Cikkek » Felsőoktatási Kollégiumok Igazgatóinak Konferenciája a BMF-en

Felsőoktatási Kollégiumok Igazgatóinak Konferenciája a BMF-en Dátum: 2007. május 07. 00:00:00.
Forrás : Óbudai Egyetem

2007. április 20-án a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége (FEKOSZ) és a Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) közös szervezésében került sor a Felsőoktatási Kollégiumok Igazgatóinak Konferenciájára a főiskola Tavaszmező utcai új oktatási épületében. A rendezvényen közel 40 fő vett részt a magyarországi felsőoktatási kollégiumok képviseletében.

A Konferencia fő kérdéskörét, a Magyar Közlöny 2007/35. számában megjelent „a Kormány 51/2007. (III. 26.) rendelete” adta, mely „a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről” szabályait hivatott rendezni.



A találkozó célja az volt, hogy közösen gondolkodva, a saját tapasztalatokat felhasználva segítsék egymás munkáját és értelmezzék a jogszabályi háttér változásait.
A rendezvényen az Oktatási és Kulturális Minisztériumot Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke képviselte.
A témában Balogh József a BMF Kollégiumainak igazgatója tartott vitaindító szakmai összefoglaló előadást, melynek keretében rávilágított a jogszabály változásaira, illetve kérdéseket fogalmazott meg a minisztérium képviselője felé a nem egyértelmű paragrafus pontok vonatkozásában.
A felvezető előadás után számos további kérdés fogalmazódott meg a résztvevőkben is, melyet szakmai konzultáció keretében vitattak és válaszoltak meg. A konzultáció során a jogszabály értelmezéséről, annak gyakorlati végrehajtásáról, illetve az intézményi szabályzatalkotási folyamatokról esett a legtöbb szó.
A rendezvény végeztével a résztvevők megtekintették a Budapesti Műszaki Főiskola zöldmezős „PPP” beruházás keretében épült, az elmúlt hetekben átadott Hotel@BMF nevet viselő diákotthonát.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók


Tengeralattjárók

A tengeralattjáró tartós víz alatti tevékenységre alkalmas hajó, amelyet elsősorban katonai feladatokra alkalmaznak. Léteznek kutatási és mentési feladatokra épített tengeralattjárók is. Jelentős számban az 1900-as évek elején jelentek meg kezdetben petróleum, vagy benzin, míg napjainkban döntően atommeghajtású formában.


Kísérleti állatok utolsó percei

A kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.


A berlini falról

A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.


Kapcsolódó doksik



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!