Karinthy a magyar érettségin

Dátum: 2012. május 10. 00:00:00.
Forrás : Edupress

Karinthy Frigyes két karcolatának - A jó tanuló felel és A rossz tanuló felel - összehasonlító elemzése, illetve Arany János Tetemre hívás című művének elemzése és a heroikus életfelfogásról szóló érvelés közül választhattak május 7-én a középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgán a diákok. Az emelt szinten érettségizőknek többek közt Heltai Jenő Nagyapó című novelláját kellett értelmezniük, valamint a nyelvújítás is szerepelt a feladatlapon. Idén magyar nyelv és irodalomból középszinten 1208 helyszínen 87324 vizsgázó, emelt szinten 43 helyszínen 1540 vizsgázó tett érettségi vizsgát. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 59 helyszínen 88 vizsgázó tett érettségi vizsgát.

Rendben zajlottak május 7-én a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgák. A középszintű írásbeli 240 percig tartott, mely idő alatt a vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk. A szövegértési feladatlap kitöltésére 60 perc, a szövegalkotási feladatlap esetében pedig 180 perc állt rendelkezésükre. Először a szövegértési feladatlapot kellett megoldaniuk, és csak ezek után kezdhették meg a szövegalkotási feladatlap kidolgozását. A szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet - ez általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, valamint egy publicisztikai mű egésze vagy részlete. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme pedig 500-1500 szó.

A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tartott. Az írásbeli vizsga nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődött össze. Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is használhattak helyesírási szótárt a vizsgázók.
A magyar mint idegen nyelv vizsgatárgy írásbeli érettségi vizsgája négy elkülönülő részből állt: a diákok az úgynevezett Olvasott szöveg értése, a Nyelvhelyesség, a Hallott szöveg értése és az Íráskészség feladatsorait oldották meg, melyre összese 180 perc állt rendelkezésükre.

Karinthy, Arany és Heltai is szerepelt az idei feladatok között
A középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi első része, a 60 perces szövegértési feladatsor Lukácsy Sándornak a Nemzeti olvasókönyvhöz írt bevezetőjére tett föl kérdéseket. A nemzeti tudat fontosságát taglaló szöveghez 10 feladat tartozott, melyek az adatok visszakeresésére és a szerzői szándék megértésére is vonatkoztak. A második részben három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak, melyre 3 órájuk volt. Az Érvelési feladatban idén egy Camus-idézet kapcsán a hősies magatartás értékeléséről kellett állást foglalni, a véleményt irodalmi alakok bemutatásával alátámasztva. Az Egy mű értelmezése feladat Arany János Tetemre hívás című balladájának adott szempontú vizsgálatát kérte. Az Összehasonlító elemzésben Karinthy Frigyes ikerkarcolatainak, A jó tanuló felel és A rossz tanuló felel összevetése szerepelt, az elbeszélői nézőpont és a címszereplőkhöz való viszony középpontba állításával.

Az emelt szintű írásbeli érettségi 4 órában négyféle feladatot tűzött ki a vizsgaleírásnak megfelelően, s a vizsgázónak mind a négy feladatot meg kellett oldania. A 40 pontot érő Nyelvi–irodalmi műveltségi feladatsor kiinduló szövege Németh G. Bélának a Hét évszázad magyar költői című antológiához írt utószava. A 10 feladat a szöveg megértésén túl nyelvi (mondatelemzési, stilisztikai) és irodalmi ismereteket vár el. Az Egy mű értelmezése feladat Heltai Jenő novellájának (Nagyapó) elemzését kérte. A Reflektálás egy jelenségre nevű feladatban az irodalom és a természettudomány kapcsolatáról kellett kifejteni a véleményt. A Gyakorlati írásbeliség feladat témája egy üdvözlő beszéd, mely a nyelvújítási mozgalom értékeire hívja fel a figyelmet. Mindkét szinten összesen maximum 100 pontot lehet elérni. Ebből helyesírási hibákért legfeljebb 15 pont veszíthető.

