb. egyszóval minden belföldi cucc intézése az ı saját dolguk volt. A horvát vezetés fontos döntésekben egyeztetett a magyar féllel. A horvátok központja Zágráb (Zagreb) volt. Románok Utánunk a románok voltak a legtöbben (16%), akik Erdély nagyrészét benépesítették. A románok elsısorban pásztorkodással valamint egyéb mezıgazdasági tevékenységet folytattak (pl. favágók). A románok Észak- és Dél-Erdély nagy részén ott voltak. Bár ma a románok szeretnek minket egy elnyomó, kegyetlen, önkényes, szemét nációnak bemutatni, azt azonban elfelejtik, h a magyarországi románok jobban éltek, mint az 1878-ban szomszédban alakult Romániában élı románok. Ez utóbbi egyik oka volt annak a dolognak, h a románok száma folyamatosan emelkedett. A románok helyi központja Balázsfalva volt. Szlovákok A Felvidék nagyrészét benépesítı tótokat a Rákóczi-szabadságharc utáni idıkig a lengyelekkel

azonosítottuk, ám kiderült h annyira nem állnak minket és hangoztatták magukat a nemzeti különállásukról, így rögzült bennünk h ık egy külön náció, a szlovák (tót). A tótok a Felvidéken kívül más területeken is éltek mint pl. Békés megyében, vagy Pest megyében. A szlovákok helyi központja Turócszentmárton volt. Szerbek A Délvidék lakosságának nagy részét ık adták. İk a Temesközt és a Bácska vidékét népesítették be, ahol nagyrészt mezıgazdasággal (fıleg állattenyésztés) foglalkoztak. A szerbek voltak a legerıszakosabb nemzetiség, akik szívbıl utáltak Töri tételek by kisCs - 69 - minket. Nehezítette a dolgunkat, h a szomszéd Szerbia egyre komolyabban befolyása alá vonta ıket. Németek Hát ık elég régóta voltak itt, és az országban szanaszét, egymástól távollevı összefüggı területeken. Néhány ilyen terület volt, aminek kb. fele a XVIII. századi betelepítésekkor keletkeztek (svábok)   

   Felvidék északi csücskei (bányavárosok) Beszterce (Északkelet Erdély) Tolna megyében (’’Sváb Törökország’’) Nyugat Dunántúl Ausztriához közel esı területei Buda és körzete Szászföld (Dél – Erdély) A németeknek nem volt központja csupán a Szászoknak volt: Nagyszeben. Ebben az idıben már nem volt a szászoknak kiváltsága sem. Szlovénok Nem voltak sokan, de voltak egy kevesen a Muraköznél (Nyugat Magyarország) Ukránok Kárpátaljának a nagy részét népesítették be. Az itt élık állattenyésztéssel és favágással foglalkoztak. Az itt élı ukránok helyi központja Munkács volt. Zsidók Volt belılük is elsısorban a városokban, azok közül is a legtöbben Budapesten. İk asszimilálódtak a leginkább, és bár nem voltak nemzetiség mégis nagy létszámuk miatt meg kell ıket is említeni. A zsidók aránya a társadalmi rétegek közül a nagypolgárságban volt a legmagasabb, így jelentıs hatalom volt a kezükben.

A zsidók nagyrésze ekkor még tartotta magát a zsidó valláshoz. Cigányok A Monarchián belül CSAK nálunk éltek (sajna) és nem számítottak nemzetiségnek csak kisebbségnek (most is). Elég kicsi volt a számuk kb. olyan 60-70 000 körülre tehetı (az volt még a jó világ. Most meg 1 millióan vannak). A cigók akkor is loptak már de még annyira nem mint most. A nemzetiségi politikánk Az osztrákokkal ellentétben a mi nemzetiségi politikánk nem volt olyan liberális. Nálunk is volt nemzetiségügyi minisztérium. Mi nem vezettük be az általános választójogot ellentétben a sógorokkal, mivel jogosan a nemzetiségek kiválása lett volna rá az 1. reakció. Fıleg a koalíciós idık után (XX. fordulója) kezdıdött meg egy folyamat, aminek Töri tételek by kisCs - 70 - célja, h a nemzetiségeket a lehetı legjobban asszimilálják a magyarokhoz. Ez persze kivívta ellenünk a haragjukat, de a politikai vezetés nem tudott mit csinálni ugyanis anno

koalíció a többséget a Monarchiától függetlenség ötletével nyerte meg. Így a Tisza Istvánék (2szor 1910 -1918) ezzel a nemzetiségellenes nacionalizmussal próbáltak szavazóbázist szerezni és sikerült is. Szóval magyarrá akartuk tenni a nemzetiségeket, miközben a magyarokban egyre inkább kezdett csírázni a XX.század elsı felében olyan nagy erıre kapó kissé soviniszta felfogás és világnézet. Bosznia - Hercegovina 1878-ban a Balkáni káosz rendezéseként megtartott berlini kongresszuson úgy állapodtak meg a németek, mi és a ruszkik, hogy Bosznia - Hercegovinát megszálljuk. Így is lett, és késıbb 1908-ban mikor látszott, h a szerbek terjeszkedni fognak, a Monarchia magához csatolta Boszniát, h a szerbek NE jussanak ki az Adriára. Ezzel a birodalom egy jó kis válságos területtel gyarapodott, ahol már alapból nem kedvelték egymást az ott élı népek eltérı kultúrájuk és vallásuk miatt. Az új megszálló hatalmat meg pláne

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


utálták, ha másért nem akkor azért mert honfitársaik egy része a Monarchia területén élt. Bosznia-Hercegovinát két tartományra osztottuk fel: Boszniára (székhelye Szarajevó) és Hercegovinára (székhelye Mostar). A terület nem tartozott külön sem a magyar sem az osztrák közigazgatás alá, hanem közös közigazgatás alá került. Népek: A területen 3 féle náció élt (most is): szerb, horvát, és bosnyák. Szerbek: a lakosság kb. harmadát adták ki és ık számítottak az ıslakosságnak. A szerbek ortodox vallásuak voltak és ha kellett harciasan kiálltak érdekeikért. Horvátok: a másik kisebbik harmadot adták ki a római katolikus vallású horvátok. A horvátok és a szerbek közti ellentétek ebbıl a vallási ellentétbıl is származott. Bosnyákok: a bosnyákok annak idején a török idık alatt ’’alakultak ki’’. Ugyanis a bosnyákok a mohamedán hitre tért szerbek utódai. A lakosság 46%-át adták ki A török idık alatt

jelentıs kiváltságokhoz jutottak és nem kellett annyi adót fizetniük, mivel muszlimok voltak. A törökök távozása után azonban nagyon szorult helyzetbe kerületek és elsısorban a szerbektıl érezték magukat fenyegetettnek. Ráadásul nem voltak keresztény vallásúak sem emiatt hátrányban voltak a birodalom többi népével szemben. Szóval a bosnyákok voltak ugyan a legtöbben de nekik volt a legnehezebb élni. A nemzetiségi probléma mint a dualizmus válsága A Monarchia legnagyobb problémáját a nem német és nem magyar népek valamilyen módon történı benntartása a birodalomban jelentette. A különbözı vallású, kultúrájú, nyelvő nemzeteket aligha lehetett egy országban tartani. Töri tételek by kisCs - 71 - Ezt tetızte az is, h a XX. fordulójára már kialakult az olasz a szerb és a román nemzeti állam a Monarchia szomszédságában amik minden eddiginél nagyobb befolyást tudtak a Monarchián belül élı néptársaikra

gyakorolni. Emiatt nagymértékben befolyásolta nemcsak a nemzetiségek, de a Monarchia politikáját is Olaszország, Szerbia és Románia külpolitikai tevékenysége. Ezzel összefügött az is, h ezek az államok az imperializmus korának kellıs közepén melyik nagyhatalmi csoportosuláshoz csatlakoznak. Hozzájött még a belsı nemzetiségi ellentétek is. Minekünk a horvát önállósággal voltak kifogásaink, az osztrákoknak a csehekkel győlt meg a bajuk. Ez utóbbival összefügött a mi szlovák-problémánk is ugyanis a csehek és a tótok nagyon közeledtek egymáshoz. Az osztrákokkal közös bajunk volt még a kedves szomszédaink kialakulásán kívül a Bosznia ellenırzése is. Az osztrák-magyar hadsereg ellenırizte válságterület már élbıl feszültségekkel volt tele, és ezt fokozta a katonai jelenlétünk is. A nemzetiségek törekvéseihez az ezidıtájt kiagyalt nem reális ’’eredetmondáik’’ adták az ideológiai és ’’jogi’’ alapot.

Az illetı nációk igyekeztek magukat valami régi nagy néptıl származtatni magukat, h úgymond legyen joguk az önállóságra: így például a horvátok magukat az illírektıl származtatták, a románok a dákoromán elméletet ekkor agyalták ki (ami szerint a románok a romanizált dákok leszármazottai vagyis Erdély ıket illeti meg és nem minket) vagy a csehek a Nagymorva Birodalom gondolatával jöttek. és hasonlók. Többször fordult meg a politikában a trialista átalakítás gondolata is: ez abból állt h 3 nemzet alkotja a monarchiát vagyis 3 központú 3 államból álló államszövetség lett volna a Monarchia. Ezzel az ötlettel nálunk a horvátok (BécsBudapest – Zágráb) az osztrákoknál a csehek (Bécs – Budapest – Prága) jöttek ezzel kompromisszumos megoldásként felmerülve. Mit tudtunk csinálni? mind az osztrák mind a magyar fél, másképp állt hozzá a nemzetiségekhez. Osztrákok Az osztrákok ugye elég lazán vették a dolgokat

és a nem német népek nagyon el voltak eresztve és 1. kaptak általános választójogot (1907-tıl. azt hitték ezután az osztrákok, h nem lesz semmi baj velük) 2. lehetett önkormányzatuk ha bizonyos feltételeket teljesítettek és használhatták hivatalos ügyekben a saját nyelvüket. Ausztria népei közül az olaszok akartak a leginkább elszakadni. A probléma csak az volt ezzel, hogy egy idı után ezek a népek visszafognak ezekkel az engedményekkel élni és az elszakadási törekvéseikre fogják ezt fordítani, mint ahogyan ezt az I. világháborúban meg is tették. Mi Mi pont az ellenkezıjét csináltuk annak amit a sógoraink: mi nem adtunk önkormányzatot egyes népeknek, csak a horvátoknak. A nálunk élı népeknek csak helyi kulturális központjuk volt. Töri tételek by kisCs - 72 - Bár nálunk is meg voltak adva a pályák minden nemzetiségi számára, ámde nehezebben talált magának normális munkát. A mi elvünk az volt, h minél több

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nem magyart asszimilálni kell, valahogy úgy h ne vegyék annyira észre. Így például kötelezıvé tettük a magyar nyelv tanítását az iskolákban és csak hivatalos ügyekben csak azt lehetett használni. (1907. Lex Apponyi – már az alsó tagozatokban kezdtéK) A vicc az, h a nemzetiségek nem igazán akarták ezt, mégis a dualizmus korában sokat emelkedett a magyarság száma az asszimilálódások miatt (is) (fıleg németek, szlovákok, zsidók). Emiatt a politikánk miatt ami a XX.század fordulóján nagy lendületet kapott, nagyon megutáltak a nagyobb nemzetiségek és a szomszéd nemzetállamhoz kívántak csatlakozni (szerbek, románok) vagy önálló országot akartak (tótok, horvátok). Szóval nálunk is meg volt az esélye annak h szétesünk, még akkor is ha nem az osztrákok engedékeny politikáját követtük. A történelem úgy alakult, h kitört az elsı világháború és a nemzetiségek az ellenség oldalára álltak és amikor úgy látszott, h

gyıznek, megkezdték a birodalmon belül az önállóság létrehozását külsı segítséggel. Töri tételek by kisCs - 73 - 10. Életmód és társadalom a 20-as 30 –as évek Magyarországán Mi ebben az idıben a konszolidáció korszakát éltük ami sok-sok sikert hozott és bár a világgazdasági válság padlóra vitt, a 30-as évek derekára ismét rendbe jött a gazdaság. Noha eléggé nem voltunk ellátva dolgokkal mégis a gazdaság fejlıdött és ezzel együtt emelkedett az életszínvonal is és ez valamint a korszak vívmányai a társadalomra is és az életmódra is nagy hatással volt. Lassú modernizáció Az ipari fejlıdéssel párhuzamosan megjelentek, majd megerısödtek a modern társadalmakra jellemzı téregek: a polgárság, az értelmiség, az alkalmazottak, vmint a munkásság. Az agrárgazdasághoz kötıdı földbirtokos és paraszti rétegek voltak a meghatározóak. Lassan csökkent a mezıgazdasági népesség, és nıtt a munkásság, az

értelmiség és a szolgáltatásokban dolgozók aránya. A munkásság száma nıtt gyorsabban, a mezıgazdasági népesség rovására. Demográfiai cuccok Trianon miatt lakosságunk 7.9 millióra csökkent a 20.8 millióról. Közel 3 millió magyar került határon túlra és elvesztettük jelentıs kulturális központjaink egy részét is. Viszont nézzük a jó oldalát: legalább a 9.2 milliónak 92%-át mi adtuk. Hirtelen eltőnt a sok román, szlovák, szerb, horvát, ukrán. Utánunk a legtöbben a németek voltak, a lakosság 5%-át adták ki. (kb. 500 000 –en voltak). Emiatt kb. megszőnt a nemzetiségi probléma és Magyarországon nyelvi- és kulturális homogenitásról is beszélhetünk. Jelentıs volt viszont a zsidók száma: olyan kb. 780 000 volt a számuk, szóval elég sokan. A cigusok száma ekkor még csak olyan 20-30 000 volt. A konszolidáció következtében viszont javultak a demográfiai mutatók: nıtt a várható élettartam, javult az egészségügyi

ellátás, és lakosságunk is a 30-as évekre elérte a 9.2 millió fıt. A társadalom rétegzıdése Torlódott társadalmi struktúra volt megfigyelhetı. A nagybirtokosok szerepe változatlan maradt. Hatalmas tömeget képviselt az agrárproletariátus, azon belül megerısödött a módosabb parasztság. A polgárság létszáma növekedett, alacsony volt a középpolgárság és magas a kispolgárság aránya. A munkásság létszáma is nıtt, összetétele is megváltozott. Csökkent a szakmunkások és nıtt a betanított munkások, és segédmunkások aránya, ami a nıi munkaerı arányának növekedésével járt. Az alacsonyabb bérezésőek arányának emelkedése miatt átlagosan romlottak a munkások életkörülményei. Az erısödı középréteg volt az úri középosztály, ami követni szerette volna a dzsentri életeszményt. A nemesi származás rendkívül tagolt volt. Ide tartozott az önálló háztartást fenntartó, cselédet is alkalmazó

értelmiségitıl a középbirtokosig bezárólag mindenki az úriemberek világából. Az államhatalom fokozott mértékben kívánt e társadalmi csoportra támaszkodni, de helyzete Töri tételek by kisCs - 74 - bizonytalanabbá vált. Megmaradt az úri és a paraszti világ közötti hierarchikus különbség. Csökkent a parasztság, de még sokan voltak. A nagybirtokosok vannak a legkevesebben, de nekik van a legtöbb földjük. A birtok szerkezet alig változott. Uralkodik a nagybirtok. Nı a parasztgazdaság, a törpebirtokok száma. Úri középosztály a dualizmusban alakul ki, de különbözik a nyugati országokétól. Ott fontos a jövedelem és a képzettség, míg Magyarországon a származás is. A dzsentrik nemesek, se földjük, se pénzük nincs, csak a nevükbıl éltek régen. Most a név és a hivatal is fontos. A kasztosodás lazul, de fontos még a megszólítás. ’’Kend, tekintetes’’ stb. A rangkórság még megvan. Középréteg

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


középbirtokosok, dzsentri, köztisztivselık, Középosztály: értelmiség, katonatisztek, származás, értékrend, életideál kapcsolja össze. Az iparos kereskedı nem tartozott ide. Középtıkések iparral foglalkoztak. - Ide tartozott a maga kúriáján és a maga földjén élı földbirtokos, egyenes utódai az ısöknek. - A hatósági dzsentri, már eltávolodott az ısök létalapjától, ık hivatalnokok. - A a kihullottak, nevük van, így kapnak állást, de hatalom és kormányzás nélkül. İk a humán értelmiségiek. A kispolgárság volt a legnépesebb polgári réteg: kisiparos, kistıkés, kiskereskedı, fuvarosok, vendéglısök. Fegyveres testületek altisztjei, hivatalsegédek, házmesterek, bérlı, fizetésbıl élık. A kispolgárság a kormányzatot támogatta. Új, falusi kispolgárság alakult ki. A falura kerülı altisztek és kisebb rangú nyugdíjasok elzárkóznak és gıgösek. Megerısödött a polgári és tisztségviselıi réteg. A

középosztályban sznobok voltak, a felsıbb társ. réteget utánozták. Fontos volt az álromantika, pletykák, hírek, színházi lapok, divat követése. Az úri középosztály nem fogadta be egyenlıként a zsidó középtıkéseket, a parasztság elkülönült. Az alkalmazottak, tisztviselık száma nıtt, a hatalom részesének tekintették magukat. Azok presztízse, akik jövedelmüket iparból, kereskedelembıl vagy fizikai munkával szerezték, elmaradt a tisztviselıkétıl. Mivel sok volt a zsidó, súlyos politikai és társadalompolitikai probléma adódott. Töri tételek by kisCs - 75 - A ’’Felsı tízezer’’ A csúcson a nagybirtokosok és nagy tıkések voltak. Akik 1000 hold feletti birtokkal rendelkeztek, arisztokrata tulajdonosok voltak: Esterházy, Zichy, Festetics, Pallavicini. Nagybankok, ipari nagyvállalatok elnöksége, igazgatósága adta jövedelmük nagy részét. Az arisztokraták adták a hatalmi elitet is: az összes miniszterelnökünk,

ilyenolyan fıfejesünk az általában gróf volt, vagy Horthy csapatából került elı. Zárt osztály volt az arisztokrácia, viszont nehéz volt megmaradni kis- vagy törpebirtokosnak A nagytıkések, finánctıkések, a legnagyobb bankok és iparvállalatok tulajai zsidó családok voltak. (Chorin, Goldberger, Perényi, Vida) Befolyásuk erıs, közéleti szerepük csekély volt. Sokan közülük asszimilálódtak. Itt volt a legnagyobb arányú zsidó népesség. Az ’’ırségváltás’’ nak nevezett dolog, vagyis a Horthyék hatalomra jutásakor jelentıs vagyont vettek el tılük amibıl megteremtették a vezetıség anyagi hátterét. A parasztság A lakosság közel 2/3-át ık adták ki. Kb. 3 csoportból állt:  módosabb parasztok (9%) nemcsak családját de bérmunkást is el tudott tartani.  középparaszti réteg : piacra is tudtak termelni és családjukat is el tudták tartani.  agrárproletariátus: nekik nem volt földjük és vagy cselédként vagy

napszámosként tartotta el magát esetleg családját. A földkérdés: Mivel a lakosság több mint fele a földbıl élt, a magyar társadalom egyik kulcsfontosságú kérdésének számított a földkérdés. 5 hold földbıl egy átlagos parasztcsaládot nem lehetett eltartani márpedig a paraszti népesség 72%-a ennél kevesebb földdel rendelkezett, vagy éppen teljesen földtelen volt. Ez a hatalmas csoport a megmővelt földterület alig több mint tizedét birtokolta, míg a 100 holdasnál nagyobb birtokosok a mezıgazdaságból élık 0,8%-a kezében volt a föld csaknem fele. A mezıgazdasági népesség korábbi menekülési lehetısége a tömeges amerikai kivándorlás megszőnt, s az iparosodó nagyvárosok sem tudták a munka nélkül maradó mezıgazdasági népesség egészét felszívni. Ez az agrárnépesség rendkívüli szegénységben élt: rájuk gondoltak a korabeli közírók, amikor a kilencmilliós Magyarországot a hárommillió koldus

országánaknevezték. bérmunkát vállaltak, a földreform javította az életviszonyaikat, A paraszttá válás deklasszálódás volt, csak a nincstelenek örültek neki Töri tételek by kisCs - 76 - A munkásság Az ipari munkások és városi munkások sokan voltak, mőhelyben, kisiparban és persze a gyárakban dolgoztak. Az iparosodás mértékével nıtt a melósok száma is: egyre többen voltak a szakmunkások és egyre többen voltak köztük vidékiek is és nık is. A gazdasági válság idején elég komoly munkanélküliség jelent meg, amin csak a 30-as évek derekára sikerült úrrá lenni. 1938-ra minden munkásnak járt a fizetett szabi és a családi pótlék is. A gyerekeik rendszerint tudtak komolyabb sulikba is járni, általában reálisikbe jártak, de nem voltak kevesen a gimikben sem. Az 1930-as évek végére a városi munkásság heti munkaidejét heti 48 órában szabták meg, és ekkor határozták meg elıször a fizetett szabadságot minimum

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


évi 6 napban. Az erre jogosultak 65 éves korukban vonulhattak nyugdíjba. A nık helyzete Kiterjesztették a nıkre is a választójogot. A nıi szerep megváltozása, a munkába állás, az önálló egzisztencia megteremtésének a lehetıse a felsı rétegeket, és az alkalmazotti és munkásrétegeket jellemezte. A nıi munkaerı az adminisztrációs munkakörökben és a könnyőiparban vált tömegessé, de jelentıs szerepet töltött be az oktatásba és az értelmiségi pályán is. Nık: szakmunka, textil, élelmiszeripar, vegyipar, nyomda, ruha. A nıi szerep átalakulását segítette elı a népesedési folyamatok megváltozása. Az ország a demográfiai fejlıdés újabb szakaszába lépett. A halálozásoknál gyorsabban csökkent a születések száma, így lassult a népességnövekedés üteme. Falu és város Falvakban élt a magyar népesség közel kétharmada, de a falvak élete másként folyt a polgárosultabb nyugati megyékben, az alföldi

mezıvárosokban, a tanyavilág vagy az árutermelésbıl kimaradó kisfalvakban. A legjelentısebb regionális különbségek azonban Budapest és ’’a vidék’’ között állt fenn. A népesség nagy hányada összpontosult a fıvárosban, ahol az életmód gyorsabban változott. Népiesek és urbánusok: ez idıtájt az értelmiségek erre két táborra oszlottak. Ide tartoztak írók, költık, szinészek, tudósok, énekesek stb. Népiesek: ugye ık a vidéki értékeket és ezzel összefüggıen a konzervatív értékeket képviselték és favorizálták. pl. Móricz a parasztnovelláiban adott hangot errıl, és hasonló elmondható Illyés Gyuláról is. Az volt az alapja ennek a gondolkodásnak, h a parasztok adják az ország lakosságának a bı felét és rájuk kéne alapozni a késıbbi jóléti államot. Urbánusok: nevükbıl is kiderül, hogy a városiakat és azzal összefüggı baloldali és liberális eszméket favorizálják. Úgy gondolták, hogy a

városiakra kell a jóléti államot alapozni, mivel itt sokkal több a szakképzett ember, valamint a késıbbi kor ágazata az ipar és nem a mezıgazdaság. Töri tételek by kisCs - 77 - Életmódváltás Betegágyi segély, táppénz, betegbiztosítás, fizetett szabadság. Ezeket csak a munkások kapták meg. Fejlıdött a technika. Megjelent az autó, rádió, mozi, angolvécé. Divattá vált a nyaralás, a sport. A középrétegek, a kispolgárság és a szakmunkások számára nyílt meg egyre több lehetıség. A mozi és az újságolvasás általánosság vált, de a telefon vagy a balatoni nyaralás még elérhetetlen volt. A ma már mindennapi életünk részét képezı eszközök telefon, villamos, autó- az újdonság erejével hatottak, s alapvetıen átalakították az emberek mindennapjait. A telefon és a tömegközlekedési eszközök megjelenésével a távolságok lerövidültek. A postai szolgáltatások olcsóbbá, így tömegessé váltak, a levelezés,

a képeslapok küldése széles körben vált Az agrárvilágot kevésbé érintették a változások. A falu és a város között a távolság alig csökkent, sıt egyes térségek lemaradása növekedett. Érzékelhetı volt a különbség a fejlettebb Nyugat-Mo. és az elmaradottabb keleti területek között. Különbözött az öltözködés is. Volt népviselet, ünnepkor, de a szokások határozták meg az öltözködést. Falun a fejkendı volt, a nagyvárosban az úrinık csipkekesztyőt, kalapot és retikült hordtak. A férfiak öltönyt, nyakkendıt, kalapot viseltek. A munkások csak ünnepekkor viselték ezeket. Lakásviszonyok A közmővesítés óriási változásokat eredményezett. A század elején még a kastélyokban is a cselédek által behozott mosdótál jelentette a tisztálkodás lehetıségét. A gyakori mosakodás így elképzelhetetlen volt. A vezetékes ivóvíz kiépítése forradalmasította a kérdést: a módosabb rétegek lakásaiban megjelentek a

fürdıszobák. A csatornázás lehetıvé tette az angol vízöblítéses WC elterjedését. Higiéniai szempontból ez óriási elırelépést jelentett. De mindennek két oldala van: a higiénia segített a járványok visszaszorításában, ugyanakkor megkezdıdött az ivóvízkészlet szennyezése. A lakásviszonyokról sem lehet egységes képet adni, hiszen rétegenként óriási volt az eltérés, a tendencia mégis az egy fıre jutó szobaszám emelkedése volt. Ez a 4-5 szobás polgári otthonok, és a szoba-konyhás bérlakásokban zsúfolódó négy-öt munkáscsalád átlagából eredt. A szórakozás a mozi, színház, vursli volt, a vendéglık és táncos-zenés kabarék. A sport is kül. volt. Úri sport a lovaglás, golf, tenisz, míg a munkásoké a foci és a turizmus formájában a túrázás. Megjelent és kezdett szokássá válni a nyaralás. A munkások nyaralni a hegyekbe mentek, a középosztály a Balatonra, az arisztokrácia külföldre. Töri tételek by

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kisCs - 78 - A szabadidı megjelenésével általánossá vált a testedzés is. Úgy is, mint az egészséges élet része és úgy is, mint a szórakoztatás új módja. Tornaklubok alakultak, ahol az ifjúság sportolhatott. Terjedésüket elısegítette a testnevelés szerepének növekedése az oktatásban. A testedzéssel együtt megjelent a sportnak a szórakoztatóiparral rokon, üzleti vonulata is: futballklubok alakultak, melyek városrészekhez, társadalmi csoportokhoz kötıdtek. A korszak szórakozási lehetıségeibıl nagyipar nıtt ki. A vevık igényeit figyelembe véve igyekeztek az emberek minden vágyát kielégíteni a legkülönbözıbb szinteken, a cirkusztól a nyilvánosházig. Az oktatás A társadalmi felemelkedést az oktatás biztosította. Ezért mind az értelmiségi, mind a felemelkedni vágyó kispolgári és paraszti családok mindent megtettek annak érdekében, hogy gyermekeiket taníttassák. Az érettségi megszerzése az alkalmazotti állás

betöltését, a diploma már a középrétegekhez tartozást biztosította, származástól függetlenül. A korszakban nıtt a magasabb iskolai végzettségőek száma. Az iskoláztatás lehetıségének tágulása a középsı és alsó szinteken bıvítette azok körét, akik a tisztviselık, alkalmazottak közé kerülhettek. A társadalom-felemelkedés csatornái: vagyon felhalmozás, tıkés út, ami megszerezhetı a tanulással. Érettségizettek és diplomások száma nıtt. Egyre több jogász, bölcsész, orvos, magánorvos, ügyvédi iroda tulajdonosa lett az értelmiség. A mérnökök, egyetemi tanárok, támogatták az antiszemita propagandát, zsidókat eltávolítják az értelmiségiektıl Az állam kiemelt fontosságot tulajdonított az oktatásnak, s folytatta az oktatási infrastruktúra kiépítését. Növelték az oktatásra szánt összegeket. Nagy léptékő programok végrehajtása főzıdik Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez.

El tudta fogadtatni a politikai elittel, hogy a magyarság felemelése, régi szerepének visszaszerzése csak a népesség kulturális szintjének emelésével, az ún. kultúrfölény (szupremáció) fenntartásával lehetséges. Fontos, hogy erısítsék a nemzeti tudatot, ezért imádsággal kezdıdött az oktatás. Képzettebbek vagyunk és nem alábbvalók, mi vagyunk az 1. nép, aki államot alapított a Kárpát-medencében. Nem kell szégyellni, hogy magyarok vagyunk, büszkék legyünk rá. Fontos, hogy Mo-on tanuljunk. Elemi iskolák, népiskolák, tantermek és tanítói lakások építésével a hátrányos helyzető, kistelepüléseken élı szegénység oktatási lehetıségeit lényegesen javították. Az analfabetizmus harmadára csökkent. Bevezették a kötelezı nyolcosztályos általános iskolát. A középfokú oktatásban is jelentıs a fejlıdés. Új reprezentatív iskolaépületek létesültek, korszerősítették a tananyagot, és a magas színvonalú

tanári gárdáról is gondoskodtak. Az egyetemi oktatást szintén támogatták, otthont adtak a határváltozások miatt menekülni kényszerülı fıiskolák és egyetemek számára. Új egyetemvárosokat teremtettek, és külföldön intézeteket hoztak létre, ahová a kutatók állami ösztöndíjak révén juthattak ki. Az iskolarendszer ösztöndíj-rendszerrel biztosította a továbbtanulás lehetıségét. Sokan kerültek a világ mőszaki és tudományos életének élvonalába, és késıbb többen részesültek Nobel-díjban. Emigrációval, külföldi tanulással sokan szeretek Töri tételek by kisCs - 79 - hírnevet: Polányi Károly, Lukács György, Teller Ede, Moholy-Nagy László, Molnár Ferenc. İk az USA-ba mentek vagy a Szovjetunióba. Tehát az oktatási rendszer 2 alappilléren nyugodott: 1. a népesség iskolázottságának emelése: létrehoztak 600 tanyasi sulit, és 6-14 éves korig minden gyereknek KÖTELEZİ volt suliba járni. Fejlesztették

továbbá a 4 osztályos polgári sulit; létrehozták a levente mozgalmat (pótolják a betiltott sorkatonai szolgálatot); 1940-re elérték, hogy a környéken nálunk volt a legkisebb az analfabéták aránya (7%). 2. az értelmiségi elit fejlesztése : a határon kivülre esett egyetemeket visszahozták, és a jól tanuló értelmiségeket külföldre küldték tanulni, ahol ösztöndíjat kaptak. Külföldön nekik hoztak létre magyar intézményeket (Collegium Hungaricum). Irodalom Ez idıtájt volt és ment a Nyugat, ahol egy új nemzedék Babits, Móricz, Kosztolányi, Krúdy, Karinthy, József Attila, Radnóti és ezek irogatták a mőveiket és közölték le itt. Ekkor a novellákat, a verseket, a karcolatokat és egyéb szösszeneteket a liberális és a hivatalos konzervatív ideológia hatotta át. A Nyugat megırizte a századforduló irodalmi eredményeit is. Ekkor ugye ment egész Európában a avantgárd stílusa. Az avantgárd eléggé absztrakt kissé

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


érthetetlen irányzat volt aminek volt pár alirányzata, mint például a szürrealizmus, kubizmus mrg ilyenek. Az avantgárd a mővészet minden területére kiterjedt, így az irodalomra is. Szép szó, Válasz, Kelet népe, Magyar csillag ezek voltak a legfıbb avantgárd stílusú irodalmi folyóiratok. Képzımővészet Nálunk sokan maradtak a régi bevált irányzatoknál amik legalább valami szépet szépen ábrázolnak és nem mindenféle hülye geometriai izét ábrázolnak, de kétségtelen h volta k olyanok is akik az utóbbit képviselték. Rippl-Rónai József, Fényes Adolf – ık képviselték a posztimpresszionizmust Márffy Ödön, Szınyi István és mások pedig a nagybányai festıirányzatot. De persze voltak az avantgárdtól is egyének, mint pl. Derkovits Gyula aki szocialista irányzatú kissé ’’gagyi’’ ezt-azt ábrázolt fametszetekben, szobrokban és képekben (pl. Dózsa parasztháborúja – ilyen fametszet sorozat). Építkezés Molnár

Farkas, Kozma Lajos. pl. lakótelep a Rózsadombon, pasaréti katolikus templom, magdolna baleseti kórház. Zene Bárdos Lajos, Kodály, Bartók – járták az országot és népdalkutatással, népdal győjtéssel foglalkoztak, de ezidıtájt – fıleg Pesten – a jazz volt egyre népszerőbb és ez adta a 30-as évek könnyőzenéjét. Töri tételek by kisCs - 80 - Tömegkultúra 1925-ben elkezdett sugározni a Magyar Rádió. Bár még ez nem volt a rádiózás aranykora de egyre többen hallgatták és ezzel is közelebb került Pest és a vidék. Ebben az idıben terjedt el a mozi és vált az emberek kedvenc idıtöltésévé. Éppen ezért a 30-as években nagyon sok filmet csináltunk (Európában mi a legtöbbet). Az összes FF volt, de a 30-as években már egész estés mozifilmeket csináltunk, mint pl. Hyppolit a lakáj, vagy az Emberek a havason (ami külföldön díjat is nyert – bár sztem nem egy nagy eresztés) vagy a Meseautó és más egyéb

mozgóképtermékek (általában vígjátékokat csináltunk). Néhány rendezı nevét megemlíteném: Lugosi Béla, Cukor György, Korda Sándor Szıts István az elsı 3 külföldre emigrált. Már ekkor is volt sztárkultusz a fejlett országokban de nálnuk is voltak hasonlók pl. Darvas Iván, Kapos Gyula, Karádi Katalin & others. Szokás lett továbbá az újságolvasás is. Az emberek nagyrésze szinte már naponta olvasott valami újságot. Volt minden: politikai, irodalmi, történelmi, bulvár, stb. (infós lap még nem volt :P) pl. Népszava, Élet és Irodalom, Magyar Nmezet. 1938-ban már 1500 napilap, folyóirat, hetilap volt ebbıl 376 (Úristen!) volt a politikai. A Horthy – rendszer ideológiája Többször esett szó az itt leírt cuccokban ideológiáról. Ebben az uccsó fejezetben nagy vonalakban igyekszek bemutatni azt az ideológiát ami a korszakban elfogadott volt. A Horthy-rezsim hatalomra kerülésével új politikai elit került vezetı szerepbe: ez

esettben katonák kerültek a legfelsıbb hatalomba, nem úgy mint korábban amikor az arisztokrácia és a nagypolgárság volt ebben a helyzetben. Az anyagi hátteret úgy biztosítják maguknak, hogy kiegyeznek az arisztokratákkal és beemelik ıket a hatalomba. Olyan célokat fogalmaznak meg, ami egybeesik az arisztokratákéval. Vagyont úgy szerez magának ez az új elit, hogy a nagypolgárságtól elveszi teljesen vagy részben a vagyonát, mivel rájuk fogják a háború elvesztését. Az ideológia három alappillére a következı:    ırségváltás (új hatalmi elit bekerülése és annak anyagi hátterének létrehozása) szegedi gondolat (antikommunizmus – nem mőködhetnek komcsi szervezetek) Szent Istváni állameszme (revízió) (ez volt a legnépszerőbb ötlet: ez a hatalom megszilárdítására és népszerősítésére készült. Abból állt, hogy a Kárpát-medencét egy államban, egy egységes keresztény magyar államban kell egyesíteni. A keresztény

jelzı nem csak az összetartozást szolgálná hanem a másvallásúak kirekesztését is. Ehhez a három pillérhez még hozzájárul a kultúrfölény (szupremáció) is ami szerint a magyar náció felsıbbrendő a más néppekkel szemben, ami az alacsonyabb rendő népek feletti uralkodásra jogosít fel. Töri tételek by kisCs - 81 - A korszak ideológiája megjelent az élet minden területén: a médiában, az utcákon, a kajaiparban és még a divatban is. Elvileg ezek után a Horthy-rendszerrıl azt gondolhatnánk, hogy ez egy elnyomó soviniszta, már-már fasiszta jellegő diktatórikus hatalom. Ez azonban nem igaz. A Horthy rendszer korántsem volt olyan szélsıségesen nacionalista, mint az olasz, és olyan kirekesztı etatista mint a német. Ámde a kirekesztést illetıen, nálunk a teljes lelki traumát eredményezı trianoni béke hozott egy ’’bőnbak keresést’’: magunkat nem okolhatjuk, más népeket szidhatunk de szembe nem szállhatunk velük,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


így hát a belül kell a ’’bőnös társaságot’’ keresni és kiélni rajta bosszúnkat. Ez úgy néz ki, hogy a nemzetiségek és a zsidók lesznek akik emiatt szívni fognak, elsıként a nagypolgárok, akiktıl a hatalom elvette részben vagy teljesen a vagyonát. Már a kormányzás elején 1921-ben bevezették a numerus clausus (’’zárt szám’’) törvényt ami már egy elırelépés volt az elıbb leírt kirekesztés felé: meghatározták, hogy a felsıoktatásban a nemzetiségiek és a zsidók olyan % -k ban jelenhetnek meg, ahány %-kban jelen vannak az összlakosságban. Erre persze az lett az egyik reakció, hogy aki tehetette, az kiment külföldre. Ennek pedig az lett a hatása, hogy olyan fontos értelmiségektıl váltunk meg amire késıbb lehet hogy szükségünk lesz mivel a városi németek és zsidók elsısorban értelmiségi pályákon helyezkedtek el. Az antiszemitizmus a 20as években még nem volt jelentıs nálunk, de a 30as években a német

befolyás erısödésének eredményeképp vált egyre erıteljesebbé. A zsidó mővészeket eltiltották munkájuktól, alig tudtak megélni. Hát kb. így álltunk 1938-ban a világháború kitörése elıtt, bár már sokan tudták, hogy elkerülhetetlen lesz az h mi a németek csatlósa leszünk az erıteljes jobbra tolódás miatt. és tényleg belekerültünk a világháborúba és amikor kikaptunk romokban hevert az az ország ahol a 30as évek végén még pezsgı élet volt. Töri tételek by kisCs - 82 - 11. Nemzetiségek, romák Magyarországon; a határon túli magyarság a XX. század második felében Mielıtt fejest ugrunk a tények tengerébe tisztáznunk kell valamit: nemzeti kisebbség: olyan egybe tartozó közösség egy országon belül, amelyik nem azonosul a többségi nemzettel, hanem egy másik, állammal rendelkezı vagy arra törekedı néphez tartozik. A nemzeti kisebbség szinonimája a nemzetiség. A nemzetiségek tagjai kulturális és nyelvi

módon szoros kapcsolatban állnak egymással, bár sokan a nyelvüket kevésbé beszélik vagy pl. csak második nyelvként tanulják meg, ám nemzeti kötıdésük erıs. etnikai kisebbség: olyan emberek közössége, amelyik magát a többségi nemzettıl megkülönbözteti, saját kulturális és egyéb indentitásuk van. A kisebbségek jelentıs része jobban asszimilálódik. Magyarország nemzetiségei a II. világháborút követıen Háború utáni kitelepítések A háború után a trianoni országhatárok mögé kerültünk vissza (kivétel az a 3 falu amit még elcsatoltak tılünk). Az ország romokban hevert és megkezdıdött az újjáépítés, ám a nagyhatalmi (elsısorban a szovjet) politika viszont a ’’ homogén nemzetállamok’’ létrehozására törekedett és emiatt Kelet-Közép Európa népeit jelentıs mértékben eltávolították korábbi lakhelyérıl, erıszakos módszerekkel (kitelepítés, elüldözés) és helyükre pedig más országokból

áthozott népeket hoztak. Az országok között ilyen ’’népességcserék’’ zajlottak. Mindebbıl nem maradtunk ki mi sem, és nálunk a világháborúk közti akkor sem túl nagy etnikai sokszínőség minimálisra csökkent: az Európában kollektív bőnös népnek számító németeket (svábok) innen is kitelepítették, bár nem mindegyiket, de számuk kb. a 1/3-a esett vissza (kb. 170 000 lettek kb.). A szomszéd államokkal pedig népességcseréket folytattunk: a cseszkóktól magyarokat hoztunk, ık pedig szlovákokat vittek el tılünk. Hasonló volt a dolog a románokkal is, bár itt többen jöttek át ide magyarok, mint Romániába románok. A jugókkal nem folyt népességcsere. Mindezek a kitelepítések Európában is és nálunk is 1945 és 1953 között zajlottak. Magyarország nemzetiségei Hát nemzetiségekbıl maradt a választék ugyanaz mint a háború elıtt csak kevesebben voltak: mi adtuk ki és adjuk ki ma is a népesség legnagyobb arányát:

akkor voltunk kb. 9 millióan, most már csak 8.5 millió k. maradtak továbbra is németek (170 000 fı, mára kb. 200 000-en vannak) szanaszét az országban elsısorban a nyugati területeken és a fıvárosban és annak környékén. Jelentıs maradt a szlovákok száma, bár a kitelepítések során egy kicsit megcsappant a számuk. Kb. olyan 100 000 –re becsülik. İk a fıvárosban, annak Töri tételek by kisCs - 83 - környékén valamint Békés megyében találunk belılük, és persze a szlovák határtól nem messzi területeken. A románok száma elenyészı, kb. 10 – 20 000-re becsülik. A románok a határ menti területeken élnek kis csoportokban. A román nemzetiségőekhez sorolják a román cigányokat is. A szerbek Szegdtıl nem messze élnek néhány 1000-es csoportokban és zömmel kereskedelemmel foglalkoztak és foglalkoznak együttmőködve a helyi lakossággal, bár ez a jó viszony ismét megromlott a 90-es évek történései miatt. A horvátok,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ukránok és ruszinok száma nem sok pár 1000 fıscsoportosulások élnek az országaik határától nem messze. A nemzetiségekrıl viszont el kell mondani azt, hogy – fıleg a svábok és szlovákok – jellemzı rájuk a keveredés elsısorban a magyar nemzetiségőekkel. Tehát sok (pl. a Tápió vidéken is) az ilyen kevert magyar-német, vagy magyarszlovák egyedek. Az európai kitelepítések és népességcserék folyamán közel 100 000 görög érkezett hozzánk, a polgárháborúban elszenvedett kommunista vereség miatt. İk asszem a Dunántúlon telepedtek le és még ma is ott vannak a leszármazottaik, akik ilyen elkülönült 100% görög falvakban élnek. És elenyészı számban élnek persze más népek is, pl. szlovénok, örmények, bolgárok és egyéb nációk. A nemzetiségek jeletıs része (ippeg az elızı oknál fogva is) asszimilálódik a többségi nemzethez, tehát hozzánk és ez a nyelvünk átvételében tükrözıdik. Magyarországi kisebbségek

Áttekintés A kitelepítésekig kb. 2 kisebbség volt nálunk: zsidók és cigusok. A háború alatt ugye ment a népirtás a Kelet-Közép Európai térségben amihez mi csak a német megszállás után 1944-ben csatlakoztunk csak. Ezután megkezdıdött a zsidók és a cigányok összegyőjtése és deportálása Németországba. A folyamatot a szovjet megszálló csapatok szakították meg örökre. A világháború után mind a cigányok mind a zsidók száma alacsony volt. A zsidók jobban asszimilálódtak hozzánk, beszélik a nyelvünket, és sokszor felveszik a vallásunkat és szokásainkat. Gyakran keveredik is két náció (bár ritkán). A cigusok ezzel ellentétben egy zárt közösség akik nem akarnak / nem igazán tudnak asszimilálódni hozzánk. A globalizáció során a rendszerváltás után kb. úgy az ezredforduló tájékán a sok nyugati cucc mellett jöttek keletrıl is: jött a sok kínai. Számuk pár év alatt közel 50 000-re nıtt és fıleg a

fıvárosban élnek de egyre többen vannak vidéki városkban és nagyközségekben is. A kínaiakon kívül sok más távol keleti náció érkezett: pl. vietnami, mongol és hasonlók, illetve Pesten megjelentek és egyre többen lesznek arabok is. A fıvárosban (de vidéken is itt-ott) egyre több néger él akik nagyrészt Afrikából érkezett és telepedett le itt. A 3 legnagyobb kisebbségrıl kicsit részletesebben fejtem ki a dolgokat. Töri tételek by kisCs - 84 - Cigányok A cigányok ma a legnagyobb kisebbség nálunk. Közel 1 000 000 cigány van most és szaporodnak mint a nyulak. A cigányokat hivatalosan 2 féle képpen számolják: az egyik a származás és etnikai külsıségek alapján; a másik a nyelvi és kulturális hovatartozás alapján. Pár adat róluk: 1949-ben anyanyelv alapján 18 640; nemzetiség alapján 27 033 db cigus volt. 1990-ben anyanyelv alapján 48 072; nemzetiség szerint 142 683 db cigány. Azonban itt a nyelvi és kulturális

hovatartozás alapján számolták meg ıket. Egybıl máshogy fest a dolog a származás alapján: 1971-ben 320 000 cigány volt, 1993-ban pedig 440 000 volt kb. és ezekközül 4/5-e magyar anyanyelvőnek mondta magát. Igen a cigányok többsége nem tudja a saját nyelvét. Hol vannak a cigányok? Hát egyszerő a válasz: szinte mindenütt. Na jó pontosítsunk: majdnem mindenütt. Alapvtıen a cigányok vándoréletet éltek de mára letelepedtek. Vannak területek, ahol többen vannak, és vannak területek ahol kevésbé. Itt vannak sokan: Baranya megye Szabolcs-Szatmár Bereg megye Borsod-Abaúj- Zemplén megye Nógrád megye Békés megye Budapest kerületei közül 8., 10., 13., 15.-en belül Rákospalotán; meg vannak egy páran a 4. kerben is.  Pest agglomerációs körzetében (pl. a Tápió vidéken elég sokan vannak)       Szóval elég messze egymástól de elég komoly tömbbökben élik az életüket itt kishazákban. Demográfiai jellemzık  a cigányok

korösszetétele fiatalabb mint a mienk (hát ha 8-10 gyereket csinálnak akkor nem meglepı)  a cigusoknál ritka (de nem kizárt) a vegyes házasság  a cigányok élettartama kisebb  iskolázottságuk alacsonyabb a normálnál.  a romáknál a legmagasabb a munkanélküliség mivel nem nagyon találnak munkát (ha akarnának is dolgozni) mivel a munkaadók nem szivesen vesznek fel roma alkalmazottat (megvan rá az oka).  a romák közül aki talál is munkát az is csak nehézipari és építıipari Töri tételek by kisCs - 85 - munkában vesz részt nem túl magas fizetésért. Viszont vannak (fıleg pesten) akik lopott és csempészett holmik eladásából szerzi vagyonát  a romáknál van a legnagyobb aránya a segélyeknek amit munkanélküliség és gyerekek után kapnak. Ez elég sok bár nyugdíjjárulékot asszem nem sok cigó kap.  a cigányok egy településen vagy kis területen bandákba szervezıdnek és gyakran egymást is verik meg hasonlók és néha

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


érdekes dolgokat is bevetnek (gyilkosság, nagymértékő lopás, fegyverhasználat (2004-ben repült asszem kézigránát is). Az ilyen családi körben szervezıdı bandák élén a vajda áll.  a cigányok sajnos komolyan bántalmazzák és meglopják a többségi nemzethez tartozóakat vagyis minket. no more comment  a cigányok életszínvonala alacsonyabb és a 70-80%-uk létminimum alatt él, de vannak gazdag cigányok is.  Magyarországon (fıleg vidéken) sok a román cigány. A román cigányok Romániából átjött román vagy magyar anyanyelvő cigányok akik román rendszámú Daciákkal hozzák viszik a pereputtyot és próbálják eladni a default cuccaikat (szınyeg, fazék stb.) Kb ennyi BİVEN elég róluk még lehet h sok is. nem szaporítom tovább a szót. Zsidók A háború után kb. 170 000 zsidó volt itt a náci irtások miatt. A hidegháború korában azonban megszaporodtak és mára a számuk eléri a 400 000 fıt is. (Pontosan nem tudják amúgy h

mennyi). A zsidók asszimilálódtak a legjobban hozánk emiatt sok a keverék (magyar-zsidó) és nehezen lehet ıket behatárolni. A zsidók úgy mint régen most is a kereskedelmi és jogi pályákon vannak nagyon sokan utána a legtöbben az orvosi pályán. A zsidókat származás alapján szokták azonosítani és ehhez hozzájön a vallás is. Az izraelita vallású egyének száma kicsi. A volt kommunista országok közül tılünk alig mentek ki a zsidó állam megalakulásakor (1948) ellentétben a környék államaivel (Románia, Lengyelek, Szovjetunió (Ukrajnából). Kínaiak A globalizmus egyik hozománya volt a sok kínai. İk teljes mértékben üzleti foglalkozásúakként jönnek ide. Számuk kb. 50 000 körül van és fıleg Pesten de vidéki városokban és falvakban is élnek. Pesten a 8., 10., 15., kerületekben vannak sokan (Újpalotán lakótelepük van, meg iskolájuk (magyar-kínai kéttannyelvő általános iskola)). A kínaiak kevesebb gyereket hoznak

világra itt de az utánpótlás jön magától Kínából. A kínaiak általában kínai ruhákkal (Wink, Aolite csuka, illetve hamisított (pl. Adidas) pólók és egyebek) illetve elektronikai eszközökkel (kisrádió, füles, SONY-nak álcázott kínai fényképezı stb.) kereskednek a kínai piacokon. A kínaiak másik elterjedt pénzbevétele a kínai éttermekbıl származik: mivel olcsóért adnak tőrhetı kaját, emiatt sokan megfordulnak náluk. A kínaiak gyerekeiket saját vagy a mi sulijainkba járatják bár nem tudják jól megtanulni a magyart ám a reáltárgyakból jók szoktak lenni. Töri tételek by kisCs - 86 - Magyarok a határon túl A tétel másik címe, a határon túli magyarok most kap helyet. Mi magyarok már Trianon miatt elvagyunk szakítva sok honfitársunktól a szomszéd államokban. A rákosista diktatúra majd ’56 utáni kemény terror elıl százezrek menekültek Nyugatra így a nagy Amerikába és más tengeren túli területekre

(Ausztrália, ÚjZéland). Így létrejött a magyar diaszpóra. A szomszédos államokban élık erıs asszimilációs nyomás alatt élnek és az ottani többségi nemzet elég pofátlanul bánik velünk. A szomorú még az is, h a szocialista érában a magyar politika kb. lemondott a határon túli magyarokról. Ám a rendszerváltások idején, egyre több magyar jött át hozzánk és ezt valahogy a kormányzatnak kezelnie kellett. 2004-ben népszavazás volt a kettıs állampolgárság megadásáról de nem lett meg végülis. A magyarok néhány jól elkülöníthetı területen lakik a régi országterület különbözı területein. Nézzük meg akkor részletesen a fıbb magyarlakta területeket (rajtunk kívül) Erdély (Románia) A románok korábban is szemetek voltak velünk és a II. világháború után még aggresszívabbá váltak (mivel gyıztesek oldalán fejezték be a háborút). Lényegében fennhagytak a korábban mérsékeltebb politikát. S bár létrejött

1952-ben a Magyar Autonóm Tartomány - ami Székelyföldet foglalta magában-, ez csak arra volt jó h a nem ott élı erdélyi magyarra jobban rákényszerítsék az asszimilációt. Aztán 1968-ban a tartományt is felszámolták. A ’’népességcserék ’’ zajlottak közünk és Románia között a háborút követıen: közel 3-400 000 magyar hagyta ott Erdélyt és erıszakosan áttelepítették ide. Miközben alig pár 1000 román került át Romániába. Az elment magyarok helyére sok-sok románt telepítettek le és megfizetetlenül elvették az otthagyott javakat. A román kommunista rendszerben tovább csökkentették a magyar oktatási intézméynek számát, tovább csökkent az egyetemi kvóta. Szomorú korszakot hozott a Ceausescu – korszak: a homogenizálási program szórította minden eddiginél jobban a honfitársainkat, a falurombolás programja pedig egyenes fizikailag akartak minket románná tenni: ugyanis a magyarok többsége falun élt és kisebb

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


része élt csak kisebb városokban, ill. Bukarestben. A román rendszerváltás polgárháborúba torkollott ami kb. két hétig zajlott, de óriási károkat okozott nemcsak a román gazdasági életben, hanem honfitársaink biztonságérzetében. Amikor nálunk meg volt a rendszerváltás akkor hirtelen sok magyar jött át Romániából és telepedett le. Még ma sem rendelkeznek az erdélyi magyarok önkormányzattal, bár állítólag most sokkal könnyebb az élet, és a románok már nem nyiltan szemetek. A romániai magyarok pártja az RMDSZ (Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége [Markó Béla]). Székelyföldön van a magyarok igazi központja: Marosvásárhely. Az RMDSZ eddig egyszer volt koalíciós partner de a román parlamentben benne van. 2007-ben (tavaly) csatlakoztak a románok az unióhoz, ám de az erdélyi Töri tételek by kisCs - 87 - magyarok helyzete sokkal nem javult. Felvidék (1993-ig Csehszlovákia, 1993-tól Szlovákia) A cseszkók se voltak

különbek a románoknál. İk azzal kezdték h elvették a magyarok állampolgárságát, majd 1945 május 14 és október 27-én megcsinált Benes-dekrétumok hatályba léptek ellenünk is. Ez nem volt más mint erıszakos etnikai tisztogatási program ami a következıkben nyilvánult meg:  lakosságcsere: erıszakosan kitelepítették honfitársainkat lakhelyérıl és helyére szlovákok kerültek akiket tılünk vittek el. Ez gyakran egyoldalú kitelepítés volt amit gyakran üldözéssel valósítottak meg. Akit meghagytak azokat pedig elég durva reszlovakizáció alá ’’helyezték’’.  megszőnt számos magyar nyelvő közép- és felsıoktatási intézmény és magyarul nem lehetett tanítani. 1949-tıl azonban lazább lett a helyzet. Visszatérhettek az elüldözött magyarok (aki nem félt). 1952-ben a magyarok jogi egyenlısége törvénybe került, és 1954- ben felülvizsgálták a reszlovakizációt és meg is szüntették azt. Ismét mőködhettek az alap

közép és felsıfokú magyar oktatási intézmények. A ’’prágai tavasz’’ és annak leverése után (1968) Gustav Husák normalizációs kurzusa mindig fontosnak tartotta nemzetiségi kérdést (vagyis nem volt semmi gáz). 1989-ben a bársonyos forradalmat követıen ugye ott is lett rendszerváltás és önálló magyar pártok is létrejöhettek, de az ellentétek nem szőntek meg. 1993-ban kettészakadt Csehszlovákia és Szlovákia kikiáltotta a köztársaságot. A magyar pártok közül az MKP (Magyar Koalíció Pártja) emelkedett ki is és 1997-2005-ig a Demokratikus Szlovákiáért párttal koalícióban kormányzott, amelyik kormány vezetıje Mikulás Dzurinda volt. Az alminiszterelnök Csáky Pál volt, aki most az MKP elnöke (elıdje Bugár Béla volt). 2005-ben a nacionalista Jan Slota, Robert Fico és Vladimir Meciar pártjai nyertek és egy szélsıségesen nacionalista kormányt alakítottak. Azóta megszaporodtak a magyarellenes dolgok a Felvidéken és

be akarták vezetni ismét a Benes – dekrétumokat. Azóta is komoly feszültségek élezıdnek ki néha a magyarok és szlovákok között noha 2004 óta tagjai vagyunk az Uniónak. Kárpátalja (1945-1991 Szovjetunió, 1991-tıl Ukrajna) Kárpátalja a szovjetunióhoz került és itt is érvényesült a a sztálini népesség politika: több 10 000 ember került munkatáborba, és a többség nem is jött haza. Minden 3. ember került a GULAG-okba. Ezenkívül folytak itt is a kitelepítések (a magyarok jelentıs része hozzánk jött és helyükre ukránok és oroszok érkeztek) és csak az 50-es évek közepétıl, Sztálin halála után költözhettek vissza. A sztálin utáni Szovjetunióban már normálisabb volt az élet és ez itt és érzékelıdött bár sokan mentek át Magyarországra mivel itt jobban éltek az emberek mint a szuperhatalomban. A CCCP felbomlása után az életszinvonal nem sokat változott de megalakulhattak a nemzetiségi pártok, mint pl. a

Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. A számuk jelenleg 150 000 k. van bár 1941-ben 245 000 volt. Töri tételek by kisCs - 88 - A 2003-ban bekövetkezı ’’narancsos forradalom’’ Ukrajnában viszonylagos életszinvonal-javulást hozott, de ez messze elmaradt a magyar átlagtól. Az ukrán-magyar határ közelében élı magyarok a kritikusan nagy munkanélküliség miatt csempészéssel próbálnak megélni (cigi, pia, drog). Jelenleg a Kárpátaljai magyarság él a legrosszabbul a határon túli magyar közösségek közül. Burgenland (Ausztria), Muraköz (1990-tıl Szlovénia), Dráva mente (1991-tıl Horváto.) A burgenlandi magyarok száma jelentısen emelkedett az 56-os forradalom leverése elıtt a szovjet intervenció elıl menekülve. A késıbbi idıkben az itt élı magyarok életszinvonala sokat nıtt, mivel az osztrákok gazdaságilag nagyon fejlıdtek és etnikai kisebbségeikkel szemben nem volt kirekesztıek. Azóta is magasabbnak látszik az ı

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


életszinvonaluk a mienkénél és tılünk sokan járnak Ausztriába dolgozni. Muraköznél hasonló az élet: Szlovénia amúgy is a régi Jugoszlávia legfejlettebb országa volt és békésen szakadt ki a jugókból. Az országban élı elenyészı létszámú magyarsággal szemben barátságosak a szlovénok és amióta tagok az unióban (2004) azóta folyamatos fejlıdésnek lehetünk tanúi ami a magyar kisebbségi lakosok életére is kihat. Dráva mentén élı egyének a Jugó idıkben viszonylag jól éltek, de a 1991-es délszláv háborúk idején sokan mentek át hozzánk az inváziós szerb katonai erık elıl. Azóta sokan visszaköltöztek. Délvidék (1945-2003 Jugoszlávia, 2003-2006 Szerbia-Montenegró, 2006-tól Szerbia) (anyai ágon innen származok) A háborút követıen a szerbek egy durva kollektív megtorlást végeztek és közel 15-20 000 magyart végeztek ki vagy kínoztak halálra. Ezt azért csinálták mert a háborúban ellenük harcoltunk és a

területük egy részét el is csatoltuk (visszacsatoltuk). Az ötvenes években a megtorlás folytatódott másképpen: az egységes de nem túl nagy magyar lakosságú területeket szerbek betelepítésével igyekeztek ’’feldarabolni’’. A magyar lakosság komoly terror alatt élt ám a 60-as években mikor a komcsi országok viszonya javult a jugókkal és amúgy is jobb lett az élet ott, akkor javultak a dolgok a kisebbségben élı magyarok körében is. Úgy látszott h megazőnhet a szembenállás magyar és szerb között, és a szerbek közül sokan átjártak pl. Szeged környékére vásárolni és csempészet révén komoly cuccokat hoztak hozzánk (pl. bakelit lemez). 1963-ban alkotmányos szinten elfogadták a jogainkat és létrejött a Vajdasági Autonóm Tartomány Újvidék (novi sad) központtal, ahol engedélyezték a magyar oktatást is. Ekkor a vajdaságban 40% volt kb. a magyar. Tito halála után a 80-as években Milosevic szerezte meg a hatalmat és

politikai alapot a szerb nacionalizmussal csinált magának. Ezzel megint romlott a viszony köztünk. A délszláv háborúk idején (1990-1992) a szerb állam pénzügyileg tönkrement és emiatt romlott az életszinvonal a Vajdaságban is és ez az ellentétek újbóli kiélezıdéséhez vezetett. A háborúk miatt sokan Magyarországra költöztek. Töri tételek by kisCs - 89 - Igazán a viszonyunk a szerbekkel 1999-ben romlott meg véglegesen: a NATO - amihez Magyarország is csatlakozott – légicsapás sorozatot hajtott végre Szerbia ellen. 11 hétig bombázták a szerb nagyvárosokat, de hála az égnek a Vajdaságra kevesebb jutott. A veszteségek nyomorba döntötték az országok és a szerbek bosszújukat rajtunk élik ki. Azt gondolják h a Vajdaság azért szenvedett kisebb károkat mert mi ott vagyunk és a Magyarország NATO tagsága miatt van ez. Vagyis ellenségek vagyunk. Hiába alakult meg a DMSZ (Délvidéki Magyarok Szövetsége) 90-ben sajnos úgy tőnik

ezekkel nem nagyon lehet tárgyalni. Megszaporodtak a magyarok elleni incidensek és manapság is gyakoriak a verések meg fosztások stb. 1945-ben 435 000, 1970 k. 400 000 k. és 1991-ben még 345 000 k. volt a magyarság száma, azóta csak fogytunk. Jelenleg olyan 290 000 magyar él ott és elég durvák az életkörülmények. A délvidéki magyaroknál a legerısebb az asszimilálódás aránya: sokan nem is tanulnak meg magyarul és csak ifjúkorukban tudják meg általában származásukat. Ez asszimilálódás a fokozott határok és kiutazási ellenırzések és a szerb lakosság reakciós természete miatt van. Magyar diaszpóra Magyarok közül sokan élnek a Kárpát medencén túl is. Sokan élnek Nyugat – Európában azon belül is Németországban és Franciáknál valamint NagyBritanniában. (kb. 250 000) A legtöbb magyar az USA-ban (1 000 000 körül) és Kanadában (kb. 300 000) élnek. Jelentıs még a magyar népesség Ausztráliában és Új-Zélandon is (2300

000). Ezeken a területeken (fıleg Kanadában és az USA-ban) a magas számunk miatt külön városrészek vannak nekünk. Ez a diaszpóra elıször a századforduló idején, de fıleg a világháború után a kommunista hatalomátvétel (1948) és az 56-os forradalom leverése elıtt disszidált ki a legtöbb magyar Ausztrián keresztül Nyugatra. Mivel Amerikában volt akkor a legmagasabb az életszinvonal emiatt a gazdagabbaknak sikerült oda eljutni. A második világ háborút követı kivándorlók között a legtöbben a fiatalok közül voltak és nagyrészt értelmiségi hagyta el az országot aminek hiánya egy ideig éreztette hatását itt. Jelenleg olyan 18,5 millió magyar él a világban ebbıl 16.5 a Kárpát-medencében. Hogy mi lesz késıbb azt nem tom, de az jelenkori események nem jósolnak túl sok jót a határon túl élı magyaroknak. Töri tételek by kisCs - 90 - 12. A tudományos technikai fejlıdés hatása az életmódra (XIX-XX. század) (by

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Szalai Zsolt, Selján Péter és kisCs) A századfordulótól az elsı világháborúig (Szalai Zsolt) Népességnövekedés, társadalmi átalakulás Európa népessége az ipari forradalom térnyerésével párhuzamosan gyorsan növekedett. A növekvı népesség a városokba és a tengerentúlra vándorolt. A gazdasági fejlıdés átalakította a társadalmat. Rohamosan csökkent a mezıgazdasági népesség aránya, ugyanakkor felduzzadt a városlakók száma. Gyors iramban nıtt a munkásság létszáma, s megfigyelhetı a középosztály, az alkalmazotti réteg számbeli gyarapodása is. Az átalakulás egész Európában megindult, viszont korántsem egyformán zajlott le. A fejlett Nyugaton az imént ismertetett folyamatok érvényesültek, míg KeletEurópában az átalakulás éppen csak megkezdıdött. Ennek következtében Oroszországban egymás mellett éltek a régi, földbirtokosokból és parasztokból álló, és az új, polgárokból és munkásokból álló

társadalmi rétegek. Együttélésük, eltérı szokásaik, értékrendjük számos társadalmi feszültséghez vezetett. Az ilyen, egymásba kapcsolódó, átmeneti szerkezető társadalmat nevezik torlódó társadalomnak. Közép-Európa társadalmi szerkezetében átmenetet képezett. A két világ együttélése itt is megfigyelhetı, ám összeolvadásuk sokkal zökkenımentesebb volt, mint keleten. A nagyváros: A korszak sajátos és egyre jellegzetesebb képzıdménye a nagyváros. Itt jelentek meg átütı erıvel a századforduló új vonásai: a városi tömeg, a tömegközlekedés, a sport, a sajtó. A XIX. Század elsı felében valójában csak két nagyváros létezett Európában: London és Párizs. A rendkívül gyors fejlıdés következtében az ipari forradalom korába lépı régiókban gomba módra szaporodtak a nagyvárosok (így pl. Pest city is). Ezek voltak az új életforma és a gazdasági fejlıdés kiindulópontjai. Lakás, ruházkodás, élelmezés Egy

korszak embereinek életmódja országonként és társadalmi rétegenként alapvetıen eltér egymástól, az új jelenségek bemutatása mégis átfogó képet adhat a kérdéses idıszakról. A nagyvárosok jellemzı lakhelye a bérház lett. Az ilyen típusú, 5-6 emeletes házak már a XIX. század elsı felében megjelentek, most azonban tömegessé váltak. A komfortfokozatnak megfelelıen a lakbérek az elsı emelettıl felfelé csökkentek. Így egy házon belül is elváltak egymástól a különbözı keresető csoportok, bár ez a folyamat a századfordulóra inkább az elkülönülı lakónegyedek létrejöttében nyilvánult meg (szegregáció). A különbséget az mutatta, hogy volt-e vezetékes víz- és gázszolgáltatás a lakásokban, mekkora volt a belmagassága, hány szoba volt benne stb. A vagyonosabb polgárok és a középosztály tagjainak lakásiban megjelent a fürdıszoba, a vízöblítéses WC, a központi főtés. A szobák világosabbakká váltak,

könnyebben lehetett Töri tételek by kisCs - 91 - tisztálkodni, mosni. A szegényebbek lakásaiban mindez a komfort késıbb és csak részlegesen valósult meg. A szakmunkások jövedelmei megközelítették a kispolgárokét, s ahogy az egyes szolgáltatások a tömegtermelés révén egyre olcsóbbá váltak, úgy a XIX. Század elsı felének nyomornegyedei NyugatEurópában visszaszorulóban voltak. A táplálkozásban a lakásviszonyokhoz hasonló különbség figyelhetı meg, de a tendencia itt is a viszonyok javulása volt. A századfordulón a tömegek nyomora mást jelentett, mint korábban, megszőnt az éhezés. A tömegtermelés olcsóbbá tette a ruházkodást. Az egyszerő emberek is gyakrabban cserélhették öltözetüket. A divat változásának követését korábban csak a középosztály engedhette meg magának ez már általánossá vált. A nagyvárosi élet, a tömegtermelés egyik következménye, hogy a hagyományos helyi viseletek visszaszorultak

vagy eltőntek. Harc a nıi egyenjogúságért A nık családon belüli alárendeltsége és távolmaradása a közszerepléstıl évszázadokon át alapvetıen nem változott. A ’’modern idık’’ jelentıs változásokat hoztak. Az életmód átalakulása növelte a szabadidıt, s a gyermeknevelés mellett más tevékenységre is jutott idı. Ebbe az irányba hatott a születésszabályozással csökkenı gyermeklétszám is, a századfordulóra pl. az átlagos brit gyermeklétszám a családokban 2-3 fıre csökkent. Az ipari forradalom idején már nagy számban alkalmaztak nıi munkaerıt, ami szintén oldotta a nemi szerepek megrögzıdött korlátait. Az oktatás tömegessé válása révén a nık is hozzájutottak a korábban ’’elzárt’’ mőveltséghez, egyre több nı szerzett diplomát. A nık iskolázottsága kitágította érdeklıdésüket, ugyanakkor alkalmassá tette ıket számos, korábban nık számára elképzelhetetlen munkakör betöltésére

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


(tanár, orvos, kutató). A XIX. század végén Angliában indult el a nıi egyenjogúságért folytatott harc, melynek központi követelése a nık családon belüli jogi alárendeltségének megszüntetése és a nıkre kiterjedı szavazati jog (franciául: suffrage) megszerzése volt. A szüfrazsett-mozgalom legismertebb harcosai: Mrs. Pankhurst és lányai, Emily Davison. Harcukat az elsı világháború elıtt nem koronázta siker. A két világháború közötti idıszak (Selján Péter) Tudomány és technika A változásokat számos tudományos és technikai újdonság, felfedezés segítette. A két világháború közötti idıszak nagy technikai vívmányai korábbi korszak találmányainak tökéletesítésével születtek meg (repülıgép, autó). A világháború elıtti években korszakalkotó tudományos elméletek születtek. Albert Einstein relativitáselmélete, Ernest Rutherford radioaktív bomlásra vonatkozó kísérleti eredményei Niels Bohr atom-modellje új

lendületet adtak a Töri tételek by kisCs - 92 - húszas-harmincas évek kutatásainak. A két világháború között született meg az új tudományág, a kvantummechanika, amelynek tudományos jelentıségén túl fontos világnézeti hatásai is voltak. A korábbi mechanikus világkép alapján nem volt ugyanis megmagyarázható számos új kísérleti eredmény. Az atomfizika elméleti eredményeinek gyakorlati következményei is lettek. Az elsı kísérleti atomreaktort 1942-ben a Chicagói Egyetemen helyezték üzembe, az atombombát a második világháború végére sikerült elıállítani. A technikai fejlıdés a két világháború közötti korszakban tömegek számára tette lehetıvé a korábban csak kevesek által használt újdonságokat. Ekkor jelentek meg a kényelmes, könnyen kezelhetı fényképezıgépek, amelyekkel a harmincas évek közepétıl már színes képeket is lehetett készíteni. Az elektromosságot a háztartásokban már nem csak

világításra, hanem háztartási gépek mőködtetésére is használták. Pl. ekkor jelent meg a porszívó, vagy a kávéfızı és villanyvasaló is (még csak a városokban. Ott fejlıdött a villamosítás) A mőanyag hasznosítása ekkor vált tömegessé, a plexi, a PVC a mindennapi tárgyak sokaságában jelent meg. Megjelent továbbá a diafilm és a diavetítı is. Az orvostudományban is jelentıs felfedezések születtek. A vitaminok felfedezésének hatására számos, korábban elterjedt betegség tőnt el a fejlett országokban, mint a skorbut, az angolkór és a vészes vérszegénység. Az Alexander Fleming által felfedezett penicillin a baktériumok elleni küzdelmet tette sikeressé. Fontos védıoltások jelentek meg, amelyek a sárgaláz, a tetanusz, a tuberkulózis, a diftéria megelızésére szolgáltak. Az inzulin felfedezése a cukorbetegek életesélyeit javította nagymértékben. Számos korábbi felfedezés ( röntgensugárzás, a vércsoportok

elkülönítése) eredményeként új eljárások jelentek meg a diagnosztikában és a mőtéti eljárásokban. Hírközlés és közlekedés A ma már mindennapi életünk részét képezı eszközök telefon, villamos, autó- az újdonság erejével hatottak, s alapvetıen átalakították az emberek mindennapjait. A telefon és a tömegközlekedési eszközök megjelenésével a távolságok lerövidültek. A postai szolgáltatások olcsóbbá, így tömegessé váltak, a levelezés, a képeslapok küldése széles körben vált divattá. Higénia, táplálkozás, lakásviszonyok A közmővesítés óriási változásokat eredményezett. A század elején még a kastélyokban is a cselédek által behozott mosdótál jelentette a tisztálkodás lehetıségét. A gyakori mosakodás így elképzelhetetlen volt. A vezetékes ivóvíz kiépítése forradalmasította a kérdést: a módosabb rétegek lakásaiban megjelentek a fürdıszobák. A csatornázás lehetıvé tette az angol

vízöblítéses WC elterjedését. Higiéniai szempontból ez óriási elırelépést jelentett. De mindennek két oldala van: a higiénia segített a járványok visszaszorításában, ugyanakkor megkezdıdött az ivóvízkészlet szennyezése. A lakásviszonyokról sem lehet egységes képet adni, hiszen rétegenként nagy volt az eltérés, a tendencia mégis az egy fıre jutó szobaszám emelkedése volt. Ez a Töri tételek by kisCs - 93 - 4-5 szobás polgári otthonok, és a szoba-konyhás bérlakásokban zsúfolódó négyöt munkáscsalád átlagából eredt. A táplálkozásban is jelentıs változások zajlottak le. Az éhínségek megszőntek, ami természetesen nem azt jelenti, hogy mindenki jóllakhatott. Ez idıtájt jelent meg a konzerv is. Ekkor ez nagy szó volt ám és ezzel nagyarányban megugrott az élelmiszerkereskedelem a tengerentúllal is. A II. világháború után (1945-2001) (kisCs) Na mivel a XX. század nem ért véget a II. világháborúval (a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


java még csak azután jött) emiatt jó lenne tárgyalni a XX. század 2. felének is az ilyen jellegő dolgait, ha másért nem akkor azért mert ekkor nagyot fejlıdött a technika és kezdett a mai társadalmi struktúra és életmód kialakulni. Bár a háború totál szétzizálta az összes országot (USA, Svájc kivétel) mégis néhány éven belül megindult ismét egy nagyarányú fejlıdés a többi országban is. Bár a világ 3-má volt osztva (nyugat, komcsik, egyebek) egy idı után, mégis a nyugati fejlesztések néha azért áthatoltak a kommunista országokba is (az enyhülés után), de úgy nagyjából párhuzamosan fejlıdött a technika mind a komcsi mind a nyugati államokban, csak az életmódban volt jelentıs különbség, aminek oka kommunista és a nyugati államok gazdasági fejlettségéban és politikai berendezkedésében keresendı. (hő öcsém, 5 vagy 6 tagmondat!) A társadalmi változások A technikai modernizáció következtében az életmód

jelentısen változott a XX. század második felében. A nagyarányú gépesítés kényelmesebbé tette az emberek életét és új találmányok és tudományágak létesülésével új szakmák is alakultak (pl. infós). Ez idıtájt a családok élete és összetétele is változott: a családokban kezdett elterjedni a nık munkába állásának általánossága, és ezzel együtt a fejlett világban (de másutt is) a kisebb gyerekszám vált az általánosan elfogadottá. A fejlett világban az iskolázottság aránya is emelkedett és szinte általánossá vált a magasabb képzettség és egyre több helyen vált elvárássá. A korszakban csökkent a vidék és a város közti ellentét: például vidéken is megjelentek a modern technika vívmányai, a vidéki emberek is kezdték átvenni a városi divatot és magát a városi életformát is. Így fıleg a fejlett országokban egyre kevesebb olyan falut lehetett találni amelyik elzárkózott volna a változásokól. Az IT

belépése az életünkbe gyökeres változást hozott mind a magánélet mind a társadalom szempontjából: egyre több helyen kezdték el alkalmazni a számítógépes technikát és lehetıvé tette a gyors információcserét és ezzel együtt a hatékonyabb együttmőködést a munkahelyeken, cégeknél. A korszakban az új eszmék, divatok és a találmányok nagy része az USA-ból jött, mivel itt volt a legmagasabb életszinvonal és ık viselték el a legkevesebb kárt a világháborúban. Tovább nıtt a mőanyag cuccok száma. Töri tételek by kisCs - 94 - Energiaellátás Az ötvenes évek középéig-végéig maradt a szénnel mőködtettett áramerımővek, amivel termelték az áramot. Ám az ötvenes – hatvanas években megjelent és átvette az áramtermelés gyeplıjét az atomenergia felhasználása és 1954-ban megépült az elsı atomerımő is (persze a nagy Amerikában – hol másutt). (Nálunk 1960-asokban épült meg a Paks). Ezáltal megvalósult

az is amit már a 30as években szerettek volna, hogy az atomenergiát gazdasági célokra felhasználni (csak közbejött a világháború – ezért lett elıbb a bomba).Így a nagy mennyiség áram termelése lényegesen átalakította az életmódot és indult meg számos iparág fejlıdésnek fıleg az elektronikai ipar kezdte meg igazi nagy pályafutását. Késıbb a 70-es 80-as években jelentek meg a hıerımővek is bár ezek elég drágák és nagyon szennyezik a környezetet. A huszadik század 2. felében tovább nıtt a kıolaj és földgáz felhasználása és az 50 –es években kiépültek az igazán nagy kıolaj és földgáz vezetékek mind Nyugaton mind a komcsi országok között (nálunk van a Barátság (kıolaj) és a Testvériség (földgáz). Ezzel az olajtermelı országok nagy bevételhez jutottak és fıleg a Perzsa-öböl menti arab országok váltak a szupergazdaggá az olajkincstıl. Elektronika forradalma A XX.század technikai fejlıdésben az

elektronika produkálta a legnagyobb fejlıdést és teljesen átalakította az emberek mindennapjait. Az elektronikus médiaeszközök fejlıdését 3 fı alkatrész feltalálása és alkalmazása határozta meg: az elektroncsı, a tranyó (tranzisztor) és az IC (integrált áramkör). Ez a három egymás után érkezett és kb. olyan 10 év van köztük. Mindegyiknek az lett az eredménye, h az illetı elektronikus cucc kisebb lett olcsóbb és vagy jobb (TV) vagy rosszabb lett (rádió). Nahát igen ekkor élte az igazi virágkorát a rádió is. Sokáig egyedüli médiának számított és 70-es évekig elıtérben maradt a gyakoribbá váló de még mindig drága TV vel szemben. A rádiózás az 50-es és 60-as években élte virágkorát. Szinte mindenkinek volt otthon rádiója és a sok kocka (nyugati és komcsi országokban egyaránt) mind rádiót épített. Szóval olyan volt a rádió mint most a gép vagy a net. A rádió volt a közvetítıje az USA-ból kiáramló új

