|
Dátum: 2009. február 03. 00:00:00. Forrás : Young & Partners |
Míg a bolognai időszámítás előtt a központi tanterv 4 féléven keresztül kötelezővé tette a hallgatók számára a testnevelés tantárgyként való felvételét, addig a Bologna rendszerben tanulmányokat folytató hallgatók részére nem kötelező a testnevelés végzése. A felsőoktatási intézmények eltérő módon gondoskodnak a hallgatók megmozgatásáról.
A felsőoktatási törvény rendelkezik ugyan a hallgatók egészségéről, ezáltal az intézmény lehetőséget biztosíthat a testmozgásra, de a bolognai rendszerben már nem diplomafüggő a testnevelés tárgyhoz rendelt kurzusok elvégzése. Vagyis, az intézményen múlik az, hogy gondoskodik-e és ha igen, akkor milyen eszközökkel a hallgatók mozgásáról?
Az intézmények felelősség- és szerepvállalása a testnevelési órák tekintetében meglehetősen változatos. A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak az első négy félévben továbbra is kritérium tantárgy maradt a testnevelés, ELTE-n ezt a lehetőséget hallgatók szolgáltatási díj ellenében (jelenleg 5000 Ft/félév) vehetik igénybe. De a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) alelnöke, Dr. Honfi László szerint készül a felmérés azokról az intézményekről is, akik egyáltalán nem foglalkoznak a hallgatók egészségre nevelésével.
Gyakori, hogy a felsőoktatási intézmények maguk is próbálkoznak a sportolás népszerűsítésével és életmódszerűvé tételével: sportág-ismertető napokat, sportágbemutatókat, intézmények és szakok közötti évfolyambajnokságokat szerveznek. Az órarendi testnevelés hátrányba kerülésével erre szükség is van, bár a hallgatók egy része saját elhatározásából, tanrenden kívül is eljár sportolni.
A kiemelkedő sportélettel rendelkező Dunaújvárosi Főiskola például február 2.-án Primász Ágnes, Takács Krisztián és Ferling Bernadett vezetésével egy délelőtti Olimpikon Tornával hívja fel környezete figyelmét a rendszeres mozgás fontosságára.
„A sport minden életkorban az egészséges életmód fontos része, ráadásul a szellemi aktivitást is befolyásolja. Nálunk 17 féle, népszerű sportból lehet választani, még retro fit-dance-et is, és 6 félévben „tesit” is kell teljesíteni a diplomához. A Dunaújvárosi Főiskolán valljuk, hogy minden a hallgatókról szól, így fontos feladatunk, hogy sportolási lehetőségek terén is támogassuk őket, ennek az eltökéltségünknek eredménye a vadonatúj sportcsarnok, amely a hallgatók minden igényét kielégíti, így tanulmányaikra is jobban tudnak összpontosítani. Ennek ismeretében talán nem véletlen, hogy a Dunaújvárosi Főiskolának több élvonalbeli csapatai van, és az sem, hogy 2004-ben, az Athéni Olimpia résztvevői közül tizenegy, a 2008-as Pekingi Olimpián öt sportoló volt a Dunaújvárosi Főiskola hallgatója. Most velük együtt hívjuk fel a figyelmet a rendszeres testmozgás fontosságára” – mondta el Lak Gyöngyi a Dunaújvárosi Főiskola kommunikációs igazgatója.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A természetjárás története
Ennek leggyakoribb módja a gyalogos túrázás, de ide tartoznak a vizitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is. A társadalom egy fontos célja az, hogy természeti környezetünket megóvjuk, ezért a természetjárás fontos része a fiatalok, illetve a természetbe vágyók oktatása.
A Tunguz katasztrófáról
A Tunguz-esemény 1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között a légkörbe lépett, majd felrobbant tűzgömb volt. Kelet-délkelet felől nyugat-északnyugat felé haladt, viszonylag lapos (5-22 fokos) szögben süllyedve mintegy 4-500 kilométert tett meg, majd mintegy 5-8 kilométer magasságban felrobbant.
