Új ásványt találtak magyar kutatók

Dátum: 2007. október 12. 00:00:00.
Forrás : Origo

Magyar mineralógusok új ásványt fedeztek. Az ásványt Koch Sándorról, a Szegedi Egyetem egykori nemzetközi hírű ásványtanprofesszoráról kochsándoritnak nevezték el. A nagyközönségnek a napokban bemutatott kochsándorit a mányi szénbánya meddőhányóján került elő még 2004-ben, melynek ezt követően megtörtént a tudományos feldolgozása.

A tudományos feldolgozás után 2005-ben nyújtották be elfogadásra a Nemzetközi Ásványtani Szövetség (IMA) Új Ásványok és Ásványnevek Bizottságához, majd először a kanadai The Canadian Mineralogist című vezető szaklapban közöltek róla cikket 2007 nyarán.

Kövecses-Varga Lajos, a kochsándorit felfedezője

Az új ásvány egy víztartalmú kalcium-alumínium-karbonát. Hófehér, 0,5-1,5 mm-t elérő, tűs kristályokból felépülő, selyemfényű, gömbös halmazokként fordult elő a mányi széntelepen (Tatabányai-szénmedence). A szénbánya meddőhányóján 2007 tavaszáig volt lehetőség a gyűjtésére, ezután a meddőhányót rekultiválták. A kutatók mintegy 1000 példányt gyűjtöttek be.

A kochsándorit a széntelep létrejötte után keletkezett, legalább néhány millió éves. Rendszertanilag a dresserit nevű ásványhoz áll közel - rokon ásványokat Kanadában és Ausztráliában írtak le.

Jelenleg kb. 4200 ásványt ismerünk, évente közel 40 újat fedeznek fel a kutatók. A történelmi Magyarország területén több mint 30 új ásványt írtak le; legutóbb 2006-ban leltek új ásványra Nagybörzsöny környékén. Több magyar tudós nevét is viselik ásványok, így Krenner József ásványtantudósét és Klebelsberg Kunóét is. Egy új ásványnak tudományos értéke van, piaci értéke általában nem sok.

A kochsándorit

Az ásvány felfedezője Kövecses-Varga Lajos, aki 35 éve gyűjt ásványokat. A Kárpát-medence ásványait bemutató múzeumát 1986 júliusában nyitotta meg Siófokon, a Kálmán Imre sétány 10. szám alatt. A gyűjtemény jelenlegi példányszáma mintegy 12 ezer darab. Az ásvány leírói Sajó István, az MTA Kémiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa és Szakáll Sándor, a Miskolci Egyetem Ásvány- és Kőzettani Tanszékének vezetője, egyetemi docens, a miskolci Herman Ottó Múzeum Ásványtára, a legteljesebb magyarországi ásványtani anyagot őrző gyűjtemény alapítója.

A névadó, Koch Sándor

Koch Sándor 1896-ban született Kolozsvárott, de iskoláit már Budapesten végezte. Édesapja maga is az ásványtan tanára volt, tőle kapta első ásványát is, amely megalapozta későbbi, hatalmasra növelt ásványgyűjteményét. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát, majd a Nemzeti Múzeum Ásványtárához került, amelyet többedmagával világszínvonalra emelt. Eközben doktorált, és folyamatosan tartott ásványtani előadásokat. 1931-től két évig miniszteri ösztöndíjjal a bécsi Természettudományi Múzeumban dolgozott.

Koch Sándor

A szegedi egyetem 1940-es megalakulása után az ásvány-kőzettani tanszék vezetésével bízták meg. A tanszék szegényes gyűjteményét saját gyűjteményével egészítette ki. Fő kutatási területe a hazai bányák és ásványlelőhelyek ásványvilága volt. Gyakran szervezett gyűjtőutakat munkatársainak és hallgatóinak, emellett az egyetem különféle csoportjainak életében is aktívan részt vett. Sikerült elérnie, hogy a környező országokba is elmehessenek kutatni. Csodálatos gyűjteményéből színpompás kiállításokat is rendezett. Többször volt a természettudományi kar dékánja. Tolla alól fontos könyvek kerültek ki, így A magyar ásványtan története, a Magyarország ásványai és az Ásványhatározó. Szakfolyóiratot indított, amely ma is létezik.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Zuhany kontra fürdés

Bár általánosan elfogadott gondolat, hogy a zuhanyozás víztakarékosabb, így kevésbé környezetterhelő tevékenység, mint a fürdés, egy innovatív brit felmérés szerint a helyi tisztálkodási szokások fényében ez nem biztos, hogy így van. A kozmetikai termékeket is gyártó Unilever készítette el a vonatkozó felmérést azzal az indokkal, hogy megtudják, a fogyasztóik termékhasználat közben mennyire terhelik a környezetüket.

Az UV sugárzás hatása a szemre

Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a leégés a bőr korai elöregedéséhez, végül bőrrákhoz vezethet. Azzal azonban már kevésbé, hogy az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A napszemüveg ma már nem divathóbort, hanem létfontosságú, mert megvédi a szemet a Nap ultraibolya (UV) sugárzásától.

A léghajók tündöklése és bukása

Amióta léteznek léghajók, a "repülő szivarok" minden időben lenyűgözték az embert. Valaha szinte egyedüli urai voltak a légtérnek, mígnem a "Hindenburg" tragédiája véget vetett a léghajók fénykorának. Talán kevesen tudják, hogy ha egy magyar fakereskedő, Schwarz Dávid nem veszi kezébe Arisztotelész műszaki kérdéseket taglaló könyvét, nem születnek, vagy nem az általunk ismert formában születnek meg a léghajók.