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nyugati kultúrának és mozgalmaknak. Pl. megjelent a vietnami háború ellen összeálló fiatalokból álló hippimozgalom, ami jelentısen hatott az európai ifjúságra is (1968-as diáklázadások). Ugyancsak ekkor ment a beat korszak is ami az USA-ban alakult garázszenekarok és az angoloknál alakult Beatles együttes dalai határozták meg az új zenei ízlést és az emberek mindennapjait. És mindezekrıl a rádión keresztül ’’értesültek’’. A 70-es években megjelent az elektromos gitár is. A szoci országokban max 2-3 rádióadó volt, de igyekezett mindenki nyugati rádiókat hallgatni (nálunk a Szabad Európát, NDK-ban az NSZK-s adásokat.) A 70-es években megjelentek a hangkazetták és a magnók, amik kiszorították a korábbi bakelitlemezt és lemezjátszót. Könnyebb beszerezhetıségük és szállíthatóságuk miatt terjedtek el (pl. csempészet révén). A 70es években már megjelentek az elsı rádiósmagnók is. A 70-es években pedig az elsı

hifik is megjelentek (pl mi is gyártottunk (VIDEOTON). Elég sok elektronika cég alakult az elektronika terjedése miatt, pl. Toshiba, Töri tételek by kisCs - 95 - SONY, panasonic; nálunk pedig Orion (1997-ben megszőnt) és Videoton. Sok korábbi cég váltott az elektronika rögös de jövedelmezı útjára: pl. Siemens, BOSCH, Nokia; Sokan nem tudják h a CD a nyolcvanas évek találmánya és a Japánoknál a 80as évek végén már általánosan használt eszköz volt és persze volt discman is hozzá. A 60-as években amerikaiknál általánossá vált a TV és sok helyen ott már színes TV is volt, pl. nálunk errıl álmodni sem mertek az emberek. Nyugaton is és a komcsi tömbben a 60-as évek derekától és a 70-es években vált általánossá a TV aminek mérete és ára is változott a fejezet elején megemlített találmányok következtében. A 70-es évek közepétıl pedig a színes tv indult el hódító útjára és 1980-as évekre már teljesen

kiszotította az ff tévét. Az 1980-as években megjelent a programozható IC, a CMOS, ami pedig a mikrochipek megjelenését eredményezte. Ezeknek a kutatásoknak a fellegvára Japán volt és ıket követték (kicsit messze) az amcsik. 1980-as évek végén de inkább a 90-es években készültek el az elsı mőholdvevık ( a TVmőholdak fellövése miatt (pl. ASTRA)) amik az analóg vételt tették lehetıvé. Nálunk az elsı mőholdas TV a Duna TV volt ami asszem 96/97ben vált azzá. Ezzel kiegészülve rohamosan emelkedett a TV nézık száma és a nyolcvanas években a családok kedvenc idıtöltésévé a tévézés vált és sokak szabadidejének a felét ez adta ki. A 80-as években készültek az elsı videómagnók is. Ez aztán kemény volt: jó kis videókazettákra millió és egy filmet másoltak (ha volt kettı videó) és ekkor volt mindenkinek a videókorszaka. Sokan hajnalokig nézték a haveroktól áthozott vagy a tékából kivett ’’übergagyi’’

filmeket. Az ezredforduló elıtt nemsokkal jelentek meg és terjedni kezdtek az elsı mobilok is amit az idısebb generáció csak ’’bunkofon’’-nak becézgetett, mivel a fiatalabb generáció körében lett népszerő az új cucc. Mindezek eredménye volt még a hatalmasra növı szórakoztató ipar is, ami ezeket a cikkeket gyártotta (pl. kazetták). És megerısödött a média szerepe is ami fıleg a politika által is jelentısen kihasználódott, és lehetıség nyílt a tömegek manipulációjára (részletesebben lásd a 21-es tételt errıl). Az info kezdetei (kiegészítés) (na végre az én szakmám) A mikrochip feltalálása hozta az új tudományág az IT megjelenését és elterjedését (a számtech-ról van szó). 1970-es években éltük a 3. generációs gépek korát, majd a microchip belépésével a 4.generációs gépek jelentek meg: kicsik voltak, kurva drágák és TV-re kellett kötni. Volt egy pár masina pl. XT,, Spektrum, Z80 meg az elsı PC, a

8086-os; az igazi nagy áttörést az infoban és a nagy lökést az elterjedésben a Commodore +4 de fıleg a Commodore 64 adta. A 64-es Commodore 1982-ben jelent meg elıször de néhány év múlva az egész világon elterjedt. Ebbıl a gépbıl adták el a legtöbbet közel 1 000 000 fogyott el belılük. Megjelentek a 80-as évek végen a jó kis kazettás játékok amiket videóba kellett tenni de a géppel összekellett kötni egy kábellel. Így lettek a videójátékok, ami egy új szórakozási formát jelentett (ma is használják a kifejezést bár nem egészen azt jelenti). 90-ben jelentek meg az elsı játékorientált gépek, mint pl. a GAMEBOY majd a 90-es évek elején a NINTENDO majd az AMIGA. 97-98-ban pedig megjelent a PS is. Ekkora már saját kazetta -meghajtókkal rendelkezı masinák gyártódtak, de a Commodore 1.2-es lemezeket, az AMIGA 1.44-eseket és merevlemezt, a PS meg ugye már CD-ket és merevlemezt használ háttértárként. Töri tételek by kisCs

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


- 96 - Az egerek olyan 90 k. a nyomtatók közül a mátrix nyomtató már a 80-as évek elején elkészültek, és már 96-97-ben használatban voltak a tintasugaras nyomtatók is és jelentek meg a lézernyomtatók generációja. Az elsı PC ugye a 8086-os volt, majd elég késın 90 k . jelent meg a 286-os. Ezután kb. 2 év mőlva jelent meg a 386-os (AT és DX) majd 94-ben a 486-os és 95-96-tól pedig a Pentium-ok korát éljük. A PC is felhasználta/ja az újabb háttértárakat és perifériákat (floppy-k, winchesterek, CD-k). A 90-es évek elejétıl készülnek játékok is a PC-re (egyprocesszoros felépítés miatt csak elég gagyi grafikájú és egyéb negatívumú játékok (pl. ELITE) készültek). Így a software is megjelent a 80-as évek végén és a játékok melllett megjelentek az alkalmazói szoftverek is és az oprendszerek is. Elsı igazi oprendszer a DOS volt, de az elsı Windows (1.0-s) 1985-ben jelent meg, bár csak a Windows 95-tıl kezdve oprendszer

a Windows. Megjelentek továbbá a bıvítıkártyák is (videókártya, hangkártya, 3D gyorsító (90es évek derekától), hálókártya and others). Megépültek az elsı hálózatok is és 90-re a fıbb országoknak már lett TLD azonosítójuk is (a TLD azonosító pl a ’’.hu’’). A század végére nagyjából az egész világban kiépült az internet (amúgy az internet történetét a 60-as évekig vezetik vissza). Az informatika elterjedése teljesen belenyúlt az emberek életmódjába: nemcsak szórakozási formává vált a gépezés, hanem egyre több helyen vált nélkülözhetetlen eszközzé a gép (gyárakban a tervezéshez, amúgy meg az adatnyilvántartáshoz (streamereket használnak a tároláshoz). ÉS emiatt kialakult egy egész iparág amelyik hardware gyártással és egy másik amelyik a softwareírással foglalkozik. Az új nagyobb multik jelentıs része ilyen területtel fogalalkozik (HP, Motorola, Apple, Microsoft, Novell). Sokan emlegetik azt is ,

h az ezredfordulóra kialakult már az információs társadalom is. Hát erre nem tok mit mondani, az inkább az ezredforduló utánra mondható inkább, bár az információs társadalomra nincs pontos definíció. Egyéb, mechanikus dolgok A világháború után továbbfejlıdött az autógyártás: az 50-es 60as években még ilyen kerek, gömbölyő autók készültek a 70-es évekre viszont már szögletes és fecskefarkú masinák koptatták az aszfaltot. Az autógyártás központja továbbra is az USA volt, de hamar felzárkózott Ny-Európa, Japán és a komcsi tömb országai közül a SZU és pl. az NDK is. Több autógyár a háború utáni idıkben vált ismertté és termelékennyé (pl. Opel a németeknél, VAZ az oroszoknál amit nálunk csak Ladának ismernek). Sokáig csak kétütemő, de a 70-80-as években megjelentek a 4 ütemő gépek és kiszorították a korábbi 2 ütemő járgányokat (pl. trabi). Az autó az amiknál már kezdetektıl fogva

létszükségeleti cikk volt de a világ többi országában máshogy alakult a helyzet. Ny-Európában a 60-as évektıl, a komcsi táborban csak a 70-es évektıl vált általánossá az autó addig a fıelvtársak furikáztak gépkocsikkal aminek oka az ára volt. Éppen ezért sokat fejlıdött a motorkerékpár is: amíg nem volt autó addig az olcsóbb motor volt az általánosabb olcsóbb ára miatt. Sok országban csináltak motort így nálunk is (Pannónia). A vasút a 60as évek végéig gızmozdonyokkal ment (kivétel az USA ahol már az 50-60as években már villanymozdonyok mentek), majd utána a nagyarányú villamosítások miatt, szinte mindenütt általánossá vált a villanymozdony (nálunk akkor volt a V43-as vadiúj. a vicc az h most is ezek mennek). A légiforgalom a 60-as évekig légcsavaros masinákkal ment a 70-es években már lecserélıdtek a sugárhajtómőves jet gépekre. A hajóknál minıségi fejlıdés nem volt, csak mennyiségi (gyorsabb, nagyobb)

Tömegközlekedés: villamosok, igazi metrók megjelenése és építése (pl. nálunk) trolibuszok megjelenése. Ezek az életmódra elég komolyan hatottak: egyre többen kezdtek sokat utazni és egyre többen külföldre. Az országokban egyre többen ingáztak és az autó kezdett mindenütt nélkülözhetetlenné válni. A szállításokhoz elengedetetlen minden Töri tételek by kisCs - 97 - eszköz és ezt úgy is mondhatjuk, hogy mobilizálódott a társadalom. ÉLETMÓD-változás Táplálkozás A hatvanas évek új irányzatai sokmindent megmozgattak, így a táplálkozást is. A korábbi komoly kaják helyébe a gyorséttermi kaják léptek: általánossá vált a rágó, a hamburger és Amerika egyik jelképe a kóla is. A coca-cola elterjedt az egész világon a globalizmus jelképévé vált. Elterjedtté vált a csoki is, és megjelentek a csokiszeletek is. Ezzel együtt megjelentek a 80-as 90-es években a kólásautomaták is. Ezek mintájára pedig az

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ezredfordulóra a csokiautómaták is. Míg korábban a családok jövedelmüknek közel felét kajára költötték az ezredfordulóra és mára ez 30%-ra csökkent kb. A globalizmus idejére felszaporodtak a gyorséttermek (McDonalds, kínai éttermek) ami hozzájárult az elıbb leírt tényhez. Lakás Az ötvenes években nagyon megnıtt a világ népességének a száma és ez a települések átalakulásában is megjelent: egyre nagyobb lélekszámúak lettek a nagyobb városok és a környék kisebb településeit magukhoz csatolták az 50-6070 es években (Pl. Pest city (1950); Párizs (1950-es évek), Kairó (1960-as évek)). Közös vonása a városoknak, hogy hatalmas lakótelepek épültek nemcsak nyugaton, de a komcsi és a 3. világ országaiban is. Nálunk a sztálinista lakótelepek épültek vagyis a szürke betontömbök. Nyugaton különbözött a mienktıl abban h kicsit normálisabbak voltak (ott minden lakáshoz járt balkon. Nálunk nem). A lakások zöme 3-4

szobás volt és nagyrészt a lakótelepeket már akkor is távfőtéssel főtötték. A bútorok is némileg változtak a 60-as években: megjelentek az ilyen csıvázas szörnyedméynek amik széknek vagy asztalnak volt címezve. A 70es években átmenet volt a csıvázas és a normális között végül a 80-90es évektıl maradt a mostani modern bútorzat. Ekkor jelentek meg a modernebb háztartási gépek (70-es évektıl) mikrosütı, hőtı, mosógép. Zene, tánc, buli zenei irányzatok Nahát igen ez az ami a legtöbbet változott az elmúlt 60 év alatt: az 50 es évek végéig maradtak a korábbi stílusok: nyugati világban a jazz meg a charlston, a komcsi világban az orosz csasztuska illetve a helyi népzenék. A 60 as években az amerikai hippikorszak megjelenése Európában is eredményezte a beat zene születését. Legismertebb képviselıje a Beatles volt, nálunk pedig az Illés. Töri tételek by kisCs - 98 - A 70-es években pedig már megjelentek a mai

zene-ágak gyökerei: pop (késıbb ebbıl vált ki a disco) és a rock. Ez utóbbi mőködése már elektromos gitárral ment. Néhány együttes: ACDC (rock), Sex Pistols (punkrock), ABBA (disco), Queen (pop) (nálunk : Bikini, Beatrice). Ez utóbbi két zenei stílus nagy népszerőségre tett szert dallamossága miatt és sokan azt a kort amit ezek a zenék határoztak meg, RETRO kornak nevezik. A 80 as években megjelent popból az elsısorban négerek körében kialakult stílus, a rap. Bár a rap nem volt sokáig ismert, terjedése inkább a 90-es években kezdıdött és inkább az ezredforduló tájékán lett világszerte ismert. Tánc és buli Mint ahogy az lenni szokott minden zenének meg szokott lenni a saját tánca is és mivel a fentebb megemlített stílusok globálissá váltak emiatt ezek a táncok is ’’szabványszerőek’’ lettek. Ezt gondolom nem kell bemutatni, van a discos tánc, rockereknél dühöngés van, a rappereknél pedig break-dance (a

leglátványosabb tánc . szerintem). Az új stílusú zenék és sok-sok együttes sokszor fellépett, és emiatt sok koncert rendezıdött már akkor és ezek kiegészültek/nek bulikkal is. Ilyen addig nem is volt (60-70-es évektıl). Szabadabbá váltak az ’’intim’’ dolgok is (no comment). sajna ekkor már ment nagyban és fıleg a jó kis bulikon terjedtek a különbözı drogok (pl. LSD ) a füves cigi (marihuana) és hasonlók. Divat A divat is sokat változott a félévszázad alatt: az 50es években a nyugati világban maradt a korábbi öltözködés míg a komcsi országokban – az egyenlıség elvébıl kiindulva – mindenki zubbonykabátot viselt az utcán. A 60-as – 70es években a hippimozgalom terjedésével terjedt a tornacipı viselése és a színes ingeké, valamint a 70-es években a farmer is. Elıször csak Amerikában majd átterjedtek más országokba is így pl. hozzánk is (a komcsi országok közül CSAK NÁLUNK NEM tiltották ezeket a dolgokat

és a 80as években mi is gyártottunk farmert sajátos vonásként a kommunista országokban). Mindezekhez hozzájött a hímeknél még a hosszú séró és a szakáll viselése, a csajoknál pedig már terjedt a miniszoknya hordása és lengébb öltözködés (most is – csak így tovább ☺). A 80-as évek végén háttérbe szorult az ing és a póló lépett helyébe és az ezredfordulóra már a szabadság egyik jelképévé vált a farmer és a tornacsuka mellett. Az ezredfordulóra szinte mindenhol ez lett az általános csak a zenei stílusoknak saját öltözködése lett (gondolom nem kell magyarázni). Szóval a zene és ahhoz társuló dolgok szinte mindennapi részévé vált az életünknek és közelebb hozta egymáshoz az embereket, ám kiélezte az ifjak és a felnıttek közti ellentéteket is. A hatalmassá váló szórakoztatóipar pedig kiszolgálta ezeket az új irányzatokat. Mindennapi élet változásai A mindennapi életnek a részének szerves része

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


lett az új stílusú zenék, és minden eddiginél jobban formálta az emberek életét és gondolkodását. Töri tételek by kisCs - 99 - Viszont ekkor egyre többen cigiztek: ekkor vált a cigi igazán nagy üzletté és emiatt olcsóbbá vált. Azonban a régi bevált szokások sem maradtak el: továbbra is kedvelt idıtöltés maradt a mozi: most már vetítettek színes filmeket is (fıleg a 70-es évektıl). Nyugaton változatos volt a választék a kommunista országokban nagyrészt orosz izzadmányok mentek. Európában sokak szerint az olasz filmipar volt a legjobb (tényleg) (Fellini valamint a Bud Spencer és Terence Hill). A világban a legtöbb filmet még mindig az amcsik csinálták és a 70-es évek végén feltörtek a japán és a hongkongi filmek is (Bruce Lee, Jackie Chan). Az hatvanas évek őrsikerei miatt születtek szinte kilóra a sci-fik, amik forgatása élén az amcsik és a japánok álltak (2001: Őrodüsszeia, Godzilla (japán), Majmok bolygója,

Csillagok Háborúja, Dőne (bár ez kivételesen jó)). Az újságírás nem sokat változott, bár egyre több lett a bulvárlap, ami a komcsi országokban csak a rendszerváltások idején alakultak (nálunk a Blikk 1991-ben alakult; a németeknék (NSZK) a Bild az ötvenes években). Megjelentek a szaklapok, így például az autós folyiratok (nálunk az autó-motor volt az amelyik 1950 k. alakult); a világszerte kedvelt rádiózás lapjai is a 60 as években indultak (nálunk a Rádiótechnika 1960 k. alakult) majd 90 után az infós lapok is indultak (pl. 576 Kbyte – már megszőnt- 1991 tıl – 2002-ig; vagy a PC World 1996-tól indult). A könyvolvasás sokat veszített elsısorban a TV megjelenése miatt is. Az irodalom elvesztette korábbi meghatározó szerepét (mivel addig a TV és a mozi szerepét töltötte be) és egyre kevesebb író indult neki a karrierének. Szóval a média kivette rendesen a részét az életmódban és egyre inkább meghatározóvá vált. A

médiás dolgokon kívül a XX. században a kirándulás is új formát öltött: szinte természetessé vált a nyaralás ami egyre gyakrabban zajlott külföldön (nálunk csak komcsi táboron belül majd a rendszerváltás után mehettünk máshova is.) A technika fejlettebb fényképezıivel (tükörreflexes masinák) nagyon király fotókat lehetett már akkor is csinálni ff ill. a 60-as évektıl színes képeket is. Őrkutatás (kiegészítés) Az ötvenes években a világon már az őrkorszakot emlegették hiszen ekkor a két szuperhatalom lövöldözgette fel a mőholdjait (miután már megcsinálták a nagyhatótávolságú és már az interkontinentális rakétákat ezekután nem volt nagy kunst őrrakétát csinálni). Azért csak az amcsik meg a ruszkik mer nekik volt csak erre pénzük a többi hatalom nem rendelekezett ekkora tıkével és gazdasági potenciállal. Az elsı mőholdat 1957-ban lıtték fel az oroszok (Szputnyik) majd 1961-ben orosz volt az elsı ember

az őrben Jurij Gagarin. Szegény jenkik le voltak égve mert pont egy komcsi ország mőszaki területen lehagyja ıket. Nem sokáig tököltek az amcsik és ık már a Holdra szálláson törték a fejüket és és már sok – sok mőholdat meg egyéb kukkoló masinát küldtek a Holdra. Végül 1969ban Neil Armstrong volt az elsı ember a Holdon: ’’Kis lépés az embernek nagy lépés az emberiségnek’’ mondta állítólag. Újabban sokan kétségbe vonják a Holdra szállást (egyébként van elég alap rá): pl. egyik képen levı őrhajós a lobogó USA zászlóval. A probléma csak annyi hogy a sok-sok kutató jármő ami járt Töri tételek by kisCs - 100 - a Holdon azt mutatták ki hogy levegı a talajtól csak 10 cm-re van. Akkor hogy loboghat az USA zászló? Na mindegy ne nyissunk errıl vitát. A 70-es években létrejöttek az elsı őrállomások is (pl. MIR az oroszoknál, amit néhány éve lehoztak (irányítva leesett)), majd késıbb már

megjelentek az igazi mőholdak, amiket a kommunikációhoz kezdtek el használni (USA) (mőholdas TV) (80-as évek). Egészségügy Hát itt is lett egy csomó új dolog bár nem olyan sok mint másutt: pl. sikerült már 1967-ben az elsı szervátültetést elvégezni. Ezt megelızıen már az 1950-es évektıl használják a jobbnál jobb érzéstelenítıket is. A technika fejlıdésével sokkal hatékonyabb lett a sok mőtét és a fogászati kezelések is: így pédául a lélegeztetıgép, vagy az sok-sok szkóp ekkor került az orvosokhoz ezzel is hatékonyabbá téve miunkájukat; vagy a fúró és más csunya eszközök jelentek meg a fogorvosoknál és most már sok embernél végre tudták hajtani a gyökérkezeléses operációkat. A gyógyszeripar: sok-sok új betegség ellen kifejlesztett védıoltások mellett elterjedtek a fejfájás csillapítók. A korszakban sok-sok betegség ellen sikerült védıoltást csinálni, de vannak új egyenlıre gyógyíthatatlan

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


betegségek, mintpl. a hepatititis B (agyhártyagyulladás) vagy a HIV vírus eredméyezte AIDS. A rákos megbetegedéseket továbbra sem sikerült gyógyítani. Bár ez a 50-60 év az emberi fejlıdés számára nem nagy idı mégis nagy változások történtek az emberi szervezetben is: pl. az egyedek korábban kezdenek érni (mi hímek átlag 13-14 éves korban) és jelentısen megnıtt az átlagos testmagasság is 160-asokról a 180 körülire (sajna ezek szerint nem tartozok oda ) Pár éve és máma (2001-2008) (kiegészítés) Mibıl élünk ma? Nahát ugye túléltünk egy századfordulót, meg egy ezredfordulót is és egy teljesen új korszakba léptünk át, ami az elızınek a részbeni folytatása. A világ jelentısen folytatja a kutatást elsısorban az info és az orvostudomány terén. A informatika terén az ezredforduló után megjelent a flash memory (EEPROM memóriák), amik a memóriakártyák, a pendrive-ok és a mp3 lejátszók létrejöttét eredményezte.

Szintén ennek és a digitális technika fejlıdésének köszönhetı a digitális fényképezı megjelenése is, ami a fényképezést általánossá tette. A nyomtató kiegészült a scannerekkel is, ami bár 1999-2000 k. is volt már de csak a századforduló után kezdtek el terjedni. Megjelentek az LCD monitorok és ezzel együtt az LCD és a plazmatévék valamint a Tévézés is egyre inkább digitális lesz amit mutat a digitális mőholdvevık és nyugaton a digitális rádiók boltba kerülése is. Továbbá kezd egyre leterjedtebbé válni a digitális kamera is. Az optikai háttértároknál megjelent a DVD és most már lassan BD is, amik nagy kapacitásúak, bár adatok tárolására nem igazán használhatóak igazából csak filmekre. Megjelent a játékgépek új generációja a PS2 (2002-tıl) majd nemrégtıl a PS3 és tavaly megjelent az XBOX is. Töri tételek by kisCs - 101 - A hardware gyártás új technológiájának könyvelhetı el a kétmagos procik

kialakítása és elterjedsének kezdete (2006-), ami a nagyobb hatékonyságot eredményezi. A számítógépes hálózatok terén jött létre hatalmas változás: megjelentek már az átlagembereknél is a nagysebességő hálókábelek (ISDN, ADSL) illetve már a vezeték nélküli hálózatok új generációi léptek be, mint pl. a infravörös , vagy a Bluetooth adatátvitel a Wifi –rıl nem is beszélve. Ezzel együtt nagy fejlıdésnek és általánossá válásnak indult kb. 2001-tıl a mobil is: az egyre több funkciós masinák már nem csak a kommunikáció hanem más, életben fontos dolgokhoz sem árt ha van (pl .munkahely, kapcsolatteremtés). Az informatikán belül a robottechnológiának van még jelentıs jövıje és mostanság a mesterséges intelligencia létrehozásában és minél ügyesebb robotok készítésében mesterkednek a tudósok. Az orvostudományban a géntechnológia vált vezetı irányzattá: nemcsak a génmanipuláció valóslut meg, hanem most

egyenesen a klónozást legalábbis az emberi klónozást tőzték ki a tudósok elérendı célnak, bár úgy tőnik nem lesz ebbıl semmi – jobb is). A technika fejlıdésével új, hatásosabb gyógyítási módszerek is alakultak: pl. a lézeres szemkezelés, vagy az egyre gyakoribb szervátültetések is. Mit hoz a jövı? Passz, a jósnık biztos tudják, de mi nem. A számtech. úgy néz ki elakadt a fejlıdésben és több igazán nagy minıségi változás nem várható. Az orvostudománynak egyre kisebb esélye van a klónozás céljának elérésére. Bár ki tudja? lehet h a korábban sci-fikban vizuált jövıképek létrejönnek. Nem tom. Döntse el szerintem a kedves Olvasó. Töri tételek by kisCs - 102 - III. EGYÉN, KÖZÖSSÉG, TÁRSADALOM ’’Egy mindenkiért és mindenki egyetért!’’ (Krisztofóró) Töri tételek by kisCs - 103 - 13. A magyar társadalom a IX. – XIII. században A magyar társadalom a IX. században és magyar ıstörténet

İstörténet A tudomány mai állása szerint valamikor a Kr.e. 500- Kr.u. 550 között a magyarok Baskíriába (Magna Hungaria) vándoroltak. Feltehetıen a nomád népmozgások egyike sodorta át elıdeinket új szállásterületükre, a Volga és az Urál folyók közti vidékre. A földmővelés vaspapucsos faekével folytatódott. Létrejött a hét törzs (Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenı, Kér, Keszi). Elsısorban török népek között élhettünk. Így a finnugor nyelvő magyarság anyagi kultúrájában, külsı megjelenésében, törzsi szervezetében ezen népekhez vált hasonlóvá. Erre utalnak a török jövevényszavaink is: ökör, bika, búza, sarló, szılı, bor, törvény. Mikor elıdeink a feltételezések szerint a VIII. századra elhagyták Baskíriát, átkeltek a Volgán. Új hazájuk, Levédia a Volga és a Don között terülhetett el. Vándorlásukat a török népek mozgása váltotta ki. Nomád ıseink új szálláshelyükön a Kazár

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Birodalommal kerültek szoros kapcsolatba, valószínőleg elismerték a kazár kagánt uruknak. A kazárok jelentıs hatással voltak a magyarságra. A magyaroknál kialakult a kettıs fejedelemség, melyrıl a bizánci források nem tesznek említést, nyilván kazár mintára jött létre. A névleges hatalommal rendelkezı kagánnak ıseinknél a kündü vagy kende (Nap), a tényleges uralkodónak a gyula (Hold) felelt meg. A kende volt a vallási vezetı a gyula pedig a katonai és poltikai vezetı. A magas szintő földmőveléssel rendelkezı kazárok fejlesztıleg hatottak a magyarság gazdálkodására, bıvítették e téri ismereteiket. Átvettük a kazár rovásírást, mely feltételezhetıen az erdélyi székelység körében a középkor folyamán is fennmaradt rovásírás rokona. A IX. század elsı felében ıseink nyugatabbra húzódtak, lazítva a kazár befolyáson. Ekkor csatlakoztak hozzájuk a kabarok, akikbıl a nyolcadik törzset szervezték. A magyarság új

hazája, Etelköz a Duna és a Dnyeper közti sztyeppén terült el. A magyarság Etelközbıl kiindulva zsákmányszerzı hadjáratokat vezetett. Részben a szlávok ellen, másrészt nyugat felé portyáztak, megjelenve a Kárpát-medencében. Az egymással harcoló frankok és morvák felváltva hívták segítségül a magyarokat, akik zsákmány reményében szívesen vállalkoztak a hadjáratokra. Ezek a honfoglalás elızményeinek is tekinthetık. A IX. századi magyar társadalom Jelentıs fejlıdésen ment keresztül a magyar törzsi szervezet a IX. században. A magyar törzsek Etelközben vérszerzıdéssel tették szorosabbá szövetségüket, miáltal a magyar törzsszövetség ereje jelentısen magnövekedett. A társadalom ekkor már lényegében differenciált osztálytársadalom, amelynek alapsejtje a nagycsalád volt. A X. század magyar társadalmát a személyi függés Töri tételek by kisCs - 104 - tartotta össze, melynek csúcsán a fejedelem állt.

Tıle függtek az úrnak tisztelt törzsfık (urak), az uraktól pedig a bınek nevezett nemzetségfık (bık). Ezeket komoly fegyveres kíséret (jobbágyok) követte. İket szolgálták az ínek (szolganépek). A szabad köznépi falvak lakossága termelı munkát végzett. Vallásuk a sámánizmus volt (életfa: alvilág, látható világ, égi világ). Mővészetük egységes és fejlett volt, számos mohamedán és perzsa elemet vettek át. A 7 magyar törzs neve: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenı, Kér, Keszi A 7 magyar vezér neve: Álmos, Elıd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm kündü (kende): a szakrális fejedelem címe (iszlám forrásokból maradtak ránk) gyula: a hadsereg fıparancsnoka, a fegyveres hatalom birtokosa a honfoglalás elıtti magyarságnál; a kende mellett vagy után a második legfontosabb személyiség. harka:gazdasági, igazságszolgáltatási szerepkör szakrális: isteni, természetfeletti erınek vagy szentségnek tartott dolog

törzsszövetség: néptörzsek közös vezetéső katonai szövetsége A magyar társadalom a X. században A kalandozások idején A zsákmányszerzı hadjáratokat valószínőleg nem a fejedelem irányította központilag, hanem egyes törzsek, elsısorban a határ mentiek önálló akcióiról volt szó, s így ezek vezetıit sejthetjük a kalandozó csapatok élén. Kérdéses a résztvevı katonai erı eredete is. A választ az határozza meg, hogy milyen fejlettségőnek tartjuk a X. századi magyar társadalmat. Ha azt feltételezzük, hogy a törzsi szervezet bomlása még kezdeti fokon állt, vagyis társadalmuk a törzsi elıkelıkre és a szabad harcosok csoportjára oszlott, úgy a fegyveres nomád pásztorok tömegei indultak a zsákmány reményében a messzi nyugat felé. Ha fejlettebb társadalommal számolunk, melyben kialakultak a törzsfık, nemzetségfık (bıség), a hatalmukat biztosító fegyveres kíséret (jobbágyok) és a mindinkább szolgálatra

kényszerített szabadok (ínség) rétegei, akkor a törzsfık és a katonai kíséret alkották a kalandozó hadakat. Ez esetekben a kalandozások legfıbb célja épp a fegyveres kíséret eltartásához szükséges javak biztosítása volt. (A X. században jelentıs számban léteztek szabadsággal nem rendelkezı szolgaállapotúak is pl. hadifoglyok - , akiket szintén íneknek neveztek.) A Szent István-kori társadalom (X.-XI. század) A Szent István-kori társadalom jogi szempontból két részre oszlott: szabadokra és szolgákra. A szabad ember az egyik törvény megfogalmazása szerint életének futását a szabadság serénységével végezte. Ez azt jelentette, hogy a törvény diktálta szabályok elfogadása mellett lényegében maga intézte sorsát, vagyis részesült a közszabadságból. Ugyanez nem mondható el a szolgáról, aki fölött Töri tételek by kisCs - 105 - ura rendelkezett. (A szolga még így is különbözött az ókori rabszolgától, mert

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


személynek tekintették.) A szabadok társadalma három csoportra oszlott. A legvagyonosabb uraknak nevezett réteg az Istvánt támogató hazai elıkelıkbıl, s a király külföldrıl jött adományokkal elhalmozott híveibıl állt. A vitézeknek nevezett középrétegbe a katonáskodó életmódot folytató, kisebb vagyonú emberek tartoztak. A szabadok társadalmának legalján a nincstelenek, de személyükben szabadok foglaltak helyet. A személyileg szabadok társadalma egy sajátos társadalmi réteggel, a vendégekkel (hospes) gyarapodott. A külföldrıl betelepült parasztok megegyezés szerint mások földjét mővelték. A magyar társadalom a XII. században Az Árpád-kor elsı szakaszának társadalmi jellegzetességei III. Béla korára teljesedtek ki. A földek ekkor még mintegy háromnegyede a király tulajdona volt. A királyi birtok társadalma (várnépek, várjobbágyok, udvarnokok) szinte a Szent István-kori állapotokat tükrözte. A világiak vezetı

rétegének legalsó részén a vitézek helyezkedtek el, akik katonáskodással szolgálták a királyt, s kis- és középbirtokaik voltak. Az Aranybulla A XIII. században a társadalmi átrétegzıdés felgyorsult. A trónharcok következtében a király a várbirtokok tekintélyes részét eladományozta, s ezzel kialakult a késıbbiekben báróknak nevezett fınemesi réteg. A nagybirtokosok megerısödése veszélyeztette a kisebb birtokokkal rendelkezı vitézeket, akikkel mint közvetlenül a király joghatósága alá tartozó királyi szerviensekkel találkozhatunk a XIII. század elejétıl. Az új berendezkedés kárhoztatói rákényszerítették a királyt az 1222-es Aranybulla kiadására. Az Aranybulla 31 pontból álló díszes okmány. Ebben a király írásban is megfogadta, hogy a jövıben tartózkodik a királyi birtokok eladományozásától. Kimondta, hogy az idegenek nem kaphatnak birtokadományt, s tisztségeket csak a királyi tanács jóváhagyásával

viselhetnek. Az egyházi emberek nagy meglepetésére megtiltotta, hogy a kamarák élén izmaeliták vagy zsidók álljanak. Az Aranybulla biztosította a szerviensek adómentességét, szabad végrendelkezési jogát, mentesítette ıket a megyeispán joghatósága alól. Az okmány ezek után meghatározta a szerviensek katonakötelezettségét. Az Aranybulla megerısítette a várjobbágyok és a vendégek szabadságjogait. Végül az Aranybulla törvényesnek nyilvánította a nemesség ellenállását abban az esetben, ha a király megszegi a törvényt. II. András Aranybullája kapcsolódott a nyugateurópai államok hasonló jogalkotási tevékenységéhez. E dokumentumban megjelenik az a nézet, hogy a királyi hatalom nem korlátlan. A formálódó nemesi társadalom IV. Béla idején Az, hogy minden vagyoni különbség ellenére van a magyarországi társadalomnak egy jogilag egységesülı rétege, már a tatárjárás elıtt is kimutatható. Ide tartoztak a nagybirtokos

és tisztségviselı bárók, ide a közép- és kisbirtokos Töri tételek by kisCs - 106 - királyi szerviensek. E társadalmi csoport tagjai adómentességben részesültek, szabadon végrendelkezhettek, peres ügyeiket a királyi bíróságokon intézték, s a királynak csak katonáskodással szolgáltak. Az Aranybullában a nemes (nobilis) szó még csak az elıkelık vékony rétegét jelölte. A király és fia által 1267-ben kiadott kiváltságlevél viszont már elismerte a királyi szerviensek nemességét is, s ıket egyszerően csak nemesnek (nobilis) nevezte. A formálódó nemesi társadalomban IV. Béla (1235-1270) uralkodásának végétıl kezdve mások is beépültek. A királyi kiváltságok alapján a várjobbágyok is megkaphatták a nemesi jogokat. Nemesítésük során egy részük valóban szabad földhöz, közép- és kisbirtokokhoz jutott. Nemessé válásukkal a királyi várszervezet végleg bomlásnak indult. Fınemes, köznemes, familiaritás Azok

az óriási birtokadományok, amelyekkel IV. Béla a hozzá hő bárókat megtisztelte, megváltoztatták a nemesi társadalom szerkezetét. Ekkor alapozódott meg több olyan bárói hatalom, amely a XIII. század utolsó negyedében lehetetlenné tette a királyi kormányzat mőködését. A mindössze 10-20 famíliából kikerülı báróknak (a báró a langobard ’’baron” szóból származik ami harcost jelent) vagyonuk révén sikerült szert tenniük az ország fıméltóságaira, mely tisztségeket aztán családon belül örökítettek a késıbbiekben. Belılük alakult ki a fınemesség. A közép- és kisbirtokos köznemesek az egykori királyi szerviensek és várjobbágyok általában nem tudtak függetlenedni a nagybirtokos báróktól. Közöttük mindkét fél számára elınyöket nyújtó kapcsolat született. A nemes önként elszegıdött a tehetısebb nagybirtokos szolgálatába. Segített az uradalom igazgatásában, a katonai kíséret, a háztartás, a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


família tagja lett. Innen származik a kapcsolat elnevezése: familiaritás. Aki szolgálatba állt, az a familiáris nemes. A szolgálat fejében a familiáris juttatásokat, ellátást és védelmet kapott. Fontos tudni, hogy a familiaritás nem azonos a hőbériséggel. A familiáris nem kapott hőbérbirtokot, személyes szolgálatvállalása pedig nem csorbította nemesi jogait. A XIII. században a tatárjárás népességcsökkenése lendületet adott a jobbágyság kialakulásának: a külföldi telepesek, vendégek (hospesek) és a határokon belül vándorló földmővesek azokon a birtokon telepedtek csak le, amelyeken bizonyos kiváltságokat biztosítottak számukra. A munkaerıhiány miatt a birtokosok elismerték, hogy a jobbágyok telküket szabadon örökíthetik, szabadon költözhetnek, s ezt az 1298-as törvény országosan is biztosította. Az ilyen módon kialakult és egységesült réteg jobbágy elnevezése (eredetileg: jobb ember) kifejezte a paraszti

népesség felemelkedését. IV. Béla tatárjárás utáni telepítési, várépítési és városfejlesztési politikája ösztönzı hatást fejtett ki: nıtt a királytól kiváltságokat nyert kereskedı- és bányavárosok száma. Ennek ellenére Nyugat-Európához képest csekély maradt a városi polgárság súlya. Töri tételek by kisCs - 107 - Az Árpád-kor társadalmi rétegzıdése (összefoglaló) A XI. századi magyar társadalom összetett képet mutatott. Még léteztek a katonademokráciából fennmaradt társadalmi rétegek és már kialakulóban voltak az új, feudális társadalom alapvetı rétegei. Az István korabeli vezetı rétegekbıl (ispánok, várjobbágyok stb.) a XII. század végére kialakult a késıbbi nemesség elıképe a szerviensi réteg, az alsóbb társadalmi rétegek pedig a jobbágyság soraiba tagozódtak be. A trónviszályok során egyes földesurak hatalmas birtokokat győjtöttek össze, belılük alakult ki késıbb a bárók

csoportja. A vezetı rétegek (fıpapok, fıurak, szerviensek) sorra elnyerték kiváltságaikat, így a XIII. század közepére Magyarországon kialakult a nyugati feudális társadalomra emlékeztetı forma. A század végére egységesült a jobbágyság, és megkapta a szabad költözködés jogát. Társadalomfejlıdés az Anjouk korában (kiegészítés) Az Anjouk kora a társadalomfejlıdés egy hosszú folyamatát zárta le. Az ország különbözı állapotban élı és különbözı kiváltságokat élvezı lakosai két alapvetı csoportban egységesültek. Az egyik csoportba tömörülık földbirtokuk révén a nemesség soraiba tartoztak. Földjükre megkapták az uralkodótól az adómentességet, és csupán katonáskodási kötelezettségük volt. A másik csoport tagjai, a földtulajdonnal nem rendelkezı jobbágyok a földesurak földjein telkeket vettek használatba. A használatba kapott telek fejében a földesúr, az egyház és az állam szolgáltatásokra

kötelezte ıket. Az egységes nemesség és jobbágyság kialakításában a királyi hatalom döntı szerepet játszott. Az 1351. évi törvények Nagy Lajos 1351-ben elrendelte, hogy a gabona és a szılı után valamennyi jobbágy, még a mezıvárosi is, köteles a termés kilenced részét ? pontosabban a kilencedik tizedrészt fizetni. Ettıl kezdve az ország minden nemese azonos szabadságjogokat és kiváltságokat élvez. Az ısiség törvényében Nagy Lajos megszüntette az Aranybullában rögzített végrendelkezési szabadságot. Udvari nemesség, vármegyei nemesség Az udvari nemesség gondolkodásmódja az Anjouk idején kezdett különválni a vármegyei nemesekétıl. Az udvari társadalom észjárását a királyság tisztelete határozta meg, míg az udvaron kívülrekedtek, a vidéki nemesek elsısorban a nemesi szabadság szószólói lettek. A szakadékot a királyok is mélyítették. A tisztsége révén a királyi székhelyhez, Budához kötıdı udvari

nemesség tagjai egyre sőrőbben kapták meg az úgynevezett szabadispánságot. Ez a késıbb Töri tételek by kisCs - 108 - pallosjognak nevezett kiváltság feljogosította ıket arra, hogy a kézre került bőnösöket a megyei törvényszék mellett ? ık is kivégeztessék. A nemességhez hasonlóan a jobbágyság kialakulása is a XIV. századra fejezıdött be. Apró falvakban éltek, gazdálkodásuk és szolgáltatásaik alapja a telek volt, mely belsı (ház és kert) és külsı (szántó, rét és erdırész) telekbıl állt. A szántót - a nyomáskényszernek megfelelıen - minden évben másutt mérték ki. A jobbágy a telek alapján rótta le szolgáltatásait földesurának (cenzus = pénzadó két részletben; kilenced = terményadó; évi háromszori ajándék; munkajáradék = fuvarozás); az egyháznak (tized a gabona és a bor után) és az államnak (kapuadó). A jobbágyok helyzete a XIV. században viszonylag kedvezı volt. Nem éheztek, szabadon

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


költözhettek adójuk megfizetése után. Javította helyzetüket a gazdasági fejlıdés, az ország belsı rendje, s hogy nem sarcolták az országot idegen hadak. Töri tételek by kisCs - 109 - 14. Az Árpád-házi uralkodók politikai életpályái Úristen, ez marhanagy téma. Csak nem gondolják, h az összes kircsi életét vágni kell? Na mind1 nem tom, mindenesetre az ELTEs vázlatot követve csináltam meg a tételt. Az Árpád-kor (1000-1301) (kiegészítés) Taksonyt Géza (972-997) követte a fejedelmi trónon aki Árpád dédunokája volt. Úgy gondolta, hogy nekünk is csatlakozni kell Európához, ha nem akarunk úgy járni mint az avarok [Tehát a lét volt a tét.]. Ezért Géza követeket küldött Nyugatra és hozatott is onnan hittérítıket, hogy terjesszék a keresztény vallást a pogány ıseink között. Fiának is hozatott feleséget Bajorországból, Gizellát. A fia, István (1000-1038)folytatta apja tevékenységét, de már egyre többször

törtek ki pogánylázadások. Ráadásul a többség nem akarta átvenni a kereszténységet, és Istvánnak volt egy bátyja, Koppány, aki a szeniorátus szerint jogosan lehetett volna uralkodó. Mögötte az a többség állt, amirıl fentebb írtam. István ezért külföldrıl német lovagokat is hozatott (Gizellának a kapcsolatai révén). Megerısítve velük a seregét, István legyızte Koppányt és a gyızelem után felnegyedelte. Istvánt 1000 – 1001 fordulóján pedig – mivel a pápa küldött koronát – királlyá koronázták Esztergomban. Azonban ezzel még nem ért véget a meccs: István 1003-ban az erdélyi Gyulát és Ajtonyt (Temesköz ura volt) le kellet még gyıznie. István megalapította az egyházmegyerendszert: mindegyik egyházmegye élén a püspök állt, és az egész ország legfıbb egyházi személye az esztergomi érsek volt. Továbbá elrendelte István, hogy kötelezı templomba járni, és minden 10 falunak kell 1 templomot építenie

saját költségén. István alapította meg a vármegyerendszert is, és 1-1 vármegye élére 1-1 ispán került. István halálát követıen a trón Orseolo Péteré lett. Orseolo Péter István unokaöccse volt, és a faterja a velencei herceg vala. Folytatni kívánta a térítgetıs politikát viszont az ország fınemesei nem nagyon kedvelték mivel idegeneket hozott magával. Ezért nem ismerték el királynak, hanem Aba Sámuel lett a király, aki István sógora volt. Orseolo, hogy megtartsa trónját, hőségesküt tett III.Henrik német-római császárnak katonai segítségért cserébe. Jött is a segítség, és Orseolo legyızte Aba Sámuelt a ménfıi csatában (1044). 1046-ban Orseolo-t mégis megvakították és elment. Még ugyanebben az évben kitört a Vata féle pogánylázadás is. Mivel nem volt király, hozni kellett. István testvérének, Vazulnak a fiai, András, Béla és Levente jöttek vissza Lengyelországból (ugyanis ık még kimenekültek

nagybácsijuk elıl). Levente még 1047-ben meghalt úgyhogy csak András és Béla jöttek, hogy átvegyék a terepet (mivel ıket illette meg). Andrást (1047-1060) királlyá koronázták, aki leverte a pogánylázadást és Béla herceg pedig a legyızte Vértesnél a támadó német sereget (1051). András halála után Béla lett a király 3 évig (1060-1063). Ez idı alatt leverte a második pogánylázadást (amit Vata fia János vezetett) 1061-ben. 1063-ban meghalt Béla. András fia, Salamon (10) lett a király, Béla fiai, Géza és László pedig megkapták a dukátust (az ország 1/3-át és a hercegi címet). Mikor azonban Salamon a németekkel lepaktálva el akarta tenni láb alól ıket, összefogtak (mármint László és Géza) és 1074-ben a mogyoródi csatában legyızték Salamon seregét. Salamont bezárták a visegrádi toronyba, és Géza lett a király. 3 évig bírta aztán meghalt, így László lett a király (1077-1095). Nagyon szigorú törvényeket

vezetett be a magántulajdon védelme érdekében [aki egy tyúk értékénél nagyobbat lopott, azt kinyírták]. Hódításokba is kezdett: meghódította Horvátországot 1091-ben. S mindezeken kívül sikeresen harcolt a kunok ellen is. 1095-ben fia, I.(Könyves) Kálmán (1095- 1116) lett a király. Enyhített a nagybácsi kegyetlen törvényein [aki egy tyúk értékénél nagyobbat lopott, annak levágták a kezét - bár nem tudom Töri tételek by kisCs - 110 - hogy ez mennyivel enyhébb] és 1105-ben elfoglalta Dalmáciát és felvette a horvát királyi címet, amit királyaink 1918-ig viseltek. Kálmán után IV.Béláig Kálmán halála után 1116-tól 1172-ig királyaink (II.Géza II. Béla és II.István) elvesztették László és Kálmán hódításait Bizánc és Velence javára az ellenük viselt háborúban. 1172-ben III.Béla lett a király, aki Bizáncban nevelkedett (Manuel császár László lányának a fia volt). Amikor átjött ide hozzánk, jelentıs

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


újításokba kezdett: létrehozta a kancelláriát és ráadásul visszaszerezte Bizánctól az elvesztett területeket. Jegyzıje, Anonymus ekkor írta a Gesta Hungarorum-ot is. Béla halála után nagyobbik fia, Imre lett 8 évig a király, aki öccsével Andrással sokat háborúzott. András német segítséggel is sorra kikapott, ám a bratyó korai halála után ı lett jogosan a magyar király 1205-ben. II. András (1205-1235) a németektıl hozott feleséget, Gertrúdot, és annak rokonait, katonáit és embereit, ami eléggé nem tetszett a magyar fıuraknak. A király hódító háborút folytatott Halics ellen 1213-ban amikor a fıurak Gertrúdot a pilisi erdıben meggyilkolták. 1217-ben András keresztes hadjáratot vezetett a szentföldre, de útközben visszafordult és hazajött. Mivel a sok idegennek és a sok háború miatt a nemességnek sok birtokot adott el ezért csak most esett le neki, hogy a fıurak mennyire megerısödtek és az ı hatalma mennyire

lecsökkent. A szerviensek támogatásának megnyerésére kiadta az Aranybullát 1222-ben. Hogy miért, mire volt jó ez a bigyó, arról késıbb lesz szó. 1224-ben adta ki az Adrenaum-ot, amiben megadta a szász városoknak az önkormányzatot. 1232-ben a zalai szerviensek újítanak a jogaikon úgy, hogy a királynak küldték igényeiket a kehidai győlésükrıl. Ezzel sikerült elérniük, hogy saját önkormányzatuk legyen és így saját ügyeik intézésére szolgabírót választottak. 1235-ben belháborúk után IV.Béla (1235-1270) (András fia) lett a király (egyébként a faterral harcolt a hatalomért). Béla megpróbálta visszaszerezni az apuka által eladományozott birtokokat: pl.: lebontotta a kisebb fıurak várait, elégette az országgyőlésben a székeiket meg hasonlók. Bevezette a regálékat, amiket csak a királynak kellett fizetni (pl. vámok). Nem sokra ment ezzel és ráadásként keletrıl a kunok áramlottak be, mivel korábbi helyükrıl előzték

ıket a mongolok. Béla beengedte és letelepítette ıket mondván, hogy tökjók lesznek a mongolok elleni harcra. Viszont a kunokat nem nagyon bírták ıseink és végülis a királyukat, Kuthant is megölték. Erre a kunok fellázadtak és egy részük pusztítva ment ki az országból a másik része pedig átállt a mongolokhoz, akiket Batu kán vezetett. A tatárjárás és ami utána történt A mongolok támadása ellen kiállt a magyar király és a Muhi nevő falu melletti síkságon vállalt csatát nem messze a Sajó folyótól. A csata katasztrofális vereséggel végzıdött (1241), de a király megmenekült. A mongolok egészen Trau szigetéig üldözték. A tatárjárás másfél évig tartott (1241-1242) majd kivonultak az országból (ugyanis kinyiffant Ögödej nagykán ezért Batunak haza kellett mennie). Béla visszatért és a nemességgel együtt elkezdte újjáépíteni az országot. Külföldrıl hospeseket (német telepeseket) hívott be, hogy az elpusztult

lakosságot valamennyire pótloja (ugyanis a mongolok a lakosság felét kiirtották). Visszahívta a kunokat és már végleg letelepítette ıket az Alföld bizonyos részein. Kıvárakat építetett, hogy visszaverjen egy esetleges újabb mongol támadást, ugyanis a kıvárakkal és erıdített városokkal a mongolok nem kezdtek ki. Béla után Béla után a bárók tovább erısödtek, de a külpolitka terén minden szomszédunkkal kibékültünk. 2 évig V.István (1270-1272) majd IV.(Kun) László lett a király. IV. László Habsburg Rudolffal szövetségben legyızte Ottokár cseh uralkodót a morvamezei csatában (1278) és sikeresen kivédte a 2.mongol Töri tételek by kisCs - 111 - támadást 1285-ben. Kezdtek kialakulni a nemesi vármegyék, amelyek irányítói a nemesek voltak és nem a király ispánjai. 1290-ben IV. László fia, III. András (1290-1310) foglalta el a trónt. İ volt az utolsó Árpád-házi király, aki már nem tudott mit csinálni a

magerısödött fıurak (bárók)ellen. Mégis megpróbálta amikor 1298-ban összehívta az elsı magyar országgyőlést és törvénybe iktatták a jobbágyok szabadköltözési jogát (persze ezt a bárók nem tartották be). 1301-ben meghalt III. András és ezzel kihalt az Árpád-ház férfi ágon és lánya, Mária révén jutottak 8 évvel késıbb a az Anjouk a trónra. Na akkor most jön egy pár fıbb király mint ahogy az ELTE-s vázlatban is leírták. Bár néha önmagamat ismétlam de hát az élet már csak ilyen. Szent István (997-1038). Az államszervezés alapjait Géza rakta le, aki 972-tıl fejedelem. 973-997 között megtöri a törzsi elıkelık hatalmát, és felveszi a kereszténységet. Beengedi a bizánci és római papokat, és kerüli a háborúkat. Gyermekeit a környezı államok uralkodócsaládjaiba házasítja be. Vajkot megkeresztelteti István névre, és Gizellával, a bajor hercegnıvel házasítja össze. 973-ban a német-római

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


császársággal szövetkezik, de nem hódol be. Egyenrangúságát a kevedlinburgi követjáráson mutatja ki. Szakít a nomád örökösítési renddel, a seniorátus elvével, és a primogenitúra szerint Istvánt jelöli ki utódjául, nem pedig Koppányt. Kitör egy lázadás és megostromolják Veszprém várát, mert Koppány nem ismeri el Istvánt. Két táborra szakad a társadalom, István támogatóira, és a pogányokra. István végül 998-ban legyızi Koppányt a német lovagok segítségével és 4 részre vágott testét, 4 égtáj szerint tőzte ki a várra. Erdély ura, Zolta egyezséggel hódolt be, míg Ajtonyt, aki a legtovább állt ellen, Csanád vitéz gyızte le 1008-ban, vagy 1028-ban. 1001. január 1-jén koronázta meg Astrik érsek, amivel megszületett a magyar keresztény királyság. Jogot kapott a király, az egyház ügyeibe való beleszólásba. Ez a korabeli Európában a függetlenség jele volt. Egyházszervezés: Elengedhetetlen volt az új hit, a

kereszténység megerısítése. Az egyház támogatása a keresztény Európához kötıdést és a királyi hatalom megerısítését egyaránt szolgálta. Hatalmas földadományokkal biztosította az egyház mőködésének anyagi alapját. Hosszú távon gondoskodott törvényeiben egyházáról. Jelentıs jövedelmet biztosított a püspökségek számára a tized, mely a termés egy tized részét jelentette. Minden 10 falunak építenie kellett egy templomot, plébániát. Támogatta a templomok berendezését is. 8 püspökséget hozott létre (Gyır, Veszprém, Pécs, Csanád, Várad, Eger, Vác, Gyulafehérvár), az esztergomi lett a rangelsı, mert az érseki széket az uralkodó székhelyére kellett helyezni. Az ország elsı fıpapja kapta meg a királyok koronázásának jogát. A magyar katolikus egyház élén az esztergomi érsek állt, aki közvetlenül kapcsolódott a pápasághoz. Szerzetesi kolostorok építését is szorgalmazta a király. A bencések számos

kolostort alapítottak (Pannonhalma, Pécsvárad, Zalavár), és a pannonhalmi fıapáton keresztül közvetlenül kapcsolódtak a pápasághoz. Töri tételek by kisCs - 112 - Törvényei: Szabályozta népének mindennapi életét. Törvényeket hozott a keresztény vallásgyakorlat biztosítása érdekében. A bőntıl való elrettentést tartotta a legfıbb feladatának, és a büntetés mértékét nagy szigorral szabta meg. A királyi javak védelmét biztosította, hogy mindenki szabadon rendelkezzék a saját vagyona és a királytól nyert adományok felett. Társadalom: A szabadok társadalma 3 csoportra oszlott: urak, vitézek és nincstelenek. Ezeken felül voltak még a rabszolgák és a vendégek, a hospesek. Vármegyerendszer: A királyi hatalom megerısödésével párhuzamosan épült ki. Megszabta a határokat, ameddig egy-egy vár illetékessége kiterjedt. A királyi vármegyék hálózata a királyi várszervezethez igazodott. A vár illetékességét egy

összefüggı területre terjesztette ki. Különbözı tulajdonú földterületekre terjedt ki, vezetıjét, az ispánt a király nevezte ki. A királyi vármegyék élén a megyésispán állt. A király legközvetlenebb hívei közül került ki. Bíráskodott, beszedte a királyi jövedelmeket, és ı vezette a megye haderejét a király seregébe. A szabadok pénzadója a király és a megyésispán vagyonát gyarapították. De az utak és a vízi átkelıhelyek vámjai is az ı kincstárukba csordogáltak be. A vármegyei szervezet vezetıje a királyi udvar bírája, a nádorispán volt, a király után az elsı világi méltóság. Kormányzás: A vezetı testület a püspökökbıl és a megyésispánokból álló királyi tanács volt. A nádor, az ispánok közül a legtekintélyesebb fıember volt, az udvarszervezet fıbírája és jövedelmeinek kezelıje, aki helyettesítette a királyt igazságszolgáltatási ügyekben. 1. Szent László (1077-1095). Külpolitika:

külsı kapcsolatait a Salamonnal szemben folytatott harc határozta meg. Az invesztitúra-küzdelmekben a pápaságot támogatta, de nem avatkozott be a harcokba. VII. Gergely pápa, viszonzásul elismerte Salamonnal szemben királynak, és hozzájárult István, Imre és Gellért szentté avatásához. Ezzel növelte az ország tekintélyét. IV. Henrik ellenkirállyal kötött katonai szövetséget. 1091 tavaszán Horvátországot Magyarországhoz csatolta. Élére a néhai I. Géza fiát, Álmos herceget nevezte ki horvát királynak. Püspökséget is alapított itt, Zágráb központtal. Törvényei: A magántulajdon elleni vétségeket akarta megfékezni. A tolvajra a legnagyobb szigorral sújtott le. A bőnös minden vagyonával együtt elveszett, a szolga mindkét szemét kivájták. Különösen fontosnak tartotta a törvénykezés a vándormozgalom visszaszorítását, azaz a tolvajlás megelızését. A függés elıl menekülni igyekeztek a szabadok. Az ország megtelt

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kóborlókkal, akik nagyrészt tolvajlásból tartották fenn magukat. Tilos volt a szökevényekkel való együttmőködés. Az elfogott szökevényeket a várakban kellett összegyőjteni. Az elnézı bírák megbüntetésével a bírák befolyásolását, lefizetését is meg akarták elızni. A vádlottnak kellett tisztáznia magát, és csak az istenítélet eszközével élhetett. Megtiltotta a vásárlást a vásárokon kívül. A vásárokon ellenırzött keretek között, a tolvajáru kiszőrésével bonyolódott az adásvétel. A király igyekezett szabályozni az egyház életét is. Az egyházi tárgyú törvények törvényesnek fogadták el az Töri tételek by kisCs - 113 - elsı házasságban élı papok házasságát, az apátokat a püspöki kormányzat alá rendelték, azaz nem mindenben követték a reformpápaság nézeteit. Lászlót 1181-ben III. Béla (lejjebb még ezen az oldalon) avatta szentté. Könyves Kálmán (1095-1116.) László halála után

Kálmán került a trónra. Álmos hatalmi vágyainak kielégítésére megkapta a hercegséget, cserébe viszont meg kellett válnia a horvát királyi címtıl. A bizánci császár nem akadályozta meg, hogy Kálmán meghódítsa Dalmáciát, 1105-ben. Kálmán 1105-ben felvette a Horvátország és Dalmácia királya címet, és a terület élére kormányzót, bánt állított. Álmos rendületlenül folytatta a szervezkedést bátyja, a király ellen. Kálmán többször megbocsátott öccsének, ám egy nagyobb lázadás felszámolását követıen Álmost és fiát, Bélát megvakíttatta. Törvényei: Belsı nyugalmat akart, az egyházi és az állami élet szabályozását tekintette fı céljának. A magántulajdon védelme mindig fontos kérdés volt, de jelentısége csökkent. A lesüllyedı szabadok szökése, kóborlása továbbra is gondot jelentett. A megoldást Kálmán az erıszakos letelepítésben látta. Az egyházi vagyon védelmére, az egyházi tized

biztosítására, az egyházi tekintélyének emelésére fektetett nagy hangsúlyt. A papok másodszori nısülését tiltotta. Megpróbálta elısegíteni a böszörmények, izmaeliták beolvasztását. A zsidók lakhelyét a püspöki székhelyeken jelölte ki, és engedélyezte birtokszerzésüket. A legfıbb bíráskodást a király és a nádor látta el. Az uradalmi rendszer megszilárdult, a szabadok közül azokat, akik tehetısebbek voltak, katonáskodásra kötelezte a törvény. III. Béla (1172-1196) İ Manuel bizánci császár udvarában nıtt fel (bátyja III. István odaküldte mikor még 15 éves volt) ahol nagyon jó nevelést kapott, és így jó államszervezıi képzettséggel jött vissza hozzánk (Manuel császár egyébként László királyunk lányának [Pirinek] és az elızı bizánci császár fiacskája volt). Bizáncban Béla sokmindent kapott, pl. a jól kiképezték erre-arra (diplomácia, hadviselés) na meg elsı feleségét is itt ismerte meg. (hú,

micsoda románc!) Miután bátyja meghalt, elvileg rá várt a trón. Ámde a bárók többsége nem ismerte el és így szegény béla igénybe vette a bizánci segítséget is és megkoronáztatta magát. Sokan úgy gondolták, h megerısödnek itt a bizánciak és ez nem jó. Emiatt sokan átpártoltak Béla öccséhez, Gézához, aki többször próbálta bátyja hatalmát megtörni de nem sikerült. Béla ugyanis – mivel jól kitanulta a diplomatikusságot – a báróknak és nemeseknek és az egyháznak sok-sok pénzt és birtokokat ígért és ezzel sikerült öccsének a nagy táborát maga mellé állítania. Ráadásul mivel öcsikéje a németekhez fordult segítségérıl, ı a pápát kérte meg (III. Sándort) h koronáztassa meg, aki habozás nélkül utasította a kalocsai érseket, h tegye meg (az esztergomi érsek nem volt hajlandó Bélával tárgyalni egészen 1179-ig). Uralkodásának idején hozta létre a kancelláriát (1181): ez ugye az állami

adminisztrációs intézmény volt, ahol összeírtak mindent (bevétel, kiadás) kiadták az okleveleket (pl. városoknak az kellett a várossá váláshoz). A kancellária élén a kancellár állt (ki hitte volna) és a többi tagot, pedig klerikusoknak nevezték. Hogy növelje a bevételeket emelte a vámokat, és a vámszedı helyek számát. Töri tételek by kisCs - 114 - III. Béla alatt a magyar állam fénykorát élte: rend volt, gazdagok voltunk (Bélusnak volt Európában a legnagyobb bevétele) a jónép viszonylag jól élt. Béla volt az elsı magyar király aki már eladományozta az elsı megyényi területő birtokot (Modrus megye – Horvátország). Bélus jegyzıje volt Anonymus (a p mester) aki ekkor írta az elsı krónikát, a Gesta Hungarorumot (’’a magyarok tettei’’). Szintén ebben az idıben íródott a ’’Halotti beszéd’’ és a ’’Könyörgés’’ is. Külpolitika: 1180 után (miután Manuel császár feldobta a bakancsot)

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


visszaszerezte Horvátországot, Dalmáciát, Észak – Boszniát (Ráma – ahogyan mi hívtuk) és a Szerémséget a Bizánctól. 1184-ben maghalt elsı felesége Chatilion Anna, és 2. felesége Capet Margit lett, aki Fülöp Ágost francia király tesója volt. Ezzel jelentısen jevultak a franciamagyar kapcsolatok. 1188-ban megszerezte Halicsot (sokra nem mentünk vele csak púp lett a hátunkon). 1192-93-ig sikeresen megvédte a dalmát városainkat a velenceiektıl. II. András (1205-1235) Béla halála után nagyobbik fia, Imre lett 8 évig a király, aki öccsével Andrással sokat háborúzott. András német segítséggel is sorra kikapott, ám a bratyó korai halála után ı lett jogosan a magyar király 1205-ben. II. András (1205-1235) a németektıl hozott feleséget, Gertrúdot, és annak rokonait, katonáit és embereit, ami eléggé nem tetszett a magyar fıuraknak. András 1211-ben behívta a Német Lovagrendet, amivel késıbb meggyőlt a baja. Brassóban

telepítette le ıket, majd 1225-ben kiőzte ıket, mert a lovagok önálló államot akartak létrehozni. A király visszahódító háborút folytatott Halics ellen 1213-ban amikor a fıurak Gertrúdot a pilisi erdıben meggyilkolták. 1217-ben András keresztes hadjáratot vezetett a szentföldre, de sokra nem ment vele. Mivel a sok idegennek és a sok háború miatt a nemességnek sok birtokot adott el ezért csak most esett le neki, hogy a fıurak mennyire megerısödtek és az ı hatalma mennyire lecsökkent. A szerviensek támogatásának megnyerésére kiadta az Aranybullát 1222-ben. Hogy miért, mire volt jó ez a bigyó, arról késıbb lesz szó. 1224-ben adta ki az Adrenaum-ot, amiben megadta a szász városoknak az önkormányzatot. 1232-ben a zalai szerviensek újítanak a jogaikon úgy, hogy a királynak küldték igényeiket a kehidai győlésükrıl. Ezzel sikerült elérniük, hogy saját önkormányzatuk legyen és így saját ügyeik intézésére szolgabírót

választottak. Hadjáratok: Uralkodása hadjáratok sorával telt el. A hadakozás rengetek pénzt és királyi bortokot emésztett fel, ami az elıkelık, a bárók kezébe került. A várkatonaságon alapuló királyi haderı az adományozások révén egyre gyengült, a király kénytelen volt a bárók bandériumaira támaszkodni. Az 5. keresztes hadjáratban személyesen is részt vett, de csak Akkon környékéig jutott, és útján inkább az ereklyék győjtésével foglalatoskodott. Az új intézmények: A király fıtisztségviselıi újfajta javadalmazásra tettek szert. Jövedelmük tekintélyesebb hányadát a birtokadományokból szerezték. A birtokok örökjogon, feltétel nélkül kerültek az arra érdemesek tulajdonába, azaz nem Töri tételek by kisCs - 115 - voltak hőbérbirtokok. Egy-egy vármegyében szinte teljesen eltőnt a királyi birtokállomány, a királyi magánuradalmak a bárók kezére kerültek. Emiatt visszaszorult a királyi udvarházak

szervezete, és létalapjukat vesztették el a várispánságok, ami a király katonai erejét is gyengítette. A regálékból származó bevételeket volt kénytelen növelni, emelte az adókat, a vámokat. Az ország gazdaságilag ugyan fejlıdött, de a növekedés még nem pótolta a kiesı jövedelmeket. Az évenkénti pénzváltás, a kamara haszna, a pénzrontás eszköze volt. Az elızı évinél kevesebb nemesfémet, tartalmazó érméket bocsátott ki. Aranybulla: Az elégedetlen bárók, várjobbágyok és szerviensek 1222-ben érdekeik védelmét biztosító oklevél kiadására szorították a királyt. Világosan kirajzolódtak az egész vármegyék adományozásának, a méltóságok halmozásának, az idegenek birtokszerzésének és hivatalviselésének tilalma. A bulla világi és egyházi elıkelıknek jogot adott az ellenállásra, az ellenállási záradékban. Megerısítette a várjobbágyok és a vendégek szabadságjogait, és megtiltotta azt a gyakorlatot,

hogy az egyház már ekkor pénzben követelte a tizedet. A bulla 31 pontjából 11, a mozgalom fıerejét adó serviensek érdekeit biztosította, adómentességet, bírói ítélet nélkül nem foghatók el, birtokaikon engedélyük nélkül még a király sem szállhat meg, szabadon végrendelkezhetnek, csak a király vagy a nádor ítélkezhet felettük, csak az ország védelmében kötelesek hadba vonulni, a királyságon kívül csak a király költségén. A serviens nem adózik, csak vérével, és csak katonáskodik. Ez mutatta, hogy a királyi hatalom nem korlátlan. Beregi egyezmény: 1231-ben a fıpapi ellenzék képviselıi megújíttatták az Aranybullát. Az egyházi kiváltságok számát szaporította meg. Kimaradt a tized pénzben való szedésének tilalma, és bıvült az egyház bírói szerepe. Az ellenállás jogát az esztergomi érsekre ruházták. IV. Béla (1235-1270) Királyi hatalom visszaállítása: Tekintélyt akart szerezni, ezért királyi

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


megbízottjai járták az országot, hogy az örökadományokat visszavegyék, és azokat újra a királyi várszervezetbe tagolják. Nem engedte, hogy jelenlétében a bárók leüljenek, ezért elégettette a királyi tanácsteremben a széküket. A királyi udvarban a peres ügyeket kizárólag kérvények útján lehetett intézni, és megtiltotta, hogy az elıkelık élıszóban adják elı kérelmüket. A királlyal csak a kancellárok felkeresése után lehetett beszélni. Megnyerte magának a várszervezet katonai elemeit, és élvezte a királyi szerviensek támogatását. a kunok fejedelme, Kötöny a tatár elınyomulás miatt kért bebocsátást Magyarországra Bélától. 40 ezer kun települt be, akik nomád állattenyésztéssel foglalkoztak, és a birtokhatároktól függetlenül legeltettek. Azért kellett a királynak ellenıriznie a fejedelmüket, mert a kunokat általános ellenszenv övezte. Tatárjárás: 1241-42: A közelgı tatár veszélyt nem mérhették fel

kellı súllyal Mo-on. A király körülhordoztatta a véres kardot, fegyverbe szólítva a bárókat, Töri tételek by kisCs - 116 - szervienseket, várjobbágyokat. A tatárok Kijev elfoglalása után Mo. lerohanását is tervbe vették. 3 irányból támadtak, északnyugatról, Erdély felıl, és a fısereg a Vereckei-hágónál, ami el is söpörte Tomaj Dénes nádor hadát. Az ország külsı segítség nélkül szállt szembe az ellenséggel. A tatár elıırsök a magyar fısereg elıl visszavonultak. A döntı ütközetre 1241. április 11-én Muhi közelében került sor, melyben a magyar csapatok döntı vereséget szenvedtek Batu kán hadaival szemben. A csatából a királyt hívei kimentették, de az ország vezetıinek jelentıs része odaveszett. A tatárok berendezkedtek az országban, behajtották az adókat, raboltak, de 1242. márciusában váratlanul kivonultak. Reformok: A király várépítési programot hirdetett, és az erıdítmények emelését

birtokadományokkal ösztönözte. A javadalmazottaknak elıírta, hogy páncélos lovagokat állítsanak ki a királyi seregbe. Tömeges várépítés indult meg. Számos településnek adott városi rangot, melynek fı követelménye volt, hogy városfalat húzzanak, és megerısítsék azt. Páncélos nehézlovasok felszerelésére is kötelezte ıket a király. Egy-egy új város általában a Fehérváron alkalmazott jogokat kapta meg, 1247-ben pedig Buda lett az ország székhelye. Társadalom: Jogilag egységesültek a bárók, a közép-és kisbirtokos királyi szerviensek, akik adómentességben részesültek, és szabadon végrendelkezhettek, peres ügyeiket a királyi bíróságokon intézték, és a királynak csak katonáskodással szolgáltak. A várjobbágyok is megkapták a nemesi címet, kialakult a fınemesség, a köznemesek és a familiárisok rendszere. A bárók befolyása alá került területek kisebb birtokosaiból szervezték meg uradalmaik irányítását,

fegyveres kíséretük, bandériumaik tisztjeit, akikbıl így familiáris vált. A jobbágyság jogilag egységessé vált, melynek megszilárdulását a hospesek tették lehetıvé. Töri tételek by kisCs - 117 - 15. Az állami oktatáspolitika jellemzıi a XVIII. századtól az elsı világháborúig Hát igen, mien jó ilyenekor, h kedves muterom pedagógia szakot végzett… az itt található sok-sok cucc az ı pedagógia-történet jegyzetébıl valók. XVIII. század (felvilágosodás) A felvilágosodás ötlete Ugye elvileg a felvilágosodás alapelve, h az állam mőködését reformokon keresztül kell korszerősíteni, modernizálni. Egyik eszköze a társadalmi bajok javítsásra a közoktatás állami kézbıl való irányítása (ugyanis addig az oktatás 100%-ig az egyházak (katolikus és protestáns) hatáskörébe tartozott.). Vagyis mint az állami oktatáspolitika mint ötlet és fogalom a felvilágosodás idején keletkezett. Mariteri és II. Józsi A

Habsburg kormányzat reformpolitikájában az oktatás színvonalának emelése is beletartozott. A királynı tanügyi rendeleten (Racio Educationis, 1777) szabályozta a közoktatást. Az állam, a felvilágosult reformok jegyében igényt formált az iskolaügy irányítására. Egységes, a népiskolától az egyetemig egymásra épülı iskolaszerkezetet alakítottak ki. Az iskolákat meghagyták az egyház irányítása alatt, de az oktatást állami ellenırzés alá vonták. A rendelet nem mondta ki az általános tankötelezettséget, de pártolták népiskolák alapítását, hogy minél több 6 és 12 év közötti gyermek járhasson iskolába. Az állam elképzeléseinek megvalósítása érdekében az 1773-ban feloszlatott jezsuita rend vagyonából tanulmányi alapot hoztak létre. Törekedtek a különbözı társadalmi csoportok, felekezetek és etnikumok igényeinek kielégítésére: a népiskolákban anyanyelven folyt az oktatás, s az alapvetı tudás megszerzését

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


tőzték ki célul. A rendelet a tanterveket is meghatározta. Mivel az oktatás célját az államhoz hőséges és hasznos polgárok nevelésében látták, elıtérbe került egyrészt a történelem és a földrajz, másrészt a gyakorlati ismeretek oktatása. Ez idıtájt alapítottak egy-két egyetemet is mint pl. a BME-t (1782). Az oktatásról A rendelettel létre lettek hozva tankerületek, amik élén tankerületi fıigazgatók és felügyelık álltak. A tankerület területe alá tartoztak az iskolák vagyis egy szint volt állam és iskolavezetések között. Létrehozták a normaiskolákat, ahol a tanítókat képezték. A középiskola szerepét csak a gimi töltötte be és ez a mai 6 osztályossal azonos. Itt a egyedek tanultak humántárgyakat: bibliaismeret, latin, irodalom) és reál tárgyakat (matek, természetismeret föci). A tanítás nyelve a latin volt és II. Józsi alatt lett fontos szerepe a németnek is: sok tárgyat csak németül lehetett tanítani és

kötelezı tárgy lett a latin mellett a német nyelv is. ** 1806-ban kiadták (I. Feri volt akkor a csaszi) a 2. Ratio Educationist: biztosította az anyanyelvi oktatást, és a magyar nyelv mindenféle oktatását is. Kedves szülıket jól megbüntették, ha pici fiát/lányát nem járatta isibe. Továbbá meghatározták a városi (késıbb polgári) isik tananyagát, tanterveit, Töri tételek by kisCs - 118 - sıt még a líceumok és akadémiák mőködését is. Itt vezették be elıször a természettudományok kötelezı oktatását (kár volt). Az oktatásügyi modernizáció szinte semmilyen összefüggésben nem állott a magyar országgyőlés oktatáspolitikai törekvéseivel, melyek az oktatásügyet a megyei keretek között látták fejleszthetınek. A 18. századi rövid egyházkorlátozását követıen az egyházak befolyásának növelésére került sor, sıt a katolikus esperességekre ruházódtak a tanügyigazgatási funkciók is. Ezzel a

katolizálódott állami hatalommal szemben a protestáns iskolák autonóm mozgástérrel rendelkeztek. A neveléstörténet-írásban nincsen egyetértés arról, hogy a protestáns egyházak autonómiája mennyiben a nemzeti liberalizmus szövetségese a klerikális abszolutizmussal szemben, s mennyiben a modernizációs törekvések egyik legfontosabb akadálya. Ez a vita áthúzódik az 1849 utáni idık, az Entwurf megítélésére is. XIX.század A hazai társadalom inkább a nyelvi modernizációban a latin tanítási nyelvtıl való folyamatos és 1844-ben véglegesült eltávolodásban jeleskedett, de abban is úgy, hogy az oktatásügyön belüli erık (az iskolafenntartó egyházak és a tanárok) végig többségükben a modernizáció-ellenes oldalon álltak, s csak a politizáló külvilág a II. József-i bürokrácia vagy a reformországgyőlési többség nyomására változott meg az oktatás latin nyelvősége. (S az is úgy, hogy újabb frontvonalakat vág a

modernizáció tömbjén belül, hiszen a latint nem németek és nem magyarok számára is némettel és magyarral váltja fel.) (magyarnyelvőség a hazai oktatásban) 1845-ben a Helytartótanács rendeletben feloszotta az elemi iskolát (vagyis az ált isit) alsó és felsı tagozatra. Alsó tagozat: 2évig jártak ide a kölkök, tanultak alapdolgoka (írni-olvasni, számolni) és a nemzetiségek lakta területeken magyart tanítottak. Felsı tagozat: 3 éves képzés volt ez, ahol a gyerekek közül aki gimibe akart menni az latint is tanult; aki nem ment tovább az tanult, föcit, fizikát, mőszaki rajzot, mechanikát, építészetet és földmérést. Az 1848-as eötvösi elképzelés látszólagos sikere ti. hogy a megyéket és egyházakat egyaránt háttérbe szorító törvényjavaslata az alsóházon átment sokkal inkább annak tudható be, hogy a megyei nemesség még nem látta át az oktatásügy jelentıségét, s a Batthyány kormánnyal ellenszenvezı katolikus és

görögkeleti egyházak jogait pedig nem nagyon volt ildomos védeni a liberális többség körében, semmint annak, hogy a modernizátori szándék a politizáló többség akaratával találkozott volna. Az 1850-es évek (Entwurffal kezdıdı) hihetetlenül intenzív modernizációja sem találkozott a hazai politikai közvélemény támogatásával, még ha a modernizáció tartalmi elemeit pl. az érettségi bevezetését (nem kellett volna☺), a szaktanári rendszer bevezetését elvileg helyeselte is a magyar értelmiségi elit. Politikailag azonban egyértelmő, hogy a centralizációs törekvések ekkoriban abszolutisztikusak, a decentralizációsak pedig feudálisak voltak. Csak 1867-ben kezdıdött az a korszak, amikor mind a centralizáció, mind a decentralizáció oldalán az alkotmányos Magyarország erıit találhatjuk. Töri tételek by kisCs - 119 - A dualizmus kora A polgári magyar oktatáspolitika elsı korszaka az 1860-as évek végétıl az 1870es évek

