|
Dátum: 2012. április 26. 00:00:00. Forrás : Edupress |
A válság óta egyre nagyobb az igény a diákmunkára - a munkaerő-piaci szabályozások változásának eredményeként a cégeknek ugyanis jobban megéri a legális foglalkoztatás olcsóbb formája. Nem beszélve arról, hogy a fiatalok számára is előnyös: a bővülő foglalkoztatás és az átalakuló diákmunkapiac lévén már mindenki megtalálhatja a tanrendjéhez és tudásához igazodó munkát - olvasható az Aktív Szemeszter legújabb számában.
Tavaly augusztus óta jelentősen megváltoztak az iskolaszövetkezetekre, valamint a megbízóikra vonatkozó munkaügyi szabályok – az új munka törvénykönyve átláthatóbbá tette az iskolaszövetkezetekre vonatkozó szabályozást, valamint rendezte a diákmunka jogi helyzetét, ami pontot tett munkaerő-kölcsönzők és az iskolaszövetkezetek között korábban jellemző vitákra. Az új törvénykönyvben tisztázzák a diákok irányítására vonatkozó szabályozást, ami a megbízók szempontjából előny. Ezzel párhuzamosan az új MT kisebb terheket ró a megrendelők vállára, oly módon, hogy a balesetvédelemmel kapcsolatos feladatok visszakerültek az ő hatáskörükbe. Kücsön Gyula, az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének (ISZOSZ) elnöke szerint összességében a megbízók számára egyszerűbbé vált a diákok alkalmazása. Ugyanakkor az iskolaszövetkezetekre az új szabályozás jelentős többletadminisztrációt terhelt, hiszen minden diák munkavállalót a munka kezdete előtt regisztrálni kell a NAV rendszerében, és egy sokkal bonyolultabb szerződéses rendszer szabályozza az iskolaszövetkezet és a diák tag munkavállaló együttműködését. Az ISZOSZ elnöke elmondta: ez a hallgatók számára is egy kicsit több macerával jár, hiszen minden munkához más-más dokumentumot kell készíteni, de a legális működés feltételei így biztosítottak minden érintett számára. Ennek ellenére a diákmunka a foglalkoztatásnak az a legális formája, amely a cégek számára többek közt a sikeres együttműködés lehetőségét, az utánpótlás kinevelését, a diákok számára pedig szakmán belüli tapasztalatszerzés, a pénzkereset és a kapcsolatépítés lehetőségét jelenti.
A válság óta egyre nagyobb az igény a diákmunkára, a munkaerő-piaci szabályozások változása ugyanis a munkavállalókkal kapcsolatos költségek jelentős emelkedését eredményezte. „A hazai vállalkozások terheinek meghatározó része a bér és a bérhez kapcsolódó közteher, illetve egyéb juttatások – így a vállalkozások keresik az utat ahhoz, hogy milyen legális módszerekkel csökkenthetik költségeiket, hiszen a jelenlegi gazdasági helyzetben az árak emelése csak egy szűk réteg számára biztosítja nyereséges működés feltételeit” – magyarázta Kücsön Gyula, aki szerint ez a gazdasági környezet az egyik oka a diákmunka elterjedésének. Hangsúlyozta, hogy ma a diákok komoly szereplői a hazai munkaerőpiacnak, mert szakmai feladatokat is képesek ellátni már tanulmányaik mellett is; a gyors technikai fejlődés eredményeként bizonyos területeken már a képzés mellett is hatékony tagjai lehetnek egy cég szakembergárdájának. Szerinte a diákmunka szerepe, annak elismertsége a legalitás és a költséghatékonyság miatt még tovább erősödik a cégek életében.