Átlagos nehézségű feladatokat, a szinteknek megfelelő tudást kértek számon idén
Nem volt olyan diák, aki középszinten ne talált volna magának testhezálló témát - nyilatkozta az EduPressnek Gyöngyösi Olga. A szaktanár kiemelte: az érvelési feladatban egy olyan magatartásmódról - a hősiességről - kellett szöveget alkotni, amellyel olvasmányaik során már többször találkozhattak a diákok. Az is nagy könnyebbség volt, hogy nemcsak klasszikus, hanem napjaink népszerű olvasmányanyagából is lehetett meríteni, így akár a Harry Pottert is hozhatták példának - magyarázta. Gyöngyösi Olga fontosnak tartotta, hogy a szövegértési feladat során olyan szöveget választottak a feladatlapok kidolgozói, amelyben a nemzeti tudat formálása volt a téma. Azzal, hogy a több ezer érettségiző diák erről olvasott, máris részese lett ennek a tudatformálásnak - tette hozzá. A feladatok lényeglátást, a fontos információk kiszűrését és a szöveg-egészben való tájékozódást kérték számon a gyerekektől.

A szaktanár meglátása szerint megfelelő nehézségbeli különbség volt az emelt szintű és a középszintű feladatok között. Előbbi nagyobb olvasottságot követelt a diákoktól, valamint kreativitást és alapos irodalomelméleti, irodalomtörténeti alapismereteket, a középszint elvárásaira ez nem volt jellemző. Akik már középiskolás korukban igazán elmélyedtek az irodalomban, és arra készülnek, hogy egyetemen, főiskolán behatóbban foglalkozzanak vele, azoktól el is várható, hogy magasabb szintű alapismeretük legyen. Gyöngyösi Olga hangsúlyozta: az emelt szintű feladatokat megfelelő irodalomtörténeti, illetve irodalomelméleti alapismeretek birtokában lehetett jól megoldani. Összességében, középszinten és emelt szinten is átlagos nehézségű feladatokkal kellett megbirkózniuk a diákoknak, akiktől a szinteknek megfelelő tudást vártak el - mondta a szaktanár.

Az EduPressnek nyilatkozó érettségiző elmondta: a középszintű feladatlap szövegértési része egyszerűen megoldható volt, nem vett sok időt igénybe. A második részből Széles Katus az Érvelési feladatot választotta annak rövidsége miatt, míg az osztálytársai többsége Karinthy Frigyes ikerkarcolatait hasonlította össze - ez ugyanis széles körben ismert mű, ami megkönnyítette az összehasonlítást. Hozzátette: a 32 fős osztályból csupán egy ember dolgozta ki Arany János Tetemre hívás című balladájának értelmezését. Az érettségiző szerint, a középszintű feladatlap a jól felkészült diákok számára könnyen megoldható volt.

Ma a matematika érettségivel folytatódtak az érettségi vizsgák. Matematika vizsgatárgyból középszinten 1.281 helyszínen 86386 vizsgázó, emelt szinten 78 helyszínen 3720 vizsgázó tesz érettségi vizsgát. Matematika vizsgatárgyból középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, német és szerb nyelven is lesz vizsgázó.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az AK-47 és az M16 gépkarabélyok

Az AK-47 szovjet gyártású gépkarabélytípust, amit mindenki Kalasnyikovként ismer, illetve amerikai riválisát, az M16-ost ma is előszeretettel használják a különböző országok hadseregei. Cikkünkben rámutatunk a kézifegyverek felhasználási területeire, a köztük lévő különbségekre, az összehasonlítást pedig egy videóval zárjuk.

A guargumiról

Cikkünk célja a guargumi bemutatása, amely évekkel ezelőtt a dioxin- és pentaklórfenol-szennyezés miatt került az európai országok figyelmének középpontjába. A guargumi (más néven guarenyv, guargyanta vagy guarmézga) a pillangósvirágúak családjába tartozó guarbab (Cyamopsis tetragonoloba) magjának endospermiumában található mézga.

A húsvéti ünnepkör

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor (jelentése elkerülni, kikerülni) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.