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


közepéig tart. Ekkoriban az új liberális alkotmányosság gyors és felülrıl (a parlamentnek felelıs VKM [Vallás és közoktatásügyi Minisztérium] felıl) vezérelt oktatásügyi modernizációt tervezett. A tanfelügyelık e korszakban a megyékkel csak területileg egybeesı, de azoktól politikailag független népoktatási kerületek élére kinevezett oktatásügyi kormánybiztosok voltak. A kor kultúrpolitikusai a tanügyigazgatásnak ugyanazt a funkciót szabták, mint európai kollégáik. Egész Európában az állam és egyház, az állam és a tradicionális erık konfliktusa zajlott ennek csak intenzitását tekintve kimagasló, de egyébként egyáltalán nem kivételes formája a német kultúrharc. A tanügyigazgatás feladata tehát az volt, hogy megtörje a felekezetek ellenállását, a megyei erık partikularitását. A centralisták részérıl komoly reményeket főztek a feudális tradíciójú megyével szembeállítható polgári/parasztpolgári

mentalitású városi-községi önkormányzathoz, helyi iskolafenntartáshoz, iskolaszéki hatalomgyakorláshoz. A népiskolai törvény felsı-népiskolájában, az elkészített kilencéves liceális középiskolai tervezetben egy demokratikus, de tulajdonképpen egyetlen társadalmi csoport által sem támogatott középfokú iskolarendszer megvalósítása kezdıdött meg, s maradt félbe. Ugyanakkor az egész polgári korra szóló érvénnyel megalapozódott a több fenntartóra, helyi adókra és államsegélyre épülı népiskolai rendszer, a hozzá tartozó iskoláztatási és iskolaállítási kötelezettséggel, illetve tanszabadsággal. A következı korszak az 1870-es évek közepétıl az 1890-es évek közepéig terjed. Ekkoriban épült ki a tényleges realitásokkal a megyék, a felekezetek súlyával számoló népiskola-igazgatás. A tanfelügyelıt ugyan felülrıl nevezték ki, de ı csak a választott megyei közigazgatási bizottság döntése nyomán

cselekedhetett. A népoktatásból kinövı intézmények fokozatos szakmai autonómiát vívtak ki a népoktatási szférától, ami azt jelentette, hogy a tanfelügyelıségeken külön elıadókra bízták a polgárikat, tanítóképzıket, kereskedelmiket stb. A középiskolák irányítása, vezetése a meglévı realitásokhoz a nyolcosztályos középiskolához igazodó szakszerősödésen esett át. Ugyanakkor a népiskolázás, a tanítóképzés és a klasszikus gimnáziumok többsége felekezeti tulajdonú maradt s a fenntartók széleskörő autonómiát élveztek. Az állam és egyház konfliktusának nagypolitikai folyamata zajlott, a szorosabban vett oktatás világában is megfigyelhetjük az állami hatalom növekedését. A szembenálló felek ebben a történetben immár maga a szőkebben vett oktatási törvényhozás, minisztériumi szintő rendeletalkotás, ill. a konkrét iskolákkal szemben fellépı tanügyigazgatás, s a másik oldalon a konkrét iskolák,

tantestületek, tanárok s civil szervezeteik. A népoktatásügyben a törvényhozással, a kormánnyal, az egyházzal, a megyékkel szemben az oktatási rendszer saját szereplıinek semmiféle esélyük nem lehetett, hatalmuk, súlyuk egyszerően összemérhetetlen volt e szereplık hatalmával. Természetesen a lakossággal szembeni érdekérvényesítés az iskoláztatási kötelezettség kikényszerítése azoknál, akik nem akarnak iskolába Töri tételek by kisCs - 120 - járni sem olyan mérető feladat, mely az oktatásügy szereplıi számára a reális lépték lett volna. A népoktatás története ekképpen mindig is a „nehézsúlyú” szereplık mérkızési terepe maradt, azaz a minisztériumé, az e kérdésekre nemzetiségpolitikai megfontolásokból odafigyelı miniszterelnökségé, a nagyegyházaké, a megyéké, a nagyvárosoké. A tanítók önálló erıként nem nagyon játszanak szerepet, s a tanfelügyelıi testület is csak részben a népoktatási

szféra képviselıje, gyakran minthogy az állás nyilvánvalóan politikai a megyében tekintélyes birtokos család sarja tölti be e fontos tisztséget. A kisebb szereplık éppen azáltal jutnak szerephez, hogy az egyes intézményeket fokozatosan kiszakítják a tanfelügyelı befolyása alól. A népoktatásból alapvetıen háromféle intézmény szakadt ki: Már az 1868-as népiskolai törvényben is nevesített különállósággal rendelkezik a polgári iskola. A polgári iskolai érdekkör hamarosan kiformálódott. A polgári iskola önállóságában érdekeltek voltak: 1. a népiskolában már egyáltalán nem tanító polgári iskolai tanítók 2. az intézményigazgatók 3. azok a kisvárosok, melyeknek iskolavárosi körbe való belépését éppen a népiskolától világosan megkülönböztethetı polgári iskola léte tette világossá, valamint azok a nagyvárosok, ahol az alsó-középiskolázásra vágyó kispolgárság fontos helyi politikai szerepet játszott

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


4. azok a minisztériumi tisztviselık, akik az állami tulajdonú iskolák kormányzását, mint hatalmi és munkaformát jobban kedvelték, mint a zömében nem állami tulajdonú népiskolák felügyeletét. A polgári iskola függetlenedésében érdekeltek több egymással párhuzamos politikaterületen érték el a polgári iskola kiszakadását a népiskolai érdekkörbıl. Az iskolaszékek és gondnokságok azaz a laikus kontroll hatalmát visszaszorították: az iskolák teljes jogú vezetıi államilag kinevezett közalkalmazottak, a polgári iskolai igazgatók lettek. Az iskola pedagógusai elérték, hogy ne tanítói, hanem tanári oklevelet és besorolást kapjanak. A tanfelügyelı hatalmát több hullámban veszítette el, a végén szakmai jogköreit csak a polgári iskolai elıadóján keresztül gyakorolhatta, (hogy majd 1929-ben teljes hatáskörét a polgári iskolai fıigazgatóra ruházza át). Ez azt jelenti, hogy a központi államhatalom és egy kizárólag az

államtól függı szakmai csoport sajátos koalíciót alkot, mely fokozatosan kiszorítja a megyei erıktıl is függı s hagyományosan az állam-egyház-megye erıviszonyrendszer figyelembevételével kinevezett tanfelügyelıt. A polgári iskola az 1883-as minısítési törvény után, s tantervének az alreáliskolához igazítását követıen fokozatosan alsó-középiskolává válik, de e tanári csoporttal szemben az állami tanügyigazgatás befolyása sokkal nagyobb, mint az alsó-középiskolák egyetemet végzett tanári csoportjaival szemben. Az alsó-középiskolákat, különösen, mivel tanáraik a felsı-középiskola tanáraival azonosak, némileg védi a tudományági autonómia a polgári iskolában semmi ilyesmirıl nincs és nem is lehet szó. Ennek következtében a polgári iskolában a tanításmódszertan állami ellenırzése sokkal hamarabb kap teret, mint az Töri tételek by kisCs - 121 - alreáliskolában, vagy az algimnáziumban. Így a

középiskolai szféra késıbbi ellenırzése a polgári iskolai közegben kialakított normákkal, igazgatási patternekkel folyik. A középfokú szakoktatás intézményei közül a felsıkereskedelmi iskolák az 1883-as minısítési törvénytıl kezdve számítanak bizonyos értelemben középiskolának, de mivel érettségit adó intézmények, s mivel jelentısebb központi kapcsolatokkal tudniillik az ipari és kereskedelmi szakminisztériumbeliekkel rendelkeznek, hamarabb szakadnak ki a tanfelügyelı alól, mint a polgári iskolák. A tanítóképzıs és gyógypedagógiai érdekkör mivel, bár különbözı szempontból a legerısebben kötıdött a népiskolai szférához, csak igen késın, s csak részlegesen tud kiszakadni. A tanítóképzés noha a polgári iskolára épül sokkal kevésbé párhuzamos intézmény a felsı-középiskolával, mint a polgári iskola az alsó-középiskolával. Az állami szabályozás gyakorlatilag egyedülálló példájaként a

szakmai csoport által már kiharcolt hatévfolyamosságot, ötévfolyamosságra léptették vissza a húszas években. A klasszikus középiskolai szférában az állami kontroll növekedése egyfelıl abban érhetı tetten, hogy maga az állami középiskolai tanterv mely a formális képzésrıl a tudományági képzésre helyezi a hangsúlyt az 1867 elıtti régi rendszerben képzett tanárokat sok tekintetben kellemetlenül érintette. Másfelıl pedig abban, hogy az állami befolyás növekedése az új a klasszikus gimnáziumokétól eltérı szellemiségő intézmények által kiadott évfolyambizonyítványok elfogadását a nagytekintélyő klasszikus intézményekre gyakorlatilag rákényszerítette. A fıigazgatói hatalom nagyon sok tekintetben növekedett, az igazgató a tanárok egyenrangú kollégájából egyes helyeken a testület felsıbbség elıtti képviselıjévé, másutt viszont fordítva, az állami hatalom iskolákra kényszerítıjévé változott. Az

állami hatalom növekedése ellenére a dualizmus korában a tanári-igazgatói autonómia magas szintő, a rendszer alapvetıen egyensúlyelvő maradt. Az oktatáspolitika beillesztette magát a nagypolitikai (oktatáson kívüli, a rendszer alapvetı belpolitikai kérdéseit érintı) folyamatokba: szerepet kapott a nemzetiségpolitikai és az egyházpolitikai küzdelmekben, az egységes (származás, vallási hovatartozás, helybeliség és más tradíciók helyett képzettség által meghatározott) modern bürokrácia kialakulásában. A tanoncszabályozás révén viszonyba került az iparszabadság és az állami fejlesztés dichotómiájában gondolkozó gazdaságpolitikával, és az érettségizett státussal járó önkéntesi intézmény (a hosszú sorkatonai szolgálattal szemben könnyített, s az úri léttel inkább összeegyeztethetı sorkatonáskodási forma) révén a katonapolitikával is. Az oktatáspolitika immár nem pusztán a polgárosodás történelmi

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


értelemben vett igényének, az alfabetizációnak tett eleget, hanem konkrét értelemben is kielégítette a modern rétegek, illetve a modern gazdaság által megfogalmazott szükségleteket. A miniszteri rendeletek e konkrét polgárság által mintegy megrendelt iskolatípusokat, tantárgyakat vezettek be, alapvetıen az oktatásügy régi szereplıi, tudniillik az egyházak ellenében. A népiskola 1877-es, mértant és rajzot bevezetı tantervével alkalmassá vált a leendı iparosok és munkások Töri tételek by kisCs - 122 - elıképzésére. A sokak számára az elsı négy középiskolai osztály helyébe lépı polgári iskola (melyet Pest város képviselıje a miniszterrel szemben a parlamentben kezdeményezett még 1868-ban) gyors ütemben épült ki, a kereskedelmi szakiskolák fokozatosan érettségit adó intézménnyé nıtték ki magukat. A liberális oktatáspolitika sajátos bizonyítékaként a kereskedelmi rövidebb tanulmányi idı (népiskolával és

polgárival együtt 11 év) alatt kínált érettségit, mint a klasszikus gimnázium (népiskolával együtt 12 év). A reáliskola elıbb rendelet, majd törvény erejénél fogva lett egyenlı idıbeli hosszúságú, s sok tekintetben azonos értékő az érettségit adó gimnáziummal. A reáliskolák száma állami építések folytán radikálisan megugrott. Mindennek eredményeképpen átalakult az iskolázottak társadalmi összetétele az átlagnál nagyobb arányban analfabéta felekezeti és anyanyelvi csoportok a keleti megyékben élı ortodox zsidók, görögkeletiek (leginkább: románok, szerbek), keleti szlovákok, kisebb falvakban élı magyarok, de még a legelmaradottabb ruszinok (kárpátukránok) is megkezdhették alfabetizációs hátrányuk ledolgozását. A városi népesség neológ zsidói, evangélikus németjei Karády Viktor kifejezésével allogén csoportjai eredményesebb népiskolalátogatással, valamint a polgáriban, reáliskolában,

felsıkereskedelmiben elvégzett osztályokkal, illetve az egyre nagyobb arányban állami gimnáziumokban szerzett bizonyítványokkal növelték felülreprezentációjukat az iskolázott népességben. Az oktatásügy állami expanziója szempontjából ezen csoportokkal való objektív történelmi kompromisszum a természetes: mindenki, aki érvényesülését, befolyását, hatalmát nem a történetileg öröklött viszonyoknak, hanem az iskolázás szabad piacán felmutatott teljesítményeknek köszönheti a teljesítményelvő és növekedéselvő oktatáspolitika természetes partnere.(Ugyanakkor a kelleténél talán kevesebb figyelemben részesült, hogy fokozatosan a többi csoport is begyorsított.) Ezek a négyosztályos végzettségek, ill. érettségik a közszolgálatban való elhelyezkedés, a munkaerıpiac, az önkéntesi intézmény és a késıbbi népszámlálási nyilvántartás szempontjából egyenrangúak voltak. Az egyetemre való felvétel szempontjából

viszont ahol a törvényalkotónak leginkább figyelembe kellett venni az oktatási szféra hagyományos erıit differenciált mértékben képesítettek továbbtanulásra. Azaz a hetvenes-nyolcvanas évekbeli középfokú expanzióval elsıként a középszintő értelmiségi funkciók felé indulhattak meg az új társadalmi csoportok, s csak késıbb az állami gimnáziumok kilencvenes évekbeli aránynövekedésével nıtt az esélyük a felsıoktatásba és ekképpen az értelmiségi elitbe jutásra. A középiskolai tantervi utasítás még 1879-ben, tehát a felekezetektıl dominált felsıházon nehezen átnyomott 1883-as középiskolai törvény elıtt ? a racionalista ismeret-elsajátítási módot preferálta, az ógörög fakultatívvá válásával (1890-ben, azaz a felekezeteket meggyengítı 1886-os felsıházi reform után) pedig modernizálódott a klasszikus középiskola is. INTÉZMÉNYESÜLT EGYENSÚLYRENDSZER (1890-1918) A következı korszak a kilencvenes

évektıl talán az elsı világháború végéig tartott. A tanügyigazgatásban továbbra is egyensúlyelvő hagyomány érvényesült, de most már úgy, hogy amint megerısödött egy-egy elem a Töri tételek by kisCs - 123 - rendszerben, rögvest intézményes ellensúlyok keletkeztek. Példa erre az 1890-es évektıl mőködı közigazgatási bíróság vagy az 1902-es katolikus iskolaszékekrıl szóló rendelet olyan intézmények létrehozása, melyekkel a politika éppen az erısödı végrehajtó hatalom ellensúlyait teremtette meg, s formálta ezzel újjá az egyensúlyelvő tanügyigazgatást. Az elızı idıszak széles másodfokú iskolázásának a polgári és az alreáliskola elterjedése bázisán a századfordulóra a polgári iskola alreáliskola, algimnázium egymáshoz való tantervi közeledésével, a latin kiiktatásával elérhetı közelségbe került egy átjárható, csak 14 éves korban iskolaválasztásra kényszerítı iskolarendszer. (Persze,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


csak a szakmunkás-szülıktıl felfelé: a parasztság tömegeinek gyermekei számára továbbra is csak a hatéves sıt sokak számára gyakorlatilag még ennél is rövidebb népiskola jelentette az iskolázást.) A polgárit végzettek érdemi eséllyel rendelkeztek ahhoz, hogy középiskolában tanuljanak tovább, a középiskolások még nagyobbal ahhoz, hogy a királyi útról letérve felsı-kereskedelmis érettségit vagy tanítóképesítıt szerezzenek. Azt mondhatjuk, hogy azt az alapvetı lehetıséget, melyet a feltörekvı társadalmi csoportok szocializációja jelentett a kilencvenes években, immár a gimnáziumi szférára is kiterjedı iskolaalapítások és a tantervpolitika együttes hatásaként az állam és a városok mind nagyobb mértékben vehették át az egyházaktól. Az újonnan szervezıdı felekezeti tanáregyesületek az egyházpolitikától és a nagypolitikától leválasztható módon jelenítik meg az oktatás felekezeti tagoltságát is.

(Ugyanakkor a katolikus tanárok szervezete és a katolikus iskolák tantestületei még ha ugyanazon személyekbıl állnak is egymástól eltérı álláspontot foglalhattak el, pl. államsegély kérdésében.) Az iskolatípusok elitje amely a századvégtıl iskolatípusonként bomló tanáregyesületekbe szervezıdik, s iskolatípusonként saját szakfolyóiratot ad ki a szakirányú felügyelet, a szakfıigazgatóságok kiharcolásával az oktatáspolitika döntési centrumait iskolatípusonként is feldarabolja. A modernizáció felülrıl vezéreltsége csökken, mert kiformálódnak azok az intézmények, amelyek képesek a gazdaság, a társadalom szereplıit is megjeleníteni: a szakoktatás elvi irányításában nem csak mint korábban az ágazati minisztériumok, hanem a piaci szféra képviselıi közvetlenül is részt vettek. Már a kilencvenes évektıl mőködött meghívott nagyvállalkozók, érdekképviseleti vezetık részvételével a kereskedelmi és ipari

oktatási tanács. (Az agrároktatás jó része ekkoriban még az agrárkörök érdekképviseleti szerveivel szoros viszonyban álló agrártárca kezében volt, hogy majd a következı korszakban, a húszas években, hasonló tanácsot kapjon.) A kereskedelmi és ipari oktatás gyakorlati irányításában továbbra is jutott szerep az illetékes minisztériumnak, másrészt minden iskolatípusnak még ha teljesen a VKM alá tartozott is saját fıigazgatója volt, aki kifejezetten e speciális külsı erık szempontjainak integrálásához értett. A pedagógiai tudományosság pólusai a korábbi idıszakban a kormánypárti racionális-liberális beállítottságú gyakorló gimnázium és az ellenzéki keresztény-konzervatív egyetemi pedagógiai tanszék voltak (ha nevesíteni akarjuk, akkor ez a Kármán kontra Lubrich vitát jelenti), a századfordulón azonban az utóbbi tanszéken is a modern oktatáspolitikát képviselı (addig minisztériumi karriert befutó) Fináczy

Ernı lett a tanszékvezetı. Töri tételek by kisCs - 124 - A modern liberális erık ha az országban nem is, de Budapesten, ha az iskolázás egészében nem is, de annak legfontosabb centrumaiban hegemón szerepbe jutottak. Ellenük már nem csak mint addig a konzervativizmus és klerikalizmus erıi szervezkedtek, hanem a baloldali radikális, ill. látensen vagy ténylegesen szocialista csoportok is. A század elején olyan új erık és törekvések intézményesültek az 1891 óta mőködı Magyar Paedagogiai Társaság, illetve az egyetemi tanszék ellenlábasaként , mint az 1907-ben megalakult Magyar Gyermektanulmányi Társaság, és az 1912-tıl mőködı Fıvárosi Pedagógiai Szeminárium. A Szabadtanítás Országos Kongresszusán felvonultak a felnıttnevelés különféle szempontokat megfogalmazó érdekkörei: a Szabad Líceum Egyesülete és a munkásgimnáziumok tanárai. Az iskolán kívüli oktatás társadalmi, politikai mozgalmait az ellenzékieket és

kormánypártiakat egyaránt az államigazgatás nem hivatallal, hanem a jól bevált tanács rendszerrel kívánta koordinálni: az 1910-es évektıl Szabadoktatási Tanács szervezıdött a VKM-ben. (Ez 1922-ben szőnt meg.) Az Országos Testnevelési Kongresszuson, a testnevelés és a honvédelmi nevelés különféle érdekköreinek megjelenése 1913-ban egy Országos Testnevelési Tanács alakításáig is elvezetett. E két újonnan alakult tanács bizonyítja, hogy a VKM az egyre-másra felbukkanó érdekcsoportokat s nem csak a gazdasági érdekképviseleteket efféle tanácsok szervezésével kívánta az oktatáspolitika-formálásba beépíteni. A politikai baloldal és a szociális érdeklıdéső értelmiség teljesen új szempontú csoportosulásokat igényelt. Megszervezıdtek a baloldali tanítók (1910), a Gyermekszanatórium Egyesület (1910). Fıiskolai Szociális Telep (1912) alakult. A korábbi kisebb-nagyobb magánkiadók mellé nagy kapacitású, s immár

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


részvénytársasági formájú tanszergyártó cégek léptek az oktatási arénába: a kisebb vállalkozásként már régen jelen lévı, de ekkoriban modern nagyvállalattá alakuló Calderoni Rt. (1910), a Pedagógiai Filmgyár Rt. (1913) stb. A leghatalmasabb könyvkiadók foglalkoztak az ország tankönyvellátásával. A politikát integráló intézmények száma radikálisan megnıtt, hiszen az oktatáspolitika fentebb felsorolt szereplıi egy szinttel lejjebb vitahelyszínként is mőködtek. Az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny, a Magyar Tanítóképzı, a Kereskedelmi Szakoktatás, az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny és más egyesületi folyóiratok arról tanúskodnak, hogy a minisztériumi kibocsátású rendeleteket, utasításokat, rendtartásokat, szabályzatokat gyakran már a tervezet fázisában, de kiadás után az egyesületek választmánya, közgyőlése és helyi körei mindenképpen minden jelentısebb esetben

részletesen megvitatták. Az egyesületek maguk is kidolgoztak bár zömében csak egy-egy iskolatípus, iskolafokozat sorsára kiterjedı oktatáspolitikai koncepciókat. Töri tételek by kisCs - 125 - 16. Széchenyi és Kossuth politikai életpályája Széchenyi 1825-ben a rendi országgyőlés összehívásakor még nem érett meg a helyzet a valódi változtatásokra, de látható volt, hogy a nemesség elıtt csak egyetlen út áll, ha rálép a reformok útjára, és önmagán próbál segíteni. Ez az országgyőlés adott alkalmat Széchenyi István grófnak arra, hogy magyarországi politikai pályáját elkezdje. Ekkor ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia számára egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot. Széchenyi István a magyar fıúri családok legkiválóbbjainak hagyományait folytathatta. 1791-ben született, atyja Széchényi Ferenc, aki kapcsolatba került a felvilágosodás eszmevilágával, s megalapította a Nemzeti Múzeumot. Anyja Festetich

Julianna, György testvére. Katonaként a napóleoni háborúk során bejárta Európát, majd utazásai, fıleg a Wesselényi Miklóssal megtett angliai útja döbbentette rá, a csúnyácska haza állapotára. Széchenyi ezután a magyar politikai élet egyik meghatározó alakja lett. Megalakította a Nemzeti Kaszinót, ahol a nemesség különbözı rétegeihez tartozók megvitathatták a társadalmi problémákat. Könyvet írt a lótenyésztésrıl, s a lóversenyt is meghonosította az országban. Az 1830-ban kiadott Hitel címő munkája alkalmasnak bizonyult a nemesség politikai aktivizálására. Mőve sikerét annak is köszönhette, hogy ekkor már az európai politikai helyzet megváltozott, és a reformok a birodalomban is elképzelhetınek látszottak. Franciaország elkergette a Bourbonokat, függetlenné vált Belgium, Lengyelország felkelt a cári rendszer ellen. Az udvart és mindenható kancellárját, Metternichet lekötötték a birodalomban zajló

nyugtalanító események. Emiatt nem kívánta a helyzet kiélezıdését a magyar rendekkel. Ez kedvezett a reformmozgalom elindulásának. A nemesség polarizálódott. A viták színhelyei a vármegyeházak, illetve a vidéken is létrejött nemzeti kaszinók voltak. Terjedt a liberalizmus, amely erısen összefonódott a nemzeti kérdésekkel. A Hitel arra keresett választ, hogy a gazdasági dekonjunktúrából milyen lehetısége van a nemességnek a kilábalásra. Széchenyi rámutatott arra, hogy a nemesség szegénysége az elavult feudális jogrendben keresendı. A gazdaságot csak akkor lehetne virágzóvá tenni, ha eltörölnék az ısiséget és a kincstár öröklési jogát a természetes örökös nélkül maradt birtokokra. A Hitel megindította a vitát arról, hogy elıbbre juthat-e a nemesség akkor, ha önként lemond kiváltságairól. A Hitelt Dessewffy József támadta meg, aki Taglalat címő mővében politikai állásfoglalásban túlment Széchenyi

gondolatain. Felfedte, hogy a parasztság jogfosztott állapotában nem tud a nemességgel együtt a reformokért lelkesedni. Mindamellett kiállt a nemesség jogai és kiváltságai mellett, és ezeket veszélyeztetve látta a Hitelben. Széchenyi a Világ címő mővében válaszolt a Taglalatra. 1833-ban jelent meg összefoglaló mőve, a Stádium, amely politikai, gazdasági és társadalmi reformprogramját 12 pontban foglalta össze. Legfontosabb Töri tételek by kisCs - 126 - gondolatai az ısiség eltörlése, ami a birtokos hitelképességét fogja eredményezni, a közteherviselés, az önkéntes örökváltság, a törvény elıtti egyenlıség, a közlekedés javítása a folyók szabályozásával, a céhek és árlimitációk eltörlése, a földek feudális tulajdonának megszüntetése, a nyilvánosság, vagyis az országgyőlések üléseinek szabad látogatása, a nem nemesek szabad földvásárlásának engedélyezése. A nemesség sérelmi politikáját

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


céltalannak, következményeit tragikusnak tartotta, ezért szembe került a politikai élet több vezetıjével, sıt barátjával, Wesselényivel is. Írásai mellett sokat tett Pest-Buda fıvárossá fejlesztése érdekében. A dunai rakpart, az állandó híd, a Lánchíd (ahol a hídpénz megfizetése a nemeseknek is kötelezı volt), a hengermalom, a hajógyár, a dunai gızhajózás megindítása, az Al-Duna szabályozása az ı kezdeményezésére, közremőködésével valósult meg. A negyvenes években a Tisza szabályozásával és hajózhatóvá tételével a gazdaság pozícióit kívánta javítani. E sok munka mellett a politikai életben is hallatta szavát. Károsnak tartotta a negyvenes évek nemzetiségeket semmibe vevı politikáját. Különbözı politikai nézeteik ellenére Kossuth méltán nevezte a legnagyobb magyarnak. Kossuth A reformmozgalom kibontakozása, Kossuth Lajos programja Az 1832-36. évi országgyőlés munkálatainak szellemét döntıen

befolyásolta a lengyel szabadságharc és az 1831. évi felvidéki jobbágyfelkelés. E két tényezı hatására a legfıbb kérdés a jobbágyság felszabadítása, az úrbériség eltörlése lett. E téma legkiemelkedıbb politikusa Kölcsey Ferenc, Szatmár vármegye követeként vett részt ezen az országgyőlésen és mondott megrázó beszédet az adózó nép állapotáról. A rendek az önkéntes örökváltsággal értettek egyet, amely lehetıséget teremtett volna a jobbágy számára, hogy összegyőjtött pénzén önmagát megválthassa a földesúri terhek alól. Bár mindkét tábla megszavazta, az uralkodó nem szentesítette a javaslatot. Támadás indult a liberálisok, köztük Kölcsey Ferenc ellen, az országgyőlés berekesztése után pedig perek kezdıdtek a legnépszerőbb politikusok félreállítása céljából. 1835-ben meghalt I. Ferenc, és a trónt az uralkodásra képtelen V. Ferdinánd örökölte. Szabad kezet kapott a magyarországi ügyek

intézésében Metternich, aki konzervativizmusával a feudális viszonyok változhatatlan megırzésében látta csak a monarchia jövıjének biztosítását. Wesselényi Miklóst, aki az országgyőlésen az ellenzék egyik vezére volt, hosszú bírósági eljárásban elítélték. Ugyancsak lesújtottak az országgyőlési ifjak vezetıjére, Lovassy Lászlóra, majd 1837-ben Kossuth Lajost is bebörtönözték. Mindegyikük ellen az volt a vád, hogy megsértették a cenzúrát, és engedély nélkül terjesztették az országgyőlésen elhangzott beszédeket. Az 1839/40. évi országgyőlésen a nemesség csak akkor volt hajlandó megszavazni az újoncokat és az adót, ha az udvar amnesztiát hirdet, és enged a reformköveteléseknek. Ez a politika eredményre vezetett, mivel Ausztria helyzete Töri tételek by kisCs - 127 - külpolitikailag meggyengült. A foglyok kiszabadultak. Az 1839/40. évi országgyőlés elfogadta, az uralkodó pedig szentesítette azokat a

törvényeket, amelyek lehetıvé tették az önkéntes örökváltságot, engedélyezték gyárak alapítását. A börtönbıl kiszabadult Kossuth Lajos engedélyt kapott arra, hogy politikai lapot indítson. A Pesti Hírlap 1841 elején jelent meg elıször. Életpálya Kossuth Lajos (1802-1894) Monokon született nemesi értelmiségi családban. Jogi tanulmányokat folytatott, vármegyei tisztviselı ügyvéd lett. Egy távolevı fırendet helyettesítve jutott el az 1832/36. évi országgyőlésre, ahol a jurátusokkal kézzel írott Országgyőlés Tudósításokat szerkesztette, amelyeket szétküldtek a vármegyéknek. 1837-tıl a Törvényhatósági Tudósításokkal kezdeményezte. Kossuthot a cenzúra megsértése miatt ítélték el. A börtönben megtanult angolul, és közgazdaságtannal is foglalkozott. Kiszabadulása után megteremtette a magyarországi politikai újságírást. Új mőfajt is létrehozott, a vezércikket. Írásainak vezérfonala, hogy a

köznemességre támaszkodva reformok útján kell megteremteni a polgári nemzetállamot. Ezért át kell alakítani a gazdaságot és a megkövesedett feudális jogrendet. Az 1839/40.évi országgyőlésen megszavazott önkéntes örökváltságról jól tudta, hogy alkalmatlan a jobbágykérdés megoldására, mivel a parasztságnak nincs pénze arra, hogy saját sorsán javítson. Ezért a kötelezı örökváltságban látta a helyzet megoldását, amikor a megváltásért az állam kárpótolja a földesurat. Az ország nyomorúságos közállapotainak okát az adózásban kereste. Tudta, hogy a nemesség nem mond le teljes adómentességérıl. Ezért elıbb a háziadó megszavazását sürgette lapjában. Felismerte, és lapjában hirdette, hogy Magyarország az örökös tartományokkal szemben hátrányos helyzetben van; gazdasága nyersanyagot és feldolgozatlan élelmiszert termel a birodalom iparilag fejlettebb tartományainak. Ennek oka az 1754-ben bevezetett

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


vámrendszer, amely a magyar birtokosok terménykivitelét is nehezítette. Lapjában megindította harcát az önálló iparral és vámterülettel rendelkezı gazdaságért. Miután az országgyőlésen az önálló vámterület ügye elbukott, 1844-ben társadalmi mozgalmat szervezett, a Védegyletet. Tagjai nem vásároltak idegen árut, ezzel csökkentették az osztrák és cseh iparcikkek iránti hazai keresletet. A magyar ipar siralmas állapotát jól mutatta az 1842-ben megrendezett ipari kiállítás. A társadalmi mozgalom természetesen nem pótolta az állam intézkedéseit, amelyre nagy szüksége lett volna az országnak. A szabadságharc élén Az 1848. februári párizsi forradalom hírére március 3-án felirati javaslatában az ellenzék programjának sürgıs törvénybe iktatását (jobbágyfelszabadítást, a terhek közös vállalását és független nemzeti kormányt) követelte. Döntı szerepe volt abban, hogy az országgyőlés megszavazta a forradalmi

átalakulás eredményeit rögzítı törvényeket és a forradalom erıire támaszkodva kikényszerítette Bécs hozzájárulását. A Batthyány-kormányban pénzügyminiszter lett, nevéhez főzıdik az önálló magyar pénz (Kossuth-bankó) megteremtése és az ország elsı költségvetésének Töri tételek by kisCs - 128 - összeállítása. Július 11-i beszédével elérte a haza védelmére szükségesnek tartott 200 ezer újonc és 42 millió Ft megajánlását. Szeptember 6-án elrendelte az elsı magyar bankjegyek kibocsátását a védelmi szükségletek fedezésére. Szeptember 15-én javaslatára választotta meg az országgyőlés a védelem megszervezésére az Országos Honvédelmi Bizottmányt. Szeptember végén nagy sikerő toborzókörúton (melynek elsı állomása Cegléd volt) szólította fel az Alföld népét a haza és a jobbágyfelszabadító-forradalom védelmére. A Batthyány-kormány lemondásával a végrehajtó hatalom gyakorlása a

Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely Kossuthot választotta elnökévé. A szabadságharc további menetében óriási feladatokat oldott meg mind a hadsereg megszervezése, mind a nemzeti ellenállás és forradalmi helytállás gazdasági, társadalmi és politikai feltételeinek megteremtésében. Kezdeményezésére mondta ki Debrecenben az országgyőlés 1849. április 14-én a Függetlenségi Nyilatkozatban a Habsburg-ház trónfosztását. Kossuthot ugyanakkor ideiglenes államfıvé, kormányzó-elnökké választották. A szabadságharc végsı szakaszában felismerte, hogy új intézkedések lennének szükségesek a magyarországi nemzetiségek jogainak biztosítására. Az orosz beavatkozás után szerencsétlen kézzel nyúlt bele a katonai kérdésekbe, majd a helyzet reménytelenségét belátva 1849. augusztus 11-én kénytelen volt átadni a hatalmat Görgeynek, aki röviddel ezután mivel a nagyobb áldozattal járó további harc értelmetlenné vált letette a

fegyvert. Szeptemberi vidini levelében aztán Kossuth igaztalanul (bár a szabadságharc újrakezdésének feltételeit javítandó) árulással vádolja Görgeyt, ami 150 évig akadályozza a nagy hadvezér reális értékelését. Emigrációban A szabadságharc bukása után Kossuth emigrációban tevékenykedett, hogy megakadályozza a csüggedést Magyarországon. 1849. októberében a vidini levélben Görgeyt okolja a szabadságharc elvesztése miatt. 1851-ben Törökországban írta meg a Kütahyai alkotmánytervezetet, amely egy demokratikus alkotmányszervezet volt Magyarország számára. E szerint az államforma demokratikus köztársaság lenne, általános választójoggal, köztársasági elnökkel, önálló hadsereggel, kidolgozott oktatási rendszerrel. Ezt azonban az emigráció tagjai sem fogadták el, mivel egy modern demokrácia alapja lenne, ami azonban túl korai. A kiegyezési kísérletek idején hozta nyilvánosságra Kossuth a dunai kis államok

szövetségén alapuló tervét, amely azonban a nemzetállamiság központi politikai gondolata miatt nem váltott ki különösebb érdeklıdést. Kossuth már 1865-ben fellépett a kiegyezés ellen a Kasszandra-levéllel. Szerinte a kiegyezés feladta a teljes függetlenséget, a közös ügyek kiszolgáltatják az országot Ausztria imperialista érdekeinek. Deák hívei ezzel szemben a kiegyezés elınyeit hangoztatták. Ugyan nem valósult meg a teljes függetlenség, de az ország nem olvadt bele Ausztriába, önállóságának jelentısebb részét megtartotta, hiszen 1526-tól, amióta Habsburg Töri tételek by kisCs - 129 - uralkodó ül a magyar trónon, ezeket a közös ügyeket már nem a magyarok intézték. A szabadságharc bukása megmutatta, hogy bennünket egy ország sem támogat a Habsburg-ház elleni harcban, viszont az uralkodót a nemzetek elnyomásában a többi ország vezetıi segítik. Magunkra-maradásunk lehetetlenné teszi a függetlenség

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kivívását. Deák rámutatott arra is, hogy a nyugati hatalmak szükségesnek tartják a Monarchia fenntartását, mivel az egyensúlyt képez Oroszországgal szemben. A Kossuthféle dunai konföderációról Deák azt tartotta, hogy a kis nemzetek nem szövetkezni, hanem önállósulni akarnak, nemzetállamban gondolkodnak, ezért kivitelezhetetlen. Kossuth valóban jól látta, hogy a soknemzetiségő Ausztriát népeinek nemzeti fejlıdése szét fogja feszíteni, de Deáknak volt igaza abban, hogy a kiegyezés az adott körülmények között a legjobb megoldás. Töri tételek by kisCs - 130 - 17. A magyar társadalom a XX. század második felében (1945- manapság) A tétel egy érdekes módon született: Evelin nevő másodunokatesóm barátnıjének a mőve a tétel szerves részét képzı Rákosi és Kádár-korszakbeli társadalom kidolgozása. Bár ez nem volt emelt szintő tétel mivel az illetı közepezett töribıl még 2 éve a TIG-ben (Gödöllın lakik,

másodunokatesóm meg SZIE-s) Mivel megcsináltam a gépét emiatt kaptam tıle ajándékba ezt a két tételrészt amit kiegészítve közlök. A magyar társadalom a koalíciós idıkben (1945-48) Sztori (kiegészítés) A II. világháborúból már megint vesztesként kerültünk ki. Az ország totál tönkre volt vágva ha másért nem is, akkor azért mert hadszintér voltunk (orosz – német csaták a mi földünkön (pl. Debreceni tankcsata) és az amcsi – angol bombázások a nagyvárosok és katonai célpontok ellen (pl. Pest (fıváros), Fehérvár (ipartelep), Sopron (határátkelı), Szolnok (vasúti csomópont), Szajol (katonai repülıtér).) A háború után teljesen megszálltak minket az oroszok és nálunk is létrejött szövetséges ellenörzı bizottság (SZEB) ami nálunk orosz irányítás alatt állt (Vorosilov marsall). 1945 után néhány dolog vált a legfontosabb projektté:        a szétzilált államgépezet újjászervezése politikai

konszolidáció (a fasiszta jellegő pártok betiltása) gazdasági konszolidáció (ne legyen infláció, és álljunk talpra mert gazdaságilag tönkrementünk a háború miatt) a tıkés gazdaság és polgári társadalom létrehozása (nuku földbirtokos és földbirtokon alapuló hatalmi rendszer) polgári demokratikus jogállam létrehozása (eddig korlátozott parlamentáslis rendszer volt) legyen új államformánk (köztársaság) írjuk alá a párizsi békét 45 után gyors ütemben építettük fel az országot: a nagyrészt amerikai kölcsönoökbıl építettük fel a tönkrevágott dolgainkat, de sajnos egy idı után nem jött a segítség mert Sztálin megtiltotta h kapjunk tovább. Soha nem látott mértékő infláció volt (csak a braziloké volt nagyobb a 70es években). A koalíciós választásokon a kisgazdák nyertek abszolút többséggel de az oroszok által pénzelt komcsikkal koalícióra kellett lépni. A rákosi vezette párt ekkor a

belügyminisztériumot vette kezelésbe és elég hamar a rendırség és a hadsereg az irányításuk alá került. A miniszterelnök Tildy Zoltán lett aki 1946 feb.-ban köztársasági elnök lett, és helyére Nagy Ferenc került. 1946 júlisuában új pénzünk lett a forint aminek árúfedezete volt és nem aranyfedezete (utóbbi nem volt). Szóval majdnem 2 év alatt sikerült a hídjaink felét rendberakni és majdnem újjáépíteni az országot. 1947-ben folytattuk a fejlesztést a 3éves terv elkezdésével. 1947-ben megkötöttük a párizsi békét aminek értelmében trianoni határok mögé kerültünk vissza és 3 faluról mondtunk le a cseszkók javára. A belpolitikában a komcsik egyre nagyobb befolyásra tettek szert (kapták a támogatást az oroszoktól ) és a többi párt tönkrevágására törekedtek. Rajk László belügyminiszter vezetésével (igazából Rákosi intézte a dolgot) megkezdıdtek az ’’összeesküvés perek’’ a kisgazda politikusok

ellen és 1947 nyarára a kisgazdapártot jól feldarabolták (mindenféle pártok szakadtak ki belıle) Pl. Nagy Ferencet is perbe fogták, aki éppen Svájcban volt és lemondott a hatalomról. Utódja 1947-ben Dinnyés Lajos lett. aug. 31-én új választások kezdıdtek. A kékcédulás választásokon a komcsik nyertek és a baloldali blokkal szövetségben szereztéj meg a hatalmat (parasztpárt, szocdempárt, és ık = baloldali blokk). 1948-ban pedig tkp. megszerezték a hatalmat. Töri tételek by kisCs - 131 - A társadalom A háború elıtti társadalom alapvetıen félfeudális jellegő volt: a hatalom élén a Horthy csapata és az arisztokraták álltak akiknek hatalma és vagyona földbıl származott. Most ez a vezetıréteg eltőnt helyette egyenlıre nem dılt el a vezetı réteg kialakulása az elég mozgalmas évek miatt. A háború mindenkinek sok szenvedést hozott és a kevés kaja miatt a városiak tömegesen vonatoztak a kevés vonattal vidékre és

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ezért-azért cserébe kaptak kaját a falusiaktól. Ezt nevezik batyuzásnak. A magyar társadalom igazi átalakulásának kezdete a Nagy Imre által meghirdetett földosztás volt 1945. március 17-én. A 100 holdnál nagyobb feudális és a 200 holdnál nagyobb paraszti birtokokat felosztották a parasztok között és elég kicsi 5 hold / fı mérető birtokok jöttek létre ami kevés a megélhetéshez. Így az agrárproletariátus országává váltunk ugyanis sokan nem tudtak megélni ebbıl a kicsi földbıl. Július – Augusztusban kitelepítettek tılünk 200 000 németet és a románoktól átjött sok magyar és a cseszkókkal végeztünk lakosságcserét (46. feb). Ezáltal a nemzetiségek nagy része eltőnt Magyarországról. Ámde sajna a határon túli magyarokkal szinte megszőnt minden kapcsolat. 1946, júliusában kezdték Rajk László val az élen a komcsik a peres-cirkuszt: elıször 1500 civil szervezetet tiltottak be és ezzel kb. az összeset betiltották. A

következı ilyen társadalomváltoztató intézkedés volt a B-listázás ami ugye csunya következményekkel járt: börtönzések, internálások, stb. A nem megbízható egyének közül 60 000 ember veszítette el megélhetését ami kb. az éhenhalás elızménye volt. A magyar társadalom a Rákosi korszakban (1948-1956) Sztori (kiegészítés) 1948-1949-et tekintjük a fordulat évének, amikor a demokratikus rendszerbıl egy pártállami proletárdiktatúra lett. Ennek gyökerei a már 1947-ben keresendık amikre már itt – ott utaltam (Nagy Ferenc lemondatása, összeesküvés (koncepciós) perek, tüntetések szervezése, válaszátásokban elkövetett csalások (’’kékcédulás választások’’). A kiépítésben nagy szerepe volt a Szovjetúnió támogatásának is és Sztálin hő tanítványai kerültek a hatalom vezetı köreibe (pl. Rákosi pajtás; Gerı Ernı; Nagy Imre;). A 1947-es választásokkor a komcsik a választásokon koalícióban voltak másokkal

és megszerezték ismét a hatalmat. Rákosiék ekkor a ’’szalámi politiká’’t alkalmazva sikeresen felosztották a többi pártot és vezetıik egyrészét vagy deportálták vagy bebörtönözték, vagy kinyírták stb; szóval eltették az útból. A komcsikon kívül létezı baloldali pártnál, a Szocdemeknél a kommunistabarát szárny lett erıs és Szakasits Árpád pártja egyesült a komcsikkal és létrejött az MDP (Magyar dolgozók pártja). Ámde ahogy az várható volt - a Rákosi-klikk a párttal szövetséges pártokat is eltüntették (feloszlatták) de a Párton belül is igyekeztek saját hatalmukat megerısíteni. Így került sor egy rakás koncepciós perre az MDP-n belül és párat sittre vágtak (pl. Kádár bátyánk) vagy koncepciós per után kivégeztek (Rajk László (Rajk per). Felgyorsult a mindenféle vagyon államosítása és 1950-re megszőnt minden magántulajdon. 1949. aug. 20-án új alkotmányt kaptunk és új államformánk is lett:

Népköztársaság lettünk és szocialista szovjet mintára készült alkotmányunk lett, amibıl kiderült, h nem vagyunk más mint egy egypártrendszerő proletárdiktatúra. Új címert is kaprtunk, a Rákosi címert. 1950-ban bevezették az elsı ötéves tervet, amiben azt hangoztatták, h a vas és acél országa leszünk. Rákosi és csapata mindenben a oroszokat utánozták: itt is volt pártrendırség (ÁVO, majd ÁVH) itt is volt dögivel letartóztatás meg deportálás (Recsk), na meg a gazdaságban is az orosz mintát követve a nehézipar fejlesztését tartottuk a legfontosabbnak (csak nálunk nehezebben ment mivel nem volt nálunk annyi iparvidék és nyersanyaglelıhely) és nálunk is ment a mezıgazdaság kollektivizálása ami a kuláktalanítással és a tsz-esítéssel járt. A kollektivizálás miatt gallyra ment az agrárium ami már 1952-ben a jegyrendszer bevezetését Töri tételek by kisCs - 132 - kényszerítette ki. A totalitárius diktatúra -

Sztálin rendszeréhez hasonlóan – személyi kultusz alakult ki Rákosi körül is. A társadalom totál meg volt félemlítve és ezt a kiszolgáltatottságot a majdnem 100%-os állami tulajdoni rendszer is kiegészítette. A tervgazdálkodás és az etatista államhatalom erıteljesen kizsákmányolta a lakosságot (pl. békekölcsön, kommunista szombatok, padláslesöprés). Sztálin 1953-as halála után azonban Rákosi hatalma megrendült és ezt a társadalom is észrevette. Az orosz székbe kerülı Hruscsov meghirdette a ’’desztalinizációt’’ nem csak a CCCP hanem a többi komcsi országnak is . Így a Moszkvából jött utasítás szerint Rákosinak – Hruscsov-hoz hasonlóan csökkentenie kell ezt a totális diktatúrát. Ez a tervgazdaság normálisabbá válása, valamint a köztársasági intézmények szerepének növekedése (országgyőlés, kormány) is jelentette. Rákosit levették a hatalom élérıl és helyére Nagy Imre került és jelentıs

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szerepek jutottak híveinek. Persze a Rákosi klikk sem akart pozícióiról lemondani és komoly hatalmi belharcok dúltak a párton belül. Mindez hatással volt a gazdaságra is: javult a mezıgazdaság teljesítménye, és kezdtük egyre kevésbé az oroszokat másolni. 1955-re megint megerısödött a Rákosi féle brancs a párton belül és áprilisban leváltották Nagy Imrét. Helyére viszont nem Rákosi került vissza hanem a korábbi co-rákosi, Gerı Ernı. Ámde újabb durva rendszert már nem tudtak kiépíteni. Ezután következett 1956 is amikor ugye forradalom tört ki Pesten (okt. 23) majd kisebb fegyveres harcok után Nagy Imre lett a kormányfı (okt. 25) és vidéken is megbuktak a hatalmi illetékes szervek. Nagy Imre semlegességi külpolitikát igért és normálisabb szocialista rendszert. A régi rendszer emberei valamint a nagypolitika úgy kivánta, h ez ne teljesüljön és nov. 4-én hajnalban megindultak ellenünk a ruszkik. Az országban mindenütt

fegyveres felkelık álltak ellenük de reménytelen volt a küzdelmük. A még a támadás napján alakult Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány lett a hatalom új birtokosa a szabharc leverése után aminek vezetıje Kádár volt és megkezdıdött egy új szoci rendszer kiépítése ami elıször egy kemény megtorlással kezdıdött. A társadalom változása Magyarország lakossága a Rákosi korszakban a 9.2 millió fırıl kb. 10 millióra nıtt. bár az életkörülmények nehezek voltak, viszont az állam megkövetelte a sok gyerek csinálását. Jó példa erre az 50-es évek elején született emberek: ıket gyakran Ratkó gyerekeknek nevezik. Ugyanis volt egy Ratkó Anna nevezető miniszter aki ’’elrendelte’’ h a követendı példa a sokgyerekes család. Emiatt volt családi pótlék is. A rétegek Na igen az elıbb csak irosgattam a történelmi hátteret, ami jóhogy van csak nem vág annyira a témához. Viszont egy pár okosság kiszedhetı belıle. A

Rákosi age alatt a gazdaság a nehéziparifejlesztések miatt egyre nagyobbá vált a munkásság aránya. Míg 1949-ben a legtöbben a parasztok voltak (52%) 1955-re ez a szám 40%-ra csökkent míg ekkor a munkásság aránya 39% volt ekkor. Az értelmiség száma csökkent de a forradalom leverése után drasztikusan csökkeni kezdett a számuk. Viszont 1950-re 100%-lett a foglalkoztatottság. A társadalomban rengeteg volt a besúgó, akiket az alsóbb rétegekbıl szedegetett össze a hatalom egy párat. A korszakban mindenki mindekit ’’elvtárs”-nak szólított. A parasztok Mivel ık voltak a legtöbben ezért velük történt a legtöbb dolog. A mezıgazdaság kollektivizálása a paraszti társadalmat szélsıségesen érintette: a kolhozosítás következtében a parasztok 32%-a kényszerítıdött (de szép megfogalmazás) kolhozokba, ami a magántulajdonuk (földjük) szövetkezetbe vagyis Töri tételek by kisCs - 133 - állami tulajdonba ment át. Ez

nehezítette ezen földmővesek megélhetését mivel egyre nagyobb normákat kellett teljesíteni és meg volt határozva hogy mennyit rakhatnak félre (általában nem túl sokat). A korábban meggazdagodott módosabb parasztokat kulákoknak nevezték, és földjeit elvették és szövetkezetbe kényszerítették – jobb esetben. Rosszabb esetben golyó röppent a fejébe, vagy Szibériában találta magát. Közel 400 000 parasztot ítéltek el. Egy részét internálták a recski haláltáborba, ahol kényszermunkák miatt közel 50 000 ember halt meg. A másik részét a szovjet GULAG – ba deportálták, vagyis kényszermunkatáborokba ahol a durva klíma (átlag -40 és -50 fok) miatt a többség nem jött vissza. A megadott 400 000 paraszt harmada pedig a börtönökben végezte sorsát. Az itéletek rendszerint csak ilyen elvi vádak alapján születtek; a módszer célja több is volt: kezdetben a kisgazdapárt támogatóit félemlítették meg; majd mivel a parasztság

volt a legnagyobb társadalmi osztály emiatt a társadalom nagy részét terror alatt tudták tartani. Emellett a nehézipar növekvı munkaerıigényét is igyekezték innen szerezni. A parasztok sorsát tovább nehezítették a padláslesöprések: mivel a parasztok a terményeiket a padlásokon tárolták, az állam ellenörzı és erıszakszervezetei ott keresték az illetı tartalékait. Ha találtak akkor elvitték és a parasztot elvitték rendszerint a rendırségre, ahol az elıbb leírtak szerint folytatódhatott a sorsa. Hasonló dolog volt a ’’fekete vágás’’ is: sok paraszt titokban rejtve nevelt sertést és aztán titokban le is vágták. Ha viszont ez kiderült akkor a csávó Recsken vagy Szibériában kötött ki. Az iparosítások is betettek rendesen: sok parasztot kényszerbıl vittek a gyárakba dolgozni, ha nem akart éhen halni. Náluk volt a legtöbb besúgó is: a legtöbb letartóztatás elızménye a spicli beköpése volt. De mivel tilos volt

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


templomba is járni, emiatt gyakran a papok voltak az ateista hatalom spicliei. A munkásság Hát ugyan papíron a melósok hatalma volt a rendszer, de ık is szívtak miatta: a városokban is volt sok spicli, és a munkások nagyrésze még mindig a nyomorúságos ipartelepeken élt, és sokkal nem lett jobb az élete. Annál is inkább mert a gyárakban egyre inkább emelkedtek a normák (az eröltetett iparfejlesztés miatt), és gyakran jöttek a pártból egyedek h ellenırizzék a termelést. Minden gyárban névleg voltak szakszervezetek illetve munkástanácsok, de igazából nem a munkások érdekeit védte hanem a hatalom helyi szervezetei voltak, hogy könnyebben ellenırizhessék a melósokat. A munkások közül a bányászok szívták meg a legjobban: a nagyarányú iparfejlesztések miatt drasztikusan emelték a termelési normát és h csinálják is emiatt a pártemberek itt is bevezették a sztahanovista mozgalmat, amit nálunk élmunkásoknak neveztek: gyakran csak

kitaláltak sztorikat, h pl. bányász csávó ennyi idı alatt ilyen qrvasok izét bányászott és ez a követendı példus. Értelmiség Nos belılük nem volt sok: az állam nem nagyon bírta ıket nézeteltéréseik miatt, de fıleg magas IQ-juk miatt, és mivel veszélyesek lehettek a pártra és az államra emiatt egy részét kinyírták, másik részét deportálták, a többi helyzetét meg ellehetetlenítették (kis fizetés). Az értelmiség – ahogy tehette és nem állt be a kommunisták közé – disszidált és fıleg a forradalom leverése után indultak meg tömegesen Nyugatra és a magyar államon belül alig maradt értelmiségi. Töri tételek by kisCs - 134 - Na persze erre ık is rájöttek és az új értelmiség kiképzését a komcsik jelentıs ideológia-tanítással igyekezték elısegteni, és hogy ne legyen késıbb ilyen elmenıs dolog, ezért már nagyon korán kezdték (úttörıtábor). Az állam módszerei a társadalom kézbentartására 1.

Az állam elıször is nagyon kizsákmányolta a lakosságot: mindenféle pénzbehajtó intézkedést hoztak minden társadalmi réteg számára. Néhány példa: békekölcsön: ezt azért kellett fizetni, h hozzájáruljanak az emberek a bipoláris világban kialakult helyzetben az úgymond ’’demokratikus és igazságos’’ kommunizmus gyızelméhez. Vagyis ez nem volt más mint pénzbehajtás. A gyakorlatban úgy ment a dolog, h volt egy papír, rá volt írva egy összeg, amennyiért meg lehetett venni. A munkásiknál itt-ott elıírás volt, h bizonyos összeget el kell erre költeni. gyakran ’’versenyeztek’’ hogy ki tud nagyobb összegő békekölcsönt venni, de ennek elég durva volt a tétje, mert aki nem vett, vagy csak keveset, azt nemcsak kinézték, hanem jól kikúrtak vele (belsı ellenségnek azonosítják, és vagy a börtön, vagy a GULAG, vagy közvetlen halál várhat rá). padláslesöprés: a parasztoknál említettem kommunista szombatok: régen a

szombat is munkanap volt, bár voltak ilyen rendkívüli, kommunista szombatok is, amikor be kellett menni ugyanúgy dolgozni csak nem kapott a fószer ezért a munkaidıért semmit (ingyenmunka – másnéven) A korszakban javult viszont az egészségügyi ellátás: megjelentek itt is az antibiotikumok és egy csomó betegségre sikerült beszerezni az ellenszert is. Ekkor lett bevezetve az általános és INGYENES orvosi ellátás amit az állam fizetett. aZ ötvenesek években kezdtek kiépülni Pesten a lakótelepek is (fıleg nagy-budapest létrehozásakor. Javult a közlekedés is: elkezdték a vasút villamosítását és megjelentek Pesten az elsı trolik (70-es troli sztálin 70.szülinapja miatt lett orosz (2003-ban lecserélték) ). 2. Az állam megfélemlítve tartotta lakosságot. A rendırök szemetek voltak, de a legszemetebbek az állam saját fegyveres testülete az ÁVO, majd 1951-tıl az ÁVH (Állam Védelmi Hatóság), aminek veztıje Péter Gábor volt. Az ÁVH

feladata a belsı ellenség megkeresése és likvidálása volt. Belsı ellenségnek az számított, aki nem bírta a komcsikat (nem lépett be a pártba, kulák volt, nem lett úttörı (ha gyerek volt), nem teljesíti a normát, szidja a rendszert). A likvidálás: börtön, GULAG, puskagolyó. Két fogalom jól leírja ezt a dolgot: csengıfrász: mivel az ÁVH-sok éjjel jöttek ellenırizni a dolgokat (pl. padláslesöprés, ellenség keresése) és sokan nem tudtak még a 60-as években sem normálisan aludni, mert élt bennük ez az állandó nyugtalanság, h az ávh-sok bármelyik éjjeli órában jöhetnek. nagy fekete autó: az elızı sztori folytatása: az ávh-sok a fószert meggyanusítják letartóztatják és aztán az éjszaka amúgy se látszó fekete autóval elviszik. Mindehhez hozzájött a személyi kultusz, ami nemcsak nálunk hanem más komcsi országokban is volt. Minden pártgyőlésen azt kellett csinálni mint Sztálinnál: ha csak a neve meghallatszott

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


tapsolni kellett. Ami siker volt azt csak is a Rákosi pajtásnak kellett megköszönni, meg minden.Rákosi mindent tud, és fáradhatatlanul dolgozik azon h a népnek jó legyen. Töri tételek by kisCs - 135 - 3. A pártállam ideológiailag tartotta kézben a lakosságot. Az isikben kötelezı volt az orosz nyelv tanítása; a középsulikban külön tárgy volt a ’’világnézetünk alapjai’’ címmel, aminek címe ugye magárért beszél. A gyerekeknek kötelezı volt úttörınek menni, majd 14-18 éves korukig kommunista ifjak voltak, aztán pedig volt még a párttagság. Aki nem lépett be gyerekkorába az néhány csunya dologra számíthatott spanjaitól meg a tanároktól is. Az állam komcsi ideológiája ellenségnek tartotta az egyházat is: egy csomó papot (kb. 2/3-át) kinyírtak, bezártak, GULAG-ra vittek. Sok plébános mártír lett. Meg kell említeni Mindszenty József herceg-prímást akit a pártállam bebörtönzött 1949-ben majd a forradalom

alatt kiszabadult, az oroszok elıl pedig amerikai nagykövetségre került majd innen Bécsbe és ott halt meg 1975-ben. Viszont voltak olyan papok akik beléptek a pártba és spicliként a vidéki hívı lakosságot (mivel a vallás összekötött mindenkit, ami a hatalom ellen volt) figyelték. És voltak olyanok is, akik megúszták az egészet (kisfalvak papjai). Már 1951-ben létrejött az Állami Egyházügyi Hivatal és így az egyház 100% az állam alatt állt. A korábbi zene (városban a jazz, vidéken a népzene) helyébe az orosz csasztuskát akarták teljes mértékbe léptetni, városban jobban vidéken kevésbé sikerült a vállalkozás. Tömegkultúra és sport A médiában 100% mőködött a cenzúra: nem lehetett szocializmust Rákosit meg sztálint meg ilyesmiket szidó bármiféle sajtóterméket kiadni. Kötelezı volt viszont minden könyvtárnak könyvesboltnak árulnia Lenin, Sztálin, Rákosi összes izzadmányát ami a sulikban még kötelezınek is

számítottak. A korszakban még nem volt általános a TV, de az MTV is cenzúrázva volt. Ez vonatkozik a Magyar Rádióra is. A vicc az h gyakran konkrétan az ellenkezıjét mondták annak ami igaz volt, szóval gyakran hülyére vették az embereket. Bevezettek új ünnepeket, mint pl. április 4 (felszabadulás napja) vagy a május 1). Viszont eltörölték a márc. 15-t. Viszont a sport kiemelkedı támogatást kapott, éppen azért h a világban mutassuk a kommunizmus ezen a területn is érvényesülı „fölényét”: 1954-ben sikerült alvilágbejnokoknak lennünk fociban (bár simán nyerhettünk volna, de megkenték a vezetést) sajna kikaptunk az NSZK-tól Bernben 3-2-re (félidıben 2-0-ra vezettünk; Puskás Ferenc nevét meg kell jegyezni ). 1952-ben volt még asszem a helsinki olimpia is, ahonnan 12 arannyal jöttünk vissza. Ezt a rekordot sem sikerült elérni. A hazai fociban minden csapatnak meg volt a maga politikai támogatója: így pl. a Vasas a párt

csapata volt, az Újpest a belügyminisztériumé, az MTK maradt a régiekbıl kommunistává öltözött nagykutyák csapata. Viszont volt egy fontos kritérium: a ’’barátainknak’’ számító oroszokat NEM volt szabad semmiben sem megverni max döntetlent játszhattunk, de ajánlott volt inkább veszíteni, mert a kedves játékos könnyen a börtönbe juthatott. A magyar társadalom a Kádár korszakban (1956-1989) Sztori (kiegészítés) Töri tételek by kisCs - 136 - Kádár 1956. novemberében megszerezte a hatalmat, és megkezdték a megtorlást, h a társadalmat megfélemlítsék. 22 ezer embert tartóztattak le és kerültek börtönbe, valamint több mint 200-at kivégeztek a forradalom vezetıi és szervezıi közül (a nagy imre pere 2 évig elhúzódott és ıt végülis 1958-ban végezték ki). 13 ezer embert minden ok nélkül internáltak. A Kádári rezsim az orosz hadseregre támaszkodva végülis a megtorlásokkal 56 decemberére megtörte a magyar

társadalom ellenállását és megkezdıdött a magyar hadsereg és rendırség újjászervezése, valamint az új párthadsereg, a Munkásırség (már 1960-as években 65 000 tagja volt). Ezután megkezdıdött a konszlolidáció korszaka, ami a gazdaság fellendülése mellett párhuzamosan emelkedett az életszínvonal is. Ezt díjazta a lakosság és egyre inkább kezdték elfelejteni (az ifjabb generációk meg pláne) a Kádár rezsim eredetét és kezdték megszeretni. Az új gazdasági mechanizmus fellendülése ugyan megakadt a 70-es években az olajválság miatt de a Kádárék h a lakosság életszinvonali különbséget ne észleljen, ezért külföldi kölcsönökbıl finanszírozta a ’jólét’ fenntartásához szükséges kiadásokat. Emiatt eladósodtunk és a 80-as években már adósságválságba kerültünk. A 80-as években a külpolitikai tényezık és az életszinvonal csökkenése és a gazdaság megtorpanása a Kádár rendszer bukását idézte elı és

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Kádár halála után nem sokkal meg is bukott a kommunizmus Magyarországon. A társadalom a kemény diktatúrában Bár novemberben gyıztek a ruszkik meg a Kádár, de a társadalom nem akart együttmőködni velük. Közel 200 000 ember (zömmel értelmiségi) disszidált (menekült) Nyugatra (ugyanis a forradalom alatt le lett szedve a vasfüggöny a nyugati határon). Ezzel sokat veszített az ország és ezt a vezetés is tudta. Kádár 22 ezer embert bebörtönzött, több mint 200-at kivégzett és rengeteg koncepciós per kezdıdött. 13 ezer embert minden ok nélkül internáltak. A társadalom nem akart dolgozni, sok volt a sztrájk, és egyszerően nem mentek a dolgok. A sorozatos terror azonban meghozta a ’’gyümölcsét’’: megtört decemberre a társadalom ellenállása és ezt valamiképpen a hatalom is díjazta késıbb. 1963-ban viszont véget ért a terror és Kádár amnesztiát hirdetett minden résztvevınek és fogolynak és el lett törölve végleg az

internálás. Ekkor zárta ki Kádár a Rákosit meg Gerıt, meg a klikkjüket az újjászervezett pártból amit ekkor már MSZMP-nek hívtak. A puha diktatúrában Gazdasági konszolidáció hatása a társadalomra A Kádár korszakban a lakosság száma 10.7 millióra nıtt majd 10.3 ra csökkent. Ennek oka az életszinvonal jelentıs emelkedésében köszönhetı. Kevesebben vállaltak gyereket az életmód váltás miatt is, na meg a szegényedı államkassza is itt-ott néha-néha érezhetı volt. Na mindegy jól éltünk. Nem volt munkanélküliség és egy rakás szociális intézkedés csak javította a dolgokat. Társadalmi rétegek változása egyenként Parasztok Az 60-as évek elején újra kezdték a kolhozosítást csak másképp: a szervezet új neve a tsz (Termelı szövetkezet) volt amibe a parasztoknak megint be kellett lépni, ámde volt egy kis engedmény: a parasztoknak lehetett saját telkük ami papíron a tsz-é volt, csak nem volt megszabva, hogy a paraszt mit

termel rajta. Tehát saját javára alkalmazhatta és eladthatta a termést és a pénzt saját zsebre tehette. Így a parasztság többsége TSZ-tag lett. A tsz-kben alakultak un. GMK (gazdasági munkaközösség) ami tkp. szakszervezet volt vagyis érdekvédı/érvényesítı szervezet. Töri tételek by kisCs - 137 - A korszakban a mezıgazdaság termelésének közel felét már az újfajta tsz-esítéseknek köszönhetıen a háztáji gazdaságok adták ki ezzel is kiegészítve a második gazdaságot (ebbe beletartoztak a kisiparosok is). Javította termelékenységüket számos új dolog: pl. jobb traktorok, új mőtrágyák, ja meg a fólia ami akkor még új volt. A korszak vége felé egyre kevesebben váltak parasztokká, ami az állam nagyobb részesedését a földmővelésbıl eredményezte, de még mindig jelentıs maradt a paraszti ’’megoldás’’ a 70 –es évekig, amikor aztán kezdett csökkeni a számuk. A 70-es években már csak a lakosság 15%-a volt

paraszt. Munkásság A melósok a Kádár korban jobban kezdtek élni és javultak az életkörülményeik: volt biztos munkahelyük, fizetésük. A gyár közelében épültek munkásszállók ahol jó volt az ellátás. A munkásszállük közelében mindig volt: kocsma, kórház, bót. A melósokon sokat könnyített h 61-ben bevezették a szabad szombatot, így a munkaidı 40 órára esett vissza. Az embereknek több ideje maradt hétvégén és ezt családjukra fordították, illetve a plusz munkával egészítették ki fizetésüket (hétközben a munkaidı lejárta után, illetve hétvégén maszekként fusiztak). Így a kisiparosok rétege megmaradt és így ebbıl is kialakult a második gazdaság (parasztokkal együtt) akik a termelésben jelentıs szerepet kaptak. A korszakban emelkedett a közlekedés jelentıssége emiatt hirtelen megnıtt a sofırök száma. De másik ilyen hasonlóan ’’favorit’’ szakma volt a TV szerelı is: olyan volt kb. most a

számítógép-szerelı, aki nem szégyelli magát h aránytalanul sok pénzt kér el piti munkákért (igaz én is ezt csinálom gépszereléskor). Tovább nıtt az építıiparban foglalkoztatottak aránya. Az ı körükben jelent meg nagyrészt az ingázás: vidékrıl jártak be az emberek (nagyrészt vonattal nagyrészt a fıvárosba) dolgozni. Az iparban dolgozók aránya azonban a 70es évek végétıl csökkeni kezdett (ez is) és a harmadik szektorban dolgozók aránya viszont emelkedni kezdett. Értelmiség és a 3.szektor A Kádár rendszer egyik új eleme volt, h az emberek egyre nagyobb hányada kezdett a tercier szektorban dolgozni: ez fıleg az egyre bıvülı és ismét létrejövı értelmiségi rétegnek köszönhetı (pl. mérnökök, tanárok). Egyre nıtt a kórházak, az iskolák és más egyéb munkahelyek száma és ezzel együtt a harmadik szektorban dolgozók száma is. A harmadik szektorban dolgozóknál volt általános a másodállás: a 8 óra munka után

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


még elmehetett 3-4 órára plusz munkára (pl. tanároknál korepetálás, felkészítés stb; mérnököknél fejlesztési és kutatási meló) és azért kapott zsét zsebre vághatta. A magyar társadalom életszinvonalának emelkedése A Kádár rendszer mindennél fontosabbnak tartotta az életszinvonal megtartását és ez az egész politikájára jellemzı volt. az elsı ilyen hangulat javító intézkedés volt az 1957-ben bevezetett lottó. A Kádár rendszernek sokmindnet sikerült elérni: ilyenek:       jelentısen csökkent a szegények száma (milliósról csak 100 000re) 100%-osan részesült mindenki a társadalombiztosításban javult az iskolázottsági szint általános lett a nyaralás néhányan kimehettek külföldre is emelkedett a nyugdíjasok száma (bevezették a nyugdíjrendszert) Töri tételek by kisCs - 138 -  könnyebben lehetett lakáshoz jutni  tartós fogyasztási cikkek (pl. hőtı, tv)  kevés volt a munkanélküli volt mindenkinek

biztos állása Hát igen szóval jól ment nekünk és nem véletlenül nevezte a Kádár-rezsimet elıször provokatív módon majd komolyan Hruscsov ’’gulyáskommunizmus”-nak, majd késıbb ezt a rendszert másutt is és nálunk is a ’’fridzsiderszocializmus”-nak is elkeresztelték (ugyanis nálunk volt a legáltalánosabb a hőtı használata). Azonban ennek azért volt komoly ára: elıször is egy rakás dologra nem futotta a pénz: pl. úthálózatra így pl. autópályánkból nem volt sok. Szintén nem futotta még a távközlés kiépítésére sem szóval vidéken csak 1996-97-ben lett kiépítve a telefon (98-ra be lett hálózva az ország). Aztán az elıbb felsorolt szociális intézkedések igencsak vitték a pénzt, és a 70-es évek végére megállltunk a gazdasági fejlıdésben. Viszont h fenntartsák a magas életszinvonalat emiatt a rendszer nyugati kölcsönökhöz nyúlt (ruszkik nem voltak hajlandóak adni) és emiatt késıbb (80-as években) jól

eladósodtunk. Az még csak ehhez jön h elöregedni kezdett a társadalom és kb. 1990-re az ország közel ¼-e nyugdíjas volt már. Csökkentek a regionális különbségek: a vidékiek kezdték átvenni a városi életmósot és öltözködést, vagyis urbanizálódott a társadalom. Megjelentek az ingázók akik ugye vidékrıl mentek a városba (legtöbben a fıvárosba) vonattal dolgozni. Hát igen, iyen ’’munkásvonatok’’ alakultak ahol folyt a kocsmai élet (most is, csak most egy kocsi erejéig). Technikai fejlıdés hatása nálunk A XX. század nagy fejlıdésének idejére szilárdult meg a Kádár rendszer így nálunk is jelentkezett a vívmányok többsége: a 70-es évektıl az autó általánossá kezdett válni, a 60as években a motor volt az elterjedtebb. A korszakban autók és motorok terén csak szocialista masinákat lehetett venni: mocik közül volt Riga Java, Babetta, Simson, Pannónia, Danuvia asszem ennyi. Az autók terén kicsit komplikált vala

a helyzet: itt 3 évet várni kellett rá a rendelés után. A járgányok közül lehetett orosz csodamasinák közül választani (1200-as, 1300-as, 1500-as, 1600as Zsigák, Szamarák, Nivák, Moszkvics, meg volt Volga is de azzal csak a szegényebb nagykutyák jártak); voltak NDK-s járgányok: Wartburg, Barkas, na meg a jó kis Trabicsek (ez volt a leggyakoribb autó nálunk és a németek csak nekünk gyártották (vagyis általában csak nálunk találtak gazdára); voltak cseszkó Skodák, meg lengyel Polskik (volt nagy Polski meg kis Polski), lehetett jugó Zastavákat kapni, és volt még a román Dacia (szaki-makik szerint a Dacia volt a legjobb a szoci kocsigarnitúra közül. De ez nem jelenti az h a románok olyan profik, hanem kis változtatásokkal lemásolták a francia Renault néhány típusát illetve licenc alapján gyártották. A kasznin emeltek egy kicsit meg más lett a design rátették az emblémájukat és eladták mintha a sajátjuk lenne). Gyártottunk

bicikliket is (Csepel) és az országban az Ikarusok vitték az embereket. A háztartási gépek terén nem kellett behoznunk semmit hanem csináltunk : volt LEHEL hőtıszekrények (ezt vitték a legjobban), mosógépek, gáztőzhelyek. Orion csinált mikrosütıket, villanyvasalót is (az utóbbi a 70-es években vidéken is lecserélte a szénnel mőködı korábbi verziókat). Az elektronikai cikkeket illetıen döntıen hazai mőveket volt érdemes venni, mivel a komcsi táborban mi meg a németek voltunk a legkirályabbak ezen a Töri tételek by kisCs - 139 - téren: nálunk két nagy cég kapta a sok pénzt és termelte az elektronikai cuccokat: az egyik volt a VIDEOTON (ma CD-ket gyárt), a másik az ORION volt (97-ben megvette a szingapúri Takral). Mindkét cég rádiókat és tv-ket csinált de az orion gyártott mikrosütıket is. A magyarokon kívül lehetett még orosz rádiókat (pl. szokol) és tv-ket is kapni de elég szarok voltak. Kezdetben csak ff majd a 70es

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


évektıl jelentek meg a színes TV-k is. A nyolcvanas években ezek általánosak voltak nálunk és megjelentek már a 70es években a magnók és az elsı hifik is (mind hazai fejlesztés). A 70es évekig a bakelit lemez volt csak majd megjelent a kazetta de az csak késıbb vált általánossá. A bakelit lemezeket és a kazikat csak csempészeten keresztül tudtuk behozni nyugatról illetve a nálunknál akkor még jobban élı jugóktól. Nálunk lehetett kapni egyedül sokáig farmert a komcsi táboron belül és mi is csináltunk. Csináltunk továbbá tornacipıt is (Tisza). Emiatt a divat nálunk a nyugatit követte és a komcsi országok közül nálunk volt olyan nyugatias az öltözködés és nálunk lehetett csomó nyugatihoz hasonló cuccot kapni pl farmer, rágó. Az egész szoci táborban a 80as évekig nálunk volt általános a nyugati zene hallgatása is. Nálunk is terjedt a hippimozgalom és beat zene is (pl. Illés). A 70es években megalakultak a késıbbi rock

