Erdély választ - Tudnivalók

Dátum: 2007. november 23. 00:00:00.
Forrás : doksi.net/hu

November 25-én, vasárnap, Romániában választásokat tartanak. Egyidejűleg két szavazás zajlik: Románia 35 európai parlamenti (EP) képviselőjének megválasztásán kívül a szavazópolgároknak referendumon kell véleményt nyilvánítaniuk a választási rendszer megváltoztatásáról. A doksi.hu csapata ezúton buzdít minden erdélyi magyart, székelyt és csángót, hogy vegyen részt vasárnap a választásokon, s szavazzon lelkiismerete szerint.

Kik szavazhatnak?

Az EP-választásokon szavazhat minden olyan román állampolgár, aki a szavazás napjáig betölti 18. életévét, összesen 18 267 639 fő. Ebből hozzávetőlegesen 1 116 000 fő magyar anyanyelvű (6,11%). Szavazhatnak továbbá az Európai Unió bármely tagállamának polgárai, akiknek állandó lakhelye vagy állandó tartózkodási helye Románia területén van. Nem voksolhatnak a szellemi fogyatékkal élők és azok a személyek sem, akiket jogerős bírósági döntés tilt el szavazati joguk gyakorlásától.
A népszavazáson – mivel az az ország belső ügyeit érintő kérdésről szól – kizárólag román állampolgárok vehetnek részt.

Hol és mikor zajlik a szavazás?

A szavazási folyamat a korábbi választásokhoz és referendumokhoz hasonlóan zajlik azzal a különbséggel, hogy most egyazon szavazókörzetben két külön teremben, vagy egyetlen terem két, egymástól teljesen elhatárolt részében rendezik be a szavazóhelyiségeket, amelyekben 7 és 21 óra között lehet voksolni. Nincs jelentősége annak, hogy a választópolgár melyik helyiségben gyakorolja először szavazati jogát. Román állampolgárok számára ugyanakkor külföldön is szavazási lehetőséget biztosítanak, a szavazóhelyiségek általában nagykövetségeken és konzulátusokon működnek.
Az országszerte kialakított, összesen 34 678 szavazókörzet zavartalan működését több mint 50 ezer belügyminisztériumi alkalmazott biztosítja november 25-én. Az ország határain túl 190 szavazókörzetet nyitott a Külügyminisztérium, és kilencet a védelmi tárca.

Milyen dokumentumok alapján lehet szavazni?

Román állampolgároknak személyi igazolványukat (kártyát, könyvecskét) vagy ideiglenes igazolványukat kell felmutatniuk a szavazóbiztosoknak. Külföldön útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal lehet szavazni. Az EU-tagállamok polgárainak személyazonossági dokumentumaik mellett fel kell mutatniuk az Állandó Választási Hatóság által kibocsátott lakhelybizonylatot is.

Lehet-e más településen voksolni?

Azok a választópolgárok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak állandó lakhelyükön, az ország bármely szavazókörzetében voksolhatnak mind az EP-választások, mind pedig a referendumon. Állandó lakhelyükön azonban csak abban a körzetben szavazhatnak a polgárok, amelynek választói névjegyzékén szerepelnek.

A független jelölt, Tőkés László plakátja

Névjegyzék, külön lista

A választópolgárok állandó lakhelyük szerint szerepelnek az állandó választói névjegyzékeken. Azokat, akik más településen voksolnak, pótlistákon regisztrálják a szavazóbiztosok, emellett saját felelősségükre nyilatkozatot írnak alá arról, hogy máshol nem szavaztak. Az EP-választáson külön listán regisztrálják a nem román állampolgárságú szavazókat is. Szintén pótlistára kerül azon szavazópolgároknak a neve, akik valamilyen okból lemaradtak az állandó névjegyzékről.

Mi van a szavazólapokon?

Mindkét szavazóhelyiségben egy-egy szavazólapon lehet voksolni. Az EP-választási szavazólap tulajdonképpen egy nyolcoldalas füzetecske, amelynek oldalain 13 párt jelöltjeinek névsora és jelvénye látható azonos méretű keretben, négyesével csoportosítva. Ugyanekkora keretben szerepel az egyetlen független jelölt neve is. Az RMDSZ 45 jelöltjének listája a szavazólap 4-ik oldalán, a bal felső sarokban, Tőkés László független jelölt neve pedig a 6-ik oldalon, az utolsó keretben szerepel.
A népszavazási lapon egyetlen kérdés van, két lehetséges válasszal, az Igen és a Nem két külön keretben szerepel.

Érvényes és érvénytelen szavazatok

Az EP-választáson a szavazat csak akkor érvényes, ha a választópolgár egyetlen jelöltlistára vagy a független jelöltre üti a VOTAT feliratú pecsétet, a kereten belül, nem érintve egyetlen keretező vonalat sem. Hasonlóképpen a referendumon vagy az Igenre, vagy a Nemre kell ütni a szavazópecsétet. Mindkét voksoláson érvénytelennek számít az a szavazólap, amelyre a választópolgár egynél több helyre pecsétel.

Az RMDSZ listavezetőjének, Frunda Györgynek a plakátja

Mozgóurna

Mozgóurnát csak azok a szavazópolgárok igényelhetnek, akik betegség vagy rokkantság miatt képtelenek elmenni szavazni, vagy olyan kórházban, illetve szociális otthonban tartózkodnak beutalóval, amelyben nem alakítanak ki különleges szavazóhelyiségeket. A mozgóurnát előzetesen, írásban kell kérni a szavazókörzet elnökétől.

Kötelező-e szavazni?

A szavazati jog gyakorlása nem kötelező, így a választópolgárok saját belátásuk és lelkiismeretük szerint dönthetik el, hogy az EP-választásokon és a referendumon is, vagy csak az egyiken vesznek részt, esetleg egyiken sem. A választópolgár a szavazófülkében bármelyik párt listájára vagy független jelöltre szavazhat, attól függetlenül, hogy a jelöltek aláírásgyűjtő kampányai során melyik pártot vagy jelöltet támogatták kézjegyükkel.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A szerencsejáték története

A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]

Amit Albániáról tudni illik

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.

A Pápa

A pápa a katolikus egyház feje, akinek székhelye a történelem folyamán néhány kivételes időszaktól eltekintve Rómában volt. Maga a magyar pápa szó (akárcsak a pap és a pópa) a görög pappasz szóból ered, amelynek jelentése „atya” („papa”). Ez a cím illette meg a 4. századig az összes keresztény püspököt is. A keleti egyházszakadás után az ortodox egyházak fejeit már szinte kizárólag a pátriárka címmel illették, és a római egyház vezetője a pápai cím egyedüli viselője lett.