Az úrnapi körmenetről

Dátum: 2009. június 15. 00:00:00.
Forrás : Új Ember Katolikus Hetilap

Az Úrnap ünnepe abból a vágyból fakad, hogy megünnepeljük a valós jelenlétbe vetett hitünket, és a köztünk lakó Ige áldását kérjük. Nagycsütörtök a húsvéti misztérium összefoglaló ünnepléséhez tartozik, s ennek része, hogy az eucharisztiáról, elsősorban a "létesülő" eucharisztiáról, vagyis az áldozatról ebben a húsvéti összefüggésben megemlékezzünk. Az Úrnapja elsősorban a megmaradó eucharisztia, s annak áldásaira figyel.

Az úrnapi körmenetnek a prédikációk többféle értelmet tulajdonítanak, s ezek jogosságát nem kell tagadni. De azt hiszem, célszerű, ha valami megértéséhez az eredeti szándékhoz térünk vissza. A középkori leírásokból világos, hogy a körmenet elsősorban áldó szertartás volt. A négy oltárnál azért állt meg, hogy a város vagy falu négy körzete felé, s ezen keresztül a földkerekség négy világtája felé elvigye az oltáriszentség áldását. Voltaképpen azt a mozdulatot nagyítja fel a körmenet, ahogy a szentségi áldáskor a pap kezébe veszi a Legszentebbet, s a mozdulatával a szentségi áldásba befoglalja nemcsak a jelenlévőket, de egész közösségünket, végső soron az egész földkerekséget.

Úrnapi körmenet Csömörön (fotó: Cser István)

A körmenet négy éneke igazság szerint az ünnep négy liturgikus himnusza lenne. A négy állomáson manapság az oltáriszentségről szóló négy evangéliumi szakaszt hallunk. A legújabb időkig azonban a négy stációban a négy evangélium kezdetét olvasták fel, s ennek is megvolt a maga nagyon mély, misztikus mondanivalója. Míg a mai evangélium-szövegek tanítást akarnak adni az oltáriszentségről, a régi evangéliumok mást hangsúlyoztak. A kezdet (ahogy ezt Pius Parsch szépen kifejtette), az egész helyett áll. S mint tudjuk, a katolikus felfogás az evangéliumban nemcsak tanítást lát, hanem Krisztus megjelenését. Neki szól a misében is a felállás, a tömjén, a gyertya. A négy szakaszban megjelenik a négy evangélium, helyesebben: az egyetlen evangélium négyes arca. Maga Krisztus jelenik meg városunk északi, keleti, déli, nyugati végében, hogy megáldja azokat, s vele megáldja egész városunkat. Megjelenik az evangélium által is, megjelenik szentségi valóságában is.

Ez a kettős jelenlét valósul meg minden szentmisében. De most kilép a templomból, hogy érzékelhetővé tegye: mindennapunkban is velünk akar lenni, s meg akar áldani minden ügyünkben. Mi pedig hálával és imádattal fogadjuk az ő áldását.

Dobszay László

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A Csíksomlyói búcsú eredete

A székelyek, a kelet-erdélyi és a csángó magyarok pünkösdkor évszázadok óta elzarándokolnak Szűz Mária kegyszobrához és ünnepi misén vesznek részt. A zarándoklat mára túlnőtt múltján, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek magyarok több tízezres, százezres létszámban, hogy kifejezzék összetartozásukat.

A római Colosseum

A Colosseum az ókori Róma hatalmas amfiteátruma. Az amfiteátrum római találmány. Lényege az elliptikus alaprajzú aréna, amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, ahonnan a nézők biztonságosan szemlélhették a látványosságokat. Az amphitheatrum szó utal az épülettípus eredetére, hiszen két, félkör alaprajzú görög színház "összeillesztése" eredményezi az ellipszis formát.

Burgenland (Őrvidék) bemutatkozik

Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék és Lajtabánság elnevezés, horvátul Gradišće, szlovénül Gradiščansko, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya. Székhelye Kismarton. Bár egykor a Magyar Királysághoz tartozott, mégsincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, mivel soha nem alkotott egységes közigazgatási vagy földrajzi egységet, kivéve az 1921-ben itt alapított Lajtabánságot.