és pop együttesek (Bikini, Beatrice, Neoton familia). a 60as évektıl nálunk volt táncdalfesztivál is, ami más szoci országokban nem volt. A 80as években megjelentek az elsı walkman-ek is. A 80as években megjelent a videó is, és akkor mindenki azt nézte és szereztek mindenféle ’’übergagyi’’ filmeket is és terjedt a videókazetta cserélgetés és másolás. Hát igen ekkor zajlott – nemcsak nálunk - a videókorszak. Na most ezek után nem véletlenül voltunk a ’’legvidámabb barakk’’. A korszakban az utazás kicsit komplikáltabban ment mint most: volt egy piros útlevél, amivel korlátlanul lehetett szocialista országba utazni, egészen a Csendes-ócánig ki lehetett menni. A nyugati országokba vízum kellett, és várni kellett 3 évet és akkor egy kék útlevelet kapott az illetı de csak kevés pénzzel (50 dollár) mehetett ki. Viszont Ausztriába asszem korlátlanul ki lehetett menni mivel nem volt nyugati állam de a sok nyugati cuccot

lehetett ott kapni. Emiatt – fıleg a 80as években – ment nálunk a bevásárló turizmus vagyis kocsival kimentek Bécsbe, vettek sok cuccot, aztán jöttek haza. Mivel sokmindent nem lehetett behozni, emiatt komolyba tolták a csempészetet is. Nálunk a számítógép csak a rendszerváltás után jöhetett be mivel rajta volt a COCOM listákon és a komcsi országokban nem volt ilyen jellegő kutatás (csak az oroszoknál, de az orosz gépekrıl jobb nem beszélni) (a COCOM listák az azoknak a nyugati cikkeknek volt a listája amit komcsi országokba nem lehetett exportálni. Ideológia: A kádár korban maradt a szocialista – marxista ideológia de nem várták el h a lakosság foglalkozzon vele. Tanították az iskolában de nem kellett nagyon komolyan venni. A rendszert szidni nem volt szabad, de nem vitték dutyiba az illetıket. A vallás gyakorlást engedték. Az emberek mindennapjaiba nem szólt bele a politika és lehetett nyugati rádiókat hallgatni és tv-ket

nézni. Nem voltak a komcsi zsenik izzadmányai kötelezıek a sulikban. Életmódváltozás: a korszakban a régi szokások közül a mozizás volt népszerő és terjedtek az új idıtöltések (zene, koncertek) és a tv-zés a legkedveltebb idıtöltéssé vált. Viszont háttérbe szorult egyre inkább az olvasók aránya. Terjedt az alkoholizálás és a legtöbben nálunk voltak öngyilkosok. A magyar társadalom a rendszerváltás után és változásai (1989 - ) (kiegészítés) A magyar rendszerváltást pár dolog megelızte: a komcsi világban bomlásnak indult minden már magában a CCCP-ben is a kapitalizmus felé vezetı indulás volt látható. Az oroszok teljesen elszegényedtek és az állam nem bírta sem az afgán háborút, sem a katonai jelenlétet Európában Töri tételek by kisCs - 140 - és a fegyverkezési versenyt nem bírta, ugyanis az orosz gazdaság a 60-70-80as években nem sokat fejlıdött. Nálunk a hatalom gyengülése következtében

ellenzéki körök alakultak, és ezekbıl lettek késıbb az ellenzéki pártok zömmel 88-89-ben pl. MDF, SZDSZ, FIDESZ, KDNP. Az értelmiség rájött arra h eladósodtunk és újságokon kereesztül tudatták ezt a társadalommal illegális úton. 1989 júliusában meghalt Kádár és helyére Grósz Károly került, majd 1989 októberben az MSZMP uccsó kongresszusán feloszlatta magát. A reformkomcsikból megalakult az MSZP. a többibıl pedig a Munksápárt. 1989. október 23-án köztársaság lettünk. ezután elég szomorú dolgok is történtek ami a korábbi társadalom változását eredményezte, de alapjaiban nem változott. A társadalom szerkezete a gazdaság szerkezeti átalakulásával együtt változott: a legmagasabb foglalkoztatottsági arány a harmadik szektorban volt és átvette az ipartól a vezetést. Az iparban dolgozók aránya drasztikusan csökkent mivel a drága üzemeltetső gyárakat bezárták és eladták. A mezıgazdaságban dolgozók aránya 10%

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


alá esett és az új földosztás miatt sokan tönkrementek. Hozzánk egyre több multi érkezett ami megvette a mi cégeineket és itt dolgoztatja a lakosságot. Azért jön ide sok multi mivel annyira ugyan nem olcsó a munkaerı de nem kell az államnak 5 évig adót fizetnie. Új jelenség jelent meg: a munkanélküliség. A gyárakból elbocsátott sok-sok ezer ember az utcára került és nem nagyon tudott elhelyezkedni utána. Sokáig 5-6% volt a munkanélküliségi ráta majd 2001-re lecsökkent 3% körülre. 2003-tól viszont megint nıni kezdett és mára kb. 10% a munkanélküliség de pontosan nem tudják mivel ’’csak’’ 1 500 000 regisztrált munkanélküli van és fene tudja mennyien vannak még ugyanis a rendszerváltás újabb jelenséget is hozott: a feketézést. Sok névtelen cég be sincs jelentve és h ne kelljen annyit fizetnie munkát ad a szintén be nem jelentett munkanélkülinek aki persze belemegy a dologba. Az említett dátum után megint emelkedni

kezdett a szegények száma és tovább nıtt az alkoholisták és az öngyilkosságok valamint a más bőncselekmények száma is (gyilkosság, rablás, csempészés, útonállás). A korszakban emelkedett tovább a TV nézés szerepe és még mindig a legkedveltebb szórakozás volt kb. 2005-ig amikor helyét átvette a netezés. A rendszerváltás után fıleg az ezredforduló elıtt pár évvel hirtelen sokan gépet kezdtek el venni és az ezrdforduló után be lett kötve a családok mintegy felénél a szélessávú net (nekem akkor még csak 56 k-s modemem volt akkor). A régi kazetta másolás helyét átvette az illegális szoftvermásolás és a világon a 4. helyet mi foglaljuk el ezen a téren (elsık asszem a beloruszok). Töri tételek by kisCs - 141 - IV. MODERN DEMOKRÁCIÁK MŐKÖDÉSE ’’İket nem bántja izé – hé – te is ismered, úgy hívják a srácot, hogy lelkiismeret és ha ı kidıl, akkor ki nyújt támaszt? Nincs mit tenni, a közönség

választ.’’ (Sub Bass Monster: Mákvirág) Töri tételek by kisCs - 142 - 18. Az USA kialakulása és alkotmányos fejlıdése (1773-1870) Észak – Amerika a gyarmatosítások idején (16.-18.század) Észak-Amerikát már a Kolumbusz utáni idıkben betalálták és a déli területeket feltérképezve elkezdték egyelıre csak a déli területeket gyarmatosítani – a spanyolok. Még csak ık jártak arra és a mai Mexikó valamint a mai Nyugat – és Közép- USA és Florida félszigete a spanyoloké lett. Idıközben a ugyancsak a 16-17.században megérkeztek az angolok és franciák is. Az angolok a kontinens keleti partvidékén hoztak létre gyarmatokat Kanadában és a 13 angol gyarmatot (elsınek Virginiát 1585-ben); a franciák a New-Orleansi öbölben alapították meg New – Orleans-t és a 18.századra végighajózták a Missisipi-t és a mai USA közepét gyarmatosították megszerezve a spanyoloktól a területet (mivel a spanyol trónra is Bourbon

került a spanyol örökösödési háborút követıen). A gyarmatosított terület a Louisiana nevet kapta. (A területet késıbb (1803-ban Napóleon) eladták pénzért az amcsiknak.) A franciák gyarmatosították elıször Kanadát, ahol létrehoztak pár várost (pl. Montreal-t) és a területet Québec-nek nevezték el. A franciák az összes kanadai gyarmatukat elvesztették az angolok javára, elıször az osztrák örökösödési háborúban (1740-1748) majd a javát (majdnem az összeset) a 7 éves háborúban (1756-1763). A kontinens keleti partvidéken az elején voltak hollandok is (New York-ot ık alapították Új-Amszterdam néven) de ıket hamar félretették az angolok. Az elsı politikai mozgalmak a felvilágosodás jegyében A felvilágosodás nem csak a világszemléletet alakította át, hanem közvetlenül is hatott a politikai eseményekre. Elıbb a központi kormányzatok politikusait hódította meg, fıleg a periférián (felvilágosult abszolutizmus). A

század utolsó harmadára pedig egyre nagyobb szerepük lesz azoknak a gondolkodóknak, politikusoknak és mozgalmaknak, melyek a felvilágosodás eszméivel felvértezve éppen a központi hatalommal szemben lépnek fel, és elsısorban egyes fejlettebb országokban. E politikai mozgalmak hátterében ugyanis ott voltak mindazok a társadalmi konfliktusok, amelyek ezeken a helyeken éppen a nagy gazdaságitársadalmi átalakulásoknak, a gyors népességnövekedésnek, a városok, ipar, kapitalizmus gyors térhódításának voltak köszönhetıek. A felvilágosodás egyik szülıhazájában, Angliában ezek a mozgalmak viszonylag szelídek, az újabb angol hagyományoknak megfelelıen megegyezést keresıek voltak. Fı céljuk a választójog kiszélesítése, a választási visszaélések megszüntetése volt; vagyis nem a fennálló berendezkedés eltörlése, hanem tökéletesítése. Már komolyabb konfliktusok voltak Amerikában. Az egész kontinensen gyorsan szaporodtak a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szabadkımőves páholyok és egyre határozottabban terjedt az a nézet angol és spanyol telepesek, illetve meszticek, feketék, kreolok, indiánok körében, hogy az emberi és politikai jogok, az önrendelkezés joga gyarmati lakosokat is megilleti. Számos felkelés robbant ki a kontinensen. A Töri tételek by kisCs - 143 - legjelentısebb és legsikeresebb az észak-amerikai angol gyarmatok függetlenségi háborúja volt. Az amerikai függetlenségi háború Elızmények Észak-Amerika atlanti partvidékén tizenhárom egymással részben határos, de igazgatásában különálló angol gyarmat jött létre a XVIII. századig. (Ezek mellé a hétéves háborút követıen újabb angol fennhatóságú területek csatlakoztak (1763), itt azonban évtizedekig még alig éltek angol telepesek.) A tizenhárom gyarmat a XVIII. század folyamán óriási fejlıdésen ment keresztül. Lakóinak száma nagyjából tízszeresére (kb. 3 millió) növekedett, gazdaságának

növekedése pedig még ennél is nagyobb mértékő volt. Az egyes területek szakosodtak az ott megfelelı termékre, és élénk kereskedést folytattak egymással, Angliával és Anglia engedélye nélkül Európa más országaival is. Elsısorban a mezıgazdaság volt fejlett (északon gabona, len, délen pedig olcsó fekete rabszolgákkal mővelt gyapot, dohány, rizs, indigó ültetvények), de északon manufaktúrák is alakultak. Az átlag életszínvonal a XVIII. századra magasabb volt mint Angliában, ugyanakkor adót nem fizettek. A hétéves háború alatt mely részben éppen az amerikai telepesek érdekében folyt a franciák ellen Anglia súlyosan eladósodott. Hiába kívánta azonban a telepeseket megadóztatni. ık, akik nemzedékek óta nem csak a természettel és a franciákkal harcoltak keményen létfeltételeikért, de könyörtelenül szorították vissza az indiánokat és elevenítették fel a rabszolgaságot a feketék számára, ık, ha a saját

jogaikról és társadalmi szerzıdésükrıl volt szó, akkor rettenthetetlenül szálltak szembe uralkodójukkal is. Azt vallották, hogy mivel nincs képviseletük az angol parlamentben, adózni sem kötelesek. Anglia megijedt a telepesek gyorsan fejlıdı öntudatától és gazdaságától melyben az anyaország veszedelmes versenytársát látták ezért korlátozni akarták további gyarapodásukat. Megtiltották újabb területek betelepítését, egyre újabb adófajták bevezetésével próbálkoztak. Ezek túlnyomó részét a gyarmatosok ellenállása miatt kénytelenek voltak visszavonni, ám ragaszkodtak a szimbolikus nagyságú teaadóhoz, amit az öntudatos telepesek elvbıl utasítottak el. Egy angol teaszállítmányt a tengerbe szórtak (bostoni teadélután, 1773), megtagadták az adófizetést és mindenféle angol áru behozatalát, s létrehozták a gyarmatok együttmőködését az ellenállás megszervezésére (1774, Phiadelphia I. Amerikai Kongresszus). A

háború Anglia, a spanyol, francia és holland birodalmak legyızıje nem viselte el saját alattvalói engedetlenségét, fegyveresen próbált rendet teremteni. Háború robbant ki az Egyesült Királyság és gyarmatai között (1775-1783). Utóbbiak 1776-ban Függetlenségi Nyilatkozatban hozták a világ tudtára elszakadásukat az emberi jogokat eltipró, a társadalmi szerzıdést felrúgó zsarnoki hatalomtól. (A nyilatkozat megfogalmazói között volt Thomas Jefferson és Benjamin Franklin.) Töri tételek by kisCs - 144 - Kezdetben az angolok voltak fölényben: hatalmas flottájuk uralta a tengert, pénzük is volt elegendı (és végtelensok hitelt vehettek fel) és seregeik is jól felszereltek, jól képzettek és gyakorlottak voltak. Ehhez még hozzájött kb. 100 000 német zsoldos is. Hátrányuk az volt h hosszú úton bonyolódott le az utánpótlás emiatt az hosszú ideig tartott és könnyen zavarható vala. Az amcsik az angolokkal szemben nagy

hátrányban voltak: nem voltak jól képzett katonáik, nem volt jó felszerelésük nem volt sok zséjük sem, flottáról álmodni sem mertek. Viszont voltak elınyeik is: pl. volt helyismeretük; a szétszórt alakzatot igénylı taktikát alkalmazták amit még az indiánoktól tanultak el és ez a taktika jól bevált a rendezett alakzatban harcoló seregek ellen mint pl. az angolok ellen is (korábban az indiánok elleni harcokban az amcsik jártak úgy mint az angolok). és volt még egy: gyorsan ment az utánpótlás. Az amcsik élére George Washington állt. Mégis az amcsik már 1777-ben nagy gyızelmet arattak az angolok felett Saratogánál. Itt az angolokat meglepetés szerően letámadták az amcsik. Ezután az amcsik követeket küldtek Európába h tárgyaljanak az angolokkal ellenlábas hatalmakkal (Benjamin Franklin volt ez a diplomata). Meg is találták a partnert, a franciákat, akik így visszavághattak az angoloknak a 7 éves háborúban elvesztett kanadai

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


gyarmataikért. A franciák (XVI. Lajos), de a spanyolok és a hollandok is fegyveresen támogatták a fellázadt gyarmatokat. Anglia meggyengítésének lehetıségét ugyanis nem akarták elszalasztani, s közben nem vették tekintetbe, hogy az újféle elvek az ı koronájukra is veszélyeket tartogathatnak. A francia flotta megjelent a déli területeken és francia csapatok jelentek meg a szárazföldön az amerikaiak szövetségeseiként. Az angolok komolyan hátrányba kerületek hiszen innentıl kezdve bármikor érhette francia támadás a Szigetországot és emiatt az angolok kénytelenek voltak tengeri erıiket megosztani. Arról nem beszélve h a franciák zavarták az angolok utánpótlási vonalait is. Így a döntı csatára 1781-ben került sor Yorktown-nál, ahol az amcsik és a franciák legyızték az angol seregeket. Innentıl kezdve az angolok fegyverszünetet kértek és elkezdték kivonni a csapataikat és 1783-ban Versailles-ban iratták alá az angolokkal a

békét, ami a következırıl szólt:  Bár a franciáktól megszerzett kanadai területek angol kézben maradtak, de a tizenhárom gyarmat Amerikai Egyesült Államok néven függetlenné vált. A harcot vezetı George Washington lett a független ország elsı államfıje, majd fıvárosának névadója.  angolok kivonják az utolsó erıiket is a megalakuló USÁból (New York a háborúban végig az övék volt. A háborúban volt egy pár tábornok is, akiket itt csak felsorolva említgetek: volt George Washington (amcsik), Borgoyne (angol), La Fayette (francia, ı a nagy forradalom idején is elıkerül). Töri tételek by kisCs - 145 - Az USA alkotmánya Az elsı modern alkotmány Az Egyesült Államok feudális hagyományok és rétegek hiányában szabadon állíthatta fel a felvilágosodás eszméinek megfelelı államot. Ennek fı elemei egyrészt a helyi parlamentek, felelıs kormányokkal és kormányzókkal. Másrészt a közös szövetségi szervek, így a

törvényhozás (kongresszus), melynek a felsıházába (szenátus) az államok delegáltak 2-2 fıt (vagyis ez is választott szerv, az angol Lordok Házával ellentétben), alsóházába (képviselıház) pedig a lakosság arányába küldtek képviselıket. Az államforma köztársaság lett, élén nem király, hanem a nép által közvetetten négy évre megválasztott elnök állt, aki a végrehajtás (kormány) feje, (külön miniszterelnök nincs, a miniszterek nem felelısek a kongresszusnak, csak az elnöknek, a hadsereg fıparancsnoka, és háromszori vétójogával a törvényhozást is befolyásolhatja. Bár hatalma idıben korlátozott és felelıs a kongresszusnak, befolyása óriási. (Ezért az ilyen típusú államot prezidenciális - elnöki demokráciának nevezik, ellentétben az angol típusú parlamentárissal.) A bíróság itt is független. Ez tisztább demokrácia, mint az angol, elvben általános választójoggal. Ám az egyes államok a választójogot

korlátozhatták, s nem rendelkeztek azzal a színesbırőek és a nık. A rabszolgaságot sem törölték el. (AZ összlakosság kb. 34%-ának volt választójoga.) itt is két nagy párt alakult, a konzervatívabb demokrata és a liberálisabb republikánus (arculatuk késıbb megváltozott, ma a republikánus a konzervatív). A prezidenciális köztársaság Az Egyesült Államokban a Montesquieu-féle hatalommegosztást valósították meg (törvényhozó és végrehajtó hatalom). A két kamarából álló kongresszusnak kizárólagos joga, hogy a törvényeket és a költségvetést megszavazza; az államtitkárokat az elnök jelöli ki, s ezeknek nincs semmi kapcsolatuk a képviselıtestületekkel. Minden az alkotmányban meghatározott törvényhozó hatalom a Kongresszust illeti, ami a Szenátusból és a Képviselıházból áll. A Képviselıház az egyes államok népe által minden második évben választott tagokból áll, a Szenátus pedig az egyes államokat

képviselı két-két szenátorból áll, akiket az állam törvényhozó testülete választ 6 évre. Minden szenátor egy szavazattal rendelkezik. Közvetlen az elsı választást követı összeülés után a szenátorokat a lehetıség szerint három egyforma létszámú osztályba kell sorolni. Az elsı osztályba tartozó szenátorok mandátuma a második év, a második osztályba tartozó szenátorok mandátuma a negyedik, a harmadik osztályba tartozó szenátorok mandátuma a hatodik év végén megszőnik, így a Szenátus egyharmadát kétévenként választják újjá. A Szenátus hatásköre közjogi vita esetén a tárgyalás lefolytatása. Amikor magát az elnököt vonják felelısségre, az elnöki tisztet a Legfelsıbb Bíróság elnöke látja el; marasztaló ítélet minden esetben csak a jelen lévı tagok kétharmadának egyetértésével lehet meghozni. Töri tételek by kisCs - 146 - Közjogi felelısségre vonás esetén a meghozott ítélet nem mehet

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


túl a hivatalból való elmozdításon, és megtisztelı tisztség betöltésétıl való eltiltáson. Az elítélt személy ellen vádat lehet emelni, bíróság elé állítható és a törvény szerint polgári vagy büntetı ítélettel lehet sújtani. A végrehajtó hatalom az Amerikai Egyesült Államok elnökét illeti. Hivatalát 4 éven át viseli (egyszer újraválasztható); az ugyan ilyen idıtartamra megválasztott alelnökkel együtt. Az amerikai elnök megválasztása elektori rendszerő. A Kongresszus és az elnök A Képviselıház és a Szenátus által elfogadott törvényjavaslatot az elnök elé kell terjeszteni, egyetértése esetén aláírja, ellenkezı esetben ellenvetéseivel együtt visszaküldi a Kongresszus ama Házának, amelyik a törvényjavaslatot kezdeményezte; e Ház az ellenvetések figyelembevételével újratárgyalja a törvényjavaslatot. Amennyiben a tárgyalás után az adott Ház kétharmada elfogadja a javaslatot, akkor azt az

ellenvetésekkel együtt átküldi a Kongresszus másik Házának, amely azt hasonlóan újratárgyalja. E Ház tagjainak kétharmada által történt elfogadás esetén az törvényerıre emelkedik. A Függetlenségi Nyilatkozat és az Egyesült Államok alkotmányának alapelvei 1787. szeptember 17-én a philadelphiai konvenció elfogadta az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát. Az USA alapokmánya nemcsak a független tagállamok együttmőködésének kereteit biztosító történelmi dokumentum, hanem a modern demokrácia elsı gyakorlati kísérletének bizonyítéka. Az addig ismert államfejlıdésben minta nélkül álló alkotmányos konstrukció a polgári államnak korábban csak elméletben létezı demokratikus köztársasági modelljét valósította meg. Nem kevés sikerrel: a képlet életképesnek bizonyult, az alkotmány még ma is hatályban van, melyhez 1789 óta mindössze 27 módosítást csatoltak. Az Amerikai Egyesült Államok 1776. július 4-én jött

létre azáltal, hogy a 13 brit gyarmat elfogadta a Thomas Jefferson által megfogalmazott Függetlenségi Nyilatkozatot. Thomas Jefferson az emberi jogokat veleszületett jogoknak tartotta. A nyilatkozat elsı megfogalmazásában még szerepelt a rabszolgaság eltörlése is, de a déli államok ezt elvetették. Elidegeníthetetlen jogként rögzítették az élethez, a szabadsághoz és a boldogságra való törekvéshez való jogot, az államot pedig ezen jogok biztosítására való intézményként definiálják. Ezért szintén a nép joga a kormányok választása és leváltása, amennyiben azok nem látják el ezeket az alapvetı feladatokat. A 13 gyarmat függetlenségének kinyilvánítása után ezen nyilatkozat értelmében kezdte meg az államszervezet alapjainak lerakását és hozta meg alkotmányát 1787-ben. A szövetségi alkotmányozó győlés által elfogadott alkotmány az 1791-es kiegészítésekkel vált teljessé. Az alkotmány az elnököt ruházza fel a

végrehajtó hatalommal, akit 4 évre közvetlenül elektorok által választanak. Az elnök államfı, a hadsereg vezetıje és a végrehajtó hatalom feje. Ezt az erıs hatalmat nevezzük prezidenciális jellegőnek. A törvényhozó hatalom a kongresszusé, amely a képviselıházból és a szenátusból áll. A képviselıházba az egyes tagállamok lélekszámuk arányában Töri tételek by kisCs - 147 - küldhetnek képviselıket, míg a szenátusba minden állam két-két képviselıt delegálhat. A törvényhozás és a végrehajtó hatalom bizonyos kérdésekben korlátozhatja egymás tevékenységét a túlzottan erıs hatalmi gócok kialakulásának megakadályozása érdekében. A bíróságok függetlenedtek az egyéb szervektıl, ezeknek szétválasztásáról több biztosíték is gondoskodott. Az 1791-es kiegészítések deklarálták a vallás-, a szólás- és a gyülekezés szabadságát. Fontos jellemzıje az alkotmánynak, hogy biztosítja a többségi

akarat és a kisebbségi jogok érvényesítését. Az USA Alkotmánya több kiegészítése ellenére mind a mai napig hatályban van, és így az egyik legrégebbi alaptörvény. Az alkotmány A Magna Chartában gyökerezı brit jogi tradícióban a parlament testesíti meg a nép hatalmát és jogait, az angolszász jogrendszerek másik mintaállamában, az Egyesült Államokban viszont egészen más gondolkodásmód uralkodik. Az USA államrendszerében az alkotmány szentsége és sérthetetlensége a legfontosabb elv. Az alkotmány törzsszövege megváltoztathatatlan, csupán ún. alkotmánykiegészítéseket lehet szigorú feltételekkel hozzáfőzni. Természetesen a lex posterior elve szerint, ha egy alkotmánykiegészítés valamely korábbi, akár az eredeti szöveg szerinti rendelkezéssel ellentétes, akkor az idıben késıbbit kell alkalmazni (tipikusan ilyen példa az 1787-ben még érinthetetlennek tőnı kérdés, a rabszolgaság problémaköre). Az Amerikai

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Egyesült Államok alkotmánya két fı részbıl áll: a preambulumból és a törzsszövegbıl. A preambulumban felsorolták az alkotmányozás alapelveit, vagyis indokolták, miért van szükség az alkotmány elfogadására. Az alkotmány céljai eszerint: a tökéletesebb unió megalkotása (a konföderáció helyett), az igazságosság megteremtése, a tagállamok biztonságának és nyugodt mőködésének garantálása, az államok közös védelmének biztosítása, a közjó, az általános jólét elımozdítása, valamint a szabadság áldásainak szavatolása mind az akkori lakosság, mind az utókor számára. Az egyes tagállamok jogállására vonatkozó alapvetı rendelkezéseket a IV. cikkely tartalmazza, amely 1. §-ában leszögezi, hogy az egyes államok jogi aktusai az államszövetség többi államában is érvényesek. Ez a polgári jogi nyilatkozatokra, szerzıdésekre, hatósági aktusokra, közigazgatási és bírói eljárási cselekményekre egyaránt

vonatkozik (tipikus érintett jogterület a házasságkötés, a családjogi aktusok kérdése). A IV. cikkely 2. §-a értelmében az állampolgároknak azonos jogokkal és mentességekkel kell rendelkezniük minden államban. Ennek megfordítása is igaz: amennyiben valaki az egyik államból a másikba menekül a büntetı igazságszolgáltatás elıl, a többi állam köteles kiadni ıt az eljárást lefolytató állam hatóságai részére. Ez feloldja azt a látszólagos ellentétet, hogy ugyanezen cikkely 1. §-a a büntetıjogi aktusokra nem vonatkozik. A szabályozás lényege, hogy a büntetı törvényhozást és törvénykezést az egyes államok kizárólagos jogként élvezték az alkotmány elfogadását követıen is. A IV. cikkely 3. §-a rendezte a tagállamokkal kapcsolatos talán legjelentısebb kérdést: az új államok problematikáját. Eszerint a kongresszus joga az új államok beléptetése, azonban valamennyi érintett állam törvényhozásának és a

Töri tételek by kisCs - 148 - szövetségi kongresszusnak a jóváhagyására szükség van ahhoz, hogy már meglévı államok szétválása vagy egyesülése útján jöjjenek létre új tagállamok. Az új területekre vonatkozó egyéb szabályozás a kongresszus hatásköre maradt. A 4. § garantálja az unió valamennyi tagállamának köztársasági államformáját és minden állam védelmét akár külsı, akár belsı támadásokkal szemben. Az V. cikkely szintén igen fontos és vitás kérdéssel foglalkozik: az alkotmány integritásával és módosításának lehetıségével. A Konföderációs Cikkelyek egyik legnagyobb hibája éppen megváltoztathatatlansága volt: a gyakorlatban ugyanis ezt jelentette az a megoldás, mely szerint valamennyi állam egyhangú hozzájárulására volt szükség a dokumentum módosításához. Az alapító atyák ezért úgy döntöttek, valamivel egyszerőbbé teszik az alkotmány rendelkezéseinek megváltoztatását, de

megvédik az eredeti normaszöveg sérthetetlenségét is. A megoldást az alkotmánykiegészítés jogintézménye jelentette. Az alkotmány módosítására tehát úgy kerülhet sor, hogy az eredeti alkotmányszöveg változatlan formájában megmarad, és ehhez főznek kiegészítı cikkelyeket. Mindez jól példázza az amerikai gondolkodást, az alkotmány elsıdlegességébe vetett hitet még ha így gondot is okozhat annak eldöntése, hogy a leírt alkotmányszöveg eredeti formájában érvényes-e, vagy idıközben észrevétlenül módosították. A VI. cikkely kimondja, hogy az USA törvényei (az alkotmány, a szövetségi kongresszus által alkotott törvények, valamint az alkotmányos eljárás szerint ratifikált nemzetközi szerzıdések és egyezmények) az unió jogszabályi hierarchiájának csúcsán állnak, egyúttal kizárják bármely azokkal ellentétes tartalmú tagállami jogszabály érvényességét. Ez a tagállami alkotmányokra is vonatkozik, tehát

egyetlen állam alkotmánya sem állhat ellentétben akár a legalacsonyabb szintő szövetségi jogszabállyal sem. Az emberi jogok Az USA alkotmányának megszövegezésekor az alapító atyák tartották magukat az elsıdleges célhoz, a konföderációhoz képest tökéletesebb unió (more perfect union) megteremtéséhez. Ezért a törzsszövegben a hatalom megosztását, a szövetségi állam mőködését és tagállamokhoz való viszonyát szabályozták. Az emberi jogok kérdését különválasztották a fı alkotmányszövegtıl, és úgy döntöttek, hogy azt alkotmány-kiegészítés formájában csatolják a dokumentumhoz. A két legnagyobb állam, Virginia és New York ódzkodott is az alkotmány ratifikációjától, végül a Bill of Rights megszövegezésében bekövetkezett elırehaladás gyızte meg ıket arról, hogy az alapokmány elfogadásra érdemes. Az eredetileg tervezett tizenkét kiegészítı cikkely közül tízet fogadtak el, amelyek 1791-ben, a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


megfelelı számú ratifikációt követıen léptek hatályba az Egyesült Államokban. Ezt a tíz kiegészítı cikkelyt nevezik amerikai Bill of Rightsnak, ez a jognyilatkozat tartalmazza az amerikai polgárok legfontosabb jogait és mentességeit. Ezek a szakaszok természetesen a korabeli emberjogi felfogásnak felelnek meg, és azon területeket érintik, ahol az államnak valamilyen mértékig tartózkodnia kell az állampolgár életébe történı beavatkozástól, vagyis ahol a polgárnak az állammal szemben védelmet kell élveznie. Töri tételek by kisCs - 149 - Az 1. alkotmánykiegészítés megtiltja a kongresszus számára a vallásszabadságnak, a szólás- és sajtószabadságnak, a békés gyülekezés jogának és a panaszjognak a csorbítását. A 2. alkotmánykiegészítés foglalja magában a fegyvertartás és fegyverviselés jogát, amelyet azzal indokol, hogy a szabad állam biztonságához jól képzett és szervezett milíciát kell fenntartani, azaz

célszerő, ha az állampolgár tudja, hogyan védje meg magát. A 3. alkotmánykiegészítés kimondja, hogy békeidıben civil lakost nem lehet arra kényszeríteni, hogy katonákat elszállásoljon, és háború idején is csak a kongresszus rendelhet el törvényben beszállásolást a rossz emlékő brit beszállásolási törvény (Quartering Act) miatt érezték szükségesnek a kérdés külön cikkelyben történı rendezését. A 4-8. alkotmánykiegészítések különbözı biztosítékokat sorolnak fel a büntetıvagy általában a bírói eljárásban. Ilyen garancia, hogy senkit nem lehet alapos ok nélkül házkutatásnak, lefoglalásnak alávetni vagy éppen letartóztatni. Senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy saját maga ellen tanúskodjon. Senkit nem lehet megfelelı törvényes eljárás (due process of law) nélkül életétıl, szabadságától, tulajdonától megfosztani, közcélokra történı kisajátításra pedig csak igazságos kártalanítás

ellenében kerülhet sor. Mindenkinek joga van elfogulatlan esküdtszék elıtt számot adni tettérıl. A terheltnek joga van a nyilvános és gyors tárgyalásra, megismerheti az ellene felhozott vádakat, meghallgathatja az ellene felsorakoztatott tanúkat, továbbá a bíróság az ı tanúit is köteles meghallgatni. Az amerikai alkotmány is elismeri a védelem jogát, miszerint mindenkinek joga van arra, hogy az eljárás során jogban járatos személy lássa el a képviseletét. Tilos az indokolatlanul magas óvadék megállapítása és túlzott mértékő pénzbüntetés kiszabása. A 8. alkotmánykiegészítés pedig kimondja a ?kegyetlen vagy szokatlan büntetés kiszabásának tilalmát is. Felmerül a kérdés, hogy a halálbüntetés nem számít-e ilyennek a válasz Amerikában egyértelmően tagadó. Az egyes államokra van bízva, hogy elismerik-e a halálbüntetést, viszont alkotmánysértést követnek el, ha annak végrehajtási formája az elítélt számára

indokolatlanul hosszú szenvedést okoz (ilyen szempontból problematikus a villamosszék alkalmazása, de ma még ez sem tilos). A 9. alkotmánykiegészítés deklarálja, hogy a Bill of Rights nem jelent taxatív felsorolást, tehát védelem illeti meg azokat az egyébként elismert jogokat vagy szabadságokat (ún. nép által élvezett jogok) is, amelyekre az alkotmány nem tér ki konkrétan. Ilyen például a magánélethez való jog (privacy). A 10. alkotmánykiegészítés némileg eltér az elızıektıl, és a szövetségi állam egy fontos alapelvét fogalmazza meg: mindazon hatáskörök, amelyeket az alkotmány nem az USA kizárólagos hatásköreként definiál, vagy amelyeket az államoktól nem tagad meg kifejezetten, az egyes államokat és az amerikai népet illetik meg. Így többek között a tagállamok joga a helyi adók meghatározása, az oktatás és a család kérdéseinek szabályozása, a tagállami bírósági rendszer létrehozása, a jóléti és

egészségügyi törvényhozás, a polgári jogi szerzıdések és a társasági jog megalkotása. A 10. alkotmánykiegészítés sokak szerint túl széles jogkört biztosított a tagállamok számára, és az a veszély is felmerült, hogy az államok saját hatáskörben szigorúbb szabályokat alkalmaznak, mint az unió. E problémát Töri tételek by kisCs - 150 - további alkotmánykiegészítésekkel és garanciák megteremtésével próbálták megoldani, bár a föderalizmus hívei és a tagállami önállóságot pártolók között máig komoly vitakérdés, hogy a szövetségi állam meddig mehet el az egyes tagállamok befolyásolásában. A 14. alkotmánykiegészítés Az Egyesült Államok alkotmányához összesen huszonhét kiegészítést csatoltak. Ezek közük a 14. alkotmánykiegészítés jelentısége még a többihez képest is óriási. A tagállamok ugyanis a Bill of Rights utolsó cikkelye, a 10. alkotmánykiegészítés által biztosított

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


jogkörükön felbátorodva mindent megtettek, hogy a nem kifejezetten szövetségi hatáskörbe utalt kérdésekben a maguk érdekeinek megfelelıen szabályozzák az életviszonyokat. Ez a szigorú helyi szabályozás kiterjedt a szabadságjogok tárgykörére is. A megszorító tagállami gyakorlatot a szövetségi Legfelsıbb Bíróság is megerısítette, amikor a sajtószabadságot korlátozó egyik tagállami törvénnyel kapcsolatban 1833-ban megállapította, hogy az nem ütközik az 1. alkotmánykiegészítésbe, mivel ez utóbbi csak a szövetségi kongresszusnak tiltja meg a sajtó szabadságának csorbítását. A 14. alkotmánykiegészítés konkrét történeti elızménye persze nem ez, hanem az északi, rabszolgaság-ellenes államok totális gyızelme a polgárháborúban, melyet követıen be kellett biztosítani, hogy az Egyesült Államok egyik lakosától se lehessen megvonni az alapvetı állampolgári jogokat és szabadságokat. Ennek megfelelıen került sor a

14. kiegészítı cikkely elfogadására, amely 1868-ban lépett hatályba. A kiegészítés 1. §-a kimondja, hogy az Egyesült Államok minden polgára egyben az unió és a tagállam polgára is. Ebbıl eredıen egyik tagállam sem vonhatja meg polgáraitól mindazon mentességeket és jogokat, amelyek ıket mint amerikai állampolgárokat az államszövetségben megilletik. A 2. § megszüntette a háromötödös szabályt, vagyis a nem adózó indiánok kivételével minden polgárt beszámított a képviselı-választás alapjául szolgáló lakosságszámba. Ha egy állam a 21. életévüket betöltött állampolgárok bizonyos körétıl megvonja a választójogot, ugyanolyan arányban csökkenteni kell azt a lakosságszámot, amely alapján a képviselıi helyek elosztásra kerülnek. Ez nyilvánvalóan abban az irányban presszionálta a tagállamokat, hogy az egykori rabszolgáknak adják meg a választójogot, ám ez a közvetett nyomásgyakorlás sem volt elegendı, így

csak a két év múlva megalkotott 15. alkotmánykiegészítés rendezte véglegesen a kérdést. Valamennyi polgári demokráciára jellemzı alapelv a Locke és Montesquieu államelméletéig visszavezethetı hatalommegosztás és ahhoz kapcsolódóan a klasszikus hatalmi ágak, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom elválasztása, önálló, zavartalan mőködésének biztosítása. Ez az amerikai jogrendszerben is megvalósul, mind tagállami, mind pedig szövetségi szinten. Az amerikai polgárháború (1861-1865) Bár nem vág a címbe de nem kizárt a kérdezése, emiatt paccsként hozzáfőzöm h ne legyen ebbıl probléma. Arról nem beszélve h legyen valami formája akkor a cuccnak. Töri tételek by kisCs - 151 - Elızmények Ugye az amcsik a függetlenség után fejlıdni kezdtek és nemsokára terjeszkedtek is a nyugati területeket megszerezve. A területek közel egyharmadát kitevı Louisianát pénzen vették meg az amcsik a franciáktól, a

többit szerzıdés vagy háború során szerezték meg illetve önként Texas önként csatlakozott. Az területek elfoglalásával együttjárt az indiánok kiirtása is és az indián ıslakosság 90% eltőnt a kontinensrıl. A kevés túlélıtrezevátumokba zárták. Az amcsik a mai Dél-Nyugat USA megszerzéséért kínosan elhúzódó háborút vívtak Mexikóval végül 1821-ben megszerezték. A polgárháborúról Észak-Amerikában, az Amerikai Egyesült Államok területén lezajlott fegyveres konfliktus. 24 többnyire északi szövetségi állam (unionisták) és az Amerikai Államok Konföderációjába (konföderációsok v. szecesszionisták) tömörült 11 déli állam között. A déli államok 1860 és 1861 között kikiáltották függetlenségüket és kinyilvánították az Uniótól való elszakadáshoz (szecesszió) való jogukat. A háború több mint 970 000 fı veszteséget követelt (a lakosság 3,09%-a), ebbıl kb. 56 300 elhalálozás (1,78%), ami magasabb

veszteség, mint amit az Egyesült Államok bármely más háborújában elszenvedett. A polgárháború okai (illetve maga a háború elnevezése is) vita tárgyát képezik. (A déli államok néhány szószólója nem fogadja el a polgárháború elnevezést, mondván független államok, államszövetségek közti konfliktusról van szó). Okok : Az ipari gazdálkodásban érdekelt Észak, valamint az ültetvényes, rabszolgatartó Dél között a század folyamán egyre élesebb ellentétek alakultak ki. Sértette a déliek érdekeit, hogy az amerikai iparvállalatok vámokkal védték a belsı piacot, így szabadulva meg az európai versenytıl, míg a Dél biztosította az olcsó nyersanyagot és felvevıpiacot. Északon a farmerek kis parcellák foglalásában voltak érdelkeltek, ezzel szemben a déliek ültetvények kialakításában. Amikor egy új állam felvételére került sor, felmerült a kérdés, hogy engedélyezzék e ott a rabszolgatartást; hiszen ha

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


engedélyezik, ültetvények, ha nem, farmok jönnek létre. A rabszolgatartást a lakosság nagy része ellenezte, így a század elején megjelent az abolicionista mozgalom, a feketék felszabadításáért küzdı mozgalom. Az ellentétek akkor élezıdtek ki, amikor Kansas felvételekor a 1820-ban Missouri felvételekor a megoldást kompromisszummal halogatták. A Missourikompromisszum nem valósult meg, nem tudtak megegyezni a terület hovatartozásáról. Események 1861 januárjában Abraham Lincoln köztudottan rabszolgaságellenes volt, ezért az elnökké választásában fenyegetést látó Dél-Carolina kilépett az Egyesült Államokból. Tettét hat másik állam követte, (Mississippi, Alabama, Florida, Texas, Georgia és Louisiana). A kivált államok létrehozták az Amerikai Konföderációs Államokat. Töri tételek by kisCs - 152 - Februárban a Konföderációs Államok megfogalmazták saját alkotmányukat, és elnökükké választották Jefferson Davist.

Márciusban a Konföderáció elkobozta a területén található Szövetségi erıdöket, valamint visszavert egy a Sumter erıdbe tartó, utánpótlást szállító hajót, mely visszatért New Yorkba. Áprilisban Lincoln utánpótlást küldött a Charlestoni-öbölben található Sumter erıdbe. A déliek - cseltıl tartva - az erıd parancsnokát megadásra szólították fel. A visszautasítás után tüzet nyitottak az erıdre, melynek védelmét egynapos ostrom után parancsnoka, Robert Anderson ırnagy a szabad elvonulás ellenében feladott. Április 12-ével kezdetét vette a polgárháború. Májusban további négy állam csatlakozott a Konföderációhoz: (Virginia, Észak-Karolina, Tennessee és Arkansas). Virginia székhelye, Richmond lett a Konföderáció fıvárosa. Júniusban Virginia nyugati megyéi nem támogatták a Konföderációt, megalkották NyugatVirginiát, mely 1863-ban felvételt nyert az Egyesült Államokba. Az északi csapatok tengeri blokádot hoztak

létre, hogy elvágják a déli csapatok utánpótlási vonalait. Az erıviszonyok elég kiegyenlítetlenek voltak: Délen 9 millióan éltek (beleértve a sok rabszolgát is) Északon 22 millióan. Délen nagyrészt ültetvények voltak, északon farmergazdaságok és Észak sokkal iparosodottabb volt mint a Dél: közel 3-4 szer annyi gyáruk volt mint a délieknek és volt hozzá nagylétszámú munkásság és nyersanyag lelıhelyek. Ez utóbbi nem volt a délieknél. Viszont a délieknek volt két elınye: egyrészt élvezték az angolok támogatását (ezért birták olyan sokáig) másrészt a déliek tisztjei sokkal képzettebbek voltak mint az északiak tisztjei. Kezdetben a déliek Robert Lee vezetésével komoly sikereket értek el, ám az egyre nagyobb véráldozatokat követelı harcok kimeríteni kezdték a déliek tartalékait. 1863 volt a fordulat éve: elıször Lincoln rendeletei adták meg az elsı pofont a délieknek. Ezek a rendeletek pedig a rabszolgaság

eltörlése, és a földtörvény. Az utóbbi arról szólt, h a lakosok (a déliek is) olcsón (10 $-ért) tudtak földet venni (100-115 hold) öt éves mővelési kényszer mellett ameddig az államé volt. Miután letelt az 5 év után a farmer saját tulajdona lett a föld. Emiatt tömegesen álltak át a déliek az északiak oldalára és az északi hadseregbe. A kimerülı déliek vezére, Lee még egy utolsó nagy offenzívát indított ám Ulysses Grant vezette északiak Gettysburgnál megállították és fordult a háború menete. Innentıl kezdve az északiak támadtak: William Sherman vezette északi seregek a déliek ipartelepeinek és gyárainak nagyrészét tönkrevágták. A végsı csapás 1865-ben Sherman (délrıl) és Grant (északról) két irányból megostromolta a déliek fıvárosát Richmondot, ami nemsokára a kezükre került. 1865 április 9-én az utolsó konföderációs csapatok is megadták magukat Apppmatoxnál és aláírták a fegyverszünetet.

Május 10-én elfogták Jefferson Davis-t. A polgárháború befejeztével a két országrész ismét egyesült. Több mint 620 000 amerikai halt meg a harcokban, de a járványok miatt elhunytak száma ennek a kétszerese. Milliók szivében élt és fokozódott tovább a győlölet fıleg a négerek ellen és így nem sokkal késıbb megalakult a déli rabszolgáikat vesztett déliekbıl a Klu-Klux-Klan nevő rasszista szélsıséges szervezet. De az ellentétek tovább élését mutatta az is, hogy 1865 április 14-én Lincoln elnök merénylet áldozata lett. Mégis a polgárháború utáni USA nagy fejlıdésnek indult és alig telt el 20 év és a világ legnagyobb gazdasági hatalmává váltak. Töri tételek by kisCs - 153 - 19. A magyar alkotmányosság és intézményei a rendszerváltás után Na 1989-ben volt egyszer egy rendszerváltás, amikor az addig egypártrendszerő államhatalmat egy demokratikus rendszer váltotta fel és Köztársaság lettünk (3.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


köztársaság; 1. volt a Károlyis Mo. (1918); a 2. volt a koalíciós idıkbeli (194547)). Kialakult a többpártrendszer és ezután új pályára került az országunk sorsa. A demokratikus államberendezkedés Demokráciáról, egy adott országon belül akkor érvényesülnek az alkotmányosság klasszikus alapelvei. beszélhetünk, ha ott 1. a hatalommegosztás elve: érvényesül az államhatalmi ágak megosztása és elválasztása (törvényhozó, végrehajtó, bírói); ehhez a modern demokráciákban egyre több sajátos intézményt hoznak létre (alkotmánybíróságok, ombudsmann). 2. a népszuverenitás elve: az állami fıhatalom forrása a nép (képviseleti és közvetlen demokrácia). 3. megvalósul a törvények uralma: a jogrendszer alapja az alkotmány, amelyet minden állampolgárnak és társadalmi szervezetnek tisztelnie kell (jogbiztonság). 4. az emberi jogokat az állam elismeri és biztosítja. 5. törvény elıtti egyenlıség: a jogrendszer tiltja a

negatív diszkriminációt, az alkotmány intézményesen védi a kisebbségeket. A magyar alkotmány A most használatos magyar alkotmány az 1949-es ún. sztálini alkotmány módosított változata. A rendszerváltáskor ennek az alkotmánynak a XX.törvényét módosították arra hogy többpártrendszer van és Magyarország köztársaság. A rendszerváltás A ma is érvényben levı polgári alkotmányt 1989. október 23-án hirdették ki, ettıl a naptól tekinthetı Magyarország alkotmányos demokráciának, parlamentáris kormányrendszer jött létre. 1990. márciusában csapatkivonásról. megállapodás született a Szovjetunióval a teljes 1990. március 25-én szabad választást tartottak Magyarországon. A választások után az MDF elnöke, Antall József alakított kormánykoalíciót a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt részvételével. Töri tételek by kisCs - 154 - Az alkotmányosság elemei

1989-ben nem fogadtak el új alkotmányt, viszont a meglévıt jelentıs mértékben módosították, a kialakult helyzethez igazították. A most használatos magyar alkotmány az 1949-es ún. sztálini alkotmány módosított változata. A rendszerváltáskor ennek az alkotmánynak a XX.törvényét módosították arra hogy többpártrendszer van és Magyarország köztársaság. Ezenkívül rögzítették a demokrácia alapelveit: minden hatalom a néptıl származik, képviselıin keresztül irányítja az országot; szét vannak választva a hatalmi ágak: a törvényhozó (országgyőlés), a végrehajtó (kormány) és a bírói hatalom. Rögzítve van továbbá az alkotmányban a jogállamiság, vagyis a törvények ’’uralma’’; egyenjogúság elve alapján határozzák meg a közteherviselést; széleskörő választójog minden kedves állampolgárnak, akik rendelkeznek szólásszabadsággal, ami maga után vonja a cenzúra eltörlését. Gyakorlati megvalósulás Az

alkotmány értelmében a törvényhozó hatalom a négyévente választott Országgyőlés kezében van. Ekkor kezdett kialakulni a mai polgári demokrácia Magyarországon. Az új választási rendszer szerint a 386 mandátumból 176-ot az egyéni választókerületekben lehet megszerezni, 152 parlamenti helyet pedig a területi listákról töltenek be. Az alkotmányosság legfıbb ıre az Alkotmánybíróság lett, tagjait 9 évre választotta az Országgyőlés. A tanácsrendszer szerepét a településeken az önkormányzatok vették át megváltozott jogkörrel. Kialakult a többpártrendszer, ám hosszú ideig tartott, még az új pártok megtalálták helyüket. A rendszerváltásnak azonban hamar jelentkeztek az árnyoldalai is. Sokan követelték, hogy a kommunizmus alatt elkövetett bőnökért ne csak politikai, hanem jogi felelısséget is vállaljanak a tettesek (1994. átvilágítási törvény). Megszőnt a közoktatásban a kötelezı, központilag elıírt tanterv,

érvényesülni kezdett a szabad iskola- és tankkönyv választás, majd megszőnt az egyházak közvetlen állami felügyelete is. A polgári demokrácia kiépülése alig két évtized alatt sikerült, ma Magyarország teljesjogú államként, az Európai Unió tagjaként integrálódott (2004. május 1). A legfıbb államhatalmi szervek: Az Országgyőlés az államélet, a kormányzás központja. • • Itt dılnek el az ország sorsát meghatározó kérdések Fı feladatköre a törvényhozás, a másik a parlamenti ellenırzés. Az Országgyőlés minden tárgykörben törvényt alkothat. Töri tételek by kisCs - 155 - • • • A kormányzat felügyelésében fontos szerepet játszik a bizottsági rendszer és az önálló ellenırzésre szakosodott szervek. Ilyen pl. az Állami Számvevıszék és az ombudsmann intézménye. Parlamenti feladat még bizonyos személyi döntések köre. Az egyes intézmények elnökeit is az Országgyőlés választja meg. Az

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Országgyőlés ülései nyilvánosak, akkor határozatképes, amikor a képviselıknek több mint, a fele jelen van, s fı szabályként nyíltan szavaz. A köztársasági elnök Magyarország államfıje a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és ırködik az államszervezet demokratikus mőködése felett és a fegyveres erık fıparancsnoka. A köztársasági elnököt az Országgyőlés öt évre választja. képviseli a magyar államot, nemzetközi szerzıdéseket köt, megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket, • kitőzi az országgyőlési képviselık, a helyi önkormányzati képviselık és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás idıpontját, • kinevezi és felmenti az államtitkárokat, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és elılépteti a tábornokokat;

megerısíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, • adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, • gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, • dönt az állampolgársági ügyekben, Szélesnek látszó jogköre annyiban korlátozott, hogy a felsorolt döntései meghozatalához a Miniszterelnök, illetve az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges. • • A kormány az állam, a közigazgatás egészének politikai- szakmai irányítója, a kormányzati rendszer motorja. • • • • • Az általános alkotmányos szokásjog szerint a választásokat követıen az államfı a parlamenti többségi elv tiszteletben tartásával felkéri kormányalakításra a választásokon gyıztes párt vezetıjét, majd a sikeres kormányszervezés után kinevezi a miniszterelnököt A kormány összes feladatát pontosan meghatározni nem lehet. A legfontosabbakat az Alkotmány

tartalmazza. A kormány, rendelkezési joga a közigazgatás felett korlátlan. Feladatainak végrehajtásához kabineteket, kormánybizottságokat és más testületeket hozhat létre, kormánybiztosokat nevezhet ki, hatáskörét szerveire ruházhatja át. Munkáját a Miniszterelnöki Hivatal segíti. Az ügyrend szerint a kormány, rendszeresen tart ülést, melyekrıl a kormányszóvivı hivatalos sajtóközleményt jelentet meg. A bíróságok az igazságszolgáltatás más alkotmányos demokráciákhoz hasonlóan- a magyar államszervezetben is elkülönült, önálló hatalmi ág. • A bírói hatalom feladata az igazságszolgáltatás, amelynek fı formái a büntetı és a polgári igazságszolgáltatás Töri tételek by kisCs - 156 - • • • • • • A munkaügyi bíróságok munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben járnak el Az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb alapelve a bírói függetlenség A bírót a köztársasági elnök nevezi ki és menti

fel. A bírók személyes függetlenségét védi mentelmi joguk és széles az összeférhetetlenségek köre is. Ebbıl kiemelkedik az igazságszolgáltatás pártatlanságának elve. A Legfelsıbb Bíróság elnökét az Országgyőlés választja meg 6 évre. Feladata, hogy jogegységi határozatokat hoz és irányadó "precedenseket" tesz közzé. A néprészvétel elve a bírói önkénytıl óvja meg a polgárokat. Ennek Magyarországi formája az ülnökrendszer. A magyar igazságszolgáltatási hierarchia a következı: a Legfelsıbb Bíróság alatt az ítélıtáblák helyezkednek el, majd a megyei bíróságok (Budapesten a Fıvárosi Bíróság), a helyi bíróságok és a munkaügyi bíróságok. Jelenleg 3 törvénykönyv használatos nálunk (nekünk anno jogon ezt tanították): Alkotmány, Polgári Törvénykönyv és a Büntetı Törvénykönyv. Az ügyészség gondoskodik a polgárok és szervezetek jogainak a védelmérıl, valamint az alkotmányos

rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértı vagy veszélyeztetı minden cselekmény következetes üldözésérıl. • • • • Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. Az ügyészség közremőködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén fellép a törvényesség védelmében. A legfıbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyőlés választja, a legfıbb ügyész helyetteseit a legfıbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Az ügyészségi hierarchia idomul a bírósági hierarchiához, ám azzal a különbséggel, hogy míg a bírák a hierarchián belül is függetlenek, addig az ügyészek esetében szoros alá-fılérendelség érvényesül Az államháztartás a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kormányzás fontos része. • • • • • Az állam az államháztartás segítségével látja el közfeladatait. Rendszerét a központi kormányzat költségvetése, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás költségvetései alkotják. A költségvetés a bevételekbıl, a kiadásokból és az egyenleg megállapításából áll. A közfeladatok teljesítéséhez szükséges pénzfedezet nagy része az adókból származik. A kormányon belül a pénzügyminiszter a költségvetés "gazdája" és elıterjesztıje. Az Országgyőlés törvénnyel, meghatározott közcélra a költségvetéstıl elkülönített pénzalapokat hozhat létre. Pl. Nemzeti Kulturális Alap, Gyermek-és Ifjúsági Alap, stb. A helyi önkormányzatok költségvetési bevételeikkel és kiadásaikkal önállóan gazdálkodnak, az állami hozzájárulások, és más támogatások mértékét az éves költségvetési törvény

állapítja meg. Töri tételek by kisCs - 157 - • Az Állami Számvevıszék és a Magyar Nemzeti Bank játssza a legfontosabb szerepet az államháztartásban. Az alkotmánybíráskodás • • • A Magyar Köztársaságban 1990. január 1-jétıl mőködik Alkotmánybíróság. Fıbb feladatai az Alkotmány értelmezése, az elızetes és az utólagos normakontroll, a nemzetközi jog és a belsı jog harmóniája feletti ırködés, az alkotmányjogi panaszok elbírálása, az alkotmányellenesség megszüntetése, a hatásköri viták eldöntése és az államfı közjogi felelısségének megállapítása. Az Alkotmánybíróság egy 11 tagból álló testület, megbízatásuk 9 évre szól. Az alkotmánybírák függetlenek és elmozdíthatatlanok, a tárgyalt kérdés súlya szerint teljes ülésben vagy háromtagú tanácsban járnak el. Határozataik mindenkire nézve kötelezıek, ellenük fellebbezni nem lehet. A másik fontos intézményt a szaknyelvben

ombudsmannak nevezett országgyőlési biztosok képezik. • • • • • Tehát az 1989-es Alkotmány az állampolgári jogok és a nemzeti-etnikai kisebbség ügyeinek országgyőlési biztosáról is rendelkezett. Az országgyőlési biztos a széles értelemben vett közigazgatás egészének tevékenységét felügyeli, ugyanakkor eljárásukat bárki kezdeményezheti. Leggyakrabban akkor fordulnak az ombudsmannhoz állampolgárok, ha úgy érzik, alkotmányos jogaikat sérelem érte valamely hatósági eljárás során. Az intézmény végsı eszköze az országgyőlési nyilvánosság, amivel akkor élhet, ha a hatóság nem orvosolta a visszásságot, amely kötelességük lett volna. Az ombudsmannok kötelesek évente beszámolni munkájukról az Országgyőlésnek. Önkormányzatok • • • • • Az önkormányzati jogok mőködésében a képviseleti demokrácia szorosan összekapcsolódik a közvetlen demokráciával. Az Önkormányzati alapjogok közé

tartozik a rendeletalkotás, önállóan alakíthatja ki saját szervezetét és mőködési rendjét, önkormányzati jelképeket, helyi címereket, kitüntetéseket alapíthat. A központi kormányzati szervek is csak közvetve befolyásolhatják az önkormányzatok tevékenységét: törvényekkel, költségvetési támogatással és törvényességi ellenırzéssel. Törvény írja elı, hogy az önkormányzatoknak gondoskodniuk kell óvodai nevelésrıl, általános iskolai oktatásról, közvilágításról, a helyi közutak és köztemetı fenntartásáról, egészséges ivóvízellátásról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. A polgármesteri hivatalok intézik személyünkkel és közvetlen vagyontárgyainkkal kapcsolatos állampolgári ügyeink legnagyobb részét. A magyar közjogban 1848 óta hagyomány, hogy az országgyőlési képviselı és a miniszter tisztsége összefér egymással. A miniszterelnök a kormány feje, Töri tételek by kisCs - 158 -

valójában egy személyként képviseli azt. Itt érvényesül ismét erısen a polgári demokrácia, hiszen megbízatása megszőnik, ha a parlamenti választások eredményeként új kormány alakul, vagy az Országgyőlés megvonta tıle a bizalmat és új miniszterelnököt választott. A parlamenti jog szerves része a képviselıi jogállás. Ennek leglényegesebb pontja a "szabad mandátum", ami azt jelenti, hogy a képviselık tevékenységüket a köz érdekében végzik. Az országgyőlési képviselıket függetleníteni kell más szervezeti, gazdasági vagy privát hatalomtól és befolyástól, amely eltérítheti ıket a közjó képviseletétıl. Ezt a célt szolgálja a képviselıi összeférhetetlenség. A mentelmi jog két irányból védi a képviselıket: tevékenységükre feltétlen örök mentességet ad és sérthetetlenséget biztosít s büntetıeljárásokkal és a hatóságokkal szemben. • A választópolgárok és a képviselık közötti

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


közvetlen kapcsolat a képviseleti demokrácia (választójog), amely szoros kapcsolatban áll a polgári demokráciával. A képviseleti demokrácia lényege, hogy a nép választott képviselık útján gyakorolhatja szuverenitását. A népszavazás (közvetlen demokrácia) lényege, hogy a választópolgárok közvetlenül vesznek részt a közügyekben, nyilvánítanak véleményt. Ez a hatalomgyakorlás sajátos formája, amelynek komoly történelmi hagyománya van Magyarországon is. • • • • Az népszavazáson való részvételre a választójoggal rendelkezı állampolgárok jogosultak. Idıpontját a köztársasági elnök tőzi ki. Eredményesnek mondható, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint a fele, de legalább az összes választópolgár egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. A népszavazás lehetıségét az Alkotmány, eljárási szabályait a választási eljárásról szóló törvény tartalmazza. 200ezer

választópolgár aláírása szükséges a népszavazás kötelezı elrendeléséhez. Az országos népi kezdeményezések arra irányulnak, hogy a parlament tőzzön napirendre bizonyos hatáskörébe tartozó kérdéseket. A magyar alkotmány szerint országos népi kezdeményezést legalább 50.000 választópolgár nyújthat be, amelyet az országgyőlésnek kötelezı megtárgyalnia. Egyéb intézmények Állami Számvevıszék – az országgyőlés pénzügyi gazdasági ellenırzı szerve. Minden pénzügyi szervezet felett ez áll, ami elvileg ellenörzi azok munkáját. Szintén az Állami Számvevıszék ellenörzi elvileg azt is, h a kormány mibıl mennyit mire fordít. APEH (Adó és Pénzügyi Ellenırzı Hivatal) - húha, ez már szinte nagyobb úr mint bármelyik másik. Amit küld leveleket azok legalább olyanok mint a Töri tételek by kisCs - 159 - szentírás, meg kell ıket ırizni, mer’ késıbb eszükbe jutnak dolgok és visszamenıleg kérhetik. Az

APEH ugye azért van h el legyenek kerülve a magánszemélyek közti állammal szembeni adócsalások. Vagyis magánszemélyek és vállalatok pénz bevételét ellenırzı szervezet. A bankoknak külön APEH-juk van tehát ’’az APEH’’ ıket nem ellenırzi. Azonban sokan megszívják miatta és aki nem tud fizetni azt a dutyiba zárják, vagy jön a végrehajtó és elvisznek egy csomó vagyontárgyat. MH (Magyar Honvédség) – Magyarország reguláris hadseregének neve, aminek elnevezése a rendszerváltásig Néphadsereg volt. Az MH fıparancsnoka a köztársasági elnök de a hadsereg ’’karbantartásáról’’ a hadügyminisztérium gondoskodik amit a lakosság adóiból fedez. Rendırség – İket talán nem kell bemutatni. A belsı rend fenntartás miatt van. Polgárırség – ık fıleg vidéken szoktak elıfordulni. Elsısorban útbaigazítással és rendfenntartással foglalkoznak. A rendırökkel ellentétben nincsenek olyan jól kiképezve és felszerelve

sem. Határırség – ık ellenırzik az ország határait a Vám és Pénzügyörséggel karöltve. A vám és pénzügyırség a vámolással és a csempészáruk felfedezésével és lefoglalásával foglalkozik a határon. A határırség a rendırséghez hasonlóan tevékenykedik a határokon pl: megállíthat és lefoglalhat jármőveket és ırizetbe vehet embereket. BSA – a rendszerváltással sikerült belekerülnünk nekünk is a globalizációba, és ezzel a multikon és a nyugati árukon kívül / összefüggésben hozzánk is került a BSA szervezeteibıl. İket csak szoftverrendırségnek szokták becézni, akik sajnos gyakran ’’felügyelik’’ ezt meg azt a szervert és ezzel turkálhatnak magánemberek gépeiben. Elsısorban a kisvállalkozókat szivatják meg mivel nekik nincs sok pénzük a szoftverek legális vásárlására. Rajtuk kívül a szoftvermásolást iparszerően őzı egyedeket célozzák meg. A BSA a rendırséggel együttmőködve csap le az

áldozatokra, akik felett a bírósági szervek a Büntetı Törvénykönyv szerint büntetnek. Vám- és Pénzügyırség – 2 fı részbıl áll: vámosokból és pénzügyırökbıl.  a vámosok a határon ellenırzik a befelé és kifelé irányuló árukat (kamionok, gépkocsik). Itt a határırséggel együttmőködve próbálják a csempészetet visszafogni illetve a tisztázatlan eredető cuccot lefoglalják. Szintén lefoglalják a magánkézbıl nem árúsítható árukat (pl. cigi, fegyver) illetve a nem árusítható illegális cuccokat (kábítószer). Töri tételek by kisCs - 160 -  pénzügyırök: igen a Kádár érában is voltak ilyenek akkor csak szimplán fináncoknak nevezték ıket. A pénzügyırök kb. ugyanazt csinálják mint a vámosok csak belföldön: néha megjelennek itt-ott és átvizsgálják a kisebb-nagyobb boltokat és kisebb áruházakat, valamint a piacokon is néha megjelennek. Magyar Nemzeti Bank – a magyar állam központi bankja

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ami alá elvileg a többi ilyen intézmény (bankok) vannak alárendelve. A nemzeti bank nyomtathat pénzt. OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) – navajommi. İk ’’a’’ biztosító és ık fizetik az orvosi ellátást baci vagy baleset esetén ha dokihoz fordulunk, vagy kórházba kerülünk. İket a TB (Társadalom Biztosítás) címszó alatt fizetjük, aminek összegét levonják az ember bruttó fizetésébıl. Magyar Posta – magárért beszél. A magyar állam elsıdleges távközlési intézménye. Magyar Rádió – ık az állami rádió. Mint minden országban, így nálunk is van egy olyan rádióadó, amit elvileg bárhol lehet fogni. Nálunk ez a MR1 Kossuth rádió ami megalakulása óta sokat veszített hitelességébıl. Újabban a Sláger Rádiót is ilyenné akarják tenni, mivel az ország nagy részén fogható. Magyar TV – ez állami TV. Hasonlóan a rádióhoz van egy állami tv amit bárhol be lehet fogni. Minden normális országban

állami TV tölti be ezt a szerepet, nálunk viszont nem, nálunk a külföldi (asszem holland) tulajdonú RTL KLUB tölti be ezt a szerepet. Töri tételek by kisCs - 161 - 20. Az Európai Unió fıbb intézményei, döntési mechanizmusai Az Európai Parlament Az Európai Parlamentet (EP) az Európai Unió polgárai választják, hogy képviselje érdekeiket. Eredete az1950-es évekre és az alapító szerzıdésekre nyúlik vissza, és 1979 ótaképviselıit az általuk képviselt polgárok közvetlenül választják. Az Unióban ötévente tartanak európai parlamenti választásokat. A választói névjegyzékbe felvett minden európai polgár rendelkezik szavazati joggal. A Parlament ezáltal az uniós polgárok (azaz több mint 490 millió ember) demokratikus akaratát juttatja kifejezésre, és az ı érdekeiket képviseli a többi EU-intézménnyel folytatott párbeszéd során. A Parlament munkájában jelenleg 27 EU-tagállam 785 képviselıje vesz részt. Közel

egyharmaduk nı. Mivel Bulgária és Románia a2004 és 2009 közötti idıszakra megválasztott Parlament hivatali ideje alatt csatlakozott az Unióhoz, a képviselık száma átmenetileg túllépi a jelenleg 732fıben megállapított keretet. Az európai parlamenti képviselık száma a következıválasztások után hivatalba lépı Parlamentben (melynek megbízatása a 2009-2014-es idıszakra szól) elméletileg nem haladhatja majd meg a 736 fıt. Az Európai Parlament képviselıi nem nemzeti szekciókat alkotnak, hanem hét európai szinten szervezıdött képviselıcsoportba tömörülnek. Az európai integrációban létezı összes politikai nézet az erıteljesen pro-föderalista beállítottságtól a nyílt euroszkepticizmusig képviseltetve van az Európai Parlament képviselıi között. 2007 januárjában Hans-Gert Pötteringet választották az Európai Parlament elnökévé. Képviselıi helyek száma képviselıcsoportok szerint (2005.június 2.) Európai Néppárt

(Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták (EPP-ED) :267 Szocialisták (PES) 201 Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért ALDE 89 Zöldek/Európai Szabad Szövetség Greens/EFA 42 Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal GUE/NGL 41 Függetlenség/Demokrácia IND/DEM 36 A Nemzetek Európájáért Unió UEN 27 Párton kívüliek NI 29 ÖSSZESEN 732 Képviselıi helyek száma országonként (2009 - 2014-esparlamenti idıszak) (az adott ország anyanyelvi elnevezésén alapuló ábécé sorrend). Belgium 22 Litvánia 12 Bulgária 17 Luxembourg 6 Cseh Köztársaság 22 Magyarország 22 Dánia 13 Málta 5 Töri tételek by kisCs - 162 - Németország Észtország 6 Görögország Spanyolország Franciaország Írország 12 Olaszország 72 Ciprus 6 Lettország 8 99 22 50 72 Hollandia 25 Ausztria 17 Lengyelország 50 Portugália 22 Románia 33 Szlovénia 7 Szlovákia 13 Finnország 13 Svédország 18 Egyesült Királyság 72 ÖSSZESEN 736 Hol van a

Parlament központja? Az Európai Parlamentnek három munkahelye van: Brüsszel (Belgium), Luxemburg és Strasbourg (Franciaország). Luxemburg ad otthont az igazgatási irodáknak (más néven a Fıtitkárságnak). A teljes parlamenti üléseket, vagyis a ?plenáris üléseket? Strasbourgban és néha Brüsszelben tartják. A bizottsági üléseket ugyancsak Brüsszelben tartják. Mi a Parlament szerepe? Az Európai Parlament Franciaországban,Belgiumban és Luxemburgban mőködik. A Parlamentnek három fontos szerepe van: 1. Európai jogszabályok elfogadás számos politikai területen a Tanáccsal együtt. Mivel az EP közvetlenül választott testület, ezáltal garantált az európai jogalkotás demokratikus legitimitása. 2. A Parlament demokratikus felügyeletet gyakorol az uniós intézmények, különösen a Bizottság felett. Jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a biztosok kinevezését, és bizalmatlanságát fejezheti ki a Bizottság egészével szemben. 3. Költségvetési

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


hatalom A Parlament a Tanáccsal közösen felügyeli az uniós költségvetést, és e jogcímén befolyásolhatja az EU kiadásait is. Az eljárás végén a Parlament teljességében szavazza megvagy utasítja el a költségvetést. Most lássuk ezt a három feladatkört részletesebben is! 1. Európai jogszabályok elfogadása A jogszabályok elfogadásának leginkább bevett eljárása az együttdöntés. Ezen eljárás egyenlı erıviszonyt teremt az Európai Parlament és a Tanács között, és a jogszabályok széles körében alkalmazzák. Bizonyos politikai területeken (mint például a mezıgazdaság, gazdaságpolitika, vízum ok és bevándorlás) a Tanács az egyedüli jogalkotó, de konzultálnia kell a Parlamenttel. Emellett bizonyos fontos döntéseknél, mint például újabb országok EU-hoz történı csatlakozása, a Parlament beleegyezésére van szükség. Töri tételek by kisCs - 163 - A Bizottságéves munkaprogramjának átvizsgálásával a Parlament

ösztönözhet újjogszabályokat, figyelembe véve, hogy milyen jogszabályok lennének megfelelıek,és kérheti a Bizottságot e javaslatok elıterjesztésére. A plenárisülést valamennyi parlamenti képviselı részvételével általában Strasbourgban tartják havonta egy hétig, de elıfordul, hogy a plenáris ülés két napra Brüsszelbe költözik. 2. Demokratikus felügyelet A Parlament demokratikus felügyeletet gyakorol az Európai intézmények felett. Ezt többfélemódon teheti. Egy új Bizottsághivatalba lépésekor tagjait az európai tagállamok kormányai jelölik, de a Parlament jóváhagyása nélkül nem nevezhetik ki ıket. A Parlament mindegyikükkel? beleértve a Bizottság leendı elnökét külön-külön elbeszélget, és szavazással dönt arról, hogy jóváhagyja-e a Bizottság egészét. Hivatali idejealatt a Bizottság politikai felelısséggel tartozik a Parlamentnek, mely bizalmatlansági indítványt kezdeményezhet, melyben arra kéri a

Bizottságot,hogy az testületileg mondjon le. Általánosabban fogalmazva: a Parlament azáltal gyakorolja ellenırzı hatáskörét, hogy rendszeresen átvizsgálja a Bizottság által hozzá továbbított jelentéseket(általános éves jelentés, a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések,stb.). Sıt mi több, a parlamenti képviselık kérdéseket intéznek a Bizottsághoz,melyeket a biztosok kötelesek megválaszolni. A Parlament a Tanács munkáját is felügyeli: a parlamenti képviselık rendszeresen kérdéseket intéznek a Tanácshoz, illetve a Tanács elnöke részt vesz az EP plenáris ülésein és a legfontosabb vitáiban. A Parlament további demokratikus ellenırzést gyakorol az állampolgároktól érkezı petíciók vizsgálatával, illetve vizsgálóbizottságok felállításával. Végül a Parlament valamennyi uniós csúcstalálkozóhoz (az Európai Tanács valamennyi ülése) hozzájárul gondolataival. A csúcsértekezletek megnyitásakor a

Parlamentelnökét felkérik, hogy ismertesse a Parlament nézeteit és kételyeit az aktuáliskérdésekrıl, valamint az Európai Tanács napirendjén szereplı pontokról. 3. A költségvetési hatalom Az Unió éves költségvetésérıl a Tanács és az Európai Parlament közösen dönt. A Parlament két, egymást követı olvasatban vitatja meg azt, és a költségvetés addig nem léphatályba, amíg azt a Parlament elnöke aláírásával jóvá nem hagyja. A Parlament Költségvetési Ellenırzı Bizottsága (COCOBU) felügyeli a költségvetési kiadásokat, és évrıl évre a Parlament dönt arról, hogy az elızı pénzügyi évre vonatkozóan jóváhagyja-e a költségvetés Bizottság általi kezelését. Ezt a jóváhagyási eljárást nevezik mentesítésnek. Töri tételek by kisCs - 164 - Hogyan szervezıdik a munka a Parlamentben? A Parlament tevékenysége két fılépésben történik: * Plenáris ülések elıkészítése A plenáris ülést az Unió

tevékenységének különbözı területeivel foglalkozó parlamenti bizottságok képviselıi készítik elı. A vitára bocsátott kérdéseket a képviselıcsoportok is megvitatják. * Maga a plenáris ülés. A plenáris üléseket általában Strasbourgban tarják (havonta egy héten keresztül) és néha Brüsszelben(csak két napig). Ezeken az üléseken a Parlament megvizsgálja a jogszabályokra irányuló javaslatokat, és mielıtt a teljes szöveget szavazásra bocsátaná, szavaz azok módosításáról. A napirenden szerepelhetnek továbbá a Tanács vagy a Bizottság ?közleményei?, valamint kérdések arról, hogy mi történik az Európai Unióban és a nagyvilágban. Az Európai Unió Tanácsa A Tanács az Unió legfıbb döntéshozó testülete. Az Európai Parlamenthez hasonlóan a Tanácsot is az 1950-es években, az Alapszerzıdések értelmében hozták létre. A Tanács a tagállamokat képviseli, és ülésein az Unió minden egyes nemzeti kormányából

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


egy-egy miniszter vesz részt. Az, hogy melyikminiszterrıl van szó, az a napirenden szereplı témáktól függ. Ha például a Tanács környezetvédelmi kérdéseket vitat meg, akkor a tagállamok környezetvédelmi miniszterei vesznek részt az ülésen, és azt Környezetvédelmi Tanácsnak nevezik. Az Unió külkapcsolataival az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa foglalkozik,mivel azonban e testület szélesebb felelısségi körrel rendelkezik az általános politikai kérdésekben is, ülésein a kormányok által választott miniszter vagy államtitkár vesz részt. A Tanács összesen kilenc féle összetételben mőködhet: * * * * * * * * * Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) Bel- és igazságügyek (JHA) Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi ésFogyasztóvédelmi Tanács Versenyképességi Tanács Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács Mezıgazdasági és Halászati Tanács

Környezetvédelmi Tanács Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanács A Tanácsban minden miniszternek jogában áll állást foglalni saját kormánya részérıl. Vagyis a miniszter aláírása olyan, mintha egész kormánya aláírta volna a kérdéses dokumentumot. Sıt, a Tanács minden egyes minisztere elszámolással köteles sajátnemzeti parlamentjének és a parlament által képviselt állampolgároknak. Ez garantálja a Tanács döntéseinek demokratikus legitimitását. Töri tételek by kisCs - 165 - Az EU országainak állam- és/vagy kormányfıi, valamint az Európai Bizottság elnöke évente legfeljebb négyszer együtt üléseznek: ezt hívjuk Európai Tanácsnak. Ezek a csúcstalálkozók határozzák meg az EU általános politikáját, és olyanproblémákat oldanak meg, melyeket alacsonyabb szinten (vagyis a hagyományos tanácsi ülések miniszterei által) nem lehetne megoldani. Az Európai Tanácseszmecseréi fontosságuk miatt gyakran késı

