A mű a trilógia második része. Ábel elhatározza, hogy új életet fog kezdeni, immáron a városban. Útja során sokféle emberrel ismerkedik meg, az állomáson már rögtön becsapják, mikor megvetetik vele a kutyájának is a jegyet.
A legfontosabb személy új életében Garmada úr lesz, akivel rendszeresen utazgat. A férfi a vonaton foghúzással foglalkozik. Mellé szegődik Ábel is, munkatársnak. Garmada úrral jut el Kolozsvárra, s az ő lakásában bontakozik ki szívében egy új érzés, a szerelem, Blanka kisasszony iránt, akinek alakja Amerikában még sokszor megjelenik képzeletében.
Garmada úr elviszi a borbélyhoz, s tiszta ruhát, cipőt ad neki, így a fiúból városi legény lesz. Garmada úrral sokat utazik, az üzletük is jól megy. Ám az egyik alkalommal egy foghúzás rosszul sül el, aminek következtében Garmada urat félholtra verik a vonaton, s Ábel is csak az utolsó pillanatban menekül meg. Egyedül indulna haza Kolozsvárra, de nem jut be Garmada úr lakásába, így jobb híján egy padon hatja álomra fejét, ahol egy rendőr ébreszti fel. Elveszi a táskáját, benne a foghúzó szerszámokkal, melyeket a rendőr betörőszerszámoknak hisz, s letartóztatja.
Segítséggel szabadul ki a börtönből, s felkeresi Garmada urat, aki betegen fekszik ágyában. Ábel meg szeretné leckéztetni azokat az embereket, akik ezt művelték a barátjával, de lebukik, s épphogy haza tud osonni.
Ábel és Garmada úr új foglalkozás után néznek. Elhatározzák, hogy lapkiadással foglalkoznak majd. Mielőtt az első szám megjelenne, Ábel egy levelet kap, benne a következő üzenettel: „Vasárnap reggel búcsúzunk apádtól, rögtön gyere haza!”
Otthon kiderül Ábel számára, hogy apja nem haldoklik, hanem újra megnősül. A lakodalmas vacsorán ott az egész falu. Ez az est indítja útjára Ábelt Amerika felé. Egy Madarász Ferenc nevű ember, aki Amerikából jött ide látogatóba, igencsak felönt a garatra. Éjfél felé feláll az asztalra, s szónokolni kezd. Megkérdi, hogy ki volt az, aki kitette a Hargitán az amerikai zászlót, mert annak ad egy húszdollárost – Ábel jelentkezik. Nagy öröm számára ennyi pénzhez jutni.
Madarász az este folyamán kikezd az egyik asszonnyal, akinek férje bicskával ront neki. Madarász átnyújt Ábelnek egy hajójegyet, mondván boldogítsa azt, aki az amerikai zászlót kitette a Hargitára. Madarász másnap meghal.
Így történik, hogy Ábel életútja Amerikában folytatódik.
Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a leégés a bőr korai elöregedéséhez, végül bőrrákhoz vezethet. Azzal azonban már kevésbé, hogy az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A napszemüveg ma már nem divathóbort, hanem létfontosságú, mert megvédi a szemet a Nap ultraibolya (UV) sugárzásától.
Az osztrák-magyar sarki expedícióAz osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.
Az AntarktiszAntarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km2. Lakatlan (a tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva).
Kapcsolódó doksikSzent László Lengyelországban látta meg a napvilágot. Születésének éve a körülményeket egybevetve 1046-ra tehető. Atyja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya. László egész életében sok küzdelem és megpróbáltatás jellemzi. Mikoron méglen gyermekded volnál, Kihoza Béla király jó Magyarországba, Hogy dicsekednél te...
TüskevárA regény fontosabb szereplői: - Ladó Gyula Lajos – Tutajos - Pondoray Béla – Bütyök - Matula Gergely – öreg csősz a zalai nádrengetegben - István bácsi – főagronómus, Tutajos anyjának testvére - Nancsi néni – István bácsi szakácsnője - Kengyel – Tutajosék számtantanára - Piri mama – Tutajos apjának a testvére - Tutajos anyja és...
Móricz Zsigmond: RokonokRövid tartalom Kopjáss István telefonbeszélgetés hallatára ébred, a felesége az egyik barátnőjével komonikál, és pácolt nyúl receptet kér. Előző napon a zsarátnoki közgyűlés, Kopjáss Istvánt, a helyi kultúrtanácsnokot főügyésszé választotta. Makróczy, az elődjét megbuktatták, és egy jelentéktelen embert választottak helyére. Kopjáss István körül minden és mindenki...