Cikkek » A mézelő méh

A mézelő méh Dátum: 2022. május 19. 00:10:02
Forrás : Wikipedia

A mézelő méh vagy házi méh (Apis mellifera) a mézet termelő méhfajok egyike. Háziasítása mintegy 6000 évvel ezelőtt kezdődött, és a selyemlepke mellett voltaképpen az egyetlen korán háziasított rovarfaj. A méhészet ma is sok ember megélhetését biztosítja hazánkban és világszerte. A méhészetben főként mézet, de ezen kívül propoliszt, méhviaszt, méhmérget és tenyészállatokat is termelnek a méhészek.

Feltételezések szerint a mézelő méh eredetileg Indiából származik. Mint „háziasított” állat, ma már a mérsékelt- és trópusi égövben világszerte elterjedt.

Dolgozó nektárt és pollent gyűjt virágból
Dolgozó nektárt és pollent gyűjt virágból


Megjelenése
A méhcsaládban eltérő morfológiát mutató, és eltérő funkciót betöltő egyedek élnek együtt. A királynő 22 mm, a here 20 mm, a dolgozó pedig mintegy 16 mm hosszú. A királynő sötét és teste hosszúkás; a here fullánktalan és hosszabb, mint a dolgozó; a dolgozó sötét csíkozású. Szívó szájszerve van. Nagy, összetett szemeik vannak, ezek az ibolyántúli fényt is érzékelik. Mirigyek választják ki a méhviaszt, amelyet lépsejtek felépítésére használnak. A hátsó lábak tollszerű sörtéin megtapad a virágpor. A középső lábakon lévő merev sörtékkel seprik a „kosárkába” a virágport a mellről és az elülső lábakról. A hátsó lábakon található a „kosárka” vagyis a pollenzacskó. A mézelő méh elpusztul, ha a fullánkját egy melegvérű gerinces rugalmas bőrébe beleszúrja. Apró horgocskák gondoskodnak arról, hogy a fullánk bent maradjon a bőrben, és a méregmirigyekkel együtt kiszakadjon a méhből.

Lárvák és peték a lép sejtjeiben
Lárvák és peték a lép sejtjeiben


Szaporodása és életmódja
A mézelő méh euszociális faj, tehát olyan nagy családokban él, ahol az egyedek többsége nem szaporodik, hanem rokonait támogatja a szaporodásban. Nyár közepén egy egészséges család 40 000-80 000 egyedből áll. A családon belül királynő rakja a peték túlnyomó többségét. A megtermékenyített petékből nőstények kelnek ki. Ezek lehetnek nemileg aktív utódok, tehát újabb királynők. Túlnyomó többségük azonban nemileg nem aktív nőstény, ők a dolgozók. A dolgozók is raknak néha petéket, de azok nincsenek megtermékenyítve.

A méhek haplodiplod ivarmeghatározási rendszert mutató állatok, a megtermékenyített, diploid petékből nőstények, a megtermékenyítetlen, haploid petékből pedig hímek fejlődnek. Hím utódot, azaz herét tehát a királynő és a dolgozók is képesek létrehozni.

A királynő naponta akár 1500 petét rakhat. A petéből 3 nap múlva kel a lárva. A lárva kb. egy hét múlva bebábozódik, majd a kifejlett állat újabb egy hét nap múlva kel ki a bábból.

Táplálékuk nektár és pollen. A királynő néhány évig (maximum 7-8), a here 4-5 hétig, a dolgozó kb. 8 hétig él.

A méhkirálynő
A méhkirálynő


Rokon fajok
A mézelő méhhel rokon faj az óriás háziméh (Apis dorsata), amely a trópusokon él, és egyetlen hatalmas, szabálytalan alakú, fán függő lépet épít.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók


A Turán magyar harckocsicsalád

Cikkünkben a magyar gyártású Turán harckocsicsalád három tagját mutatjuk be. Mindhárom tankot a második világháború alatt készítették, néhány száz darabos tételben. A Skoda-licenszre épülő Turán sorozat utolsó változata a Turán III. volt, ami a Weiss Manfréd Műveket ért bombatámadások miatt nem készülhetett el.


A Karácsonyfa története

A karácsonyfa eredetét Bálint Sándor népmondájában így írja le: Amikor Jézus Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Az Úrnak ellenségei már nyomában voltak, amikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, azért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült üldözőitől.


Vajon mitől ugrik akkorát a bolha?

Közismert, hogy a bolha parányi méretéhez képest hatalmasakat képes ugrani. Hogy minek köszönheti ezt a kivételes képességét, azt már kevesen tudják. A megfejtés egy különleges fehérjemolekula, a rezilin, ami egyébként a legtöbb rovarban megtalálható az állat testét borító képződmény, a kutikula bizonyos részeiben.


Kapcsolódó doksik