Szélsőségek a Föld tüdejében

Dátum: 2009. június 02. 00:00:00.
Forrás : Greenfo

Először jött az aszály, most pedig az áradás, és az idén különösen súlyos az árvíz. Kutatók szerint azonban ez még csak a kezdet. Az Amazomas-medence lakói évek óta a szélsőségesen változó időjárástól szenvednek.

Negyvennégyen veszítették eddig életüket az árvíz miatt, csaknem négyszázezren pedig fedél nélkül maradtak. Errefelé nem ritkák az árvizek, de idén olyan magasra szökött a víz, és az áradás olyan sokáig tartott, amire már évtizedek óta nem volt példa.

Szakértők szerint a globális felmelegedés az oka az Amazonas-vidéken tapasztalható éghajlati ingadozásoknak. Bizonyíték még nincs rá, hiszen évek kutatómunkája kell ahhoz, hogy le lehessen vonni a következtetéseket: valószínű azonban, hogy az elkövetkező években további szélsőségekkel kell számolni.

A szokatlanul heves észak-brazíliai esőzések közvetlen oka egy Atlanti-óceán feletti időjárási jelenség, amely általában márciusban továbbáll, idén azonban májusig tartotta magát. Ezzel szinte egy időben az ország déli részét hosszan tartó aszály sújtja. Erről a La Nina tehet, amely időnként lehűti a Csendes-óceán vizét. A La Nina "testvérével", a csendes-óceáni áramlatokat felmelegítő El Ninóval váltakozik. "Azt hiszem, hozzá kell szoknunk a gondolathoz, hogy ez egyre gyakrabban előfordul majd" - véli Daniel Nepstadt ökológus.

Az Amazonas-medence legszegényebbjeinek már most nagyon kemény ez az időszak. A part menti lakosok megszokták a vízszint emelkedését és csökkenését, és általában az esős időszak utánra ütemezik be az aratást. Idén azonban nem állt el az eső áprilisban. A banán és a bab, a kukorica, a manióka és a dinnye mind eláztak és elrohadtak.

Ezzel szemben a déli fekvésű Rio Grande do Sul államban sok paraszt terménye aszott el a nyolcvan éve tapasztalt legsúlyosabb aszályban. Nem tudtak téli takarmányt begyűjteni a jószágnak, visszaesett a tejtermelés is. "Egyes falvakban még inni sem volt elég vizük az embereknek" - számol be Darcioso Rerondo képviselő a természeti csapásról. Ő azonban nem biztos abban, hogy a felmelegedés számlájára írható mindez: "Az aszály és az árvíz visszatérése mindenki számára ismert, aki olvassa a bibliát."

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A Balaton

A Balaton (latinul Lacus Pelso, németül Plattensee) becenevén a „magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb tava. Típusa a Fertő tóhoz hasonlóan sztyeppei tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 79 km hosszú, szélessége 1,3-12,7 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, míg felülete 594 km2.

Grúziáról bővebben

Grúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.

A székelyföldi autonóm tartományról

A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.