Galaxisunk egyik spirálkarjába 40 millió éven belül beleütköző hidrogénfelhő jelentősen fel fogja gyorsítani a csillagkeletkezési folyamatokat, aminek eredményeként rengeteg nagytömegű csillag fog keletkezni. Az objektumot tanulmányozó kutatócsoport vezetője, Felix Lockman (NRAO) szerint a hidrogénfelhő széle már kölcsönhatásba is lépett a Galaxisunk körül található gázzal,
hiszen mindössze 8 ezer fényévre van a Tejútrendszer korongjától, de üstököscsóvára emlékeztető elnyúlt alakja is ezt támasztja alá.Az 1963-ban talált, s a felfedezőjéről (Gail Smith Bieger) elnevezett gázfelhő méretei impozánsak, hossza 11 ezer, szélessége 2500 fényév, s mintegy 1 millió naptömegnyi anyagot tartalmaz. Sebessége 240 km/s, és a Galaxis korongját 45°-os szög alatt fogja "eltalálni".
A Tejútrendszer felé közeledő Smith-felhőnek a Green Bank-i Robert C. Byrd teleszkóppal készült rádióképe.
[Bill Saxton, NRAO/AUI/NSF]
Lockman szerint a felhő vagy a Tejútrendszer, vagy valamelyik szomszédos galaxis keletkezésekor maradt vissza. Ha eléri a Galaxis korongját, akkor az ütközés környezetében a lökéshullámok jelentősen felgyorsítják a csillagkeletkezési folyamatokat, melynek során rengeteg nagytömegű csillag fog létrejönni. Ezek életútja azonban – éppen nagy tömegük miatt – rövid lesz, s néhány millió év után szupernóvaként fognak felrobbani. A sorozatos grandiózus robbanások minden bizonnyal érdekessé teszik majd a Tejútrendszer azon részén lakók életét. A kozmikus értelemben rövid időn belül bekövetkező eseménysor esetleges utódainkra valószínűleg nem fog veszélyt jelenti, ugyanis az ütközés előrejelzett helye némileg távolabb helyezkedik el a centrumtól, mint a Nap, s a Galaxis rotációs irányában körülbelül 90°-kal előbbre is van.
Fantáziarajz a 20-40 millió év múlva bekövetkező ütközéshez vezető megközelítés különböző fázisairól.
[Bill Saxton, NRAO/AUI/NSF]
Amikor Smith még fiatal egyetemistaként felfedezte a felhőt, de még a következő évtizedekben is, az észlelések alapján nem lehetett eldönteni, hogy az a Tejútrendszer része-e, esetleg távolodik tőle, vagy közeledik hozzá. A Green Bank Telescope (GBT) segítségével azonban Lockmannak és kollégáinak körülbelül 40 ezer egyedi beállítással most sikerült úgy lefedni a 15° kiterjedésű felhőt, hogy a részletei is "láthatóvá" váltak, egyértelművé téve, hogy a három lehetőség közül a legutolsó a valóság. A mérések szerint a felhő teljes egészében gázból áll, csillagok nyoma nem mutatható ki benne.
A Gould-öv sematikus rajza a legfontosabb csillagkeletkezési területekkel.
[A Joint Astronomy Centre Hawaii (www.jach.hawaii.edu) nyomán]
Egyes kutatók szerint a Nap közelében található és több csillagkeletkezési területet is magába foglaló ún. Gould-öv is hasonló ütközési folyamat eredményeként jöhetett létre.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg, (Mainz, 1400 körül – 1468. február 3.) a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, szedő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója. Apja neve Friele Gensfleisch zur Laden volt, anyjáé Else Wyrich von Gutenberg, a fiú tehát az ő nevét vette föl.
Összeállításunkban bemutatjuk a földrengésekkel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, a különféle földrengés-skálákat és a magyarországi földrengéshelyzetet. Iszonyatos érzés lehet, amikor a szilárd, biztosnak hitt talaj hirtelen inogni kezd a lábunk alatt. Hazánk szerencsére viszonylag biztos alapokon fekszik, más helyeken azonban annál gyakrabban reng a föld.
Anyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.
Kapcsolódó doksik
Értékelések
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!