éjszakáig tartanak és a médiakiemelt figyelmét vonják magukra. Mi a Tanács szerepe? A Tanács hat kulcsfontosságú felelısségi köre: 1. Európai jogszabályok elfogadás? számos politikai területen az Európai Parlamenttel együtt. 2. A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása 3. Nemzetközi megállapodások megkötése az Unió és más államok, illetve nemzetközi szervezetek között. 4. Az EP-vel közösen az Unió költségvetésének elfogadása. 5. Az Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikájának kidolgozása(CFSP: bıvebben lásd a Közös Kül- és Biztonságpolitika c. fejezetben), az Európai Tanács által felállított irányvonalak alapján. 6. A nemzeti bíróságok és rendıri erık közötti együttmőködés koordinálása bőnügyekben. (lásd: Szabadság, biztonság és a jogérvényesülése c. fejezet). E feladatok többsége közösségi vonatkozású vagyis azokra a tevékenységi területekre vonatkozik, ahol a tagállamok

egyesítették szuverenitásukat és döntéshozó hatáskörüket az uniós intézményekre ruházták át Ez az Európai Unió ?elsı pillére?. A két utolsó feladatkör azonban inkább olyan területeket érint, amelyek esetében a tagállamok nem ruházták át hatáskörüket, csupán együttmőködnek. Ezt kormányközi együttmőködésnek nevezzük, és az Európai Unió második és harmadik pillérére vonatkozik. A Tanács munkája 1. Jogalkotás Az EU jogszabályok jelentıs részét a Tanács és a Parlament közösen fogadja el. Általános szabály, hogy a Tanács csak a Bizottság által elıterjesztett javaslat alapján cselekszik, és általában a Bizottság felelıs annak biztosításáért, hogy elfogadásuk után az uniós jogszabályokat megfelelıen alkalmazzák. 2. A tagállamok politikáinak összehangolása A tagállamok döntése értelmében a nemzeti gazdaságpolitikáik összehangolásán alapuló mindenek felett álló gazdaságpolitika

megvalósítása a cél, melynek végrehajtása a gazdasági és pénzügyminiszterek feladata. İk közösen alkotják a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot (ECOFIN). Céljuk továbbá új álláshelyek teremtése és oktatási, egészségügyi, valamint szociális védelmi rendszereik fejlesztése. Bár minden EU tagállam saját felelıssége, hogy milyenpolitikát valósít meg e területeken, a tagállamok közös Töri tételek by kisCs - 166 - célokat fogadhatnak el és tanulhatnak egymás tapasztalataiból, hogy mi is mőködik a legjobban. E folyamatot a koordináció nyílt módszerének? hívják, és a Tanácson belül történik. 3. Nemzetközi megállapodások kötése A Tanács évrıl-évre megállapodásokat köt (azaz hivatalosan aláír) az Unió és az Unión kívüli államok, valamint nemzetközi szervezetek között. Ezek a megállapodások olyan általános területeket is érinthetnek, mint a kereskedelem, kooperáció és fejlesztés, illetve olyan

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szőkebb területeket, mint a textilipar, halászat,tudomány és technológia, szállítás stb. A Tanács ezentúl menıen az uniós tagállamok között is köthet egyezményeket az adózás, a társasági jog vagy a konzuli védelem terén. Az egyezmények tárgya a szabadság,a biztonság és a jog érvényesítése kérdéseiben folytatott együttmőködés is lehet (lásd alább). 4. Az Unió költségvetésének jóváhagyása Az Unió éves költségvetésérıl a Tanács és az Európai Parlament közösen határoz. 5. Közös Kül- és Biztonságpolitika Az EU tagállamai együtt igyekeznek egy közös kül- és biztonságpolitikát kialakítani. De a külpolitika, a biztonság és a védelem olyan kérdéskörök, amelyeket a nemzeti kormányok független ellenırzésük alatt tartanak. Mivel ezeken a területeken a tagállamok nem egyesítették szuverenitásukat, a Parlament és az Európai Bizottság szerepe csupán korlátozott. Azonban a tagállamok sokat nyerhetnek,

ha együttmőködnek ezen a területen, így a Tanács az a legfıbb fórum, ahol a"kormányközi együttmőködés" megvalósul. Ahhoz, hogy a nemzetközi válságokat a Tanács hatékonyabban megválaszolhassa, az Európai Unió egy gyorsreagálású hadtestet állított fel. Ez azonban nem egy európai hadsereg: az állomány tagjai nemzeti hadseregük kötelékében maradnak, nemzeti parancsnokság alatt, és szerepük a humanitárius, mentési, békefenntartó és egyéb válságkezelési feladatokra korlátozódik. 2003-ban például az EU Artemis néven katonai mőveletet irányított a Kongói Demokratikus Köztársaságban, és 2004-ben Althea kódnévvel békefenntartó mőveletet kezdett Bosznia-Hercegovinában. A Tanácsot az ilyen mőveletekben az alábbiak segítik: * a Politikai és Biztonsági Bizottság (PSC) * az Európai Unió Katonai Bizottsága (EUMC) és * az Európai Unió Katonai Állománya (EUMS), mely a tagállamok által a Tanács Titkárságának

rendelkezési állományába delegált katonai szakértıkbıl áll. 6. Szabadság, biztonság és a jogérvényesülése Töri tételek by kisCs - 167 - Az EU polgárok szabadon élhetnek és vállalhatnak munkát az EU bármelyik tagállamában, így tehát az Európai Unióterületén bárhol azonos hozzáférést kell biztosítani számukra a polgári igazságszolgáltatáshoz is. A nemzeti bíróságoknak ezért együtt kell mőködniük annak biztosítására, hogy például az EU egyik tagállamában házasságfelbontás vagy szülıi felügyeleti jog ügyében hozott bírósági határozatot az EU valamennyi tagállamában elismerik. Az Unión belüli szabad áramlás nagy hasznára válik a törvénytisztelı polgároknak, de nemzetközi bőnözık és terroristák vissza is élnek vele. A határokon átnyúló bőnözés problémájának megoldásához határokon átnyúló együttmőködésre van szükség az EU valamennyi tagállamának nemzeti bíróságai, rendıri

erıi, vámtisztei és bevándorlással foglalkozó hivatalnokai közt. Gondoskodniuk kell például az alábbiakról: * az EU külsı határain megfelelı rendıri állománybiztosítása; * a vámtisztviselık és a rendıri szervek egymás közötti információcseréje a feltételezett kábítószercsempészek és az embercsempészek mozgásairól; * a menedékjogot keresık az Unióban mindenhol ugyanolyan bánásmódban részesüljenek, így elızvén meg az ún. menedékjog-vásárlás jelenségét. Az ilyen jellegő kérdésekkel a Bel- és Igazságügyi Tanács foglalkozik vagyis a bel- és igazságügyi miniszterek. Céljuk egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén? alapuló egységes térség megteremtése az Unió határain belül. Hogyan szervezıdik a Tanács munkája? COREPER Brüsszelben minden tagállam állandó képviseletet tart fenn, amelyek uniós szinten képviselik és védik nemzeti érdekeiket. A képviseletek élén az adott ország EU

nagykövete áll. Ezek a nagykövetek (más néven állandó képviselık) hetente üléseznek az Állandó Képviselık Bizottságában (COREPER), melynek feladata, hogy a mezıgazdasági ügyek többségének kivételével melyekkel a Mezıgazdasági Bizottság foglalkozik elıkészítse a Tanács munkáját. A COREPER-t a nemzeti adminisztrációhivatalnokaiból álló munkacsoportok segítik. A Tanács elnöksége A Tanácselnökségét félévente más és más ország tölti be, azaz minden uniós tagállam saját turnusában felelıs a Tanács napirendjéért, 6 hónapig elnököl annak ülésein, támogatja a jogalkotási és politikai döntéseket, és tárgyal a tagállamok közötti kompromisszumokról. Ha például a környezetvédelmi bizottság ülése 2006. második felében lesz, akkor azon a finn környezetvédelmi miniszter elnököl, mivel akkor Finnország lesz a soros elnök. Töri tételek by kisCs - 168 - A Fıtitkárság Az elnökséget a Fıtitkárság

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


segíti, amely elıkészíti és valamennyi szinten biztosítja a Tanács zökkenımentes munkáját. 2004-ben Javier Solanát újraválasztották a Tanács Fıtitkárának. İ egy személyben a Közös Kül-és Biztonságpolitika (CFSP) Fıképviselıje, és ebbéli minıségében segíti koordinálni az EU fellépését világszerte. Az új alkotmányszerzıdés alapján a fıképviselı helyét az EU külügyminisztere veszi át. A Fıtitkárt a Helyettes Fıtitkársegíti, akinek feladata a Fıtitkárság igazgatása. A szavazatok megoszlása országonként Döntéseit a Tanács szavazás útján hozza. Minél több lakosa van egy tagországnak, annál több szavazattal rendelkezik a Tanácsban. A szavazatok súlyozása azonban a kevésbé népes országoknak kedvez: Németország, Franciaország, Olaszország és az EgyesültKirályság: 29 Spanyolország és Lengyelország: 27 Románia: 14 Hollandia: 13 Belgium, a Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország ésPortugália:

Ausztria, Bulgária és Svédország: 10 Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia és Finnország: 7 Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg és Szlovénia: 4 Málta: 3 ÖSSZESEN 345 12 Minısített többségi szavazás Néhány különösen kényes terület, például a közös kül- és biztonságpolitika, az adózás,a menekültügy és a bevándorlás esetében a döntéshozatal során a Tanács egyhangú jóváhagyása szükséges. Más szóval e kérdések tekintetében mindegyik tagállamvétójoggal rendelkezik. A legtöbb esetben azonban a Tanácsminısített többségi szavazással hozza meg döntéseit. Minısített többségrıl akkor beszélhetünk, * ha bizottsági javaslat esetében azt legalább 255 szavazat támogatja, ILLETVE * ha az összes többi jogi aktus esetében legalább 255szavazat születik a javaslat mellett, melyet kétharmados többség támogat. Ezenfelül a tagállamok bármelyike kérheti, hogy ellenırizzék: a leadott igen szavazatok révén

valóban támogatja-e a javaslatot az Unió teljes népességének legalább 62%-a.Ha nem ez a helyzet, a javaslatot a Tanács nem fogadja el. Töri tételek by kisCs - 169 - Az Európai Bizottság A Bizottság a nemzeti kormányoktól függetlenül mőködik, feladata az Unió egészének képviselete és érdekeinek szem elıtt tartása. Új európai jogszabályokra irányuló javaslattervezeteket készít, melyeket az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszt. A Bizottság egyben az EU végrehajtó karja is ? vagyis felelıs a Parlament és a Tanácsdöntéseinek végrehajtásáért. Ez az Európai Unió napi irányítását jelenti:politikáinak végrehajtása, programjainak irányítása, valamint a pénzalapokkal való gazdálkodás. A Parlamenthez és a Tanácshoz hasonlóan az Európai Bizottságot is az 50-es években, az Alapszerzıdések alapján hozták létre. Mi a Bizottság? A Bizottság testülete 27 nıbıl és férfiból áll: minden EU-ország egy biztost

delegál. A Bizottság szó két értelemben használatos: elıször is férfiak és nık tagállamonként egy azon csoportját jelöli, amelyet az intézmény irányítására és döntéseinek meghozatalára jelöltek ki. Másodszor pedig a Bizottság kifejezés egyben magát az intézményt és annak személyzeti állományát jelöli. A Bizottságkijelölt tagjait nem hivatalosan biztosoknak hívjuk. Hazájukban már mindannyian töltöttek be politikai tisztséget, többen közülük miniszterek is voltak, de a Bizottság tagjaiként feladatuk a teljes egészében vett Unióérdekeinek képviselete, nem pedig nemzeti kormányaik utasításainak végrehajtása. Új Bizottságot ötévente állítanak össze, az európai parlamenti választásoktól számított hat hónapon belül. Az eljárásmenete a következı: A tagállamok kormányai közösen megállapodnak arról, hogy kit jelöljenek az új Bizottságelnökének. * A Bizottság elnökjelöltjét ezután a Parlament hagyja

jóvá. * A Bizottság elnökjelöltje a tagállamok kormányaival megvitatva választja ki a Bizottság többi tagját. * A Tanács minısített többséggel fogadja el a jelöltek listáját és továbbküldiaz Európai Parlamentnek jóváhagyásra. * Ezt követıen a Parlament meghallgatja az egyes jelölteket,majd szavaz az egész testületre vonatkozó véleményérıl. * A Parlament jóváhagyó szavazását követıen az új Bizottságot hivatalosan a Tanács nevezi ki, amely minısített többséggel határoz e lépésérıl. A jelenlegi Bizottság mandátuma 2009. október 31-ig tart, elnöke a portugál származású José Manuel Barroso. Töri tételek by kisCs - 170 - A Bizottság politikai felelısséggel tartozik a Parlamentnek, melynek bizalmatlansági indítványelfogadásával jogában áll testületileg feloszlatni a Bizottságot. A Bizottságegyéni tagjai az elnök kérésére ? feltéve, hogy azt a többi tag jóváhagyja ?lemondani kötelesek. A Bizottság a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Parlament valamennyi ülésén részt vesz, ahol pontosítania és indokolnia kell politikai elképzeléseit, valamint rendszeresen megválaszolja a parlamenti képviselık írásban vagy szóban feltett kérdéseit. A Bizottság mindennapi munkáját adminisztratív tisztviselık, szakértık, tolmácsok, fordítókés titkársági alkalmazottak látják el. E köztisztviselık száma mintegy 25 000,ami elsı hallásra soknak tőnhet, de igazából kevesebb, mint a legtöbb közepes nagyságú városi tanács alkalmazottainak száma Európában. Hol van a Bizottság székhelye? A Bizottság székhelye Brüsszelben(Belgium) van, de vannak irodái Luxemburgban, képviseletei valamennyi EU tagországban, valamint delegációi a világ számos fıvárosában. Mi a Bizottság szerepe? Az Európai Bizottság négy fı feladata: 1. törvények javaslata a Parlamentnek és a Tanácsnak; 2. az Unió politikájának és költségvetésének kezelése,irányítása és végrehajtása; 3. az

Európai jog érvényesítése (az Európai Bírósággal közösen); 4. az EU képviselete a nemzetközi színen, például tárgyalások folytatása és megállapodások kötése az Unió és más országok között. 1. Új jogalkotási javaslatok elıterjesztése A Bizottság rendelkezik a?kezdeményezés jogával?, vagyis egyedül a Bizottság felelıs az új európai jogszabályokra irányuló javaslatok kidolgozásáért, amelyeket majd a Parlament és a Tanács elé terjeszt. E javaslatok célja kötelezıen az Unió és polgárai jogainak védelme, nem pedig az egyes országok vagy vállalatok érdekvédelme. Mielıtt bármilyen javaslatot tenne, a Bizottságnak fel kell térképeznie az Európában kialakuló újhelyzeteket és problémákat, és mérlegelnie kell, hogy az uniós jogalkotás-e a legjobb megoldás ezek kezelésére. Ezért a Bizottság folyamatosan érdekcsoportok széles körével és két tanácsadó szervvel ? az Európai Gazdasági és Szociális

Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával áll kapcsolatban, valamint kikéri a nemzeti parlamentek és kormányok véleményét is. A Bizottság csak akkor tesz javaslatot uniós szinten történı beavatkozásra, ha úgy látja, hogy a problémát nemzeti, regionális vagy helyi hatáskörben nem lehet kedvezıbben megoldani. Ezt az elvet, vagyis amikor a kérdéseket a lehetı legalacsonyabb szinten próbáljuk meg kezelni, szubszidiaritás elvének (fincsi, mi ?) nevezik. Töri tételek by kisCs - 171 - Ha viszont a Bizottság úgy ítéli meg, hogy uniós jogszabályra van szükség, javaslatot dolgoz ki, amely hatékonyan megoldja az adott problémát és az érdekek legszélesebb körét elégítheti ki. Ahhoz, hogy a javaslat helyes technikai adatokat tartalmazzon, a Bizottság a különféle bizottságokon és csoportokon keresztül szakértıkkel konzultál. 2. Az EU politikájának és költségvetésének végrehajtása Az Európai Unió végrehajtó

testületeként a Bizottság felelıs az EU költségvetésének kezeléséért és végrehajtásáért. A tényleges kiadások nagy részét a nemzeti és helyihatóságok hajtják végre, de ennek felügyeletéért a Bizottság felelıs a Számvevıszék figyelı szemei alatt. Mindkét intézmény célja a megfelelı pénzügyi gazdálkodás biztosítása. Az Európai Parlament csak abban az esetben engedélyezi a Bizottságnak a költségvetés végrehajtását, ha az beleillik a Számvevıszékéves jelentésébe. A Bizottság irányítja továbbá a Parlament és a Tanács által elfogadott politikákat, mint például a közös agrárpolitikát. Másik ilyen politika például a versenypolitika, ahol a Bizottságnak jogában áll vállalatok összefonódásának engedélyezése vagy elutasítása. A Bizottságnak azt is biztosítania kell, hogy az EU országok nem támogatják saját iparaikat a versenyt torzító módon. A Bizottság által irányított uniós programok köre az

’’Interreg’’ és ’’URBAN’’ programoktól (arégiók közötti határokon átnyúló együttmőködés és a válságban lévı várositérségek megújulásának elısegítése) egészen az "Erasmus programig(diákcsereprogramok Európa-szerte) terjed. 3. Az Európai Bizottság jogérvényesítése A Bizottság a szerzıdések ıreként tevékenykedik. vagyis a Bírósággal közösen gondoskodik arról, hogy az EU jogszabályait valamennyi tagállamban megfelelıen alkalmazzák. Ha a Bizottság úgy találja, hogy egy tagállam nem alkalmazza az uniós jogszabályokat, és ezért nem tesz eleget jogi kötelezettségeinek, megteszi a szükséges intézkedéseket a helyzet orvoslására. Elıször is ún. jogsértési eljárást (infringement procedure) kezdeményez, ami azt jelenti, hogy a kormánynak címzett hivatalos levelében a Bizottság közli a kormánnyal, hogy miért véli úgy, hogy az adott ország megsérti az uniós jogszabályokat, valamint

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


határidıt tőz ki, melyen belül az adott országnak erre részletes választ kell adnia. Ha ez az eljárás eredménytelen, a Bizottság kénytelen az ügyet az Európai Bírósághoz továbbítani, amelynek jogában áll büntetést kiszabni. A Bíróság ítéletei a tagállamokra és az uniós intézményekre egyaránt vonatkoznak. Töri tételek by kisCs - 172 - 4. Az Unió képviselete a nemzetközi színen Az Európai Bizottság az Unió egyik legfontosabb szószólója a nemzetközi színtéren. Így a 15 tagállam egyetlen szócsövön keresztül hallathatja hangját olyan nemzetközi fórumokon, mint pl. a Kereskedelmi Világszövetség. Ugyancsak a Bizottság feladatai közé tartozik, hogy az EU nevében nemzetközi megállapodásokat kössön. Erre példa a Cotonou Megállapodás, amely az Unió és az afrikai, karib- és csendes-óceán térségbeli fejlıdı országok közötti fontos segély- és kereskedelmi partnerség alapjait rakta le. Hogyan szervezıdik a

Bizottságmunkája? A Bizottságelnöke dönti el, hogy melyik biztos melyik területért lesz felelıs, valamint hogy a Bizottság ideje alatt (szükség esetén) hogyan szervezi át af eladatköröket. A Bizottság hetente egyszer, rendszerint szerdán ülésezik Brüsszelben. A napirendi pontokat az adott területért felelıs biztos ismerteti, amit a testület kollektívdöntéssel véleményez. A Bizottságállománya fıigazgatóságokba (DG), illetve szolgálatokba szervezıdik (pl. Jogi Szolgálat). Minden fıigazgatóság egy adott területért felelıs, élén a fıigazgató áll, aki felelısséggel tartozik a biztosok egyikének. Az átfogó koordinációt a fıtitkárság biztosítja, aki egyben a heti bizottsági üléseket is irányítja. A Fıtitkárság élén a fıtitkár áll, aki közvetlen felelısséggel tartozik az elnöknek. Többnyire a fıigazgatóságok gondolják el és fogalmazzák meg az új jogszabálytervezeteket,de ezek a javaslatok csak akkor válnak

hatályossá, ha azokat a Bizottság heti ülésén elfogadja. Az eljárás tehát nagyjából a következı: Tegyük fel,hogy a Bizottság szerint egy olyan uniós jogszabályra van szükség, amellyel szabályozni lehetne Európa folyóinak szennyezését. A Környezet védelmi Fıigazgatóság az európai iparokkal, gazdálkodókkal, a tagállamok környezetvédelmi tárcáival és környezetvédelmi szervezetekkel folytatott kimerítı konzultációk alapján kidolgoz egy javaslatot. A tervezetet aztán a Bizottság egyéb szervezeteivel is megvitatják, majd a Jogi Szolgálat és a Fıtitkárság ellenırzi. Amint a javaslat teljesen kész, felveszik a következı bizottsági ülés napirendi pontjai közé. Ha a 27 biztos közül legalább 14 jóváhagyja a javaslatot, a Bizottság elfogadja azt az egész testület feltétlen támogatásával. A dokumentumot ezután átnézésre megküldik a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A biztosok számának felsı határa Ha a

Bizottság túl sok tagot számlál, nem tudja hatékonyan ellátni feladatát. Jelenleg ezt az uniós intézményt tagállamonként egy biztos alkotja. Bulgária és Románia uniós csatlakozása óta a Bizottság tagjainak száma 27-re növekedett. Töri tételek by kisCs - 173 - Ezt a számot a Tanács határozta meg egyhangú döntéssel. A 27. tagállam csatlakozását követıen hivatalba lépı új Bizottság tagjainak számát csökkenteni kell. Erre elméletileg2009 novemberében kerül majd sor. A végsı döntést a biztosok pontos számátilletıen a Tanács hozza majd meg. A biztosokat ezt követıen rotációsrendszerben nevezik ki, nagy súlyt fektetve arra, hogy a tagországok méltányos képviselete megvalósuljon. A cél az, hogy az új Bizottság összetétele tükrözze a tagállamok teljes demográfiai és földrajzi spektrumát. A Bíróság Az Európai Közösségek Bíróságát (gyakran egyszerően csak Bíróságnak hívják) az ESZAK-szerzıdés

keretében hozták létre 1952-ben, székhelye Luxemburgban van. Feladata annak biztosítása, hogy az EU jogszabályait valamennyi EU tagállamban ugyanúgy értelmezik és hajtják végre, így tehát a jog mindenki számára azonos. Gondoskodik például arról, hogy a nemzeti bíróságok ne hozhassanak ugyanabban az ügyben eltérı határozatot. A Bíróság arról is gondoskodik, hogy az EU tagállamok és intézmények megteszik azt, amit a jog követel. A Bíróság hatáskörébe tartozik a tagállamok, uniós intézmények,vállalatok és magánszemélyek közötti jogviták rendezése. A Bíróságot tagállamonként egy bíró alkotja annak érdekében, hogy az intézmény az Európai Unió 27 nemzeti jogrendszerének mindegyikét képviselje. A hatékonyság érdekében a Bíróság ritkán ülésezik teljes létszámmal. Ítéleteit többnyire a 13 bíróból álló nagytanács vagy a 3, illetve 5 bíró alkotta tanácsok valamelyike hozza. A Bíróságmunkáját nyolc

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


fıtanácsnok segíti. A fıtanácsnokok feladata, a Bíróság eléterjesztett ügyekben pártatlanul és függetlenül eljárva, nyilvános tárgyaláson indokolással ellátott indítványt nyújtsanak be. A Bíróságbíráit és fıtanácsnokait olyan személyek közül választják ki, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik rendelkeznek az országukban a legfelsıbb bírói tisztségekbe történı kinevezéshez szükséges képzettséggel és szakértelemmel. A bírákat és a fıtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel, hat éves, megújítható hivatali idıre nevezik ki. Ahhoz, hogy a Bíróság megbirkózhasson az elé terjesztett esetek nagy számával, és hogy jobbjogi védelmet nyújthasson polgárainak, 1989-ben létrehozták az Elsıfokú Bíróságot. A (Bírósághoz kapcsolódó) Elsıfokú Bíróság felelıs azért, hogy bizonyos keresettípusokban, különösen a magánszemélyek, vállalatok és egyes vállalkozások

által elé terjesztett kérdésekben, valamint a verseny joggal kapcsolatos ügyekben döntéseket hozzon, A Bíróság és az Elsıfokú Bíróság élén egy-egy elnök áll, akiket a bírák maguk közül választanak ki három éves, megújítható hivatali idıre. 2003-ban a Bíróság elnökévé a görög Vassilios Skourist választották. Az Elsıfokú bíróság elnöke a dán BoVesterdorf. Töri tételek by kisCs - 174 - Létrehoztak egy új igazságügyi szervet is, az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékét, amely az Európai Unió és közalkalmazottai közötti jogvitákban jár el. E törvényszéket hét bíró alkotja és az Elsıfokú Bíróság mellett tevékenykedik. Mi a Bíróság szerepe ? > A Bíróság az elé terjesztettügyekben hoz döntést. A négy legáltalánosabb ügy a következı: 1. 2. 3. 4. elızetes döntéshozatalra való hivatkozások; kötelezettség elmulasztása esetén benyújtott keresetek megsemmisítés iránti

keresetek; intézményimulasztás megállapítása iránti keresetek. A négy keresetfajta részletes leírása a következı: 1. Elızetes döntéshozatali eljárás Az EU valamennyi tagállamában a nemzeti bíróságok felelısek annak biztosításáért,hogy az adott országban a közösségi jogot megfelelıen alkalmazzák. Fennáll viszont annak a veszélye, hogy a különbözı országokban más és más módon értelmezik az uniós jogszabályokat. Ennek megakadályozására alkalmazzák az ?elızetes döntéshozatali eljárást?, ami azt jelenti, hogy ha egy nemzeti bíróságnak kételye merül fel a közösségi jogszabályok értelmezésével vagy érvényességével kapcsolatban, akkor módjában áll (sıt, bizonyos esetekben kötelezı) kikérnie az Európai Bíróság tanácsát. Ezt a tanácsot elızetes döntéshozatal formájában nyújtják. 2. Kötelezettség elmulasztása esetén benyújtott keresetek A Bizottság ezeket az eljárásokat akkor kezdeményezheti,

ha megalapozottan feltételezi,hogy a tagállam nem tesz eleget az uniós jog által elıírt kötelezettségének. Ezeket az eljárásokat egy másik EU-tagállam is kezdeményezheti. Mindkét esetben a Bíróság vizsgálja meg az állításokat, és hozza meg ítéletét. Amennyiben bebizonyosodik a mulasztás, a vád alá helyezett tagállam köteles azonnal orvosolni a problémát. Amennyiben a Bíróság úgy találja, hogy a tagállam nem tett eleget az ítéletnek, büntetést szabhat ki az adott tagállam számára. 3. Megsemmisítés irántikeresetek Ha bármelyiktagállam, a Tanács, a Bizottság vagy (bizonyos körülmények között) a Parlament úgy véli, hogy egy adott uniós jogszabály illegális, a Bíróságnál kezdeményezheti annak megsemmisítését. Ezeket a megsemmisítés irántikereseteket olyan magánszemélyek is benyújthatják, akik azért kérik a Bíróságot az adott jogszabály megsemmisítésére, mert az ıket közvetlenül vagy személyükben

érinti. Töri tételek by kisCs - 175 - Ha a Bíróság úgy véli, hogy a kérdéses törvényt nem a megfelelı módon adoptálták vagy nem követi hően a Szerzıdésekben lefektetett követelményeket, érvénytelennek és meg nem történtnek tekintheti azt. 4. Intézményi mulasztás megállapítása iránti keresetek A Szerzıdéskötelezi az Európai Parlamentet, a Tanácsot vagy a Bizottságot, hogy bizonyos döntéseket csak bizonyos feltételek mellett hozzanak meg. Amennyiben ezt elmulasztják, úgy a tagállamok, egyéb közösségi intézmények és (bizonyos feltételekkel) magánszemélyek vagy cégek panaszt tehetnek a Bíróságnál e jogsértés hivatalos nyilvántartásba vétele érdekében. Hogyan szervezıdik a Bíróság munkája? A kereseteket a Bíróság Hivatalához nyújtják be, és minden ügyhöz egy bírót és fıtanácsnokot jelölnek ki. Az eljárás ezek után két szakaszban zajlik: az elsı az írásos, a második a szóbeli szakasz. Az

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


elsı szakaszban az összes érintett fél írásos nyilatkozatot tesz, és az ügyhöz kirendelt bíró összefoglaló jelentést állít össze e nyilatkozatok tartalmáról és az ügy jogi hátterérıl. Ezután következik a második szakasz a nyilvános meghallgatás. Az ügy fontosságától és összetettségétıl függıen a meghallgatás három, öt vagy 13 bíróból álló kamara, vagy a teljes bíróság elıtt történhet. A meghallgatáson a felek ügyvédei a bírók és a fıtanácsnokok elé tárják az ügyet, akik kérdéseket intézhetnek hozzájuk. Ezekután a fıtanácsnok ismerteti indítványát, majd a bírók tanácskoznak és meghozzák ítéletüket. 2003 óta a fıtanácsnokoknak csak akkor kell indítványt benyújtaniuk egy ügyben, ha a Bíróság úgy véli, hogy az adott eset a jogszabály új pontját veti fel. A Bíróságnak ugyanakkor nem kell követnie a fıtanácsnok indítványát. A bírósági ítéleteket többnyire többségi szavazással

hozzák meg és nyilvános meghallgatáson ismertetik. Eltérı nézeteket nem ismertetnek. A határozatokat kihirdetésük napján teszik közzé. Összefoglalva (hú ez kimerítı volt) Az Európai Unión belül mintegy 1200 különféle bizottság, albizottság és munkacsoport mőködik, a döntések elıkészítését és végrehajtását mintegy 20 ezer nemzetközi tisztviselı („eurokrata”) segíti. A legtöbb uniós intézmény Strasbourgban, Brüsszelben és Luxemburgban mőködik. Az Európai Unió bonyolult rendszerében az Európai Bizottság tekinthetı az EU kormányának, az Európai Parlament pedig az EU parlamentjének, egy fontos megszorítással: egyik sem rendelkezik olyan kiterjedt jogkörrel, mint egy nemzetállam kormánya és egy nemzetállam parlamentje. Töri tételek by kisCs - 176 - Az Unió legfontosabb döntéseit ugyanis továbbra is az egyes tagállamok kormányai által alkotott testületek, mindenekelıtt a tagállamok állam- és

kormányfıibıl álló úgy nevezett Európai Tanács, illetve a tagállamok minisztereibıl álló ún. Európai Unió Tanácsa határozzák meg. Egyéb intézmények Európai Számvevıszék - a közös költségvetési pénzek felhasználása Európai Beruházási Bank - a regionális fejlesztési beruházások, külföldi segélyprogramok finanszírozása Gazdasági és Szociális Bizottság - a munkáltatói, szakszervezeti és egyéb társadalmi érdekcsoportokat bevonja az integrációs folyamat döntéshozatali mechanizmusába. Régiók Bizottsága - 1994 helyi és regionális érdekeket érintı kérdésekben tanácsot ad. Európai Központi Bank (?) Frankfurt Az euró bevezetése és értékállósága Az únió pillérei I. II. III. pillér- Európai közösség - Vámunió és belsı piac - Agrár politika Strukturális politika - Kereskedelem politika - Új vagy megváltozott szabályok pillér- Kül- és biztonságpolitika pillér- Bel- és igazságügyi

együttmőködés - Menekültügy Töri tételek by kisCs - 177 - 20. Az Európai Unió fıbb intézményei, döntési mechanizmusai Talán furcsának tőnhet a dolog , de sztem ez egy normálisabb tétel mint az elızı. Evelin ,drága másodunokatesóm írta. Az Európai Közösségek Bírósága A Bíróság biztosítja a közösségi jog egységes értelmezését és végrehajtását. Ítéleteivel egyaránt kényszerítheti a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy az alapszerzıdésekkel, illetve a másodlagos közösségi jogforrásokkal összhangban tevékenykedjenek. Az Európai Közösségek Bírósága 25 bíróból és 8 fıtanácsnokból áll, akiket a tagállamok választanak 6 évre. Mandátumuk megújítható. A Bíróság biztosítja a közösségi jog egységes értelmezését és végrehajtását. Ítéleteivel egyaránt kényszerítheti a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy az alapszerzıdésekkel, illetve a másodlagos közösségi

jogforrásokkal (rendeletekkel, irányelvekkel és határozatokkal) összhangban tevékenykedjenek. A nemzeti bíróságoknak az Európai Bíróság értelmezéseinek megfelelıen kell alkalmazniuk a közösségi jogot. Bizonytalanság esetén az EU bírói testületéhez fordulhatnak elızetes állásfoglalás végett. Ez a gyakorlat biztosítja az egységes jogalkalmazást az EU valamennyi tagállamában. Az Amszterdami Szerzıdés hatályba lépése óta a Bíróság elızetes normakontrol keretében azt is vizsgálhatja, hogy a közösségi jogszabályok tiszteletben tartják-e az EU állampolgárainak alapvetı jogait. Az Elsı Fokú Bíróság Az Elsı Fokú Bíróság 1989 óta létezik, és jelenleg 25 bírája van. Funkciója mindenek elıtt - mint ahogy az a nevébıl is kiderül -, hogy elsı fokú fórumként szolgáljon az Európai Közösségek Bírósága számára. Ezen túl ez a fórum hivatott rendezni az Európai Bizottság, illetve az EU állampolgárai és

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szervezeteik között felmerülı peres ügyeket. Az Elsı Fokú Bíróság jár el a Közösség és a Közösség munkavállalói közötti vitás esetekben is. Az Európai Unió Tanácsa Az Európai Unió Tanácsa (más néven a Miniszterek Tanácsa vagy röviden: a Tanács) az Európai Unió legfontosabb döntéshozó szerve. A Tanácsot a tagállamokat képviselı miniszterek alkotják, akik mindig a napirenden lévı ügyeknek megfelelı összetételben üléseznek. Az Általános Ügyek, illetve a Külügyek Tanácsát a Huszonötök külügyminiszterei alkotják; a Gazdasági és Pénzügyi Tanácsot természetesen a gazdasági és pénzügyminiszterek; a Mezıgazdasági Tanácsot az agrártárcák vezetıi, és így tovább. A Tanács elnöksége és mőködése A Tanács elnöki tisztét félévente más tagállam képviselıi töltik be egy egyenlıséget biztosító rotációs rendszer alapján. Az elnökségnek nagy szerepe van a tanácsi ülések napirendjének

meghatározásában, illetve a kompromisszumos javaslatok kidolgozásában, és ezzel a döntéshozatal megkönnyítésében. A miniszterek döntéseit az ún. Coreper készíti elı, amely a tagállamoknak az EUhoz akkreditált állandó képviselıibıl áll. A Coreper szakmai tevékenységét munkacsoportok segítik, amelyek a tagállamok szakértıibıl állnak. A tanácsi munka koordinációját és az adminisztratív teendıket a brüsszeli székhelyő Fıtitkárság látja el. Döntéshozatal A Tanács – most már egyre több esetben az Európai Parlamenttel együtt döntve – alkotja a közösségi jog másodlagos jogforrásait, azaz a rendeleteket, az irányelveket, valamint a határozatokat. Szintén a Parlamenttel közösen ellenırzést gyakorol a közösségi költségvetés felett, illetve elfogadja a Bizottság által tárgyalt nemzetközi megállapodásokat. A Tanács döntéseit konszenzussal vagy minısített többséggel hozza. Minısített többségő

döntéshozás esetén a tagállamok különbözı demográfiai adottságainak figyelembe vételét a szavazatok súlyozása biztosítja. A szavazatok legutóbbi újrasúlyozását a keleti bıvülés tette szükségessé, amelynek következtében túlnyomó részben kis és közepes mérető államok csatlakoztak az EU-hoz. Ez a régi rendszer szerint a „kicsik” és a ”nagyok” egyensúlyi helyzetének felborulását eredményezte volna az elıbbiek javára. Az újrasúlyozás célja az volt, hogy olyan szavazati rendet állapítsanak meg, amely jobban figyelembe veszi az egyes tagországok EU-n belüli népességi arányait. A 2000-es nizzai megállapodás eredményeként végül sikerült széthúzni a súlyozási skálát, Töri tételek by kisCs - 178 - azonban a „kicsik” ellenállása következtében jóval kisebb mértékben, mint azt a lakossági arányszámok indokolták volna (ld.: táblázat). A 2004. november 1. óta hatályos gyakorlat szerint a szavazati

súlyok egy 3-tól 29-ig terjedı skálán oszlanak meg a tagállamok között (ld.: táblázat). Ilyen felállás mellett az összesen 321 szavazatból 232-re van szükség (kb. 72%) egy javaslat minısített többséggel való elfogadásához. Azonban még két további szempontot is figyelembe kell venni: egyrészt bármely javaslatot támogatnia kell a tagállamok abszolút többségének (néhány esetben 2/3-ának), másrészt a leadott igen szavazatoknak az EU összlakosságának min. 62%-t kell jelképezniük. Szavazati súlyok a Miniszterek Tanácsában Ország Németország Nagy-Britannia Franciaország Szavazati súly Régi Új 10 29 10 29 10 29 Lakosság (millió fı) 82 59,2 58,9 Ország Szavazati súly Régi Új Ausztria 4 Szlovákia Olaszország 10 29 57,6 Dánia 3 Spanyolország 8 27 39,3 Finnország 3 Lengyelország 27 38,7 Írország 3 Hollandia 5 13 15,7 Litvánia Görögország 5 12 10,5 Lettország Csehország 12 10,3 Szlovénia Belgium 5 12 10,2 Észtország

Magyarország 12 10,1 Ciprus Portugália 5 12 9,9 Luxembourg 2 Svédország 4 10 8,8 Málta 87 Összesen Minısített 62 többség (71%) A tagjelölt országokat megilletı szavazati súlyok és a lakosságuk Románia 14 22,5 Bulgária - Lakosság (millió fı) 10 7 7 7 7 4 4 4 4 4 4 3 321 232 (72%) 8 5,4 5,3 5,1 3,7 3,7 2,4 2,0 1,4 0,8 0,4 0,4 374,6 449,8 10 8,2 Az Alkotmány változtatásai Az Alkotmány összeállításakor, a Konventben és késıbb, a kormányközi konferencián a Tanács megreformálása körül zajlottak a legkeményebb viták, amelyek eredményeképpen számos változtatás született. Mindenekelıtt, az Alkotmány az állampolgárok számára is egyértelmően tisztázza a Miniszterek Tanácsa és az Európai Tanács közti különbséget. Az elıbbi a tagállamok szakminisztereibıl áll, miközben az utóbbi ülésein a tagországok állam- és kormányfıi vesznek részt. Az Alkotmány némileg megreformálja az elnökség rendszerét. A hatályba

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


lépése után nem egy, hanem három tagállam fogja az elnökséget alkotni. Ezek 18 hónapig látják el a feladataikat, és félévente más elnököl közülük a tanácsi üléseken. A külügyi tanács elnöke pedig a mindenkori közös külügyminiszter lesz. A legnagyobb változások azonban a minısített többségi szavazás terén történtek. Egyrészt az Alkotmány a minısített többségi szavazást teszi általános szabállyá, hiszen kimondja, hogy ezt kell alkalmazni, hacsak a szerzıdés kifejezetten másként nem rendelkezik. Másrészt az Alkotmány jelentısen leegyszerősíti a minısített többség meghatározását. Az igen bonyolult nizzai rendszertıl eltérıen az új szerzıdés szerint minısített többségrıl akkor van szó, ha valamely javaslatot a tagállamok 55%-a (de legalább 15 tagállam) támogatja, és ha azok az EU teljes lakosságának 65%-át képviselik (az ún. „kettıs többség” elve). Az új rendszer 2009. november 1-n léphet

életbe, amennyiben az Alkotmányt sikerül idıben ratifikálni. Töri tételek by kisCs - 179 - Európai Bizottság Miközben a Tanács a tagállamok, az Európai Parlament pedig az állampolgárok érdekeit jeleníti meg az EU intézményi struktúrájában, addig az Európai Bizottság a közösségi érdek megfogalmazásának letéteményese. Noha a Bizottságot az Unió kormányaként is szokták emlegetni, végrehajtó és jogalkotó hatáskörrel csak igen korlátozottan rendelkezik. A Bizottság feladata ugyanis mindenekelıtt a közösségi döntések elıkészítése. A Bizottság összetétele és szervezete Az Európai Bizottság jelenleg 25 biztosból áll. A régi rendszerrel szemben, ahol a „nagy” tagállamok (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország) 2-2 biztosi hellyel, míg a „kicsik” csak eggyel rendelkeztek, a testületben a Nizzai Szerzıdés értelmében 2004 óta minden tagállamot egy biztos képvisel. A

Bizottság munkáját az elnök irányítja, akit a tagállamok választanak meg az Európai Parlament jóváhagyásával. A Bizottság elnöke a tagállamokkal közösen határozza meg a testület további tagjainak névsorát, amelynek „szentesítéséhez” ismételten a Parlament jóváhagyására van szükség. Az Európai Parlament ezt követıen is felügyeli a Bizottság munkáját. Ha visszaéléseket tapasztal, végsı eszközként bizalmatlansági indítvánnyal le is mondathatja a testületet. A Bizottság szervezete fıigazgatóságokra és szolgálatokra tagolódik. A fıigazgatások a szaktárcákhoz hasonlítanak, amelyekben az EU közös politikáinak (mezıgazdaság, környezetvédelem, regionális politika, energiaipar stb.) kidolgozása történik. A fıigazgatóságok munkájáért egy-egy (néha kettı) biztos felelıs. Az Európai Bizottságban jelenleg kb. 15 ezer európai köztisztviselı dolgozik, többségük Brüsszelben vagy Luxemburgban. A Bizottság

hatáskörei A kezdeményezés monopóliuma A Bizottság a döntéselıkészítés legfontosabb intézménye az EU-ban. A Tanács és az Európai Parlament az esetek többségében kizárólag egy bizottsági elıterjesztés alapján hozhat közösségi jogszabályokat. Ami a javaslattételt illeti, a Bizottság kvázi monopóliummal rendelkezik. Ráadásul javaslatait a döntéshozatali eljárás bármely szakaszában visszavonhatja, ha úgy ítéli meg, hogy a tervezet a tanácsi és a parlamenti egyeztetések során nem a kívánt irányban fejlıdik tovább. A Bizottság, még ha nem is jogalkotó intézmény, így tudja érvenyesíteni a Közösség érdekeket a partikuláris érdekekkel szemben. A Szerzıdések ıre A Bizottság, mint az alapszerzıdések és a közösségi jog ıre, felügyeli, hogy a Tanács által elfogadott rendeletek és irányelveket megfelelı módon hajtsák végre a tagállamokban. Amennyiben jogszabálysértést tapasztal, akkor elıször felszólítja

a „vétkezıt” a jogszabálysértés beszüntetésére, végsı esetben pedig pert kezdeményez ellene az Európai Közösségek Bírósága elıtt. Korlátozott hatáskör a végrehajtásban A Bizottság végrehajtási hatásköre nagyjából a közösségi programok megvalósítására, az uniós költségvetés kezelésére, illetve az EU külképviseletének ellátására korlátozódik. A közösségi jogszabályok végrehajtásának kötelezettsége ugyanis mindenekelıtt a tagállamokat terheli. Az Alkotmány változtatásai A már aláírt, de még nem hatályos Alkotmányos Szerzıdés alapvetıen megerısíti a Bizottság funkcióit és jogköreit, néhány területen azonban fontos változtatásokat is elıirányoz. Az Alkotmány dönt az európai külügyminiszteri poszt létrehozásáról. Ennek birtokosa fogja ellátni a Kül- és Biztonságpolitikáért felelıs fımegbízott (az ún. Mr CFSP) és a külkapcsolatokért felelıs biztos feladatait, továbbá átveszi a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


jelenleg a tanácsi elnökség által ellátott külképviseleti funkciókat is. A közös külügyminiszter ezért mind a Tanácsnak, mind Bizottságnak felelıs lesz (ez utóbbinak egyébként az alelnöki posztját is betölti). A közös külügyminisztert az Európai Tanács jelöli majd ki, minısített többséggel és a Bizottság elnökével egyetértésben. A biztosok számáról az Alkotmány úgy rendelkezik, hogy az elsı, már az új Szerzıdés alapján kinevezett biztosi testületben (a 2009-ben hivatalba lépı grémiumban) még minden tagállam képviselteti magát. 2014-tıl kezdıdıen azonban a biztosok száma (a hatékonyság növelése érdekében) a tagállamok számának 2/3-ára csökken. Ez természetesen azt is jelenti egyben, hogy a jövıben lesz olyan Bizottság, amelynek nem lesz pl. magyar tagja. Az igazságosság biztosítása Töri tételek by kisCs - 180 - érdekében azonban létrehoznak egy egyenlıséget garantáló rotációs rendszert a

biztosok kinevezésére. Európai Ombudsman Az elsı Európai Ombudsmant 1995-ben választotta meg – a Maastrichti Szerzıdés rendelezéseinek megfelelıen – az Európai Parlament. Székhelye Strasbourg, mandátuma 5 év, amely illeszkedik az Európai Parlament mandátumához: az európai választásokat követıen az Ombudsmant is újraválasztják. Az Európai Ombudsmanhoz az unió állampolgárai, illetve az EU területén bejegyzett gazdasági és társadalmi szervezetek fordulhatnak, amennyiben az európai intézmények részérıl jogsérelem érte ıket. Az Ombudsman az ügyben csak akkor jár el, ha a panaszos már elızıleg az adott európai intézménynél is jelezte kifogásait. Nem képviselheti viszont kormányok, valamint helyi és regionális önkormányzatok érdekeit, és nem járhat el jogerıs bírói ítélettel lezárt ügyekben sem. Ha az Ombudsman egy ügyben megállapítja az illetékességét, akkor vizsgálatot kezdeményez a bepanaszolt európai

intézménynél. Amennyiben a kifogást helytállónak találja, akkor megegyezéses megoldást keres a felek között. Ha a megegyezés nem jön létre, jelenti az ügyet az Európai Parlamentnek. Az Ombudsman maga nem kezdeményezhet peres eljárást az Európai Bíróság elıtt. Európai Parlament Az Európai Parlament az Unió állampolgárai által közvetlenül választott képviselıtestület, amelynek fı feladata, hogy a tagállami érdekeket megjelenítı Tanács és a közösségi érdekeket megtestesítı Bizottság mellett az Unió állampolgárainak érdekeit képviselje a közösségi döntéshozatalban. Az Európai Gazdasági Közösség 1957-es megalapítása óta valószínőleg ez az intézmény ment át a legnagyobb változásokon: míg kezdetben csak konzultációs hatáskörrel rendelkezett a Tanács mellett, mára valódi társjogalkotó lett belıle; míg korábban tagjait a nemzeti parlamentek képviselıi közül delegálták, mára az európai

képviselıket közvetlenül választják a tagállamok polgárai. Az EP választása és összetétele Az elsı európai parlamenti választásokat 1979-ben rendezték. A képviselık öt éves mandátumot nyernek. A legutóbbi – hatodik – választásokra 2004-ben került sor, ekkor már a magyar uniós polgárok is az urnákhoz járulhattak. Az Európai Parlamentben valamennyi tagország a népességének megfelelı arányban rendelkezik képviselıi helyekkel. A helyek számát legutóbb a Nizzai Szerzıdés határozta meg. Jelenleg a legnagyobb népességő Németország 99, a legkisebb népességő Málta 5 mandátummal bír. Ez azt jelenti, hogy Máltában kb. 76 000 állampolgárra jut egy képviselı, Németországban viszont csak kb. 830 ezer németre jut egy európai parlamenti tag. Látható tehát, hogy a rendszerben a kisebb tagállamok népességi súlyukhoz képest felülreprezentáltak. Ugyanakkor az Európai Parlamentben a képviselık nem a nemzeti hovatartozásuk

szerint ülnek, hanem politikai frakcióiknak megfelelıen. Jelenleg a konzervatív és kereszténydemokrata pártok képviselıit tömörítı Európai Néppárt alkotja a legnagyobb frakciót. Utánuk az Európai Szocialista Párt, majd a Liberális Demokrata Párt következik. De rendelkeznek európai mandátummal a zöldek, a kommunisták és a szélsıjobb képviselıi is. Az EP a plenáris üléseit Strasbourgban, míg a bizottsági üléseket Brüsszelben tartja. A testület elnökét a képviselık maguk közül választják két és fél évre. Az EP fıbb hatáskörei Az Európai Parlament jogalkotói hatáskörét az Egységes Európai Okmány (1986), a Maastrichti Szerzıdés (1992), az Amszterdami Szerzıdés (1997), valamint a Nizzai Szerzıdés (2000) folyamatosan bıvítették. Mára a közösségi jogszabályok túlnyomó része (kb. háromnegyede) az együttdöntési eljárás keretében születik, és az ilyen eljárással hozott döntések körét az Alkotmány is

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


tovább bıvítette. Az együttdöntés során a Tanács és az Európai Parlament közösen döntenek anélkül, hogy bármelyikük megkerülhetné a másikat. Ezen kívül a Parlamentnek döntı szava van az EU éves költségvetésének összeállításában is. A költségvetési eljárás keretében – szintén megosztozva a hatalmon a Tanáccsal – ugyanis jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a Bizottság által készített költségvetési tervet, illetve elfogadhatja vagy elutasíthatja az ennek a végrehajtásáról szóló beszámolót. Az Európai Parlament általában ellátja az Unió demokratikus kontrolját. Jóváhagyja vagy megvétózza az Európai Bizottság elnökének és testületének kinevezését, szavaz annak éves munkatervérıl és felügyeli a munkáját. Ha a Bizottság mőködését a Közösség érdekeivel ellentétesnek tapasztalja, akkor bizalmatlansági indítványt nyújthat be ellene. Az Európai Tanács Töri tételek by kisCs - 181 -

üléseit követıen a soros elnök beszámol a Parlamentnek az állam- és kormányfık döntéseirıl és kezdeményezéseirıl. Az Európai Parlament összetétele Németország Egyesült Királyság Franciaország Olaszország Spanyolország Lengyelország Románia Hollandia Görögország Cseh Köztársaság Belgium Magyarország Portugália Svédország Bulgária Ausztria Szlovákia Dánia Finnország Írország Litvánia Lettország Szlovénia Észtország Ciprus Luxemburg Málta ÖSSZESEN 19992004 20042007 EU 15 EU 25 99 87 87 87 64 31 25 25 25 22 21 16 16 15 6 626 99 78 78 78 54 54 27 24 24 24 24 24 19 18 14 14 14 13 13 9 7 6 6 6 5 732 2007- Népesség 2009 (millió fı) EU 27 99 78 78 78 54 54 36 27 24 24 24 24 24 19 18 18 14 14 14 13 13 9 7 6 6 6 5 786 EU 27 82,038 59,247 58,966 57,612 39,394 38,667 22,489 15,760 10,533 10,290 10,213 10,092 9,980 8,854 8,230 8,082 5,393 5,313 5,160 3,744 3,701 2,439 1,978 1,446 0,752 0,429 0,379 481,181 Európai Tanács Az

Európai Tanács a tagországok állam- és kormányfıinek rendszeres találkozóiból alakult ki. A Kilencek vezetıi még 1974-ben döntöttek arról, hogy évente legalább háromszor találkoznak az Európai Közösség elıtt álló stratégiai kérdések megvitatása céljából. Az Európai Tanács az Európai Unió intézményévé a Maastrichti Szerzıdés életbe lépésével vált 1993-ban. A Szerzıdés értelmében az Európai Tanács, amely az EU állam- és kormányfıit, valamint az Európai Bizottság elnökét foglalja magában, évente legalább kétszer tart ún. rendes ülést. Szükség esetén további rendkívüli ülések is összehívhatók. A rendes ülésekre általában júniusban és decemberben kerül sor, az adott elnökségi periódus záróeseményeként. A döntéseit az Európai Tanács egyhangúlag hozza. Az Európai Tanács nagy horderejő, stratégiai kérdésekben dönt, valamint meghatározza az EU számára a követendı általános politikai

irányvonalakat; egyben a tagállamok közötti nagy jelentıségő kompromisszumok megkötésének fı színtere is, pl. az Európai Tanács jelöli ki a Bizottság elnökét, továbbá dönt az EU többéves költségvetési csomagjairól is. Ez azért van így, mert a tagállamok közötti nézetkülönbségeket gyakran csak a legszélesebb hatáskörrel – és egyben a legerısebb legitimitással – rendelkezı állam- és kormányfık tudják feloldani. Mivel az Európai Tanács formálisan nem jogalkotó intézmény, ezért a fı politikai célkitőzéseket már a Miniszterek Tanácsa fordítja le a rendeletek és az irányelvek közösségi jogi nyelvére. Töri tételek by kisCs - 182 - Az Alkotmány változtatásai Az Alkotmány leglényegesebb változtatása ezen a területen, hogy megszünteti a rotációs elnökségi rendszert. Az Európai Tanács állandó elnökét a tagállamok választják minısített többséggel 2,5 évre. Mandátuma egyszer

meghosszabbítható. Az elnök nem lehet egyidejőleg nemzeti tisztség birtokosa is, ugyanakkor jogköre és feladatai (a csúcstalálkozók elıkészítése és elnöklete, a kompromisszumok elérésének elısegítése, az Unió külsı képviselete stb.) nem bıvültek a jelenlegi elnökségi rendszerhez képest. Gazdasági és Szociális Bizottság A Gazdasági és Szociális Bizottságot még a Római Szerzıdés hozta létre 1957-ben azzal a céllal, hogy a gazdasági és szociális szféra különbözı szereplıit bevonják a közösségi döntéshozás folyamatába. A testület 317 képviselıi helyén egyharmad-egyharmad arányban osztozik három képviselıi csoport: a munkaadók, illetve a munkavállalók csoportja, valamint az egyéb érdekvédelmi szervezetek csoportja. A képviselıket a Tanács nevezik ki 4 évre a tagállamok javaslatai alapján. A GSzB konzultációs hatáskörrel rendelkezik. Bizonyos esetekben (pl.: az Európai Szociális Alapot érintı

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ügyekben) kötelezı kikérni a véleményét, amely azonban nem köti semmiben a döntéshozókat, tehát a Tanácsot és az Európai Parlamentet. Régiók bizottsága A Régiók Bizottságát a Maastrichti Szerzıdés hozta létre 1993-ban azzal a szándékkal, hogy az egyre erısödı "régiók Európáját" ilyen módon juttassa képviselethez a közösségi döntéshozásban. A testületnek 344 tagja van, akik a tagállamok helyi vagy regionális szintő választott képviselıibıl kerülnek ki. A tagokat a Tanács nevezik ki 4 évre a tagállamok javaslatai alapján. A Régiók Bizottsága konzultációs hatáskörrel rendelkezik. Bizonyos esetekben (pl.: oktatás, kultúra, transzeurópai hálózatok, stb.) kötelezı kikérni a véleményét, amely azonban nem köti semmiben a döntéshozókat, tehát a Tanácsot és az Európai Parlamentet. Számvevıszék A Számvevıszéket 1975-ben hozták létre a tagállamok az EU bevételeinek és kiadásainak

felügyeletére. Megállapításait minden év végén jelentésben teszi közzé. Számvevıszéket 1977-ben hozták létre a tagállamok. 25 tagja van, akiket – az Európai Parlamenttel való konzultációt követıen - a tagállamok neveznek ki. A Számvevıszék ellenırzi az EU bevételeinek és kiadásainak alakulását, és általában véve felügyeli, hogy a pénzügyek intézése jogszerően és megfelelı módon történjen az Unióban. Megállapításait minden év végén jelentésben teszi közzé. A Számvevıszéket a Maastrichti Szerzıdés tette az EU ötödik intézményévé. Az Amszterdami Szerzıdés pedig lehetıvé tette számára, hogy megállapításainak az Európai Közösségek Bírósága elıtt is érvényt szerezhessen. Töri tételek by kisCs - 183 - 21. A demokratikus politikai rendszerek mőködése a modern tömegkultúra és tömegbefolyásolás viszonyai között (by speti; edited by kisCs) Ez a tétel az egyik újítás 2008-ban. A cím

olvasatán gondolom, sokan elbizonytalanodnak, hogy ez mi is akar lenni. Ezzel én sem vagyok másképp. De tippem? nos, az van. Mégpedig a tömegkommunikáció, újság, rádió, TV és leginkább internet (hírportálok, videó-megosztók, iWiW és társaik, blogok?). Demokrácia, így a demokratikus alapelvek és alapjogok érvényesülése, mint a szólás- és véleményszabadság, valamint az információs társadalom, az információ és a tudomány kora. Mindezekben nagyon fontos szerepet játszik a média. Ez az én tippem. Szóval elıször jöjjön egy vázlatos bevezetı, aztán a tömegkommunikáció, és annak a politikában betöltött szerepe. Remélem valamit segít majd. - tömeges információ áramlása - 1 oldalú (hallgatóság) - az adó és a fogadó egymástól távol helyezkedik el Hír összegyőjtése: pl. MTI Terjesztése: pl. TV2 Mindkettı: pl. BBC Funkciók: * Tájékoztató - Ez az alapfunkció, ami az objektív tények, lehetıleg közérthetı

formában történı közvetítését, az információcsere lebonyolítását jelenti. * Szórakoztató - Nem elsıdleges, de fontos funkció az egyéni és társas rekreálódás, kikapcsolódás lehetıvé tétele, a mindennapi feszültségek oldása sportközvetítésekkel, vetélkedıkkel, szappanoperákkal, show-mősorokkal és egyéb tömegkulturális termékekkel. * Érték- és normahordozó - A média nem csupán értesüléseket közvetít, hanem nyíltan vagy rejtett módon áldásos és/vagy ártó értékeket, normákat, viselkedésmintákat is meggyökereztet a társadalmi tudatban. * Kormányzati-közigazgatási - A média fontos, de nem kizárólagos feladata, hogy a társadalom létfontosságú jelenségeirıl informálja a politikai rendszer irányítóit. A képlet persze fordítva is igaz. A politikai elitnek tájékoztatnia kell a lakosságot a jelentıs politikai eseményekrıl. A média tehát az irányító kisebbség és az irányítottak sokasága közötti

legfontosabb koordináló eszköz. A politika természetesen áthatja a tömegkommunikációs közlemények minden válfaját. Letagadhatatlan, hogy a média a hatalom gyakorlásának eszköze. A tömegek szemében a média birtokosai és szereplıi kivételezett hatalmi pozícióban vannak. * Reklámfelület termelése Töri tételek by kisCs - 184 - A tömegkommunikáció A társadalom kommunikációs rendszerében különleges és egyre fontosabb szerepet játszik a tömegkommunikáció. A "tömegnek" itt kettıs értelme, jelentése van: egyrészt arra utal, hogy a kommunikációnak ez a formája nagyszámú emberhez, tömeghez juttat el üzeneteket, másrészt azt fejezi ki, hogy a szétsugárzott üzenetek, napjaink fogyasztási cikkeihez hasonlóan, tömegcikk jellegőek, a tudatipar termékei. A szó elsıdleges értelmében már az ókorban is létezett tömegkommunikáció, hiszen Démoszthenész is a tömegekhez szólt, s ezt tették a hírvivık, a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


próféták, a prédikátorok is. A jelenségrıl azonban a maga teljességében csak az elsı ipari forradalmat követıen beszélhetünk. A lehetıséget a tudati szférában az teremtette meg, hogy a dolgozóknak relatíve megnıtt a szabad ideje, a könyvnyomtatás feltalálása, és elterjedése nyomán jelentısen emelkedett az írni-olvasni tudók száma, s ennek következtében az általános mőveltségi színvonal. Az emberek többet kezdtek gondolkozni olyasmirıl is, ami túllépte közvetlen - elsısorban a munkavégzéssel kapcsolatos - tapasztalataik körét. A mőszaki alapot a nyomdaipar fejlıdése, s különösen a rotációs nyomdagép feltalálása biztosította. A szószék szerepét a napilapok vezércikke vette át. A kedvezı feltételeket felismerték mind a haladás, mind a reakció erıi. Egyik oldalról a nyomtatott szót is harcba indították a haladásért, a másik oldalon pedig igyekeztek a közvéleményt, a társadalmi tudatot a "helyes

irányba" terelni. Mintegy száz éven át a sajtó, a mind nagyobb példányszámban megjelenı országos és világlapok - a maguk jóval szőkebb körében a helyi lapok jelentették a tömegkommunikációt. Századunk elsı évtizedeiben azután megjelent a rádió, majd húsz év múlva a televízió, s kialakult a modern társadalom tömegkommunikációs, s rendszere. Olyan rendszer jött létre, amely minıségileg különbözik a megelızıktıl. A tömegközlés sajátos jegyeit a következıkben foglalhatjuk össze: * a közlemények áramlása egyirányú, a közlı és a befogadó a közlés során sohasem cserél szerepet (ha van is visszajelzés, az a rendszeren kívül megy végbe); * a közlemények továbbítása a modern hírközlı eszközök útján történik; * közlı és befogadó között térbeli és vagy idıbeli távolság van; * valamely adott információ sugárzása viszonylag egységesen történik (ellentétben a személyközi kommunikációval,

amelynek során a hírek gyakran eltorzulnak, szóbeszéddé, rémhírré fajulnak); * a szétsugárzott közlemények elsısorban társadalmi jelentıségő eseményeket tartalmaznak (a személyközi kommunikációban túlsúlyban vannak a személyes érdekő hírek); * jellemzı a tömeges jelleg, a szó mindkét fentebb említett értelmében. A gazdasági és profitérdekek mellett a médiumoknak szembe kell nézniük a politika oldaláról fenyegetı veszélyekkel. Az USA-ban a rádió már 1928-ban közvetítette az elnökjelöltek kampánybeszédeit. Németországban a fasiszták Göbbels irányításával a tömegek befolyásolásának, az új ideológia népszerősítésének minden addiginál hatékonyabb formáját találták meg az elektronikus médiában. A két világháború között Kozma Miklós irányításával a Töri tételek by kisCs - 185 - magyar rádió szemben a korabeli sajtóval igyekezett kivonni magát a politikai csatározásokból. Új

kommunikációs lehetıségek A híreket fogyasztó közönség véleménye idıvel egyre határozottabban megoszlott a tekintetben, hogy a médiumok közül melyikre figyel leginkább. Egy 1973-as amerikai felmérés szerint a lakosság 48%-a a televízió, 21%-a az újságok, 10%-a a magazinok és 8%-a a rádió által közölt híreket tartotta a legmegbízhatóbbnak. A médiumok egymást is sajátos munkamegosztásra kényszerítették. A rádió megszületésével a sajtó a hírek közlése helyett inkább azok kommentálására, a háttér megvilágítására helyezte a hangsúlyt. A negyvenes, ötvenes évektıl az új kihívást a televízió jelenti: a rádió nem tudván versenyezni a képi megjelenítéssel, háttérmédiummá válik. Miután megszületett és elterjedt a számítógép, az emberiség az elektronikus információ-feldolgozás korszakába lépett. Az információ fokozatosan a legértékesebb üzleti cikké vált, amely mára a világ minden részébe

eljuthat. A tömegkommunikációs üzletágban a nagy tıkeerejő vállalatok közül a kilencvenes évek elsı felében az amerikai központú Time Warner volt a legnagyobb, évi 13 milliárd dolláros forgalmával (Time magazin, HBO, Warner Bros filmstudió) Az amerikai CNN a tájékoztatást szolgálja. Az 1980-ban létrejött hírtelevjzió alig több mint egy évtized múltával 141 országban volt fogható, s csak az USA-ban 66 millió elıfizetıje volt. Igazi sikerét az 1991-es Öböl-háborús közvetítései hozták meg. Maga Bush elnök is elismerte, hogy az ott zajló eseményekrıl elıbb értesült a CNN adásaiból, mint egyéb hivatalos forrásokból. Az információk összegyőjtésében és továbbadásában ma is fontos szerepe van a hírügynökségeknek. Az angol Reuters a világ számos országában van jelen, fıleg tızsdei hírek szolgáltatásával foglalkozik. Ma a médiák a tömegekhez szólnak, lényegében anélkül, hogy azok részt vennének a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kommunikációban. A számítógépes hálózatok átalakítják a személyes és a közösségi kapcsolatokat. Az eredetileg fıként adatfeldolgozásra használt eszközök összekapcsolásának különbözı szintjei lehetségesek: helyi, regionális, országos, nemzetközi rendszerek léteznek egymás mellett. Ezek közül az egyik az Internet az információs szupersztráda. Segítésével átléphetjük az országhatárokat, a legkülönbözıbb ismeretekkel és emberekkel kerülhetünk kapcsolatba. Hátránya, hogy az adatok hitelessége sokszor bizonytalan. A médiumok szerepe a társadalomban és a politikában A kommunikációban napjainkban bekövetkezı változások hatnak a hatalomgyakorlás rendszerére. A közvélemény sokszor éppoly gyorsan jut az információ birtokába, mint a kormányzatok. Így a tömegek, folyamatos kontroll alatt tartva vezetıiket, sokkal gyorsabb, ugyanakkor rendkívül körültekintı döntéseket kényszeríthetnek ki. A politikai eszmék

helyett a demokráciák lakosságát jobban érdeklik az olyan mutatók, mint a nemzeti jövedelem, a kereskedelmi mérleg, a munkanélküliség és az infláció. Ugyanakkor a médiumokban rejlı manipulációs lehetıségek veszélyei sem lebecsülendık. Töri tételek by kisCs - 186 - A nép akaratát a közvélemény-kutatások révén ismerik meg a politikusok. George Gallup 1935-ben hozta létre a róla elnevezett közvélemény-kutató intézetet, amelnyek szervezete kevesebb mint 60 év múlva már mintegy 20 országra terjedt ki. Az alapjtó a demokrácia legfıbb eszközének tartotta a közvélemény-kutatásokat, amelyek szerinte megszüntetik a demokrácia személytelenségét. Sokan másképpen látják ezt a kérdést. Alexis de Tocqueville már a múlt században felhívta a figyelmet a tömegdemokrácia buktatóira. Winston Churchill is óvott attól, hogy az ember a folyamatos lázméréseket végzı Gallup felméréseinek a felforrósodott légkörében

éljen. A médiumok növekvı hatalma már korán a figyelem középpontjába állította a felelısség kérdését. A demokráciák alaptétele a nyomtatott és az elektronikus sajtó szabadsága. Ezt a kiváltságos helyzetet a köz érdekében végzett munka indokolja. A tényszerő tájékoztatás és a befolyásolás igényének ellentéte a tömegkommunikációban rejlı üzleti lehetıségek gyarapodásával mind jobban kiélezıdik. Ezért van szükség a médiumok mőködésének keretet adó törvények mellett a szakmán belül etikai elvek kidolgozására és elfogadtatására. Töri tételek by kisCs - 187 - 22. A fejlıdı országok fıbb problémái A globalizációról Követve az eltés vázlatot, ÉN is ezzel kezdeném bár egy kicsit rövidebbre fogva a dolgot. Maga szó azt jelenti, hogy ’’világméretővé válás’’. Napjaink jelensége elsısorban a piac, a tıke és pénzfogalom világméretővé válása ami maga után vonja a technikai

fejlıdés vívmányainak terjedését is (bár éppen ezek hívták életre a globalizációt is). Kezdenek felbomlani a nemzetgazdasági rendszerek (nem mindenütt és nem annyira – lassacskán) és a fejlett országok gyakran világmérető cégeket alapítanak közös gazdasági céljaik elérésére. Napjaink intézményei a multik, amik ennek a globalizációs folyamatnak fontos szereplıi. A globalizációnak sok elınye és sok hátránya van. Elınye hogy az emberek nagy része sokkal közelebb került egymáshoz és lehetıség nyílt a globális problémák elleni globális összefogásra. Ilyen célra hivatott pl. az ENSZ is. Szintén elınye hogy szabadabbá váltak a dolgok, fıleg azóta amióta van net. Hátránya viszont van dögivel: nemhogy közelebb hozta, hanem sokkal távolabb lettek a fejlıdı és fejlett országok és az utóbbiak szinte kihasználják a fejlıdı országokat pl. az ENSZ-en keresztül. A fejlıdı országok problémáinak nagy része

globális problémák is egyben, hiszen megoldásukhoz világmérető összefogás szükséges. Ezek közül a legfontosabbak:élelmezési válság, vízkérdés, túlnépesedés, migráció, adósságválság,környezetszennyezés, járványok, terrorizmus. Melyek azok a fejlıdı országok? A fejlıdı országok közé általában azokat a gyarmati vagy félgyarmati sorból felszabadult országokat sorolják,amelyek elmaradottsága részben épp a gyarmatosításból, illetve a fejlett országokkal fenntartott egyenlıtlen kapcsolatokból ered. A fejlıdı országokat gyakran harmadik világ-ként is emlegetik. Vannak közöttük közepesen fejlett országok (pl. Argentína, Mexikó) és rendkívül elmaradottak (Etiópia, Niger), természeti kincsekben roppant gazdagok (olajban gazdag országok, pl. Brazília), és mostoha természet körülményekkel, nyersanyaghiánnyal küszködık (pl. a közép-afrikai államok, Banglades). A fejlıdı országok politikai berendezkedése,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kulturális hagyományai szintén nagyon eltérıek. Az egy lakosra jutó összes hazai termék értéke 1981-ben (USA-dollárban azóta már sokat vesztett értékébıl) Svájc 17 430$ (ma olyan 38 000 k.) Csád 110$ (ma olyan 200 k.) NSZK 13 450$ (ma Németország olyan 23 000 k.) Töri tételek by kisCs - 188 - Etiópia 140$ (kb. most is ennyi) USA 12 820$ (20 000 körül ma) India 260$ (ma 500 k.) (Magyarország kb. 4850$ (hát az régen volt. ma olyan 3500 k. ) A felszabadult országokat természetesen a függetlenség elnyerése után is számtalan nyelvi, kulturális, gazdasági és politikai kötelék kapcsolja össze a korábbi anyaországgal. Az 1970-esévektıl kiélezıdtek a szegényebb déli félteke országainak gondjai. Gazdasági és pénzügyi problémák Gazdasági problémák A fejlıdı országok nem rendelkeznek vagy csak kevés ipara van és alapvetıen az ültetvényes mezıgazdaságon alapuló gazdaságuk van amit még a gyarmati idıkbıl

örököltek. Az ilyen banánköztársaságok gyakran csak egy vagy két mezıgazdasági termékkel tudnak a világpiacon megjelenni és a világpiacon azokért az árukért nem adnak sokat és ez nem hoz sok bevételt. Adósságválság A fejlıdı országok ugyanakkor a legeladósodottabbak közé tartoznak. A felvett hitelek sem lendítették fel a gazdaságot gyakran luxuskiadásokra, fegyverkezésre, értelmetlen beruházásokra költötték el a pénzt. A fejlıdı világ adósságainak összege 1988-ban meghaladta az ezer milliárd dollárt. A fejlett országok segélyei (1987-ben 41 milliárd $) néhol enyhítik, de megoldani nem tudják a bajokat. (Összehasonlításul: a világ fegyverkezési kiadásai 1987-ben elérték a 700 milliárd dollárt.) Az ördögi körbıl nehéz kiutat találni. Számos fejlıdı ország a gyarmatosítás örökségeként egyetlen termék (pl. kakaó, kávé, banán, valamely színesfém) exportjától függ (monokultúrák), ezért a világpiaci

árak esése katasztrofálisan érintheti. Társadalmi problémák a népességrobbanás, az élelmezési válság és egészségügyi problémák az adósságválság szorosan összefügg, egyik a másik nélkül meg sem oldható.  társadalmi egyenlıtlenség  menekültek     Töri tételek by kisCs - 189 - A népességrobbanás A fejlıdı világ sok országában a világátlagnál jóval magasabb, 2-4% az évi népességnövekedés. Ez néhány évtized alatt drámai népességrobbanáshoz vezetett, különösen Latin-Amerikában és Ázsiában. Kínában, Indiában, Bangladesben, Indonéziában, Pakisztánban, Brazíliában, Mexikóban és Nigériában - tehát a világ 8 országában összesen kb. 2,5 milliárd ember, Földünk lakosságának majdnem fele él. 1960-óta a fejletlen országokban a lakosság száma évente több mint 2%-kal nı. Ám a lakosok nagy része pl. az afrikai országokban nem éri el a 40 éves kort. Emiatt sok gyerek születik és emiatt

nagyon magas a fiatalok aránya. Az élelmezési válság A népességnövekedés azonban nem járt együtt az élelemtermelés hasonló növekedésével; a születésszabályozás pedig (Kínát kivéve) eddig nem sikerült. Emiatt a népesség jelentıs része alultáplált, Afrika egyes területein visszatérıen pusztít az éhínség. Ehhez még hozzájön a vízhiány is: A fejlıdı országok mintegy felében (fıleg afrikai államok) a lakosság nagy része víz nélkül marad (kb. 1 milliárd ember). Számuk nıni fog a globális felmelegedés miatt, ami pedig újabb ellentéteket fog eredményezni az államok között. Egészségügyi problémák A helyzetet súlyosbítja, hogy egyre többen áramlanak munkát keresni a nagyvárosokba vagy inkább a nagyvárosok nyomornegyedeibe ahol munkahely, lakás, megfelelı szociális ellátás híján embertelen körülmények között tengıdik, és sorait egyre tömegesebb járványok(lepra, malária, AIDS, ebola) tizedelik. Napjaink

39 metropolisza közül 28 a fejletlen világban található. Társadalmi egyenlıtlenség A fejlıdı országokban, (de a közepesen fejlett országokban is itt-ott) a társadalom erısen polarizálódik: van egy nagyon gazdag de vékony réteg (a felsı 10 000) és a lakosság többi része, ami a létminimum környékén vagy éppen alatta. Ehhez hozzájön a marhanagy munkanélküliség hiszen termelni nem nagyon termelnek ezek az országok és ha termelnek is akkor sem osztják el egyenlı mértékben a bevételt a lakosok között. Sokan a nagyvárosokba költöznek , h ott találnak munkát, de sajna nem megy és mivel többre nem futja, emiatt nagy nyomornegyedek alakulnak ki a nagyvárosokban. A kiúthoz tıke és megfelelıen képzett munkaerı kellene, ám a lakosság feleháromnegyede nem tud írni-olvasni(analfabétizmus). A tıkehiány miatt az oktatásra, az egészségügyre, az út-és lakásépítésre, valamint az elmaradott mezıgazdaság korszerősítésére

