Cikkek » Lakható exoholdak nyomában

Lakható exoholdak nyomában Dátum: 2009. szeptember 16. 00:00:00.
Forrás : Magyar Csillagászati Egyesület

Hamarosan akár életre alkalmas bolygókísérőket is találhatunk idegen naprendszerekben - az exoholdak keresésében magyar kutatók is aktív szerepet vállalnak. Napjainkban a csillagász társadalom jelentős része a távoli csillagok körül keringő, Földhöz hasonló bolygók várható felfedezésének lázában ég - különösen az ultraprecíz fotometriai mérésekre képes CoRoT és a Kepler-űrtávcsövek közelmúltban történt felbocsátása óta.

Vannak azonban olyan kutatók, akik már ennél is előbbre tekintenek, s az exobolygók lehetséges kísérőinek kimutatásán fáradoznak. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az ún. exoholdak felfedezési és vizsgálati módszereinek kidolgozásában magyar szakemberek is részt vesznek. Munkájuk során főként azt vizsgálják, hogy a csillaguk előtt átvonuló exobolygók által okozott fényességcsökkenést reprezentáló görbéken kimutatható-e az esetleges holdak hasonló, de még sokkal kisebb mértékű hatása. A Szegedi Tudományegyetemen indult kutatási téma fontosságát és minőségét az is jelzi, hogy azt idén szeptembertől az MTA Lendület programja is támogatja.

Az új szimulációk megerősítik, hogy a Kepler felfedezheti az első, exobolygók körül keringő holdakat (illusztráció: D. Durda)
Az új szimulációk megerősítik, hogy a Kepler felfedezheti az első, exobolygók körül keringő holdakat (illusztráció: D. Durda)


A közelmúltban egy, a hazai kutatók korábbi eredményeit is alátámasztó cikk jelent meg az egyik legnívósabb asztrofizikai szakfolyóiratban, a Brit Királyi Csillagászati Társaság havonta megjelenő kiadványában (Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, MNRAS). A D. Kipping (University College London) és munkatársai által közölt, számítógépes szimulációkon alapuló eredmények megerősítik, hogy a Kepler-űrtávcső érzékenysége elegendő lehet a Földünknél akár ötször kisebb tömegű bolygókísérők detektálásához is. Összehasonlításképp meg kell jegyeznünk, hogy a Naprendszerben lévő holdak jócskán alatta vannak ennek a határnak: bolygórendszerünk legnagyobb holdja, a Jupiter rendszerében lévő Ganymedes negyvenszer, míg a Hold nyolcvanszor kisebb tömegű planétánknál; de még bolygószomszédunk, a Mars tömege is csak nagyjából egy tizede a Földének. Mivel azonban tudjuk, hogy más naprendszerekben a Jupiternél jóval nagyobb tömegű bolygók is találhatóak, nem lehet kizárni a Marsnál nehezebb holdak létezését sem.

Fantáziakép egy Szaturnusz-szerű bolygó körül keringő, Földhöz hasonló holdról - valóban létezhetnek ilyenek? (Illusztráció: D. Durda)
Fantáziakép egy Szaturnusz-szerű bolygó körül keringő, Földhöz hasonló holdról - valóban létezhetnek ilyenek? (Illusztráció: D. Durda)


Az exoholdak detektálásának lehetősége a kísérőnek a bolygóra gyakorolt gravitációs vonzóerején alapul, ez a hatás pedig akkor a leginkább megfigyelhető, ha a hold tömege relatíve nagy a planétáéhoz képest. Ugyanakkor a bolygóátvonulások során felvett fénygörbéken annál nagyobb arányú a fényességcsökkenés (és annál jobban vizsgálható rajtuk a holdak hatása), minél nagyobb a fedést okozó planéta. A feltételek alapján úgy tűnik, hogy a Szaturnuszhoz hasonló, alacsony átlagsűrűségű óriásbolygók kísérőinek kimutatására nyílhat először esély. Ráadásul, ha a bolygó a központi csillag ún. Goldilocks-zónájában kering (ahol egy megfelelően nagy méretű holdon stabilan megmaradhat a folyékony víz), akkor kísérőiken akár az élet lehetőségével is számolni lehet (már ha az élet feltételének a folyékony víz jelenlétét tekintjük).A Kepler-űrtávcső vizsgálatai során mintegy 100 ezer csillag fénygörbéjét veszi fel több éven keresztül, s missziója reményeink szerint számos bolygó - és akár néhány exohold - kimutatásával zárul.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók


Az AK-47 és az M16 gépkarabélyok

Az AK-47 szovjet gyártású gépkarabélytípust, amit mindenki Kalasnyikovként ismer, illetve amerikai riválisát, az M16-ost ma is előszeretettel használják a különböző országok hadseregei. Cikkünkben rámutatunk a kézifegyverek felhasználási területeire, a köztük lévő különbségekre, az összehasonlítást pedig egy videóval zárjuk.


Online oktatás - tanulók a kiégés szélén?

Az online oktatásnak a már ismert pozitív hatásai mellett riasztóan sok negatív következményét emelték ki a doksi.net kutatásában résztvevők. Kiugróan jó érdemjegyek, hatalmas tanulási veszteség, rekord alacsony motiváció jellemzi az online oktatásban együttműködő tanárokat, diákokat és hosszútávon a kép még ijesztőbb.


A Tunguz katasztrófáról

A Tunguz-esemény 1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között a légkörbe lépett, majd felrobbant tűzgömb volt. Kelet-délkelet felől nyugat-északnyugat felé haladt, viszonylag lapos (5-22 fokos) szögben süllyedve mintegy 4-500 kilométert tett meg, majd mintegy 5-8 kilométer magasságban felrobbant.



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!