Középiskola > Kötelező olvasmányok > Gárdonyi Géza - Az öreg tekintetes

A XIX. és XX. század fordulóján Magyarország dinamikusan változott mind társadalmi, mind gaz-dasági szempontból. A többé-kevésbé végbement polgárosodási folyamat újfajta kultúra kialakulásával járt, így az irodalom is formálódott. Az ekkor kialakult városi értelmiség új életérzésével és gondolatiságával megreformálta a 19. század második felére jellemző életidegen, akadémikus irodalmi életet, illetve más kontextusból vizsgálta a klasszikusabb témákat. Gárdonyi Géza (1863–1922) ezen új témákat feldolgozó kor igen gazdag munkásságú alkotója, a későbbi modern irodalom előhírnöke. El-sősorban prózai alkotásai jelentősek; munkássága talán legtökéletesebb művei gondosan megformált novellái, de történelmi és társadalmi regényei is nagy jelentőségűek. Társadalmi regényeiben kifejezetten sok a modern vonás, kiválóan ábrázolja bennük egyszerre a korabeli társadalmat illetve szereplőinek belső változásait. Ilyen társadalmi regénye Az öreg tekintetes, mely Gárdony egyik legművé-szibb alkotása.

A mű 1905-ben keletkezett. Gárdonyi saját idejének egyik legnagyobb problémájával szembe-sült ebben az időszakban: a kapitalizmus szinte mindent megreformáló hatásának, a sok újdonság megítélésének problémájával (a mű elsősorban az életformabeli változásokat boncolgatja).

A cím a főszereplőt nevezi meg, Csurgó Károlyt, aki rendszerint kijavítja környezetét, amikor „nagyságos úrnak” szólítják; helyette a „tekintetes” megnevezést várja el. A címben megjelenő, a ké-sőbbi cselekményre utaló parányi ellentét magában hordozza a mű fő konfliktusának lényegét is (így tehát a cím is a cselekmény viszonya harmonikus). A mű témája a falusi-paraszti illetve a városi-polgári miliő között feszülő éles ellentét, a két környezet értékeinek, életvitelének, normarendszerének összeegyeztethetetlensége.

Az öreg tekintetes műfaja terjedelme szerint kisregény, témája szerint társadalmi regény. Csurgó Károly lelki világának változásairól ugyan csak közvetve értesülünk a történet folyamán, mégis követhető a főszereplő belsejének alakulása, vagyis pszichoanalitikus vonulat is megjelenik a műben. A történet furcsa hangulatú első fejezettel indul: megismerjük az egyik fontos szereplőt, Tardy Imrét, akire rendelőjében betegek tucatjai várakoznak. A diagnózis felállítása fél percbe sem telik ne-ki: ennek oka, hogy a szegényektől egyébként sem kap honoráriumot. Az órásné halálának megjósolá-sa megdöbbentő befejezése a rövid jelenetnek. A mű kezdete általánosságban jeleníti meg a városi tár-sadalomra Gárdonyi szerint jellemző kegyetlenséget, önzést. A cselekmény ideje állandó, az esemé-nyek lineárisan követik egymást a jelenben. A kisregény 12 fejezetből áll. A történet alaphelyzete, hogy a vidéki megözvegyült földbirtokos öregúr, Csurgó Károly eladja birtokát, és házasságban élő lányához költözik fel Pestre, hogy ott élje le életének hátralévő éveit. Megismerjük a házban lakó személyeket és halványan képet kapunk jellemükről is. Az alaphelyzet a mű első két fejezete: a vacso-ra eseményei és az alatta folyó diskurzus előrevetíti a műben megfogalmazódó városi-falusi környezet értékeinek konfrontálódását.