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nincsen pénz, az írástudatlanság miatt kevés modern iparágat lehet meghonosítani. Töri tételek by kisCs - 190 - Menekültek A fejlıdı országokban lévı élhetetlen élet miatt sokan elhagyják az illetı országot és átmennek másik szintén fejlıdı országba. A másik ország viszont képtelen ennyi emberrel mit kezdeni hiszen a sajátjai is éheznek, meg szarul élnek és a menekülteket nem bírja ellátni. Ez és a helyi lakosság viszonya ellentéteket válthat ki két ország között ami akár helyi háborúba is torkollhat. Környezeti problémák A fejlıdı országokat is érinti a környezetszennyezés. Nemegyszer a fejlett országokbeli vállalatok helyezik el náluk csekély fizetség ellenében a veszélyes szemetjüket (de kedvesek). Szintén idetartozik a vízszennyezés is: vagy az elızıbıl következik (a fejlett országok szemetjébıl) vagy a nehezen fenntartott és karbantartott hajók elsüllyedése okoz komoly vízszennyezési

problémákat. A legdurvább viszont a légszennyezés és ennek a legdurvábbak a következményei: következıre lehet számítani: globális felmelegedés: az üvegházhatás hatására még elviselhetetlenebb lesz a klíma ami több természeti katasztrófához vezethet: aszály, a tengereken apály és árvizek is lehetnek a trópusi folyamokon. Az óriási esızések ezt is eredményezhetik. A fejlıdı országok mintegy felében (afrikai államok) a lakosság nagy része víz nélkül marad (kb. 1 milliárd ember). Számuk nıni fog ippeg a globális felmelegedés miatt, ami pedig újabb ellentéteket fog eredményezni az államok között. Katonai és biztonsági problémák Az elıbb kivesézett problémákból következik és súlyosbítja az országok helyzetét a fejlıdı országok közti ellentétek amik egymás közti háborúkba torkollnak. A kirobbanó háborúk már a hidegháború idején is voltak amikor még 3. világ országaiként nevezték a fejlıdı

országokat és akkor a két szuperhatalom közvetített szembenállásnak voltak a szereplıi. Az eddigi legnagyobb fegyveres konfliktus ami a II. világháború után történt, az a kongói háborúk (1960-as évek) voltak, amik ilyen jellegőek voltak (kb. 30 millió halott és itt volt a legnagyobb mértékő népirtás is) Ezeknek a kirobbanó háborúknak van néhány oka:  nyersanyaghiány: sok-sok ország között dúl a háború a mezıgazdasági területek (kakaó, gabona), vagy szénhidrogénok vagy más nyersanyaglelıhely (pl. gyémánt) és lehet h a jövıben a vízforrások birtoklásáért.  határviták: az elızıbıl következik  menekültek: sok ország nem tudja eltartani a lakosait akik jelentıs része Töri tételek by kisCs - 191 - külföldre menekül a jobb megélhetést remélıen. A másik ha nem hajlandó befogadni ıket akkor ez ok lehet két állam közti háború kirobbanására.  vallás vagy etnikai háború: fıleg az afrikai

országoknál vannak olyanok, h a határ mentén élnek különbözı törzsek akik szívbıl utálják egymást származásuk, vagy vallásuk miatt. Tehát az etnikai és vallási ellentétek is idáig fajulhatnak.  polgárháborúk: az elıbb felsorolt háborúk lehetnek országon belül is: tehát lehetnek társadalmi csoportok akik az elıbb felsorolt okok valamelyikje miatt szembekerül egymással és irtani kezdik egymást. A háborúk és a többi ellentét fokozza a fejlıdı országok katonai erejét ami a gazdaságuk tönkremeneteléhez és további életszinvonal csökkenéshez vezethet. Nehezíti a helyzetet, h a hagyományos fegyverek csempészet révén az összes országba eljutnak így a fejlıdı országokba is, ahol találnak maguknak gazdát. Még ennél is komolyabb probléma h hála a globalizációnak a tömegpusztító fegyverek is elterjedtek a fejlıdı országok körében is: vagy elıállítják (pl. Pakisztán, India) vagy szereznek a régi orosz

atombombákból egy párat. ugyanis egy csomó orosz atombombáról nem lehet tudni h hol van és nem kizárt, h az ilyen országok kezében akik lehet, h egymás ellen fogják használni. Ez pedig az atomháború kitöréséhez vezethet. Az országok belsı ellentététeit fokozzák még a nemzetközi bőnözı szervezetek tevékenysége is: pl. a kábítószer kereskedıknek. Ugyanis az ilyen országokban sok a munkanélküli és a nyomornegyedekben amúgy is szoktak terjedni az ilyen alvilági dolgok, tehát ki lehet ıket használni némi profit érdekében. Itt amúgy se élnek sokáig, vannak prostik és ebben még nemcsak dealerek hanem az emberkereskedık is nagy lehetıségeket látnak. A kormányzati szervek (rendırök és igazságszolgáltatás) rendkívül korrupt és könnyen lefizethetı, emiatt ezeknek a bőnözı szervezeteknek a fejlıdı országok a célpontjaik. És van még1 dolog, ami fıleg a muszlim országoknál vált foglalkozássá: a nemzetközi terrorizmus.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A terroristák eszközei sokkal hatékonyabbak lettek, ami a tömegpusztító fegyverek elterjedésével magyarázható, illetve a globalizmus elınyei ilyenkor elég hátráltatóak (pl. repülıgép). Az 2001-es terrorcselekmények (meg amik késıbb másutt megtörténtek) is ezt bizonyítják. A nemzetközi terrorista szervezeteket egy vagy több állam támogatja és használja fel eszközként más országok lakosai ellen, h politikai céljait a más országok ellen a terroristákkal kikényszerítse. Ezeket a szervezeteket nem nagyon lehet azonosítani és ellenırizni a terroristákat meg pláne nem és akcióikkal igen nagy fenyegetést jelent a globális világ számára. A fejlett és fejlıdı országok viszonya Világunk szegény és gazdag része közötti szakadék tehát az utolsóévtizedekben mélyült és szélesedett. A fejlett országok mindenféle elınytelen gazdasági és szabadkereskedelmi egyezméynekkel egyszerően kihasználják és kiszipolyozzák a

fejlıdı országokat. Töri tételek by kisCs - 192 - Tulajdonképpen a gyarmatosítás új korszakát éljük, csak most nem katonai hanem gazdasági eszközökkel történik. A fejlett országok multiai egyszerően vagy rátelepszenek az illetı országra, vagy az ország belsı erıi közt ellentéteket akár polgárháborúkat is szíthatnak (pl. kongók (kakaó), szudán (olaj), sierra leone (gyémánt)), hogy az illetı ország kincseit elvihessék, rabolhassák. A banánköztársaságok esetében pedig az van h egyszerően nem tudnak kinek eladni, így a fejlett országok piti összegért veszik meg és ezzel durva termelésre kényszerítik a banánköztársaságokat. A fejlett világ a szegény országok problémáival elsısorban az innen történı bevándorlás erısödése kapcsán szembesül. Az ezredvégen az elzárkózás erısítése és a rasszizmus újjáéledése volt a válasz. Ez azonban nem jelent megoldást a világot fenyegetı egyik legnagyobb

ellentét, a szegények és a gazdagok, az északi és déli féltekekonfliktusára. Az új technikák kidolgozása már a 21. század feladata. Töri tételek by kisCs - 193 - V. POLITIKAI INTÉZMÉNYEK, ESZMÉK, IDEOLÓGIÁK ’’-Safranek! -Igen, uram? -Maga nem szeret engem. Valami azt súgja. -Én szeretem Önt, Mr. Teifel. -Helyes. A beosztott szeresse fınökét. Ez cégünk egyik alapelve. Távozhat.’’ (részlet a Macskafogóból) Töri tételek by kisCs - 194 - 23. Ókori államberendezkedések Athén A ’’demokratikus’’ rendszer kialakulása és története (kiegészítés) Athént a Kr.e. 10. század idején alapították a görög ión törzsek, akik elsısorban hajókázással és kereskedelemmel foglalkoztak. Athén is meglepı módon ilyen kikötınek indult és késıbb is a görög világ egyik kereskedelmi központjává vált. Athénban a sötét századok (Kr.e 1200 – 800) után egy új államforma, a poliszdemokrácia alakult ki. Ez

azért érdekes, mert ebben az idıben a görög poliszok nagy többsége (majdnem az összes) királyság volt. Athén élére az arkhónok kerültek, akiket választottak vagyon szerint. Az arkhónok Athén arisztokratái közül kerültek ki. A városban kialakult két társadalmi réteg: az arisztokrácia és a démosz (a nép). Volt egy 3. is, a rabszolgák de nekik nem volt beleszólásuk a politikába. Az arisztokraták hatalmának alapja a föld és abból szerzett jövedelem volt, A démosz tagjai a földmővesekbıl, a kézmővesekbıl és a kereskedıkbıl állt. A kezdeti idıkben az arisztokraták politikai elınye miatt sok paraszt vált adósrabszolgává akik adósságukat úgy tudták csak megváltani ha rabszolgamunkát végeztek bizonyos ideig. A túlnépesedés és a gabonahiány miatt komolyak lettek a társadalmi feszültségek, és ezt a görög gyarmatosítás vezette le (telepeket, hoztak létre a Földközi és a Fekete tenger bizonyos partjain. ezek a telepek

az anyaország gazdaságait kiegészítették vagy akár ellátták. A népességfölösleg ide vándorolt ki). Ennek az lett a hatása, h Athénban a többség felhagyott a földtúrással és kézmőves illetve kereskedı lett, így csökkent az arisztokraták befolyása, hiszen a jövedelmük alapja a pénz lett. A z elsı komolyabb évszám a város történetében az Kr.e 621 volt, amikor egy Drakón nevő arkhón írásba foglalta a törvényeket. A Kr.e 7. és 6. században kiélezıdött a politikai harc az arisztokrácia és a démosz között, és ennek egyik eredménye volt Szolón (Kr .e 594) által bevezetett timokratikus (vagyoni alapú) társadalmi felosztás: ebben a ranglétra tetején álltak az 500 mérısök, alattuk a 200 mérısök, alattuk a 100 mérısök és végül a thészek, a „napszámosok” akik nem rendelkeztek beleszólási joggal. Szolón eltörölte az adósrabszolgaságot is. Szolón után zőrzavaros korszak kezdıdött és Peizisztratosz szerezte

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


meg a hatalmat, aki egyszemélyő hatalmat, a türanniszt (’’zsarnokság’’) építette ki. Ez nem jelentett rossz korszakot Athénra, épp ellenkezıleg: ebben az idıben a városban jelentıs építkezések mentek végbe, és tkp. ekkor lett Athén igazi metropolisz az akkori korban. Peizisztratosz után fiai vették át a hatalmat, akik azonban túl elszálltak maguktól és a nép ellenük fordult a köv.képpen: az egyik tesót kinyírták a másik 4 évvel késıbb elmenekült Perzsiába. Ezután ismét megkezdıdött a demokráciai mőködés és egy Kleiszthenész nevő arkhón került hatalomra. İ reformokba kezdett és kialakította Athén phülé struktúráját (Kr. e. 510), ami ma a választó kerületeknek felel meg (késıbb részletesebben lesz róluk szó) az ı ideje alatt kezdett szétválni a 3 hatalmi ág is (bírói, végrehajtó,és törvényhozó). A perzsa háborúk idején Athénban mőködött tovább ez a rendszer és emiatt sokan a perzsa

háborúkat – helytelenül – demokrácia és despotizmus küzdelmének is nevezik. A perzsa háborúk második szakaszában, amikor Xerxész gyızött Thermopülánál és megindult Athén ellen, akkor éppen arról döntött szavazás útján a lakosság, h Themisztoklész (démoszt – kereskedık – Töri tételek by kisCs - 195 - képviselte) vezetésével hadiflottát építsenek szemben Ariszteidésszel (arisztokrácia) , aki a szárazföldi haderı erısítését szorgalmazta. A perzsa szárazföldi fölény azonban eldöntötte a dolgot: a Themisztokletész gyızött és gyorsan hadihajókat építettek és a perzsák elıl a közeli szigetekre evakulálták a lakosságot. Themisztoklész politikájának eredményességét igazolta a szalamiszi gyızelem majd a többi tengeri gyızelem. A belpolitikai küzdelem végleg eldılt a démosz javára. A háborúk után, Periklész idején teljesedett ki Athénban a poliszdemokrácia: végleg szétvált a 3 hatalmi ágazat

de a tisztségek szerepe megváltozott és a hatalom az arkhónok kezébıl a sztratégoszok kezébe ment át. Periklész ideje alatt Athén virágkorát élte és jelentıs hatalom volt a térségben (pl. a 3. legnagyobb hadiflotta az övék volt a Földközi tenger medencejében). A peloponészoszi háború kitörésével megkezdıdött Athén városának hanyatlása és ezzel együtt a demokrácia elkorcsosulása és az utolsó években majd a háború után is kiütköztek a demokrácia gyengeségei és ezt igyekeztek a hatalomért versengık kihasználni. Ez a demagógok és a demagógia , és a korrupció elterjedésével is alátámasztható. Késıbb Athén nem volt többet igazán önálló állam emiatt saját berendezkedése nem igazán volt csak önkormányzata. Kr. 338tól a 323ig makedón uralom alatt állt, majd egy könnyen megfélemlíthetı kikötıvárossá vált, ahol a kereskedık közül kerültek ki a hatalom birtokosai akiknek hatalomra jutását és

megtartását a vagyonuk határozta meg. Ennek végülis Kr.e.146-ban vége lett azzal h Róma az egész görögországot magához csatolta. Az athéni államberendezkedés Athénban 2 politikailag tevékeny társadalmi réteg volt: az egyik volt az arisztokrácia, amelynek hatalma a földterületben és abból származó jövedelemben volt. A másik réteg a démosz volt, amelyik a városi kézmővesekbıl, kereskedıkbıl állt (földmővelést vagy az a kevés paraszt végezte aki volt, de ezt a munkát inkább a rabszolgák végezték), akik hatalma a pénzen alapult. A harmadik réteg a rabszolgák voltak akik nem rendelkeztek semmilyen politikai joggal, noha Periklész idején már a lakosság felét alkották. A mőködés A Kr. e. 6-5. században alakult ki ez a felállás. • • • A törvényhozó hatalom (eklészia) A végrehajtó hatalom (bulé) A bírói hatalom (hélaila) --A népgyőlés (eklészia) Ez a törvényhozó hatalom. Minden 20 évnél idısebb athéni

születéső férfi állampolgár vehetett részt a piactéren, az agorán, a népgyőléseken, hogy szavazhasson. Nık, bevándoroltak (metoikoszok) és rabszolgák nem szavazhattak. (Metoikosz bármilyen foglalkozású lehetett, és bármennyire gazdag is volt nem szólhatott bele a politikába. Viszont ha athénban született gyereke, akkora gyerek már athéni állampolgárnak számított. ) Itt hozták a törvényeket amiket többségi elven léptettek életbe. Évente hívták össze a népgyőlést. Töri tételek by kisCs - 196 - Ha a választó polgárok olyan személyt tartottak számon, aki veszélyes lehet a hatalomra, azt cserépszavazás (osztakiszmosz) útján számőzhették 10 évre. Ehhez viszont legalább 6000 szavazat kellett. --500-ak tanácsa (bulé) Ez a végrehajtó hatalom. A népgyőlésen sorsolással választják ide évente a tagokat, akik napidíjat is kapnak. --Bíróság(hélaia) Ez a bírói hatalom, 6000 taggal, akik napidíjat kapnak.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Sorsolással választják tagjait évente. A phülék Na ez egy komplikált cucc: Kleiszthenész (Kr.e. 6.század) idején jöttek létre, ugyanis Athén-t 3 nagy területre: • • • Városi (asztü) Tengerparti (parália) Belsı/szárazföldi (meszogeia) Mind a három területet további 10 – 10 kerületre osztották fel. 1 tengerparti, 1 városi és 1 belsı területbıl állt 1 phülé. Így összesen 10 phülé jött össze. 1 phülé 50 tagot küldött a bulé-ba (akkor még nem sorsoltak, hanem vagyon alapján küldték ıket) és így lett a bulé létszáma 500. Ez azért volt király mert a belsı kerületben volt az arisztokrácia egy arányban a démosszal (a néppel) a másik kétféle kerületben pedig többségben volt a démosz. Periklész ezt a vagyoni alapon mőködı módszert megszüntette (a phülék megmaradtak) és helyette sorsoltak, hogy ki menjen a buléba. Tisztségek Arkhón (gör. ’’uralkodó’’) – 9-cen voltak. A buléból kinevezték

ıket, és a leggazdagabb egyének lehettek csak arkhónok 1 évre. Ezután, ha nem nevezték ki újra ıket, akkor mehettek az areioszpagosz-ba, ahol ’’lejárt’’ arkhónok voltak. Ez volt az akhónok tanácsadó testülete, akik adhattak tippeket a hivatalukat töltı arkhónoknak. Periklészig vagyon alapján választották ıket, így gyakran tölthetett be egy vagyonos polgár arkhóni tisztséget többször is. Periklész idején az arkhónokat már csak sorsolták és nem volt fontos, a leggazdagabbaktól van, vagy sem. Sztratégosz – 10-en voltak. İk voltak az állam igazi irányítói. İk irányították a hadsereget a háborúban. 1 évre választották ıket a buléból, de többször is megválaszthatták ugyanazokat a személyeket. İket Periklész idején is választották/kinevezték. Tímász – ezek voltak a pénzügyekért felelısök. İket is kinevezték. Töri tételek by kisCs - 197 - A hátrányai (kiegészítés) Már a történetben is

megemlítettem, hogy a Periklész halála után jelentısen megváltozott a ’’demokratikus’’ rendszer legitimitása. A demokráciáról kiderült h ez már nem más mint a tömegek bizonytalan hatalma. És aki a tömeget képes megnyerni, azé a hatalom. Ehhez pedig más nem kell csak egy pár demagóg, akik egyszerően ’’átmossák’’ az emberek agyát és arra szavaznak amire megmondják nekik. Így a ’’választás’’ is igazából értelmét veszti hiszen mindig ugyanaz a csoport kerül hatalomra, arról nem beszélve, hogy a szavazóbiztosokat megkenik egy kis zsével (korrupció). A demokrácia a tömegek bizonytalan hatalma miatt elég széthúzó volt. Ráadásul a sorsolás bevezetésével, olyan alakok kerülhettek az állam élére, akik nem biztos h értettek a dologhoz. De amúgy maga az athéni ’’demokrácia’’ sem volt olyan hő de demokratikus. Még a fénykorában (Periklész idején) sem. Számoljunk utána (kis matek☺): a lakosság fele

rabszolga, aki nem szólhat bele a politikába ugye. A maradék felének a fele (vagyis a lakosság ¼-e) a nem rabszolga nık, akik szintén kizárva a politikából. Na maradt egy negyed, és ennek vegyük kb. 1/3át (metoikosz férfi és 20 évnél fiatalabb athéni hím). Szóval marad kb. 20% akié a hatalom, és beleszólhat a politikába. Akkor milyen demokrácia az olyan, ahol a lakosság kb. 80%-a ki van zárva a hatalomból és csak egy kis brancs uralkodik. Ezeket nem én agyaltam ki (sajnos. már megelıztek) – bár én is hasonlóképpen gondolok errıl – hanem már Arisztotelész is leírta ugyanezt a Politika címő könyvében. Spárta Spártát annak idején a dórok alapították beözönlésük idején a Kr. e .13 sz.-ban A dórok hódítóként érkeztek, akik legyızve az ıslakosságot, az akhájokat, vették át a terepet. Ámde a kedves ıslakosság száma kicsit több volt, mint a hódítóké, konkrétan a kb. 10 szerese. Ezt a dórok is tudták, emiatt

sajátos, erısen militarista jellegő társadalom alakult ki, ami befolyásolta az ország történetét. A társadalom A dór hódítás következtében kb. 3 társadalmi réteg alakult ki:  helóták: az akháj ıslakosság, akik a szabad spártaiak földjeit mővelték. Nem voltak politikai jogaik, és csak rabszolgaként kezelték ıket.  perioikoszok (’’körüllakók’’): ık a Spárta környéki hegyvidéki településeken éltek és végeztek ipari (kézmőves, bányászat) tevékenységet. Nekik sem volt beleszólási joguk a hatalomba.  a spártaiak: ık a hódító dór harcosok ’’kasztja’’, akiké volt az államhatalom. A társadalom csupán 10%-át adták ki, és emiatt hatalmukat csak úgy tudták fenntartani, hogy katonáskodtak és egységben maradtak. A spártai férfiak NEM foglalkoznak termelı munkával, hanem Töri tételek by kisCs - 198 - csak katonáskodik. A spártai nık pedig funkciója, h jó katonát szüljenek és a gyerek 7 éves

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


koráig foglalkozzanak a gyerekkel. (Ugyanis 7 éves kor után a gyerekeket elvitték a ’’laktanyákba és elkezdték ıket közösségben kiképezni.) A spártai társadalom ennek megfelelıen épült ki: az egyén és család érdeke háttérbe szorul és alárendelıdik a spártai közösség érdekeinek és így létrejött egy teljes mértékben militarizált társadalom. Ennek fenntartását a spártai neveléssel (az elıbb szó volt róla) és az állandó harckészültséggel valamint a helóták megfélemlítésével (krüpteia [ez volt a férfivá avatás spártában, amikor az ifjúnak egyedül egy tırrel kellett minél több helótát leszúrnia]) oldották meg. A spártai társadalomban fontos szerepet kapott az egyenlıség: a spártai családok azonos mérető földparcellákat (klérosz-t) kaptak azonos számú helótával. Az iparcikkeket és a fegyvereket a perioikoszok elıállították így nem volt szükség kereskedelemre és piacra, hiszen az csak a vagyoni

különbségekhez vezetett volna. (Márpedig az egyenlıség (a vagyoni )fenntartásával küszöbülték ki a belsı viszályokat.) Ezért vaspénzt használtak, ami értéktelen volt, és egyik a polisz sem fogadta el. Államszervezet Spártában 2 király uralkodott: az egyik király a vallási ügyek fı irányítója volt (fıpap) a másik pedig a hadsereg fıparancsnoka volt és háborúban ı vezette a hadsereget. A királyi méltóság öröklıdött családjuk férfi tagjai körében. Ugyanakkor a királyok hatalma nem volt korlátlan sıt mondhatni korlátozott volt. Csupán egymást tudták ellenırizni de másokat nem. A szervek Geruszia (’’vének tanácsa’’) - (28-an voltak mindegyik 60 év feletti) itt dolgozták ki a törvényeket. A geruszia amúgy az állam tanácsadó testülete is. Volt még 1 funkció ja is: az újszülött gyerekeket ’’bevizsgálták’’ és ha gyenge testalkatú volt, akkor a kirakták a nem messze levı Tartarosz nevő hegyre, hogy

ott haljon meg. Apella (népgyőlés) – a geruszia által kidolgozott törvényeket itt hozták nyilvánosságra és a jelenlevı tömeg közfelkiáltásával szentesítették. Az apellán 30. évét betöltött felnıtt spártai férfiak vehettek részt. Ephorátus – az ephoroszok (’’felügyelık’’) tanácsa . Összesen 5 ilyen felügyelı volt akik igazából a hatalom tényleges birtokosai voltak. A népgyőlés hozta létre a hatalom ellenırzésére. Az ephoroszok tényleg éltek ezzel a jogukkal és mindent ellenıriztek (a 2 kircsit is). Spárta a történelme során több háborút vívott, ámde ezek sem a társadalmat sem az államszervezést nem változtatták meg. A hadsereg szerepe elsıdleges maradt, ami jól képzett zsoldosokat szolgáltatott külföldi államoknak (pl. Perzsia) Töri tételek by kisCs - 199 - A spártai állam szerkezete változatlan maradt egészen addig amíg a rómaiak el nem foglalták a területet. A római principátus

Elızmények Ugye Római polgárháborúk kora Octavianus gyızelmével ért véget azzal, hogy Kr.e 30-ban elfoglalta az utolsó hellenisztikus államot, Egyiptomot és Róma provinciájává tette. Mivel a hatalom egyedüli birtokosa maradt (Antonius volt a vetélytársa akit Kr. e. 31-ben Actiumnál legyızött Octavianus. A vereség után Antonius Kleopátrával együtt öngyilkosok lettek), így megkezdhette az egyeduralom kiépítését, de mivel okult nagybátyja, Caesar bukásából emiatt igyekezett ezt az egyeduralmat burkoltan létrehozni. Viszont az egyeduralomra szükség volt, és több ok állt mellette:  olyan nagy volt már a terület, hogy már nem lehetett 1 évig hivatalban levı consulokkal irányítani.  a hadsereg volt az egyik összetartó erı amit államfınek kell irányítania és nem zsoldosvezéreknek.  a birodalom egysége megkívánja az egyeduralkodót mivel a gyorsan válta kozó vezetıséget nehezebb a provinciák számára elfogadni mint egy

állandó uralkodót. Viszont nem akarta Octavanius, hogy ıt is kinyírják ezért a köztársaság megmentıjeként lépett fel. Erre azért volt szüksége, hogy megnyerje a szenátus tagjait és annak híveit (ugyanis a szenátus tagjai földbirtokosok és gazdag polgárok voltak). A principátus rendszere A principátus az egyeduralom burkolt formája volt. Megmaradt az összes köztársasági intézmény így például a szenátus, vagy a consul is, de – ügyelve a szenátusban és a népgyőlésben zajló szavazás látszatára – mindegyik köztársasági tisztséget Octavianus töltötte be. Ezt mutatja az a sok cím is amit viselt: ı volt a princeps (elsı polgár) mint az ország elsı embere ı volt a pontifex maximus, vagyis a fıpap (vallási vezetı) ı volt a hadsereg fıparancsnoka, vagyis az imperator felvette az Augustus (felséges) címet, ezzel is mutatva, hogy ı nem akárki (Istentıl kapta a hatalmat – ennyi volt a név funkciója)  ı volt az elsı

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


consul (proconsul) mint a végrehajtó hatalom vezetıje  volt néptribunus is aki vétójoggal rendelkezett és a nép érdekeit képviselte  censorként ültette híveit a szenátusba és nevezte ki a magistratusokat A szenátus tagjait híveire cserélte, így érthetı hogy Augustust mindig consullá választották. Augustus hatalmának alapját azonban a hadsereg adta, ami az ı irányítása alatt állt. Ennek ellenére létrehozta a saját testıgárdáját, a praetorianusokat akiknek laktanyái Róma közelében voltak, és mindig ugyanott     Töri tételek by kisCs - 200 - állomásoztak. Erre azért volt szükség, hogy Augustus ellensúlyozza a hadsereg sikeres hadvezéreinek politikai ambícióit. A hatalmat azonban máshogy is bebiztosította: így például a provinciák átszervezésével: a jelentısebb, Róma számára fontos provinciákat (Egyiptom, Gallia, Kelet-Hispánia, Afrika, meg még egy pár) a saját irányítása alá rendelte. Ezek voltak a

császári provinciák, ahol sokszor a hadsereg is állomásozott. Az itt lakó emberek CSAK Augustusnak fizettek adót. A többi, kevésbé fontos provinciákat kapta a szenátus, és ezek lettek a köztárasági provinciák amik lakói a szenátusnak (vagyis azon keresztül Augustusnak) fizettek adót. A principátus rendszere egy praktikus megoldást biztosított Róma addigi problémáira. Közel 200 évig nyugalmat és békés sikeres éveket hozott a Róma számára. Augustus hosszú ideig uralkodott és Róma aranykorát élte: nyugi volt, ment a gazdaság meg a kereskedelem, hódítottak egy csomót (ÉszakBalkán, Dunántúl (Pannónia – ahogy akkor nevezték) Eufráteszig és a Dunáig kitolták a határokat), megírták Róma nemzeti eposzát, az Aeneist. Augustus halálát követıen a csaszik viszont egyre nyíltabban uralkodtak egyeduralkodóként és ez gyakran problémákat hozott, fıleg a vezetı körökben (pl. gyilkosságok) ámde a Birodalom lakossága jól élt,

virágzott a gazdaság, a kereskedelem, és a provinciák kezdték átvenni a római mőveltséget (ezt romanizációnak nevezik) és Augustus után hódítgattak rendesen (Britannia, Mauretánia (Észak-nyugat Afrika) Kelet-Anatólia, Palesztina és mások) és sokáig nem is érte külsı támadás a Birodalmat (a párthusokkal (ık voltak akkor a 2. legerısebb hatalom a térségben (Irán volt az övék)) viszonylag békés kapcsolatokat tartottak fenn, a germánok meg még messze voltak). A principátus válsága (kiegészítés) A III. században ez a rendszer válságba került, amire több ok is van:  a fı probléma a rabszolgák elfogyásában keresendı: ekkorra már véget értek a hódító háborúk amik a rabszolgák szerzését jelentették. A rabszolgamunkára alapozott gazdaság viszont egyre nehezebben bírta ezt a problémát és a rabszolgák ára nıtt és számuk egyre kevesebb lett.  a 3.századra jelentısen átalakult a nagybirtok rendszere: már nem csak

rabszolgák hanem colonusok (birtokot kapó bérlık) is megmővelhették és a jövedelembıl saját zsebükbe is tehettek.  Róma a 2. században gyıztes háborút vívott a párthusok ellen, de végül fel kellett adni a meghódított területeket. Ezzel Róma és Irán viszonya nagyon megromlott ami keményebb dimenzióba ment át, amikor Iránban ismét a perzsák kerültek hatalomra (Szászánidák) akik komoly háborúkat folytattak Róma ellen.  Északról a germán törzsek telepedtek le a mai Németország és Csehország területén és nem voltak messze a római határtól és ez állandó incidensekhez vezetett. A germánok erıs katonai szövetséget kötöttek egymással és egyre véresebb Töri tételek by kisCs - 201 - háborúkat kellett vívniuk a római császároknak ellenük (pl. markomann háborúk). A hatékonyabb védekezés érdekében a rómaiak megkezdték a limes kiépítését ami persze sokba került és ezt megérezte az államkassza is.  A

principátus nyugodt évszázadai alatt a provinciák gazdaságilag nagyon felfejlıdtek, és Itália kezdte elveszteni nemcsak gazdasági hanem politikai központi helyzetét is. A provinciák áruiért Itália csak arannyal tudott fizetni és ez azt eredményezte, h az arany hamar kivándorolt Itáliából. Félı volt ezek után, hogy a provinciák vissza fognak élni ezzel, ahogy a késıbbiek során meg is történt. A principátus válságára tehát nagyjából ennyi ok tehetı és ez majdnem teljesen ugyanaz mint amit a Róma bukásához szoktak kérni. Vagyis a bukás jelei már ekkor megjelentek, és a principátus válságos helyzetébıl a császárok átmenetileg sikerült kimászni a nyílt egyeduralom, a dominatus bevezetésével, de ez már egy másik történet (amúgy nem bírta olyan sokáig). Töri tételek by kisCs - 202 - 24. A kereszténység fıbb tanításai és az egyház intézményesülése (I.-X. század) A zsidó diaszpóra (szétszóródás) A

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


zsidók szétszóródása már a perzsa hódítás idıszakában megkezdıdött. Jelentıs létszámú zsidó közösségek jöttek létre szerte a hellenisztikus világ városaiban. A legnagyobb ezek közül az alexandriai volt, ahol több mint százezres csoport élt. A zsidók megırizték egyistenhitüket, de a Biblia elbeszéléseit már nem szó szerint, hanem jelképesen értelmezték. Eltávolodtak a szigorú kultikus elıírásoktól. A Biblia görög fordításával megismertették a hellenisztikus világgal az egyetlen mindenható Istenrıl szóló tanítást. A vallás kialakulásának körülményei Felfokozott messiásváró légkörben született meg a világtöri talán legnagyobb hatású vallása, a kereszténység. Igehirdetık léptek fel, mint Keresztelı Szent János, aki a Kumran-magaslat közelében, a Jordán vizében keresztelt, s a Megváltó közeli eljövetelérıl tanított, bőnbánatra intette a népet. A sokaság hallgatott rá, ezért a hatalom

számára veszélyessé vált, s az egyik Rómától függı palesztin terület, Galilea uralkodója, Heródes kivégeztette. A názáreti Jézus a megváltást hirdette. Életére vonatkozó adatokat halála után jegyezték le, s győjtötték össze az evangéliumokban, melyek közül négyet, Márk, Máté, Lukács és János evangéliumát, az egyház késıbb hitelesnek ismert el, s bevett az Újszövetségbe. Jézus tanítványaival, az apostolokkal járta Júdea városait. Hirdette a végítéletet, hogy immár nem számít más, csak a hit Istenben és az emberek egymás iránti szeretete. Nem fontosak az aprólékos szertartások, a különbözı tilalmak. Alapvetı tanításai a hit, ami által lehetett üdvözülni, a szeretet, testvériség és a megbocsátás Ostorozta a vagyonszerzést, a kapzsiságot, a győlöletet, az erıszakot, hirdette a szeretetet, a megbocsátást, az üdvösség reményét, amit a hellenizált világ embere régóta várt. Hívei száma egyre

gyarapodott. Életével, földi mőködésével példát mutatott, megtestesítette, tapasztalhatóvá tette azt az életet és azt a magatartást, amit Isten követelt az emberektıl. İ is útjában állt a helyi hatalomnak és a rómaiaknak. Júdea helytartója, Pontius Pilatus a zsidó fıpapok kérésére, keresztre feszíttette. Jézus Krisztus kereszthalálával tanításai nem haltak meg. Hívei ıt tekintették a Megváltónak. A föltámadásba vetett hit értelmet adott az istenfélı életnek, tanai követésének. Várták közeli, 2. eljövetelét. Tanítványaiból Péter vezetésével Jeruzsálemben kis közösség alakult ki. Az új hitet vallók tovább folytatták mesterük munkáját. A Páli fordulat Az új vallás megerısödése és elterjedése jelentıs részben Pál apostol nevéhez főzıdik. A diaszpóra zsidóságából származott. Saul (Pál) Ciliciában, Tarsus városában látta meg a napvilágot, mint római polgár. Szüleitıl farizeusnevelést

kapott, és esküdt ellensége volt a keresztényeknek. Damaszkuszba indult, hogy Töri tételek by kisCs - 203 - megbízatását, miszerint bilincsbe verve és megkötözve vigye az Úr tanítványait Jeruzsálembe, teljesítse. Út közben Jézus szólt hozzá, aki mondta neki, h menjen a városba, és majd ott elmondják neki, hogy mit kell tennie. Saul 3 napig nem látott, nem evett és nem evett az eset után, és ezen csodás körülmények között megtért. Pál mőködésének köszönhetıen az új vallás megbékült kora valóságával, az állammal, a társadalmi különbségekkel. Hirdette, hogy nincs közeli végítélet, s a megváltás Krisztus kereszthalálával már megtörtént. Aki hisz Jézusban, elnyerheti azt, s így nem kell a sors ellen lázadni. A vagyonközösség gyakorlatát lassan felváltotta a szegények gyámolításának gondolata, így megnyílt az út a vagyonos rétegek számára is az új hit felé. A megváltás nemcsak társadalmi

rétegek, de népek között sem ismer különbségeket. A kezdeti idıben a gyülekezet tagjai a szegények körébıl kerültek ki. Idıvel azonban már nem becsülték le a jobb módú és mőveltebb rétegeket, hanem beengedték ıket a közösségekbe. A kereszténység nyitottá lett minden ember számára, népek feletti hit lett. A közösségek egyenlıségben éltek, aszketikus életet folytattak, a világvégét vártás és megkeresztelkedtek. A zsidóságnak az új tan nem hozta el a szabadságot, így nem ismerték el Jézust Megváltónak és tovább reménykedtek annak eljövetelében. Sorra jöttek létre a keresztények gyülekezetei Kis-Ázsiában, Egyiptomban, Szíriában. Itt, Antiochia városában nevezték elıször magukat a gyülekezet tagjai Jézus-követıknek, keresztényeknek. Az egyház kialakulása A Kr. U. 2. sz. nyugalma kedvezett a kereszténység megerısödésének. Vagyonuk egy részét a közösség rendelkezésére bocsátották. Az irányítást

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


a püspökök végezték, akik állandó tisztségviselıi lettek közösségüknek. Minden város gyülekezetének élén püspök állt, akit kezdetben a hívek választottak a többi püspök jóváhagyásával. Segítıtársaikból, a presbiterekbıl alakult ki a papság, a klérus. Osztályrészük volt a tudás és ık adták tovább a tanításokat. Fokozatosan elkülönültek a világiaktól, a laikusoktól, és létrehozták a keresztények egyházát. A keresztény egyház belsı felépítése, a hierarchia (szent uralom), a magasabb tisztségőek feltétlen tiszteletén alapult. A szertartásrend (ünnepek, áldozás, úrvacsora, keresztelés) állandósult, ami segítette az egyház megerısödését. Az országokat egyházmegyékre osztották. A fıegyházmegyét az érsek igazgatta. Ugyancsak ı felügyelte a többi egyházmegyét is, amelyeket a püspökök irányítottak. A püspököt a székes templom papjai közül választották a káptalani közösségek. Az

esperességek egyházi kerületek voltak, a plébániák templomok. Általánossá vált a jobbágyok azon kötelessége, hogy éves termésük tizedrészével, a dézsmával adózzanak az egyháznak. Töri tételek by kisCs - 204 - A provinciák püspökei összejöveteleket, zsinatokat tartottak, ahol a hit kérdéseirıl, a szent iratok értelmezésérıl tanácskoztak. A terület legnagyobb városának püspöke vált a tartomány egyházi vezetıjévé. Keresztényüldözések: Az egyistenhitő keresztények hamarosan szembe kerültek a császárkultusszal. Kényszer hatására sem voltak hajlandók a császárt isteníteni, szobraihoz ajándékot vinni. A II. század elejétıl - a számbeli gyarapodással párhuzamosan - megindult a szervezett egyház és a szisztematikus tanítás kialakulása. A püspökök váltak fegyelmi és hittan ügyekben is a közösség vezetıivé, s az elszórt gyülekezetekbıl szervezett, hierarchikus egyház épült ki. E folyamatban került

sor a Jézusra, és tanításaira vonatkozó hagyományok lejegyzésére. 50 és 120 között megszülettek az újszövetségi iratok, a II. században pedig megindult az újszövetségi győjtemény kialakítása. A császári hatalomnak rá kellett jönnie, hogy a kiépült egyházszervezettel rendelkezı, a társadalomba teljesen beilleszkedett kereszténységet nem lehet tovább üldözni, hanem ki kell vele egyezni. A constantinusi fordulat Diocletianus utóda, a három társcsászár egyike, Galerius már felismerte a keresztényüldözések csıdjét, és halálos ágyán, 311-ben kiadta a keresztény vallás gyakorlását engedélyezı türelmi rendeletét. Az igazi fordulat azonban Constantinus (312-337) uralkodása alatt következett be. Nemcsak, hogy kiegyezett a kereszténységgel, hanem szövetségre is lépett vele. 313-as milánói edictuma az összes vallás hívei számára szabad vallásgyakorlatot biztosított, ı maga azonban a kereszténységet részesítette

elınyben. A római pénzérmékre és a hadsereg zászlaira keresztény jelképek kerültek, az egész birodalom területén állami ünnep lett a vasárnap, a bazilikákat megnyitották a keresztény istentiszteletek számára. A legalizált viszonyok között gyorsan épült ki az egyház szervezete. Létrejöttek az egyházmegyék, egyháztartományok, kialakult a zsinatok megtartásának szokása, és megjelentek az elsı keresztény remeték, a szerzetesség elıhírnökei. A létrejövı keresztény vallás tanítói és csoportjai között sokszor támadtak éles viták. Így osztotta ıket két ellentétes pártra a Szentháromság értelmezése: Jézus isteni lény, vagy csak a legmagasabb rendő lény, de nem isten. A császárnak, Constantinusnak egységre volt szüksége, így összehívta az elsı egyetemes zsinatot a kis-ázsiai Niceában Kr. u. 325-ben. Pontifex maximusként elnökölt, és nagy szerepe volt a döntésben, amely végül kimondta, hogy Jézus Isten fia,

és ık ketten egylényegőek Mindenkire köztelezı elveket fogadtak el. A zsinat rendelkezéseinek megtagadóit eretnekeknek nyilvánították, majd Theodosius császár államvallássá tette a kereszténységet, s minden más vallást üldözendınek nyilvánított. Töri tételek by kisCs - 205 - Világi papok és szerzetesek (középkor) Azokat a papokat, akik a hívık között, a világban végezték lelkipásztori teendıjüket (misézés, keresztelés, esketés, temetés), világi papoknak nevezzük. A szerzetesek szigorúbb fogadalmakkal szegıdtek Isten szolgálatába. Önként lemondtak vagyonukról, és a szegénységet, az alázatos és önmegtagadó életet választották. A szerzetesek közösségben, kolostorokban éltek. Napjuk imával és a szılıkben, szántókon végzett munkával telt el. A tehetségesebbeknél a fizikai munkát a könyvmásolás váltotta fel. A közösségekbe elméletileg mindenki bejuthatott. A szerzetessé válást próbaidı,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


noviciátus elızte meg: a novícius még szabadon eltávozhatott a közösségbıl, ha akart, vagy el is küldhették. Szegénységi, tisztasági, szüzességi, és engedelmességi fogadalmakat tettek. A 9. sz-tól a világi papok is alkottak önálló gazdálkodással és belsı önkormányzattal bíró közösségeket, a káptalanokat. Az egyházfık mellett jöttek létre, tagjaik a kanonokok, vezetıjük a prépost volt. Szerzetesrendek: Mindegyik szerzetesi közösség a világi szokások elleni tiltakozásul jött létre. Valamennyi szerzetes egész életre szóló fogadalmat tett. A 12. sz. elejéig a bencéseké volt a vezetı szerep. Nursiai Szent Benedek Monte Cassinoban hozta létre elsı kolostorukat, 529 körül. Regulája, szabályzata megfelelt a társadalom igényeinek. Legfıbb követelménye a szabályzat iránti, és az apátnak való engedelmesség volt. Az apát megértéssel és szelídséggel viseltette a szerzetesek iránt. Fontos feladatokat láttak el:

Testületi imádkozás, az ehhez kötıdı rituális cselekedetek elvégzése volt. Imájukkal harcoltak az országok fennmaradásáért. Fontos volt a világi társadalom tehermentesítése is. A püspökök vezeklést róttak ki a bőnök elkövetıire. A böjtölésnél egy meghat. idıtartam alatt csak kenyérrel, sóval és vízzel élhetett. Ezzel a bőnös megtisztíthatta lelkét a bőn szennyétıl. A szerzetesek azzal, hogy magukra vállalták a világiakra kirótt vezeklést, biztosították a világi társadalom mőködıképességét. A világi urak támogatták busás javadalmakkal a központokat. A bencés rend hanyatlásának oka, hogy kevesebb idejük maradt az elmélkedésre, a személyes hit ápolására. A hit iránti lelkesedés alábbhagyott az elvárások rutinszerő kiszolgálásában. Több birtokadományban is részesültek, ami miatt a bencés gazdaságok széttagoltak lettek. A nagy rendházak ceremoniális, fényőzı életmódja is visszatetszést keltett.

1075 és 1125 között új szerzetesrendek kerültek elıtérbe. A világi emberek gyakorlati szolgálatát különösen fontosnak tartotta Szent Ágoston kanonokrendje (premontreiek). (temetés, mise, iskolaügy, gyóntatás, betegápolás). A korai apostoli egyház példájában kerestek igazolást. Céljaik érthetıek voltak, szerény igényeik kedveztek az adományozóknak. A kanonokrend tehát tömegigénynek felelt meg. Várak, várkastélyos és városok közelében alapították meg rendházaikat. A bencésekkel szemben tehát alternatívát mutattak fel. Töri tételek by kisCs - 206 - A cisztercita (Citeaux kolostor) szerzetesrend a Benedek-rendi szabályzat nevében fordult szembe a bencésekkel. Vissza akarták állítani az eredeti bencés regulát, ami tiszta evangélium volt, és visszatükrözte az egész Szentírás lényegét. A követendı mintát, a Krisztushoz vezetı utat a szegénységben és az egyszerőségben. Vallásgyakorlata csekély mértékben

kötıdött az ereklyékhez, szertartásaik, templomaik egyszerőek voltak. Hittételeiket fıként clairvaux-i Szent Bernát fogalmazta meg. A rend szigorú, katonás jelleget tükrözött. Európa peremvidékeire költöztek, menekültek a világtól, s lemondtak a tizedrıl és egyéb járandóságokról. Élen jártak a gazdálkodásban. Történelmi háttér az egyház kialakulásakor (áttekintés) Az V. századtól Róma hanyatlásával párhuzamosan, a keresztény egyház egyre jobban részesévé vált az államhatalomnak. Amikor a népvándorlás hullámai elsöpörték a Római Birodalmat, az új, feudális Európa, már e hit elvei alapján épült fel a korai középkorban. A középkor századaiban a katolikus egyház szervesen beépült a feudális Európa társadalmi rendjébe, maga is birtokossá, és a társadalom szellemi életének osztatlan irányítójává vált. A római pápák egyház feletti hatalmának elve és gyakorlata igen régi eredető. Péter jogán,

az elsı római püspökök már az elsı keresztény évszázadokban elsıséget, és joghatóságot követeltek maguknak világegyház egésze felett. Maga a pápai állam még Kis Pippin frank uralkodó segítségével jött létre a 8. század végén: a pápa a frankokat kérte meg, hogy védje meg ıket a langobardoktól. Pippin segített és a Róma és Ravenna közti területekbıl jött létre a Pápai Állam vagyis a Vatikán. A pápa cserébe szerzeteseket és írástudó zseni papokat küldött a frank udvarba és így az hamarosan szervezetté és hatékonnyá vált Nagy Károly idejére. Töri tételek by kisCs - 207 - 25. A hazai reformáció hatása mővelıdésre, az ellenreformáció és a barokk stílus A keresztény egyház válsága A világ kitágulása, a meginduló gazdasági, társadalmi változások széles tömegek helyzetét bizonytalanították el szerte Európában. Felerısödött a hitbuzgalom, a túlfőtött csodavárás. A felfokozott vallásos

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


várakozásoknak azonban a korabeli keresztény egyház nem tudott megfelelni. A pápaság és a katolicizmus ugyanis a 15. század végén válságba jutott, az egyház megújítására összehívott zsinatok nem jártak eredménnyel, a fıpapokat társadalmi pozíció és pénzszerzési lehetıségek, vagy mővészeti és tudományos kérdések foglalkoztatták, és legkevésbé sem a hitélet vagy annak megújítása. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az egyház eredeti feladatának egyre kevésbé akar és tud megfelelni. A feszültségek növekedéséhez hozzájárult, hogy a reneszánsz szellemiség, a humanista gondolkodás kikezdte a középkori teológia alapjait, megteremtette a tudományos igényő Biblia-magyarázat lehetıségét, és így ösztönzést adott a középkori egyház dogmarendszerének, vallási szokásainak, valamint intézményrendszerének revíziójára. Az egyházi reformmozgalom a bensıséges vallásosság kívánalma, az ’’olcsó egyház’’

és a politikai hatalomtól szétválasztott papság eszménye a katolikus országokban a társadalom minden rétegét megmozgatta. Luther Márton fellépése Európa 15-16. századi nagy átalakulásának idején Németország politikai és gazdasági széttagoltsága akadályozta a tıkés vállalkozások kibontakozását,a nagyszabású tengerentúli üzletek kiaknázását. A központi hatalom hiányát a pápaság is ki tudta használni a hívık fokozott megkopasztására, miáltal jelentıs mennyiségő pénzt (tıkét) vont ki a német gazdaságból és áramoltatott Itáliába. A pápai tized,a búcsúcédulák árusítása,a papi tisztségek áruba bocsátása az egész német társadalomban mély felháborodást keltett. Nemesek, polgárok, parasztok egyaránt a német egyháznak a pápától való függetlenítésében, egy ’’olcsó egyház’’ megteremtésében látták helyzetük javításának lehetıségét. Az egyházzal szembeni általános elégedetlenség

1517-ben ért fordulópontjához, amikor X. Leó pápa elhatározta, hogy a római Szent Péter-székesegyház átépítéséhez szükséges pénzt búcsúcédulák kibocsátásával fogja elıteremteni. A búcsúcédulákon a pápa - bizonyos pénzösszeg kifizetése ellenében - a bocsánatos bőnökért járó tisztítótőzbeli (purgatóriumbeli) szenvedés megrövidítését vagy akár teljes elengedését ígérte. A böjtöt, zarándoklatot és a vezeklés egyéb formáit is meg lehetett váltani pénzen, akár a halottak számára is 1517. október 31-én Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes, a szászországi Wittenberg egyetemének teológiaprofesszora közétette 95 pontból álló tételeit, amelyek a búcsúcédulák árusítása körüli visszaélések ellen tiltakoztak. A 95 pont között volt az alapgondolat: ’’A bőnt egyedül Isten bocsáthatja meg’’. Ebbıl Töri tételek by kisCs - 208 - bontakozott ki a késıbbi viták során a reformáció fı

mondanivalója: ’’sola fide’’ ,egyedül hit által és nem jámborsága, jó cselekedetei révén üdvözül az ember. Luther szerint Isten és az egyszerő hívı között nincs szükség a papság közvetítésére, a hívınek csak a Bibliában leírtakhoz és nem az egyház hittételeihez kell tartania magát., de akkor mire szolgál a pápa, az érsek, a püspök, a szerzetes, mire való a hatalmas egyházi birtok, a tized? A német fejedelmek már régóta szerettek volna megfelelı indokot találni, hogy rátehessék a kezüket az egyház vagyonára. Igy Luthernek befolyásos patrónusai lettek, köztük a legfontosabb III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem volt. 1520-ban a pápa eretnekké nyilvánította és kiközösítette Luthert, aki erre nyilvánosan elégette a pápai bullát, kétségbe vonta az egyházfı hatalmát, és felszólította a német fejedelmeket a pápaság elleni harcra. Az egyre súlyosabbá váló helyzetet V. Károly császár a wormsi

birodalmi győlésen (1521) akarta rendezni, ahol Luther kifejthette nézeteit, de végül nem bírta rá a császárt, hogy szakítson Rómával. Bölcs Frigyes Luthert látszatfogságra vetette Wartburg várában, ahol németre fordította a Bibliát. Ott tartózkodása alatt eszméi futótőzként terjedtek Németországban és egész katolikus Európában Ahogy a reformáció egyre haladt, úgy váltak szét a különbözı társadalmi rétegek érdekei, hiszen az egyházellenesség gazdasági és társadalmi követelésekkel is párosult. A hazai reformáció Nálunk a reformáció a németországival párhuzamosan alakult ki, elsısorban a német polgárok körében. Az új hit elsısorban az anyanyelvőség követelménye miatt vált rokonszenvesség a társadalom legfelsı és alsóbb köreiben. Az anyanyelven olvasható Szentírás és hallható prédikáció a magyarországi lakosság zömének vonzó volt. Terjedése a mohácsi vereség után kezdıdött el aminek 3 oka van:

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


 a mohácsi csatában ugye kinyiffant a 2 érsek, és 5 püspök ami a katolikus egyház jelentıs gyengüléséhez vezetett.  a két király (Szapolyai és Ferdinánd) háborús kiadásaik miatt elvették a fıpapok földjeit és azokat világi fıurak vagy nemesek kezébe juttatták.  a török hódítás során felszámolták a katolikus egyházszervezetet és Erdélyt pedig elszakították a katolikus királyságtól. Így az utóbbiban könnyen tudott terjedni a protestáns hit. Luther tételei és törekvései idehaza tompítva érvényesültek. A lutheri irányzat mellett jelen volt még a kálvini vagy helvét (=svájci) irányzat. Az ellenállási jogról szóló tétellel (a zsarnokölés elmélete) a nemesek a rendi ellenállást, a parasztok pedig az urakkal való szembenállás lehetıségét igazolták. Töri tételek by kisCs - 209 - A kálvinizmus túlsúlyát az 1560-as évektıl az antitrinitarizmus veszélyeztette. A szentháromság-tagadó vallás

elsısorban Erdélyben terjedt. Az uralkodó fıpapja, Dávid Ferenc 1568-ban fektette le az unitárius vallás tanait. A reformáció hazai képviselıi Evangélikus – az evangélikus hit nálunk elıször a németeknél lett népszerő majd utána lett kelendı honfitársainknál is. Dévai Bíró Mátyás nevét kell megemlíteni, aki 1 évig (1529-30) volt Luther tanítványa Wittenbergben. Hazatérve 1531-tıl Kassán kezdte tanait terjeszteni, emiatt többször sittre vágták. A 1540-es évekre viszont a nemesség körében népszerővé váltak tanai. Református – Kálvin tanait legelıször Kálmáncsehi Sánta Márton 1551-ben kezdte el terjeszteni Debrecenben. Az államhatalom is és az evangélikusok is felléptek ellene, ámde mégis elterjedt, a mezıvárosokban és a végvárakban. Melius Juhász Péter alapította meg a magyar református egyházat. Debrecen református püspöke lett és ekkor lett Debrecen a ’’kálvinista Róma’’. Unitárius – volt egy

Dávid Ferenc nevezető alak, aki létrehozta a magyar unitárius egyházat. İ Kolozsvár lelkésze volt és János Zsigmond erdélyi fejedelem prédikátora, aki megcsinálta az erdélyi vallásszabadság törvényt, amit 1568-ban a tordai országgyőlésen elfogadtak. Ugye a törvény pedig arról szólt, hogy van a 4 bevett vallás: katolikus, református, evangélikus és persze unitárius. Tiltották a más vallások üldözését. Az unitárius vallás nem véletlenül Erdélyben találta a legtöbb követıjét. Hitviták: miközben terjedt a reformáció, ezt a terjedés sok-sok vallási vitatkozás kisérte: a hitviták a templomokban, az erdélyi fejedelem vagy egy nemes jelenlétében zajlottak. Ilyenkor egy katolikus pap és egy protestáns lelkész /prédikátor vitatkozott egymással (kurvaanyázások nem tom voltak-e). Szóval nálunk a reformáció így csak ilyen eszmecserékben találkozott ellenállással, vagyis nálunk békésen terjedt a reformáció. Ez

egyedülálló jelenség, mert pl. csak 3-400 km-rel arrébb, a németeknél marhanagy vallásháborúban irtották egymást az emberek ippeg a reformáxió miatt. És ez késıbb is elıfordult. Bibliafordítások Persze mindenkinek a Károli version jut eszébe, de rajta kívül mások is fordítgattak, de 100%-os fordítást valóban Károlinak sikerült csak csinálnia. Komjáthy Benedek Szent Pál leveleit 1532-ben lefordította és Krakkóban kinyomtatta. A 4 evangéliumot Pesti Gábor fordította le, amit 1536-ban nyomtattak ki nálunk. Az Újszövetség magyar fordítása Sylvester János nevéhez főzıdik, aki 1541-ben nyomtatta ki az elsı példányát és jelent meg Sárvár-Újszigeten. A nyyomtatás és jelentetés költségeit Nádasdy Károly állta. Már majdem teljesen lefordította a Bibliát Heltai Gáspár is 1565-ben, akirıl tudjuk, h ilyen állatmeséket is írt (fabulákat). Halála miatt szakadt félbe az írás. Töri tételek by kisCs - 210 - 1590-ben

napvilágot látott az elsı magyar nyelvő teljes Biblia, Károli Gáspár fordítása. (Vizsolyban nyomtatták, ezért vizsolyi Bibliának nevezik). İ volt az elsı akinek sikerült 100% lefordítania Bibliát, és közel 800 példányt adtak ki belıle Vizsolyban. Ma már csak 52 van belıle, ebbıl 24 nálunk. A reformáció hamar felismerte, hogy a hitelvek és a mőveltség terjesztésének leggyorsabb eszköze a könyv. Nyomdákat állítottak fel elsısorban a fıiskolák székhelyein és a protestáns fıúri udvarokban. A könyv luxuscikkbıl fokozatosan használati tárggyá vált. Sokan kezdtek el olvasni pusztán érdeklıdésbıl. Mővelıdésszervezés, mővelıdés A protestantizmus nélkülözte a kolostorok kulturális szervezı munkáját. Az új egyházak szívesen vették, ha egyes feladatokat világi intézmények vesznek át. Ekkor nyíltak meg pl. a városi könyvtárak. Mohács után, az erdélyi Habsburg-udvar kulturális hatása csak szők körre

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


korlátozódott, ezért a királyi Magyarország területén felértékelıdtek a nagyúri udvarok. A magyarországi mővelıdés és mővészet alkotó- és terjesztı mőhelyei a fıúri rezidenciák lettek. A szabad királyi városok a protestantizmus elfogadásával mindenféle külsı irányítás nélkül alakíthatták mővelıdésüket. A könyvkiadás a városokban összpontosult. A városok közgyőjteményei, könyvtárai vonzották a mővelıdés iránt érdeklıdıket. A köznemesi udvarházak szerényebb könyvtárakkal rendelkeztek. A nemességnek ez a rétege elsısorban a klasszikus ókori szerzık és a történelem iránt érdeklıdött. A mezıvárosok szerepe a mővelıdésszervezésben nem volt túl jelentıs. A jobbágyi kultúráról keveset tudunk. A zene és a tánc mellett minden bizonnyal ık is megvitatták az új tanítások alaptételeit. Iskolák A hit terjesztésében a protestánsok nagy szerepet szántak az iskoláknak. A városi iskolákban és a

fıiskolákon már humanista jellegő oktatás folyt. A kicsi falvakban református lelkészek értelmezték az érdeklıdı egyének számára a Bibliát, miután kiadták a magyar változatot. Mikor – fıleg Bethlen és I. Rákóczi Gyuri uralkodása idején – már fıiskolák is alakultak: pl. Kolozsvár, Gyulafehérvár, Brassó. Erdélyen kívül a királyi Magyarországon is alakultak isik: pl. Sárospatak, Pápa. És természetesen a kálvinista Rómában is alakult fıiskola, természetesen református fıiskola (mi más). Na h a fıiskolák jobban fejlesszék magukat, kapcsolatokat építettek ki a külföldi protestáns fıiskolákkal (Wittenberg, Padova, Krakkó) és odaküldték az okosabb diákjaikat tanulni illetve továbbképezni. Töri tételek by kisCs - 211 - A reformáció és az irodalom ’’A reformáció hamar felismerte, hogy a hitelvek és a mőveltség terjesztésének leggyorsabb eszköze a könyv. Nyomdákat állítottak fel elsısorban a

fıiskolák székhelyein és a protestáns fıúri udvarokban. A könyv luxuscikkbıl fokozatosan használati tárggyá vált. Sokan kezdtek el olvasni pusztán érdeklıdésbıl.’’-írtam feljebb. A protestáns egyházak a világi intézmények, a nyomdák bevonásával terjesztették a vallást, és a nemesi és fıúri udvarokba helyezıdött át a kulturális központ Ekkor alakultak az elsı nyilvános könyvtárak is és kezdıdött el a magyar nyelv történetében egy újítás korszaka is. A magyarországi humanizmus a reformációval összekapcsolódva a magyar nyelv tudatos ápolását eredményezte. Az anyanyelvő világi költészet legnagyszerőbb mővelıje Balassi Bálint volt, akire nagy hatással volt nevelıje, Bornemisza Péter evangélikus lelkész. Balassi verseit szerelmeirıl, a végvári életrıl, Istenhez való viszonyáról írta. Balassi a török elleni harcokban esett el Esztergomnál. Utolsó szavai ezek voltak: ’’Te katonád voltam, Uram, és a

te seregedben jártam.’’ E szerint a honi vitéz a kereszténység védelmét tartotta a legfontosabbnak. Ezért terjedhetett el az a felfogás, hogy Magyarország a ’’kereszténység védıbástyája’’. Ellenreformáció A reformáció Európában is jelentısen terjedt, fıleg az északi területeken. A katolikus egyház egy megújulásban látta a megoldást. Ez az ellenreformáció. Alapvetıen azt kezdték el csinálni, mint a protestánsok: anyanyelvő mise, Bibliák, egyebek. Nos nálunk megint nem folyt a vér emiatt, de másutt, nagyon brutálisan tolták: élbıl voltak kemémy háborúk németföldön, és a Spanyoloknál pedig inkvizítorok járták az országot és likvidálták a nem katolikus egyedeket. Mi volt a helyzet nálunk? Ebben az idıben a Felvidék és a Erdély lakosságának ¾-e volt már protestáns vallású. Az elsı Habsburg-ellenes felkelésnek az egyik kiváltó oka a protestáns vallás üldözése volt, így a bécsi udvar megpróbált

erıszak nélkül hatást gyakorolni az általa ellenırzött területekre. A Habsburgoknak azért kellett a katolikus többség a királyi Magyarországon, mert a területei nek többsége katolikus volt és az ilyen felkeléseket pedig mindenképp el akarták kerülni. Az ellenreformáció irányítását Pázmány Péter esztergomi érsekre bízták, aki kiválóan felvette a versenyt a protestáns prédikátorokkal. İ telepítette be a protestánsok nagy tiltakozására a jezsuitákat, akik között ott volt Káldi György katolikus bibliafordító is. A jezsuiták 1620-ban voltak jelen a királyi Magyarországon (Erdélybıl kirakták ıket). Pázmány elég jól tolta a dolgokat: ı volt a kor legjobb hitvitázója Európában, ı vágta legjobban a vallásos dolgokat (a protestáns vallásokat is), és sikerült neki 30 fıurat visszatérítenie a katolikus hitre. İ volt az egyik aki szerint a katolikus egyházat meg kell újítani. A Habsburgok hallgattak rá és adták neki

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


a pénzt erre. Pázmány az ellenreformáció legfontosabb elemeként az oktatást célozta meg. İ is a magyar illetve latin Töri tételek by kisCs - 212 - nyelvő oktatás tartotta követendınek és megalapította a nagyszombati egyetemet 1635-ben. Itt képezték a papokat, de késıbb az ország legnagyobb tudományos komplexuma lett, mivel elıször bölcsészkarral majd orvosival is kibıvítették. A nagyszombati egyetem az ELTE jogelıdje (bár Pázmányról is neveztek el egyetemet). A barokk jézusmária, én nem értek az ilyesmikhez. Na mindegy összehordtam ide pár dolgot. A szó a francia ’’baroque’’ –ból származik, ami ’’díszes’’-t jelent. Ezidıtájt élte Európa az abszolutizmus korát is, ahol a vallásnak komoly szerepe volt az államirányításban és ehhez kellett a barokk is. Az ellenreformáció céljainak érvényesítése érdekében terjesztették el a barokk egyházi mővészetet. A barokk jól kifejezi az ellenreformáció

szellemi áramlatát: az érzelmet az ész fölé rendeli, szenvedélyes, mozgalmas, tobzódik a díszítıelemekben. Ezzel a monumentalitással szerették volna elkápráztatni a kedves hívıket, de ezzel a katolikus egyház rendíthetetlen hatalmát is akarták mutatni. Ugyanakkor a világi élet felé fordulást is elfogadták és emiatt a pompa mellett a közérthetıség is szerepet kapott, éppen a hívık többségének megnyerésére. A mővészetben eléggé a korábbi stílusokra épített: északon a gótika délen a reneszánsz vonásokat használta fel és alakította újjá barokk formájában. Ez a mővészeti és irodalmi stílus a 17. században és a 18. század elsı felében Rómából kiindulva fıként a katolikus országokban hódított. Jellemzık a képzımővészetekben: építészetben: az óriási oszloprendek, a hullámvonalak, a kiszögellések és soksok csicsa kívül-belül; pl. drezdai Zwinger, versailles-i paloták. szobrászatban: a kicsavart

testtartás, a szárnyaló alakok, a dús drapéria; a festészetben: az átlós kompozíció, a perspektíva és a rövidülés játékai. irodalom: sok-sok díszes kis elem, pl. metforák, hasonlatok; gyakran természeti képeket is tesznek a mővekbe, és azokat is részletesen leírják. A szerelmes versikékben pedig a sok-sok érzelmes kifejezést tesznek bele a mőbe és azokat igyekeznek a legjobban részletezni. nyúzik: sok benne a kiegészítı díszítı elem. Pl. Jochann Sebastian Bach A barokk ultimate verziója a rokokó: ez már nagyon-nagyon díszített barokk csupán abban különbözik a standard barokktól, h annak a jellemzıit tovább fejleszti. A rokokó a 17.sz. végén 18. század elején terjedt el Európában majd a 18. század elsı harmadától pedig a klasszicizmus veszi át a helyét ami pedig merıben más. Töri tételek by kisCs - 213 - 26. Felvilágosult abszolutizmus és magyarországi képviselıi Mielıtt nekiesnénk, egy definíció

felvilágosult abszolutizmus: Európában a feudális monarchiák (Oroszország, Poroszország, és a Habsburg Birodalom [Ausztria]) kormányazati rendszere a XVIII.sz.-ban Ennek szellemében kormányzó uralkodók polgári jellegő reformokat vezettek be, de nem választották meg az abszolutikus rendszer alapjait. Korlátozták a rendi kiváltságokat, bizonyos rendeletek védték a jobbágy jogait a földesúrral szemben, de a feudális függése továbbra is fennmaradt. Csökkentették az egyház jogait és szociális reformokat hoztak, új termelési és gazdasági rendszerek bevezetését segítették elı. A felvilágosult abszolutizmus (nyisssz valahonnan) A felvilágosult abszolutizmus bár a feudalizmust igyekszik konzerválni, eszközrendszere éppen ellentétesen hat. A felvilágosult abszolutizmus elsısorban Közép-Európában jelent meg (Poroszország, Habsburg Birodalom). Ezek az államok a XVIII. századra gazdaságilag jelentısen elmaradtak a fejlett Nyugathoz

képest, ami már nagyhatalmi állásukat is veszélyeztette. Ezzel együtt az uralkodó és az uralkodó rétegek nem akartak lemondani hatalmukról, és nem kívánták a polgári átalakulást, ugyanakkor az is jellemzı, hogy egyik országban sem alakult ki olyan erıs polgárság, amely ezt ki tudta volna kényszeríteni. A gazdasági problémákat merkantilista gazdaságpolitikával kívánták kezelni, és jellemzıek voltak az állami manufaktúra alapítások. A kormányzati eszközöket tekintve is hasonlóságok figyelhetık meg. Mindenhol kimutatható a rendek jogainak korlátozása (pl.: az országgyőlés szüneteltetése), a rendeletekkel való kormányzás, szakemberek részvétele a kormányzásban. A társadalmi feszültségek enyhítésére és a modernizáció érdekében jelentek meg az abszolutizmusok oktatási és egészségügyi reformjai. Mária Terézia (1740-1780) Uralkodása elejének háborúi Trónra kerülését apja, III. Károly a Pragmatica Sanctio (

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


a Habsburg-trón nıágon is örökölhetı) európai elfogadtatásával garantálta. Mégis trónra kerülésével azonnal kitört a háború az osztrák trónért (ez volt az osztrák örökösödési háború [1740-1748]). Ez azzal kezdıdött, hogy II. Frigyes megerısödött Poroszországa élén lerohanta Ausztria legiparosodottabb tartományát, Sziléziát. A gyızelemnek európai híre lett és Ausztria ellen egy táborba került Franciaország és Bajorország is. Olyannyira kritikussá vált a helyzet, hogy úgy látszott, hogy a birodalom elpusztul. Ennek a birodalomnak a sorsa Magyarország állásfoglalásától függött. A magyar nemesség kitartott a dinasztia mellett és rövid idın belül 35 000 fınyi haderıt állítottak ki és mindezeken túl élelmiszerrel láttuk el a birodalmi hadsereget. Töri tételek by kisCs - 214 - A pragmatica sanctio-t vagyis a nıágon való trónöröklést csak az angolok és a hollandok ismerték el. A többi viszont nem és

máris háború kezdıdött az osztrák trónért, vagyis kitört az osztrák örökösödési háború, amit elsısorban a poroszok kezdeményeztek. Eleinte az angolok nem szóltak bele a dolgokba, de miután a poroszok nagy sikereket értek el a spanyolok és a franciák is beszálltak a buliba (persze a poroszok oldalán) úgy látszott, h az osztrákokat mindjárt totál szétverik. Erre az angolok úgy gondolták, h belépnek a war-ba és máris hadatüzentek mind3 Ausztria-ellenségnek (1742). Miután a poroszok békét kötöttek az osztrákokkal, sógoraink az angolokkal együtt Franciao. ellen indultak (1743) és az angolok tengeren átvették a franciáktól a tengeri hegemóniát. Ezután még folytatódott a háború az ismét éledezı poroszok ellen de ekkor az angolok csak a franciákat verték a gyarmatokon. (itt európában már bevontak az osztrákok már szinte mindenkit pl. oroszok, lengyelek). A háború 1748-ban véget ért: Ausztria megmaradt, de Szilézia a

poroszoké lett. A királynı nem tudott belenyugodni Szilézia elvesztésébe: modernizálni kezdte a hadsereget és 1756-ban kirobbantotta 7 éves háborút (1756-1763). Ausztriával egy táborba került Franciaország és Lengyelország viszont a poroszok mellé most az angolok álltak folyamatosan adva nekik a pénzt. A háború alatt jelentıs sikereket ért el az osztrák (és magyar) haderı mégis Szilézia porosz kézen maradt és soha nem sikerült Ausztriának visszaszereznie. A Habsburgok visszavágójaként (elvesztették Sziléziát) indult 7éves háborúban (17561763) ezúttal a poroszok mellé álltak az inglisek, akik pénzzel támogatták a Nagy Frigyes országát. Az egyre durvuló harcban a franciák és a lengyelek egy táborba kerültek a Habsburgokkal és már-már úgy látszott, h kikapnak a poroszok végleg. Olyannyira sikeresek voltak a magyar huszárok, hogy még Berlinben is voltak fosztogatni. A háború elsı nagy ütközete volt a kollini csata (1756),

amikor a poroszok csúnyán kikaptak a sógorainktól. Frigyes úgy látta, h neki is huszárságot kell csinálnia és akkor jobb lesz. És valóban megszervezıdött a porosz huszárság egy-két éven belül. De nem, mer megint elkezdték a franciákat rugdosni az angolok a tengereken, na meg persze nyomtáák a poroszokba a zsét, na meg volt egy kis szerencse is a dologban, hogy a poroszok megúszták és hubertsburg-ban 1763-ban megszületett a béke, amibıl az angolok sokat profitáltak: megkapták a franciák összes kanadai gyarmatát és ráadásul a francia flotta jelentıs veszteségei miatt egyidıre nem jelentett komoly veszélyt. A háború után nem volt már szükség a magyar nemességre és a királynı jelentısen változtatott politikáján. Intézkedések  Vámrendelet (1754): létrehozta a külsı és belsı vámhatárt (kettıs vámhatár). Célja a birodalom belsı piacának fejlesztése és biztosítása, hogy az osztrák & cseh ipari és a magyar

mezıgazdasági termék gazdát cserélhessen. A magyar agrártermékek magas külsı vámmal mentek ki, de csak alacsony vámmal mentek át Ausztriába. A birodalmat külsı, Magyarországot belsı vámhatár választotta el az osztrák tarományoktól. Töri tételek by kisCs - 215 -  Államtanács (1761): Kaunitz kancellár adta a tippet létrehozására. Ennek segítségével a politikai döntések létrehozását szakemberek segítették.  Úrbéri pátens (1767): jobbágy kötelzettségeit enyhítı rendelet. 1765-66 -ban paraszti mozgalmak bírták rá Mária Teréziát ennek a rendeletnek a kiadására Ez a rendelet szabályozta a jobbágy haszonvételeit és ezzel arányosan a szolgáltatásait. A terheket a telkek arányához viszonyítva állapította meg. Meghatározta a jobbágytelek méretét is.  Ratio Educationis (1777): elsı állami oktatási rendelet Magyarországon. Az oktatásügyireform a tananyag elvilágiasodását is jelentette. Ehhez jó alapot

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nyújtotta jezsuita rend feloszlatását elrendelı 1773. évi pápai bulla. A rend vagyonát az állam kisajátította, tanulmányi alapot hozott létre belıle, majd iskolákat alapított. A Nagyszombaton, jezsuiták által alapított és vezetett egyetemet a királynı Budára hozta, és orvosi karral bıvítette. Elıírta gimnáziumok és népiskolák alapítását. Az iskolák tantervi szabályozását tartalmazza az 1777benkiadott rendelet, a Ratio Educations. A felvilágosult reformokhoz tartozott az egészségügyet korszerőbbé tevı intézkedések sora. Így a járványok megelızése, a szülı nık védelmére létrehozott bábaképzı, a kuruzslás büntetése is ennek a törekvésnek a jegyében született.  egészségügyi reformok: a beteg szakszerő orvosi ellátására való törekvések.  Theresianum – hogy legyen a birodalomnak jól képzett bürokráciája emiatt hozta ezt az intézményt létre Bécsben. Itt képezték a sok-sok állami hivatalnokot.

Külpolitka 1763 után Lengyelország elsı felosztásakor (1772) a birodalomhoz csatolta Galíciát. II. József (1780-1790) Anyjával ellentétben II. József sokkal durvább reformokat vezetett be. Nem törıdött azzal, hogy birodalma mennyire különbözı fejlettségő és kultúrájú. Mindenképp egy egységes birodalmat akart teremteni, ami fel képes zárkózni a legfejlettebb államokhoz. Emiatt több olyan rendeletet adott ki, ami ezt a célt szolgálta volna, de megbuktak a lakosság ellenállásán. Töri tételek by kisCs - 216 - Intézkedések és rendeletek  Budára helyezték át az országgyőlés helyszínét.  Elvitte a magyar koronát Bécsbe. Nem koronázta meg magát így nem kellett betartania a magyar törvényeket.  felújította a királyi tetszvényjogot (amit anno Zsiga talált ki) aminek értelmében a pápai bullák érvényesítéséhez az uralkodó jóváhagyása kellett.  türelmi rendelet (1781): minden nem katolikus vallási közösség

szabadon gyakorolhatta vallását. József célja az volt, hogy a protestánsokat maga mellé állítsa, és hogy az egyházakat maga alá rendelje.  jobbágyrendelet (1785): volt egy Horia és Kloska által vezetett parasztfelkelés Erdélyben. Leverése után kiadta Józsi ezt a rendeletet, amelyben javította a jobbágyok helyzetét, de a feudális függés megmaradt, ám a jobbágyoknak lett szabadköltözési joguk. Meg lett tiltva a ’’jobbágy” szó használata (nem tom mi volt helyette. Biztos ’’izé’’ ☺ ). Továbbá meg lett engedve a szabad házasodás is.  nyelvrendelet (1784): a legnagyobb vihart kavaró rendelete, de ez tükrözi az egységes birodalom létrehozására való törekvését is. Az egész birodalom hivatalos nyelvévé a németet akarta bevezetni. II. József 1789-benadta ki rendeletét az egységes földadóról, amit a következı évben szándékozott bevezetni. Ezzel megszüntette volna a nemesség sarkalatos jogát,az adómentességet.

Így a hétéves háború befejezése óta fokozódó ellentét az udvar és a magyar nemesség között a tetıpontjára hágott. Itthon az ellenállásgúnydalokban, tüntetı magyaros viseletben, a magyar zene, tánc feléledésében, a magyar beszéd elterjedésében jelentkezett. Számtalan egyéb rendeletet is kiadott, de ez a 4 a legismertebb és ezeket szokták kérdezni vele kapcsolatban. II. József felvilágosult gondolkodására utal, hogy legelsı rendeletei az emberek szabadságérzetére vonatkoztak. A cenzúra enyhítése után fellendült az irodalom és a sajtó. 1781-ben kiadott türelmi rendelete megszüntette a protestánsok és görögkeletiek elé emelt, érvényesülésüket gátló akadályokat, megkönnyítette a templomépítést. Kiőzte az országból azokat a szerzetesrendeket, amelyek nem végeztek tanító munkát. Külpolitika Hát szegény Józsinak ebbıl is csak rossz futotta, ugyanis elég kedvezıtlen dolgok történtek ezidıtájt. Töri tételek

by kisCs - 217 - 1788-ban Oroszországgal szövetségben megtámadta Törökországot. Hadjárata kudarcot vallott és az Észak-Balkáni területeket sem sikerült visszaszerezni. A vereség hatására elszakadni akart Osztrák-Németalföld és csatlakozni akart Hollandiához. A forrongó tartomány újabb problémát jelentett. Ugyancsak zavarta az erısödı Poroszország, amelyik már megint egy Lengyelország elleni háborúra készült és velük amúgy sem volt jó a kapcsolat. Mindezek tetejébe jött a francia forradalom is aminek egyelıre beláthatatlan következményeit látta, és azt meg pláne nem tudta, h itt mi lesz a hatása ha megtudják. 1790-ben megbetegedett és halálos ágyán a jobbágyrendeleten és a türelmi rendeleten kívül minden rendeletét visszavonta. Döntésének oka a francia forradalom híre volt. Közvélemény Józsefet a jozefinisták támogatták: ezek többnyire református értelmiségekbıl keveredtek ki. Nyelvrendeletének

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


bevezetésére az egész Magyarország megutálta. A katolikus egyház alárendelése ellen ment el XI. Pius pápa Józsefhez, hogy errıl a szándékáról lebeszélje (ez volt a fordított Canossa-járás). Halálának a lakosság többsége örült. II. Lipót (1790-92) II. József halála után öccse, II. Lipót foglalta a trónt. Azzal kezdte, hogy visszahozta a koronát. Megkoronáztatta magát és a rendi alkotmányt visszaállította. Az országgyőléssel közösen reformbizottságokat állított fel, hogy a szükséges döntéseket szakszerően megvitassák és bevezessék 2 éves uralkodása alatt sokmindent tett, de korai halála megakadályozta ennek folytatásában. II. Lipóttal nagyjából véget ért a felvilágosult abszolutista kormányzás Ausztriában. Lipót utódja I. Ferenc lett, aki abszolutista módon kormányzott és utána következı Habsburg uralkodók is. Töri tételek by kisCs - 218 - 27. Ausztria és Magyarország közjogiviszonyának alakulása

(1848-1867) Szüzanyám, ez baromi sok!: 3 nagyobb részrıl fog szólni a dolog: a 48-49 es dolgokról (ez rengeteg), a neoabszolutista rendszerrıl és a kiegyezésrıl. 1848 Az áprilisi törvények Nahát ugye a márciusi forradalom dokumentumai ezek, lényegében az elsı polgári alkotmányjellegő írásunk. Kezdıdött azzal, h Kossuth, elképzeléseit március 3-án feliratban közölte a császárral V. Fredinánddal. Jobbágyfelszabadítást, a terhek közös vállalását és független nemzeti kormányt követelte. Döntı szerepe volt abban, hogy az országgyőlés megszavazta a forradalmi átalakulás eredményeit rögzítı törvényeket és a forradalom erıire támaszkodva kikényszerítette Bécs hozzájárulását. Miután ezt lefordították és nyilvánosságra került, Bécsben kitört a forradalom március 13-án. A kormány megbukott és menesztették Metternichet, az osztrák államkancellárt. Március 14-én a fırendek is elfogadták a felirati javaslatot

és másnap országgyőlési küldöttség vitte V. Ferdinánd királyhoz. Kossuth már korábban kérte az Ellenzéki Kört, nyújtsanak be petíciót az országgyőlés elé, ehelyett 12 pontban foglalták össze követeléseiket. A márciusi ifjak a 19-i József-napi vásáron akartak népgyőlést tartani, de a bécsi forradalom hírére március 15-re hozták elıre az alkalmat. A 12 pont kinyomtatása, Táncsics Mihály kiszabadítása és a Közbátorsági Bizottmány létrehozása vér nélkül zajlott le, köszönhetı ez részben a budai Helytartótanács épületében állomásozó olasz helyırség parancsnokának, aki nem adta ki a tőzparancsot.Erdély visszacsatolása Míg Petıfiék Pest-Budán fellobbantották a nép lelkében parázsló tüzet, addig a küldöttség Bécsben egyezkedett. Csak annyit sikerült elérniük, hogy István fıherceget, a nádort tejhatalmú királyi helyettessé nevezzék ki. A fıherceg a magyar törekvéseket látván, megkerülve az

államtanácsot, beszélt a királlyal és szóbeli felhatalmazását megszerezve, Batthyány Lajost kinevezte az elsı magyar felelıs miniszterelnökké. Ezekkel a törvényekkel a nemzeti önállóság kialakítását akarták elérni. 32 cikkelybıl állt, melynek alapjaként az 1831-ben kiadott belga alkotmány tekinthetı. Az országgyőlés alig három hét alatt dolgozta ki. Nevüket onnan kapták, hogy V. Ferdinánd 1848.április.11.-én látta el a törvényeket szentesítı aláírásával. Ezzel az aktussal lezárult az utolsó rendi országgyőlés, s egyben befejezıdött a forradalmi változás, a feudális viszonyok eltörlésével készen álltak az új, polgári Magyarország alapjai. Törvények: 1) Államszervezet átalakítása Központi hivatalok eltörlése helyébe független felelıs magyar minisztérium megalapítása  Magyarország a birodalmon belül marad Országgyőlés kétkamarás maradt Alsótáblát népképviseleti alapra helyezték Törvényhozó

testület új székhelye Pest (évenkénti országgyőlés) Képviselıket 3 évre választották 2) Választójog Töri tételek by kisCs - 219 - 3) 4) 5) 6) Akik korábban bírtak vele azok továbbra is rendelkeznek vele 20 évüket betöltött férfiakra kiterjesztették nem álltak törvényesen bevett eljárás, gyámi illetve gazdai hatalom alatt valamilyen vallásfelekezethez tartoztak 300 Ft értékő ingatlannal vagy falvakban negyed telekkel kellett rendelkeznie önálló kereskedık, legalább egy segéddel dolgozó iparosok, 100 forint évi jövedelemmel rendelkezık, értelmiségek tartoztak ide passzív választójog 24 életévét betöltött magyar nyelvtudással rendelkezik nıkön kívül még nem volt választójoguk az iparos legényeknek, munkásoknak, föld nélküli parasztoknak Megyék Mőködését biztosították Közgyőlés tagja lehetett a nemesen kívül az is akit a megyei lakosok községenként ezen közgyőlésre képviselıkül utasítottak

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Választókerületek száma 377 lett Közteherviselés Nemesi kiváltságok megszőntetése A parasztok feudális kötöttségei és terhei is megszőntek Jobbágy felszabadítás Állami kártalanítás: úrbéri szolgáltatások pénzre átszámított értékét 5% kamatnak tekintették Volt jobbágyság mint egy 40%-a tulajdonban kaptak az eddigi által használt úrbéri földeket Nem úrbéres jellegő földek felett megmaradt a földesúri tulajdonjog, s fenntartották az e földek használatára járó tartozásokat A telekkel nem bírók továbbra is föld nélkül maradtak megélhetésüket pedig mezıgazdasági bérmunkásként teremthették elı Sajtószabadság Gondolatait a sajtó útján mindenki szabadon terjesztheti, kivéve az olyan eseteket a rágalmazás vagy az uralkodóház megsértése stb. Sajtóvétséggel esküdt szék foglalkozik Napilap alapításakor 10ezer, ritkábban megjelenı sajtótermékek esetén 5ezer forint óvadékot kellett fizetni És mivel a

kircsi elfogadta a törvények kidolgozását és elfogadását, elfogadta továbbá az elsı felelıs magyar kormányt is, a Batthány kormányt, amiben a következı volt a garnitúra: Miniszterelnök: gr. Batthány Lajos Belügyminiszter: Szemere Bertalan Igazságügy-miniszter: Deák Ferenc Pénzügyminiszter: Kossuth Lajos Közlekedési és közmunkaügyi tárca: Széchenyi István Ipar- és földmővelésügyi miniszter: Klauzál Gábor Közoktatási miniszter: báró Eötvös József Hadügyminiszter: Mészáros Lázár a király személye körüli miniszter: Esterházy Pál Töri tételek by kisCs - 220 - Volt egy pár hátránya is ennek a izének: pl. nem volt a nemzetiségi dolog tárgyalva. Ez valahogy kimaradt. És ennek az lett a következménye h a nemzetiségek még jobban megutáltak és a szabadságharc során ellenünk fordultak. Elsı teendık A Batthyány-kormány legfıbb teendıi közé tartozott a hadseregszervezés, a pénzügyek helyrehozása és a

belsı rend megszilárdítása. A kormány egyfelıl a magyar alkotmányra eskette fel az országban állomásozó császári csapatokat, másfelıl tízezer önkéntest toborzott, akiket késıbb honvédeknek neveztek. Kossuth, mint pénzügyminiszter egy és kétforintos bankjegyek (Kossuth-bankó) kibocsátásával próbálta enyhíteni a pénzhiányt. Batthyány igyekezett Magyarország önállóságát kivívni a monarchia keretein belül, ügyelve arra, hogy ez ne vezessen szakításhoz a bécsi udvarral. A májusban Bécsben kitört felkelés miatt az udvar Innsbruckba menekült. Az idıközben kialakult német egységmozgalom reményt keltett a magyar politikusokban, hogy a birodalom német nyelvő területei beleolvadnak a létrejövı egységes német államba és ekkor megkezdıdhet a birodalom Magyarország-központú átszervezése. Azt szerették volna hogy: Perszonálunió: Magyarország és Bécs csak az uralkodó személyében fonódik össze - Biztosítéka:

önálló a hadügy és a pénzügy - A külügy királyi fenségjog, de a király személye körüli miniszter által befolyásolható Augusztusban azonban a király és a bécsi vezetés szembefordult a kormánnyal és azt követelte Batthányéktól h a had és pénzügyminisztériumot olvasszák be az osztrák kormányba (attól féltek – jogosan - hogy a had- és pénzügyminisztérium birtokában a magyar kormány ki akarja szakítani az országot a birodalomból és ahhoz meg akarja termeteni a szükséges pénzt és a függetlenséget kivívó hadsereget.). Deák és Batthány tárgyalni szeretett volna a királlyal ezügyben ám a Ferdi nem volt hajlandó még fogadni se ıket. A kormány erre felbomlott és csak Kossuth, Szemere és Mészáros maradtak (a többiek leléptek, Széchenyi megbuggyant). Viszont ez hivatalosan még mindig azt jelentette h a kormány nem hajlandó a császár követelését (had és pénzügyminisztérium beolvasztását) teljesíteni. Így hát

augusztus végén a birodalmi kormányzat a fegyveres beavatkozás mellett döntött és 1848. szeptember 11-én Jellasics horvát bán felkelıivel és elég sok császári katonával átlépte a Drávát és ezzel megkezdıdött a szabadságharc, ami Ausztria és Magyarország viszonyát ellenségessé változtatta. Mivel Batthány nem volt hajlandó ismét kormányszékbe ülni (navajon mér) így Kossuth és még 5 fıhíve szeptember 25-én megalakította az OHB-t (országos honvédelmi bizottmány) ami az új végrehajtó testület lett. (végleg Batthány október 2-án mondott le). Erre a birodalmi Haditanács Lamberget nevezi ki a magyarországi osztrák csapatok fıvezérének (ı egy tapasztalt tiszt volt aki megjárta a Napóleoni háborúkat) A magyar vezetıség ezután a kb. semmibıl csinált egy népfelkelı haderıt, amelyik a császári haderıbıl átállt magyar katonákból és önkéntesekbıl állt, valamint császári seregekbıl átállt tisztekbıl (nem

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


mindegyik volt magyar; volt köztük német is). Szeptember 29-én Móga János összevont csapatai Pákozdnál megállítják Jellasicsot, aki ezután visszavonul – Bécs felé, a magyar seregek mennek utána. A vereség nem maradt visszahang nélkül az osztrákoknál sem: október 6-án kitört a második bécsi forradalom és a kormányzat Olmütz-be menekült. Október 8-án az OHB az ország teljhatalmú szervezete lesz. Október 16-ára visszament a császári kormányzat Bécsbe miután leverték katonákkal a forradalmat. Az idıközben nálunk kinyírt Lamberg helyére (Pestre jött álruhában, felismerték és kinyírták) a bécsi forradalmat leverı Alfred Windischgrätz herceget nevezték ki a császári fızsenik. Töri tételek by kisCs - 221 - A magyar sereg ugye üldözte tovább a Jellasicsot – az osztrák határig (Lajta folyóig). Itt viszont nem tudták mi legyen és sokáig tipródtak itt. Végül megjött az üzenet az OHB-tól , h támadjanak.

Október 30-án Bécs alá indul a seregünk ahol az osztrákok egy marhanagy sereggel vártak ránk. Schwechatnál (ma itt van a bécsi repülıtér) csúnyán kikapunk és metünk vissza Pest felé. December 2-án az osztrák vezetés leváltja az amúgyis elmebeteg V. Ferdinándot és helyére az akkor velünk egykorú (18 éves) Ferenc Jóska lett a császár, akit sokáig anyukája irányított a politikában. Az Udvar a támadás mellett döntött és december 16án megindul Pest ellen. Úgy tőnt nincs olyan erı ami megtudná állítani ezeket és az OHB emiatt elmegy Debrecenbe mőködni (december 31) Idıközben jöttek hozzánk át lengyel katonák akik hozták magukkal Bemet. İ a lengyel szabharcban tolta, és átjött hozzánk segíteni és december 20-tól lett az erdélyi magyar seregek fıvezére. 1849 Hát igen ismét új évet írtunk és minden maradt az elızı állásnál, csak folytatódtak tovább a dolgok. Most már 100% háborúban állt Ausztria

Magyarországgal. Január 5-én az osztrákok megszállták Pest-Budát. Batthány és Deák mint békepárti tárgyalókkal azonban nem volt hajlandó tárgyalni az osztrák fıvezér. Ámde azért történtek másutt is a dolgok: Bem elkezdte kitakarítani a császári erıket Erdélybıl (pl piski ütközet [feb.9])és Görgei pedig a Felvidéken tette ugyanezt. Görgei Vácon január 5-én kiadta a Váci kiáltványt amiben kritizálta az OHB-t mert a hadsereg elvileg a királyra tette le az esküt és nem rájuk. Kossuth bepipult leváltotta Görgei-t és helyére a szintén lengyel Dembinskit nevezte ki, aki azonban korántsem értett annyira az ilyen dologhoz, mint Görgei bátya. Dembinski az ohb utasítására az összes felvidéki erıvel csatát vállalt Kápolnánál Windischgrätz erıivel ám a feb.26-27-én zajló csatát elvesztettük- mer’ béna volt a Dembinski. A hadsereg tisztikara kritizálta Dembinskit és ráfogták a vereséget is és Kossuth kénytelen volt

visszahelyezni Görgeit (a tisztek azzal fenyegetıztek, h ha nem kerül vissza az Görgei akkor otthagyják a @-ba az egészet). Kápolnát osztrákok viszont már majdnem a döntı gyızelemnek vették és aszitték, hogy már csak a maradék magyar seregeket kell seggberúgni. A császár fölbuzdulva a dolgon, március 4-én kiadta az olmützi alkotmányt (kényszerített [oktrojált] alkotmányt), amiben azt jelentették ki h Magyarországot innentıl kezdve beleolvasztják a birodalomba és nem lesz semmien önkormányzat hanem egy nagydarab tartomány leszünk. Március 21-ben azonban Erdélybıl ki lettek őzve az osztrákok és április 2-tól megkezdıdött a tavaszi hadjárat amikor többször meg lettek verve az osztrákok (ápr.2 Hatvan; ápr.4 Tápióbicske (nem ott lakok☺) április 6-án Isaszeg; április 10 - Vác). Erre az idıre az ország kb. felérıl ki lettek őzve az osztrákok és Debrecenben április 14-én Kossuth kiadta a Függetlenségi Nyilatkozatot,

amiben a következıt nyilvánították ki: Habsburg – ház trónfosztása, és Magyarország egy független köztársaság jellegő ország lett, amelyiknek kormányzó-elnöke Kossuth. Május 1-én megalakult a Szemere-kormány amelynek kedves tagjai: Szemere Bertalan miniszterelnök külügyminiszter: Batthyány Kázmér vallás- és közoktatásügyi miniszter: Horváth Mihály közlekedésügyi miniszter: Csány László igazságügyminiszter: Vokobics Sebı pénzügyminiszter: Duschek Ferenc Töri tételek by kisCs - 222 - Május 4-én elhamarkodottan de Görgei megkezdi Buda ostromát, ami elég nagy véráldozatokkal járt és május 21-re beveszik (ekkor van minden évben a honvédelem napja). Az OHB visszaköltözött ide. Közben az osztrákok rádöbbennek: nem bírják egyedül, mert kb. nekik is annyi katonájuk van mint nekünk és képzettségüket ellensúlyozza a helyismeretünk és a lakosság viszonya. Ezért Ferenc Jóska elment Varsóba h I. Miklós

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


cárral tárgyaljon segítség kérésért (ekkor még megvolt a Szent Szövetség rendszere). A cár több elınyös következményt remélve a dologból május 9-én nemzetközileg kihirdette, hogy fegyveres intervenciót kezd a magyar szabharc leverésére. Már úgy látszott h gyızünk, ámde jöttek a ruszkik, és az osztrákok is összevonták seregeiket amik élére Haynau-t (a brescai hiéna) nevezték ki (május 30). Júniusban megérkezett az orosz intervenciós armada is és kb. 2.5 szeres hátrányba kerültünk (mi voltunk 170 000-en; osztrákok is ; oroszok 200 000 –en). A két sereg megkezdte a szétverésünket: július eljére elfoglalták Pest-Budát és az OHB megint csomagolt és Szegedre menekült (július 8-10). Két nappal késıbb Komáromnál kikapunk (július 11) és ezután Kossuth leváltja Görgeit és kinevezi ismét Dembinskit. Görgei viszont elindul Szeged felé de egy marhanagy kerülıvel: csinál egy nagy kanyart észak felé és bejárva a fél

Felvidéket Északkeletrıl kiséreli megközelíteni Szegedet. Az út elég viszontagságos vala és egy ideig eltartott (kb. 1 hónapig). azért kellett így csinálni mert csak így tudta kikerülni az osztrák és az orosz erıket. Július 31-én segesvárnál teljesen felırlıdik az erdélyi sereg és totál kikapunk. Dembinski azt az utasítást kapja, h menjen egyesülni Bemékkel. A Dembinski viszont elıször feladta Szegedet (augusztus 1) majd nekiment Temesvárnak, ahol viszont nem értek el semmit és hiába jött meg Bem, a szétvert seregünkkel nem lehetett mit kezdeni.(augusztus 9) A kormány idıközben Aradra költözött és szóltak Görgeinek is h idejöjjön. Közben tárgyalnak az oroszokkal is de eredménytelen volt (aug. 7). Megérkezett végül Görgei és már csak neki volt normális hadserege (30 000 fı) de hát azzal nem lehetett megállítani az ellenséges erıket. Kossuth a vereség hírére minden hatalmat Görgei nyakába adott (augusztus 11) és

saját híveivel kilépett Törökországba. Görgei nem tudott mit csinálni Világosnál a 100 000 orosz és 80 000 osztrák elıtt letette a fegyvert augusztus 13-án. 1849-1861 – Bach korszak A világosi fegyverletét (1849. augusztus 13.) után véres katonai diktatúra következett, melyet Haynau rémuralmának nevezünk. Október 6-án kivégeztetett 13 honvédtisztet (Aulich Lajos, Damjanich János, Pöltemberg Ernı, Török Ignác, Leiningen-Westerburg Károly, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernı, Lázár Vilmos, Schweidel József, Nagysándor József, Knézich Károly, Vécsey Károly, Láhner György) és megteltek a börtönök is. Kivégezték ugyancsak okt. 6-án Pesten a Batthányit is , valamint Csány Lászlót az országgyőlés elnökét is. 1850 nyaráig tartott katonai uralma, polgári kormányzást vezettek be. Az udvar célja Magyarország beolvasztása volt. Erre kétféle elképzelés született:  A Windishgrätz-féle föderáció: laza államszövetség, az

1847-es rendi állam mintájára.  A Schwarzenberg-féle centralizáció: erısen központosított, birodalom bécsi kormányzattal. Töri tételek by kisCs - 223 - A polgárság az utóbbi elképzelést támogatta az egységes piac érdekében. 1851tıl Ferenc József vette át a birodalom irányítását, a belügyminiszter Alexander Bach lett. Ezt az idıszakot a nevével fémjelzett Bach-rendszernek nevezzük. A területi egységet nem állították helyre: Erdélyt külön kormányozták,(megint lett Erdélyi Nagyfejedelmség) lett külön Horvátország, a Katonai határırvidék és a Szerb Vajdaság külön választották. A többi magyar területet 5 kerületre osztották (Gyıri, Pesti, Nyitrai, Kassai, Somogyi) . Az egységes piac érdekében megszüntették a belsı vámhatárt. Bevezették az osztrák adórendszert, az osztrák polgári- és büntetıtörvénykönyvet és iskolarendszert (8 osztályos gimnázium, érettségi). Kötelezıvé tették a német nyelv

oktatását és használatát (hivatalos nyelv lett). 1853-ban császári pátens erısíti meg a jobbágyfelszabadítást. A Bach-rendszer hivatalnokait Bach-huszároknak nevezték zsinóros szerkójuk miatt. Rajtuk kívül mőködött csendırség és titkosrendırség is. Elégedetlen volt a társadalom, állandó társadalmi válságtól lehetett tartani. Ez Kétféleképpen jelent meg:  Nyílt ellenállás: egyéni akciók, melyet az udvar kegyetlenül megtoro  Passzív ellenállás v. rezisztencia: A középbirtokos nemességre volt jellemzı.Deák Ferenc volt a legfıbb képviselıje. Elzárkóztak a politikai élettıl, nem tartották be a törvényeket, a közügyekben nem vettek részt. Az ellenállás 3. csoportját képezték az emigránsok. Az emigráció újabb forradalomra készült és ehhez szeretett volna szövetségeseket találni (Franciaország, Olaszország). Létrehozták a Magyar Nemzeti Igazgatóságot. III. Napóleontól vártak segítséget. Kossuth úgy

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


képzelte, hogy a neoabszolutizmust meg kell szüntetni. Fı alapelvei voltak: a népfelség elve: jogilag mindenki egyenlı, szabadságjogokat kap, az államot és az egyházat szét kell választani, nincs állandó hadsereg. A rendszernek volt egy pár hátulütıje: elıször is nem volt hajlandó mindenki németül megtanulni. Márpedig a Bach-huszárok csak és kizárólag németül tudtak csak, valamint az egységes birodalomkialakításhoz egy nyelv kellett volna. Másrészt a passzív ellenállás következtében egyre kevesebb zsé folyt be a kasszába, márpedig ez a Bach-rendszer üzemeltetése baromi drága volt ám. A bukáshoz hozzájárult, hogy társadalmi támogatást nem kapott a rendszer, az olasz egység elleni háborút Ausztria elvesztette. Alexander Bach-ot menesztették és ez a központosított állam bukásához vezetett. Ferenc József új politikát kívánt alkalmazni, az arisztokráciára kívánt támaszkodni. 1860. október 20. - októberi diploma:

összehívott egy tartománygyőlést és úgy gondolta, ez fogná össze a birodalmat. Ígéretet tett a parlament összehívására, a közigazgatás visszaállítására és a magyar nyelv visszaállítására. Ezt elutasították. 1861-ben a februári pátensben, újabb központosítással kísérletezett. Bécsben egy parlamentet hoztak volna létre, melybe minden tartomány elküldte volna képviselıit. A nemzetiségek azonban kisebbségben lettek volna az osztrákokkal szemben, ezt is elutasították az 1861-es országgyőlésen. Töri tételek by kisCs - 224 - A nemzet nem volt egységes, két párt született: az egyik a Felirati párt volt, vezetıje: Deák Ferenc, aki az ’’áprilisi törvényekhez’’ ragaszkodott, feliratban kívánták elutasítani a javaslatokat. A másik párt, a Határozati Párt volt, vezetıje: Teleki László, aki nem ismerte el az uralkodót, ennek a határozatforma felelt meg. A Felirati párt 3 szavazattal gyızött (Teleki

öngyilkossága is hatással volt), az uralkodó azonban feloszlatta az országgyőlést. 1861-1865 – provizórium (Schmerling-age) Újabb abszolutizmus következett: Provizórium (1861-1865) - átmeneti idıszak. Schmerling nevéhez főzıdik, aki egy tábornok volt . Magyarországon folytatódott a passzív ellenállás, a birtokosok nem tudtak modernizálni, megélhetésük nehezebbé vált. Deák Ferenc érzékelte a nemzetközi viszonyok kedvezıtlen alakulását. 1864-ben titkos tárgyalásokat kezdett az udvarral és meggyızıdött arról, hogy Ferenc József hajlandó a Pragmatica Sanciót figyelembe venni. 1865 áprilisában megjelent a ’’Húsvéti cikk’’ a Pesti Naplóban. E szerint Magyarország hajlandó figyelembe venni a birodalmi érdekeket és a cél a birodalom fennmaradása. Annyi magyar önállóságot kérnek, ami nem veszélyezteti a birodalom létét. 1865 decemberében az udvar összehívta az országgyőlést, a kiegyezés tervezetének

kidolgozására külön bizottságot hoztak létre. 1867 – Kiegyezés Kitekintés A külpolitikai események felgyorsították a dolgokat: már 1861-ben létrejött a Firenze központú olaszország, ami ugye 1861-ben szerezte meg a franciákkal Lombardiát az osztrákoktól. Erre hirtelen fontosak lettünk és ekkor kezdett Bécs elıször nálunk a kiegyezéssel próbálkozni, de végülis maradtak a neoabszolutizmusnál. 1866-ban azonban megint történtek dolgok: a német egységet létre akarta hozni Ausztria is (nagynémet gondolat) és a poroszok is (kisnémet gondolat). A kezdeti sikeres háború a dánok ellen Schleswig és Holsteinért ugyan egy lépés volt az német egység létrehozásához, de várható volt, h a poroszok és az osztrákok elıbb-utóbb fegyveres úton eldöntik h ki csinálja meg a leendı Németországot. Ez a vízió végül 1866-ban valósággá vált: a poroszok és az osztrákok végül egymásnak estek és kitört a porosz osztrák háború. A

háborúba bekapcsolódtak az olaszok is mivel a poroszok nekik igérték velencét, ha csatlakoznak hozzájuk (mármint a poroszokhoz). Hát a taljánok nem h sikeresek lettek volna, hanem a császári seregek el is kalapálták ıket. De a lényeg az volt, h megosztani egy bizonyos idıre az osztrák erıket. A poroszok közben megindultak északról és Csehországig jutottak el. Mivel a császári haderı a poroszokat komolyabb ellenfélnek tekintette emiatt Csehországba csoportosították az erıik több mint 2/3-ad részét és minél távolabb a központtól akarták a poroszokat megállítani. A döntı csatára 1866-ban Königgrätz-nél került sor (ma Sadowa) ahol Benedek Lajos bátyánk vezette osztrák haderı (amiben sok-sok magyar huszár is vala) katasztrofális vereséget szenvedett. A vereségnek a fı oka a porosz hadsereg minıségi fölénye volt (hátultöltıs ismétlıpuska (Dreyse-féle puska – így hívják); vasút használata a mozgosításhoz;

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


fegyelmezett sereg; jól képzett generál (Moltke – így hívták a porosz hadvezért). A békét még abban az évben aláírták Bécsben, ahol az osztrákoktól elcsatolták Velencét az elıbb legyızött olaszokhoz, és az osztrákok nem vehettek részt a német egyesítésben. Töri tételek by kisCs - 225 - Mi lett nálunk? A königgrätz-i csata és a bécsi béke után az osztrákok ugye elvesztették a legfejlettebb tartományai közé tartozó Velencét is (korábban Lombardiát is). Így felértékelıdtünk és az Udvarban már rájöttek: ha nem csinálnak valamit velünk, mondjuk kiegyeznének, akkor lıttek a nagyhatalmiságnak. Ezekután megint fontosak lettünk és megint tárgyalni kezdtek az osztrákok Deákkal. Az ı javaslata továbbra is ugyanaz volt, mint a húsvéti cikkben. És 1867-ben megkötöttük a kiegyezést. Mibıl állt? A Habsburg Birodalom (Ausztria) egy kétközpontú (dualista) állammá vált: két állam, Osztrák Császárság

(Ausztria) és Magyar Királyság (Magyarország) föderációja volt ez. Az országnak két fıvárosa lett: Bécs és Pest-Buda (1873-tól Budapest). Az ország új neve Osztrák-Magyar Monarchia lett, amit Ausztria – Magyarországnak is neveztek. A két állam külön-külön alkotmánnyal saját országgyőléssel és kormánnyal rendelkezett. Ámde volt egy pár dolog ami közös lett (konkrétan a legfontosabbak):  uralkodó: egy uralkodó van, aki egyszerre osztrák császár és magyar király is. Az illetı természetesen Ferencjóska. Az ı hatásköre volt: az országgyőlések megnyitása, új kormányfı kinevezése (ha nem volt jó elızı), hadüzenetek, törvények szentesítése, hadsereg fıparancsnoka.  külügy: mivel egy állam vagyunk a külföldiek számára ezért közös lett a külügy is. A külföldi érdekeinkért közösen lépünk fel, közös továbbá a külügyminiszter és a más országok minket egy országként kezelnek.  hadügy: ha már

közösen lépünk fel a külföldi érdekeinkért, abba nyilván beletartozik a fegyveres fellépés is. Tehát ha pl. hódítani akarunk akkor közös hadsereggel vívjuk meg a háborút és a szerzemény a közös kasszába kerül. Továbbá ha külföldi támadás éri a Monarchia területét, akkor közösen kell fellépnünk a közös állam védelmének érdekében.  hadsereg: az elıbb leírtakból következik a közös hadsereg is. Ez volt a K.u.K. (Kaiserlich und Königlich) hadsereg, ami a régi Habsburg hadsereg volt csak nevet változtattak, illetve szabadon kerülhettek bele magyar tisztek is. A hadsereget közös pénzbıl tartottuk fenn (hadügy), hódító és védekezı céljainkat ezzel valósítottuk meg (ha tudtuk). A hadsereg vezényleti nyelve a német maradt, mégpedig azért mert a katonák és a katonai apparátus már megszokta a német nyelvet, másrészt a hadseregnek mindenképp egynyelvőnek kellett lenni a hatékonyság miatt. Erre a célra pedig

praktikusabb volt a német.  pénzügy : na hogy ezt a sok szart fenn tudjuk tartani, ahhoz nem vagyunk elegek külön-külön, vagyis célszerő a közös ügyeket közös pénzbıl fizetni. Hogy ne legyen baj az átváltásokkal és a fizetéssel emiatt közös lett a pénz is, ami a forint lett, majd 1892-tıl a korona. Töri tételek by kisCs - 226 - Na ez pár dolgot vont maga után: közös pénzzel nem kellett átváltani a határon így vámunióba kerültünk az osztrákokkal. Ez egy gazdasági egységet eredményezett, valamint használhattuk az osztrák felvevı piacokat is, így a termékeiket másutt is eltudtuk adni. A közös ügyeket tömörítı minisztériumokba 60 – 60 küldött érkezett Ausztriából és Magyarországról (delegációk). Külön országgyőlés van a két országban. Ausztria: Birodalmi győlés a.) Urak háza b.) Képviselıház Mi: Országgyőlés a.) Felsıház (arisztokraták) b.) Képviselıház (vagyoni és mőveltségi cenzus

alapján) Felelıs kormányok léteznek, a Parlamentnek tartoznak felelısséggel, feladatuk a tartományok, megyék igazgatása. Egyéb újdonságok nálunk: megalakult a rendırség, a csendırség és a nem túl nagy számú magyar hadsereg, a Honvédség (25 000 fı). Visszaállt a vármegyerendszer és megszőntek a kiváltságos területek is (szászok, székelyek, hajdúk, kunok, jászok). A felelıs miniszterelnök Andrássy Gyula lett, aki 48’as tiszt volt, diplomata, (1867-71) Ferenc Józsefet megkoronázták magyar királlyá a budai Mátyás templomban. Kossuth nyílt levelet küldött Deáknak, ez volt a Kasszandra levél, amiben Kossuth kijelenti, hogy a kiegyezés egyenlı a jogfeladással. 1868 – Horvát-magyar kiegyezés Önálló horvát országgyőlésnek joga van képviseltetni magukat a magyar országgyőlésen, hiszen a horvátok a legnagyobb számú nemzetiség Magyarországon. Gazdasági kiegyezés A kiegyezés a pénzügy összevonásával létrejött egy

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


reális gazdasági kiegyezés is: ugye közös lett a pénz (forint, majd korona 1892-tıl) és ezzel vámunióba kerültünk. Ezek után felesleges volt a belsı vámhatár és a magyar gazdaság termékei szabadon mehettek át Ausztriába. Ráadásul most már az osztrákok külföldi felvevı piacainak is részesei lehettünk mivel egy gazdasági egységet alkotott a monarchia. Viszont nekünk az osztrák államadósság (ami elég magas volt a sok háború miatt) 30%át nekünk kellett kifizetni. Ezután indult el a dualizmus korszaka, ami egy hatalmas gazdasági fellendülés korszaka volt: magas lett az életszínvonal gazdagok voltunk és ha csak az osztrákokkal is de ismét nagyhatalom lettünk. Töri tételek by kisCs - 227 - VI. NEMZETKÖZI KONFLIKTUSOK ÉS EGYÜTTMŐKÖDÉS ’’Na de gyerekek, hol a szeretet?’’ (Sub Bass Monster: Hol a szeretet?) Töri tételek by kisCs - 228 - 28. Az iszlám és az arab hódítás A vallásról Kialakulás Az

Arab-félszigetet már az ókor óta az arabok lakják, de egészen az iszlám megjelenéséig külön-külön sokszor egymással rivalizáló törzsekben. Ezen a vidéken a beduinok állattenyésztéssel (ló, teve), kereskedelemmel és útonállással foglalkoztak. Az arab törzsek saját pogány hiedelemvilágukban vagy idegen vallásokban (kereszténység, párszizmus (perzsa vallás)) hittek, ami tovább fokozta a köztük levı ellentéteket. Volt egy Mohamed nevő csávó, aki Mekkában élt: Mekka egy gazdag kereskedı város vala, és Mohamed tevehajcsárként kezdte, ám viszonylag hamar kereskedıvé vált. Kereskedıként beutazta Arábiát, és megismerkedett a törzsek saját hiedelemvilágával és idegen vallásokkal (keresztény, zsidó, párszizmus) és tanaikból sokat merített. Úgy kb. 610 körül egyik útjáról Mekkába hazatérve álmodott egyet, és látomása volt. Kb. ennek hatására alapította meg az új vallást, az iszlámot (’’teljes meghódolás

Isten elıtt’’) aminek tanait egy könyvbe írta le, amit Koránnak neveznek. Mohamed szerint azért van szükség egy olyan új vallásra, amelyik összefogja az arab törzseket és ezzel megszőnnek az egymással ellentétben levı feszültségek. Mohamed terjeszteni kezdte vallását és a szegények között népszerő lett, mert az uzsorát bőnnek minısítette, ámde ezért szembekerült a gazdag kereskedıkkel akik Mekka vezetı rétegét alkották, és kiutálták Mohamedet. Mohamed 622-ben híveinek egy csoportjával elmenekült a városból. Ezt az eseményt hidzsrának nevezik és a dátum az arab idıszámítás kezdete. Mohamed egy másik nagy kereskedıvárosban Medinában (a várost akkor még nem így hívták csak késıbb kapta ezt a nevet (pontosabban ezt: Medínat an Nabí – ’’a próféta városa’’)) talált menedéket, ahol ismét terjeszteni kezdte vallását, ámde itt sok követıre talált. Késıbb miután már az egész város oda volt érte,

visszatért Mekkába, ahol a kereskedıkkel egyeztetve folytatta a vallás terjesztését. Itt volt egy kı, a Kába-kı, amihez a beduinok vallásos hiedelmeket főztek. Így Mekkában lett az iszlám vallás zarándokhelye. A kereskedıkön keresztül gyorsan terjedt a hit Arábiában és nagyon hamar egységbe kovácsolta az egymással rivalizáló törzseket. Az iszlám tanai Az iszlám egy mix a merített vallásokból: van benne saját ötlet, van ami az arab hiedelemvilágból vettek át (pl. dzsinnek), van amit zsidó vallásból (pl. sertéshús fogyasztásának tilalma) van amit a kereszténységbıl (pl. paradicsom) és van amit a párszizmusból (pl. a dzsihádot is – igen a dzsihád NEM arab eredető szó, hanem perzsa és tılük vették át az arabok, bár eredetileg nem azt jelenti a dzsihád) ollózott a Mohamed. Az iszlám vallás szent könyve a Korán. Az iszlám vallásnak van 5 alappillére, amit minden muszlimnak be kell tartania: Töri tételek by kisCs -

229 - Ezek:      Allahban, az egyetlen mindenható Istenben való rendíthetetlen hit. Mekka, a szent város irányába végzett napi ötszöri ima kötelezı alamizsnaosztás a szegényeknek minden muszlimnak életében legalább 1szer el kell zarándokolnia Mekkába a Ramadan havi böjt betartása (ez egy olyan hónap, amikor napközben nem lehet enni és inni, csak este/éjszaka) Ezen kívül még van néhány kevésbé fontos kritérium is: pl. nem lehet sertéshúst enni, nem lehet piát inni, nem lehet ’’paráználkodni” és aki megengedheti annak is max 4 felesége lehet (de az ’’ágyasok’’ száma korlátlan – hát igen élvezni kell az életet). Ettıl függetlenül – állítólag - az arab költészet ’’gyöngyszemei’’ mind a piáról, a szerelemrıl meg a dugásról szólnak (hát igen ık is tudták mirıl szól az élet). Fontos szerepet kap a fentebb említett dzsihád is. A dzsihád, a ’’szent háború’’ nagyjából a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


következıt jelenti: az muszlimoknak a vallást mindenképp terjesz teni kell akár fegyverrel és erıszakkal is. Ennek a motivációját növelte az is, h a harcosok a hısi haláluk után a paradicsomba kerülnek, ahol van minden király dolog (kaja, pia, nık stb.) – legalábbis ezt mondták a katonáknak. A vallás a 7-8. század fordulóján két irányba szakadt: az egyik lett a szunnita, amelyik Mohamed cselekedeteit leíró mőveket a szunnákat is használja a Korán mellett; a siíták Mohamed egyik rokonát Alit követik, aki meghalt még Mohamed elıtt. Az iszlám szerepe az államban: bár nem jött létre iszlám egyház, a vallás mégis jelen volt (és van ma is a muszlim államokban) az élet minden területén. Régen a mohamedán világban nem voltak világi törvények, hanem a Korán alapján bíráskodtak. A Korán alapján bíráskodó bírók (játék a szavakkal ☺) voltak a kádik. Amit a kádi nem tudott eldönteni azt a jogtudós, a mufti döntötte el.

A vallási hatalom nem különült el, hanem a egybeforrt a világi hatalommal és a kalifák így egyszerre voltak világi és vallási vezetık. Az arab terjeszkedés Mohamed 632-ben meghalt. Utódja elıször Abú Bakr kalifa (’’helyettes’) (632634) lett, majd Omar kalifa lett (634-644) akinek hatalma már kiterjedt az egész Arab-fsz.-re és már ı volt az arabok vezetıje. Az egységbe kovácsolt arabok – a dzsihádra fogva az egészet – megtámadták a közel – kelet két nagyhatalmát, Bizánci Birodalmat és Perzsiát, és meglepı módon elég hamar szétverték mind2t. Hogy sikerült ez? Több ok is van rája:  A 6-7. században Bizánc és Perzsia kemény háborúkat vívott egymással a Közel-Kelet birtoklásáért. A váltakozó kimenetelő harc végül papíron a Bizánc gyızelmével ért véget, de igazából döntetlen lett a meccs mivel totál összeverték egymást, így kevésbé voltak ellenállóak a beduinokkal szemben.  A két nagyhatalom

háborújának idején a városokat jelentısen megadóztatta és fıleg a háború vége felé már totál elegük volt a városok- Töri tételek by kisCs - 230 - nak az adott kormányzatból és az arabokra szinte felszabadítóként tekintettek és sok város önként megnyitotta kapuit a beduin hódítók elıtt.  Az arabok egységes katonai erıt alkottak, amit hatékonyabbá tett a harcos ideológia is. Velük szemben a kissé demoralizált birodalmi erık nem voltak egyenlı ellenfelek.  Az arab hadsereg egy különlegessége, h a történelem folyamán ık használták a tevéket legnagyobb arányban katonai célra. A tevéket már az ókorban is használták kiegészítı fegyvernemként lovasok ellen de nem jutott olyan szerephez, mint az araboknál: itt ugyanis a fı fegyvernemet a tevések adták. A teve sok dolog miatt itt praktikusabb a lónál: 1. jól bírja a sivatagos terepet és éghajlatot; 2. nem kell neki annyi kaja; 3. legalább olyan gyors mint

bármelyik ló; 4. (ez a lényeg) a ló nem bírja a teve szagát, és a szagtól megvadul. Így a tevés egységek nagyon hatásosak a lovascsapatok ellen. Márpedig az araboknak bizánci és perzsa seregekkel kellett csak megküzdeni, amik alapvetıen lovasseregek voltak. Az arabok elég korán 635-ben kezdték a hódításaikat és párhuzamosan hódítottak meg több területet. Ezek:  Szíria, Palesztina, Mezopotámia (635-641)  Egyiptom (639-642)  Perzsia (650-656) 661-tıl az arabok felett a vezetést az Omájjád-dinasztia vette át, amelyik uralkodása alatt a birodalom legnagyobb kiterjedését élte. A fıváros Damaszkusz lett. Ez idı alatt szerezték meg Külsı-Iránt (ma Afganisztán és Pakisztán) ki az Indusig; megszerezték Közép-Ázsia déli részét (Szamarkand és környéke); övék lett Északnyugat-Afrika és 711-ben Tarik vezér vezetésével átkeltek a Gibraltáron és Európába értek. (maga Gibraltár neve egy összetett kifejezés: ’’Gebel al

Tarik’’ – ’’Tarik hegye’’) Még ugyanebben az évben az Ibériai-fsz-ten levı Nyugatigót királyságot lezúzták és 715-re a fsz. nagy része fennhatóságuk alá került. Azonban egy-két kudarc is érte ám az arabusokat: bár Bizánc ellen sikeresen nyerték meg a hódító csatákat, és a várost 2szer is megostromolták (1ször: 674-678; 2szor: 717-718) de nem sikerült be venni. A sok évtizede tartó sikereknek azonban vége lett: 732-ben nyugat-európa elfoglalására induló hódító seregeiket Martell Károly frank serege Poitiersnél (ejtsd: poátyié) megállította és kiőzte ıket. 740-ben egy másik kudarc is érte az arabokat: Kis-Ázsia elfoglalását kisérelték meg de a bizánci seregek megállították ıket és ezzel végleg megállt az arab expanzió. 751-ben az addig kormányzó Omájjád dinasztiát egy másik család, az Abbászidák megfosztották hatalmuktól. A fıvárost Bagdadba helyezték át, ami ekkor már a világ legnagyobb

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


városának számított. Az arabok még a 10.században a tengeren újabb hulámban támadtak és pár szigetet meghódítottak (Szicília, Szardínia, Korzika, Kréta, Baleárok) de az európaiak visszaverték ıket. Töri tételek by kisCs - 231 - A szétesés (kiegészítés) Ugye az Abbászidák elüldözték az utolsó Omájjádot 751-ben, aki azonban 756-ban Cordobában emírséget alapított és a nagyjából az egész Hispániai terület kiszakadt a birodalomból. A 8-9. századtól azonban a birodalom tovább bomlani kezdett: elıször a szélsı területek szakadtak le majd már a központi területek is elszakadtak. Az elszakadó területek nagyjából a következıképpen szakadtak el: Észak – Afrika: elıször a Fatimidák szerezték meg, akik Kairóból irányították. Azonban a 11.századra elszakadt tılük Észak-Nyugat Afrika ahol elıször az Almoravidák majd a 12.századtól az Almohádok uralkodtak (az utóbbi alatt Dél-Hispánia is hozzájuk

tartozott). Irán: a 9.században a Ghaznevidák szerezték meg az uralmat, majd a 11.században a szeldszuk törökök vették uralmuk alá. İket majd egy 50-essel késıbb a Khoreszmi erık rakták ki. Majd 14. és 15. században a Mongolok uralták a területet, és végül a 16. század elejére kialakult a Szafavidák vezette Perzsia. Kis-Ázsiai területek: a 11. században a szeldszuk-törökök vették át az irányítást,majd ezen a területen bontakozott ki a leendı Oszmán-Török Birodalom. Hispániai félsziget: a területen a 12.századig arab uralom volt, majd megkezdıdött a reconquista, vagyis a mórok kiőzése Spanyolországból. A mővelet 1492-ig, Granada bevételéig tartott. Központi területek (mai Irak): itt egészen 1258-ig az Abbászida Kalifátus létezettbár az Eufráteszig gyakran cserélıdtek a területek gazdái (elıször a Fatimidák,majd az Ajjubidák (jó nevük van nem?:) ). 1258-ban már csak a folyóközre terjedt ki a hatalmuk és az akkor

érkezı mongolok (Hülegü és csapatai) leigázták a területet és lerombolták Bagdadot. A város a mongolok távozása után ismét felépült. Arab-félsziget: teljes anarchiába süllyedt, ahol a törzsek egymást irtották. A területre az oszmánok hatoltak be és a partvidéket elfoglalták a 16.században és a többi területen létrejött egy a területet névlegesen összefogó Nedzsd nevő ország, amirıl túl sokat nem tudunk. A 16.századtól egészen az imperializmus koráig (1900 k.), a Közel-Keleten egy ilyen bipolaritás alakult, ki ahol az erısebbik pólus a Török Birodalom, a gyengébbik pólus a Szafavida Perzsa Birodalom volt. A helyzetet az európai nagyhatalmak megjelenése felborította (angolok, ruszkik). Az arab berendezkedés Az arabok a meghódított területekkel együtt megszerezték a közel-keleti fejlett technológiákat, átvették a kultúrát és az addig elért eredményeket (pl. építészet, államigazgatás). Az állam élén a kalifa

állt, aki egyszerre volt vallási és világi vezetı (vagyis despota). Az arab kalifák és emírek bazinagy palotákat építettek amiket mindenféle extrákkal elláttak (pl. fürdık). A hatalom vezetı rétege az arab katonai vezetı réteg lett, amelyik tagjai földterületet kaptak jutalmul, ámde a kalifa bármikor elvehette tılük ezeket a területeket. Töri tételek by kisCs - 232 - A földterületek birtokosai földjeiket szabadokkal vagy rabszolgákkal mőveltették. Minden alattvalónak kellett fizetnie földadót (harádzs) valamint a nem muszlim hívıknek fejpénzt (dzsizje) is. A behajtást a defterdár végezte Az arab birodalom megszerezte a fıbb kereskedelmi útvonalak felett az ellenırzést és így a kereskedelem vált a legnagyobb bevételi forrássá. A világkereskedelem nagyrészt 3 városban: Kairóban, Bizáncban (bár ez nem volt az araboké) és Bagdadban bonyolódott le, ahol adtak-vettek mindent így rabszolgákat is. Az arabok sokat adtak a

kutatásokra: ebben a korszakban lefordították az ókori mővek nagy részét arabra, tökéletesítették a kémiát (az alkoholok felfedezése), valamint rendszerezték a matekot (algebra). Legnagyobb eredményeket a térképészet terén értek el: egész Belsı Ázsiát, fél Európát (állítólag velünk is találkoztak) és fél Afrikát feltérképezték a kereskedık és utazók. A középkor márkás cuccai is mind az araboktól érkeztek Európába: a selymen a főszereken meg az ilyen korábban is standard luxuscikkeken kívül gyakran egy-egy városról elnevezett marhajó minıségi árúcikkek jelentek meg itt: cordobai kard, damaszkuszi acél (lándzsához), üveg, perzsa szınyeg is. Az arabok közvetítésével került Európába egy csomó jó cucc is: pl. arab számok. Ezekrıl ugye tudjuk, nem az arabok találták ki, hanem a hinduk csak az arabokon keresztül ért ide (bár az igazi arab számok közül az 1es, 7es, 9es nagyjából egyforma az ’’arab

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


(hindu)’’ 1essel, 7essel, 9essel). Másik ilyen volt a sakk: a sakkot ugye a hinduk találták ki, de az arab kereskedık hozták ide Európába (bár az idı alatt változott pl. nem 4en játsszák már hanem csak a 2-en). Töri tételek by kisCs - 233 - 29. Hunyadi János és Mátyás harcai a törökkel szemben Sztori Hunyadi János Habsburg Albert (1437-39) csupán 2 évig volt király, és hirtelen halála után született fia, V.István Bécsben (anyja Bécsbe menekült). A bárók tartottak a török veszélytıl, és mindenképp kellett király. Hoztak is Lengyelországból I. Jagelló Ulászló volt ez az uralkodó. Azért hívták meg ıt mert úgy gondolták, hogy az egyesült lengyel – magyar haderı sikeresen veheti fel a harcot a törökökkel. Ulászló a trón megszerzésért folyó küzdelemben Hunyadi Jánost kérte meg seregei vezetésére. Sikereiért kapta Hunyadi tıle a szörényi és temesi bánságot és az erdélyi vajda címet is. Így Hunyadi az

ország egyik legnagyobb bárójává vált. A fıpapok és fıurak III. Ulászló lengyel királyt hívták meg a magyar trónra, aki I. Ulászló néven uralkodott hazánkban 1440-1444-ig. A lengyel-magyar együttmőködéstıl remélték a török veszély elhárítását. A várandós özvegy Erzsébet azonban fiúgyermeket szült, V. Lászlót, akit meg is koronáztak, és 1457-ig uralkodott. László III. Frigyeshez került, Bécs városába, aki a magyar királyi felségjelvényt is ırizte. I. Ulászló átvehette a hatalmat, de el kellett ismernie V. László trónigényét. Hunyadi János I. Ulászló mellé állt, aki erdélyi vajdává nevezte ki. Apja hőséges volt Zsigmondhoz, aki hősége jeléül Hunyadvár birtokával ajándékozta meg. Katonai képességei már fiatal korában megmutatkoztak. Letanulta a korszerő harcászat elemeit, a huszita harcmodort, s a condottiere, zsoldosvezér típusú hadvezetést. A Mezid bég vezette behatoló sereg Gyulafehérvár

ostromára készülıdött. Hunyadi és Lépes György püspök magánhadserege elıször csatát vesztett Marosszentimrénél, majd négy nappal késıbb az újabb ütközetben, 1442. március 22-én, Gyulafehérvár közelében gyızedelmeskedtek a hazafelé igyekvı törökökkel szemben. Hunyadi gyızelmei támadásra sarkallták a királyt. 1443 ıszén indult útnak a 35000 fıs magyar, lengyel, délszláv haderı. Célja az volt, hogy kiőzze a törököt egész Európából. Igénybe akarta venni más európai államok támogatását, de számított a délkelet-európai népek segítségére is. Hunyadi remélte, hogy a török számára kedvezıtlen évszak is segítségükre lesz. Ugyanis ilyenkor a szultáni csapatok nincsenek Európában. A védelem biztosítását támadással kellett volna megszervezi, és ehhez ki kellett a törököt őzni a Balkánról. A török gyengepont az utánpótlás, mert októbertıl áprilisig nem tudtak harcolni. A cél Drinápoly, a

szultán fıvárosa volt. Nis közelében kétszer is legyızték a török seregeket. Az év végére elérték Szófiát, de a tél meghátrálásra kényszerítette a keresztényeket. A hosszú hadjárat után a keleten még mindig lekötött török a drinápolyi békében (szegedi béke), 1444-ben komoly engedményekre kényszerült: kiürítette Szerbiát, átadva a várakat, köztük Galambócot is, 10 évig nem támad, és hadisarcot fizet. A békét a magyarok a következı évben Töri tételek by kisCs - 234 - megszegték és támadtak. Keresztes hadjáratnak indult, mert a pápa pénzsegély ígért. 1444-ben a király és Hunyadi 20000 harcosával a Duna mentén tört elıre, és Várnánál találkoztak a törökkel. A Dardanellákhoz felvonult 24 keresztény hajó megbízhatatlannak bizonyult a szultáni átkelés megakadályozására. II. Murád, egyesülve európai seregeivel, többszörös túlerıvel sietett Hunyadi feltartóztatására. A csata november 10-én

elveszett. A hadsereg közepén álló király és csapata ifjonti hévvel a janicsárokra rontott és ez az elhamarkodott hadmozdulat a király halálát és az ütközet elvesztését jelentette. A legnagyobb baj azonban az volt, hogy az ország ismét király nélkül maradt, és polgárháború veszélye fenyegetett. 1445-ben a rendek országgyőlést hívtak össze, ahol V. Lászlót elismerték királyuknak, de mivel még gyermek volt, Hunyadit választották meg kormányzónak. Ulászlónak nem maradt utóda. Az országot a teljes felbomlás fenyegette. A magyar állam megrendült, összeomlott, részekre szakadozott. Hunyadit a 1445. évi országgyőlésen a hét fıkapitány egyikévé választották. Bátorította a nemeseket, hogy vessenek véget a báróuralomnak. A nemesek rájöttek, hogy csak együttes erıvel gyızhetnek. Tömegesen tódultak az országgyőlésekre. 1446 júniusában a pesti országgyőlésen, Rákos mezején Hunyadit V. László kiskorúsága idejére

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kormányzóvá (gubernátor) választották. Tisztségét 1453 januárjáig töltötte be. Kormányzóként az ország tanáccsal együtt helyettesítette a királyt. Megkapta szinte a teljes uralkodói jogkört, de birtokot csak 30 telekig adományozhatott. Rendeletekkel kormányzott. Elrendelte a birtokok visszaadását. A hivatalban lévı bárókat lemondatta, hogy a rendek döntsenek a tisztségekrıl. A ligák szövetségeit érvénytelenítette, és gondoskodott a királyi jövedelmek beszedésérıl. Az ország egységét azonban nem sikerült helyreállítania. Tovább apadt a birtokállomány. A rend megszilárdítása közben készült a török elleni nagy támadásra. Négy évvel Várna után ismét szerb területre vonult a török ellen. Murad szultán azonban értesült lépéseirıl s Albániából Bulgáriába vonult. 1448. október közepén a második rigómezei csatában fölmorzsolta Hunyadi seregét. A bárók mindent megtettek Hunyadi háttérbe szorítására.

1453-ban a trónt V. László foglalta el (1453-58). Hunyadi az ország fıkapitányává, a királyi jövedelmek kezelıjévé és Beszterce örökös grófja lett. 1453. május végén a török szultán elfoglalta Konstantinápolyt. Az országgyőlés hadsereg felállítását szavazta meg, élére Hunyadit tették fıparancsnoknak. A pápa keresztes hadjáratot hirdetett. A keresztesek toborzására az országba küldte Kapisztrán János szerzetest. 1456. július elején II. Mehmed megkezdte Nándorfehérvár ostromát. V. László elrendelte a nemesi felkelést, és még májusban Bécsbe menekült nısülési szándékkal. Hunyadi azonnal Nándorfehérvárra sietett, a vár élére Szilágyi Mihályt nevezte ki, aki 7000 katonával védte az erıs végvárat. A törökkel szemben csak saját Töri tételek by kisCs - 235 - seregére támaszkodhatott, de Kapisztrán János szavára parasztok, kézmővesek, diákok, emberek mozdultak meg, így 18 000 keresztes győlt össze.

1456. július 21-én megindult a török támadás. A törökök napnyugtakor kezdték a támadást és háromszor meghátráltak. A várvédık hısiessége vezetett a túlerıben lévı ellenség megfutamításához. (Dugovics Titusz, aki magával rántotta a mélybe a török janicsárt, aki ki akarta tőzni a lófarkas zászlót). Hunyadi folytatni akarta a harcot, ha megérkeznek a külföldi keresztesek. A török erıkrıl érkezı hír hallatán III. Callixtus pápa elrendelte vereségre számítva, hogy déltájt minden templomban harangozzanak és könyörögjenek a hívek. De mire az imabulla az országokba elérkezett, már Hunyadi gyızött a törökön. Hunyadi számításait keresztülhúzta a halál. A diadal után alig három héttel a pestis vitte el. Hunyadi hadvezetése Hunyadi már Zsigmond alatt kezdte katonai pályafutását. Éppen azért kezdte pont ezt a pályát, mert nem volt más út amivel meg tudott volna élni (családja ugyanis elszegényedett). Szóval

Zsigmond katonája lett, aki kitőnt éles eszével és merészségével és Zs úgy döntött h taníttatni fogja és hadvezért nevel belıle. Hunyadi tanulmányai során megismerkedett a modern hadviselésnek számító condotierre (olasz zsoldosok) hadviseléssel valamint a huszita harcmodorral is. Ez a két idegen harcmodor teljesen rányomta bélyegét Hunyadi késıbbi hadvezetési stratégiájára. Hunyadi seregének magját zsoldosai adták, és ehhez jött még a feudális sereg, amit erdélyi vajdaként toborzott, majd késıbb kormányzóként irányíthatott. Hunyadi ismerte a zsoldoshadsereg összes elınyét: jól képzettek voltak, fegyelmezettek, nem kellett földet adni nekik (csak pénzt). Hunyadi sikeres csatái során a hadizsákmányból fedezte a zsoldot, emiatt nem voltak dezertáló katonái. Bár a nehézlovasság maradt az elsıdleges fegyvernem, azonban nıtt a könnyőlovasok (huszárság) és fıleg a gyalogosok jelentısége. Hunyadi serégének ez volt a

condotierre hadviselésbıl átvett jelleg. A hadvezér használt huszita harciszekereket is, de nem volt jellemzı. Mátyás király (1458-1490) A Garaiak és a Cilleiek Hunyadi János 1456-ban bekövetkezett halála után fiainak, Lászlónak és Mátyásnak a kisemmizésére törekedtek. Az ifjú Mátyást Vitéz János váradi püspök nevelte. A Hunyadiak hívei Nándorfehérváron csapdába csalták és meggyilkolták Cillei Ulrikot, ezért a király felségárulás vádjával kivégeztette Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig Prágába hurcolta. Ekkor mutatkozott meg igazán a Hunyadi család és szövetségeseinek hatalma. 1457 ıszén meghalt V. László. Garai és a Szilágyi testvérek Szegeden egyezményt kötöttek (1458. jan.). Garainak büntetlenséget, Mátyásnak királyságot, Szilágyi Mihálynak pedig ötévnyi kormányzóságot ígértek. Az 1458. jan. 20-án megtartott királyválasztáson Hunyadi Mátyás nagybátyja, Szilágyi Töri tételek by kisCs - 236 -

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Mihály fegyvereseinek fölvonultatásával elérte, hogy Mátyást egyhangúlag királlyá válasszák. Mátyás hamarosan kiszabadult prágai fogságából, s váratlan eréllyel látott az erıs, központi hatalom megszervezéséhez. A kormányzóvá kinevezett Szilágyit lemondatja. Lemondatta a bárókat, s helyükre köznemesi híveit rakta. Garait megfosztotta nádori, Újlakit pedig az erdélyi vajda tisztségétıl. Garai ekkor III. Frigyest hívta meg a trónra, de Mátyás kiszorította az országból, s 1463-ban Bécsújhelynél békét kötnek. Mátyás megígéri, ha törvényes uralkodó nélkül halna meg, Frigyesé vagy utódjáé a trónja. Frigyes cserébe visszaszolgáltatta a koronát, s elismerte Mátyást magyar királynak. Így 1464-ben Székesfehérváron sor kerülhetett a koronázásra. Mátyás a törökök ellen Mátyás idején is fontos probléma maradt a törökök jelenléte a Balkán félszigeten. Emiatt már apja is harcolni kényszerült és máár

akkor kiderült, h ezeket nem lehet kirakni innen. Ezt Mátyás is tudta: politikája a törökökkel szemben defenzív volt mivel ismerte a Török Birodalom erıforrásait és tudta, h a törököket nem lehet Európából kiszorítani. Ez a védekezı jellegő politika nagyjából két részbıl állt: végvárrendszer fejlesztésébıl (kiépült a 2. déli végvári vonal) és rövid lélegzető hadjáratokból. A hadjáratok Mátyás uralkodásának elején levelet írt a pápának (III. Callixtus) h apjához hasonlóan ı is a törökök ellen fog küzdeni egész életén át. A dolognak az volt a kiváltó oka, h Mátyásban élt az a remény h Európai összefogással ki lehet a törököket őzni legalább a Balkán-félszigetrıl és ha lehet akkor Bizáncból is. Ehhez az európai szövetség létrehozásához kellett volna a pápa. Mátyás uralkodásának elsı felében (1465-ig) a legfıbb külpolitikai törekvés a törökök visszaszorítása ill. a védelem

megszervezése a magyar határon volt. Viszont ennek a törekvésnek a sikeres kimenetelét több dolog is nehezítette:  már 1459-ben III. Frigyes osztrák herceg támadott nyugatról és ezt ki kellett védeni.  volt egy csomó belsı ellenfél: Garai – Cillei Liga és egy Giskra nevezető cseh zsoldosvezér aki idıközben egész országrészt tartott terror alatt (fosztogatott)  anyagi gondok (amíg nem épült ki teljesen az államapparátus)  a megálmodott ’’összeurópai szövetségbıl’’ megint nem lett semmi, hiába igérgetett a pápa. Csak a Velence volt szövetséges bár ık is elég ingatagok voltak.  sokáig Mátyást nem ismerték el sokan királynak (mivel nem tudták megkoronázni) és emiatt komoly belviszályokat jelentett a királlyal szembeni bárók. Töri tételek by kisCs - 237 - Mátyás három nagy hadjáratot vezetett a törökök ellen (1463, 1476, 1480). Mind3 hadjárat ellentámadás volt, vagyis a megindítását török támadás

elızte meg. A hadjáratok célja alapvetıen az országhatárok biztosítása volt. Az elsınek az volt a kiváltó oka, hogy a törökök elfoglalták Jajca várát ami a déli végvárvonal vára volt. Ekkor II. Mehmed volt a szultán aki ezzel a lépéssel nyiltan fenyegette a térség hatalmait, minket és Velencét. Velence felismerte a helyzet komolyságát és szövetségre lépett velünk, bár ez a szövetség nem volt valami erıs mivel a velenceiek nem küldtek katonákat csak egy kis pénzt. Mátyás 1463-ban hadjáratot indított a törökök ellen és visszafoglalta Jajcát és Szreberniket. A sikerek oka a fekete sereg hatékonyságában keresendı. Még abban az évben megkötötték a fegyverszünetet és a törökök elismerték Mátyást királynak. A második hadjáratban a magyar király visszafoglalta Szabács várát (1476) (válaszul arra, h 1474-ben egy rabló török csapat fosztogatott Nagyváradon [miután kiőzte ıket]) és ez az esemény nagy

népszerőséget hozott a királynak. A törökök 1479-ben nagy erıkkel törtek Erdélyre. A kiváltó ok a fentebb említett vár elvesztése volt. A török offenzíva rabló jellegő volt és ellenük indult a fekete sereg. 1479-ben Kenyérmezınél Kinizsi Pál és Báthory István legyızték a behatoló török sereget. 1480-ban Mátyás utasítására most a fekete sereg kezdett portyákat a törökök ellen és kb. 1 évig tartottak ezek a ’’hadjáratok”. Mátyás viszont nem akart háborút, így 1483-ban öt évre békét kötött a törökkel, amit egészen 1520-ig a magyar királyok ismételten megújítottak. Mátyás politkája törökökkel szemben defenzív volt mivel ismerte a Török Birodalom erıforrásait és tudta, h a törököket nem lehet Európából kiszorítani. A 2. végvárrendszerrıl Több ok volt rá, hogy kiépült: az egyik, h a törököknek ne legyen olyan egyszerő Magyarországot elfoglalni, ha eszükbe jutna. A másik, h az ilyen rabló

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


hadjáratok ne legyenek (mint pl. az 1474-es amirıl az elıbb esett szó). Az új végvárrendszer viszont maga után vonta a nagyobb létszámú könnyőlovasság alkalmazását. A török háborúkkal párhuzamosan folyt a Nyugat elleni hódító politika is: Mátyás felesége, Podjebrád Katalin gyermekszülésben meghalt. Ekkor a cseh király ellen fordult, s keresztes hadjáratot hirdetett. 10 évig tartó harc után elfoglalta Morvaországot és Sziléziát, de a cseh királyi címen osztoznia kellett a lengyel Jagellókkal. Jövedelmei növekedésével párhuzamosan növelte zsoldosainak a számát. A fekete sereget az 1460-as évektıl kezdte szervezni. A sereg magját szolgálatába állt husziták adták, akikhez késıbb lengyel, német és persze magyar elemek csatlakoztak. Mindenhol és mindenki ellen felhasználható haderı volt. A zsold nagyon magas volt, egy nehézlovas 3 aranyat, egy gyalogos 2 aranyat kért havonta. A fekete sereg létszámát nehéz megítélni,

hadjáratok idején jelentısen magasabb, míg békeidıben kevesebb volt. Töri tételek by kisCs - 238 - 1476-ban feleségül vette a nápolyi király leányát, Beatrixot. Gyermekük azonban nem született. 1485-ben Bécset elfoglalta, s felvette az Ausztria hercege címet. Ekkor udvarát Bécsbe helyezte át. Német királlyá azonban nem választották. 1490-ben halt meg Bécsben, abban a tudatban, hogy törvénytelen fiát, Corvin Jánost emelték trónra. A fekete sereg Mátyás saját parancsnoksága alatt álló kb. 20 000 – 30 000 fıs zsoldossereg volt, a fekete sereg ami fekete fegyverzetérıl kapta a nevét. A hadsereg 5 fegyvernembıl állt: nehézlovasság, könnyőlovasság, tüzérség, dunai flotta és mőszaki csapatok. A nehézlovasság adta a hadsereg magját itt is: ezek német, cseh, olasz és más nemzetiségő zsoldosok voltak, és értkésségük miatt csak a végsı csapásokat adták meg. A könnyőlovasság a huszárságból állt. Ez volt az 1.

olyan sereg, amiben megjelent a huszárság nagyszámú alkalmazása. A gyalogság szerepe jelentıs volt, fıleg a kezdetleges szakállas puskák elterjedése miatt, ám döntı szerephez nem jutott. A dunai flotta naszádokból állt. A tüzérség alá tartoztak az ágyúk, amik ekkor még nem voltak olyan hatásosak és kezelhetıek, emiatt Mátyás seregében nem játszottak döntı szerepet. A mőszaki csapatok alá tartoztak a ’’hagyományos’’ ostromgépek (kıhajítók, faltörı kosok). Több zsoldosvezér neve ismert: Hag Ferenc, Haugwitz Zsigmond, Magyar Balázs, Kinizsi Pali, Zápolya István. A fekete sereget az évente egyszer, vagy háború esetén beszedett hadiadóból tartották el. A fekete sereg zsoldossereg lévén igen hatékony vala: élbıl nem volt fegyelmezetlen mint a lovagi seregek, csak pénzt kellett nekik fizetni, (egy nehézlovas 3 aranyat, egy gyalogos 2 aranyat kért havonta.) és jól képzettek is voltak. Sokat számított még a

hatékonyságában az is, h a lovagi seregekkel ellentétben itt a fegyvernemek rendesen együttmőködtek. Bár ez a hadsereg értékes és hatásos volt, ámde drága üzemeltetése nagy negatívum volt. Mátyás halála után a hadiadó nagy részét nem szedték be az ıt követı királyok, emiatt a Délvidéken állomásozó fekete sereg fosztogatni kezdtek, majd a helyi nagybirtokosok Kinizsi Pál vezette összevont sereggel szétverték a lezüllött zsoldosokat. Töri tételek by kisCs - 239 - 30. Magyar – török küzdelemek és együttélés a XVI.-XVII. században Huh, itt-ott ismétlem magam mert, hiszen ez-az már volt a korábbi tételekeben. Mátyás nyugati tervei (német-római császári cím megszerzése) miatt nem akart háborút a törökkel, így 1483-ban öt évre békét kötött velük, amelyet az ıt követı magyar királyok ismételten megújítottak. A külpolitikai helyzet megváltozása egybeesett az új szultán, I. Szulejmán (1520-1566)

trónra lépésével. Követei a régi feltételekkel érkeztek Budára, ahol azonban fogságba vetették ıket. A szultán ezt a békeszerzıdés felrúgásának tekintette és a támadás megindítása mellett döntött. A török hódítás kezdete és a mohácsi vész Ekkorra a számunkra kedvezıtlenné váltak az erıviszonyok. A török bevétele a kétszeresére nıtt a gazdag tartományok (Egyiptom, Mezopotámia) megszerzésével, míg ezzel párhuzamosan Magyarországon a királyi hatalom egyre inkább gyengült. A királyi jövedelmek nem érték el a végvárrendszer fenntartásához szükséges 200 ezer aranyforintot, a külföldi segélyeket gyakran elnyelte az udvar. A várak állapota egyre inkább romlott, nem volt központi felmentı sereg (a Mátyás által szervezett fekete sereget még II. Ulászló oszlattatta fel), mely nélkül még a legnagyobb végvárak sem tudtak tartósan ellenállni. A pénzhiányon kívül belsı ellentétek is nehezítették az ország

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


dolgát. A köznemesek és a fıurak között kibékíthetetlenek voltak az ellentétek, míg az 1514-es Dózsa György-féle parasztfelkelés újabb nehezítı tényezıt jelentett. Szulejmán hadai a megtépázott végvidék felé indultak. A nagyvezír, Piri Mehmed kisebb erıkkel Nándorfehérvárt ostromolta. A szultán Szabács ellen indult, amit az elsı rohammal bevett, majd elfoglalták Nándorfehérvárt (1521). Az ország a Duna mentén nyitottá vált a törökök számára. Szulejmán serege 1526-ban megkezdte az átkelést a Száván. A magyar vezetık idıben hírt szereztek a közelgı támadásról, ennek ellenére nem történt semmi komolyabb elıkészület. A király hadba hívta a nemességet, de csekély számú haderı győlt össze. A nagyobb haderıvel rendelkezı méltóságok nem mozdultak, mert nem merték elhagyni tartományaikat. A király megindult délnek, de már Érden megállt, hogy bevárja a késın érkezıket. Eközben a török erık (mintegy 60

ezer katona) az egyetlen még épen maradt erısséget, Péterváradot is elfoglalták. Tomori Pál (kalocsai érsek, Délvidék fıkapitánya, a magyar seregek fıvezére) csekély számú, de tapasztalt csapata Tolna térségében egyesült a király mintegy 20 ezer fıs - nemesekbıl, fıúri bandériumokból és zsoldosokból álló - hadával. Heves vita alakult ki, hogy vállalják-e a küzdelmet, de végül Tomori kierıszakolta a támadást. A csatára a Mohácsi síkon került sor (1526. aug. 29.). A gyızelem egyetlen reményét a nehézlovasság rohamának sikere jelentette volna. A fergeteges roham összeomlása után azonban a csata két óra alatt elesett. A lovasság egy része megmenekült, de sokan elestek vagy a mocsárba vesztek. A gyalogság zöme eredeti hadrendjében pusztult el. Mindeközben Szapolyai János a Tiszánál Töri tételek by kisCs - 240 - 15 ezres sereggel várakozott, Frangepán Kristóf dunántúli hadai ugyancsak nem kerültek bevetésre. A

csatamezın maradt 7 fıpap, 28 fıúr, s a fıvezér Tomori Pál is. Politikai szempontból a legnagyobb veszteség a király halála volt, aki menekülés közben a megáradt Csele-patakba fulladt. A magyar államgépezet megbénult, egységes cselekvésre, ellenállásra nem került sor. A gyızelem után Szulejmán hadaival lassan elindult észak felé; ellenállással nem találkozott. Bevonult Budára, végigdúlta, kirabolta és felgyújtotta a várost. A vár azonban épen maradt. A török felprédálta Pestet, a Duna-Tisza közét, majd zsákmányokkal, foglyok tízezreivel kivonult az országból, de a Szerémségnél állomásozó erıivel ellenırizni tudta az országot. Az ország három részre szakadása Mohácsot követıen a magyar koronáért elıször Szapolyai János erdélyi vajda jelentkezett (1526 novemberében a Székesfehérvárott megkoronáztatta magát a Szent Koronával). Eközben a Habsburg-hő bárók 1526 decemberében Ferdinándot választották

királyukká (aki jelen sem volt a ceremónián). Ferdinánd bátyja, V. Károly támogatásával döntı vereséget mért Szapolyai seregeire. Ezután Ferdinándot koronázták királlyá Fehérvárott 1527 novemberében. Szapolyai nehéz helyzetében a törököktıl remélt és kapott támogatást. Szapolyai 1528-ban török segédhadakkal elfoglalta a Tiszától keletre esı részt, majd 1529ben Szulejmán megindult Magyarország felé. Ellenállás nélkül haladt észak felé, elfoglalta és János királynak átadta Budát, majd Bécs ellen indult, de Bécset nem tudta bevenni. A szultán 1532-ben újabb hadjáratot indítottak, de Szulejmán hadai Jurisics Miklós birtokában lévı kis vár, Kıszeg falai alatt megálltak és több hétig ostromolták a várat. Feltételezhetı, hogy a szultán csak húzni akarta az idıt, mindenesetre az erıviszonyokat eldöntı csata elmaradt. A kortársak számára világossá vált, hogy a két nagyhatalom nem bír egymással és

Magyarország vált a két birodalom ütközızónájává. A két fél 1533-ban szerzıdést kötött, amelyben a két uralkodó kölcsönösen elismerte egymás területeit. 1538-ban Ferdinánd és János király békét kötött (váradi béke), amelynek értelmében János halála után az egész ország Ferdinándra száll. 1540-ben meghalt János, de halálos ágyán híveit (Fráter Györgyöt és Török Bálintot) megeskette, hogy szembeszállnak a békével, és fiát, János Zsigmondot juttatják a trónra. Fráter György ezért segítséget kért a törököktıl. A szultáni had és Török Bálint seregei szétverték Ferdinánd csapatait. Azonban Szulejmán nem tartotta megnyugtatónak Magyarország helyzetét és csapataival 1541. augusztus 29-én kardcsapás nélkül elfoglalta Budát. Izabellának és a csecsemı János Zsigmondnak adó fejében a Tiszától keletre esı országrészt biztosította. Török hadjáratok a királyi Magyarország ellen Erdély

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


önállósodása és Fráter György tárgyalása (az osztrákok bizalmatlanságukban azonban inkább meggyilkoltatták Györgyöt) a Habsburgokkal Szulejmánt 1552-ben bosszúhadjáratra késztette. Ali pasa Töri tételek by kisCs - 241 - elfoglalta Veszprémet, Nógrádot, Drégelyt (Szondi György), Szécsényt, Ahmed pedig Temesvárt (Losonczy István egyhónapos csata után a szabad elvonulás ígéretét kapta a törököktıl, mégis lekaszabolták ıket), majd Szolnokot. Ali pasa a fıerıkkel egyesülve Eger ellen indult, ám a ?Felvidék kapuját? nem sikerült bevenniük hála Dobó Istvánnak és csapatainak. Ezután 1566-ban Szulejmán ostrom alá vette a Zrínyi Miklós által védett Szigetvárat. A várat ugyan bevette a török, de az ostrom közben meghalt Szulejmán, s a hadak vezetıje, Szelim visszafordult a birodalomba szultánválasztásra. A szembenálló felek belátták, hogy nem képesek kizárólagosan birtokolni Magyarországot, ezért 1568-ban

Drinápolyban békét kötöttek. A béke rögzítette a fennálló helyzetet és I. Miksa vállalta hogy évi adót fizet az új szultánnak, II. Szelimnek. Ezzel lezárult a nagy várfoglalások ideje, de állandósultak a portyák és rablások, melyek az ország belsı területeit pusztították. A béke megkötése után az uralkodó hozzálátott az új végvári rendszer kiépítéséhez. Az új várak építésére a magánbirtokosok nem voltak képesek, ezért a jelentısebb véghelyeket a király a saját irányítása alá vonta, és óriási költségen, a kor elvárásainak megfelelıen kiépítette. A várak építésében olasz hadmérnökök segédkeztek, akik az új várak ó- és újolasz bástyákkal illetve fülesbástyákkal erısítették meg. A korábbi keskeny és magas falait lebontották, és helyette alacsonyabb s szélesebb ágyúállások felállítására alkalmas védmőveket emeltettek Az új rendszer néhány korszerő, 1000-1500 harcost befogadó nagy

erısségbıl, két tucat közepes várból és számos ırhelybıl állt. A tizenöt éves háború (1591-1606) és a Bocskai-felkelés - Erdély bukása A drinápolyi béke utáni portyákból fejlıdött ki a következı háború. Mindkét hatalom célja az ellenség kimozdítása, a status quo felborítása volt. A boszniai pasa többször is rátámadt Sziszek várára, majd harmadjára a horvátországi hadak szétverték a pasa csapatait. Még ebben az évben megérkezett a szultán hadüzenete, amelyet Habsburg Rudolf mély vallásos meggyızıdése miatt azonnal elfogadott. A török 1593-ban elfoglalta Sziszeket és Veszprémet, mire válaszul Pálffy Miklós Romhánynál csatát nyert, majd elfoglalta Füleket, Szécsényt, Drégelyt és Nógrádot. A gyızelemnek óriási lélektani hatása volt: a nemzetközi közvéleményt felrázták a diadalok, a pápa évekig utalta a pénzsegélyeket és újra összekovácsolta a törökellenes szövetséget (1594). Báthori Zsigmond

is csatlakozott a szövetséghez és Gyurgyevónál Bocskai István hadai jelentıs gyızelmet arattak a török felet (1595). 1596-ban az új szultán, III. Mehmed vezetésével a törökök ostrom alá vették Eger várát. A vár török kézre került, majd az ezt követı mezıkeresztesi csatában is alulmaradtak a keresztény csapatok. Az ezt követı idıkben a harcok hol egyik, hol másik félnek kedveztek. A keresztény hadak többször is megpróbálták bevenni Budát sikertelenül. 1598- Töri tételek by kisCs - 242 - ban III. Mehmed hosszú ostrom után bevette Váradot, majd 1600-ban a dunántúli végvárrendszer egyik fontos pontját, Kanizsát. A Bocskai felkelés A vereségek, a fokozódó nyomor hatására Erdély ki akart szállni a háborúból, ám ezt a Habsburgok nem engedték: amikor azonban elfogatóparancsot adtak ki Bocskai István ellen, csapataival megtámadta a Habsburgokat és 1604-re már Alsó-Ausztriát ostromolta. A törökök Bocskai

csapatainak elırenyomulását kihasználva elfoglalták Esztergomot. Ez Bocskait meggondolásra kényszeríttette, s amikor a szultán felkínálta neki a nagyvezíri koronát azt csak mint ajándékot vette át, és nem mint felségjelvényt, ezzel is szabadulva a török befolyásának növekedésétıl. Az egész úgy kezdıdött, hogy a legnagyobb erdélyi földúr, Bocskai István (15571606) bihari várait Habsburg támadás érte. Bocskai kiváltságok adásával állította maga mellé a hajdúkat és ezzel megszervezte hajdúkból álló hadseregét. A hajdúk marhapásztorok és elszegényedett kisnemesek voltak, akiknek hivatása volt a katonáskodás. A császáriak is használták ıket és kb. 30 000 volt a létszámuk. Mivel a hajdúk protestánsok voltak ezért könnyebben álltak át Bocskaihoz. Bocskai ezzel az új hadseregével legyızte a császári támadó haderıt Álmosdnál 1604-ben. Ezzel kezdetét vette a Bocskai szabadságharc. Igen hamar a Felvidék keleti

