|
Dátum: 2010. július 29. 00:00:00. Forrás : Edupress |
Annak ellenére, hogy vidéken olcsóbb az élet, mint a fővárosban, egy állami finanszírozásban tanuló hallgatónak a főiskolás vagy egyetemi évei alatt csaknem havi százezer forintjába kerül a megélhetése ott is - olvasható a felvi.hu-n. A kötelező kiadások közé tartozik ugyanis a kollégiumi díj, az albérlet ára, a könyv- és jegyzetvásárlás, a buszbérlet, vagy a napi étkezés költsége. Ezek finanszírozása pedig szülői segítség nélkül még az ösztöndíj és a munkavállalás mellett is nehézkes a fiatalok számára.
Számos kiadással kell számolnia egy főiskolásnak, egyetemistának, még akkor is, ha nem költségtérítéses, hanem állami finanszírozású képzésben tanul. Sok esetben még a szülői támogatásból is csak nehezen tud megélni a hallgató, hiszen az elkerülhetetlen kiadások listáját végignézve vidéken, még ha olcsóbb is az élet, mint a fővárosban, egy hallgatónak csaknem százezer forintjába kerül a megélhetés.
A kötelező költségek között az első az útiköltség, ugyanis a hallgatónak, ha nem a lakóhelyén, hanem más városban jár egyetemre, ezzel máris számolnia kell. Egy fiatalnak, ha például Budapestről Miskolcra utazik, akkor vonattal 1680 forintjába kerül az út, ami havi kétszer, oda vissza út esetén máris 6720 forint, és az összeget csak növeli a helyközi bérlet 3200 forintos ára. Ehhez jön a kollégiumi díj vagy az albérlet ára. Miskolcon szobától függően nyolc és 14 ezer forinttal, míg albérlet esetén 25 és 45 ezer forinttal kell számolni az egyetemistának. Napi étkezésre, akkor is minimum napi kétezer forinttal kell számolnia a tanulónak, ha csak az alapanyag beszerzésére költ. A fiatal kiadásai már annak ellenére is elérik a százezer forintot, hogy tankönyvre, jegyzetre, fénymásolásra nem is költött.
Ennél jóval többet kell költenie annak a főiskolásnak, aki tanulmányait a fővárosban kezdi meg szeptembertől, mivel a fővárosi élet minden pontján drágább. A kollégiumi díjak 10 és 25 ezer forint között mozognak, azonban egy szoba bérleti díja, betársulva egy lakásba már 45 ezer forinttól kezdődik, városrésztől és felszereltségtől függően pedig csak felfelé megy az ára. Annak a hallgatónak, aki Budapesten jár egyetemre, főiskolára többet kell költenie az étkezésre is, a napi kétezer forintos összeg jellemzően a duplája is lehet. Drágább a fővárosi jegyzetvásárlás, fénymásolás vagy nyomtatás is, így ezekre havonta 10-20 ezer forintot is rá kell áldozniuk a fiataloknak.
Azok a hallgatók, akik egyetemi éveiket nem tudják csak a szülői támaszra hagyatkozva finanszírozni megpályázhatnak ösztöndíjakat és egyéb egyetemi juttatásokat is. A felsőoktatási intézmények annak érdekében, hogy hallgatóik tisztában legyenek milyen ösztöndíjakra jogosultak, a tanulmányi osztályon vagy az iskola honlapján is elérhetővé teszik azok leírásait. Tanulmányi ösztöndíj minden nappali tagozatos hallgatónak jár, aki eléri a szakján előírt tanulmányi szintet, aminek alapösszege ötezer forint, és az ösztöndíj index növekedésével emelkedik. Kiemelt ösztöndíjat a tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő eredményekért adományozhat a kari hallgatói önkormányzat egyetértésével a dékán, amelynek havi összege húszezer forint. A köztársasági ösztöndíjat a kiemelkedő tanulmányokért ítélheti oda az oktatási miniszter, melyre pályázni kell, és összege az adott év költségvetésétől függ. Szociális rászorultság esetén a hallgató igényelheti a rendszeres szociális támogatást (ez öt- és tizenötezer forint közötti összeg lehet havonta), a rendkívüli szociális támogatást (ez egyszeri, maximálisan tizenötezer forint), vagy a lakhatási támogatást, mely sikertelen kollégiumi felvételi esetén pályázható meg. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjat pedig az egyetem és a hallgató lakóhelyének önkormányzata közösen ítélheti oda.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az 1956-os forradalom története II.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.
A székelyföldi autonóm tartományról
A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.
A Pápa
A pápa a katolikus egyház feje, akinek székhelye a történelem folyamán néhány kivételes időszaktól eltekintve Rómában volt. Maga a magyar pápa szó (akárcsak a pap és a pópa) a görög pappasz szóból ered, amelynek jelentése „atya” („papa”). Ez a cím illette meg a 4. századig az összes keresztény püspököt is. A keleti egyházszakadás után az ortodox egyházak fejeit már szinte kizárólag a pátriárka címmel illették, és a római egyház vezetője a pápai cím egyedüli viselője lett.
