|
Dátum: 2008. szeptember 16. 00:00:00. Forrás : Origo |
Első alkalommal sikerült egy bolygó tömegű égitestet közvetlenül megörökíteni egy a Napunkhoz hasonló csillag körül. A planéta a mi Jupiterünknél 8-szor nagyobb tömegű, csillagától meglepően messze mozgó égitest. A Hawaii-szigeteken felállított 8,1 méter átmérőjű északi Gemini-teleszkóppal az 1RXS J160929.1-210524 jelű, tőlünk 500 fényére lévő csillagot vizsgálták.
Az égitest tömege 85%-a a Napénak, színképtípusa alapján K7-es csillag. Felszíni hőmérséklete kicsit alacsonyabb a mi csillagunkénál, életkorát tekintve pedig fiatalabb égitest, mint Nap. A Skorpió csillagképben mutatkozó fiatal, körülbelül 5 millió éves csillagcsoport egyik tagja.
Az égitest körül egy kisebb objektum, feltehetőleg egy planéta is kering. A jelenlegi adatok alapján mintegy 330 CSE (csillagászati egység) távolságban járja körül a központi égitestet, amely 330-szorosa a Föld-Nap távolságnak. Érdemes megjegyezni, hogy a Naprendszerben a csillagunktól legtávolabbi planéta, a Neptunusz 30 CSE-re mozog a Naptól - esetünkben tehát egy csillagától igen távoli égitesttel van dolgunk.
Az északi Gemini-teleszkóp felvétele a csillagról (középen) és az exobolygóról (balra fent) a közeli infravörös tartományban (Gemini Observatory)
A kérdéses exobolygó közel 8-szor nagyobb tömegű a Jupiternél, tehát nem éri el a planéták és a csillagok közé besorolt barna törpék tömegét. Az infravörös tartományban rögzített adatok alapján az égitest viszonylag fiatal exobolygó lehet, hőmérséklete 1800 K körüli. A pontos méréseket a Gemini-teleszkóp adaptív optikai rendszere tette lehetővé, amely a megfigyelések során csökkenti a légköri zavarok hatását.
A munka keretében eddig nem sikerült biztosan igazolni, hogy az exobolygó a csillag körül kering. Bár a két objektum egymáshoz viszonylag közeli helyzete alapján ez igen valószínű, még további megfigyelések szükségesek ennek biztos megállapításhoz. A 330 CSE-nyi távolság ugyanakkor további kérdéseket is felvet: elképzelhető ugyanis, hogy az objektum nem a bolygókhoz, hanem inkább a kettőscsillagokhoz hasonló módon alakult ki.
A megfigyelés fontos lépés a Naprendszeren kívüli bolygók kutatásában, eddig ugyanis csak a csillagok körüli pályáról kilökött exobolygókat sikerült egyértelműen megörökíteni, valamint olyan égitesteket, amelyek nem csillagok, hanem barna törpék körül mozognak.
Keresztúri Ákos
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az osztrák-magyar sarki expedíció
Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.
A Puli
A puli (lat. Canis familiaris ovilis villosus hungaricus ) világszerte a legismertebb magyar kutyafajta. A puli legfeltűnőbb külső tulajdonsága szinte páratlan szőrköntöse, amely a fajta védjegye. A szőrtakarója lehet zsinóros, szalagos, nemezes vagy csak egyszerűen gubancos, de annyi bizonyos, hogy főleg a lakásban tartott példányoknál alapos gondozást igényel.
Matyóföld bemutatkozik
A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán található. Kezdetben, a XIX. század elejétől a Mezőkövesden és környékén lakókat nevezták matyóknak. A Matyóföld egyedi népművészetéről híres, de később ide sorolták a népviseletében és hímzéseiben más hagyományú Tard és Szentistván községeket is.
Kapcsolódó doksik
- Leveleki Ildikó - A forint árfolyamának alakulása a kilencvenes évektől napjainkig, ennek hatása a magyar gazdaságra
2003, 22 oldal - Anaphylaxiás shock
2008, 1 oldal - Dr. Mezei Györgyi - Allergia, ekcéma, anaphylaxia
2011, 70 oldal - Knap Zsuzsana - Törökország és az Európai Unió kapcsolatrendszere
2005, 87 oldal - Évszakok és hónapok az ókori Egyiptomban
2010, 4 oldal
