Cikkek » Mi kell az elhelyezkedéshez?

Mi kell az elhelyezkedéshez? Dátum: 2009. február 06. 00:00:00.
Forrás : doksi.net/hu



Az alapképzést (BSc/BA) elvégző hallgatók döntéshelyzetbe kerülnek diplomájuk megszerzését követően: dolgozni menjenek, vagy mesterképzésre (MSc/MA)? Bár az álláshirdetések nagy részében gyakorlattal rendelkező munkatársakat keresnek a munkaadók, a pályakezdők jövőjét az is nagyban segítheti, ha folytatják tanulmányaikat. Szakemberek szerint ugyanis, ha egy cégnek azonos tudású jelentkezők közül kell választania, a mesterképzést elvégző friss diplomások előnyt élvezhetnek.

Az elhelyezkedés segítésével teljes mértékben elégedettek aránya a műszaki szakok esetében nagyjából duplája (19 százalék) a többi képzési terület diákjai körében tapasztalt részaránynak (8-11 százalék) – derült ki az Educatio Kht. felméréséből. A műszaki és az informatikai képzésben tanulók 90 százaléka optimista, mert úgy vélekednek, hogy diplomájuk kézhez vétele után 1-2 éven belül el tudnak majd helyezkedni választott pályájukon. A többi szak esetében ez az arány 75 százalék. A műszaki szakok esetében ugyanis az iskolák olyan vállalatokkal állnak összeköttetésben, amelyek lehetőséget biztosítanak programokba történő bekapcsolódásra, ezáltal pedig a későbbi elhelyezkedésre is, ami magyarázat lehet a kiemelkedően jó megítélésre.

Felmérések szerint a hazai cégek általában túl elméletinek tartják a felsőfokú képzést, ezért szívesebben fogadnak olyan jelentkezőket, akiknek van munkatapasztalatuk. „Ennek oka, hogy az iskolai képzések indításának fő célja a stabil alapok átadása - mondta Lippe Szabolcs, a Microsoft Audience Marketing Manager-e. Tapasztalata szerint már a klasszikus rendszerbe sem mindig fértek be általában az ipari trendeknek megfelelő újdonságok, és így valószínűsíthető, hogy ez a hároméves alapképzésben sem fog száz százalékban sikerülni. „Bár az egyetemek törekednek arra, hogy képzésük korszerű legyen, egy éven belül reagálni egy-egy új technológiára szinte lehetetlen”.

„Mi arra törekszünk, hogy segítsük a hallgatókat a munkaerőpiacon hasznosítható tudás megszerzésében. A mérnökök esetében a vállalatok szívesen szánnak rá pénzt, hogy három hónapos gyakornoki programokat biztosítsanak a pályakezdőknek, mert ennyi idő alatt kiderül, hogy ki alkalmas fejlesztőnek, és ki nem. Ez alatt a gyakornokok egy konzulens segítségével folyamatosan tanulnak, és a második hónap végére be tudnak kapcsolódni egyes projektekbe. A harmadik hónap végére pedig az is kiderül, hogy jó fejlesztő lesz-e valakiből.” tette hozzá a szakember.

Lippe szerint, ahogy a régi típusú képzés esetében sem a végzettség volt a garancia az elhelyezkedésre, úgy arra sincs, hogy az MSc-t végzettek jobbak lesznek BSc-s társaiknál. Ez különösen igaz a szoftverfejlesztő cégek esetében, ahol a gyakorlati tudás a legfontosabb. De a mesterképzés mellett szól, hogy ha egy cégnek azonos tudású jelentkezők közül kell választania, akkor az MSc-vel rendelkezőt fogja felvenni csapatába, mert a gyakorlati tudást be tudja hozni a pályakezdő, míg a munka során bármikor felmerülhet olyan elméleti kérdés, amelyre az alapképzésen nem, csak a mesterképzésen kaphat választ.

További információk:

SHORTCUT COMMUNICATIONS
Varga Sándor
20/770-69-89
sandor.varga(@)shortcut.hu

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók


A számítógép története

Rengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról. Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni.


Kapcsolódó doksik



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!