ELTE = nagy elhelyezkedési arány

Dátum: 2011. július 17. 00:00:00.
Forrás : Edupress

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem diplomás pályakövetési eredményei szerint a friss diplomás válaszadók 68,6 százalékának már volt állandó munkahelye a diploma megszerzésének idején - olvasható az egyetem honlapján. Az intézmény statisztikáiból az is kiderül, mely karok hallgatói tudnak elhelyezkedni legnagyobb arányban, valamint milyen munkaformában, illetve milyen ágazatokban dolgoznak.

Az elhelyezkedési arány a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon (BGGYK) a legmagasabb 91,8 százalékkal, ezt követi a sorban 87,4 százalékkal az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK), 82 százalékkal az Informatikai Kar (IK), 77,5 százalékkal a Tanító- és Óvóképző Kar (TÓK), 72,9 százalékkal a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK), és 72 százalékkal a Társadalomtudományi Kar (TÁTK). Az elhelyezkedési arány a Bölcsészettudományi Kar (BTK) (62 százalék), valamint a Természettudományi Kar (TTK) végzettjei között (60,1 százalék) a legalacsonyabb.

A felmérésben nem vett részt minden, ELTE-n végzett volt hallgató.

A végzettek arról is nyilatkoztak, hány munkahelyük volt eddig. A kérdésre válaszolók kétharmadának egyetlen munkahelye, negyedüknek két, tizedüknek három munkahelye volt a végzés után. Körülbelül huszaduknak volt ennél több, 5-9 munkahelye a végzés óta eltelt maximum három év alatt.

Az abszolutórium megszerzése óta már elhelyezkedett végzettek java része rendelkezik állandó munkahellyel: 79,4 százalékuk dolgozik teljes állásban vállalatnál vagy más szervezetnél, intézménynél, és közülük minden ötödik a nyolcórás állása mellett még egyéb munkákat is vállal. További 5,1 százalék rendelkezik állandó munkahellyel, miközben jelenleg inaktív státuszban van (egészségügyi ok vagy szülési szabadság miatt).

Azoknak a válaszadóknak az aránya, akik pusztán alkalmi munkákat vagy megbízásos munkákat végeznek, alacsony, 6,9 százalék. A saját vállalkozást működtetők hányada szinte elenyésző a végzettek között: 1,8 százalék.

A munkahellyel nem rendelkezők többsége még nappali tagozaton folytat felsőfokú tanulmányokat, a munkanélküli állományban lévők a kérdésre válaszolók 2,8 százalékát teszik ki.

Minden kar esetében a teljes munkaidős foglalkoztatás jelenik meg a legnagyobb arányban, ezen belül is az ÁJK-n a legmagasabb a ráta, 78,2 százalék. Ezt az összes kar esetében azok száma követi, akik a teljes munkaidős foglalkoztatottság mellett egyéb munkákat is vállalnak. Ezt a két kategóriát összeadva a legmagasabb, "teljes munkaidős foglalkoztatottság" az IK-ra jellemző 94,7 százalékkal, melyet az ÁJK 86,9, a TÓK 83,3 százalékkal követ. Az elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzők aránya a BTK-n a legmagasabb 13,3 százalékos aránnyal.

Az állandó munkahelyek iparági eloszlását elemezve - azoknak a válaszai alapján, akiknek már volt legalább egy állandó munkahelyük az abszolutórium megszerzése óta - látható, a legmagasabb az oktatás területén elhelyezkedők aránya 36,2 százalékkal. A karokat részletesen elemezve az oktatásban elhelyezkedők aránya a gyógypedagógiai karon (84,6 százalék) a legmagasabb, míg az ÁJK-n, illetve a TÁTK-on ez - ehhez képest - szinte elenyésző (5,9, illetve 11,2 százalék).

Igen jelentős azok hányada is, akik egyik megadott iparághoz sem tudták sorolni munkaadójukat, ezért az egyéb kategóriát jelölték meg, ők a válaszadók 29,4 százalékát teszik ki. Más közösségi vagy személyi szolgáltatással foglalkozó vállalatnál összesen 9,5 százalék talált munkát, míg az egészségügyi, szociális ellátásban 6,7 százalék; közigazgatásban 6,6 százalék; pénzügyi területen 2,5 százalék; kereskedelem és szerviz területén 2,5 százalék; logisztikai területen 1,7 százalék; ingatlan területen 1,6 százalék az arány. A legkevesebben a bányászatban, a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban, illetve a vad-, erdő-, halgazdálkodásban, vendéglátásban, energia szektorban, építőiparban helyezkedtek el, az ő arányuk az egy százalékot sem éri el.

A cégformákat tekintve a legtöbben állami vállalatnál, illetve korlátolt felelősségű társaságoknál dolgoznak jelenleg, vagy dolgoztak utoljára (25,2 százalék, és 25,1 százalék). Az önkormányzatoknál dolgozók száma is jelentős hányadot tesz ki 19,1 százalékkal; a részvénytársaságoknál, egyéb formában működő cégeknél, a nonprofit szervezeteknél dolgozók száma már jóval kisebb. Elenyésző azok aránya, akik egyéni vállalkozói formában vagy betéti társaságnál, illetve kht.-nál találtak munkát.

A kari bontásokat tekintve már nagymértékű változatosságot mutatnak a megoszlások: az ÁJK végzettjeinek 40,6 százaléka dolgozik állami vállalatnál, a BGGYK végzettjeinek többsége (54,4 százalék) önkormányzatnál talált munkát, a Bölcsészettudományi Kar esetében a kft.-nél (30,6 százalék) és az állami (23,4 százalék) vállalatnál dolgozók aránya a legnagyobb. Az Informatikai Kar végzettjei közül a legtöbben kft.-nél dolgoznak, amely cégforma a PPK-n végzettek esetében domináns még. A TÓK friss diplomásainak többsége önkormányzati munkaadónál dolgozik, a TÁTK válaszadóinál nagy arányban fordul elő állami (24,3 százalék) és önkormányzati (25,2 százalék) munkahely, a TTK esetében a legtöbben állami szervezetnél (34 százalék) dolgoznak.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az ókori Alexandria

Nagy Sándor alapította I. e. 331-ben, és önmagáról nevezte el. A hódító hasonló módon elkeresztelt új városai közül az egyiptomi vált a leghíresebbé és legnagyobbá, mely az ókori tudományok székhelyévé vált. Évszázadokon át az ókor egyik legpompásabb, legnagyobb városa volt (méret tekintetében csak Róma előzte meg). Itt volt megtalálható az ókor 7 csodájának egyike a Világítótorony.

Don kanyar, 2. magyar hadsereg

Hatvanhat éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása az oroszországi Don-kanyarban, amelynek során szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. A Magyar Királyi Honvédség alakulata, német nyomásra került kivezénylésre, a keleti-frontra.

Matyóföld bemutatkozik

A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán található. Kezdetben, a XIX. század elejétől a Mezőkövesden és környékén lakókat nevezták matyóknak. A Matyóföld egyedi népművészetéről híres, de később ide sorolták a népviseletében és hímzéseiben más hagyományú Tard és Szentistván községeket is.