Szuperbuborék a Kis-Magellánban

Dátum: 2007. október 22. 00:00:00.
Forrás : Magyar Csillagászati Egyesület

Körülbelül 200 ezer fényévre helyezkedik el tőlünk az egyik legközelebbi kísérő törpegalaxisunk, a Kis Magellán-felhő. Csillagok millióit tartalmazva lehetőséget nyújt a csillagfejlődés különbőző szakaszainak tanulmányozására, ahol a kialakulófélben levő szuperbuborékot figyeltek meg a Chandra röntgenteleszkóp segítségével.

A Kis-Magellán felhő bizonyos tartományaiban nagy tömegű csillagok és szupernóvák táguló por- és gázhéjait figyelhetjük meg, amelyek képet adnak a csillagfejlődés által az intersztelláris térbe visszajuttatott anyag eloszlásáról, kölcsönhatásairól.

A Kis Magellán-felhő LHa115-N19 jelzésű területe. Vörös színnel az optikai, zölddel a rádiótartományban készült méréseket jelölték. A téglalappal jelölt területet vizsgálták meg a Chandra röntgenteleszkóppal.

Amerikai csillagászok a Chandra röntgenteleszkóp segítségével bepillantást nyerhettek az LHa115-N19 jelzésű régió egy részének gáz- és plazmafelhőjébe, ahol jelenleg is zajlik a csillagkeletkezés. A terület nagy mennyiségű ionizált hidrogéngázt tartalmaz, és számos nagytömegű csillagból származó por és gáz fúvódik le az erős csillagszelek által. A röntgenméréseket kombinálva az egyéb hullámhossztartományokban felvett adatokkal képet kaphatunk az ún. szuperbuborékok létrejöttéről. Ezek hatalmas struktúrák a csillagközi anyagban, melyek egyes csillagokból és szupernóva-robbanásokból származó kisebb buborékok összeolvadásával keletkeznek.

A Chandra által megfigyelt szuperbuborék. Vörös szín az optikai, zöld a rádió-, a kék és lila szinek a röntgentartományban készült felvételeket jelzik.

A Chandra adatai egyértelmű bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy ezen a kis területen három szupernóva-robbanás maradványai találhatóak. Ráadásul a mérések azt is sugallják, hogy mindhárom maradvány hasonló típusú folyamat eredményeként jött létre, mégpedig mindössze évmilliókig élő nagy tömegű csillagok összeomlását jelző II-es típusú szupernóva-robbanásból. Mindebből az következik, hogy a ma látható szuperbuborék szülőcsillagai mind egy ún. OB-asszociáció tagjai voltak, azaz ugyanabból a csillagközi felhőből jöttek létre.

Derekas Alíz

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Állandók-e a fizikai állandók?

Valóban állandók-e azok a fizikai állandók, amelyek alapvető szerepet játszanak világunk leírásában? Időről-időre szinte valamennyi állandóval kapcsolatban felmerül ez a kérdés. Legújabban a proton/elektron tömegarány változását mutatták mérésekkel. A változás, ha valóban létezik, természetesen kicsi és lassú, mindössze 0,002% 12 milliárd év alatt.

A Mikulás ünnep eredete

Szent Miklós, (december 6.) a kisázsiai Myra szent püspöke, a keleti egyház máig legtiszteltebb szentje. A legenda szerint egy éjjel három szegény lány ablakába három zacskó aranyat tett, hogy megszabadítsa őket a szegénységtől, és tisztességesen férjhez mehessenek. Mikor a harmadik lány ablakától osont el az éjszaka közepén, meghallották a mocorgást, kinéztek, de már csak egy piros ruhás alakot láttak elsietni a hóesésben.

Az Inka birodalom

Az Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.