Cikkek » Biológia és a magyar Gömböc

Biológia és a magyar Gömböc Dátum: 2007. október 25. 00:00:00.
Forrás : Edupress

A Gömböc - a magyar matematikai találmány, - melyet Domokos Gábor és Várkonyi Péter talált fel és alkotott meg, most egy újabb nemzetközi tudományos sikerhez vezetett. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatóinak felfedezését a Brit Tudományos Akadémia biológiai lapja tette közzé melyben a teknősök geometriájáról alkotott elképzeléseiket fejtik ki.

A két feltaláló a teknősök mozgásának tanulmányozásával elsőként ad tudományos (mechanikai) magyarázatot a magas, boltozatos teknőspáncél kialakulására, matematikai alapon. A patinás folyóiratban megjelent magyar tanulmányról közöl részletes elemzést legfrissebb hírei között a világ legbefolyásosabb tudományos fórumának tartott Nature magazin.

A Gömböc és a teknős
A Gömböc és a teknős


A mindig talpára forduló homogén "keljfeljancsi", a Gömböc különleges formája adta az ötletet a tanulmányhoz, mely magyarázatot szolgáltat a teknőspáncél alakja és a teknős talpraállási képessége közötti kapcsolatra. A magyar kutatók rájöttek, hogy a lapos teknősök hosszú, izmos nyakuk segítségével tudnak talpra állni, míg a magas páncélú, boltozatos teknősök a - Gömböchöz hasonlóan - lényegében a gravitáció segítségével fordulnak meg - magyarázza meg tanulmányában a két magyar tudós. A felfedezés nemzetközi értékű, hiszen több országban beszámoltak a hírről.

Bővebben: http://www.gomboc.eu/

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók


A sün

A keleti sün (Erinaceus concolor) az emlősök (Mammalia) osztályának a sünalakúak (Erinaceomorpha) rendjéhez, ezen belül a sünfélék (Erinaceidae) családjához tartozó faj. Régebbi besorolások szerint a rovarevők (Eulipotyphla vagy régebben Insectivora) rendjébe tartozott. A keleti sünt leggyakrabban csak a sün névvel jelölik. Főleg a mesékben szerepel gyakran a régies sündisznó elnevezés is. Egyéb népies nevei a sül és a tüskésdisznó.


Az osztrák-magyar sarki expedíció

Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.


Van egy második agyunk

Nem csupán az idegsejtjeinkkel gondolkozunk, hanem az agy úgynevezett csillagsejtjeivel is. A felfedezés új fényben világítja meg elménk működését -a mindennapi értelmi tevékenységektől a zseniális felfedezésekig-, és számos agyi betegség okainak mélyebb megértésében, ezáltal újabb és hatékonyabb kezelési módszerek létrehozásában is segíthet.


Kapcsolódó doksik



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!