|
Dátum: 2009. március 27. 00:00:00. Forrás : Magyar Csillagászati Egyesület |
Több mint 280 egyedi kődarab alakjában megtalálták a tavaly októberben becsapódott kisméretű égitest maradványait a Núbiai-sivatagban. Mint arról tavaly októberben több hírben is beszámoltunk, először történt meg, hogy egy Földbe becsapodó kisbolygót még az esemény előtt felfedeztek a csillagászok, majd pedig az esemény előtti utolsó órákig folyamatosan nyomon is követtek.
Mint emlékezetes, a 2008 TC3 jelzésű, alig néhány méteres szikladarabot október 6-án, szűk egy nappal a a 2008. október 7-i becsapódás előtt fedezték fel a Mt. Lemmon Survey kisbolygó-kereső program keretében, s szinte azonnal kiderült, hogy az égitest várhatóan áthalad Földünk légkörén. A pontos pálya ismeretében gyorsan világossá vált, hogy nemcsak súrolta a légkört, hanem nyílegyenesen haladt az észak-szudáni becsapódási helyszín felé.
Égből hullott kő a Núbiai-sivatagban.
Az első beszámolók alapján a lakatlan terület fölötti becsapódást nagyon kevesen látták, a kis számú szem- és fültanú között találjuk a KLM légitársaság pilótáit, a Földet figyelő meteorológiai műholdakat, illetve egy kenyai helyszínen működő és légköri robbanásokat figyelő infrahang-állomást. Magáról a becsapódásról közeli felvétel nem készült, s sokáig úgy tűnt, hogy a jelenséget esetleg túlélő meteoritok megtalálása teljesen reménytelen vállalkozás.
Peter Jenniskens (SETI Institute, Mountain View) hetekig várt a kozmikus kődarabok felleléséről beszámoló hírekre, ám hiába. Bő egy hónap várakozás után úgy döntött, valamit tenni kell, s döntését hamarosan tett követte: december elején Szudánba repült, ahol a Khartoumi Egyetem csillagászával, Muawia Hamid Shaddaddal felvette a kapcsolatot helyszíni expedíció szervezése céljából. A szudáni fővárostól északra kiautózva a becsapódáshoz legközelebbi falvakat végigjárták szemtanúkra vadászva, ami sikerrel is járt: az egyöntetű leírások meggyőzték Jenniskenst, hogy a Núbiai-sivatagban, egy isten háta mögötti vasútállomás közelében van esély megtalálni a 2008 TC3 darabjait.
Elindult a meteoritvadászat!
December 6-án 45 egyetemistával kiegészítve elindult a legvalószínűbb becsapódási terület átfésülése. Az egymástól 20 m-es távolságban felsorakozott meteoritvadászok jó egy kilométeres sávban haladtak előre, a környezettől erősen elütő kődarabokat keresve. Az esemény még az Al Jazeera figyelmét is felkeltette, így egy tévés forgatócsoport is követte a történéseket.
A nap végén, több hamis riasztás után végül a kutatókra mosolygott a szerencse: megtalálták egy, a bolygóközi térben hagyományos csillagászati eszközökkel felfedezett kisbolygó földi darabját! Másnap újabb 5 meteoritkövet azonosítottak, harmadnap pedig már tíz cm-es példányok is előkerültek az addigra 18 km-esre nőtt terület átfésülése során. A csoport 72 főre kiegészülve egészen idén március elejéig folytatta a terepi munkát, aminek eredményeként több mint 280 egyedi meteoritot találtak az egyiptomi-szudáni határ közelében.
Peter Jenniskens egy meteorit társaságában.
Jenniskens és munkatársai ezután a laboratóriumban folytatták a vizsgálatokat. Kiderült, hogy a 2008 TC3 rendkívül porózus, szénben gazdag meteoritokat hagyott maga után, melyek igen kis arányban szoktak megjelenni a Föld felszínére hulló égi kövek között (mindössze 0,5%-uk tartozik ebbe a típusba). Az eredmények arra utalnak, hogy a kisbolygó egy nagyobb aszteroidából törhetett le. Utóbbi a kutatók szerint egy F típusú kisbolygó lehetett, amely típusba tartozó égitestekre az jellemző, hogy nagyon sötét a felszínük, összetételük pedig rendkívül bizonytalanul ismert. A minták részletes fizikai-kémiai elemzése jelenleg is zajlik, a Núbiai-sivatagban fellelt meteoritok pedig egyedülálló lehetőséget adnak a kisbolygókról származó közvetlen minták tanulmányozására. Mindeddig csak a Vesta kisbolygóból származó meteoritokat sikerült nagy valószínűséggel azonosítani a Föld felszínén, a japán Hayabusa-szonda pedig a remények szerint az Itokawa kisbolygó felszíni mintáival fog jövőre visszatérni. Addig marad a 2008 TC3 és meteoritkövei, melyek fellelése a modern kisbolygó- és meteorcsillagászat látványos sikere.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A berlini falról
A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.
Bolondok napjának eredete
A bolondság és tréfálkozás napja április elseje. A bolondok napján sok minden megengedhető, és nem illik megsértődni a jól kitervelt és izléses tréfákon. A jó poénok feldobják az embereket, de mint minden mást, ezt sem szabad túlzásba vinni. S ha már bolondozás, nézzük meg, hogy honnan eredeztethető ez a nem hétköznapi ünnep.
Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
1922. március 30-án hunyt el Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben, grófi család ötödik gyermekeként. Alapismereteit a családi házban sajátította el, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézetének lett bentlakásos tanulója.
Írásunkban a műelemzések készítésének módszertanát járjuk körül. Foglalkozunk az elemzés főbb fajtáival, szempontjaival és tanácsokat adunk az elemzés legfontosabb tartalmi elemeivel kapcsolatban is. Módszertani útmutatónk főként tanulók számára készült!