A történet bonyodalma Csurgó első „kirándulása” a városban. Ekkor szembesül először új kör-nyezetének másságával. A nagyváros dinamikája, nyüzsgése annyira ámulatba ejti, hogy csak késő délután érkezik vissza Tardyékhoz. A cselekmény kibontakozása arányaiban a leghosszabb szerkezeti egység. Gárdonyi nagy gondot fordított arra, hogy sok-sok kisebb-nagyobb mellékkonfliktus kibontá-sával érzékeltesse az öreg tekintetesben végbemenő változásokat. A városi lét csodálata lassan, fokozatosan vált át a valóság felfedezése okozta kiábrándulásba. Felismeri, hogy az impozáns környezet mögött valójában egy farkastörvények uralta társadalom áll, ahol minden csakis az önérdeknek van alárendelve. A városi emberek számára a szolidaritás ismeretlen fogalom, nem törődnek egymással. Csurgó Károly nem találja a helyét új környezetében: ennek oka, hogy igyekszik megvédeni saját ér-tékrendjét, ami nem mindig összeegyeztethető a polgári világ értékeivel. Rajta kívül álló okokból azonban egy idő után erre nincs lehetősége; vagy beletörődik a sorozatosan elszenvedett értékveszte-ségbe, vagy pedig az öngyilkosságot választja.

A doktor ugyanis eljátssza az összes Csurgó-birtokért kapott pénzt, így az öreg tekintetes nem tudja folytatni a rövid ideig működő „jótékonykodó” életét. Eleinte az órásné és családjának támogatá-sát kell feladnia, míg később már saját igényei kielégítésére sem jut pénze. Ahogy fogy a pénz, úgy csökken az öregúr mozgástere, és egyre kevésbé tetszik neki új környezete. A feszültség megállíthatat-lanul fokozódik, és Gárdonyi mesterien érzékelteti a feszültség kipattanásával várható tragikus végki-fejletet. A cselekmény tetőpontja egy meglepően kis esemény a műben: Csurgó méheket szeretne az ablakánál „tartani”, de amikor az öregúr távol van, a ház lakói elűzik azokat. Az író szándékosan ilyen elenyésző horderejű cselekményelemben írja le a konfliktus tetőpontját: ezzel is azt sugallja, Csurgó milyen sokat tűrt el, és környezete mégis milyen keveset engedett neki. A végkifejlet tragikus: az öreg tekintetes nem képes beilleszkedni a városi miliőbe, ezért végső „megoldásként” az öngyilkosságot választja.

A mű narrációja E/3. személyű. Az író ugyan objektíven írja le az eseményeket, valójában az ál-tala ábrázolt nagyvároskép egy kicsit túlzottan is rideg, ellenséges. A történettel egyértelműen kifejezi, hogy ő maga konzervatívabb nézeteket vall, a vidéki értékrendet humánusabbnak ítéli, a kapitalizmust a régi jó értékek elpusztítójának tekinti.

Motívumokban nem igazán gazdag a mű, de bizonyos többszöri ismétlődések szembetűnők. Például Csurgó pipázási szokása is egy ilyen dolog; sokszor előkerül a műben, hogy környezete elcso-dálkozik furcsa szenvedélyén. Ez az apró cselekmény-elem nem is igazán nevezhető a mű témáját pél-dázó ellentétnek, de jelentőségét erősíti az a jelenet, amikor a doktor dühében széttöri az öreg pipáját, ezzel az öregúr értékeit sértve meg. Ilyen apró, látszólag elhanyagolható fontosságú ellentétnek tekint-hető még például Csurgó „öreg tekintetes” megnevezéshez történő ragaszkodása is, amely szintén többször előkerül a történet folyamán.