Már nem csak szórólap-osztogatással foglalkoznak
Szórólapokkal felpakolt diákok állnak a város forgalmasabb részein, hogy rossz fizetésért tikkasztó melegben kínáljanak a járókelők számára különböző reklámanyagokat – ez a sztereotípia a mai napig él a diákmunkával kapcsolatban, holott a tanulás mellett ma már jól menő hazai és nemzetközi cégekhez is elhelyezkedhetnek az ambiciózus fiatalok. „A diákmunka korábban főleg a nyári munkára koncentrálódott és az iskola melletti rugalmas munkavégzés esetén gondoltak a diákokra. Az elmúlt években azonban a diákmunkapiac jelentősen átalakult. Az iskolaszövetkezetek számának és az ezek kereteiben foglalkoztatott diákok létszámának emelkedése (kb. 200 000 fő évente) egy olyan bázist biztosít napjainkban a munkaadók számára, amivel szinte minden, munkaerővel kapcsolatos kihívásra megoldást találhatnak” – mondta Kücsön Gyula. Az elnök hozzátette: napjainkban már az iskolapadban megszerzett ismereteket használhatják a gyakorlatban a diákok. Dolgozhatnak strandokon, állatkertben, a vízi mentők kötelékében, hotelekben, call centerekben, ahol már speciális képzéseken is részt vehetnek, és akár több éven át is számítanak munkájukra. Emellett egyre gyakrabban találhatnak a diákok szakmai munkákat is az ajánlatok között, főleg az informatikával, marketinggel kapcsolatos területeken.
Bővülő foglalkoztatás és eltérő foglalkoztatástípusok
2012-ben még tovább bővülhet a diákfoglalkoztatás. Ennek oka, hogy a diákok közül egyre többen keresik a diákmunkát, nem csupán mint pénzkereseti lehetőséget, hanem mint a karrierjük, saját képességeik megismerése szempontjából fontos gyakorlati tapasztalatot, ami ma már elvárható minden munkahelyen a pályakezdőktől.
Kücsön Gyula elmondta: a jogbiztonság szempontjából talán a saját szervezésű diákmunka a legkevésbé biztonságos, és elég nehéz is ma már munkát találni diákként. Ennek oka, hogy az iskolaszövetkezeti keretek között a diákok és a partnerek is könnyebben egymásra találhatnak, a diákmunka szervezett formája tehát minden érintett számára előnyös. A szakmai gyakorlat jó lehetőség a diákoknak, hogy jobban megismerjék választott szakmájukat, azonban időtartama és a gyakorlati időre érvényes bérezés kevésbé motiváló. A tanulmányi szerződés a tehetséges diákok számára biztosít kiszámítható jövőt, a legjobb vegyész-, informatikus-, közgazdász- vagy mérnökhallgatók már 2–3. éves korukban elkelnek.
„Az iskola melletti főállás, bár ideális megoldás lehetne, tapasztalatom szerint még nem általánosan elterjedt. Ennek oka egyrészt az oktatás rendszere, másrészt a hazai munkaerőpiac rugalmatlansága” – fejti ki Kücsön Gyula. Az ISZOSZ elnöke hangsúlyozta: nálunk még nem nagyon terjedtek el az atipikus foglalkoztatási formák.
Meg kell dolgozni a diplomáért
„Az ISZOSZ tagszervezetei arra törekednek, hogy ne csak pénzkereseti lehetőséget biztosítsanak tagjaik számára” – hangsúlyozza Kücsön Gyula. Az iskolaszövetkezetek sajátos helyzetüket kihasználva keresik azokat a lehetőségeket, amivel a végzett diákok elhelyezkedését is képesek támogatni. Ennek érdekében új megoldásokon dolgoznak a szakmai gyakorlati képzés területén a legfőbb megrendelőik bevonásával. „Reményeink szerint így megoldást sikerül találni arra, hogy a diákmunka az iskolapadban szerzett tudás gyakorlati tapasztalatszerzésének új lehetősége legyen. E karrierprogram sikere természetesen a munkaadók nyitottságán is múlik, de bízunk az egykor már talán diákként is dolgozó, most vezető beosztásban lévő megrendelők felelősségérzetében, támogatásában is” – fejti ki az ISZOSZ elnöke.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az 1956-os forradalom története II.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.
Péntek 13 - Miért szerencsétlen?
A történet Kr.u. 1112 körül kezdődik. A francia Hugues de Payens márki és 8 másik francia lovag megalapítja Krisztus Szegény Lovagjainak rendjét. És hogy miért szegények, ha egyszer nemesek? A rend minden tagja köteles teljes vagyonát a rend és a keresztény egyház számára felajánlani, és a korábbi világi élvezetekről lemondani.
A Szent István csatahajó
Az S.M.S. Szent István az Osztrák–Magyar haditengerészet Tegetthoff-osztályú csatahajója volt, melyet Szent Istvánról, az első magyar királyról nevezték el. A Szent Istvánt a Ganz-Danubius Fiumében lévő hajógyárában építették. Az építés megkezdése előtt új sólyateret kellett építeni, mert a korábbi nem volt alkalmas ilyen méretű hajó építésére.
