Nehéz jó munkaerőt találni

Dátum: 2012. június 03. 00:00:00.
Forrás : Edupress

Több mint 52 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma február-áprilisban a 2011. év azonos időszakához képest, ugyanakkor a munkanélküliek aránya is emelkedett, több mint 14 ezerrel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A felmérés során megkérdezett cégek harmada, 34 százaléka úgy nyilatkozott: nehezen talál megfelelő munkaerőt, míg tavaly ez az arány mindössze 23 százalék volt - számol be a Magyar Nemzet és a Napi Gazdaság.

A KSH jelentése szerint a 15-74 évesek körében a vizsgált időszakban 3,81 millió fő volt a foglalkoztatottak létszáma, mely több mint 52 ezer fővel, 1,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának adatait. A KSH felmérése szerint február-áprilisban átlagosan 496 ezer fő volt munkanélküli, mely szám több mint 14 ezer fővel magasabb, mint egy évvel korábban. A 11,5 százalékos munkanélküliségi ráta értéke 0,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a látványos bővülés túlnyomórészt a közcélú foglalkoztatásnak köszönhető. A szezonális hatások miatt a következő hónapokban tovább emelkedhet a foglalkoztatás, míg a szigorordó nyugdíjfeltételek okán ennél kisebb mértékben csökkenhet a munkanélküliség - magyarázta a szakértő, aki a nyári hónapokra 10,6 százalékos munkanélküliségi rátát jósol. Az MTI-nek nyilatkozó Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője sem számít kevesebb munkanélkülire. Mint rámutatott: míg a versenyszférában szolidak az eredmények a foglalkoztatás bővülése szempontjából, addig a közmunkaprogramokban bevontak száma folyamatosan emelkedett.

Adler Judit szerint ez ellensúlyozhatja az év egészében esetlegesen csökkenő foglalkoztatást is. A nagyszámú munkanélküli ellenére a cégek bizonyos munkakörök beöltésére alig találnak embert. A Manpower nemzetközi felmérése szerint tipikusan ilyenek a szakmunkás, a gépkezelői, a mérnöki és az értékesítői állások. A cégek nehezen találnak vendéglátó-ipari személyzetet, sofőröket, könyvelőket, pénzügyi munkatársakat, informatikusokat, adminisztratív, irodai és személyi asszisztenseket, illetve csoportvezetőket. A megkérdezett cégek harmada, 34 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehezen talál megfelelő munkaerőt, míg tavaly ez az arány csak 23 százalék volt.

Itthon az egyik legfőbb probléma a gyakorlat, illetve a szakmai vagy technikai képességek hiánya, de gyakori, hogy a jelentkezők az ajánlottnál magasabb fizetést szeretnének. A magyar munkaadók 52 százaléka szerint a szakemberhiánynak semmiféle hatása nincs a cég működésére, és csupán 23 szálaék véli úgy, hogy a megfelelő munkaerő hiánya nagy gondot okoz.

A szakmunkáshiány legfőbb oka, hogy a magyar oktatási rendszer lemaradt a valós piaci igényekből adódó követelményektől - mondta a Napi Gazdaság Online-nak Ruff Gabriella, a Karrier Hungária ügyvezetője. A cég rendszeresen közvetít vezetőket és beosztottakat, főleg külföldi tulajdonú cégeknek. A korszerűtlen technológiák tanítása mellett probléma, hogy egy-egy multinacionális cégnél a szakmunkásoktól is elvárt lenne az angol vagy a német nyelv legalább társalgási szintű ismerete. Egyes uniós támogatású programok ugyan segíthetnek a munkavállalók képzésében, a megújuló szakképzés azonban továbbra sem kínál majd nyelvoktatást vagy magasabb szintű általános képzést.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az infláció és a hiperinfláció

Az infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.

Az osztrák-magyar sarki expedíció

Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.

Kárpátalja bemutatkozik

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.