Gazdasági Ismeretek | Befektetés, Tőzsde » A befektetési és finanszírozási döntések megalapozása gazdasági számításokkal

A befektetési és finanszírozási döntések megalapozása gazdasági számításokkal A befektetési és finanszírozása és osztályozása A pénz rendelkezésre bocsátása a finanszírozás. A gazdasági tevékenység végzéséhez a kapott pénzből különféle eszközöket kell vásárolni, azaz a tőkéz be kell fektetni. Az egyes eszközféleségekre, illetve a cé g eszköz-szerkezetére irányuló döntések arra adnak választ, hogy a szükséges eszközöket milyen forrásokból és milyen struktúrában szerezze meg a vállalat. A befektetési és finanszírozási döntések közös jellemzője, hogy változást idéznek elő a vállalat mérlegében. Tipikusan rövidtávú döntések az átmenetileg szükséges forgóeszközökkel, vagy a rövid lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos döntések. A hosszútávú döntések körébe sorolhatók például a beruházásokra, a tőkeemelésre vagy az éven túli hitel felvételére vonatkozó vezetői határozatok. A

rövidtávú döntések általában gyakoribbak és többnyire egyszerűbb előkészítést igényelnek. Az eszköz és forrásszerkezet egyeztetése a tők lejárata szerint. A finanszírozási stratégiák A befektetett eszközök teljes egészében a tartós eszközlekötés kategóriájába számíthatók. Tartósan lekötött a forgóeszközállomány azon része, amelyre a folyamatos termelés biztosításához adott gazdasági és technikai feltételek mellett szükség van. A konkrét elhatárolás a v állalkozás hatáskörébe tartozik, amely szabadon dönthet arról, hogy készleteinek, kintlevőségeinek, pénzeszközeinek mely részét minősíti tartósan lekötöttnek. A többi eszköz alkotja az átmeneti eszközlekötést. A tartós források közé sorolható a saját tőke egésze, és ide tartoznak a hosszú lejáratú kötelezettségek. Az átmeneti források a rövid lejáratú kötelezettségekkel azonosíthatóak Illeszkedési elv: források lejárata és az

eszközök megtérülése közötti összhang követelményét fogalmazza meg. Az illeszkedési elvnek akkor felel meg a vállalkozás, ha: - tartós eszközlekötését tartós forrásokkal, - átmeneti eszközlekötését rövid lejáratú kötelezettségekkel finanszírozza. A teljes forgóeszköz állomány és a rövid lejáratú kötelezettségek különbsége a n ettó forgótőke, melyet úgy is értelmezhetünk, mint a tartós források forgóeszköz lekötést finanszírozó részét. Az illeszkedési elv betartása esetén a nettó forgótőke éppen a tartós forgóeszköz lekötést finanszírozza. Finanszírozási stratégiák: - szolid stratégia: lényege a f orrások lejárata és az eszközök megtérülési idejének tudatos egyeztetése, vagyis az illeszkedési elv teljes betartása - konzervatív stratégia: a fokozott óvatosság jellemzi. Alkalmazója még az átmeneti eszközlekötés egy részéhez is tartós forrásokat rendel hozzá. - agresszív stratégia:

alkalmazása esetén a cég a t artós eszközlekötés egy részét is rövid lejáratú forrásokkal finanszírozza. Alkalmazása fokozott csődveszéllyel jár Befektetés értékpapírokba A modern gazdaságban a vállalkozás finanszírozása értékpapírok segítségével is megoldható. A cég piaci értéke a piac által kibocsátott kötvények (adósság) és részvények (saját tőke) együttes piaci értékével azonosítható. A pénz időértékének érvényesülése speciális pénzáramok esetén: (örökjáradék és az annuitás): Egyszerű örökjáradék jelenértéke: Növekvő örökjáradék: Annuitás évjáradék: csak véges időszakra biztosít állandó összegű pénzáramokat: Klasszikus kötvény árfolyama és hozama: az elméleti árfolyam kiszámítása: a kötvény a hitelezői jogokat megtestesítő értékpapír hagyományos formája. Kibocsátója kötelezettséget vállal arra, hogy a kötvény tulajdonosának az értékpapír lejáratakor,

vagy előre meghatározott időpontokban és részletekben a kötvény névértékét visszafizeti és a fennálló tartozás után előre rögzített nagyságú (fix) kamatot fizet. Kiszámítása (nettó árfolyam): Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + felhalmozódott kamat A kötvény hozama: a kötvény névleges hozama a k ötvény névértéke vetített éves kamat, tulajdonképpen a névleges kamatlábbal azonos. Az egyszerű hozam, mely csak annyiban különbözik a névlegestől, hogy számításakor a kamatjövedelmet az árfolyamra vetítik. Tényleges hozam: úgy állapíthatjuk meg, hogyha a vételárat egyenlővé tesszük a tulajdonost megillető pénzáramok együttes jelenértékével. Az árfolyamot alakító tényezők: a kötvény árfolyama a piaci kamatlábbal ellentétes irányban mozog. Árfolyamrugalmassági együttható: Hátralévő átlagos futamidő: A klasszikus kötvény árfolyamát a lejáratig hátralevő idő hossza és a kötvénnyel szembeni

hozamkövetelményt kifejező kamatláb változása befolyásolja elsődlegesen. Minden egyéb feltétel változatlansága esetén két közvény közül - az alacsonyabb névleges kamatozású értékpapír árfolyama reagál nagyobb mértékben a piaci kamat változására - a hosszabb futamidejű értékpapír árfolyamára hat jobban a hozamkövetelmény módosulása. A részvények árfolyama és hozama: Elsőbbségi részvények: