Az UV sugárzás hatása a szemre

Dátum: 2023. december 28. 00:10:02.
Forrás : Origo

Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a leégés a bőr korai elöregedéséhez, végül bőrrákhoz vezethet. Azzal azonban már kevésbé, hogy az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A napszemüveg ma már nem divathóbort, hanem létfontosságú, mert megvédi a szemet a Nap ultraibolya (UV) sugárzásától.

Káros hatások
A nagy mennyiségű UV-sugárzás hosszabb távú hatásai lassan és fájdalommentesen jelennek meg, és a látás romlásához vezetnek. Rövid- és hosszú távú roncsolódások lehetnek a retinagyulladás, rosszindulatú elváltozások, katarakták (szürkehályogok) és a kúszóhályog (pterygium). A gyermekek és fiatalok e tekintetben különösen veszélyeztetettek, ezért a szülőknek ügyelni kell arra, hogy gyermekeik is viseljenek napszemüveget ott, ahol erős UV-sugárzásnak vannak kitéve - például a strandon, vízben és havas tájon. Az utóbbi két esetben a visszaverődés fokozott veszélyt jelent.

Mi az az ultraibolya (UV) sugárzás?
Az UV-sugárzás a napfény része, egy láthatatlan, rövid hullámhosszú sugárzás. Az UV-sugárzás ívhegesztés során, valamint nagy intenzitású higanylámpák és a szolárium fénycsöveinek működése közben is felszabadul. Az UV-sugárzásnak három típusa különböztethető meg: UVA, UVB és UVC. Mivel az UVB sugárzás nemcsak a leégésért, de többnyire a bőrrák kialakulásáért is felelős, a háromféle sugárzás közül ennek van a legnagyobb jelentősége.
A Földet célzó UV-sugárzások nagyját az ózonréteg kiszűri. Számítások szerint az atmoszféra ózontartalmának egy százalékos csökkenésével azonban az átjutó UVB sugárzás két százalékkal nő.

Az UV-sugárzás hatása a szaruhártyára
A szemet érő UV-sugarakat a szaruhártya többnyire kiszűri. A hó, vagy a víz által visszavert fény magas UV-szintje azonban már gyulladást okozhat. Ez az állapot nagyon fájdalmas, a gyulladt szem bármilyen fényhatásra igen érzékeny. Jóllehet a gyulladás körülbelül 48 óra alatt elmúlik, a lehetséges károsodás kizárása érdekében mégis tanácsos szemorvost felkeresni.

Az UV-sugárzás hatása a kötőhártyára
A rövid idejű UV-sugárzás csak kisebb károsodást okoz, az UV-hatásnak hosszabb ideig kitett kötőhártya azonban megvastagszik, és felszínén húsos góc, ún. pterygium képződik. Ez a lassan kialakuló elváltozás elfedi a szaruhártya egy részét, így rontva a látást. Egyetlen kezelési módja a viszonylag egyszerű műtétnek számító, sebészeti úton történő eltávolítás. Az elváltozást minden esetben szakértőnek kell megvizsgálnia, hogy megállapítsa, valóban pterygiumról, vagy más komolyabb kinövésről van-e szó.

Az UV-sugárzás hatása a lencsére
Az UV-sugárzás, főként az UVB típusú bizonyítottan összefügg a katarakták kialakulásával. Ilyenkor a lencse elhomályosodása akadályozza a látást, az érzés olyan, mintha koszos ablakon át szemlélnénk a világot. Komoly esetekben a hályogokat sebészileg eltávolítják, a lencsét műlencsével pótolják. Sokáig a kataraktákat a korosodás természetes következményének tartották, mert az idősebbek körében gyakrabban fordul elő. Jóllehet az utóbbi időszak kutatásai azt mutatják, hogy ez részben igaz, a hályog kialakulásáért ma már a hosszabb ideig tartó UV-sugárzást is felelőssé teszik. A szaruhártya és a szemlencse az UV-sugárzást többnyire elnyelik, a maradék fény azonban elérheti az ideghártyát, amelynek károsodása a legtöbb esetben visszafordíthatatlan.

A napfény hatása az ideghártyára
A szem ideghártyáját érő napfény ún. makula degenerációt okozhat. A beérkező napfény a szem ideghártyáján található sárgafoltra (macula lutea) fókuszálódik, amely az éleslátás központja. Ez a folyamat hasonlít arra, amikor nagyítóval gyűjtjük össze egy tárgyon a nap sugarait egy pontban, míg az végül meggyullad. A fényben található sugárzás olyan lebontó folyamatot indít el, amely káros oxidáló anyagokat, ún. szabadgyököket eredményez. Ezek a szabadgyökök károsítják a retinát és visszafordíthatatlan látásvesztést, vagy akár vakságot okozhatnak. A szabadgyökök túlzott mértékben akkor is felszaporodnak, és károsítják a retinát, ha hosszútávon napszemüveg nélkül megyünk a napra.
Az egészséges emberi szem rendelkezik a szervezet saját "antioxidáns védelmi rendszerével", amely csökkenti az oxidatív stresszt. Ennek részei a sárgafoltban megtalálható lutein és a zeaxantin nevű karotinoidok, az antioxidáns hatású C és E vitaminok, valamint az antioxidáns enzimek alkotórészei a cink és a szelén. Normális körülmények között a lutein és zeaxantin nevű ásványi anyagok afféle belső napszemüvegként, antioxidánsként, funkcionálnak és kiszűrik a káros sugarakat. A korral azonban e karotinoidok koncentrációja csökken a szemben. Mindkét nyomelem a táplálékkal kerül a szervezetbe, így helyes étrenddel kell biztosítani ezek utánpótlását. A napfény okozta makula degeneráció megelőzésének leghatékonyabb módja, ha már egészen fiatal kortól, és különösen nyáron, UV-szűrő napszemüveget viselünk.

A napszemüveg
A legegyszerűbb módja az UV-sugárzás elkerülésének, ha szemünket csak mérsékelten tesszük ki a sugárzás káros hatásának. Három jó tanács:
Kerüljük a napot! Nyáron a szabadban töltött idő háromnegyede alatt - de. 10 és du. 4 óra közt mindenképpen - kerüljük a napfényt, jelentősen csak rövidebb időre tegyük ki magunkat az UV-sugárzásnak.
Hordjunk kalapot! Egy széles karimájú kalap nem csak a fejünket védi meg a leégéstől, de a szemünket érő UV-sugárzást legalább a felére csökkentheti.
Viseljünk napszemüveget! Egy jó napszemüveg csökkenti a szemet érő UV-mennyiséget és a túlzott ragyogást.

Milyen napszemüveget válasszuk?
Minden megvásárolható napszemüvegnek meg kell felelnie az adott ország szabványának, amely meghatározza, hogy mennyi UV-fényt kell a szemüvegnek felfognia. A napszemüvegen egy kis címkén fel kell tüntetni, hogy megfelel a szabványnak, valamint hogy általános vagy speciális célra készült-e. Általános cél alatt olyan helyzet értendő, amikor a szemet nem éri hosszan a napfény. A speciális célra készült darabok olyan emberek számára készülnek, akik erős UV-sugárzásnak vannak kitéve, és a maximális védelemre van szükségük, mint pl. a sportolók közül a sízőknek. A szemüvegnek követnie kell az arc vonalát, hogy megóvjon a széleknél beeső sugárzásoktól is.

Viseljenek-e a gyermekek napszemüveget?
A gyermekeket fokozottan éri UV-sugárzás, hiszen idejük nagy részét a szabadban töltik anélkül, hogy tudatában lennének a veszélynek. A szülők feladata, hogy - kalappal és jó minőségű napszemüveggel - megóvják gyermekeik szemének épségét. A gyermek napszemüvegének kiválasztásakor járjunk el kellő körültekintéssel. Számos napszemüvegnek tűnő modell csak játék, amelynek védő hatása nincsen. Mindig ellenőrizzük, hogy megfelel-e a napszemüveg a szabványnak.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A vörös róka

A vörös róka (Vulpes vulpes) a rókák legismertebb és egyúttal a Vulpes nem legnagyobb termetű faja. A valódi kutyaformáktól külsőleg a napvilágon tojásdad alakú pupillája, lapos szembolti íve és aránylag kicsiny felső tépőfogai különböztetik meg; életmódja többnyire magányos, míg a kutyáké inkább csapatos. Az emberek általában irtják. Mint a többi vadállatot, betegségek terjesztőjének, emellett a házi szárnyasok tolvajának tekintik. Sokan mégis kedvelik.

Bolondok napjának eredete

A bolondság és tréfálkozás napja április elseje. A bolondok napján sok minden megengedhető, és nem illik megsértődni a jól kitervelt és izléses tréfákon. A jó poénok feldobják az embereket, de mint minden mást, ezt sem szabad túlzásba vinni. S ha már bolondozás, nézzük meg, hogy honnan eredeztethető ez a nem hétköznapi ünnep.

A római Colosseum

A Colosseum az ókori Róma hatalmas amfiteátruma. Az amfiteátrum római találmány. Lényege az elliptikus alaprajzú aréna, amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, ahonnan a nézők biztonságosan szemlélhették a látványosságokat. Az amphitheatrum szó utal az épülettípus eredetére, hiszen két, félkör alaprajzú görög színház "összeillesztése" eredményezi az ellipszis formát.