Földünkhöz hasonló bolygó születik

Dátum: 2007. október 09. 00:00:00.
Forrás : Origo

Olyan poranyagot találtak egy fiatal csillag körül, amelyből akár Földünkhöz hasonló bolygó is kialakulhat az ún. Lakhatósági Zónában. Ez az a csillag körüli tartomány, ahol folyékony víz stabilan létezhet egy planéta felszínén - ami nélkülözhetetlen az általunk ismert élethez. A HD 113766 rendszer két Napunkhoz hasonló, annál valamivel nagyobb tömegű és magasabb hőmérsékletű csillagot tartalmaz.

Carey Lisse (Johns Hopkins University) és kollégái a Centaurus csillagképben, tőlünk 430 fényéve lévő HD 113766A jelű fiatal, kb. 10 millió éves csillagot vizsgálták a Spitzer infravörös űrteleszkóppal.

Közülük az A jelű körül egy gázban szegény porkorong található, amelyben planéták születhetnek jelenleg, avagy már ki is alakultak. Érdekes módon társa körül nincs ilyen anyagkorong.

Fantáziarajz egy porkorongról

A HD 113766A korongjában az anyag a csillagtól 0,4 és 6 CSE közötti távolság között a legsűrűbb (1 CSE átlagos Föld-Nap távolságot, 150 millió km-t jelöl). Ha tehát a porgyűrűt a Naprendszerbe helyeznénk, a Merkúr és a Jupiter között húzódna A korongban egykor sokkal több gáz lehetett, de az mára vagy a rendszerben született gázbolygókba épült be, vagy a csillag erős csillagszele söpörte ki a porszemcsék közötti térből.

A porgyűrűben alig mutatkozott vízjég, könnyen lebomló szerves anyagot, továbbá karbonátszemcséket sem azonosítottak. Ezek az összetevők a bolygókeletkezés elején gyakoriak, a Naprendszerben pedig ma az üstökösmagok anyagában találhatók - mint azt a Deep Impact-szonda becsapódásakor kirepült törmelékben is megfigyelték.

A Spitzernek az infravörös tartományban végzett megfigyelései alapján a csillag körüli gyűrű anyaga már jobban átalakult, mint amilyen a korong kezdeti állapotában lehetett, egyes összetevők ezért hiányoznak belőle. Ugyanakkor néhány megfigyelés (pl. a sok vas-szulfid ásvány) alapján elképzelhető, hogy bár megindult az anyag összeállása, nagybolyogók még nem születtek, csak kisebb bolygócsírák - ezek ütközéséi termelik újra a port. Mindent összevetve a gyűrű anyaga jó úton halad a bolygók végső kialakulása felé.

A gyűrű a csillag ún. Lakhatósági Zónájában található. Ez egy elméleti régió, amelyben egy Földünkhöz hasonló planéta felszínén stabilan előfordulhat a folyékony víz. A modellek alapján a következő néhány millió évben jó eséllyel keletkeznek a gyűrűben a Földhöz hasonló anyagú és helyzetű planéták. Az itt található anyag mennyisége durva közelítés alapján elegendő lenne legalább egy Marshoz hasonló tömegű égitest kialakulásához.

Máig valamivel több mint 250 exobolygót fedeztek fel, ezek közel fele a Jupiterhez hasonló vagy még nagyobb tömegű planéta - a Földhöz közeli tömegű exobolygóra még nem akadtak a szakemberek. Ennek oka a jelenleg használt megfigyelési módszerekben keresendő: a technika a csillagukhoz közeli, nagytömegű planétákra érzékeny. Eszerint tehát feltételezhető, hogy a kb. 250 ma ismert exobolygó csak a jéghegy csúcsa.

Ha a műszerekben és a technikában az elmúlt években jellemzőhöz hasonló ütemű továbbfejlődést feltételezünk, akkor reális esély van rá, hogy tíz éven belül felfedezzék az első Földünkhöz hasonló exobolygót. A feltételezések alapján további egy évtized lehet elegendő a következő fontos lépés megtételéhez, amikortól már az egyes planéták légkörét is tanulmányozhatjuk. Ekkor a földszerű exobolygók légköri összetételét, hőmérsékletét, éghajlati jellemzőit is részleteiben vizsgálni lehet majd.

Ugyanakkor egyes elképzelések szerint az eddig felfedezett ún. forró Jupiter típusú planéták (a csillagukhoz nagyon közel keringő óriásbolygók) létezése csökkenheti a Földhöz hasonló égitestek gyakoriságát. Ezek a nagytömegű objektumok ugyanis csillaguktól távol születtek, és onnan vándoroltak befelé, különböző gravitációs kölcsönhatások révén. A vándorlásuk során pedig a Földhöz eredetileg hasonló helyzetű planétákat kilökhették a rendszerből.

Szerencsére a fenti lehetőségek ellenére van esély a távoli Földek fennmaradására. Ennek oka egyrészt az, hogy feltehetőleg nem minden bolygórendszerben vándoroltak befelé az óriásbolygók - bár ezen a téren még nagyon hiányosak az ismeretek. Másrészt pedig amint a vándorló óriásbolygók útjuk mentén kifelé szórják az anyagot, annak egy része a Föld-típusú bolygók helyére juthat, ahol új planéták keletkezhetnek belőle.

A szimulációk eredményeként kialakult képzeletbeli bolygórendszerek (Raymond, Quinn, Lunine)

Ilyen szimulációk eredménye látható az alábbi ábrán. Az alsó sor a Naprendszer bolygóit mutatja, míg a felső három sor egy-egy szimuláció keretében kialakult képzeletbeli bolygórendszereket. Utóbbiaknál a legbelső égitest képviseli a befelé vándorolt Jupiterhez hasonló exobolygót. Ezektől jobbra láthatók a kilökött törmelékből keletkezett újabb planéták, ahol az egyes korongok mérete az adott exobolygó tömegével arányos. Utóbbi égitestek a függőleges szürke sávval jelölt Lakhatósági Zónába is megjelenhetnek. A szakemberek az adott bolygóra hulló üstökösmagokból a felszínre jutott H2O mennyiségét is megpróbálták durván közelíteni, ezt jelzik a kék héjak a szürke köröknél. A szimuláció alapján tehát keletkezhetnek a Földhöz hasonló helyzetű és tömegű planéták, és azokon víz is előfordulhat az ilyen rendszerekben.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az anarchizmus

Az anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.

Az Inka birodalom

Az Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.

A székelyföldi autonóm tartományról

A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.