A szereplők közül elsősorban a házban élők fontosabbak, de majdnem az összes műben megfor-duló személy hozzájárul a városi társadalom képének kiegészítéséhez. Sok tipikus figura jelenik meg a műben, elsősorban a társadalom alsóbb rétegeiből; ezek a szereplők általában negatívan festik le a mindennapi városi embert. A házban élők nem igazán komplex jellemek. A zsugori Mayer, a határo-zatlan Tardyné, a kicsinyes, törtető Tardy egy-egy főbb jellemvonással körülírható. Az öreg tekintetes már komplexebb jellem. Igazi talpig becsületes, jókedvű, jóindulatú öregúr: ezért is ütközik össze képmutató városi környezetével. Az elveiből nem szívesen enged, bár „lakótársai” nem ritkán elnyom-ják, és az öregúr szerény igényeit is sárba tiporják. Szándékosan Csurgó lelkiismeretességére, jólelkű-ségére apellálnak, a végletekig kihasználják. Csurgó néhány jellemvonását tekintve éles kontrasztban áll az öreg Mayerrel. Míg az öreg tekintetes mindig segítőkész, bőkezű, Mayer úr a legkisebb támoga-tást is megtagadja másoktól. Gárdonyi talán szándékosan látja el Mayer figuráját német eredetű név-vel: az egyik jelenetben Csurgó németellenes-nacionalista nézeteit taglalja, ezzel is talán a két öreg közötti jellemkontrasztra játszik rá.

A mű szókészlete népies szavakat is tartalmaz, igen gazdag szókinccsel dolgozik az író. A nyel-vi réteg teljesen idomul a műben leírt „világhoz”, tehát a polgári, mindennapi megfogalmazás a jel-lemző. A műre nem jellemző a lirizálás.

A mű remekül ábrázolja a régi nemesi világ pusztulását, feloldódását a kapitalista polgári társa-dalomban. Hogy ez a folyamat teljesen végbement, kétségtelen, de véleményem szerint Gárdonyi na-gyon eltúlozta a polgári társadalom negatív vonásait, és a városi környezet közel sem ilyen borzasztó a valóságban. A régi és új dolgok közötti ellentét mindig jelen volt az emberiség történetében, és ez a jövőben sem lesz másképp. Gárdonyi a múlt értékeit pártolta inkább, elég határozottan foglalt állást a mű megírásával a múlt és jelen közti ellentét kérdésében. Talán a túlzottan éles (és nem igazán objek-tív) állásfoglalás miatt van az, hogy Az öreg tekintetesnek kevesebb figyelmet szentelnek az irodalom-történetben, mint az író egyéb munkáinak. Mindenesetre Az öreg tekintetes pontos társadalomrajza és kiváló cselekménye miatt üde színfoltnak tekinthető a századforduló magyar irodalmában.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

Államalapításunk ünnepén I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.

A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.

• Gárdonyi Géza - A kutya meg a nyúl, rovásírással / 2011, 2 oldal
  
  
• Gárdonyi Géza - A légy meg a tej, rovásírással / 2011, 1 oldal
  
  
• Gárdonyi Géza - Egri Csillagok elemzés / 2007, 2 oldal
  
  
• Gárdonyi Géza - Jézus és a gyermek, rovásírással / 2011, 1 oldal
  
  
• Gárdonyi Géza - Az Isten remeke, rovásírással / 2011, 2 oldal
  
  

Szereplők: - Csutak – vakációzós kiskamasz - Színes Géza – Csutak gyerekszínész barátja - Pazár, Kati, Dochnál, Dunai, Kamocsa – mind Csutak barátai - Csutak édesapja – foglalkozása kalauz - Fuvarosnő - Egyszerű emberek - és a szürke ló A mű azokról a városi kamasz gyerekekről szól, akiknek a szülei nem engedhetik meg maguknak, hogy gyermekeiket...

Gyuri atyus, a „púpos, félkegyelmű, hebegő” postás csupán mellékszereplő, de kulcsfigura. Nem csak azért, mert rokon- és ellenszenve függvényében manipulál a faluba érkező levelekkel, és ezáltal sorsokat alakít. Ő az egyetlen ebben a felfordult világban, aki ragaszkodik a szimmetriához, a rendhez, aki az igazi nagyságot tiszteli, és a maga torz módján ugyan, de tiltakozik a...

Márai Sándor (1900-1989) a XX. század egyik legjelentősebb és legnépszerűbb prózaírója volt. Hányatott életében két alkalommal is külföldre kényszerült, élete nagyobbik részét Európában és az Amerikai Egyesült Államokban töltötte, de mindvégig magyarnak vallotta magát, s nyelvünk egyik nagy művészeként mindvégig magyarul írta különböző műnemű alkotásait. Manapság szinte...