|
Dátum: 2011. augusztus 18. 00:00:00. Forrás : Edupress |
Az egyetemek, főiskolák ezerszám ontják évről évre a frissen végzett diplomás szakembereket, akik magas elvárásokkal vágnak neki első állásuk felkutatásának. A magas elvárások nem csak a munkakörre, a munkakörnyezetre, a leendő munkatársakra, a béren kívüli juttatási csomagra vonatkoznak, hanem magára a bérre is. Az AIESEC magyarországi szervezete, a Hewitt és a BellResearch közgazdász között végzett kutatásából kiderült, hogy az első munkahelyre, mint ugródeszkára tekintenek a diákok, és gyorsan középvezetői pozícióba szeretnének kerülni - írja a frissdiplomas.hu.
Az AIESEC magyarországi szervezete, a Hewitt és a BellResearch a legutóbbi "Most Desired Company" felméréssel egy időben az elvárt bérekről is megkérdezte a felsőoktatásban tanuló diákokat. A felmérésben részt vevő végzős, vagy utolsó előtti éves közgazdászhallgatók pályakezdőként jellemzően átlagosan nettó 160 ezer forintot várnak el. Egy év után átlagosan 220 ezer forintos, míg öt éves távlatban átlagosan mintegy 350 ezer forintos bérszintet remélnek. Ezek a célok, álmok szépek, de a tapasztalat szerint diákoknak csak kis része fogja elérni a fenti jövedelemcélokat a kívánt határidőn belül. Az alábbiakban néhány jó tanács olvasható azon diákoknak, akik a diploma megszerzése előtt állnak, és még diákként tehetnek néhány dolgot azért, hogy minél hamarabb megkapják álmaik állását, vagy éppen csak lerövidítsék az álláskeresés idejét.
Az interneten és a szaklapokban a legtöbb szakíró a személyes képességek és kompetenciák fontosságát hangsúlyozza. Maga a diploma, a „szakértelem” ma már kevés egy jó állás elnyeréséhez, hiszen szinte ugyanazzal a szakmai tudással frissen végzett diplomások százai állnak sorba egy-egy jobb munkahelyért. A cégek HR-specialistái, toborzási munkatársai tisztában vannak azzal, hogy az egyetemeken, főiskolákon elsajátított elméleti tudást a pályakezdőknek még meg kell tanulniuk alkalmazni a „való világban”, éles körülmények között. A szakmai gyakorlatok erre – sajnos – a legtöbb esetben nem nyújtanak lehetőséget, mert egyszerűen rövid ideig tartanak.
A cégek képességeket várnak el a pályakezdőktől, melyek hasznosításával sikereket érhetnek el szakterületükön. A következőkben felsoroltak egy felmérés során kiderített valós eredmények: nagy munkabírás, megfelelő csapatszellem kialakítása, munkaszervezés, együttműködés egy csapattal, elméleti szaktudás, felkészültség, emberi konfliktusok kezelése, szaktudás alkalmazása gyakorlatban, problémamegoldó képesség, konfliktustűrés. (Ez lehetne akár felsorolás is…) Kiegészítésképpen néhány tulajdonságot még megemlíthető ezek mellett: megbízhatóság, lelkesedés, szakmai alázat. Emellett elvárás még a reális énképet, önértékelést, a célok és motivációk meghatározását.
A pályakezdő első és legfontosabb feladata, hogy megtanuljon dolgozni: mit jelent, ha van egy főnöke, ha határidőre kell végezni egy feladattal, ha együtt kell működni kollégáival. Mindezek mellett ismerje meg saját jellemét a munka világában, és szép lassan ébredjen rá, hogy milyen vezetővel, milyen környezetben, milyen feladatokat szeret igazán végezni. Az a munkavállaló, aki volt már munkahelyi környezetben, szervezett már meg valamit, oldott már meg problémát, volt főnöke, többet ismer a munka világából, mint az a társa, aki „csak” az intézményi (főiskolai, egyetemi) közeget ismeri.
Manapság Magyarországon mintegy ötven kisebb-nagyobb iskolaszövetkezet szervezi a diákokat a legkülönfélébb feladatokra: a szórólapozástól az adatrögzítésen, az árufeltöltésen, a tolmácsoláson, a forgalomszámláláson át az egyszerűbb mérnöki feladatokig. Az évekkel ezelőtti „jó buliból” mára jelentős gazdasági tényező lett: egyes becslések szerint évente mintegy kétszázezer fő diák dolgozik az iskolaszövetkezetek szervezésében, a diákmunka éves volumenét pedig 20 milliárd forintra becsülik. Tehát a konstrukció nagyon is életképes, előnyökkel jár a diákok, a diákmunkát igénybe vevő vállalkozások és az iskolaszövetkezetek számára egyaránt. A munkát vállaló diákok közül sok frissdiplomás olyan cégnél találja meg első munkahelyét, amelynél korábban diákként dolgozott. A cégnél megismerik a diákot, tudják, mit várhatnak tőle, a diák is pontos ismereteket szerzett a cégről, látta, a saját bőrén érezte, milyen érzés annak a kollektívának a tagja lenni. Megismerték egymást a diákmunka által, és így mindketten kisebb kockázatot vállaltak azzal, hogy a volt diák az adott cégnél kezdte pályáját.
A diákként végzett munka mellett fontos az is, hogy a leendő álláskereső minél jobban felkészüljön arra, mi is vár rá a munkaerőpiacra kilépve. Érdemes ellátogatni az állásbörzékre, szakkiállításokra, hiszen ezeken a rendezvényeken találkozhat a pályakezdőket tárt karokkal fogadó cégekkel épp úgy, mint a személyzeti tanácsadókkal. Az állásbörzék nagy előnye, hogy az álláskínálatok koncentráltan jelennek meg: akár több ezer ajánlat közül is válogathatnak a látogatók. Az érdeklődők itt azonnal fel is tehetik kérdéseiket a leendő munkaadó képviselőinek, ők pedig azonnal információt kaphatnak a jelentkezők kommunikációs képességeiről. Eredményesebb lehet az álláskeresés, ha felkészülten megy el az álláskereső egy állásbörzére: ha tudja előre, milyen cégek lesznek ott kínálatukkal, készüljön fel a cégekből, és legyenek kész kérdései, melyeket feltesz majd a cégek képviselőinek.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Megvannak a válaszok a leggyakoribb állásinterjú-kérdésekre
A doksi.net csapata a közelmúltban zárta le kutatásait azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus gazdasági hatásai hogyan változtatták meg az online álláspiacot. Meglepő eredmény, hogy egyre inkább elvárás a távoli munkavégzés legalább időszakos engedélyezése, illetve a Vállalat által biztosított IT-eszközök- és szolgáltatások színvonala. Az elemzés során fény derült arra is, hogy melyek a munkavállalók legújabb elképzelései a leendő munkahelyükkel szemben, illetve miért váltanának munkahelyet.
A Trianoni békeszerződésről
Magyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott és sújt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül.
A Goldenhar szindróma
A Goldenhar szindróma egy ritka veleszületett fejlődési rendellenesség, amely hatással lehet az arcra, a szemekre, a fülre és az állkapocsra, illetve a belső szervekre is. Maurice Goldenhar francia orvos munkájának elismeréseként nevezték így el, aki először írta le (1952). Ebben a cikkben a betegség jellemzőit, okait, diagnózisát és kezelési lehetőségeit vizsgáljuk meg.
