|
Dátum: 2007. június 20. 00:00:00. Forrás : Edupress |
Az egyik legnagyobb magyarországi egyetem az előre bejelentett 105 ezer forintos tandíj helyett 111 ezer forintot kér majd hallgatóitól, mert a törvényben szabályozott maximálisan megadható 15 százalékos mentességből öt százalékot biztosít a hallgatói számára, így a maradék 95 százaléknak kell kifizetnie a hiányzó összeget. Az OKM és a HÖOK is elképzelhetetlennek tartja az emelést.
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) javaslatát elfogadva a felsőoktatási intézményekben egységesen megállapított alapképzésben 105 ezer forintot, mesterképzésben 150 forintot kell képzési hozzájárulásként fizetniük 2008-tól azoknak a hallgatóknak, akik az idén, 2007-ben felvételt nyernek államilag támogatott finanszírozási formában. Ez olvasható a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató kiegészítésében is. Ettől az összegtől az intézmények eltérhettek volna felfelé és lefelé is 50 százalékkal, a februárban történő felvételi jelentkezésig azonban minden intézménynek kommunikálnia kellett, hogy mekkora összegű tandíjat kér. Ekkor az összes intézmény 105 és 150 ezer forintban állapította meg tandíja összegét.
A javaslatot az MRK a megváltozott, illetve a jelenleg is átalakítások alatt álló felsőoktatási törvényre hivatkozva tette. Az egységes összeg megállapításával az MRK célja a hallgatói döntések bizonytalanságának csökkentése volt. Az MRK javaslata a képzési hozzájárulás bevezetésének évére érvényes, a későbbiekben az intézmények maguk határozzák meg a hozzájárulás összegét.
Mért lehet szükség a tandíj emelésére?
A felsőoktatási törvény szerint az intézmény a képzési hozzájárulás fizetésére kötelezett hallgatói legfeljebb tizenöt százalékát mentesítheti a képzési hozzájárulás alól. Ezt oly módon teheti meg, hogy közben biztosítja, hogy az éves képzési hozzájárulás intézményi éves bevétele elérje, vagy meghaladja a képzési hozzájárulásra kötelezettek számának és a 105 ezer forintos irányadó összeg szorzatának az együttes összegét. Ez azt jelenti, hogy az intézmények adhatnak mentességet a képzési hozzájárulás alól, de abban az esetben a többi hallgató tandíjának összegét kell emelniük.
Az ELTE-n 111.000 forintot kell fizetni
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatási igazgatója az EduPress-nek elmondta, hosszas tárgyalásokat és vitákat követően az öt százalékos mentesség mellett döntöttek, hiszen, mint mondta, nem akarták a többi hallgató terheit nagyon növelni, ellenben az sem szerették volna, hogy ne éljen az intézmény a mentesítés lehetőségével. Ez azonban azt jelenti, hogy az ELTE nem 105 ezer forintot kér majd a 2007-ben felvett államilag támogatott hallgatóitól. Stéger Csilla úgy tájékoztatta az EduPress-t, "111 ezer forint tandíjat kell majd fizetni 2008 szeptemberétől azon államilag támogatott hallgatóknak, akik 2007 szeptemberében kezdik meg alapszakjukat az ELTE-n".
Az OKM és a HÖOK szerint nem lehet, az ELTE szerint kell
Érdeklődésünkre az Oktatási és Kulturális Minisztérium sajtóosztályán elmondták, az MRK állásfoglalásának megfelelően minden intézmény 105 ezer forintban állapította meg a képzési hozzájárulás összegét alapképzésben, amely összeg a felvételi tájékoztatóban is megjelent. "Az intézmények az általuk közzétett összegtől nem fognak eltérni" - szögezte le a sajtóosztály munkatársa.
Arra a kérdésre azonban nem kaptunk választ az OKM-től, hogy ha az intézmény élni kíván a mentesség lehetőségével, pótolhatja-e más forrásból a keletkezett költségvetési "hiányt".
Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke kizártnak tartja, hogy az intézmények eltérnek a felvételi tájékoztatóban szereplő összegtől, viszont felhívta a figyelmet, ők az említett problémáról már fél éve vitáznak.
Az ELTE oktatási igazgatója szerint a felsőoktatási intézmények kénytelenek lesznek emelni a 105 ezer forintos díjon abban az esetben, ha élni kívánnak a legjobb hallgatók tandíj-mentesítésével, hiszen az államilag támogatott hallgatói létszám és a 105 000 Ft/év/hallgató szorzat bevételét produkálniuk kell. "Vagyis az intézmények két "rossz" közül választhattak, vagy 0 százalékban állapították meg a tandíj alóli mentességet, vállalva ennek negatív felhangját, vagy a legjobban tanuló csoport mentesítésével kieső bevételt a többiekre hárították" - mondta Stéger Csilla.
A BMF várhatóan nem, vagy csak kis százalékban mentesít
A Budapesti Műszaki Főiskola oktatási igazgatója Kártyás Gyula elmondta, ők valószínűleg nem, vagy csak kis százalékban állapítják meg a mentesség keretét, hiszen azzal a többi hallgató terhét növelik. Kártyás Gyula szerint olyan mértékben növekednek a képzési hozzájárulással az ösztöndíjazásra felhasználható keretösszegek, hogy sem szociális, sem tanulmányi alapon történő mentesítésre nem lesz szükség. A 15 százalékos mentességet biztosan nem fogja az intézmény kihasználni, hiszen mint az oktatási igazgató elmondta, a kiemelkedő tanulmányi eredménnyel több olyan összegű ösztöndíj elnyerhető, amely mellé nem indokolt a mentesség odaítélése. A kérdésben azonban az intézmény végleges döntést még nem hozott.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A nagy gazdasági világválság
A nagy gazdasági világválság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága. Az első világháború befejeztével, a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása miatt gazdasági világválság jelentkezett. Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt az infláció és a munkanélküliség, valamint a közszükségleti cikkek hiánya.
A Rongyos Gárda és a Lajtabánság
A Lajtabánság (osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, melynek létrejöttében tevékeny szerepet vállalt a Rongyos Gárda néven elhíresült különítmény. Tevékenységünk eredményeként valósulhatott meg a Soproni népszavazás, melynek keretében, a trianoni rendezés ellenében, a város Magyarország része maradhatott.
Amit Koszovóról tudni illik
Koszovó vagy Kosovo (albánul Kosovë / Kosova; szerbül Косово и Метохија, Kosovo i Metohija, azaz Koszovó és Metohija) független állam Délkelet-Európa középső részén. Függetlenségét egyoldalúan, 2008. február 17-én kiáltotta ki a koszovói parlament, de az új állam elismerésének kérdése még viták kereszttüzében áll. 2008-ig Szerbia egyik tartománya, de az 1999-es koszovói háború óta az ENSZ felügyeli.