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


része majd 1605-ben a az egész Felvidék ellenırzése alá került (török segítséggel amire Bocskainak nagy szüksége volt). A szerencsi országgyőlés (1605) kimondta, hogy Bocskai Magyarország fejedelme és a szultán koronát is küldött neki. Bocskai ezt nem fogadta el, mert nem akarta, hogy az egyesített országrészek török függésbe kerüljenek. Újabb gyızelmek következtek 1606-ban is és 1606. júniusában megkötötték a bécsi békét. A béke értelmében, a királyi Magyarországon lett vallásszabadság a városoknak, rendi alkotmány és Erdélyhez 7 vármegyét csatoltak. Bocskai letelepítette birtokain a hajdúkat és minden alól mentesítette ıket, csupán katonai szolgálattal tartoztak neki (ez volt a hajdúszabadság). Bocskai szabadságharca Magyarország történetének egyetlen gyıztes szabadságharca. A kimerülés mind a bécsi udvart, mind a felkelıket megegyezésre sarkalta és 1606-ban meg is született a bécsi béke, melyben a

Habsburgoknak ismét le kellett mondania Erdélyrıl. Bocskai közvetítésével a két nagyhatalom is békét kötött egymással (zsitvatoroki béke, 1606 ısze). A béke a fennálló viszonyokat rögzítette, elfogadta a hódoltsági területek magyar adózását. Ezt követıen Erdély és a török viszonya felhıtlen volt, különösebb problémáktól mentes volt egész 1657-ig. I. Rákóczi György utódja fia, II. Rákóczi György (1648-1660) lett. A szultán engedélye nélkül a svédek oldalán 1657-ben megtámadta Lengyelországot és erdélyi haderı legnagyobb részét kivitte. Célja a lengyel királyi trón megszerzése volt, ám a hadjárat teljes kudarccal végzıdött (a 15 000 fıs erdélyi sereg nagy része orosz fogságba esett). Az átmenetileg megerısödı törökök az engedély nélküli hadjárat indításáért pusztító bosszúhadjáratot indított Erdély ellen. A törökök a tatárokkal együtt végigpusztították Erdélyt, (a fejedelem a

szászfenesi csatában (1660) esett el). A törökök Erdély területének harmadát magukhoz csatolták amibıl vilajetet is szerveztek. Töri tételek by kisCs - 243 - Az erdélyi trónra a török Apafi Mihályt jutatta, ám a meggyengült fejedelemség nem tudta védelmezni a magyar rendiséget a Habsburgokkal szemben. A végvárakról (kiegészítés) Ahh azok a régi szép idık, még tavaly ebbıl toltam a 98% os kisérettségi szóbelimet. 59 pont a 60-ból! Hát igen. 2007 a legszebb évem volt. a sikerek éve. A 2008-as pedig úgy néz ki h a kudarcok éve lesz. Kialakulás Szóval a végvárak. Valahol Zsigánál kéne kezdeni a dolgot. Ugyanis az ı ideje alatt épült ki az elsı végvárrendszer, konkrétan délen pont a török ellen. Ez a déli várak rendszerét jelentette, és ezeket a várakat jól felerısítették: erısebb falakat kaptak, nagyobb létszámú katonaságot. Mátyás király idején, mikor már a törökök kezdték kikezdeni a

végvárrendszert akkor kiépült a 2. déli végvári vonal, ami konkrétan az elsı mögötti várak és erıdítmények rendszere volt. Az ország legerısebb déli végvára ekkor már Nándorfehérvár volt. Mohácsot közvetlenül megelızı események következtében a törökök áttörték a déli végvárrendszert Nándorfehérvár bevételével. Mohács után meginduló nagy török hadjáratok eredményeként kialakult az ország közepén ilyen félkörívben elterülı végvárrendszer ami a királyi Magyarország és a Török Birodalom közötti megerısített határ lett. A végvárak Maguk a végvárak fokozottan megerısített erıdítmények és várak voltak. A kisebbek olyan 700-1000 a nagyobbak 2-3000 katonát tudtak elszállásolni. A várak tagjai hivatásos katonák voltak, amik a török oldalon törökök voltak, a Habsburg oldalon pedig magyarok és külföldi (flamand, német, vallon) zsoldosok voltak. A felszerelést és a muníciót az állam

biztosította. A vár élén a várkapitány állt. A legfontosabb várakat azonban igencsak fel kellett újítani a török háborúk alatt fıleg az új határmenti várak lettek jól megerısítve: gyakran teljesen új, erısebb várfalat húztak fel és így a várnak lett egy külsı és belsı várfala is (külsı és belsı várudvarral) valamint vizesárokkal körülvették. A projekthez Bécsbıl hoztak egyenesen olaszországból hadmérnököket, akik jól kenték a szakmát: például ezért lettek olyan sokszög alakúak a várak, h az ellenség (jelen esetben a törökök) nehezebben tudják bevenni a várat. A végvári rendszer és az államhatalom A magyar oldalon A királyi Magyarországon az országos védelmi fıatyaisten a nádor volt. Az ı helyettese volt az országos fıkapitány mint minden végvár fıparancsnoka. A királyi Magyarországot felosztották 6 fıkapitányságra (pl. Felsı-Magyarországi Fıkapitányság vagy Balaton-felvidéki Fıkapitányság

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


& others; atlaszban benne vannak) amik élén egy-egy fıkapitány állt. Ez az 5 fıkapitány az országos fıkapitány alá volt alárendelve. A fıkapitányok dolga a kijelölt területen a végvárak és hadtestek közti parancsnokolás, háború idején a mozgósítás az ı dolguk volt. Ezenkívül mindig gondoskodniuk kellett a zsoldosok fizetésérıl. Az országos fıkapitány alatt állt a hadiszék, ami nem volt más mint a seregszékek fóruma, illetve a legfelsıbb hadbíróság. A seregszék pedig a vár bírósága volt ami a várkapitány alá tartozott és a seregbíró állt az élén. Töri tételek by kisCs - 244 - A seregbíró itélkezhetett a királyi ırség katonái felett. A lázadozó katonák elıször itt kötöttek ki. A földesúri magánvárak ırsége feletti itélkezést az úriszékre vagyis a földesúri bíróságra bízták. A várak 85%-a állt földesúri tulajdonban. A török oldalon A törököknél hasonló volt a felállás: a

végvárak igazgatása a helyi vilajet élén álló pasára és apparátusára volt bízva. A pasa volt az alá tartozó végvárak katonáinak fıparancsnoka illetve ık végezték a ’’katonacseréket’’ is (október környékén lecserélték a katonákat más katonákra). A pasa feladata volt még az utánpótlás gondos elosztása is a végvári katonák számára (konkrétan nem ı csinálta, de ıt rugták seggbe ha valami elbaszódott). A fenntartás költségei az államkasszát terhelték. A végvári élet Több tízezer fıt számláló katonaság szinte már egy társadalmi csoport volt a társadalomban. A végvárakon harcoló katonák életét szépen bemutatják Tinódi, Balassi és más históriás énekmondók irományai. A katonák között volt mindenféle társadalmi csoportból arc: fıúraktól kezdve a kisnemeseken át a jobbágyokig. Ez utóbbi 2 a katonai pályát azért választotta h ne legyen olyan szar az élete. A Habsburg végváraknál nemcsak

magyar, hanem voltak külföldi zsoldos katonák is, legtöbben németek, de voltak vallonok, olaszok és flamandok is. Sokszor keverve voltak, ami problémát jelentett. Az idegenek rendszerint a váron kívülre nem mertek kimenni (mivel nem ismerték a magyar valóságot). İket vagy az államkincstár, vagy a helyi földesúr fizette. A zsoldosok közül a lovasnak 6 arany, a gyalogosnak 2,5-3 arany volt a fizetése havonta. A várrendszer fenntartása qrva drága volt emiatt gyakran ki se tudták fizetni a zsoldot a katonáknak. Ugyanis a zsoldból vettek a katonák a vár körül levı település lakosaitól kaját, vizet, piát meg más mindennapi létszükségleti cikket. Azonban nem mindig jött a zsold, ami pedig azt eredményezte, h elvették a környezı településeken élı emberektıl az elıbb felsorolt dolgokat. Emiatt sokan elmenekültek, de fıleg akkor mentek el sokan amikor török támadás érkezett. Ilyenkor baromira szar helyzetbe kerültek a katonák és

amikor nem volt csihipuhi akkor gyakran elmantek és a környékbeli falvakat megsarcolták (fosztogatták). Voltak azonban rendesebb katonák is: így pédául marhakereskedelemmel, vagy kocsmatartással is próbáltak pénzt szerezni. A török idık alatt sokszor volt összecsapás a végvári katonák és a helyi török járırök vagy éppen hódító sereggel szemben. A sok-sok év alatt sikerült a magyar katonáknak eltanulniuk a törökök trükkjeit. lesvetés: eddig mindig a törökök támadták lesbıl a magyar járırözı végvári katonákat, most már fordítva is ment a dolog. párviadal: na ez egy érdekes dolog. Gyakran fordult elı az-az eset amikor egy vár bevétele problémát okozott mind2 félnek. Nekünk azért mert attól féltünk, h a törökök fasírtot csinálnak belılünk meg az idegen barátainkból. A törököknek azért mert az illetı vár ostroma nem biztos h megért annyi emberáldozatot, meg ágyúgolyót. Arról nem beszélve, hogyha

rippityára lövik akkor majd elfoglalnak egy romhalmazt amit nekik kell újjáépíteni. Kiéheztetni ki lehet a várat csak az meg sokáig eltart. Na ennek a problémának a kiküszöbölésére került elı ez az ötlet: ilyenkor felvonult a két sereg (a végvári katonaság és a török hadtest) és mind2 csoportosulás a legjobb katonáját párviadalra hívta ki. Tulajdonképpen így vívták meg a vár sorsát. Amelyik fél embere gyızött, azé lett a vár. Töri tételek by kisCs - 245 - portya: a törökök a végvár környékén gyakran kifosztogatták a falvakat, és párhuzamosan vagy közvetlenül utána tettük mi is a török végvár körüli falvakkal. A törökök szerettek blöffölni, illetve nagyot mondani: amikor jöttek támadni, akkor rendszerint elıtte nagyszájú követek érkeztek akik rendszerint 8-10 szer akkora sereget mondtak a várkapitánynak, mint amennyi igazából volt. Ezzel is igyekeztek félelmet kelteni az ellenségben (tehát

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


bennünk). A végvárakban a harcok szüneteltekor is zajlott az élet: ilyenkor piáltak, mulattak és pihiztek a katonák, ja meg volt néhány ilyen tehetség is mint a Balassi vagy Zrínyi. Ebben a korszakban élt Tinódi Lantos Sebestyén is aki históriás énekeivel megénekelte a várháborúk eseményeit. A török hódoltság Az ország közepén elterülı terület az Oszmán – török birodalom szerves része lett illetıleg közvetlen szultáni közigazgatás alá került. Közigazgatás A területet vilajetekre osztották fel, aminek élére a pasa került. Volt 3 vilajet : budai, kanizsai és temesvári vilajet. Erdély bukásakor az Erdélytıl elcsatolt területekbıl is szerveztek egy negyediket. Egyébként többször átszervezték és volt például egy ideig egri vilajet. A pasa dolga volt a végvárak ellenırzése és fenntartása állami pénzbıl, valamint az ott állomásozó hadseregek fıparancsnoka volt. A pasák nem mindig tartózkodtak itt, hanem

gyakran váltották ıket nehogy valamelyik nagy hatalomat építsen itt ki. A pasa tanácsadó testülete volt a díván, ami a helyileg kinevezett fıtisztviselıket tömörítette. A pénzügyi hivatalvezetı volt a defterdár aki az adószedésnek volt a fınöke és irányítója továbbá a bevételek elosztása is az ı dolga volt, illetve volt a ’’fıkádi’’ vagyis a fıbíra aki az igazságszolgáltató vala. Mind2-t a szultán nevezte ki. A vilajet alatti alacsonyabb közigazgatási egység volt a szandzsák. ennek élén a bég állt. A mohamedán törvényeket (kánun) itt is helyi szinten haználták a lakosság felett a kádik. A dolgukat a jogtudósok a muftik segítették. A földek tulajdona kétfelé osztható: voltak a kincstári földek, vagyis ami a szultáné volt (khász birtok) és voltak a szpáhik birtokai. Ezek miatt az adózás is eltért, ha másért nem akkor azért mert a szpáhik birtokait az állam bármikor elvehette és adhatott a szpáhinak

földet másutt. A helyi szinten levı közigazgatást vagyis az önkormányzatokat a törökök meghagyták. A mezıvárosok kormányzásába a török nem szólt bele. Mivel a nemesség gyakorlatilag elmenekült (nem akarta elveszteni földjei nagyrészét a törökök javára) emiatt kb. megszőnt a nemesi vármegye. Helyébe léptek a parasztvármegyék. Ez abból állt, h a helyi lakossság önállóan szervezte meg magának a helyi önkormányzatot. A települések élén a lakosok által választott bírák áltak, vagy más elöljárók jelen esetben katonák (kapitány, hadnagy – mivel nem volt nemesség). Azért lettek parasztvármegyék mert a Töri tételek by kisCs - 246 - ’’nemesmentes’’ területeknek meg kellett magukat védeni a fosztogató magyar és török fegyveresektıl. Így a parasztvármegye tkp. egy kényszerbıl létrejött ’’védszövetség’’ volt ahol támadás vagy más fenyegetettség idején minden paraszt (ık voltak a lakosok)

fegyvert fogott. Adózás meghatározott összeget (pénzben, vagy terményekben) a beszedtek, valamint a nem muszlimoknak (a többség) harádzsot kellett fizetni. Volt gyerekadó is: minden családnak egy újszülött gyereket az illetékes adóbeszedınek (defterdárnak) kellett odaadnia, amibıl a janicsárokat képezték ki a Portán. További problémát jelentett a határon lakó lakosság számára az is, h a földjüket vesztett birtokosok rendszeresen átjártak a török területre beszedni az adót. Így hát az ottlakóknak nemcsak a törököknek, hanem ezeknek is fizetni kellett, és kialakult a kettıs adózás területe, ahol ez a dolog ment. A törökök nagyjából meghagyták a korábbi adózási felállást és sokat nem változtattak rajta, de mint ahogy említettem az adózás mértéke függött attól is h kié a terület akinek fizetni kell. A népesség változása A török hódoltság ugye határterület volt, és emiatt sok-sok háború zajlott ekkor. Így

a népességszám jelentısen csökkent (menekülések, fosztogatások és háborúk áldozatai) és ennek két fı következménye lett:  az egyik, h az idegen népek aránya nıtt, tehát megjelentek egyre nagyobb számban a szlávok, különösen a szerbek.  az elmenekülı nemesség birtokai ugye felszabadultak és a háborúk során fogytak a parasztok is, így azok földjei is felszabadultak. Ennek az lett a következménye, h a török hódoltságon belül is egyre nagyobb számban tolták a tehentartást és hasonlókat (részletesebben nézd meg a 2. tételbıl az erre vonatkozó részt (19. oldal)) Zrínyi Miklós politikai programja, törökellenes harcai A harminc évig tartó nagy európai háború után (1618-48) a Habsburgok hatalma tovább csökkent a széttagolódott Németországban. Helyette Csehországban és Magyarországon akarták növelni befolyásukat. S mert fı ellenfelük továbbra is Franciaország maradt, arra törekedtek, hogy a törökkel

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


mindenféleképpen fenntartsák a békét. A végvárakban a hazai vitézek helyett egyre nagyobb számban idegen zsoldos katonákat helyeztek. A XVII. századi magyar írások az emberek reménytelenségét mutatják. A politizálás új vezére Zrínyi Miklós (1620-1664) lett. Zrínyi Miklós dalmát eredető családból származott politikus, hadvezér és költı volt egy személyben; korának kiemelkedı mőveltségő embere. A politikai élet mellett a költészetet csak mellékes tevékenységnek tartotta, ám mővein keresztül kívánt hatni a kor magyar társadalmára. Töri tételek by kisCs - 247 - Zrínyi sejtette, hogy a Török Birodalom újabb hadjáratra készül Magyarország ellen. Az török áfium ellen való orvosság c. röpiratának alapgondolata: olyan hadsereget kell szervezni, amely saját erıbıl őzi ki a törököt. A hadsereg konkrét felépítését hadtudományi munkáiban vázolta föl (Tábori kis tracta, Vitéz hadnagy). I Lipót (1657-1705)

Zrínyi Miklós grófot nevezte ki az egész magyar sereg fıparancsnokának. Zrínyi minden energiáját és rendelkezésre álló lehetıséget fölhasználva készült az összecsapásra. Az 1663 végi téli hadjáratának tervével kikényszerítette a törökellenes nemzetközi összefogást is. Zrínyi indoklása szerint azért szükséges télen megtámadni a törököt, mert a téli visszavonulás után az utánpótlást meg kell akadályozni. 1664 februárjában felégette a török utánpótlás kulcsát, az óriási fagerendákból készült, a mocsaras áradásos Drávát átívelı 6 km hosszú eszéki hidat. Fı célja az volt hogy megteremtse Kanizsa ostromának feltételeit. A tollal és karddal küzdı Zrínyiben Bécs politikai ellenfelet látott. Fıvezéri kinevezését Lipót még januárban visszavonta. Szentgotthárdnál, 1664. augusztus 1-jén immár Montecuccoli fıvezérségével - óriási gyızelmet arattak a török fıseregen. A császári udvar már a

gyızelem utáni tizedik napon, a szövetségesek tudta nélkül, Vasváron békét kötött a levert ellenséggel. A török kiőzése Magyarországról De jó hogy a következı is félig errıl szól! 1683-ban a törökök nagy erejő támadást indítottak Bécs ellen. Bécset nem érte felkészületlenül a támadás: még a század közepén felújították a védmőveket és a külvárosokat lerombolták. I. Lipót kölcsönös békét kötött a lengyel királlyal és sikerült megnyerni szövetségesnek Bajorországot és Szászországot is. Kara Musztafa nagyvezír 120-150 000 fıs hadseregével megkezdte a császárváros ostromát. A város hısiesen helytállt, de a várvédık száma fokozatosan csökkent. A város helyzete kritikussá vált, amikor megérkezett Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly felmentı serege. A gyors gyızelem után még ugyanebben az évben a szövetségesek bevették Esztergom várát. A gyızelmek hatására XI. Ince pápa

hatalmas pénzadományt juttatott a szövetségeseknek és kötelezte XIV. Lajost a Habsburgokkal kötendı húszéves fegyverszünetre. 1684-ben megalakult a Szent Liga (Habsburg Birodalom, Lengyelország, Velence). 1686-ban ostromolni kezdték Buda várát, majd hosszú harcok árán be is vették azt. Ez fordulópont volt a török kiőzésében. Az elırenyomuló török hadak Nagyharsánynál (1687) megvívták a második mohácsi csatát, ami teljes gyızelmet hozott. Miksa Emánuel bajor választófejedelem bevette Belgrádot, Badeni Lajos Nist. Úgy látszott, Magyarország gyorsan átvészeli a felszabadító háború nehézségeit. Azonban XIV. Lajos megrettent a Habsburg-sikerektıl és felrúgta a fegyverszünetet. Ezáltal meggyengült a török front. A törököknél idıközben az Töri tételek by kisCs - 248 - erıskező Köprülü Musztafa került hatalomra. 1690-ben felszámolták az összes balkáni keresztény hódítást, majd Belgrád is újra török

kézre került. A további hódításokat Badeni Lajos állította meg. A rendkívül véres szalánkeméni csatában legyızte a török fıerıket (1691). A veszteségek tízezrekre rúgtak és az elhúzódó harcok mérhetetlen pusztítást okoztak Magyarország belsı területein, egész vidékek néptelenedtek el 1697-ben a szultáni seregek ismét az Alföldön jártak. Savoyai Jenı Zentánál átkelés közben meglepte a török sereget és súlyos vereséget mért rájuk. A török belátta, hogy nem tudja visszaszerezni a magyar területeket. A törököt kudarcai, a Habsburgokat a kimerülés és a nyugaton várható háború vezette a békekötéshez, amelyet 1699-ben Karlócán írtak alá. A béke értelmében a Temesköz kivételével- a Mohács elıtti Magyarország területén véget ért a török hódoltság. Török megszállás után Habsburg megszállás (kiegészítés) Miután a török sereget a császár katonái verték ki, Magyarországon megerısödött a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Habsburgok helyzete. A magyar rendek 1687-ben, Pozsonyban lemondtak a Habsburgok fiúágának javára a szabad királyválasztásról, s az Aranybulla ellenállási záradékáról. Az ország népére óriási terhek nehezedtek, az adókat többszörösére növelték. Az udvar a felszabadított területeket új szerzeményeknek tekintette és ezeket az Udvari Kamara irányította. A régi tulajdonosok csak abban az esetben kaphatta vissza földjét, ha jogosultságát törvényesen igazolni tudta, ami a török dúlása után szinte lehetetlen volt. Hatalmas területeteket kaptak az udvar hitelezıi, hadvezérek és hadseregszállítók. A császár szélnek eresztette a feleslegessé váló magyar várrendszer katonáit, megszőnt a magyar hadszervezet. Az erdélyi területeken is nıtt Lipót befolyása. Apafi halála után ı lett Erdély ura. 1691ben kiadta a Diploma Leopoldiumot, melyben sértetlenül hagyta az erdélyi vezetıréteg alapvetı érdekeit és hagyományait. A

fejedelemséget nem csatolta vissza Magyarországhoz, meghagyta belsı rendi tagolódását. I. Lipót politikája és a háborús szenvedések a magyar társadalom jelentıs részét a dinasztiával szembeállította és ez vezetett a késıbb kiújuló Habsburg-ellenes harcokhoz. Töri tételek by kisCs - 249 - 31. A török kiőzésének kérdései és a Rákóczi-szabadságharc a nemzetközi politika tükrében (1663 – 1714) Jajj, de gyönyörőséges címe van, nem? Ennél hülyébben nem tudták volna megfogalmazni a címet? A török kiőzése Európa a török kiőzése elıtt A 17. század közepére hatalmi átrendezés volt megfigyelhetı: a 30 éves háborút követıen a kontinens legerısebb hatalma Franciaország lett ami az addig (1648) vezetı hatalomnak bizonyult Habsburgok helyébe léptek. Ekkor XIV. Lajos a ’’Napkirály’’ volt a francia kircsi, és abszolutista kormányzással valóban igazi nagyhatalommá tette országát (központi vezetés,

állami bürokrácia, nagy hadsereg, merkantilista gazdaság, gyarmatok). A törökök sokat gyengültek, elsısorban a kereskedelem áthelyezıdése miatt, bár Köprülü Ahmed alatt úgy látszott, h átmenetileg úrrá lesznek a bajaikon. A kontinens másik hatalma Svédország lett szintén a 30éves háborús gyızelme miatt, bár ık nem volt ezen a területen (rólunk van szó) érdekeltek. A spanyolok és portugálok csillaga leáldozott bár jelentıs gyarmatbirodalom volt még a kezükben. A helyükre a feltörekvı angolok és a hollandok léptek. Sok-sok meglepetést tartogatott még az egységesülı Oroszország is, akik ekkor még nem voltak nagyhatalom de lassan már számolni kellett velük (a törökökkel háborúztak ekkor). És voltak még a Habsburgok mint nagyhatalom, akik a 30 éves háborúban elvesztették vezetı szerepüket, de birtokaik nagyrészét megtartották. Övék maradt a spanyol korona a dél itáliai területek és természetesen a dunai

monarchia valamint ık voltak a német – római császárok is, bár ekkora a német –római császári cím inkább csak névleges volt mint tényleges. A Habsburgok emiatt fontosnak tartották az osztrák és cseh területeiket és h kárpótolják magukat az elvesztett pozíciókért, emiatt egyre inkább felmerült az igény a török kiőzésére. Közvetlenül a török kiőzése elıtti nemzetközi helyzetrıl késıbb lesz szó. Zrínyi A szigetvári hıs, Zrínyi dédunokája, Zrínyi Miklós (1620-1664) lett a XVI. században Magyarország törökellenes harcainak irányítója. Kiváló politikus, hadvezér és költı, aki mőveivel a nemzeti összefogást próbálta erısíteni. Zrínyi (1620-1664) arra jött rá, hogy a török kiőzése csak Bécs nélkül történhet meg, mert amíg az osztrákok a franciákkal vannak elfoglalva, addig nem kezdenek ki a törökökkel. A század közepén mind a török, mind a Habsburg birodalom meggyengült. Így Zrínyi az

önálló magyar királyság megteremtését remélte, ez azonban Erdély bukása miatt lehetetlen volt. 1663-ban egy 120 000 fıs török sereg, élén Ahmeddel, Bécs ellen indul. A magyar sereg fıparancsnoka Zrínyi lett. A töröknek Bécs helyett csak Érsekújvárt sikerült elfoglalnia. Töri tételek by kisCs - 250 - 1663-ben Zrínyi megindítja a téli hadjáratot, amelyhez nemzetközi összefogást kényszerít ki, ki pénzzel, ki hadsereggel támogatja. Kb. 25000 fı győlik össze, amelynek egy részét Zrínyi saját pénzén fegyverezi fel. 1664-ben felégeti az északi hidat, és ezzel elvágja a török utánpótlás vonalát, ezután Kanizsa visszafoglalására indul, amely az osztrák sereg késlekedése miatt nem sikerül, ezért I. Lipót visszavonja Zrínyi fıvezéri kinevezését, és a császári hadak élére az olasz Montecuccolit nevezi ki. Montecucccoli híres mondása: A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz. 1660-ben Szentgotthárdnál

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Montecuccoli súlyos vereséget mér a törökre. Ezután az osztrákok és a törökök megkötik a vasvári békét, amely a török vereség ellenére minden hódítást a szultán kezén hagy. Ekkor látja Zrínyi, hogy igazából nem a török, hanem az osztrák a fı ellenség, és Habsburg-ellenes szervezkedésbe kezdett. 1664-ben Zrínyi egy vadászaton egy vadkan halálos áldozata lett. A Wesselényi féle összeesküvés Halála után a szervezkedés élére a nádor Wesselényi Ferenc állt, majd Zrínyi Péter, Nádasdy Ferenc és késıbb I. Rákóczi Feri . İk többféle programot vázoltak fel: szövetség a franciákkal és a szomszéd országokkal (Habsburgok kivétel) törökök alá való védnökség elfogadása is. A probléma az volt, h az elıbb említett külföldi államok nem voltak nagyon oda ezért a dologért: a franciákkal megegyeztek a Habsburgok a spanyolországgal kapcsolatban, a törökök meg nem akarták felrúgni az osztrákokkal a vasvári

békét, úgyh nem támogatták ık sem a szervezkedést. Miután Wesselényi meghalt, lebuktak és eléggé bedurvult a Lipót császár: a résztvevık közül sokat kivégeztek és ezután I. Lipót abszolút kormányzást vezetett be ami nagyjából a következıkbıl állt: * * * * felfüggeszti a nádori hivatalt és az országgyőlés mőködését; eltörli a protestánsok vallásszabadságát; növeli az állami adókat; a magyar végvári katonákat császári zsoldosokkal váltja fel. Intézkedései visszavetik a mozgalmat, de 1678-ban Thököly Imre újraszervezi. Kuruc csapataival a felvidéken gyızelmet arat és ennek következtében I. Lipót a soproni országgyőlésen visszaállítja a régi jogokat. Thököly A Habsburg-ellenes felkelık, a kurucok Erdély és Magyarország határvidékén gyülekeztek és Thököly Imre (1657-1705) lett 1678-ban a fıvezérük. Gyorsan arattak számtalan gyızelmet a császáriak fölött és a Felvidék keleti részét pedig

fejedelemséggé alakították. 1678 November 3-án Thököly nagy gyızelmet aratott a császáriak felett az Abaúj vármegyei Újfalunál ezt szokás szikszói csata néven is emlegetni. Ennek a sikernek minden bizonnyal jelentıs szerepe volt abban, hogy 1680. január 8-án a bujdosók szoboszlói győlésén a vitézlı rend 133 képviselıje köztük Wesselényi Pál egyhangúlag Thökölyt választotta fıvezérré, és felesküdtek rá. Az 1680-as hadjárat során a kurucok már a Vág völgyében portyáztak, sıt betörtek Morvaország területére is. Augusztus 15-én elfoglalták Késmárkot, Lıcse ostromával Töri tételek by kisCs - 251 - azonban felhagytak. A november 15-én megkötött fegyverszünet Bereg, Ugocsa és Szatmár vármegyékben jelölte ki a kuruc seregek téli szállását. Ibrahim pasa 30 000 fıs és Apafi Mihály 8 000 fıs seregének támogatásával szerezték meg Thökölyék a Kelet-Felvidéki területeket, így pl Kassát is. Miután

Kassát 1682-ben elfoglalták, a szultán kinevezte Thököly-t Felsı-Magyarország fejedelmének. I. Lipót 1681-ben a soproni országgyőlésen visszaállította a rendi alkotmányt, a vallásszabadságot és a szabad nádor választását pedig engedélyezte a kuruc gyızelmek hatására. Elismerte Thököly-t fejedelemnek és török hőbéresnek. Thököly a török szövetségese maradt mivel úgy gondolta, hogy ha a törökök elfoglalják Bécset, akkor egyesítheti a két magyar országrészt. 1683-ban meg is indult a 2. török támadás Bécs ellen Kara Musztafa szultán vezetésével, de a sikertelen ostrom után Thököly-nek fel kellett adnia ezeket a reményeket, mivel sorsa a hanyatló iszlám birodalommal volt összekötve. A kudarc személyesen Thököly-t úgy érintette, h elıször Erdélyi birtokait elkobozták (1685. feb) és októberban a török nagyvezír elfogatta és fogságba esett. Rövid idı múlva kiszabadult de nem tudott javítani a dolgokon: a

császáriak sorra foglalták vissza Felvidéki várakat és városokat és az utolsó vár Munkács volt amelyik még egészen 1688-ig tartotta magát. Thököly felesége volt Zrínyi Ilona aki Rákóczi anyukája volt. A török kiőzése Thököly 1681-1682. évi gyızelmei megtévesztették a török katonai vezetıket. A császári seregek magyarországi kudarcából arra következtettek, hogy a Habsburg hatalom meggyengült, s elérkezett az idı Bécs elfoglalására. Ezért a szultán 1683-ban hadjáratot indított Bécs ellen. A Habsburg-kormányzat – bár továbbra is békét akart – jól felkészült a támadás fogadására. I. Lipótot Sobieski János lengyel király és XI. Ince pápa is segítette a felkészülésben. A Bécset ostromló sereget 1683. szeptember 12-én elsöpörte a császári, lengyel, bajor és szász haderı. Kara Musztafa nagyvezér még a kudarc után is elzárkózott a békekötéstıl. A békeajánlat elutasítása alapvetı fordulatot

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


váltott ki a Habsburg-kormányzat törökkel szembeni politikájában. A béke és a védekezı háború híveivel szemben fölülkerekedtek a támadó háború szószólói. XI. Ince pápa megszervezte a Szent Ligát (1684), melynek feladata a török kiőzése volt Magyarországról. Tagjai: a Habsburg Birodalom, Velence, Lengyelország, 1686-tól Oroszország, valamint néhány választófejedelem (bajor, szász) támogatták a hadmőveleteket. XIV. Lajos pedig békét ígért I. Lipótnak. A szövetségeseknek 1686 szeptember 2-án sikerült visszafoglalniuk Buda várát. A seregeket Lotharingiai Károly vezette, mellette harcolt Miksa Emánuel is. A törökök felmentı serege Szulejmán vezetésével tétlenül nézte, hogyan esik el az utolsó budai pasa Abdurrahman. 1687-ben Apafi Mihály elismerte a Habsburg fennhatóságot Erdélyben, amelynek helyzetét az 1690-ben kiadott Diploma Leopoldium rögzítette. 1688-ban bevették Nándorfehérvárt, amely – a francia támadás

miatt meggyengülı császári erık miatt – 1690-ben ismét elesett. 1697-ben Savoyai Jenı vezetésével a Habsburgok legnagyobb gyızelmüket érték el a török ellen Zentánál. Ezek után Töri tételek by kisCs - 252 - 1699-ben megkötötték a karlócai békét, amelynek értelmében Magyarország a Temesköz kivételével felszabadult a török megszállás alól. A Rákóczi szabadságharc Elızmények A török kiőzése után a Habsburgok elég durván foglalkoztak velünk és a kemény intézkedéseikkel hamar szembefordították magukat a nemességgel és a parasztsággal. Mé’?  a nemesség elvesztette elıjogait mivel az osztrákok megszüntették a rendi alkotmányt  a parasztok terhei a török kiőzése során nemhogy csökkent, hanem nıtt: az amúgy is megmaradt földesúri melók és adók mellett a katonák elszállásolása is nagy gondot jelentett. Továbbá az Udvar az adók emelésével próbálta a török elleni háború költségeit behajtani

a parasztokon. A szabadságharc 1703-ban II. Rákóczi Ferenc, Magyarország legnagyobb földbirtokosa brezáni kiáltványában általános lázadást hirdetett az ország minden tagjának Ausztria ellen. Ezzel megkezdıdött a Rákóczi – szabadságharc: a háború Szatmár megyébıl (itt voltak Rákóczi birtokai) indult ki. Rákóczi a jobbágyokat úgy állította maga mellé, hogy jobbágyfelszabadítást ígért nekik. 1704 decemberében Nagyszombatnál vesztettünk. Rákóczy ekkor látta az ország gazdaságának helyreállítását. Kiadta a Vetési Pátenst (azok akik részt vesznek a háborúban, azoknak nem kell adózni; akik nem vettek részt azoknak dolgozni kellett) Rövid idı alatt a kurucok elfoglalták az ország jelentıs részét (Tiszántúl és Erdély). 1704-ben az erdélyi rendek Rákóczit fejedelmükké választották. 1705-ben a szécsényi országgyőlésen kinyilvánították: • az uralkodó ellen felkelt rendek rendi államát (rendi

konföderáció) • a kuruc állam testületei megalakulnak (Szenátus, Gazdasági Tanács, stb.) • a Habsburg-ház trónfosztása • Rákóczi vezérlı fejedelem • Magyarország és Erdély egyesülése 1706-ban folytatódtak a sikeres hadjáratok. Vak Bottyán a Dunántúlt felszabadította és 1706-ra Horvátország és Dél-Erdély maradt csak az osztrákok kezén. 1707-ben megtartották az ónodi országgyőlést, ahol törvénybe iktatták az általános adófizetést (elıször a magyar történelemben) ezzel megszüntetve a nemesség adómentességét. Töri tételek by kisCs - 253 - Rákóczi néhány manufaktúrát is alapított a Felvidéken a hadsereg kiszolgálására. Rákóczi külföldön is megpróbált kapcsolatokat létesíteni a Habsburg Birodalom ellenségeivel: Oroszországgal, Poroszországgal, Franciaországgal. Azonban csak XIV. Lajos francia király támogatta jelképes összeggel a magyar szabadságharcot mivel országa az osztrákok ellen

harcolt a spanyol örökösödési háborúban. Nagy Péter orosz cár a svéd király, XII. Károly ellen vívta az északi háborút és erıi emiatt le voltak kötve. A poroszok még nem voltak elég erısek ahhoz, hogy a magyar szabadságharcot támogassák úgy, hogy közben tartaniuk kell egy esetleges osztrák támadástól. (A gyızelem zálogát a lengyelektıl várták: ha Rákóczit megválasztják lengyel királynak (lengyeleknél a királyt választották) akkor meg is nyerhetik a háborút; de végül is nem ıt, hanem egy Wettin (szász) herceg lett a király) Így a szabadságharc nemzetközileg elszigetelıdött. Ennek eredményeképp 1708-ban fordult a kocka a hazai hadszíntereken: a császáriak megindultak a kurucok szétzúzására. A kuruc elit, 14 000 fıt számláló serege Trencsénnél megsemmisítı vereséget szenvedett 5200 fıs császári hadtesttıl. A kurucokat maga Rákóczi, a császáriakat Pállfy János vezette aki magyar származású volt és a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


magyarországi császári csapatok parancsnoka. Sorra feladták a területeket és végül Romhánynál 1710-ben döntı vereséget szenvedett a magyar sereg. Ezután elkerülhetetlen volt a bukás. I. Lipót halála után I. József került a trónra 1705-ben, aki a romhányi csata után megígérte, hogy Magyarország nem lesz tartomány. Részben ennek az ígéretnek a hatására egyre több nemes állt át a császárhoz. Rákóczi távollétében gróf Károlyi Sándor írta alá a szatmári békét és 1711. május 1-én a kurucok a majtényi síkon letették a fegyvert. Soha ilyen elınyös békét nem sikerült kötnünk az ellenséggel egy vesztes háború után, mint most a szatmári békét 1711-ben (elıtte sem sikerült meg utána sem): a felkelés résztvevıi büntetlenséget biztosított, a nemesek visszakapták birtokaikat (viszont csak a császárra tesznek hőségesküt), Magyarország megtarthatta rendi alkotmányát és berendezkedését. Szóval mintha mi sem

történt volna. Akinek nem tetszett a béke – Rákóczi és közeli emberei – azok számüzetésben részesültek (Törökországba, Rodostóba emigráltak). Ezek után került sor az ország újjáépítésére, aminek hátrányát csak a XIX.sz. végére tudtuk behozni. A Rákóczi szabadságharc és a nemzetközi helyzet A szabiharccal egyidıben két nagy európai háború is zajlott: az egyik vala a spanyol örökösödési háború, a másik pedig az északi háború. Mint ahogyan az elıbbiekben leírtatott a szabadságharccal egy idıben folyt a spanyol örökösödési háború (1701-1713), amelyikben a spanyol trón és az ahhoz tartozó értékes területek birtoklása volt a tét (gyarmatok) , a Habsburg Birodalom és Franciaország (Bourbon-ház) között. Azért tört ki a háború mert Franciaország és Spanyolország egyesítése (’’nincsenek többé Pireneusok’’ mondta állítólag XIV. Lajos francia kircsi) totál felborította volna az európai

egyensúlyt és ezt nem csak a Habsburgok hanem mások sem hagyták volna. A spanyol örökösödési háború elsı szakaszában az osztrákok voltak szorult helyzetben mivel: Töri tételek by kisCs - 254 -  a franciák már nagyon várták már ezt a küzdelmet és a már korábban nagyon rágyúrtak  Spanyolországot a franciák könnyebben és gyorsabban meg tudták közelíteni (szomszéd állam volt)  Ausztria területei messze voltak Spanyolo.tól és volt egy csomó területük szanaszét volt Európában amiket egyszerre nem tudtak volna megvédeni, így fenn állt az esélye h a franciák megszerzik ezeket a területeket.  mindezek tetejébe’ kitört a Rákóczi-szab.harc is aminek kezdeti sikerei annak tudhatóak be, hogy az osztrákok inkább a franciák elleni küzdelemre koncentráltak és kevesebb erejük maradt az ellenünk való küzdelemre. Szóval az osztrákok nem álltak valami jól, ámde mivel mások sem akarták a francia hegemóniát emiatt

sok szövetségest találhatott Ausztria a ’’Napkirály’’ ellen: így elıször Hollandia majd az angolok (1701-tıl) váltak a Habsburgok szövetségeseivé. A háború elején nagyjából így nézett ki a paletta: egyik oldal: Franciák, bajorok, spanyolok; másik oldaL: Habsburgok, angolok, hollandok, poroszok. Kezdetben az osztrákok fentebb taglalt hátrányai ellenére sikeresebbek voltak: a háború elsı hadszintere Itália volt, ahol a franciák és a spanyolok sokra nem mentek. Majd 1701-ban a Rajnánál az angolok megverték az elıretörı franciákat és a Habsburgok pedig egészen az Elzsászig jutottak el. Villars francia hadvezér azonban megállította ıket. 1703 a fordulat éve volt: Savoya belépett a háborúba a franciák ellen és az osztrákokat kezdte rugdosni dél felıl. Ugyanekkor robbant ki (de meglepı) a Rákóczi szabiharc is, és komoly sikereket értünk el. A francia és bajor egyesített seregek pedig mélyen bekerültek az osztrák

területekbe és már nem messze jártak Bécstıl. Ekkor az osztrák fıparancsnok Savoyai Jenı lett, aki Hochstadt-nál megállította az elıretörı francia és bajor seregeket (1704). A csatában 30 000 francia esett fogságba. Még ugyanekkor (még a hónap is egyezik [augusztus]) az angolok szétverték a francia flottát és leblokkolták a tengereket valamint az övék lett Gibraltár. A franciák ezt a két súlyos vereséget NEM tudta kiheverni és a háború folytatásához hiteleket vett fel. A háború menete innentıl kezdve a Habsburgok javára dılt el. A Habsburgok lerohanták Észak-Itáliát majd a talján csizma többi részét is. Az angolok pedig 1706-ban verték meg a franciákat akik elvesztették Flandria feletti ellenırést. A 2 döntı csatára oudenardé-nél (1708) malplaquet-nél (1709) került sor amikor az egyesült angol – Habsburg seregek kétszer is megverték a franciákat. Ekkor már nálunk is rosszra fordultak a dolgok (trencséni

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


csatavesztés). Még egy ideig elhúzódtak a harcok de a franciák totál kimerültek: már a háború alatt nem fejlıdött semmit az ipar, sem a a mezıgazdaság, pangott a termelés, járványok terjengtek és a nép éhezett. Az államadósság pedig nagyon magas lett a felvett hitelek miatt. 1713. április 14-én megkötötték az utrechti békét: ebben az állt, h az osztrákok nem kapják meg a spanyol trónt, hanem Bourbon lesz a spanyol király, de nem egyesül a franciákkal. Az osztrákok megkapják a Dél-Itáliát és Belgiumot (osztrák-németalföld). Az angolok pedig gyarapodtak egy pár kanadai francia gyarmattal. A békekötés során az angol erıegyensúly-politika érvényesült: ugyanis nem akarták, h az osztrákok túlnyerjék magukat (ezért nem lett az övék a spanyol trón) és így nagyjából egyensúlyban voltak az európai hatalmak. Ekkor vált Nagy – Britannia 1.számú nagyhatalommá. A másik egyidıben folyó küzdelem az északi háború

(1700-1721) volt, amit a svédek vívtak az oroszok ellen. A svédek a 30 éves háború után nagyhatalommá váltak és rettegésben tartották a térség államait, akik 1699-ben egy svédellenes ligát hoztak létre (lenygelek, dánok, ruszkik) A svéd trónra XII. Károly került aki ekkor volt 15 éves srác. A svéd vezetés az ellenük kötött szövetség szétverésébe kezdett és 1700-ban angol és holland támogatással a svéd hadigépezet szétverte a dánokat, akik békét kötöttek a svédekkel. Töri tételek by kisCs - 255 - Az oroszok ezt nem hagyták annyiban és ekkor került hatalomra náluk az elég fiatal (20 év körüli) Nagy Péter aki máris hadat üzent a svédeknek akik azonban még ugyanebben az évben Karcsi vezetésével megverték az oroszokat Narva-nál. Ezután még 5-ször sikerült a svéd srácnak Nagy Pétert elvernie és az orosz hadsereg szinte teljesen megsemmisült. A svédek ezután a Baltikumon eresztül (ami ekkor az övék volt)

Lengyelországba behatoltak és Kliszow mellett szétverték II. Ágost lengyel kircsi hadseregét (1701) és bevonultak Varsóba. A királyt a svédek egészen a Szászországig Altranstadtig üldözték, ahol az illetı lemondott a királyi tisztségérıl (1706). Az amúgyis zőrzavaros lengyel nemesi köztársasaságban az egyik lengyel nemesi fakció saját jelöltjét Lesczinski Szaniszlót tették királlyá (1704), ugyanis ezek a nemesek a svédek oldalán álltak. (Péter orosz uralkodó – ekkor még nem volt cár- jelöltje volt a Rákóczi). Ám Péter bátya azonban újjászervezte és korszerőbbé tette az új orosz hadsereget és egy pár várost a Baltikum határán visszafoglalt köztük Narvát is, ahol elıször ugye kikaptak (1704). A svédek azonban még nem hagyták ezt a dolgot és Károly 1708-ban megindította a oroszország elleni hadjáratot. Ez volt az elsı olyan hadjárat, ahol fejlett európai sereg indult Oroszország szétverésére. A svédek

Ukrajnán keresztül mentek ahol csatlakoztak hozzájuk Mazeppa vezette kozák felkelık is. Sokáig mentek, ám az egyre hidegebb éghajlat miatt a sereg kimerülni kezdett és fogyni kezdtek a svédek. Eljutottak Poltava-ig, amit ostromolni kezdtek. Péter egyik seregét küldte a város felmentésére, ami abszolút fölényben volt a svéd kamaszkirály seregével szemben (jól képzett generál volt az élén; több mint 3 szoros túlerı (85 000 katona – svédeknek volt 25 000 k.); sok ágyú) (1709-ben történt). A svédeknek nem volt esélyük és kikaptak, majd a király vezetésével a török birodalomba menekültek át (1711), ahol megfőzték a szultánt, h viseljen háborút az oroszok ellen. A szultán belement a dologba mivel a Fekete-tenger partvidéke még az övék volt de félı volt h az oroszok elıbb-utóbb elveszik. Így hát az oroszok új ellenfele a törökök lettek és az oroszok elfoglalták Azov területet (Dél-Ukrajna) és ezután békét kötöttek

a Portával. A poltavai svéd cumi hírére a lengyeleknél a Szaniszlót elüldözték és helyére ismét az Ágost került, aki az oroszokkal együtt egy svéd ellenes koalíciót csinált. 1713-20 tartó idıszakban a svédek ellen indultak támadó hadjáratok: az oroszok ekkor már bevonták a dánokat is, sıt a poroszok és Hannover is beszállt a bunyóba (miután véget ért a spanyol örökösödési háború). 1714-re az oroszok elfoglalták a Baltikumot, és néhány területet Finnországban, a német államok és Dánia pedig a svédek kontinensen levı területeit (Bréma, Rostock) foglalták el. Hiába jött haza a törököktıl a Károly, nem tudott mit csinálni. Norvégia is beszállt és az ellenük indított hadjáratban meghalt a svéd király (vsz. kinyírták; 1718). Ekkor már a Péter partra szállt Stockholm közelében és már végveszélyben volt a Svédország és fegyverszünetet köttöttek 1718-19 fordulóján. A bukás teljes volt és 19-21-ben

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


sorban békét kötöttek egymással: 1719-ben Hannoverrel, 1720ban Dánokkal és 1721-ben Nystadt-ben a ruszkikkal. A nystadi béke értelmében a ruszkik megkapták a Baltikumot és Karéliát meg elég sok pénz fejében kivonultak Finnországból. Nagy péter ezután magát minden orosz cárává nyilvánította magát. A svédek nagyhatalami státusza megszőnt és helyükbe az oroszok léptek, akik hódító politikájukat folytatták Nagy Peti után is. Hogy jön be a képbe akkor Rákóczi bátyánk, azon túl hogy éppen akkor jutott eszébe ilyen lázadást csiholni? Nahát ugye arról szólt a dolog, hogy Rákóczi szabadságharc pont a forrongó Európai politika kellıs közepén robbant ki. Rákóczi és a francia kapcsolatok Mint ahogy leírtam a Rákócziék elsısorban a franciáktól várták a támogatást és a segítséget. Kaptunk is némi összegeket, valamint tiszteket, akik segítettek a tüzérek képzésében. A pénzt havonta küldték a franciák:

1703-tól kezdve 10 000 tallér volt, majd miután megtudták, h mien ügyesek és erısek vagyunk 16 000 tallér lett a köüldött pénz (1705). Töri tételek by kisCs - 256 - A franciák terve az volt, hogy a Habsburg fıváros Bécs felé mennek a bajorokkal és mi meg hátba támadjuk ıket, Bécs elfogalalásakor pedig találkozunk a franciákkal. Emiatt az 1704-es Habsburg fegyverszüneti javaslatot elutasítottuk. A tervek szétfoszlottak miután a francia-bajor erık Hochstadt-nál kikaptak (1704) az osztrákoktól. 1708-ban azonban akadozni kezdett ez a támogatás és egyre kisebb összegeket kaptunk. Rákóczi egyéb kapcsolatai Hochstadt után Rákóczi csalódott a nyápic franciákban: nem elég h nem jöttek össze a dolgok de már a pénzt sem nagyon fizetik (ekkor már nagy szarban voltak a franciák). Így Rákóczi el kezdett más ország felé puhatolózni nehogy el szigetelıdjünk. Svéd és porosz kapcsolatfelvétel, & Rákóczi esete a pápával

Rákóczi más irányban is megpróbált kitörni elszigeteltségébıl. Már 1704 januárjában követeket indított Svédországba és Poroszországba egy magyar-svéd-porosz szerzıdés megkötését ajánlva, amely az európai egyensúlyt szolgálhatná nemcsak Ausztriával, hanem Franciaországgal szemben is. A fejedelem jó érzékkel a vallás kérdését is érvül használta fel: csakis ez a szövetség lenne képes garantálni a magyarországi protestánsok vallásszabadságát. XII. Károly svéd király - bár közbenjárást ígért a bécsi udvarnál - a fejedelemnek azt üzente vissza, hogy lázadóval nem köt szövetséget. Hasonlóképpen visszautasította Rákóczi késıbbi közeledési kísérleteit is. I. Frigyes porosz király (1688-1717) udvarában nagyobb megértéssel fogadták a fejedelem követét, és közvetítést ígértek a megszakadt angol és holland kapcsolatok felvételéhez. Tudjuk, hogy amikor 1707-tıl a magyar szabadságharc korábbi

támogatói, a franciák és a bajorok egyre kedvezıtlenebb katonai helyzetbe kerültek, Rákócziban felmerült az ötlet, hogy a porosz Hohenzollern-család valamelyik tagját hívja meg a magyar trónra. Rákóczi ajánlatát azonban aligha tekinthetjük reálisnak, hiszen a porosz király ekkor a Habsburgok szövetségese volt, s a jó viszony fenntartása érdekében nem sokkal késıbb azt is elutasította, hogy a menekülı Rákóczinak híveivel együtt Berlinben nyújtson menedéket. Arról nem beszélve, hogy a poroszok még túl gyengék voltak ahhoz, hogy megtudják magukat védeni egy esetleges osztrák támadástól. A szabadságharc záró szakaszában Rákóczi a pápai udvarba is küldött követet, a bécsi udvarral jó kapcsolatokat tartó XI. Kelementıl azonban érdemi segítséget vagy közbenjárást nem kapott. A pápa a magyar katolikusokat a császár iránti hőségre való visszatérésre biztatta. Orosz kapcsolatfelvétel Rákóczi próbálkozott a Nagy

Péterrel is. Az orosz cár, hajalndónak bizonyult az elején a segítségre, és a lengyel király választáson (1704-5) az ı jelöltje volt Rákóczi. Igazából ez lett volna az egyetlen esély még, de mivel nem ı lett a lengyel király ,hanem a Szaniszló aki szász uralkodóházból, a Wettin-ekbıl származott. Péter cár ezután már nem foglalkozott velünk hanem a svédek elleni háborúra fordította erıit, elıször hódításokra majd a svéd király 12.Károly támadásának kivédésére koncentrált. Amikor meg már jól mentek az oroszoknál a dolgok akkor mi már ’’verıdtünk meg’’. Töri tételek by kisCs - 257 - 32. A napóleoni háborúk fordulópontjai és a nemzetközi együttmőködés új rendszere Mint úgy általában majdnem minden századot, a XIX. századot is egy nagyon durva, kontinensre kiterjedı háborúval kezdte az emberiség, amit Napóleon nevéhez főznek. Az addig soha nem látott mértékő pusztítás Napoleon bukása

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


után arra ösztönözte a hatalmakat, hogy valamiféle együttmőködés szülessen a béke megırzése érdekében ámde az új rendszer korántsem bizonyult tartósnak. A napóleoni háborúk Elızmények Napóleon a jakobinus diktatúra után került hatalomra. Ugyanis a jakobinusok felemésztették az ország minden tartalékát, h minden külföldi támadást ki tudjanak védeni. Így megbukott a rendszerük (1794 júl 27-28) és a hadsereg pedig egyre inkább politizálni kezdett és az ambíciózusabb tisztek esélyesnek látszódtak a hatalom átvételére. Így juthatott hatalomra Napoleon is, aki puccsal szerezte meg az államirányítást 1799-ben. Napoleon egyébként elég korán kezdte katonai pályafutását: 1796-ban átvette az Itáliában az osztrákokkal harcoló lemerült francia hadsereg irányítását. Napoleon ekkor megmutatta, h ért a háborúhoz és a rosszul ellátott francia sereggel megverte az osztrákokat és Itália jelentıs részérıl kiőzte ıket.

Sógoraink gyorsan fegyverszünetet kötöttek a franciákkal campoformionál 1797-ben. 1798-ban már önállóan politizált a hadsereg is és a tisztek is, így Napoleon is ilyeneken törte fejét. Úgy gondolta, h a fı ellenség az angolok, akiknek jelentıs támaszpontjaik vannak a Földközi-tengeren, amiket meg kéne gyengíteni. Emiatt 1798-ban hadsereggel áthajózott Egyiptomba ahol 10 emberes veszteséggel szétverte az ottani mameluk sereget (ugyanis ott nem voltak még angol katonák csak tengeri támaszpont). Ámde az angolok akcióba léptek és Abukirnál elsüllyesztették a francia flottát, így Napoleon nem tudott visszamenni. Ekkor kitalálta, hogy Szírián és Anatólián keresztül jönnek majd át Európába. El is indultak de utánpótlás híján csak SzíriáIG jutottak el. Az erıdöket a törökök mellett angol katonák is erısítették emiatt, végülis abbahagyták és visszamentek egyiptomba. Kevéske hajó jött értük és Napoleon seregeinek

jelentıs részét hátrahagyva visszatért Franciaországba, ahol 1799 november 9-10-én átvette a hatalmat és önmagát elsı konzulnak nevezte. A hatalomátvétel hírére az osztrákok megint támadtak (angolok szóltak nekik), akiket Napoleon Marengonál megvert 1800-ban és 1801-ben megkötötték a lunéville-i békét. Anglia a kudarc hatására meg a sok saját baja miatt átmeneti békét kötött Napoleonnal 1802-ben Amiens-ben. Ezzel Napoleon egy kis idıt kapott amit arra használt fel, hogy országa gazdasági és politikai helyzetét rendbe tegye. Végrehajtotta azokat az intézkedéseket, amiket a vállalkozó polgárság a kormányoktól igényelt. Új és korszerő adórendszert Töri tételek by kisCs - 258 - vezetett be, megalapította a Francia Nemzeti Bankot, helyreállította az egyház jogait és visszaadta birtokait, új polgári törvénykönyvet, a Code Napoleont dolgoztatott ki. Ezekkel az intézkedésekkel valamennyire helyreállt Franciaország

gazdasága és társadalma és elkezdtek megint termelni és úgy látszott, h király lesz minden… de nem. Napoleon sejtette h az angolok nem fogják ezt annyiban hagyni és már a háborúra kszülıdött mind a két megnevezett állam. 1804-ben Napoleon császárrá koronázta magát ezzel is mutatva h mennyire nagy hatalomnak számít a Franciaország. A napoleoni háborúk eseményei a fordulatig Mindjárt látható volt, hogy Napóleon Angliát kívánja elıször leteríteni, és már a partraszállásra készen álló francia flottának kellett volna eljutnia a csatornához. Úgy gondolta, hogy a feltuningolt francia flottával meg kell szerezni a tengeri fölényt, és utána jöhet a partra szállás. Az angolok tudták ezt és Trafalgárnál (nincs messze Gibraltártól) elsüllyesztték a francia flotta jelentıs részét a tengeri csatában. A Napoleon erre letett a partraszállás gondolatáról és úgy gondolta, h elıször a kontinenset vonja uralma alá, és majd

utána jönnek az angolok. Nem is kellett sokáig várnia erre, hiszen ekkor már össze állt egy osztrák-poroszorosz szövetség is ellene. A következı 7 évben Napóleon elég sok csatát vívott és nyert amit csak úgy pontokba szedve tárgyalok.  Ulm 1805 – Napóleon elsı nagy gyızelme az osztrákok felett  Austerlitz, 1805 – itt Napóleon az osztrák és az orosz összevont sereggel küzdött meg és ı nyert. Ezért is nevezik 3 császár csatájának (francia, orosz, osztrák). Amúgy ez volt az egyik legvéresebb csata a napóleoni háborúkban (kb. 100 000 halott).  Jéna és Auerstadt, 1806 – az Austerlitzból kimaradtak a poroszok mert elég késın kapcsoltak, és egyedül kellett felvenniük a küzdelmet Napolonnal. Jénánál és Auerstadtnál Napóleon legyızte a porosz sereget és bevonult Berlinbe. Itt hirdette ki a kontinetális zárlatot, amelyikben minden Európai államnak megtiltotta az angolokkal való kereskedelmet. Megszőnik a Németrómai

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Birodalom és a Nyugati német területekbıl megszervezte a ’’Rajnai Szövetség’’ nevő államot. Ugyanekkor alakult meg a Varsói nagyhercegség is.  Friedland, 1807 – a ruszkik nem csatlakoztak a franciákhoz és betörtek Kelet-poroszo.-ba ám Napóleon megverte az oroszokat (bár a veszteségek nagyok voltak). Ezt követıen megkötötték a tilsiti békét, amelyben az oroszok csatlakoztak a kontinentális zárlathoz.  Aspern 1809 – Napóleon elsı vesztes csatája, amit az osztrákok ellen Töri tételek by kisCs - 259 - vesztett el. A osztrákok megpróbálták még1szer feltartóztatni Napoleont. Az osztrákokat Károly fıherceg vezette és nagy veszteséggel de megnyerte a csatát.  Wagram 1809 – Ez volt az elızı csata visszavágója és egyben a végsı, döntı csata Ausztria ellen. Napóleon fölényben volt Károlyjal szemben hiszen az ellenség seregének nagy része az elızı csatában elveszett. A wagrami csata után Schönbrunn-ban

megkötötték a békét Ausztriával, aminek le kellett mondania jelentıs területekrıl Franciao. és szövetségesei javára és csatlakozott a kontinentális zárlathoz. Ráadásként Napóleon feleségül vette Mária Lujzát, aki az osztrák császár, I. Ferenc lánya volt. Ezzel nagyjából egész Európa látszólag Napóleon uralma alá került. Ezt segítette volna a kontinentális zárlat is, amivel volt egy probléma, h volt egy fasza rés: ez nem volt más mint az Ibériai-fsz., amit az angolok nagyon támogattak. Napóleon egyrészt h ezt a ’’rést’’ megszüntesse, másrészt hogy megakadályozza, hogy az angoloknak legyen egy szárazföldi helyırségük. 1808-1809-ben hadjárat indult a portugálok és spanyolok ellen is. Bár a francia csapatok nagy része eljutott Lisszabonig, ámde az erıs angol támogatás miatt, valamint Ausztria mozgolódása miatt (lásd feljebb) abba kellett hagyni az egészet és a franciák kivonultak a portugáloktól de a

spanyoloknál ottmaradtak. Európa az orosz hadjárat megindítása elıtt Úgy látszott, hogy Napóleon tényleg meghódította egész Európát: a kontinens felét a franciák ellenırzik, poroszok, oroszok, osztrákok, és spanyolok az ı szövetségese. Azonban volt egy pár (elég sok) probléma:  a kontinentális zárlattal nem tudta teljes mértékben megakadályozni az angolokkal folytatott kereskedelmet, a túl nagy partszakasz miatt. Másrészt Európa el volt vágva olyan árucikkektıl, amiket csak az angoloktól lehetett beszerezni. Ilyen volt például a cukor: a cukrot az importált cukornádból állították elı és ebben az idıben a zárlat miatt, került elı a cukorrépa. A többi terméket viszont nem tudták így pótolni. Ráadásként az angol ipari forradalom technológiái nem tudtak átjönni, ami késıbb lemaradást jelentett a kontinens számára ilyen téren az angolokkal szemben.  bár papíron a nagyhatalmak (Anglián kívül) Napóleon

szövetségesei voltak, ám ez nem felelt meg a valóságnak. A franciákhoz csatlakozó orosz cárt elég hamar kinyírták és az új cár fegyverkezni kezdett. A poroszok titokban fegyverkeztek és támogatták az egyre erıteljesebb német ellenállást a franciák által megszállt területeken. Töri tételek by kisCs - 260 - S bár úgy tőnt, h Ausztria végleg szövetséges marad Mária Lujza miatt de a házasság nem sikerült tartósnak, ráadásként Metternich kancellár fő alatt szıtte a diplomáciai hálót az angolokkal. A spanyol területeken egy különösen kemény, gerillaháború kezdıdött a franciák ellen. Ellenszenvüket erısítette az is, h az ateista franciák gúnyt őztek a mélyen vallásos spanyolokból. Az utóbbiak által elkezdett gerillaháború a francia erık jelentıs részét lekötötte. Kb. ilyen Európával a háta mögött kezdte el Napóleon az oroszország elleni háborút aminek a kiváltó oka az volt, h a Napóleon arra

számított, hogy a tılük elfordult ruszkik nemcsak fegyverkeznek és az angolokkal tárgyalnak, hanem 1szer megerısödnek és seggberúgják ıt. A napóleoni háborúk eseményei a fordulattól Waterloo-ig 1812-ben 600 000 katonával (ennek kb. fele volt francia; ez volt a ’’Grande Armée’’ [Nagy Hadsereg – ékes francia nyelven]) megkezdte Napóleon az Oroszország elleni háborút. A francia sereg viszonylag gyorsan haladt, mivel a ruszkik nem voltak nagyon felkészülve és emiatt nem volt komolyabb ellenállás sokáig. Ámde a hosszú utánpótlási vonalak ellenırzése miatt, a támadó sereg létszáma a negyedére, vagyis 150 000 fıre csökkent. A Moszkvához gyorsan közeledı Napóleon ellen a cár végül majdnem minden környékbeli csapatot összevont és Kutozov vezetésével csatát vállaltak az oroszok Borogyinonál. A csata kemény volt az egyre hidegebb idı miatt, és az oroszok elvesztették a csatát. Napóleon ezekután ellenállás nélkül

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


foglalta el Moszkvát, amit odaérkezése elıtt az oroszok felgyújtottak és evakuáltak. A kormányzat Szentpétervárra ment vissza (Napóleon támadásakor azért mentek Moszkvába, mivel Pétervár felé várták a támadást). Napóleon Moszkvában nem talált semmit amivel az utánpótlást pótolhatta volna, és 1 hétig várt a cár békeköveteire akik persze szartak jönni. Ez idı alatt, az oroszok egy újabb sereget szerveztek, és a visszavonuló francia sereget hátba támadták. Napóleon visszaverte ıket, de ez a kudarcon nem segített: beállt az orosz tél a maga mínusz 100 fokjával és a katonák nem bírták kaja meg téli felszerelés nélkül. Amerre Napóleon ment azon az útvonalon erıs partizánincidensek voltak, amik szintén tizedelték a vonuló sereget. Az oroszországi hadjáratból 25 000 katona tért haza a 600 000-bıl. Maga Napóleon korábban hazatért, h új hadsereget szervezzen egy várható összeurópai támadás kivédésére. Hát igen, a

kudarc hatására, kinyílt a nagyhatalmak csipája és kiderült, hogy korántsem olyan odaadó szövetségesek és megint összeálltak Anglia irányításával. Napóleonnak sikerült egy 300 000 fıs sereget összeszerveznie de ez fiatalabb korosztályokból állt össze mivel a gyakorlott katonák nagy része a hadjáratban odaveszett. Néhány kisebb csatát nyert a francia császár, de a döntı ütközetre 1813-ban Lipcsénél került sor. Ez volt a ’’népek csatája’’ és a legvéresebb csata a háborúban: közel 1 000 000 orosz, osztrák és porosz katona vonult fel a 300 000 francia ellen és 60 - 60 ezer katona esett el mindkét oldalon. A következı évben már Franciaország volt a hadszintér és még abban az évben elesik Párizs is. A Napóleon lemond és a szövetségesek Elba szigetére számőzik és Franciaország trónjára visszahozzák a XVIII. Bourbon Lajost királynak. Töri tételek by kisCs - 261 - És mivel azt hitték gyıztek, máris

összeültek Bécsben hogy megtárgyalják a háború utáni rendezést. Azonban jött a slusszpoén: 1815-ben Napóleon visszajött Elba szigetérıl és kb. 100 hívével bevonult Párizsba, ahol a tömeg kivonult és a bukott császár mellé állt. Erre a Bourbon király elmenekült és Napóleon ismét magához ragadta a hatalmat. Ismét hadsereget szervezett ugyanis a nagyhatalmak megtudták h megint itt van és egy bazinagy sereget hoznak ellene. Napóleonnak sikerült kb. 200 000 katonát összeszednie és Belgium felé indult, hogy megakadályozza a porosz és az angol seregek egyesülését. A Wellington herceg vezette angolok elıbb értek Belgiumba, mint a poroszok és Napóleon a kb. azonos mérető angol sereggel vette föl a harcot Waterloonál. Már egész jól haladt, amikor megérkezett a Blücher vezette porosz hadsereg, ami szétzúzta Napóleon seregét. A gyıztesek ismét elmentek Párizsba, ismét elfogták Napoleont, és ismét számőzték – de most jó

messzire, a Szent Ilona szigetére (Atlanti-óceán) ahol haláláig 1821-g élt. A Bourbon XVIII. Lajcsi visszakerült az ország élére. Sajátosságok (kiegészítés) A napóleoni háborúk alatt vált általános harci eszközzé a tüzérség, amit már egyre több minden ellen használtak. Ekkor jelentek meg a tömeghadseregek amikor több 100 000 vagy akár milliós seregek vonulhattak fel. Szintén újdonságnak számít, h a lakosság mennyire kivette a részét a küzdelemben, hiszen a spanyoloknál, a németeknél, na meg az oroszoknál nagyon kemény gerillaháborúk zajlottak. A francia hadsereg viszont többször alkalmazott erıszakot a lakosság ellen is. Ezek a jellegzetességek a modern fegyverekkel vívott háborúk elsısorban a világháborúk tulajdonságaira hasonlít. A Szent Szövetség Már 1814-ben összeültek a nagyhatalmak vezetıi Bécsben az ott tartott bécsi kongresszuson, hogy megbeszéljék a háború utáni rendezést. A kongresszus menetét

megszakította Napóleon újbóli feltőnése és a Waterlooi csetepaté 1815ben. A kongresszuson ott volt kb. 200 állam képviselıje, de igazából olyan 5-6 ember döntött. Meglepı módon az 5 gyıztes hatalom vezetıi voltak ezek: William Pitt (angol miniszterelnök), I. Ferenc (osztrák császár), Clemens Metternich (osztrák kancellár, az ı ötlete volt a Szent Szövetség), III. Frigyes Vilmos (porosz király), I. Sándor (orosz cár) és Napóleon után, a francia érdekeket a régi francia külügyminiszter, Talleyrand képviselte. A háború utáni rendezés fıbb elvei voltak: restauráció (francia forradalom elıtti, politikai és társadalmi viszonyok helyreállítása), legitimitás (régi dinasztiák hatalmának helyreállítása), vallás (liberális és nemzeti eszmék elleni fellépés), szolidaritás (uralkodók összefogása a felforgatása a felforgató eszmék ellen). A kongresszuson immár megkötötték a békét a franciákkal is, és a békék meg a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Töri tételek by kisCs - 262 - tárgyalások következtében kicsit átrajzolgatták a térképet. Kb. mindenki kapott valamit, vagyis mindenki jól járt, ki nagyon jól, ki kevésbé. Nem lehet az összes országot felsorolni, h ki mit kapott, csak a fıbbeket közlöm az alábbiakban:  Megszőnt egy rakás német fejedelemség és a régi német római birodalom helyén csak 35 német fejedelemség alakult meg.  Franciaországnak le kellett mondania az ÖSSZES hódításáról és a forradalom elıtti határai mögé szorultak vissza  angolok meg kaptak egy pár szigetecskét, pl. Máltát.  A legtöbbet a ruszkik kapták: megkapták a központi lengyel területeket (Varsó és környéke) ezzel létrehozták a kongresszusi Lengyelország ot, ami papíron csak perszonálunióba került az oroszokkal. Az oroszok továbbá megkapták Besszarábiát a törököktıl, valamint cakk-pakk az egész Finnországot a svédektıl.  Na hogy a svédeknek be legyen tömve a szája,

finnországért cserébe megkapták az egész Norvégiát.  Hogy az elıretörı oroszok és a késıbb esetleg újra éledezı franciák ne borítsák fel totál az egyensúlyt, emiatt felmerült egy egységes Németország létrehozására egy ötlet. Praktikus lett volna, csak több ok miatt elvetették a dolgot (a kis német fejedelemségek nem akarták, a két német nagyhatalom egyesítése pedig nemcsak elvileg, hanem gyakorlatilag is lehetetlen lett volna). Ámde mégsem vetették el teljesen, mert végülis megcsinálták a Német Szövetséget, ami az osztrákok irányítása alatt álló laza szövetség volt a német államok között, és a régi Német-római birodalom szerepét hivatott betölteni. Ezért úgy gondolták az angolok, hogy egyenlıre csak jól felerısítik a poroszokat, meg az osztrákokat, mivel kiderült, hogy az osztrákok nem olyan erısek már, hogy egyedül legyenek az ellensúly.  Poroszok fájó búcsút vettek a központi lengyel területekrıl

(Varsó és környéke) a ruszkik javára, ámde kaptak azoknál sokkal értékesebb területet, konkrétan a Rajna-vidéket, ami már abban az idıben a legnagyobb iparvidéknek számított. Ezzel azt akarták elérni az angolok, h egyrészt ezt felhasználva a poroszok fel tudják magukat iparilag fejleszteni, másrészt legyen egy közös francia-porosz határ, hogy ha a franciák megint játsszák az agyukat akkor a poroszok lehetıleg minél elıbb kapcsoljanak és avatkozzanak be a dolgokba.  Osztrákok lemondtak Belgiumról (az vala az Osztrák Németalföld) és Nyugat – Galíciáról (utóbbiról az oroszok javára) cserébe megkapták a fejlett Észak-Itáliát (Lombardia, Velence).  Belgiumot egyesítették Hollandiával és megalakult a Németalföldi Királyság (1830-ban különvált Hollandiára és Belgiumra) Töri tételek by kisCs - 263 - Hát nagyjából ennyi a határváltozásokról, még volt egy rakás kisebb változás a német és olasz államocskák

között (pl. Piemontot egyesítették Szardíniával). 1820-ban Metternich a troppaui kongresszuson összeült a nagyhatalmakkal és megállapodtak az intervenció elvében: eszerint amennyiben a Szövetség valamelyik országában elégedetlenség törne ki, a többi tagállam akár fegyverrel is segítenek az érintett országnak a probléma megoldásában. Ehhez a megállapodáshoz Nagy-Britannia (ık már 1815-ben a béke után leléptek és a fényes elszigeteltség címszó alatt távoztak az európai politikai porondról), Törökök (ık örülnek, hogy nem esnek szét, nemhogy a másnak segíteni tudnának) és Vatikán (nem számítanak) NEM csatlakozott. A Szent Szövetség rendszere A szent szövetség volt az elsı nagyobb összefogás a ’’kontinentális rend’’ megtartása érdekében. A sok tagállam közül kezdetben csak 3 majd 4 állam vált ennek a szövetségének a fı tagállamaivá: oroszok, osztrákok, poroszok, majd a franciák. A megnevezett

országokban 100%-ban ment az abszolutista kormányzás: volt pl. mindenütt cenzúra , vagy volt titkosrendırség is (konkrétan nálunk). A rendszer mőködtetı elméletei a következık voltak: restauráció (francia forradalom elıtti, politikai és társadalmi viszonyok helyreállítása), legitimitás (régi dinasztiák hatalmának helyreállítása), vallás (liberális és nemzeti eszmék elleni fellépés), szolidaritás (uralkodók összefogása a felforgatása a felforgató eszmék ellen). 1820-ban Metternich a troppaui kongresszuson összeült a nagyhatalmakkal és megállapodtak az intervenció elvében: eszerint amennyiben a Szövetség valamelyik országában elégedetlenség törne ki, a többi tagállam akár fegyverrel is segítenek az érintett országnak a probléma megoldásában. Ehhez a megállapodáshoz Nagy-Britannia (ık már 1815-ben a béke után leléptek és a fényes elszigeteltség címszó alatt távoztak az európai politikai porondról), Törökök

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


(ık örülnek, hogy nem esnek szét, nemhogy a másnak segíteni tudnának) és Vatikán (nem számítanak) NEM csatlakozott. A Szent Szövetségtıl sokat várak annak idején mikor megalakult ámde a késıbbi események valamint a hatalmi érdekek ellentétei és nem uccsó sorban a nemzetek születése és azok küzdelme az önálló egységes államiságért azt igazolták, hogy ez a szövetség korántsem olyan hatékony és végül a krími háborúban fel is bomlott. Töri tételek by kisCs - 264 - VII. FÜGGELÉK ’’Aki azt hitte vége, annak rossz hír – téved. Ugyanis fıhüsünk most zárt egy szép sikeres évet!’’ (Sub Bass Monster: Tovább is van) Töri tételek by kisCs - 265 - Források  SAJÁT KÚTFİ (persze, persze…)  net  sok –sok könyv (részletesebben lásd a bibliográfiát)  füzeteim (amennyit megtaláltam)  ELTE-s vázlat a tételekhez  muterom (ı is töritanár)  Evelin (másodunokatesóm) jegyzetei és okosságai 

korábban kidolgozott hasonló témájú tételek, illetve a feltett idénre vonatkozó tételek (amiket felupgrade-doltam) FELHASZNÁLT IRODALOM/ BIBLIOGRÁFIA / IRODALOMJEGYZÉK Alap ELTE-s vázlat (kidolgozott emelt szintő töri szóbeli témakörök vázlatai) (Corvina 2007) Bebesi György – B. Turi Katalin: Történelem 40 tételben (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996) Száray Miklós: Történelem 1. Száray Miklós – Szász Erzsébet: Történelem 2. (haveromé volt) Walter Mária: Történelem. A gimnáziumok 10. osztálya számára (bátyusé volt) Száray Miklós: Történelem 3. (ez is) Dupcsik Csaba – Répásy Ildikó: Történelem 4. (Eveliné volt) Jegyzetek Pázmány Péter Tudományegyetem – BTK: Pedagógia és oktatástörténet (Bp. 1996) SZTE - BTK: Pedagógia-történet (Szeged, 1980) SZTE – BTK: Politikai gazdaságtan ( Szeged, 1980) SZTE – BTK: Ókor (Szeged, 1980) SZIE – GTK: Közgazdaságtan (Gödöllı, 2006) SZIE – GTK: Piackutatás és marketing

ismeretek (Gödöllı, 2006) SZIE – GTK: Gazdaságtörténet (Gödöllı, 2006) Könyvek (magyar nyelvő) Kalmár János : Magyarország története a 16.-18. században (IKVA kiadó 1990) Lengyel István : Oroszország – Szovjetunió (1917-1939) (Ikva kiadó 1990) Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században (Nemzeti Könyvkiadó 2001) Mitták Ferenc: 1000 év 100 híres történelmi személy (Thot 2000) Pintér Zoltán: Európa az új évezred küszöbén (Szalay, 1999) Pintér Zoltán: Háborúk és békék az európai történelemben (Szalay, 2003) Földi Pál: Nagy hadvezérek /Hunyadi, Napóleon (Anno kiadó, 2004) Földi Pál: A világtörténelem nagy csatái (ókortól a 18.sz.-ig) (Anno kiadó, 1999) Külföldi Deutsche Geschichte in Schlaglichtern (BrockHaus Verlag 2002) Atlas zur Weltgeschichte / Atlas of world history (München, 1987; Pinguin, 1990) Töri tételek by kisCs - 266 - Utószó HÁT elkészült ez is. Nem hittem volna. De sikerült

legalábbis megírnom. Hát van benne biztos sok helyesírási hiba, de a lényeg benne van így is. Igyekeztem minél több dologra kitérni h ne kelljen annyit utánaolvasni, de ha valami olyan hangzik el konzultáción, ami nincs benne akkor szerintem érdemes kiegészíteni. Én nagyon remélem h sokat segítek a felkészülésben azt pedig pláne remélem, hogy sikerül is a szóbeli vizsga. Még egyszer sikeres felkészülést kívánok! KÉSZÍTİK Írta és szerkesztette: Pap Csaba (a kisCs) Készült: 2008. március 3. – május 10. Budapesten (Újpalotán) és Tápiószecsı – city-ben. A termék szabadon terjeszthetı. Töri tételek by kisCs - 267 -