Új tanulási szokások

Dátum: 2007. december 04. 00:00:00.
Forrás : Edupress

PPP, forrásközpont, tudáspláza - meglehetősen idegenül csengenek ezek a szavak, sokan nem is tudják, mit jelent. Nélkülük azonban nem fejlődne az információs társadalom, velük pedig kitágultak a hallgatók lehetőségei. A digitális könyvtárak, adatbázisok, keresőprogramok felkeresése manapság már a hallgatói élet szerves egységét alkotják.

Változnak a tanulási szokások, az olvasási kultúra
A könyvtárat mint egyéni olvasási színteret egyre kevésbé veszik igénybe a hallgatók, hiszen sokan viszik haza a könyveket, és azt jegyzetelik ki a helyszínen, amiből csak olvasótermi példány van. A zajos találkahelyek helyett sokkal inkább tanulni érkeznek a könyvtárba a pár fős csoportok, hiszen kéznél van a számítógép és a szakirodalom. Majó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK) igazgatója az Aktív Szemeszternek tapasztalatairól számolt be: "Azt látom, hogy egyre többen tanulnak csoportban, nem pedig egyénileg, és saját számítógépüket használják a tanuláshoz. A TIK-könyvtár digitális állománya nap mint nap gyarapodik. Vannak olyan folyóiratok, melyek már eleve elektronikusan járnak. A változás belesimul az internetes kultúrába, és fordítva."

Digitális könyvtáraké a jövő?
Idén az oktatási tárca által meghirdetett év könyvtára címet a Berzsenyi Dániel Főiskola könyvtára kapta meg, mely egy szintén újonnan épült komplexumban, a Regionális Felsőoktatási Forrásközpontban található. A cím elnyerésében jelentős szerepet játszott az új, korszerű épület, a fejlett infrastruktúra, valamint hogy a könyvtár nemcsak kutatásra és olvasásra jó, hanem hallgatói közösségi térként is funkcionál. Benne lehetőség nyílik arra is, hogy a hallgatók a nyomtatott vagy elektronikus szakirodalom olvasása közben számítógépen jegyzeteljenek, és írásbeli feladataikat elkészítsék. A könyvtár digitális oktatási gyűjteménnyel támogatja a hozzáférést az ajánlott és a kötelező irodalomhoz. Weboldalukat tavaly több mint 177 ezer látogató használta. A szakdolgozat-adatbázist 24 292 olvasó kereste fel, és 40 617 dolgozat szövegét töltötték le.

A legjobb könyvtár
A háromszintes Regionális Felsőoktatási Forrásközpontban működik a központi könyvtár. Az olvasói férőhelyek száma 256, ebből 185 számítógéppel ellátott. Ezenfelül tizenkét számítógép áll rendelkezésre kizárólag katalógushasználat céljára és a három eMagyarország-pontos gépet is bárki igénybe veheti. Az épületben WiFi segítségével bárki használhatja az internetet saját számítógépén, PDA-ján.

Extra gyors internet
A TIK kongresszusi teremmel, három nagyelőadóval, három szemináriumi teremmel, két tárgyalóval, videokonferencia-teremmel, és több oktatási hellyel rendelkezik. A TIK-könyvtárban lévő számítógépes kabinetben 300 modern, sík képernyős, extra gyors internetkapcsolattal rendelkező gépet használhatnak a látogatók, ahonnan elérhetők a helyi és országos online katalógusok, előfizetett adatbázisok, elektronikus folyóiratok. A kabinet napi 12 órában áll rendelkezésre. A négy szabadpolcos olvasótermi szinten tematikus elrendezésben mintegy 350 ezer kötet kapott helyet. A négy raktárban további kb. másfél millió kötet és folyóirat található.

Több mint könyvtár, közösségi tér is
Az épületkomplexumok legnagyobb előnye az integráltság. "Sok hallgatót és oktatót látok, akik reggeltől estig, egész napra a vendégeink. Itt kezdik a napjukat, napközben innen indulnak óráikra, és este megint itt látom őket, amikor megnézik az e-mail boxukat vagy megisznak egy kávét a büfében. Sokan a szabadidejüket az órák között az ilyen épületekben töltik - mondta a TIK igazgatója. - Másképp fogalmazva, a diák itt kezdi az egyetemi létet a tanévnyitóval, a beiratkozással, és majd itt kapja meg a diplomáját is." A TIK-ben több egyetemi funkció él "szimbiózisban". Többen nevezték már tudásplázának, hiszen az oktatásnak, a tanulásnak, a könyvtárnak, informatikai kabineteknek egyszerre ad helyet. Mindez kiegészül azzal, hogy az egyetemi hallgatói szolgáltatások nagy része itt megtalálható: a hallgatói, karrieriroda, jegyzetbolt, MÁV-pénztár.

Koncertet, előadás-sorozatot is tart
A budapesti Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ azon kívül, hogy számítógépes kabinetet biztosít a látogatók számára, felsőoktatási ügyfélszolgálattal, pályázati felhívásokkal, ösztöndíjakkal, valamint pályaorientációs tanácsadással áll a látogatók rendelkezésére. A HIK, hogy ne csak minden az oktatás körül forogjon, havi rendszerességgel koncertekkel várja a hallgatókat. "Nyilván lehet teljes életet élni akkor is, ha az ember nem jár moziba, hiszen filmeket máshol, máshogy is megnézhet az ember. Beszéltem olyannal, aki azért nem jár ide, mert olvasás közben pipázni szeret, és itt ezt nem lehet. Azt hiszem, életstílus kérdése, ki hogyan érzi jól magát, ki hogy tud tanulni. A TIK azoknak megfelelő, akik örülnek, ha nincsenek teljesen egyedül tanulás közben" - összegezte Majó Zoltán.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az acélról átlagembereknek

Az acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén. Emellett olyan vasalapú ötvözet is, amelyet képlékeny alakítással lehet megmunkálni (pl. kovácsolni). Ötvözőként nemcsak a szén jelenhet meg, hanem más elemek is, például szilárdság növelése (egyben a képlékenység csökkentése) érdekében.

A berlini falról

A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.

Kárpátalja bemutatkozik

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.