|
Dátum: 2008. március 02. 00:00:00. Forrás : doksi.net/hu |
A Plastic Septet párját ritkító zenei anyaggal állt elő. A zenét nem csak befogadó, hanem kottajegyekig szétboncoló vájtfülűek hosszú időre el lettek látva házi feladattal. A kompozíciók összetettsége, építkezése, hangszerelése ritkán hallható mestermunka. Csakhogy ez a lemez annyival több, mint boncolásra váró (egyébként briliáns) zenei egyenletek gyűjteménye, hogy kit érdekel az ízekre szedés!
A Plastic Septet nem habozik megmerülni a Zene legmélyebb mélységeiben. Egyenesen vonzzák őket a lehetetlennek látszó témák, amelyek sorra kristálytiszta hangokká és motívumokká érnek a kezeik között. Méghozzá: az ember legbelsőbb kapuit nyitogató motívumokká. A lemez egyszerre megindító (Akron), szellemes (Igor), katartikus (Release), szédülten bájos (Camino-k), féktelen (Mostly Harmless, Hochmec) és még romantikus is (Code 326). És mindez párosul néhány olyan adottsággal, ami mintha kiveszőben lenne a zene világából: a Horror Vacui egy lenyűgözően elegáns és magával ragadóan intelligens zenei anyag.
A „félelem az ürességtől” újra nagyot alkotott. Ajánlom megfontolásra: úgy is, mint orvosságot a sikertelenségtől való rettegésre vagy a túlzott megfelelni vágyásra. A Plastic Septet-ben éppen ez a jó: nem adja be a derekát. Ne hagyd ki!
Krisztics Dezső
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Útmutatónk teljes körűen bemutatja az angoltanulás minden fortélyát, elejétől a végéig, szinttől függetlenül. Ha elakadsz, ehhez az íráshoz bármikor fordulhatsz, biztosan segítségedre lesz. Egy a fontos: akarnod kell!
