Diplomával könnyebb a válság

Dátum: 2010. november 02. 00:00:00.
Forrás : Edupress

Az OECD országaiban végzett oktatásügyi jelentésből kiderült, hogy 2008-2009-ben öt százalékponttal növekedett a munkanélküliségi mutató azok között a fiatalok között, akik nem fejezték be középiskolai tanulmányaikat, míg a diplomások körében ez az arány a két százalékpontot sem érte el - olvasható az itbusiness.hu-n. A különbségek Magyarországon is szembetűnőek, a diplomások munkanélküliségi mutatója alig több mint két százalékpontot növekedett, míg az alacsonyabb végzettségűeké megközelítette a 11 százalékot.

A OECD Education at a Glance 2010 című, éves oktatásügyi jelentése rámutatott arra, hogy a tanult emberek jobban boldogulnak válsághelyzetekben, mint az alacsonyabb végzettségűek. Az OECD országaira kiterjedő felmérés bebizonyította, hogy 2008-2009-ben csaknem öt százalékponttal emelkedett a munkanélküliségi mutató a középiskolát be nem fejezettek körében. Ezzel szemben a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők munkanélküliségének növekedése még a két százalékpontot sem érte el.

A két oldal között nagyságrendi különbség tapasztalható Magyarországon is: az alacsonyabb végzettségűeknél 11 százalékos munkanélküliségi növekedés, míg a diplomásoknál csak két százalékos emelkedés volt tapasztalható 2008-2009-ben. Bár a magyar állam kevesebb pénzt fordít az oktatásra, mint az OECD és az Európai Unió tagállamai, a tanulók számában mégis jobb a helyzet. Magyarországon ugyanis a húsz év alatti népesség nagyobb hányada jár iskolába, mint amennyi az OECD-átlag, és az idősebbek között sem nagy az elmaradás.

A mobilitás tekintetében azonban közel sem szerepelt ilyen jól Magyarország: az egyetemisták és főiskolák 3,3 százaléka külföldi, ami az OECD-átlag fele. Míg a legtöbben, a külföldi hallgatók nyolc százaléka szlovák állampolgár, addig a magyarok legkedveltebb továbbtanulási helye Németország: a külföldi tanulmányokat végző magyar fiatalok 27,3 százaléka jár német egyetemre vagy főiskolára.

A jelentés egyértelműen állást foglal abban, hogy a válság utáni helyzet kezelésére a kormányoknak javítaniuk kell a felsőoktatás minőségén. A jó oktatási rendszer ugyanis növeli a munkalehetőségek számát, ami pedig az adóbevételekre gyakorol pozitív hatást. Az OECD átlagában egy felsőfokú végzettségű ember 119 ezer dollárral több adó- és járulékos bevételt termel az államnak aktív életében, mint az, akinek csak érettségije van. Az így összejövő teljes bevétel meghaladja a felsőoktatásra, illetve a felső szintű kurzusokra kiadott költségvetési pénzeket, vagyis az oktatás támogatása, fejlesztése hosszú távon megtérülő befektetés.

Az oktatásügyi jelentés kitér továbbá a tanárok anyagi helyzetére is, mivel a legtöbb OECD-országban rosszabbul fizetik a tanárokat, mint a hasonló végzettségű, de más foglalkozású embereket. Egy középiskolai tanári fizetés átlagos szintje a tagállamokban az OECD-átlagfizetésnek mindössze 79 százaléka, Magyarországon pedig csak a hatvan százaléka.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A horvátok eredete

Érdekes módon (és ez a magyar történettudomány magyarcentrikusságát mutatja), mi magyarok ahhoz képest, hogy a horvátokkal 800 éves perszonálunió kötött minket össze, nagyon keveset foglalkozunk a történelmükkel. Pedig a horvát történelem viszonylag mentes a tudománytalan sallangoktól, legalábbis közép európai mércével mérve.

Az 1956-os forradalom története II.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

A Kötvény ETF befektetésekről

Számos befektetési lehetőség érhető el egy kisbefektető számára. A részvények, kötvények, opciók, árutőzsdei ügyletek, befektetési alapok lehetőséget nyújtanak a diverzifikálásra, hasonlóan a kötvény ETF-ekhez. Azon befektetőknek ajánljuk cikkünket, akik érdeklődése túlmutat a magyar állampapírokon, a kötvénypiacon szeretnének olcsón diverzifikálni, akár kontinensen-, szektorokon átnyúlóan.