HVG Diploma 2013

Dátum: 2012. november 25. 00:00:00.
Forrás : doksi.net/hu

Torz adatok jelentek meg a HVG Diploma 2013 különszáma felsőoktatási rangsorának egyik táblázatában: a készítők az oktatók kiválósága szempontnál kizárólag a PhD-s oktatókat vették figyelembe, az MTA-doktorokat, illetve -tagokat nem - írja az index.hu. A vezető egyetemek rektorai egyöntetűen tiltakoztak a rangsor ellen, melyben az ELTE, a PTE mindössze az 5., a BME pedig csupán a 26. helyre került. Az eredeti rangsort vezető intézmények rektorai szerint helyezésük nem hibás adatokon, hanem tényeken alapul.

A HVG Diploma 2013 különszámának kifogásolt táblázata kapcsán az azt készítő Tudástárs Kft. csapatának vezetője, Fábri István az index.hu-nak elmondta: a probléma abból eredt, hogy évek óta zavarosak az oktatók minőségi mutatói a minisztériumi adatlapokon. Mint mondta: nemzetközi szinten kizárólag a PhD-t – művészeti képzések esetében a DLA-t – tekintik tudományos fokozatnak, ám a magyar egyetemeken egyéb tudományos cím is van, mint a kandidátus, az akadémiai doktor, illetve az MTA-tag. Természetesen az utóbbi két rangot csak akkor kaphatja meg valaki, ha PhD-fokozattal is rendelkezik. A hibás táblázat eredményeként a lista élére a Nyugat-magyarországi Egyetem került, melyet a Nyíregyházi Főiskola, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), valamint a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) követett megosztott 2. helyen. A nagy tudományegyetemek igen rossz besorolást kaptak: az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) az 5., a Szegedi Tudományegyetem a 10., a Semmelweis Egyetem a 18., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) pedig csupán a 26. helyet szerezte meg.

A "hibás" listát vezető intézmények szerint nem történt tévedés
A Nyugat-magyarországi Egyetem az Edupress kérdésére elmondta: úgy vélik, az adatok nem voltak hibásak, a megfelelő helyre kerültek a rangsorban. Az intézmény hozzátette: az oktatók minősítése mutatónál sokkal fontosabb a diákok számára a piac visszajelzése - ezek alapján választanak egyetemet vagy főiskolát.

A második helyre került KRE és PPKE közösen úgy nyilatkoztak: tudomásuk szerint a HVG Diploma Különszám az elmúlt évtizedben használt metodológia/módszertan alapján készült az idei évben is, "ezért csodálkozással vesszük tudomásul, hogy az a módszertan, amely az elmúlt években más intézmények számára kedvező eredményt hozott, most átfogó kritika tárgyává vált a korábbi kedvezményezettek részéről". Ezért javasolják, hogy a felsőoktatási intézmények állapodjanak meg közösen egy mindenki számára elfogadható módszertanban, mely elsősorban a már kialakult nemzetközi sztenderdeken alapul, illetve javasolják a pontos intézményi adatszolgáltatás szem előtt tartását.

"A Nyíregyházi Főiskola 72 százalékos tudományos minősítettsége (260 teljes munkaidős oktatónkból 188-nak van fokozata) egy nagyon tudatos fejlesztési koncepció eredménye, amely fontosnak tartja a habilitált oktatók és az akadémiai doktorok számának folyamatos emelését is. Főiskolai küldetése miatt az intézmény ugyanakkor elsősorban a PhD-/DLA-fokozattal rendelkezők számának növelését tartotta szükségesnek az elmúlt években. Oktatóink, mivel saját doktori iskolával nem rendelkezünk, az ország elismert, nagy egyetemein szereztek fokozatot. A tudományos minősítéssel rendelkezők aránya a világon mindenütt a minőségi oktatás és az akkreditáció záloga, ezért közvetlen értéktartalomként eligazító információt képez a felvételire jelentkezők számára is. Nagyon fontos tehát a tájékoztatókban való megjelenítése. Az pedig, hogy a Nyíregyházi Főiskola minősítettsége a PhD-/DLA-fokozatokat illetően 72 százalékos (ha a teljes munkaidős oktatók közül levonjuk a 19 szakoktatót, akik esetében nem feltétel a tudományos fokozat megléte, akkor 78 százalékos), mellyel ebben a mérési térben az ország felsőoktatási intézményeinek élvonalában foglal helyet, nem "hibás adat", hanem tény" - nyilatkozta Jánosi Zoltán, a Nyíregyházi Főiskola rektora az Edpressnek.

A rangsort javították - az eredmények maradtak
Az adatokat november 15-én az online változatban módosították a készítők, melynek köszönhetően a csak az oktatói kiválóságot vizsgáló listán jelentősen előbbre kerültek a műegyetemi, a természettudományi és orvosi karok. Az első itt a BME természettudományi kara lett, amely a print kiadványban csak a 3. volt. Fábri István az index.hu-nak elmondta: mivel rangsoraik több indikátor alapján készültek, az összesített - tehát a hallgatói és oktatói kiválóságot is figyelembe vevő kari - rangsorokon az eredmények nem változtak jelentősen, mindössze a 15. hely alatt történtek cserék.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az 1956-os forradalom története I.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.

Hogyan válasszunk angoltanárt?

„Ahány nyelvet tudsz, annyi féle ember vagy”. A szólás igazságát akkor tapasztalhatjuk meg, ha az angol nyelvű országokban találkozunk olyan hétköznapi esettel, ami „itthon” nem úgy van. Tehát a nyelvtanulás során nem csak a nyelvet szükséges elsajátítanunk, hanem az adott ország szokásait, rendszerét, kultúráját is meg kell ismernünk.

Amit Koszovóról tudni illik

Koszovó vagy Kosovo (albánul Kosovë / Kosova; szerbül Косово и Метохија, Kosovo i Metohija, azaz Koszovó és Metohija) független állam Délkelet-Európa középső részén. Függetlenségét egyoldalúan, 2008. február 17-én kiáltotta ki a koszovói parlament, de az új állam elismerésének kérdése még viták kereszttüzében áll. 2008-ig Szerbia egyik tartománya, de az 1999-es koszovói háború óta az ENSZ felügyeli.