Cikkek » A diákmunkapiac helyreállt

Dátum: 2010. július 08. 00:00:00. Forrás : Edupress

Idén már több cég keres idénymunkára tanulókat, mint egy évvel korábban, a diákmunkapiac ugyanis jelenleg a két évvel ezelőtti szinten áll - olvasható a Magyar Hírlapban. Az ágazatban azonban tíz százalék körüli a hatvan napnál régebben nem fizető ügyfél, akik közül a többség multinacionális vállalat. A hatszázezer diák mintegy harmada vállal munkát nyáron.

Míg a legtöbb diák júniusban és júliusban vállalna munkát a nyáron, a munkaadók többsége augusztusban keresi a legtöbb diákmunkást - mondta el a Magyar Hírlapnak Kozma Ferenc, a Pensum Diákszövetkezet vezetője. Kifejtette: az ágazatban tavaly jelentkeztek legsúlyosabban a válság jelei, és 2009 első negyedévében az előző esztendőben tapasztaltak negyedére esett vissza a megrendelések száma. Ennek következtében tíz százalékkal kellett csökkenteni a diákok bérét. A körbetartozást sikerült azonban elkerülni a diákmunkákkal kapcsolatban, ha ugyanis egy ügyfél két hónapig nem fizetett, leállították a szolgáltatást - mondta el a vezető.

Idén azonban már nem csökkent a diákmunkák száma és jelenleg a két évvel ezelőtti szinten áll a piac, késedelmek azonban előfordulnak az ügyfelek fizetését illetően. A megrendelők tíz százalékánál fordul elő 15-6 napos fizetési késedelem, jellemzően pedig a multinacionális cégek fizetnek határidőn túl.

Egyre nő azonban azon diákok száma, akik nem csak idényszerűen, hanem tanulmányaik mellett is szeretnének dolgozni, szerencsés pedig, hogy idén valamelyest már növekedett a megrendelések száma - mondta el Pataki Zoltán, az EU-diákok Iskolaszövetkezet elnöke. Hozzátette: a legtöbb fiatal eladói, bolti kisegítő és irodai munkát vállalna legszívesebben, miközben az egyetemi, főiskolai hallgatók közül a legtöbben szakmai gyakorlati lehetőséget keresnek. Pataki Zoltán a bérekről elmondta: csökkentek ugyan a diákoknak járó fizetések a válság hatására, a törvényi szabályozás miatt azonban 423 forintnál kevesebb órabért nem fizethetnek. Munkakörtől függően egyébként 450-700 forintos órabért kapnak a fiatalok. Hiába növekedett meg azonban a 18 éven aluli, munkát kereső diákok száma, a munkáltatók többsége az idősebb hallgatókat keresi.

A hatszázezer diák harmada vállal egyébként nyári idénymunkát, egyre többen vannak azonban azok a fiatalok, akik tanulmányaikat szeretnék finanszírozni a bérükből.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Online oktatás - tanulók a kiégés szélén?

Az online oktatásnak a már ismert pozitív hatásai mellett riasztóan sok negatív következményét emelték ki a doksi.net kutatásában résztvevők. Kiugróan jó érdemjegyek, hatalmas tanulási veszteség, rekord alacsony motiváció jellemzi az online oktatásban együttműködő tanárokat, diákokat és hosszútávon a kép még ijesztőbb.

Fidel Castro élete és Kuba története

Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.

A berlini falról

A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan