Heti Válasz felsőoktatási rangsor

Dátum: 2010. október 19. 00:00:00.
Forrás : Edupress

Alig változott az elmúlt három év során az egyes képzési területeken legjobban teljesítő felsőoktatási intézmények köre. Míg a gépészmérnöki és informatikai képzések területén a Műegyetem, a jogi, illetve a kommunikációs képzésben az ELTE, a közgazdászoknál pedig a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) vezeti töretlenül a listát, idén az idegenforgalom területén trónfosztó BCE lépett a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) helyére.

Hét képzési területet vizsgál a Heti Válaszban október 14-én megjelent felsőoktatási rangsor, az orvosi képzéseket nyújtó egyetemek között viszont nem állít fel sorrendet.

A Heti Válasz először 2005-ben állította sorrendbe a felsőoktatási intézményeket, amelyben a kezdetektől szakmai partnere a Central European Management Intelligence Tanácsadó Iroda (CEMI). A rangsort hat szempont alapján állították össze és közlik az intézmények között felállított sorrendet hét képzési területen. Idén a túljelentkezés mértékét, a diák-tanár arányt, az oktatói összetételét, az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) elért hallgató eredményeket, a tipikus foglalkoztatók, illetve a munkaerő-közvetítők és fejvadászok véleményét vizsgálták. A rangsor hét képzési területet elemez, így sorba veszi a közgazdasági, jogi, idegenforgalmi, kommunikációs, informatikai, illetve gépészmérnöki képzést nyújtó intézményeket és összehasonlítja az orvosi pályára felkészítő egyetemeket.

A gépészmérnöki képzések esetében továbbra is a BME a legjobb
Tavalyhoz hasonlóan a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) végzett a gépészmérnöki képzéseket sorrendbe állító lista élén, mely képes volt több hellyel növelni eredményeit a túljelentkezések és az oktatói összetétel szempontjából. A tizenkét felsőoktatási intézményt ragsoroló lista második helyén a Miskolci Egyetem (ME) szerepel, mely tavaly óta helyet cserélt a jelenleg bronzérmes Pannon Egyetemmel (PE). Előbbi az egyes szempontok szerint a második és a negyedik helyen foglal helyet, csupán a túljelentkezés terültén került lejjebb, a kilencedik helyre. Utóbbi a diák-tanár arányt és az oktatói összetételt tekintve is a dobogó első fokára állhatott, miközben jelentősen veszített a pontszámaiból a túljelentkezés területén: tavalyhoz képest hét hellyel hátrébb, csupán a tizedik pozíciót szerezte meg a veszprémi intézmény. A legnagyobb előrelépést a Pécsi Tudományegyetem (PTE) produkálta, mely a kilencedikről a hatodik helyre tornászta fel magát, miközben a Nyíregyházi Főiskola (NYF) csúszott vissza a leginkább: tavaly még éppen lemaradt a dobogóról, idén azonban már csak a tizedik lett.

Az idegenforgalmi képzések területén a Corvinus vezet
Ugyan korábban nem is szerepelt az idegenforgalmi képzéseket nyújtó intézményeket feltüntető listán a BCE, idén az első helyet szerezte meg második helyre szorítva a tavalyi aranyérmes BGF-et. A vizsgálati szempontokon belül két első helyezését a munkaerő-közvetítők véleménye és az oktatói összetétel alapján szerezte meg a Corvinus, miközben a BGF a foglalkoztatók véleménye alapján a dobogó élére, a munkaerő-közvetítők véleménye szerint pedig második helyre állhatott. Három helyet javítva tavalyi helyezésén idén bronzérmet szerzett az idegenforgalmi képzések területén a PE, mely az oktatók összetétele és a foglalkoztatók véleménye alapján szerezte meg a legjobb helyezését, két ezüstérmet. Eredményükkel a veszprémiek javítottak a legtöbbet helyezésükön, miközben a negatívan teljesítők közül a Harsányi János Főiskolát, illetve a Kodolányi János Főiskolát (KJF) kell kiemelni, melyek a harmadikról és a másodikról a nyolcadikra, illetve a kilencedik helyre csúsztak vissza. Érdemes megemlíteni továbbá a Szolnoki Főiskolát, aki ugyan az összesítésben csupán az ötödik helyet érte el, a legjobb eredményt produkálta az első helyen, nappali tagozatra jelentkező és oda felvett diákok aránya területén.

Az első három helyezett változatlan az informatikai képzések területén
Változatlan az első három helyet betöltő intézmények sora az informatikai képzések területén. Az első BME a vizsgált hat kategóriából háromban telesített az intézmények közül a legjobban. Nem csak a diákköri konferencián szerepelnek jól ugyanis az egyetem hallgatói, hanem a foglalkoztatók is jó véleménnyel vannak a Műegyetem diákjairól, miközben a munkaerő-közvetítők is őket ítélték meg a legfelkészültebbnek. A második szegediek az oktatók összetételét tekintve emelkednek ki a sorból, miközben a harmadik Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a tanulmányi diákköri versenyen elért hallgatói eredményekkel, illetve a munkaerő-közvetítők véleményével két második helyet szerzett magának. Néhány lépcsőfokos elő- és hátralépés mellett azonban nem történt nagyobb váűltozás a terület intézményei között: a top tízben három-három helyet lépett előre a sorban a BCE és a Debreceni Egyetem (DE) a negyedik és az ötödik helyre.

Négy helyet léptek előre jogi képzésükkel a pécsiek
Csupán hat egyetemet vizsgáltak meg a rangsor készítői a jogi képzések területén, abszolút elsőként pedig az tavalyi győztes ELTE került ki ismét a versenyből, mely a hat kategóriából négyben tarolt. Csupán a diák-tanár arány és az oktatói összetétel tekintetében sikerült megelőznie őt a miskolciaknak és Károli Gáspár Református Egyetemnek. Szintén megőrizte tavalyi helyezését a másodikként feltüntetett Szegedi Tudományegyetem (SZTE), mely a munkaerő-közvetítők véleménye alapján érte el legjobb eredményét a jogi képzési területen. A legjelentősebb elmozdulást a PTE teljesítette: a hetedik helyről a dobogó harmadik fokára lépett.

A kommunikáció területén változott a legtöbbet a sorrend
Megőrizte első helyét a kommunikációs képzésekben az ELTE, miközben a tavalyi harmadikról a második helyre léphetett elő az SZTE. Hét helyezést javítva került pedig a dobogó harmadik fokára a pécsi kommunikációs képzés, így a területen a PTE javította a legtöbb helyezést tavalyi eredményéhez képest. Leginkább a Zsigmond Király Főiskola (ZSKF) és a Károli csúszott vissza a 16., illetve a 12. helyre. Érdekes azonban, hogy a 13. helyen végző NYF-en olyan magas volt a túljelentkezés, hogy az első helyre került a kategóriában, a nyolcadik Nyugat-magyarországi Egyetem pedig a diák-tanár arányban remekel: tavaly és idén is az első helyet szerezte meg a területen.

25 egyetem és főiskola közgazdász képzését vizsgálták
A közgazdász képzések esetében vizsgálták meg a legtöbb intézményt, összesen 25 egyetem és főiskola eredményeit elemezték a szakértők. Első helyét megőrizve a Corvinus maradt az élen, melyet tavalyról egy helyet előre lépve a PTE követ. Jelentősen javított a harmadik helyre kerülve a BME, mely egy évvel korábban még csak a tizedikként jelent meg a listán. Hiába rendelkezik továbbá a legjobb túljelentkezési és tanár-diák aránnyal a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, az összesítésben csak a 12. lett öt helyezéssel visszalépve. A legtöbb elmozdulást hozó kategóriában három intézmény (ZSKF, Károly Róbert Főiskola és a KJF) teljesítménye esett vissza a legjelentősebben, hét-hét helyezéssel. Az egész rangsorban a Szolnoki Főiskola javította a legtöbb helyezést: a közgazdász képzés területén tavaly még csak 23. volt, idén viszont már a 11. helyre tornázta fel magát. A második legjelentősebb előrelépést a PE produkálta, mely kilenc helyezést javítva a 15.-re került.

Az orvosi képzések esetében a külföldi diákok arányát is megvizsgálták
A közgazdasági, jogi, idegenforgalmi, kommunikációs, informatikai, illetve gépészmérnöki képzésben részt vevő intézményeket rangsoroló listákat egy összetett index számítása révén alakították ki. A különböző szakok összetett indexeit öt, illetve hat elemi mutatószám egyszerű számtani átlaga alkotja. Az orvosi rangsort azonban egyedi módon kezelték: ennél öt mutatót képeztek, amelyekből egy eltér a többi szak értékelésénél használt mérőszámoktól.
A túljelentkezés során az adott intézménybe első helyen, nappali tagozatra jelentkező és oda felvett diákok arányát, a tanárokéhoz viszonyított hallgatói számot pedig az egy oktatóra jutó diákok aránya, tehát a hallgatókra jutó figyelem alapján állapították meg. Az oktatók összetételének mutatóját a tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóknak az összes, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatókhoz viszonyított aránya adta. Az OTDK eredmények során az elmúlt három évben elért elismeréseket vizsgálták, a tipikus foglalkoztatók kifejezés alatt pedig az egyes szakterületeken végzetteket foglalkoztató vállalatok és intézmények véleményét elemezték, a munkaerő-közvetítőket és fejvadászokat pedig a pályakezdőkkel fenntartott kapcsolatból nyert tapasztalatok miatt kérdezték meg a rangsor készítői.
Az orvosi képzések esetében a vállalati perspektíva helyett a külföldi diákok arányát veszi górcső alá a Heti válasz és a CEMI közös rangsora. Ez utóbbi szempontból a PTE került az első helyre, ahol a diákok 62 százaléka az ország határán túlról érkezik. A diákköri konferencián elért eredmények alapján az SZTE került az élre, miközben a Semmelweis Egyetem a túljelentkezést vizsgálva lett első, a tanár-diák arányban pedig a Debreceni Egyetem léphetett a dobogó legfelső fokára, mely az oktatói összetételben szintén első helyezett lett.

Minden olyan intézmény megjelenik a rangsorban, amelyet az összes mutatószám alapján értékelni lehet.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

09.11-én omlott össze a WTC

A Világkereskedelmi Központ (World Trade Center - WTC) 110 emeletes, 414 méter magas, Manhattan sziklatalapzatába 20 méter mélyen beágyazott ikertornyainak gyors romba dőlése számos technológiai kérdést is felvetett, melyek évekre ellátták kutatási témával az építészeket. Az okok magyarázata messzire vezetett.

Mennyire intelligensek a magyarok?

A porosz iskolarendszer tanulási elmélete azt mondja, hogy a gyerekbe be lehet tölteni a tananyagot, és hogy a gyerekek érdeklődése nem fontos az iskolában. Valójában a gyerekek érdeklődése a legfontosabb, és a töltögetős módszerrel csupán a gyerekek rövid távú memóriáját lehet feltölteni, lényeges dolgokat így nehéz elsajátítani. Érdekes kontraszt, hogy egy globálisan elérhető IQ-teszt weboldal szerint Magyarország a 10. helyen áll, 102,75-es átlagos IQ-értékkel.

A székelyföldi autonóm tartományról

A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.