Kétszáz elbocsátás a pécsi egyetemen

Dátum: 2010. február 24. 00:00:00.
Forrás : Edupress

Kétszáz dolgozó elbocsátásáról fogadott el állásfoglalást a Pécsi Tudományegyetem szenátusa a napokban. Az év második felében elsősorban a Klinikai Központból bocsátanának el embereket, onnan 133 fő menesztését tervezik - elsősorban azonban az adminisztratív területekről. A megyei kórház integrálásával indokolják a létszámcsökkentésre vonatkozó terveket, a központ mellett azonban az egyetemhez tartozó egyik középiskola, illetve az intézmény gazdasági főigazgatósága is érintett lehet - írja a Magyar Nemzet és Népszabadság.

Az év második felében bocsátana el mintegy kétszáz dolgozót a 6500 főt foglalkoztató egyetem, a tervek szerint főként a Klinikai Központot érinti majd a létszámcsökkentés. A centrum még januárban integrálta a Baranya Megyei Kórházat, így jelenleg 1406 ággyal és 3200 dolgozóval bír a központ, az Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott összegből azonban nehezen tartható fenn ez a létszám. Dr. Kollár Lajos főigazgató a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: a tervek szerint a leépítés nem az ápolásban, hanem az adminisztráció területén dolgozókat érinti majd. A Magyar Nemzetnek azt is kifejtette: a szenátus még csak elvi állásfoglalásban határozott az ügyben, így a tényleges számokról még nem döntöttek. Hozzátette: elképzelhető, hogy az orvos-szakmai területen nem kell dolgozókat elbocsátani.

A szenátusi állásfoglalás szerint 133 dolgozójától válna meg a következő félévtől a Klinikai Központ, továbbá munkatársakat bocsátanának el a gazdasági főigazgatóságról, és az egyetem egy szakközépiskolájától. Gábriel Róbert rektor a Magyar Nemzetnek elmondta: az első tervezet 158 elbocsátandó dolgozóról szólt, a szenátusi ülés előtt két nappal értesült azonban arról, hogy az egészségtudományi karon várható elbocsátások miatt ez a szám emelkedni fog.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Matyóföld bemutatkozik

A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán található. Kezdetben, a XIX. század elejétől a Mezőkövesden és környékén lakókat nevezták matyóknak. A Matyóföld egyedi népművészetéről híres, de később ide sorolták a népviseletében és hímzéseiben más hagyományú Tard és Szentistván községeket is.

Az 1956-os forradalom története II.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

A Kokárda története

A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.