A perzsa párduc

Dátum: 2009. június 03. 00:00:00.
Forrás : Tappancsvilág

A Panthera pardus tudományos névvel illetett nagymacska afrikai formáit leopárdnak, míg Ázsiában található alakjait párducnak nevezzük. Ez a hatalmas elterjedési területű faj megtalálható Afrikának a Szaharától délre eső részein, Marokkóban, a Közel-Kelettől Délkelet-Ázsián át egészen Szibéria egyes vidékein. Az óriási földrajzi távlatok azonban nem jelentenek óriási egyedszámokat.

A tudományos világ még ma is vitázik arról, hogy ennek az állatnak valójában hány alfaja létezik; a mértéktartóbbak 8-ban egyeztek meg, mások akár 27-ről beszélnek. Való igaz, hogy a leopárd vagy párduc nagyon különböző megjelenésű lehet: a szőrzet színe és hosszúsága sok-sok variációs lehetőséget ad – a sivatagi formák például homokszínűek, a magasabb régiók állatai pedig természetesen jobban felszerelkeztek a hideg ellen. Egy azonban közös: a „gyakoribb”, dél-afrikai populációk státusza sérülékeny, minden más populáció pedig veszélyeztetett vagy kritikusan veszélyeztetett.

Ázsiában a párducok természetes zsákmányait jelentő vadon élő patások száma szinte mindenhol erősen megfogyatkozott. Enni pedig kell – így ha egy párduc háziállatot zsákmányol, akkor gyakran ez jelenti a vesztét. Ráadásul egyes tradicionális ázsiai gyógymódok sem a faj hosszú távú fennmaradásának letéteményesei, hiszen párduccsont hatóanyagú szerekkel „operálnak”. Az orvvadászat mellett a populációk elszigetelődése és az emiatt óhatatlanul kialakuló beltenyésztettség is veszélyeztető tényezők.

A perzsa párduc az egyik legnagyobb testű alfaj, a hímek akár 70-80 kg-osak is lehetnek; hosszú szőrzete és sárgásfehér bundája hasonlatossá teszi a vele rokonságban nem álló hópárduchoz (Uncia uncia), amiről már az első, 1929-es tudományos leírás is szól. Elterjedési területe Örményország, Irán északi része és Afganisztán északnyugati része közé esik, ahol a hegyi sztyeppék és örökzöldek alkotta bozótosok jelentik a megfelelő élőhelyet. A térségben zajló háborúk és bizonytalanság megnehezítik a faj kutatását, de becslések szerint a vadon élő állatok száma nem haladhatja meg a 2000-et.

A cikk ide kattintva folytatódik a Tappancsvilág oldalán.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A rozsomák (Gulo Gulo)

A rozsomák egy 60-90 cm hosszú, 15-30 kg-os medvealkatú ragadozó. Soha nem hátrál, nem ismeri a félelmet, hiszen a medvéket is képes legyőzni kis termete ellenére. Viszonylag gyorsnak és erősnek is mondható, hiszen képes 100 kg-os állattetemeket is elvonszolni, s a jávorszarvas nagyságú állatokat is képes elejteni.

A szarvasmarha

A szarvasmarha (latinul Bos primigenius taurus) párosujjú patás állat, kérődző. Genetikai állományuk alapján két csoportba sorolhatók, az ún. "brahman" típusnak vagy zebunak vállpúpja van, míg Európában a púp nélküli változat a megszokott. A kettőt az őstulok két különböző alfajából háziasították, amelyek a legfrissebb kutatási eredmények alapján mintegy 250 000 éve váltak el egymástól.

Amit Albániáról tudni illik

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.