Porosodó diplomák és a nyelvvizsga

Dátum: 2010. június 01. 00:00:00.
Forrás : Young & Partners

1996 óta a diploma megszerzésének előfeltétele a nyelvvizsga. Nincs ma olyan hazai egyetem vagy főiskola, ahol a végzősök mindegyike közvetlenül a záróvizsga után veszi át a felsőfokú végzettséget igazoló oklevelét, mert mindenütt vannak olyan diákok, akik nem rendelkeznek az ehhez szükséges nyelvvizsgával. Akad olyan intézmény, ahol a végzősök kétharmadának raktáron porosodik a diplomája. A legtöbb intézmény nem közölt adatokat, az Oktatási Hivatalnak, elmondásuk szerint nincsenek erre vonatkozó statisztikáik.

A végzős hallgatók hamarosan elegáns diplomaosztókon fognak kezet a rektorokkal és tanszékvezetőkkel. Azt, hogy a hivatalos procedúra helyett, melyik intézményben hányan veszik át megkésve – nyelvvizsga hiányában – diplomájukat, csak nehezen becsülhető meg, hiszen a 48 megkérdezett intézményből csupán 7 intézmény közölte az elmúlt évek statisztikáit. Többen reakció nélkül hagyták erre vonatkozó megkeresésünket, vagy a hallgatók érdekeire és az intézmény presztízsére történő hivatkozással nem közöltek adatokat. Az OKM sajtóirodájának sajtóreferense e-mailben közölte, hogy nem rendelkezik hasonló statisztikával.

A Budapesti Corvinus Egyetem közléséből kiderült, hogy évről évre nő a diplomát diplomaosztókor átvevők aránya. Míg 2007-ben a hallgatók 85%-a vehette át a diplomát, addig a tavalyi évben már ez a szám 92% volt. Az ELTE-n 2006-ban 88%, 2009-ben 82% vitte haza a diplomaosztó után a végzettséget igazoló dokumentumot. Az intézmény felmérése szerint a 2006-ban záróvizsgát tett hallgatóknak az 5,2%-a, nyelvvizsga hiányában a mai napig nem vette át a diplomáját. A Gábor Dénes Főiskolán 2008-ban a hallgatók 50%-a nem rendelkezett nyelvvizsgával. 2009-ben a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán a végzősök 67%-a szerzett diplomát. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen a végzősök közel 39%-a, a Színház és Filmművészeti Egyetemen 34%-a csupán a záróvizsga sikeres letételéről vehette át az igazolást. A székesfehérvári Kodolányi János Főiskola 2009. évi adatai szerint a végzősök közel 59%-a hagyta bent a diplomáját.

Révai András az LSI Oktatási Park online nyelviskolájának tartalomszolgáltatási igazgatója elmondta, a hazai nyelvi képzés területén szomorú tendencia, hogy a diákok nyelvi kompetenciái felsőoktatási tanulmányaik során alig gyarapodnak. Vagyis jóval többen vannak azok, akik a középiskolai évek alatt – a rendszeres intézményes keretek közötti nyelvtanulásnak és a szülői kontrollnak köszönhetően – szerzik meg nyelvvizsga bizonyítványukat, mint azok, akik a felsőoktatásban eltöltött évek alatt tesznek szert stabil nyelvtudásra és szereznek nyelvvizsga bizonyítványt. „Az egyetemeknek és főiskoláknak nem alapfeladata a nyelvvizsgára történő felkészítés, és az erről való szakmai kommunikáció is hiányos. Pedig a nyelvi képzésekkel foglalkozó intézmények és a felsőoktatási szektor együttműködése mind a hallgatók, mind az intézmények érdekeit szolgálná. Senkinek nem érdeke, hogy az állami finanszírozásban megszerzett diploma évekig porosodjon a tanulmányi osztályok raktárain.” - vélekedik Révai.

A KJF rektori hivatala elmondta, trendvizsgálatokkal mutatták ki, hogy a középiskolákból egyre jobb nyelvtudással kerülnek a hallgatók a főiskolára, ahol ezt a tudást el lehetne mélyíteni.

Van olyan felsőoktatási intézmény, amely arra hivatkozik, hogy a hallgató az abszolutórium megszerzése után elveszíti hallgatói jogviszonyát, jogviszony nélkül pedig korlátlan idő áll rendelkezésükre hogy megszerezzék a nyelvvizsga bizonyítványt, ezért az intézmény számára indifferens, hogy ezt a záróvizsga évében vagy csak jóval később teszi-e meg az egykori hallgató. Több intézmény egyöntetű véleménye szerint az, hogy hányan nem tudják a sikeres záróvizsga után a diplomát átvenni, nem az intézmény oktatását minősíti, hanem a hallgató szorgalmát.

Révai András elmondta, bár nincs megkötés arra vonatkozóan, hogy a záróvizsga után mennyi időn belül kell megszerezni a nyelvvizsgát, a tapasztalatok szerint legtöbben néhány hónap alatt pótolják a mulasztást, mivel hiába sikeres a záróvizsga, diploma nélkül még mindig nehéz álláshoz jutni. Az LSI nyelvtanfolyamaira számos olyan résztvevő kapcsolódik be, aki már évekkel ezelőtt letette a záróvizsgát, nyelvvizsgával azonban még nem rendelkezik, éppen ezért az intézmény olyan együttműködés létrehozását szorgalmazná a felsőoktatással, amely mind a hallgatók, mind pedig az főiskolák és egyetemek érdekeit szolgálja.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az 1956-os forradalom története II.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

Nagy Imre újratemetésének története

Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.

A vámpírok eredete

"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket. Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.