Kutatjuk a COVID oktatásra gyakorolt hatásait.
Kérlek töltsd ki kérdőívünket, csak 5 perc!
Kérlek válassz a lenyíló mezőből:
Egy tipikus orosz kisváros polgármestere levelet kap barátjától, amelyben arról értesül, hogy inkognitóban – titkos utasítással – revizor érkezik hozzájuk. A polgármester összehívja a város vezetőit, s tudatja velük a rettenetes hírt. Két rendőr, akik imént a vendéglőben jártak, gyanús alakot véltek felfedezni, s egyből jelentik is a polgármesternek, mivel valószínű, hogy ő lesz a revizor, aki már két hete a vendéglőben tartózkodik. A polgármester kértségbe esik, mert pont két hete vesszőztette meg az altiszt feleségét, s a foglyok nem kaptak enni sem. Pánikhangulat lesz úrrá mindenkin. A polgármester elrendeli, hogy azonnal tisztítsák meg az utcákat, hozzák rendbe a várost, nehogy már azt higgye a revizor, hogy a polgármester nem tesz semmit sem.

A második felvonásban tudjuk meg, akit revizornak hisznek valójában nem más, mint Hlesztakov, egy pétervári tisztviselő, aki szolgájával, Oszippal érkezett. Már két hete a vendéglőben vannak, mert nem tudnak fizetni a tulajnak. Nem véletlenül, hiszen Hlesztakov minden pénzét elkártyázza, s ráadásul folyamatosan veszít.

A polgármester meglátogatja Hlesztakovot a vendéglőben, mivel továbbra is azt hiszi, hogy ő a revizor. Alázatosan viselkedik vele, még pénzt is ajánl fel neki, majd hajlékába fogadja, ahol felesége és leánya már várja a „hivatalos embert”. A polgármester bemutatja feleségét, leányát, s Hlesztakov nem tudja, hogy kinek is udvaroljon, kinek járjon a kedvében. Mindenki el van ragadtatva az elegáns férfitól. Hlesztakov senkinek sem szól arról, hogy valójában csak egy tisztviselő, akinek ráadásul rengeteg a tartozása. Az főuraktól, s az emberektől is kér pénzt –mint mondja, most egy kis adóssága van, de hamarosan vissza fogja fizetni nekik a kölcsönkért pénzt. Hlesztakov dicsekszik a polgármesternek, hogy több minisztert is ismer, s nagyon befolyásos ember – a polgármester és a város lakói minden elhisznek neki.

Az urak szinte remegve, egymás után sorban járulnak Hlesztakov elé. Ő mindenkit meghallgat, és valamennyitől pénzt kér, persze csak kölcsön, s közben felajánlja nekik a segítségét. Az altiszt felesége elmondja, hogy a polgármester tévedésből vesszőztette meg őt, s most szeretne egy kis kárpótlást. A kereskedők elpanaszolják, hogy a polgármester rosszul bánik velük.

Közben Hlesztakov udvarol a polgármester lányának és feleségének egyaránt. Feleségétől megkéri leánya kezét – a polgármester alig hisz a szemének. Hlesztakov elmondja, hogy egy napra el kell mennie egy gazdag nagybácsikájához, s az útra leendő apósától elfogad még nyolcszáz rubelt és hogy kényelmesen utazzon, egy szőnyeget is a kocsiba.

Az utolsó fejezetben azonban minden kiderül. A postamester a lehető legrettenetesebb hírrel megy a polgármesterhez. Felbontotta Hlesztakov levelét, melyet Trjapicskinnak írt, s melyben elújságolja, hogy mekkora embernek nézik őt, s nem is kell mást tennie, csak eljátszani a revizor szerepét, udvarolgatni kicsit ennek, kicsit annak, az emberek pedig csak úgy adják a pénzt neki, és hogy milyen buta is valójában a polgármester. Ha Trjapicskin egy jó sztorit akar, bátran megírhatja egy lapban a vele történteket – mondja a polgármester.

A polgármester őrjöng, hogy egy taknyos így átverte őt, a nép pedig csak örül a polgármester átverésének. Végül megérkezik az igazi revizor, aki a vendéglőben várja a megviccelt polgármestert. A darab néma jelenettel ér véget: a szereplők groteszk pózba merevednek.