A kutatás-fejlesztési ráfordításokat rangsorolták

Dátum: 2007. március 18. 00:00:00.
Forrás : Edupress

Magyarországon a 72 felsőoktatási intézményből 48-ban folytatnak kutatás-fejlesztési tevékenységet, azon belül is a BME költ legtöbbet a kutatás-fejlesztésre, derült ki az OFIK megbízásából a Felvi által készített rangsor kutatás eredményéből. A 48 intézményben zajló kutatás-fejlesztés különböző területeken folyik, a tudományág szerinti összetétel az elmúlt években megváltozott.

A műszaki tudományok súlya emelkedett, míg a bölcsészettudományoké csökkent. Erre utal az a tény is, hogy az utóbbi időszakban a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) költöttek legtöbbet kutatás-fejlesztési tevékenységre. Emellett azonban a Debreceni Egyetemen (DE), a Pécsi Tudományegyetemen (PTE), a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) is magas volt ráfordítás összege az elmúlt években.

Regionális eltérések erősen tapasztalhatók, a Közép- Magyarországi régió súlya messze erősebb, mint a többi hat régióé. A BME, a Budapesti Corvinus Egyetem és az ELTE túlsúlya a kutatók magas számának is köszönhető, amit csak erősít a felsőoktatásban részt vevő akadémiai kutatóintézetek budapesti koncentrálódása. Meg kell jegyezni azonban, hogy a nagyobb városok, főleg a régióközpontok egyetemein is fontos a kutatás-fejlesztési tevékenység, így például a SZTE, a PTE és a DE kutatás- fejlesztés ráfordítás összege kiemelkedően magas.

A kutatás-fejlesztés elengedhetetlen a minőségi oktatást nyújtó intézmények körében, hiszen nagyon fontos, hogy a hallgatók a legfrissebb kutatási eredmények birtokában szerezhessék meg tudásukat.
Az egyetemek és főiskolák kutatás-fejlesztésben való részvétele tehát nem csupán kiegészítése az általános működésüknek, hanem a képzésük alkalmazhatóságát és korszerűségét biztosítja. A kutatói, fejlesztői munkába a felsőbb képzési szinteken tanuló hallgatók is bekapcsolódhatnak, mellyel tudásra, gyakorlatra és szakmai-munkaadói kapcsolatra tehetnek szert.

A magas színvonalon oktató intézmények körében tehát elvárás a kutatási ráfordítások és eredmények növelése, ami az intézményeket jelentős bevételi forráshoz is juttatja.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az Antarktisz

Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km2. Lakatlan (a tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva).

Az Óriáspanda

Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.

A szarvasmarha

A szarvasmarha (latinul Bos primigenius taurus) párosujjú patás állat, kérődző. Genetikai állományuk alapján két csoportba sorolhatók, az ún. "brahman" típusnak vagy zebunak vállpúpja van, míg Európában a púp nélküli változat a megszokott. A kettőt az őstulok két különböző alfajából háziasították, amelyek a legfrissebb kutatási eredmények alapján mintegy 250 000 éve váltak el egymástól.