|
Dátum: 2009. február 06. 00:00:00. Forrás : Tappancsvilág |
Legfontosabb menyétfélénk a görény, napjaink egyik legnépszerűbb háziállata lett, így szinte minden állatorvos előbb-utóbb találkozik velük – és tegyük hozzá: némileg speciális megbetegedéseikkel is. Vakcinázás szempontjából fontos tudni, hogy a korábbi szakirodalmi adatokkal ellentétben a görény nem fogékony a kutya parvo- illetve macska panleukopenia vírusokra, így az ezek elleni vakcinázás sem javasolt.
Ezzel szemben súlyos, az esetek szinte 100%-ban halálos kimenetelű megbetegedést okoz görényekben a kutyák szopornyica vírusa. Ez ellen bármely ma használt kombinált kutyavakcina megfelelő védelmet nyújt, ezek használata kifejezetten javasolt. Kivételként – paradox módon – a hazánkban egyedüliként görényre is törzskönyvezett vakcinát kell kiemelni, mert ez több esetben okozott bizonyítottan szopornyicás megbetegedést és elhullást, elsősorban fiatal állatokban. A fentieken túlmenően jó tudni, hogy a görények a humán influenzavírus, illetve a leptospirosis iránt is fogékonyak, így ezek ellen is indokolt lehet vakcinázni. Tekintve, hogy a görények viszonylag gyakran harapnak, a veszettség elleni vakcinázás erősen megfontolandó, sőt az EU-n belüli szállítás esetében kötelező is.
Külön szót érdemel a görények vakcinázása körül kialakult „allergia hisztéria”, melyet ma már inkább csak bizonyos görénytartók gerjesztenek és tartanak fent. Több tudományos vizsgálat is igazolta ugyanis, hogy az oltóanyagokra adott túlérzékenységi reakciók aránya és súlyossága nem haladja meg jelentősen a más állatfajokban tapasztalhatót. Jó gyakorlat az, ha az aggódó tulajdonost megfelelően tájékoztatjuk a reális (!) veszélyekről (hiszen nem az adott fajra törzskönyvezett vakcinát használunk). Továbbá ésszerű elővigyázatosság javasolni, különösen, ha korábban már bármelyik oltás esetében fellépett egyedi túlérzékenység, hogy az oltás beadását követően 25-30 percet a váróban várakozzon a tulajdonos. Így bármilyen mellékhatás észlelése esetén azonnal segítséget kérhet és kaphat az állatorvostól, azonban a gyakorlati tapasztalatok alapján erre ritkán van szükség.
A cikk ide kattintva folytatódik a Tappancsvilág oldalán.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A vörös róka
A vörös róka (Vulpes vulpes) a rókák legismertebb és egyúttal a Vulpes nem legnagyobb termetű faja. A valódi kutyaformáktól külsőleg a napvilágon tojásdad alakú pupillája, lapos szembolti íve és aránylag kicsiny felső tépőfogai különböztetik meg; életmódja többnyire magányos, míg a kutyáké inkább csapatos. Az emberek általában irtják. Mint a többi vadállatot, betegségek terjesztőjének, emellett a házi szárnyasok tolvajának tekintik. Sokan mégis kedvelik.
Az Óriáspanda
Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.
A rozsomák (Gulo Gulo)
A rozsomák egy 60-90 cm hosszú, 15-30 kg-os medvealkatú ragadozó. Soha nem hátrál, nem ismeri a félelmet, hiszen a medvéket is képes legyőzni kis termete ellenére. Viszonylag gyorsnak és erősnek is mondható, hiszen képes 100 kg-os állattetemeket is elvonszolni, s a jávorszarvas nagyságú állatokat is képes elejteni.
