|
Dátum: 2023. június 01. 00:10:01. Forrás : doksi.net/hu |
A Trilobita, vagyis a háromkaréjú ősrák kb. 250 millió évvel ezelőtt halt ki. Ízeltlábú, tengerben élő állatfaj, amely erős kitinpáncéllal rendelkezett, s a Földön igen elterjedtnek számított. Nagy számuk miatt fontos táplálékforrásként szolgáltak a tengerben élő ragadozók számára. A trilobiták rendkívül jól ismert fosszíliák, s talán a második helyet kaphatják a népszerűségi listákon a dinoszauruszok után.
Ennek az is oka lehet, hogy viszonylag ép formában fennmaradt az ismert 17000 faj számos képviselőjének maradványa annak köszönhetően, hogy a trilobita csontváza könnyen fosszilizálódik.
Egy Asaphus Kowalewskii Oroszországból
A különböző trilobiták vagy ragadozóként, vagy planktonevőként élték életüket, de olyan példányok is akadtak, amelyek egy kénevő baktériummal kerültek szimbiotikus kapcsolatba, táplálékot vonva el tőle.
A trilobita fizikai felépítése
A trilobiták teste három fő részre tagolható: a fejrészre (cephalon), a bal- és jobb oldalból álló középső részre (thorax) és a testet lezáró farokra (pygidium). A fejrészen két antenna található, míg a test oldalsó részét állábak borítják. Kitin páncélzattal csak testük felső részén rendelkeztek, azonban többi testrészük is erős szerkezetű, így könnyen találhatunk olyan maradványokat, ahol az egyes testrészek külön, de épen találhatók meg.
Az érzékszerveket tekintve nem kevés trilobita rendelkezett antennával a szaglás és az ízlelés funkciójának ellátására, illetve némelyek szemmel is büszkélkedhettek. Néhány fajuk vak volt valószínűleg amiatt, mert olyan mélyen éltek a tengerekben, hogy amúgy sem talált volna rájuk semmilyen más állatfaj. Az olyan fajok, mint a Phacops rana pedig, rendkívül nagy szemmel is rendelkezhettek.
A trilobita szaporodása
Ez az ízeltlábú tojásokkal szaporodott, amely egy apró lárvát (protaspid) hozott a világra. Ez a lárva csak egyetlen (később középső) részből állt, amelyből a későbbiekben fejlődött ki a felnőtt állatokra is jellemző további két szegmens.
A trilobita kihalása
A trilobiták kihalásának pontos oka nem teljesen világos, azonban kijelenthetjük, hogy számuk vélhetően azért kezdett csökkenni, mert a megjelenő korai halfajok (például cápák) számára gazdag élelemforrássá léptek elő.
Trilobiták ma
A trilobiták azon csoportjáról, amelyet 2004-ben találtak a kínai Miao-hegységben lévő Kaili mellett a paleontológusok eddig azt tartották, hogy a vízfelszín közelében élnek. A lelet azonban megcáfolja a feltételezést, ellenkező esetben viszont arra kell gondolnunk, hogy a megtalált ragadozó, amelyik felfalta az ominózus ízletlábút, kifejezetten a Trilobiták kedvéért merészkedett a felszínre. A maradvány vizsgálata során az is kizárható, hogy egy dögevő állat falta volna fel az elpusztult ízeltlábút, ugyanis ebben az esetben az állat bélrendszerébe nem kerülhetett volna bele a teljes páncélzat.
Egy Asaphus Expansus Oroszországból
Korábban már több közvetett bizonyíték utalt arra, hogy a Trilobiták számos ragadozó napi táplálékaként szolgáltak: a maradványokon rendkívül gyakoriak a harapásnyomok (megmagyarázhatatlanul szinte mindig csak a jobb oldalon), és az erős kitinpáncél is minden bizonnyal védekezésre szolgált.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Korszerű naperőművek
Amíg az első fúziós erőmű el nem készül, addig kénytelenek vagyunk a Naprendszer egyetlen fúziós energiaforrását, a Napot használni egyre növekvő energiaigényünk kielégítésére. A földi élet ki sem alakulhatott volna, ha a Nap nem sugározna közel azonos intenzitással sok százmillió éve.
A bioetanol
A bioetanol kifejezés alatt olyan, nagyrészt etil-alkoholból (etanolból) álló üzemanyag típust értünk, melyet biológiailag megújuló energiaforrások (növények) felhasználásával nyernek abból a célból, hogy benzint helyettesítő, vagy annak adalékaként szolgáló motor-üzemanyagot kapjanak Otto-motorokhoz.
A Szahara
A Szahara a Föld legnagyobb sivataga, Észak-Afrikában helyezkedik el. Területe több, mint kilencmillió négyzetkilométer, kora mintegy 2,5 millió év. A „szahara” név az arab „sivatag” szóval egyezik meg, némileg eltérő kiejtéssel. A Szahara Algéria, Csád, Egyiptom, Líbia, Mali, Mauritánia, Marokkó, Niger, Nyugat-Szahara, Szudán és Tunézia hatalmas területeit foglalja el.
1847. október 2-án született a németországi Poznanban (ma Lengyelország). Apja Robert von Hindenburg katonatiszt, édesanyja Luise, aki ápolónő volt. Családja katonai múltja a XIII. századig vezethető vissza, így nem meglepő, hogy rövid gimnáziumi évei után ő is követte a családi hagyományt. [1] [2]1859-ben belépett a Wahlsatt-i tiszti iskolába, s 1863-ban már tiszti
