A rozsomák (Gulo Gulo)

Dátum: 2022. szeptember 02. 00:10:02.
Forrás : doksi.net/hu

A rozsomák egy 60-90 cm hosszú, 15-30 kg-os medvealkatú ragadozó. Soha nem hátrál, nem ismeri a félelmet, hiszen a medvéket is képes legyőzni kis termete ellenére. Viszonylag gyorsnak és erősnek is mondható, hiszen képes 100 kg-os állattetemeket is elvonszolni, s a jávorszarvas nagyságú állatokat is képes elejteni.

Különösen igaz ez a sok hóval borított tájakon, mivel nagy mancsaival nem süpped el a hóban. Csak annyit eszik, amennyire szüksége van; a megmaradt zsákmányt elássa, majd később fogyasztja el.

Hatalmas területeket jár be annak ellenére, hogy egyébként nem folytat vándorló életmódot; vadászterülete akár 3.000 km2 is lehet. Főleg ügetve közlekedik, de figyelemre méltó sebességgel mászik fára, és rendkívül gyorsan úszik. A szakértők szerint a rozsomák kétféle üzemmódra képes: vagy maximális sebességgel közlekedik, vagy teljesen mozdulatlan. Érdekes, hogy bundája akkor sem fagy meg, ha benedvesedik.

Ennek ellenére nagyon nehéz észre venni, mivel ügyesen rejtőzködik. A szagát viszont lehet érezni (a menyét rokona), amit területének megjelelölésére használ.

Széles körben elterjedt, három kontinensen is előfordul, főleg az északi területeken, Európa, Szibéria és Észak-Amerika szubarktikus erdeiben. Maximális élettartama 8-10 év, fogságban 16 év.

A rozsomákot a rénszarvas állományban tett vélt vagy valós pusztításai miatt irtják. Vadászatuk kockázatos, bátran szembeszáll a vadászkutyákkal, sokszor meg is ölheti őket.

Magyarországon először 2008-ban, a Szegedi Vadasparkban találkozhattak a látogatók rozsomákkal, előtte egyetlen magyar állatkertben sem volt látható a faj. Ennek egyik oka, hogy még a szakemberek körében is sok tévhit él erről a fajról. Tény és való, hogy nagy mozgásigényének megfelelő méretű kifutót igényel, amelyet magas intelligenciája, ügyessége és ereje miatt hasonlóan biztos kerítéssel kell ellátni, mint a jóval nagyobb medvékét.

A Rozsomákról bővebben a Wikipedia angol nyelvű cikkében olvashatunk.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az 1956-os forradalom története II.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

A vikingek

A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.

Amit Albániáról tudni illik

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.