|
Dátum: 2010. április 12. 00:00:00. Forrás : Edupress |
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében bővítheti számítógép-állományát három vidéki felsőoktatási intézmény: a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem. A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) HBONE+ programját a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség összesen 4,2 milliárd forinttal támogatja.
A szuperszámítógépeket az egyetemek alap és alkalmazott kutatásokra egyaránt használják majd, melyek eredményeit szintén az intézmények hasznosíthatják, az NIIFI mindössze a menedzsmentet végzi - mondta Dr. Máray Tamás, az NIIFI műszaki és K+F igazgatóhelyettese az Edupressnek. A gépeket leghamarabb szeptemberben vehetik át az egyetemek.
A 2007 óta tartó fejlesztés 4,2 milliárd forintos összegéből 2,2 milliárd forintot az adathálózat innovációjára, 1,1 milliárd forintot nagyteljesítményű számítástechnikai berendezésekre (szuperszámítógépekre), 0,9 milliárd forintot pedig videokonferencia-megoldásokra fordítanak.
Dr. Máray Tamás elmondta, hogy a szuperszámítógépek a NIIFI tulajdonában lesznek, melyeket a Debreceni Egyetemre, a Pécsi Tudományegyetemre és a Szegedi Tudományegyetemre helyeznek ki. Hozzátette, hogy szakmai szempontok alapján választották ki az üzemeltető és kiszolgáló intézményeket: azokat, akik erőforrássokkal járultak hozzá a gépek tárolásához szükséges helyszín kialakításához, valamint ezen egyetemek esetében merült fel a legnagyobb igény ilyen berendezések alkalmazására. Az intézet HBONE+ (kiemelten a TIOP) projektjének célja, hogy magas színvonalú informatikai hátteret biztosítson a felsőoktatási intézmények által vezetett kutatások számára.
A szuperszámítógépeket - melyek rendkívül nagy számítási teljesítményt nyújtanak és óriási méretű memóriával rendelkeznek -, nagyszabású számítási és modellezési feladatokhoz, illetve biológiai, matematikai, fizikai, informatikai és természettudományos kutatásokhoz fogják használni a szakemberek. A berendezések leghamarabb szeptemberben érkezhetnek meg hazánkba, melyek fogadására külön intézményenkénti szakértői csoportok alakultak. A berendezések segítségével alap- és alkalmazott kutatások egyaránt folynak majd, melyek témáját teljes egészében az egyetemek kutatói határozzák meg és az eredményeket is ők alkalmazzák, az NIIFI mindössze a menedzsmentet végzi. A beruházás előnye, hogy a szakértők jobb feltételek mellett ezentúl itthon is végezhetnek olyan kutatásokat, amelyeket eddig csak külföldön tehettek meg.
A szuperszámítógépekhez hasonló berendezések beszerzésére már korábban is volt példa, így jelenleg 10-20 gép van az országban, többek között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen és az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetében (KFKI). Máray Tamás azonban hangsúlyozta: ezek lényegesen kisebb kapacitású gépek, mint az említett szuperszámítógépek, ezért ez a beruházás pillanatnyilag egyedülálló Magyarországon. Az Európai Unió tagországaiban néhány tucat szuperszámítógép található, ám ezek nagy része az NIIFI-hez hasonló intézetek tulajdonában állnak, egyetemek birtokában csak kisebb teljesítményű berendezések vannak.
Az igazgatóhelyettes hozzáfűzte: ezek a szuperszámítógépek körülbelül 2-6 évig tekinthetők "szupernek" a gyors technikai és technológiai fejlődések miatt.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A számítógép története
Rengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról. Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni.
Kapcsolódó doksik
- Szöllősy István - Az avalon projekt, avagy olcsón szuperszámítógépet
2002, 3 oldal - Párhuzamos számítási rendszerek, klaszterek, szuperszámítógépek
2004, 43 oldal
