|
Dátum: 2008. március 01. 00:00:00. Forrás : Magyar Csillagászati Egyesület |
A Hubble felvételei alapján feltérképezték a csak gravitációs hatásán keresztül detektálható sötét anyag eloszlását a galaxisok ezreit tartalmazó Abell 901/902 szuperhalmazban. Szakmai körökben kevesen vitatják, hogy az Univerzum tömegének legnagyobb részét nem a hagyományos anyag, hanem a fényt ki nem bocsátó ún. sötét anyag teszi ki.
Mivel a sötét anyag fény útján nem észlelhető, így a csillagászok csak közvetett módon térképezhetik fel eloszlását; a különböző módszerek közül nagy léptékben az ún. gyenge gravitációs lencsehatás (angol szakkifejezéssel: weak lensing) alkalmazható a térbeli szerkezetek felderítésére. A módszer azon alapul, hogy egy óriási tömegű galaxishalmaz sötét anyagból álló halója szisztematikusan eltorzítja a halmaz mögött látszó még távolabbi háttérgalaxisok képét, aminek mértéke statisztikus analízissel kihámozható a nagy határfényességű képekből. A galaxisképek torzultságából így információt nyerhetünk a lencsézésért felelős gravitáló tömeg mennyiségéről és térbeli eloszlásáról.
A Hubble Űrtávcső Advanced Camera for Surveys (ACS) műszere kiválóan alkalmas volt ilyen jellegű vizsgálatokra. A Meghan Gray (University of Nottingham) és Catherine Heymans (University of British Columbia) által vezetett kutatócsoport az Abell 901/902 jelű extragalaktikus szuperhalmazról készített 80 nagy határfényességű felvételt az ACS kamerával. A megfigyelések elemzése során összesen 60 ezer távoli galaxis képét vizsgálták meg, amiből a szuperhalmaz sötétanyag-csomóinak eloszlását határozták meg.
Az Abell 901/902 szuperhalmaz sötétanyag-térképe (bíbor színnel a fényt nem kibocsátó gravitáló anyag csomói).
A mellékelt illusztráción két kép kombinációja szerepel: a szuperhalmaz optikai felvétele a 2,2 méteres MPG/ESO teleszkóppal készült (La Silla, Chile), a bíbor színnel jelölt sötét anyag térképe a HST mérésein alapul. A vizsgált szuperhalmaz kb. 2,6 milliárd fényév távolságban található, teljes átmérője mintegy 16 millió fényév. A benne rejtőzködő sötét anyag négy darab hatalmas, milliószor millió naptömegnyi csomóban koncentrálódik, melyek gravitációjuk révén vonzzák a látható anyagot. Utóbbi roppant erős röntgensugárzás forrása. A halmaz magjának sűrűbb régióiban a galaxisok hevesen kölcsönhatnak egymással, az ütközések miatt alakjuk eltorzul, vagy akár egymásba is olvadhatnak, ezzel heves csillagkeletkezést indukálva a központi csillagvárosokban.
A mostani vizsgálat a Space Telescope Abell 901/902 Galaxy Evolution Survey (STAGES) projekt keretében történt, melynek célja a szuperhalmaz sötétanyag-térképének elkészítésén túl a galaxis-kölcsönhatások, illetve a sűrű galaxishalmazokban lejátszódó folyamatok pontosabb megértése.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Matyóföld bemutatkozik
A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán található. Kezdetben, a XIX. század elejétől a Mezőkövesden és környékén lakókat nevezták matyóknak. A Matyóföld egyedi népművészetéről híres, de később ide sorolták a népviseletében és hímzéseiben más hagyományú Tard és Szentistván községeket is.
Árpád-házi Szent Erzsébet élete
Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.
A modernkori Holdkutatás története
A Hold (nagybetűvel) a Föld kísérőjét (holdját) jelenti. A Földtől való átlagos távolsága 384 403 kilométer, nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa, más mértékegység szerint 1,3 fénymásodperc. Átmérője 3476 kilométer, hozzávetőleg a Földének negyede. Ezzel a Hold a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kalliszto és az Io, valamint a Szaturnusz Titán holdja után a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja.
Kapcsolódó doksik
- Mi történik a Gutenberg galaxis után?
2001, 2 oldal
Módszertani útmutatónkból megtudod, hogyan lehet profi szakdolgozatot készíteni. Foglalkozunk a diplomamunka céljaival, a témaválasztás nehézségeivel, illetve a forrásanyagok kutatásával, szakszerű felhasználásával is. Szót ejtünk a szakdolgozat ideális nyelvezetéről és struktúrájáról és a gyakran elkövetett hibákra is kitérünk.
