|
Dátum: 2007. október 10. 00:00:00. Forrás : Edupress |
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) október 17-ére tűzte ki a budapesti tandíjellenes tüntetés időpontját. A HÖOK az október 6-án, Veszprémben tartott közgyűlésen döntött a demonstrációsorozat utolsó állomásának időpontjáról, valamint ekkor fogadta el és adta át az alternatív tandíjjavaslatot Manherz Károly, tudományos és felsőoktatási szakállamtitkárnak.
Miskolczi Norbert hivatalosan is átadta a HÖOK javaslatát dr. Manherz Károlynak, az államtitkár ígéretet tett a javaslat tanulmányozására és értékelésére.
Miskolczi Norbert ehhez kapcsolódóan bejelentette, hogy a HÖOK október 17-én délig várja a minisztérium válaszát az általuk benyújtott alternatíva-csomagra. Ezzel párhuzamosan megkezdik budapesti demonstrációjuk előkészítését, amelyet a tervek szerint október 17-én este tartanak a Szalay utcában, a minisztérium székháza előtt. A tervek szerint 19 órától indul a fáklyás menet a Margit-híd budai hídfőjétől.
A HÖOK alternatívája
A HÖOK közgyűlése 300 igen szavazattal elfogadta az alternatív tandíj javaslatát, amely szerint az államilag támogatott hallgatónak a leckekönyvbe felvett, de nem teljesített kreditek után kreditenként a hallgatói normatíva 3-5 százalékának megfelelő összeget kellene fizetnie alapképzésben, az osztatlan képzés első hat félévében, illetve 4-6 százalékának megfelelő összeget mesterképzésben, az osztatlan képzés utolsó négy félévében.
Vagyis a HÖOK alternatívája szerint csak azokért a tárgyakért kellene fizetni, amelyeket nem sikerül teljesítenie a hallgatóknak legalább kettes szintre. A javaslat szerint a befolyt összeget az intézmények hallgatói önkormányzatainak javaslata alapján kellene felhasználni a juttatási és térítési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően, de 30-60 százalékát tanulmányi ösztöndíjra kellene fordítani.
"A HÖOK célja, hogy a tehetséges hallgatók mindenképpen bekerülhessenek a felsőoktatásba és ne attól függjön a felvétel, hogy rendelkezésre áll-e a tanuláshoz szükséges anyagi háttér. Súlyos problémája a jelenlegi rendszernek, hogy szociális gondok miatt kiemelik a hallgatókat. Az általunk javasolt rendszer igazságos - mondta Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke a délelőtti ülést követő sajtótájékoztatón - hiszen annak kell fizetnie, aki nem tanul, aki pedig tanul, annak ingyen lenne diplomája, így megoldódna a motiváció problémája."
A HÖOK szerint átlátható lenne az általuk javasolt felsőoktatás, mert nem kellene külön kivételeket figyelembe venni. Emellett - a HÖOK szerint - nem utolsósorban több és azonnali bevételt hozna az intézmények számára, illetve a felsőbbévesek ösztöndíja is növekedhetne. Szerintük ez a rendszer sokkal alkalmasabb lenne egy versenyképes felsőoktatás fenntartásához tandíj nélkül, ugyanakkor rosszul teljesítő hallgatók fizetnének, így részt vennének a finanszírozásban.
"Amennyiben a maximumot állapítják meg az elhagyott kreditek alapján fizetendő díjtételként, akkor a képzési hozzájárulás soha nem hoz annyi bevételt, mint az általunk javasolt megoldás" - írja a HÖOK ma kiadott közleményében.
Ennél a bevételtípusnál joggal merülhet fel a kérdés, hogy lehet-e nagyságrendileg számolni vele a költségvetési tervezések során - veti fel a kérdést a HÖOK. "Az elmúlt évek statisztikái mind azt igazolják, hogy rendkívül stabil bevételről van szó. Példaként említhetjük az ELTE számadatait, amelyek azt igazolják, hogy az elmúlt három évben összesen egy százalékon belüli volt az ingadozás a felvett, de nem teljesített kreditek mennyiségét illetően" - válaszol saját felvetésére a HÖOK közleményében.
Bővebben: www.notandij.hu
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Nagy Imre újratemetésének története
Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
A Kokárda története
A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.
A nemzetközi nőnap eredete
A nemzetközi nőnapot március 8-án tartjuk, de kialakulása más dátumokhoz, eseményekhez is kötődik. A nőnap a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos demonstratív nap volt.
1951. szeptember 8-án született Kézdivásárhelyen. Erdélyi magyar politikusként vonult be a köztudatba, de írói, költői és tanári munkássága is nagy jelentőséggel bír. [1]1958-tól 1970-ig a Kézdivásárhelyi Gimnáziumban (Líceumban) tanult, itt érettségizett, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarára járt, ahol magyar–francia szakon tanult
