A rozsomák egy 60-90 cm hosszú, 15-30 kg-os medvealkatú ragadozó. Soha nem hátrál, nem ismeri a félelmet, hiszen a medvéket is képes legyőzni kis termete ellenére. Viszonylag gyorsnak és erősnek is mondható, hiszen képes 100 kg-os állattetemeket is elvonszolni, s a jávorszarvas nagyságú állatokat is képes elejteni.
Különösen igaz ez a sok hóval borított tájakon, mivel nagy mancsaival nem süpped el a hóban. Csak annyit eszik, amennyire szüksége van; a megmaradt zsákmányt elássa, majd később fogyasztja el.
![](../_shared/content/articles/2006/08/a_rozsomak_-_Gu/rozs1.jpg)
Hatalmas területeket jár be annak ellenére, hogy egyébként nem folytat vándorló életmódot; vadászterülete akár 3.000 km2 is lehet. Főleg ügetve közlekedik, de figyelemre méltó sebességgel mászik fára, és rendkívül gyorsan úszik. A szakértők szerint a rozsomák kétféle üzemmódra képes: vagy maximális sebességgel közlekedik, vagy teljesen mozdulatlan. Érdekes, hogy bundája akkor sem fagy meg, ha benedvesedik.
![](../_shared/content/articles/2006/08/a_rozsomak_-_Gu/rozs2.jpg)
Ennek ellenére nagyon nehéz észre venni, mivel ügyesen rejtőzködik. A szagát viszont lehet érezni (a menyét rokona), amit területének megjelelölésére használ.
Széles körben elterjedt, három kontinensen is előfordul, főleg az északi területeken, Európa, Szibéria és Észak-Amerika szubarktikus erdeiben. Maximális élettartama 8-10 év, fogságban 16 év.
![](../_shared/content/articles/2006/08/a_rozsomak_-_Gu/rozs3.jpg)
A rozsomákot a rénszarvas állományban tett vélt vagy valós pusztításai miatt irtják. Vadászatuk kockázatos, bátran szembeszáll a vadászkutyákkal, sokszor meg is ölheti őket.
Magyarországon először 2008-ban, a Szegedi Vadasparkban találkozhattak a látogatók rozsomákkal, előtte egyetlen magyar állatkertben sem volt látható a faj. Ennek egyik oka, hogy még a szakemberek körében is sok tévhit él erről a fajról. Tény és való, hogy nagy mozgásigényének megfelelő méretű kifutót igényel, amelyet magas intelligenciája, ügyessége és ereje miatt hasonlóan biztos kerítéssel kell ellátni, mint a jóval nagyobb medvékét.
A Rozsomákról bővebben a Wikipedia
angol nyelvű cikkében olvashatunk.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Vajon mitől ugrik akkorát a bolha?
Közismert, hogy a bolha parányi méretéhez képest hatalmasakat képes ugrani. Hogy minek köszönheti ezt a kivételes képességét, azt már kevesen tudják. A megfejtés egy különleges fehérjemolekula, a rezilin, ami egyébként a legtöbb rovarban megtalálható az állat testét borító képződmény, a kutikula bizonyos részeiben.
Amit Albániáról tudni illik
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.
A farkas - Canis Lupus
A farkas 1972 óta szerepel a veszélyeztetett fajok nemzetközi Vörös könyvében. Valaha az egész földkerekség legelterjedtebb és legsikeresebb ragadozója volt, mára már azonban - az embernek hála - csak az isten háta mögötti erdőkben, hegyekben fordulnak elő.