Kérlek válassz a lenyíló mezőből:
A darab Agamemnón argoszi palotája előtti téren játszódik.
Főbb szereplők:
- Agamemnón a király, valamint felesége
- Klütaimnésztra, a királyné
- Aigiszthosz, Agamemnón unokatestvére
- Kasszandra, a trójai királylány
- Őr
- Argoszi vének kara
A cselekmény kiindulópontja: Tíz évvel ezelőtt a trójai király, Parisz elrabolta Menelaosz (Atreusz-fi) feleségét Helénét. Ennek megbosszulására a két Atreusz-fi, Menelaosz és Agamemnón bosszúhadjáratra indult Trója ellen.
A cselekmények alakulása: Klütaimnésztra utasítására az őr egy jelre vár, tűzjelre, mely jelzi, hogy a hadjárat sikeres és a sereg elfoglalta Tróját. A tűz kigyulladása után az őr sietve igyekszik a királynőhöz és közli a jó hírt, de szavaiból hallani lehet, hogy egy súlyos titkot őriz, melyet nem mondhat el senkinek.
Eközben az argoszi vének csoportja hol a múltról, hol Parisz és Helena bűnös szerelméről dalolnak.
A Trója elleni hadjáratban Zeusz egy jósjelet küld a seregnek, melyet a sereg jósa fejt meg. A jósjel: két sasmadár, amelyek felfalnak egy nyulat. A jel szerint a görög sereg lerombolja Tróját, minden kincs az övék lesz, de figyelmeztet a jós, hogy a vadak védője megharagudhat a nyúl elpusztulása miatt. A seregnek meg kell állnia Auliszban, ahonnan a szélcsend miatt nem tudnak hazaindulni. A jós tanácsára Agamemnón feláldozza egyik leányát, Iphigénát, kiengesztelve ezzel a haragos istennőt, Artemiszt.
Mindeközben a királynő tájékoztatja a jelenlevőket, hogy a sereg győzedelmeskedett, s csak egyet remél, hogy a hősök nem követnek el semmilyen bűnt.
Megjelenik egy hírnök, aki közli, hogy Agamemnón nemsokára hazatér, a küldetés sikeres volt. Szavaiból azonban kiderül, hogy Menelaosz és a többi hős nincs Agamemnónnal, így valószínű, hogy hazafelé egy szélvihar miatt a hajóik elsodródtak egymástól.
Harci szekerén hazatérve a királyné, Klütaimnésztra túlzott alázattal fogadja Agamemnónt, s még az isteneknek járó piros szőnyeget is leteríti férje elé. Agamemnón azonban nem üres kézzel jött haza; magával hozta rabszolganőként a trójai királylányt, Kasszandrát. Az argoszi vének azonban mindezt rossz előjelnek vélik.
Agamemnón visszatér a palotába. Kasszandra önkívületi állapotba kerül, mely során elmondja, hogy borzalmas dolgok fognak történni a palotában. A királyné nemcsak vele, de férjével is végezni fog, és bűntette nem marad következmény nélkül.
Az argoszi vének közben arról szólnak, hogy az emberi sors kiszámíthatatlan. A palotából halálsikoly hallatszik, a vének már betörnék a palota kapuját, mikor a királynő megjelenik véres ruhájában, s mellette halott férje és a trójai királylány holtteste fekszik. Klütaimnésztra büszke tettére, hiszen férje megérdemelte a halált, mivel a sikeres hadjárat és a hazaút során feláldozta egyik lányukat, s hozzá sem volt hű, hiszen magával hozta Kasszandrát. Ezért a tettért mindkettőnek meg kellett halni – mondta.
A mű végén megjelenik Agamemnón unokatestvére, Aigiszthosz, aki valójában apja halálért akar bosszút állni Agamemnónon, de kiderül, hogy az egész gyilkosság az ő terve volt. A vének és Aigiszthosz serege között majdnem összecsapásra kerül a sor, de a királyné közbelép. Az új uralkodópár visszatér a palotába, a vének pedig csak bíznak abban, hogy egyszer hazatér Oresztész, Agamemnón fia, aki apja haláláért bosszút fog állni.
Jutas (Jutotzasz) fia, Árpád unokája, s a magyarok fejedelme a X. század közepe táján. Fejedelemségéről a magyar hagyományok mit sem tudnak, de a vele egy időben élt Konstantin bizánci császár úgy említi, mint korabeli fejedelmet (ton nuni arconta) s így semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy Zolta után nem mindjárt fia, Taksony következett – ahogy Anonymus
