|
Dátum: 2012. május 23. 00:00:00. Forrás : Edupress |
Ösztöndíjprogramot hirdet hallgatók és oktatók számára a Központi CEEPUS Iroda. A lehetőségre olyan hallgatók pályázhatnak, akiknek aktív hallgatói jogviszonyuk van, valamint egy CEEPUS tagországban rendelkeznek állampolgársággal vagy annak megfelelő státusszal.
A CEEPUS célja a tagországok felsőoktatási intézményeinek hálózatán belül a főiskolákon és egyetemeken vendégtanárok fogadása és hallgatók cseréje, hogy így bővítsék a közép-európai értelmiség szakmai kapcsolatait, segítve ezzel Közép-Európa stratégiai szerepének erősödését.
A CEEPUS ösztöndíj segítségével Albániába, Ausztriába, Bosznia-Hercegovinába, Bulgáriába, Csehországba, Horvátországba, Lengyelországba, Macedóniába, Magyarországra, Moldovába, Montenegróba, Romániába, Szerbiába, Szlovákiába, Szlovéniába és a koszovói Pristinai Egyetemre utazhatnak a hallgatók és az oktatók.
A pályázat feltételei között szerepel, hogy a pályázó saját állampolgárságával megegyező országba nem utazhat CEEPUS támogatással, kiutazásig 2 lezárt félévvel, aktív hallgatói jogviszonnyal, állampolgársággal vagy annak megfelelő státusszal kell rendelkeznie egy CEEPUS tagországban. A kiutazás tanéven belül egyszer meghosszabbítható, de összesen, képzési ciklusonként nem haladhatja meg a 10 hónapot (kivéve PhD hallgatók esetében).
A pályázatok kezelője a Tempus Közalapítvány, a 2012/13-as tanév őszi félévére a jelentkezéseket 2012. június 15-ig kell leadni.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A természetjárás története
Ennek leggyakoribb módja a gyalogos túrázás, de ide tartoznak a vizitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is. A társadalom egy fontos célja az, hogy természeti környezetünket megóvjuk, ezért a természetjárás fontos része a fiatalok, illetve a természetbe vágyók oktatása.
A horvátok eredete
Érdekes módon (és ez a magyar történettudomány magyarcentrikusságát mutatja), mi magyarok ahhoz képest, hogy a horvátokkal 800 éves perszonálunió kötött minket össze, nagyon keveset foglalkozunk a történelmükkel. Pedig a horvát történelem viszonylag mentes a tudománytalan sallangoktól, legalábbis közép európai mércével mérve.
Az 1838-as pesti árvíz
Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. 1838. január elején, a Duna felső szakaszán a nagy mennyiségű lehullott csapadék, valamint az enyhébb időjárás következtében Buda egy része és a folyó alsó szakaszán található partközeli települések néhány napra víz alá kerültek.
